Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2005. évi IX. törvény az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről.pdf

2005. évi IX. törvény az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről.pdf — PDF document, 405Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK ÉS 

BÉKÉJÉNEK MEGŐRZÉSÉRŐL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 

1.§  (1)

1

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  (a 

továbbiakban:  egyház)  az  egyház  törvényes  rendjének  és 
békéjének  megőrzését,  amennyiben  ez  pásztori  békéltetés 
formájában  nem  volna  elérhető,  az  egyházi  ügyészek,  az 
országos  fegyelmi  tanács  és  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Bírósága  (egyházi  jogszolgáltatási  szervek)  útján 
biztosítja. 
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tartozik 
az  egyházi  jogszabályokon  alapuló  jogviszonyokból  eredő 
jogviták elbírálása. 
(3)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szervek  az  e  törvényben 
meghatározott  szabályok  szerint  járnak  el  a  hatáskörükbe 
tartozó  ügyekben.  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
Bírósága  (a  továbbiakban:  bíróság)  –  szervezeti  és 
működési  szabályzatát a  bíróság  teljes ülése  fogadja  el, az 
ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti el, 
és  az  országos  presbitérium  hagyja  jóvá.  A  bíróság 
szervezeti  és  működési  szabályzata  tartalmazza  a  bíróság 
belső fegyelmi szabályzatát is. 
(4)

2

A  bíróság  előtti  eljárás  során  amennyiben  a 

Magyarországi  Evangélikus  Egyház  törvényei  kizárólagos 
és  egyértelmű  rendelkezést  nem  tartalmaznak,  -  az  (5) 
bekezdésben foglalt kivételellel - a Polgári perrendtartásról 
szóló  1952.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Pp.) 
vonatkozó  rendelkezéseit  kell  a  jelen  törvényben 
meghatározottak  szerint  és  annak  rendelkezéseivel 
összhangban alkalmazni.  
(5)

3

A  bíróság  előtti  eljárás  során  nem  lehet  alkalmazni 

mögöttes  jogszabályként  sem  a  Pp.  Harmadik  rész  XIV. 
fejezetét  (Felülvizsgálat),  illetve  a  Pp.  Negyedik,  Ötödik, 
Hatodik, 

illetve 

Hetedik 

fejezetében 

foglalt 

rendelkezéseket. 
 
2.§  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  tagjai  e 
tisztségükben  eljárva  kizárólag  a  Szentírás  szerinti  jó 
erkölcs  előírásainak  és  a  jogszabályoknak  vannak 
alárendelve.  
 
3.§  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szervek  székhelyét, 
tagjait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.  
 
4.§  (1)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  eljárása  során 
köteles  megtartani  és  másokkal  is  megtartatni  a 
jogszabályok rendelkezéseit.  
(2)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  hatáskörének 
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során 
a  szakszerűség,  az  egyszerűség  és  az  együttműködés 
követelményeinek megfelelően köteles eljárni.  
(3)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  az  eljárások  minden 
résztvevője 

számára  biztosítja,  hogy  jogaikról  és 

kötelezettségeikről tudomást szerezzenek.  
 
5.§  (1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv előtti eljárásban 
résztvevő  személyek  kötelesek  jóhiszeműen  eljárni,  így 
különösen  senkinek  a  magatartása  nem  irányulhat  az 

                                                                 

1

Módosította a 2016. évi VII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

2

Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. 

október 1-től. 

3

Beiktatta  a  2012.  évi  VI.  törvény  1.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2012. 

október 1-től. 

egyházi  jogszolgáltatási  szerv  megtévesztésére,  vagy  a 
döntéshozatal, 

illetve 

végrehajtás 

indokolatlan 

késleltetésére.  
(2)  A  rosszhiszemű  magatartást  tanúsító  személyt  az 
egyházi  jogszolgáltatási  szerv  –  az  eljárást  lezáró 
határozatában  –  bírsággal  sújthatja  és  a  rosszhiszemű 
magatartással  összefüggésben  felmerült  többletköltségek 
megfizetésére kötelezheti. 
 
6.§  (1)  Bármely  egyházi  testületnél,  tisztségviselőnél 
előterjesztett,  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  hatáskörébe 
tartozó  beadványt  5  munkanapon  belül  az  illetékes  és 
hatáskörrel  rendelkező  egyházi  jogszolgáltatási  szervhez 
kell  áttenni,  és  erről  az  előterjesztőt  értesíteni  kell. 
Amennyiben a  rendelkezésre álló adatokból az illetékes és 
hatáskörrel  rendelkező  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  nem 
állapítható  meg,  úgy  a  beadványt  az  országos  ügyészhez 
kell áttenni.  
(2)  A  választási  panasz  tárgyában  érkezett  beadványt 
haladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.  
 
7.§  (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek működéséhez 
szükséges 

költségek 

forrásáról 

Magyarországi 

Evangélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.  
(2)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  határozatában  az 
elmarasztalt  felet  a  jóhiszemű  és  célszerű  ügyvitel  során 
ténylegesen  felmerült  költségek  és  kiadások  megfizetésére 
kötelezheti.  
 
8.§  (1)  Az  egyházi  jogszolgáltatási  szerv  jogerős 
határozatát  –  a  felek  név  szerinti  megjelölésének 
mellőzésével  –  az  ügy  lényeges  tartalmi  elemeinek 
közlésével az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.  
(2)  A  jogerős  határozat  (1)  bekezdés  szerinti  kivonatát  a 
jogerőre  emelkedéstől  számított  15  napon  belül  meg  kell 
küldeni  az  országos  elnökségnek.  A  közzétételről  a 
határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül 
az országos elnökség gondoskodik.  

 

MÁSODIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI 

SZERVEK 

 

I. fejezet 

Az ügyészek 

 

9.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  törvényes 
rendjének segítői és őrei az egyházi ügyészek. 
(2)  Az  egyházi  ügyészek  az  országos  ügyész  és  az 
egyházkerületi ügyészek. 
 
10.§  (1)  Az  egyházkerületi  ügyészeket  az  egyházkerületi 
közgyűlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizsgával 
rendelkező egyházközségi tagok közül választja. 
(2)  Az  ügyész  egyéb  egyházi  tisztséget  nem  tölthet  be. 
Országos  ügyésszé  való  megválasztás  esetén  az  ügyész 
egyházkerületi  ügyészi  tisztsége  a  választás  napján 
megszűnik. 
(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az általa 
kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.  
(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az új 
országos  ügyész  megválasztásáig  az  országos  presbitérium 
egyházkerületi  ügyészt  bíz  meg  az  országos  ügyészi 
feladatok ellátásával. 
 
11.§  (1)  Az  egyházkerületi  ügyész  hatáskörébe  és 
illetékességi  körébe  tartozik  az  egyházkerülethez  tartozó 
egyházközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület 

background image

önkormányzati 

testületeinek, 

bizottságainak 

és 

tisztségviselőinek törvényességi felügyelete. 
(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi körébe 
tartozik  az  országos  egyház  önkormányzati  testületeinek, 
bizottságainak 

és 

tisztségviselőinek 

törvényességi 

felügyelete.  
 
12.§  Az  eljáró  ügyészek  között  felmerült  hatásköri  és 
illetékességi  összeütközés  esetén,  vagy  az  illetékes 
egyházkerületi  ügyész  akadályoztatása,  illetve  elfogultsága 
esetén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki. 

 

II. fejezet 

Az országos fegyelmi tanács

4

 

 

13.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  országos 
fegyelmi tanácsot hoz létre. 
(2)  Az  országos  fegyelmi  tanács  7  tagból  áll,  amely 
fegyelmi  tanács  tagja  az  országos  ügyész,  illetve  az 
egyházkerületek  püspökhelyettesei  és  egyházkerületi 
ügyészei.  Az  országos  fegyelmi  tanács  elnöke  az  országos 
ügyész.  
(3)  Az  országos  fegyelmi  tanács  a  hatáskörébe  tartozó 
fegyelmi  ügyekben  3  tagú  tanácsban  jár  el,  határozatait 
szótöbbséggel hozza. 
(4)  Az  adott  ügyben  eljáró  fegyelmi  tanács  tagja  annak  az 
egyházkerületnek  az  ügyésze  és  püspökhelyettese,  amely 
egyházkerület  illetékességi  területéhez  tartozó  lelkészek, 
valamint  egyházközségi,  egyházmegyei,  egyházkerületi 
nem lelkészi tisztségviselők és  - az egyházi szolgálatról és 
az  egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III. 
törvény  74.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott  –  tartósan 
szolgálatba  állított  egyházi  munkások  fegyelmi  vétségei 
tárgyában  indult  az  eljárás,  míg  az  eljáró  fegyelmi  tanács 
harmadik  tagját  az  országos  ügyész  jelöli  ki  az  országos 
fegyelmi tanács többi tagja közül. 
(5)  Az  országos  egyház  által  fenntartott  intézményekben 
alkalmazott  lelkészek,  az  országos  egyház  lelkészi  és  nem 
lelkészi  tisztségviselői,  valamint  az  egyházkerületi 
ügyészek  fegyelmi  vétségei  tárgyában  eljáró  fegyelmi 
tanácsot az országos ügyész szabadon jelöli ki.  
 
14. §  A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelő és 
az országos ügyész elleni - rendes eljárás keretében történő 
-  fegyelmi  eljárás  lefolytatása  a  bíróság  hatáskörébe 
tartozik. 
 
15.§  (1) Amennyiben a kérelem előterjesztésétől számított 
3  hónapon  belül  az  illetékes  fegyelmi  tanács  nem  hoz 
érdemi 

határozatot, 

akkor 

fegyelmi 

tanácsot 

működésképtelennek kell tekinteni.  
(2)  A  fegyelmi  tanács  működésképtelensége  esetén  a 
bíróság  rendelkezik  hatáskörrel  a  fegyelmi  eljárás 
lefolytatására. 
 
16.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

önkormányzati egységeinél, intézményeinél  és az országos 
irodánál  munkaviszonyban  álló  alkalmazottak  fegyelmi 
eljárásának  szabályait  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 

 

III. fejezet 

A bíróság 

 

17.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  független 

                                                                 

4

A fejezet címét és a 13-14. §-t módosította a 2016. évi VII. törvény 2. §-a. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

egyházi bíróságot hoz létre. 
(2)

5

A bíróság 8 lelkész  és  –  jogi szakvizsgával  rendelkező 

egyházközségi tagok  közül választott  –  8 nemlelkészi  bíró 
tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6 
évre. 
(3)  A  bíró  tisztségviselő,  valamint  egyházkerületi  és 
országos 

testület 

tagja 

nem 

lehet, 

kivéve 

az 

egyházközségben betölthető tisztségeket. 
(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az országos 
elnökség előtt esküt tesznek. 
 
18.§  A  bíróság  nemlelkészi  elnökét  és  lelkészi 
elnökhelyettesét  a  megválasztott  bírók  közül  titkos 
szavazással,  egyszerű  többséggel  a  bíróság  teljes  ülése 
választja. 
 
19.§  (1)  Az  első  fokon  eljáró  bíróság  3  tagú  tanácsban, 
míg  a  másodfokon  eljáró  bíróság  5  tagú  tanácsban  jár  el, 
határozatait  szótöbbséggel  hozza.

6

  A  tanácsokat  és  azok 

elnökét, jegyzőjét a bíróság elnöke jelöli ki. 
(2)

7

A  másodfokon  eljáró  bíróság  tagja  nem  lehet,  aki  az 

adott  ügyben  első  fokon  eljárt.  E  szabály  a  bírósági 
jegyzőkre nem vonatkozik.  
(3)

8

A bíróság teljes ülése határozatképes, ha tagjainak több 

mint kétharmada jelen van. 
 
20.§  (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak: 

a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból eredő 
azon  jogviták,  amelyek  nem  tartoznak  más  egyházi 
jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,  
b) a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárás során 
hozott határozatok törvényességi felülvizsgálata,  
c) a választási panaszok. 

(2)  A  bíróság  határozatával  szemben  –  amennyiben  e 
törvény  másként  nem  rendelkezik  –  fellebbezésnek  van 
helye.  A  fellebbezést  a  bíróság  másodfokon  eljáró  tanácsa 
bírálja el.

9

  

 

HARMADIK RÉSZ 

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ÉS A 

FEGYELMI ELJÁRÁS 

 

IV. fejezet 

A törvényességi felügyeleti eljárás 

 

21.§  (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból, vagy 
kérelemre indul.  
(2)  Az  ügyész  hivatalból  törvényességi  felügyeleti  eljárást 
indít,  amennyiben  bármely  egyházi  testület  vagy 
tisztségviselő eljárása során jogszabálysértést észlel.  
(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre, a 
törvénysértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon 
belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell előterjeszteni. 
A  kérelemben  meg  kell  jelölni  a  törvénysértő  magatartást, 
továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bizonyítékokat.  
(4) A törvénysértő döntés meghozatalát követő 90 napon túl 
az  eljárás  megindításának  helye  nincsen.  E  határidő 
jogvesztő, a mulasztás igazolásának helye nincsen.  
 

                                                                 

5

Módosította a 2009. évi IV. törvény 1.§-a. Hatályos: 2009. december 10-

től. 

6

Az első mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 2.§ (1) bekezdése. 

Hatályos: 2009. december 10-től. 

7

Módosította  a  2009.  évi  IV.  törvény  2.§  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2009. 

december 10-től. 

8

Beiktatta  a  2009.  évi  IV.  törvény  2.§  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2009. 

december 10-től. 

9

A második mondatot módosította a 2009. évi IV. törvény 3.§-a. Hatályos: 

2009. december 10-től. 

background image

22.§  (1)  A  21.§  (2)  bekezdésében  említett  esetben,  az 
ügyész  határidő  kitűzésével  felhívja  az  érintettet  a 
jogellenesség megszüntetésére.  
(2)  Az  érintett  köteles  az  ügyész  írásbeli  felhívásában 
megadott  határidőn  belül  a  jogszabálysértést  megszüntetni 
vagy  egyet  nem  értéséről  az  ügyészt  tájékoztatni. 
Eredménytelen  írásbeli  felszólítást  követően  vagy  az 
érintett  egyet  nem  értése  esetén  az  ügyész  köteles 
törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni.  
 
23.§  (1)  Az  eljáró  ügyész  a  törvényességi  felügyeleti 
eljárás során jogosult: 

a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni, 
b) helyszíni szemlét tartani, 
c)  az  üggyel  összefüggésben  keletkezett  iratokba 
betekinteni, 
d)  a  jogszabálysértőnek  tapasztalt  eljárás  folytatását 
vagy rendelkezés végrehajtását  meghatározott időre, de 
legfeljebb a határozat meghozataláig felfüggeszteni, 
e) 

jogszabálysértés 

megszüntetése 

céljából 

kezdeményezni  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
hatáskörrel rendelkező testületének összehívását. 

(2)  Az  eljáró  ügyész  a  fent  meghatározott  intézkedéseket 
együttesen is alkalmazhatja. 
 
24.§  (1)  Az  ügyész  a  törvényességi  felügyeleti  eljárás 
során az ügy érdemében határozatot hoz.  
(2)  A  határozat  a  vizsgált  eljárást  vagy  rendelkezést 
hatályában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon 
kívül  helyezi  és  az  érintett  testületet,  tisztségviselőt  új 
eljárásra kötelezi. 
 
25.§  (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szemben 
a  kézbesítéstől  számított  15  napon  belül  az  országos 
ügyészhez lehet fellebbezni. 
(2)  Az  országos  ügyész  határozatával  szemben 
fellebbezésnek  helye  nincs.  Az  országos  ügyész  elsőfokú 
illetőleg 

másodfokú 

határozatával 

szemben 

– 

törvénysértésre hivatkozással  – a bírósághoz lehet halasztó 
hatályú keresetet benyújtani.  

 

V. fejezet 

A fegyelmi eljárás 

 

Az eljárás lefolytatása 

 

26.§

10

  (1)  A  fegyelmi  eljárás  megindítását  az  illetékes 

egyházkerületi  elnökség  tagjai,  az  illetékes  egyházközségi, 
egyházmegyei  elnökség,  a  32.  §  c),  e),  f)  pontjai 
vonatkozásában  az  egyházmegyei  és  az  országos 
számvevőszék,  illetőleg  a  szolgálatba  állítót  megillető,  az 
egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről 
szóló 2005. évi III. törvény 51. §-ban meghatározott jogok 
gyakorlója írásban kezdeményezi.  
(2)  A  14.  §-ban  meghatározottak  vonatkozásában,  az 
írásbeli kezdeményezés joga  az egyházkerületi  közgyűlést, 
az országos presbitériumot, valamint a zsinatot illeti meg. 
(3)  A  13.  §  (4)  bekezdésében  meghatározott  fegyelmi 
ügyekben  a  fegyelmi  eljárás  megindításáról  a  panasz 
kézbesítését  követő  15  napon  belül  az  illetékes 
egyházkerület  elnöksége,  míg  a  13.  §  (5)  bekezdésében 
meghatározott ügyekben az országos ügyész dönt. 
(4) A fegyelmi eljárás kezdeményezésének az elutasításáról 
szóló határozat ellen a panaszos a kézhezvételtől számított 
8 napon belül az országos ügyészhez címzett fellebbezéssel 
élhet. 

fellebbezés 

elbírálásáról 

fellebbezés 

                                                                 

10

Módosította a 2016. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

kézbesítésétől számított 15 napon belül az országos ügyész 
által  kijelölt  3  tagú  fegyelmi  tanács  dönt,  amely  fegyelmi 
tanácsnak  nem  lehet  tagja  az  a  személy,  aki  az  eljárás 
lefolytatása  esetén  az  eljáró  fegyelmi  tanácsnak  hivatalból 
tagja lenne. 
 
27.§  (1)  A  fegyelmi  eljárás  megindításától  számított  15 
napon belül tárgyalást kell tartani.

11

  

(2)  A  tárgyaláson  a  fegyelmi  tanács  meghallgathatja  a 
kérelem  előterjesztőjét,  a  panaszlott  védekezését,  továbbá 
amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okiratot 
szerez be.  
(3)  A  határozatot  az  utolsó  tárgyaláson  szóban  ki  kell 
hirdetni,  majd  ezt  követően  8  napon  belül  írásba  kell 
foglalni és a kérelem előterjesztőjének és a panaszlottnak is 
meg kell küldeni.  
(4) 

fegyelmi 

tanács 

határozatával 

szemben 

fellebbezésnek  helye  nincs,  azzal  szemben  törvénysértésre 
való  hivatkozással  a  bírósághoz  lehet  –  halasztó  hatályú  – 
keresetet benyújtani. 
 
28.§  A  fegyelmi  tanács  az  eljárást  megszünteti,  ha  a 
kérelem tárgyát képező magatartás nem fegyelmi vétség, ha 
a  büntethetőség  elévült,  vagy  az  eljárás  lefolytatásának 
egyéb akadálya van. 
 
29.§

12

  (1)  A  fegyelmi  tanács  határozatképes,  ha  minden 

tagja jelen van, határozatait szótöbbséggel hozza meg. 
(2) A fegyelmi tanács összehívásáról az országos ügyész, az 
ülés  vezetéséről,  a  jegyzőkönyv  elkészítéséről,  a  határozat 
írásba  foglalásáról  az  eljáró  tanács  országos  ügyész  által 
kijelölt  tagja  gondoskodik,  az  ügyviteli  szabályzat 
megfelelő alkalmazásával. 

 

Az ideiglenes hatályú felfüggesztés 

 

30.§  (1)

13

A  fegyelmi  eljárás  kezdeményezése  után,  vagy 

azzal  egyidőben  a  püspök  megindokolt  döntésével  a 
panaszlottat az ügyet lezáró jogerős döntésig szolgálatából, 
illetőleg  tisztségéből  felfüggesztheti,  amennyiben  a 
fegyelmi  vétség  súlya,  vagy  egyéb  körülmények  miatt  az 
indokolt.  Amennyiben  a  fegyelmi  tanács  a  döntést  a 
kézbesítéstől számított nyolc napon belül nem hagyja jóvá, 
a felfüggesztés visszamenőleg hatályát veszti.  
(2)  Az  ideiglenes  hatályú  felfüggesztés  legfeljebb  a 
fegyelmi eljárás befejezéséig tart. 
(3)  Az  ideiglenes  hatályú  felfüggesztéssel  szemben  külön 
jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését az 
érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben lehet 
kérelmezni. 
 
31.§  (1)  A  szolgálatából  felfüggesztett  panaszlott  lelkész, 
nemlelkészi  egyházi  munkás  esetén  részére  a  szolgálatba 
állító által  folyósított bármely javadalmak együttesen vagy 
külön-külön  50  %-a  vonható  meg  az  ideiglenes  hatályú 
felfüggesztés időtartama alatt. 
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidőben 
a  szolgálatából  felfüggesztett  lelkész,  nemlelkészi  egyházi 
munkás 

panaszlott 

helyettesítéséről 

püspök 

megkeresésére  –  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi 
szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 51.§-ban 
meghatározott  –  a  szolgálatba  állítót  megillető  jogok 
gyakorlója haladéktalanul köteles intézkedni. 

                                                                 

11

A második mondatot hatályon kívül helyezte a 2009. évi IV. törvény 4.§-

a. Hatályos: 2009. december 10-től. 

12

Módosította a 2016. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

13

Módosította  a  2007.  évi  VIII.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007.  december 

20-tól. 

background image

 

Fegyelmi vétségek és büntetések 

 

32.§  A fegyelmi vétségek: 

a)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Zsinati 
Hitvallásában  felsorolt  hitvallási  iratoktól  eltérő  tanok 
hirdetése és terjesztése, 
b)  a  hatalmi  helyzettel,  illetve  az  egyházi  tekintéllyel 
való visszaélés,  
c) 

szolgálat, 

tisztség 

gyakorlásából 

folyó 

kötelezettségek  szándékos  vagy  gondatlanságból  eredő 
megszegése, 
d)  az  olyan  magatartás,  amely  a  Szentírás  szerinti  jó 
erkölcsbe  ütközik,  vagy  a  viselt  egyházi  tisztséghez 
méltatlan, 
e)  ellenszegülés  az  egyház  törvényes  rendjével,  így 
különösen  az  egyházi  jogszabályokkal,  valamint 
valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztségviselő, 
jogszolgáltatási szerv határozatával szemben,  
f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése. 

 
33.§  (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:  

a) megrovás,  
b) próbára bocsátás,  
c) pénzbírság, 
d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,  
e) elmozdítás a viselt választott tisztségből,  
f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,  
g) hivatalvesztés. 

(2)  Az  (1)  bekezdésben  felsorolt  büntetések  együttesen  is 
alkalmazhatók. 
 
34.§  (1)  a)  A  megrovás  büntetés  esetén  az  eljáró 

jogszolgáltatási  szerv  megállapítja  a  fegyelmi  vétség 
elkövetését,  rosszallását  fejezi  ki  és  felhívja  a 
panaszlottat,  hogy  a  jövőben  tartózkodjék  a  jogsértő 
magatartástól. 
b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatározott 
időre, legfeljebb 2 évi időtartamra lehet. Amennyiben a 
próbára  bocsátás  időtartama  alatt  újabb  fegyelmi 
vétséget követ el a panaszlott, úgy ezt a fegyelmi eljárás 
során súlyosító körülményként figyelembe kell venni. 
c)  A  pénzbírság  összege  legfeljebb  –  az  állami 
jogszabályokban  közzétett  –  mindenkori  minimálbér 
háromszorosának megfelelő összeg lehet. 
d)  A  választás,  vagy  a  választhatóság  jogától  való 
megfosztás  6  évig  terjedhet.  Amennyiben  a  lelkészi 
állásra  való  választhatóságra  vonatkozik  a  döntés,  úgy 
ezt a rendelkező részben kifejezetten ki kell mondani. 
e)  A  viselt  választott  tisztségből  való  elmozdítás  nem 
érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.  
f)  A  szolgálati  jogviszonyból  való  elbocsátás  az 
alkalmazás  megszűnését  jelenti  az  adott  szolgálati 
helyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állományba 
kerül. 
g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosztás, 
mely  a  lelkészi  nyilvántartásból  való  törléssel  valósul 
meg. 

(2)

14

Hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  csak  lelkésszel 

szemben alkalmazható. 
(3)  Hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  alkalmazása  csak 
abban  az  esetben  hatályosul,  amennyiben  ezen  fegyelmi 
büntetést 

az 

eljáró 

fegyelmi 

tanács 

döntésének 

kézhezvételétől  számított  15  napon  belül  a  13.  §  (4) 
bekezdésében  meghatározott  fegyelmi  ügyben  a  püspöki 
tanáccsal  való  konzultációja  után  az  egyházkerületileg 

                                                                 

14

A  (2)  bekezdést  módosította,  valamint  a  (3)-(5)  bekezdést  beiktatta  a 

2016. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

illetékes  püspök,  a  13.  §  (5)  bekezdésében  meghatározott 
fegyelmi  ügyben  szintén  a  püspöki  tanáccsal  való 
konzultációja  után  az  elnök-püspök,  püspök  esetén  a 
püspöki tanács jóváhagyja. Ezen utóbbi esetben az érintett 
püspök nem szavazhat. 
(4) Amennyiben a fenti határidőn belül az illetékes püspök 
vagy  a  püspöki  tanács  nem  hoz  határozatot,  azt  úgy  kell 
tekinteni, hogy a fegyelmi tanács döntésével egyetért. 
(5)  Amennyiben  a  fenti  határidőn  belül  nyilatkozva  az 
illetékes püspök  vagy a  püspöki tanács  nem  hagyja  jóvá  a 
hivatalvesztés fegyelmi büntetés alkalmazását, úgy az ezen 
döntés  fegyelmi  tanács  általi  kézhezvételétől  számított  8 
napon  belül  a  fegyelmi  tanács  a  33.  §  a-f)  pontjában 
meghatározott  egyéb  fegyelmi  büntetést  vagy  halmazati 
jelleggel  büntetéseket  szab  ki.  A  fegyelmi  tanács  a 
hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  kiszabását  tartalmazó 
fegyelmi határozatában is dönthet úgy, hogy amennyiben az 
illetékes püspök  vagy  a  püspöki tanács  nem  hagyja  jóvá  a 
hivatalvesztés  fegyelmi  büntetés  alkalmazását,  úgy  milyen 
más  fegyelmi  büntetést  vagy  büntetéseket  szab  ki  a 
panaszlottal szemben. Ebben az esetben az illetékes püspök 
vagy  a  püspöki  tanács  jóvá  nem  hagyó  határozata  esetén 
automatikusan  a  kiszabott  egyéb  fegyelmi  büntetés 
jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 
 
35.§  (1) A fegyelmi vétség az elkövetéstől számított 2 év 
alatt elévül. 
(2)  Ha  a  fegyelmi  vétség  egyben  bűncselekményt  is 
megvalósít,  úgy  a  fegyelmi  vétség  elévülésére  a 
bűncselekmény elévülése az irányadó. 
(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakítja. 
A  félbeszakadás  napján  az  elévülés  határideje  ismét 
elkezdődik. 

 

VI. fejezet 

Közös szabályok 

 

36.§  (1)  Az  eljárást  30  napon  belül  le  kell  folytatni.  Az 
eljárás  lefolytatására  nyitva  álló  határidő  egy  alkalommal, 
legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. 
(2) Az eljárás során jelen törvény 40.§, 41.§ (1) bekezdés, 
49.§, 50.§, 52.§, 55.§, 64.§ (2) bekezdés, 65.§, 67.§ és 68.§ 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

 

NEGYEDIK RÉSZ 

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS 

 

VII. fejezet 

Az eljárás alapelvei 

 

37.§  (1)  A  bíróság  e  törvény  alkalmazása  során,  annak 
rendelkezéseit  csak  az  ebben  a  fejezetben  meghatározott 
alapelvekkel,  valamint  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház törvényeivel összhangban értelmezheti.  
(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja 
el.  
(3)  A  bírósági  eljárás  során  –  a  bíróság  feladatai 
vonatkozásában  –a  Pp. 2.§ (1) és (2) bekezdés,  valamint a 
3.§  (2)-(6)  bekezdés  rendelkezéseit  kell  megfelelően 
alkalmazni.  
 
38.§  (1)  A  bíróságot  határozatának  meghozatalában  más 
hatóság döntése, illetve  az azokban  megállapított tényállás 
nem köti.  
(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg, 
hogy  az  érintett  nem  követte  el  a  terhére  rótt 
bűncselekményt. 
 

background image

39.§  (1)  A  bíróság  a  felek  közötti  jogvitát  nyilvános 
tárgyaláson bírálja el.  
(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészéről vagy 
annak egy részéről a  jóerkölcs védelmében,  valamint a fél 
kérelmére,  ha  az  személyiségi  jogainak  védelme  miatt 
indokolt – pervezető végzéssel kizárhatja. 
(3)  A  bíróság  a  tárgyalás  során  hozott  határozatát 
nyilvánosan hirdeti ki.  

 

VIII. fejezet 

A bírók kizárása 

 

40.§  (1)  A  bírósági  eljárás  során  –  a  bírók  kizárása 
vonatkozásában  –  a  Pp.  13.§  rendelkezéseit  kell 
megfelelően alkalmazni.  
(2)  A  kizárási  okot  a  bíró  köteles  bejelenteni.  A  kizárási 
okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.  
(3)  A  kizárás  tárgyában  a  bíróság  elnöke  soron  kívül 
határoz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. 
(4)  A  bírókra  vonatkozó  kizárási  okokat  a  bírósági 
jegyzőkre is alkalmazni kell.  

 

IX. fejezet 

A felek és más perbeli személyek 

 

41.§  (1)  Az  egyházi  bíróság  előtti  eljárásban  perbeli 
jogképességgel  rendelkezhet  az  az  egyházi  önkormányzat 
vagy  intézményi  feladatot  ellátó  szervezeti  egység,  amely 
egyébként jogképességgel nem rendelkezik. 
(2)  Ha  a  félnek  nincs  perbeli  cselekvőképessége,  valamint 
akkor  is,  ha  a  fél  jogi  személy,  továbbá  az  (1)  bekezdés 
szerinti  egyházi  önkormányzat  vagy  szervezeti  egység, 
nevében törvényes képviselője jár el. 
(3)  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  a  perképesség 
vonatkozásában  –  a  Pp.  48.§  és  49.§  (1)  bekezdés 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  
 
42.§  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  a  pertársaság 
vonatkozásában  –  Pp.  51-53.§  rendelkezéseit  kell 
megfelelően alkalmazni. 
 
43.§  (1)  A  bíróság  előtti  eljárásban  beavatkozásnak  és  a 
felek személyében változásnak helye nincs.  
(2)  A  fél  halála  vagy  megszűnése  esetén  a  pert  meg  kell 
szüntetni. 

 

X. fejezet 

A képviselet 

 

44.§  (1)  A  bíróság  eljárása  során  –  a  meghatalmazottak 
vonatkozásában  –  a  Pp.  66.§  (1)  bekezdés  és  68.§ 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 
(2) A perben képviselőként eljárhat: 

a)  a  félnek  a  Pp.  13.§  (2)  bekezdésében  megjelölt 
hozzátartozója, meghatalmazottja, 
b) a fél pertársa, 
c) ügyvéd, ügyvédi iroda, 
d)  egyházi  testület  vagy  intézmény  vezetője,  a  testület, 
illetőleg  az  intézmény  tevékenységével  kapcsolatos 
ügyekben, 
e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége, 
f) az országos egyház vonatkozásában az elnök-püspök 
vagy az országos felügyelő. 

 
45.§  (1)  Meghatalmazás  esetén  a  meghatalmazást  teljes 
bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság 
előtti eljárás során az első nyilatkozattétellel egy időben az 
iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.  

(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli 
cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.  
(3)  A  meghatalmazás  visszavonását  a  bíróságnak  be  kell 
jelenteni.  
(4)

15

Egyházi  bíró  vagy  az  országos  ügyész  az  egyházi 

jogszolgáltatásban  betöltött  megbízatása  időtartama  alatt, 
illetve azt követő 2 évig képviselőként nem járhat el.  
(5)  Egyházkerületi  ügyész  az  egyházi  jogszolgáltatásban 
betöltött  megbízatása  időtartama  alatt,  illetve  azt  követő  2 
évig  képviselőként  nem  járhat  el  olyan  fegyelmi  ügyben, 
amely  egyházkerülete  illetékességi  területéhez  tartozó 
lelkészek, 

valamint 

egyházközségi, 

egyházmegyei, 

egyházkerületi nem lelkészi tisztségviselők és  - az egyházi 
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. 
évi  III.  törvény  74.  §  (2)  bekezdésében  meghatározott  – 
tartósan  szolgálatba  állított  egyházi  munkások  fegyelmi 
vétségei tárgyában indult. 

 

XI. fejezet 

A perköltség 

 

46.§  Az  ügyet  befejező  határozatban  kell  megállapítani  a 
bíróság  tagjainak,  az  ügyésznek,  valamint  a  tanúknak  az 
eljárás  során  felmerült  költségeit.  A  határozat  8.§  szerinti 
megküldésével egyidejűleg fel kell hívni az országos irodát 
a költségek 7.§ szerinti forrásból történő kifizetésére. 
 
47.§  (1)  A  felek  az  eljárás  során  felmerült  költségeiket 
megelőlegezik.  
(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alapján 
–  a  jóhiszemű  és  célszerű  pervitellel  összefüggésben 
felmerült  költségekről,  annak  viselésére  a  pervesztes  felet 
az  ügyet  lezáró  határozatban  kötelezi.  Részleges 
pernyertesség  esetében  a  perköltséget  arányosan  kell  a 
feleknek viselniük. 

 

XII. fejezet 

Egyéb általános szabályok 

 

48.§  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  a  beadványok 
vonatkozásában  –  a  Pp.  93.§  rendelkezéseit  kell 
megfelelően alkalmazni.  
 
49.§  (1)  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  az  idézés 
vonatkozásában  –  a  Pp.  96.§  (1)  bekezdés  rendelkezéseit 
kell megfelelően alkalmazni.  
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra, hogy 
a  meg  nem  jelenése  nem  akadálya  az  eljárás 
lefolytatásának.  
 
50.§  (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a 
bírósági  iratokat  a  fél  helyett  a  meghatalmazottnak  kell 
kézbesíteni.  
(2)  A  bírósági  iratokat  rendszerint  posta  útján,  a 
kézbesítésére  vonatkozó  külön  jogszabályok  szerint  kell 
kézbesíteni.  
(3)  A  bíróság  rendelkezhet  úgy,  hogy  a  kézbesítés  más 
módon történjen. 
 
51.§  (1)  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  a  határidők 
vonatkozásában  –  a  Pp.  103.§  rendelkezéseit  kell 
megfelelően alkalmazni. 
(2) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból, 
egyszer meghosszabbíthatja. 
 

                                                                 

15

A (4) bekezdést módosította, valamint az (5) bekezdést beiktatta a 2016. 

évi VII. törvény 6. §-a. Hatályos: 2017. január 1-től. 

background image

52.§  A  fél  az  elmulasztott  perbeli  cselekményt  többé 
hatályosan  nem  teljesítheti,  a  mulasztás  igazolásának 
különös  méltánylást  érdemlő  esetben  az  elmulasztott 
perbeli cselekmény eredeti határidejétől számított 15 napon 
belül,  az  elmulasztott  cselekmény  egyidejű  teljesítésével 
van helye.  
 
53.§  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  az  eljárás 
szabálytalansága  elleni  kifogás  vonatkozásában  –  a  Pp. 
114.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 
 
54.§  (1)  A  tárgyalásról  jegyzőkönyvet  kell  felvenni.  A 
bírósági eljárás során – a jegyzőkönyv vonatkozásában – a 
Pp. 116-118.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 
(2)  A  tárgyaláson  kívüli  egyéb  eljárási  cselekményekről  – 
szükség szerint – feljegyzést kell készíteni. 
(3) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével – a 
per  bármely  szakaszában,  külön  engedély  nélkül 
megtekinthetik 

és 

azokról 

maguknak 

másolatot 

készíthetnek. 
 

XIII. fejezet 

Az eljárás megindítása 

 

55.§  (1) A bíróság előtti eljárást (pert) keresetlevéllel kell 
megindítani.  
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni: 

a)  a  feleknek,  valamint  a  felek  képviselőinek  nevét, 
lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,  
b)  az  érvényesíteni  kívánt  jogot,  az  annak  alapjául 
szolgáló 

tényeknek 

és 

azok 

bizonyítékainak 

előadásával, 
c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet. 

 
56.§  (1)  A  bíróság  elnöke  a  keresetlevelet  8  napon  belül 
megvizsgálja,  annak  megállapítása  érdekében,  hogy  nem 
kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetőleg nincs-
e  helye  a  keresetlevél  idézés  kibocsátása  nélküli 
elutasításának.  
(2)  Amennyiben  a  keresetlevél  nem  tartalmazza  a 
törvényben  meghatározottakat,  úgy  a  bíróság  8  napos 
határidővel  hiánypótlásra  hívja  fel  a  felperest.  A 
hiánypótlásban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen 
hiányokat kell pótolnia. 
(3)  A  keresetlevelet  idézés  kibocsátása  nélkül  el  kell 
utasítani, ha  

a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,  
b)  a  felek  között  ugyanabból  a  ténybeli  alapból 
származó,  ugyanazon  jog  iránt  per  már  folyamatban 
van, vagy annak tárgyában jogerős határozat született, 
c) 

felperesnek 

nincs 

perbeli 

jog- 

vagy 

cselekvőképessége,  kivéve  e  törvény  41.§  (1) 
bekezdését, 
d) a felperes követelése időelőtti, 
e)  a  felperes  a  jogszabályban  meghatározott 
keresetindítási  határidőt  elmulasztotta  és  igazolási 
kérelmet  sem  terjesztett  elő,  vagy  azt  a  bíróság 
elutasítja, 
f)  a  felperes  a  hiánypótlás  végett  neki  visszaadott 
keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy 
újból hiányosan adta be. 

(4)  A  bíróság  legkésőbb  a  keresetlevélnek  a  bírósághoz 
való  érkezését  követő  30  napon  belül  intézkedik  a 
tárgyalási határnap kitűzéséről.  
(5)  A  tárgyalás  előkészítése  során  az  előadó  bíró  az  ügy 
jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt tesz, 
bizonyítékokat  szerezhet  be,  valamint  felhívhatja  a  peres 
feleket további bizonyítékok előterjesztésére.  

(6)  A  per  első  tárgyalását  a  keresetlevélnek  a  bírósághoz 
való beérkezésétől számított 45 napon belül kell megtartani. 

 

XIV. fejezet 

A tárgyalás 

 

57.§  (1) A bíróság előtti eljárás során  – a pervezetés és a 
rendfenntartás  vonatkozásában  –  a  Pp.  133.§,  valamint 
134.§  (1)  és  (2)  bekezdés  rendelkezéseit  kell  megfelelően 
alkalmazni. 
(2) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat, illetőleg 
a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az 
elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb rendzavarás 
esetében  a  bíróság  pénzbírságot  szab  ki.  A  pénzbírság 
összege  legfeljebb a  mindenkori minimálbér kétszeresének 
megfelelő összeg lehet. 
 
58.§  A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél 
jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az első 
tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni. 
 
59.§  (1)  A  tárgyalás  megnyitása  után  az  elnök 
megállapítja,  hogy  a  felek  személyesen,  vagy  képviselőik 
útján, illetőleg a megidézett tanúk megjelentek-e. 
(2)  A  bíróság  eljárás  során  a  –  a  tárgyalás  menete 
vonatkozásában  –  Pp.  138.§, 139.§,  140.§  (1)  bekezdés  és 
141.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 
 
60.§  (1)  A  bíróság  előtti  eljárásban  szünetelésnek, 
felfüggesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a 
bíróság egyetértése esetén kerülhet sor. 
(2)  A  bíróság  előtti  eljárás  során  –  a  viszontkereset,  az 
egyezség,  valamint  az  elkülönítés  és  az  egyesítés 
vonatkozásában – a Pp. 147.§ (1) bekezdés, 148.§, valamint 
149.§  (1)  és  (2)  bekezdés  rendelkezéseit  kell  megfelelően 
alkalmazni. 
 
61.§  (1)  A  tárgyalás  elhalasztása  esetén  a  folytatólagos 
tárgyalás  határnapját  30  napon  belüli  időpontra  a  bíróság 
nyomban kitűzi, és a jelenlévő felekkel azt kihirdetés útján 
közli.  
(2)  A  folytatólagos  tárgyaláson  az  ügy  iratait  röviden 
ismertetni kell.  
(3)  Ha  a  per,  vagy  valamely  külön  eldöntésre  alkalmas 
kérdés a  határozathozatalra  megérett, az elnök a  tárgyalást 
berekeszti. A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a 
feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-
e valamit még előadni.  
 
62.§  A bíróság a pert megszünteti, ha 

a)  a  keresetlevelet  már  az  56.§  (3)  bekezdésének  a)–f) 
pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna 
utasítani, 
b) a felperes a per első tárgyalását elmulasztotta,  
c) a felperes a keresetétől elállt,  
d) a felek a per megszüntetését közösen kérik, 
e)  a  Pp.  szabályai  szerint  (152-155.§)  felfüggesztésnek 
lenne helye, 
f) a fél meghal, vagy megszűnik. 

 

XV. fejezet 

A bizonyítás 

 

63.§  (1) A bíróság eljárás során – a bizonyítás elrendelése 
vonatkozásában  –  a  Pp.  163.§  és  164.§  (1)  bekezdés 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  
(2)  A  bíróság  bizonyítást  hivatalból  akkor  rendelhet  el,  ha 
az  ügy  ésszerű  és  célszerű  befejezéséhez  az  szükségesnek 

background image

mutatkozik.  
 
64.§  (1) A bírósági eljárás során – a tanúk vonatkozásában 
–  a  Pp.  167-175.§  rendelkezéseit  kell  megfelelően 
alkalmazni. 
(2)  A  tanú  a  megjelenésével  kapcsolatos  költségek 
megtérítését kérheti a bíróságtól. 
 
65.§  (1) Ha a perben jelentős tény megállapításához vagy 
megítéléséhez  olyan  különleges  szakértelem  szükséges, 
amellyel  a  bíróság  nem  rendelkezik,  a  fél  indítványára  a 
bíróság  szakértőt  hívhat  fel  a  szakvélemény  adására.  A 
szakértőt 

lehetőleg 

az 

igazságügyi 

szakértők 

névjegyzékében 

feltüntetett 

szakértők 

közül 

kell 

kiválasztani.  
(2)  A  szakvélemény  adásával  kapcsolatos  költséget  az 
indítványozó  fél  előlegezi  meg  a  bíróság  által 
meghatározott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte 
után rendelkezik a  szakértő díj kifizetéséről, a  fennmaradó 
összeg visszautalásáról az előlegező fél részére. 
 
66.§  A  bíróság  az  eljárása  során  –  szükség  esetén  – 
okiratot szerezhet be.  
 
67.§  A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményének 
mérlegelése  szempontjából  –  a  Pp.  206.§  (1)  bekezdés 
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 

 

XVI. fejezet 

A határozatok 

 

68.§  A  bíróság  a  per  érdemében  ítélettel,  a  per  során 
felmerült  minden  más  kérdésben  –  ideértve  a  per 
megszüntetését is – végzéssel határoz.  
 
69.§  (1)  Az  ítéletben  foglalt  döntésnek  ki  kell  terjedni  a 
perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.  
(2)  A  Pp.  213.§  (2)  és  (3)  bekezdés  rendelkezéseinek 
megfelelő  alkalmazásával  lehetőség  van  részítélet  és 
közbenső ítélet hozatalára is.  
(3) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, 
illetőleg ellenkérelmen.  
(4)  A  bíróság  a  teljesítésre  nyitva  álló  határidőt  az  összes 
körülmény szem előtt tartásával határozza meg.  
 
70.§  A  bíróság  határozatát  zárt  tanácskozás  után 
szavazással hozza meg.  

 

71.§  (1)  A  tárgyalás  folyamán  hozott  végzéseket  és  az 
ítéletet  a  tárgyaláson  ki  kell  hirdetni,  a  kihirdetés 
elhalasztásának helye nincs. 
(2) A határozatot annak meghozatalától számított legkésőbb 
8  napon  belül  kell  írásba  foglalni  és  az  írásba  foglalást 
követő 3 napon belül kézbesíteni kell.  
 
72.§  (1)  A  határozatnak  a  rendelkező  részt  követően 
tájékoztatást  kell  nyújtania  arról,  hogy  a  határozat  ellen 
van-e  helye  fellebbezésnek  és  hogy  azt  hol  és  mennyi  idő 
alatt kell benyújtani. 
(2)  A  bírósági  eljárás  során  –  a  határozat  tartalma 
vonatkozásában  –  a  Pp.  220.§  (1)  bekezdés,  221.§  (1) 
bekezdés, valamint 222.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit 
kell megfelelően alkalmazni. 
(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai írják 
alá, és jegyző hitelesíti. 
 
73.§  (1) A bírósági eljárás során – a határozatok kijavítása 
és kiegészítése vonatkozásában – a Pp. 224.§ (1) bekezdés 

és 225-226.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 
(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek 
meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz. 
(3)  A  kijavítás  tárgyában  hozott  határozat  ellen 
fellebbezésnek helye nincsen.  
 
74.§  A  bírósági  eljárás  során  –  a  határozatok  jogereje 
vonatkozásában  –  a  Pp.  227.§  (1)  bekezdés,  228.§  (1) 
bekezdés  és  a  229.§  (1)  bekezdés  rendelkezéseit  kell 
megfelelően alkalmazni.  

 

XVII. fejezet 

A fellebbezés és a másodfokú eljárás 

 

75.§  (1)  A  bíróság  határozatával  szemben  fellebbezésnek 
van helye.  
(2)  Nincs  helye  fellebbezésnek  az  eljárás  folyamán  hozott 
végzésekkel  szemben  (pervezető  végzés),  továbbá  –  a 
választási  panaszokkal  kapcsolatos  eljárás  kivételével  –  a 
különleges  eljárások  során  hozott  érdemi  határozatokkal 
szemben.  
 
76.§  (1)  A  fellebbezést  a  határozat  kézbesítésétől 
számított  15  napon  belül  a  bíróság  elnökénél  kell  írásban 
benyújtani. 
(2)  Ha  a  fellebbezés  elkésett,  vagy  olyan  határozat  ellen 
irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továbbá 
ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja be, a 
fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja. 
(3) A fellebbezésnek az első fokú határozat végrehajtására 
halasztó hatálya van. 
 
77.§  (1)

16

A  másodfokon eljáró bíróság tanácsának elnöke 

a  fellebbezésnek  a  bírósághoz  való  megérkezésétől 
számított  30  napon  belüli  időpontra  köteles  tárgyalást 
kitűzni. 
(2)  A  másodfokú  eljárásban  az  első  fokú  eljárásra 
vonatkozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni: 

a)  Végzés  elleni  fellebbezés  esetén  a  bíróság  nem  tart 
tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el. 
b)  Ítélet  elleni  fellebbezésnél  a  bíróság  tárgyaláson 
bírálja el a fellebbezést, amelynek során az előadó bíró 
ismerteti az ügyet, így különösen az elsőfokú ítéletet és 
az azzal szemben benyújtott fellebbezést, ezt követően a 
felek tehetik meg perbeli zárónyilatkozatukat. 
c) 

Bizonyítás 

felvételének, 

új 

bizonyíték 

előterjesztésének  illetőleg  a  tárgyalás  elhalasztásának  a 
másodfokú eljárásban nincs helye.  

 
78.§  (1)

17

A  másodfokon  eljáró  bíróság  határozatában  az 

elsőfokú határozatot  

a) helyben hagyja,  
b) megváltoztatja, vagy  
c) hatályon  kívül helyezi és elnökét új elsőfokú eljárás 
elfolytatására utasítja.  

(2)  A  bírósági  eljárás  során  –  a  fellebbezési  tárgyalás 
alapján  hozott  határozatok  vonatkozásában  –  a  Pp.  250-
254.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.  

 

XVII/A. fejezet 

Perújítás

18

 

 

                                                                 

16

Módosította a 2009. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2009. december 10-

től. 

17

Módosította a 2009. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2009. december 10-

től. 

18

A XVII/A. fejezetet (78/A-78/I. §) beiktatta a 2012. évi V. törvény 2. §-

a. Hatályos: 2012. október 1-től. 

background image

78/A.  §  (1)  A  bíróság  eljárást  befejező  jogerős  döntése 
ellen perújításnak van helye, ha 

a)  a  fél  oly  tényre  vagy  bizonyítékra,  illetőleg  olyan 
jogerős  bírói  vagy  más  egyéb  határozatra  hivatkozik, 
amelyet  a  bíróság a  perben nem bírált el, feltéve, hogy 
az  -  elbírálás  esetén  -  reá  kedvezőbb  határozatot 
eredményezhetett volna; 
b)  a  fél  a  döntés  hozatalában  részt  vett  bírónak,  az 
ellenfélnek  vagy  másnak  bűncselekménye  miatt  a 
törvény ellenére lett pervesztes; 
c) a perben hozott döntést megelőzően ugyanarra a jogra 
nézve már korábban jogerős döntést hoztak; 

(2)  Az  (1)  bekezdés  a)  pontja  alapján  a  felek  bármelyike 
csak  akkor  élhet  perújítással,  ha  az  ott  említett  tényt, 
bizonyítékot  vagy  határozatot  a  korábbi  eljárás  során 
hibáján kívül nem érvényesíthette. 
(3)  Az  (1)  bekezdés  b)  pontja  alapján  perújításnak  csak 
akkor  van  helye,  ha  a  perújítás  okaként  megjelölt 
bűncselekmény 

elkövetését 

jogerős 

bírói 

ítélet 

megállapította,  vagy  ilyen  ítélet  hozatalát  nem  a 
bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki. 
 
78/B. § 

(1)  A  perújítási  kérelem  előterjesztésének 

határideje hat hónap; ezt a határidőt a megtámadott döntés 
jogerőre  emelkedésétől,  ha  pedig  a  perújítás  okáról  a  fél 
csak  később  szerzett  tudomást,  vagy  csak  később  jutott 
abba  a  helyzetbe,  hogy  perújítással  élhessen,  ettől  az 
időponttól  kell  számítani.  A  tudomásszerzés  időpontját 
elegendő valószínűvé tenni. 
(2)  A  döntés  jogerőre  emelkedésétől  számított  öt  év 
elteltével  perújításnak helye  nincs; e  határidő elmulasztása 
miatt igazolással élni nem lehet. 
 

A perújítási kérelem előterjesztése és elbírálása 

 

78/C. § 

(1)  A  perújítási  kérelmet  a  bíróságnál  kell 

írásban benyújtani. 
(2)  A  perújítási  kérelemben  meg  kell  jelölni  azt  a  döntést, 
amely  ellen  a  perújítás  irányul,  s  annak  megváltoztatása 
iránt  kérelmet  kell  előterjeszteni.  A  kérelemben  meg  kell 
jelölni  a  perújítás  alapjául  szolgáló  tényeket  és  azok 
bizonyítékait; ha a kérelmet a megtámadott döntés jogerőre 
emelkedésétől  számított  hat  hónap  eltelte  után  terjesztik 
elő, ennek okait elő kell adni. 
 
78/D. § 

Ha  a  perújítási  kérelmet  a  megtámadott 

döntés  jogerőre  emelkedésétől  számított  öt  év  elteltével 
terjesztették  elő,  a  bíróság  azt  tárgyalás  kitűzése  nélkül, 
hivatalból elutasítja. 
 
78/E. § 

Ha  a  perújító  fél  az  első  tárgyalást 

elmulasztja,  a  bíróság  a  perújítási  kérelmet  hivatalból 
elutasítja;  az  ellenfél  mulasztása  a  tárgyalás  megtartását 
nem gátolja.  
 
78/F. § 

(1)  A  bíróság  hivatalból  vizsgálja,  hogy  a 

perújításnak a 78/A-78/B. §-ban meghatározott előfeltételei 
fennállnak-e.  A  megengedhetőség  körében  a  78/A.  §  (1) 
bekezdésének  a)  pontjával  kapcsolatban  azt  kell  elbírálni, 
hogy  a  perújító  fél  által  a  perújítás  alapjául  felhozottak 
valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, 
hogy  a  bíróság  a  perújító  félre  kedvezőbb  határozatot 
hozzon.  A  bíróság  a  tárgyaláson  a  perújítás  érdemében  is 
tárgyalhat  és határozhat; ha  azonban célszerűnek látszik, a 
perújítás  megengedhetősége  kérdésében  külön  tárgyal,  és 
végzéssel határoz. 
(2)  Ha  a  bíróság  a  perújítást  megengedhetőnek  találja,  az 
érdemi  tárgyalást  kitűzi,  illetőleg  a  tárgyalást  érdemben 

folytatja,  ellenkező  esetben  pedig  a  perújítási  kérelmet, 
mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja. 
(3)  Ha  a  bíróság  a  perújítási  kérelem  megengedhetősége 
tárgyában  külön  hoz  határozatot,  határozata  ellen  külön 
fellebbezésnek van helye; ilyen esetben az érdemi tárgyalás 
csak a határozat jogerőre emelkedése után folytatható. 
 
78/G. § 

(1) A perújítás megengedése esetében a pert a 

kérelem korlátai között újból kell tárgyalni. 
 
78/H. § 

A  bíróság  a  per  újbóli  tárgyalásának 

eredményéhez képest a perújítási kérelemmel megtámadott 
döntést hatályában fenntartja, illetőleg annak egészben vagy 
részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak 
megfelelő új határozatot hoz. 
 
78/I. § Amennyiben 

a  jelen  fejezet  másként  nem 

rendelkezik, a perújítási eljárás során a bíróság az általános 
szabályok  szerint  jár  el.  A  határozathozatalra,  valamint  a 
határozatok  elleni  perorvoslatokra  szintén  az  általános 
szabályok irányadók. 

 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK 

 

XVIII. fejezet 

A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás 

során hozott határozatok felülvizsgálata 

 

79.§  (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban a keresetet 
a  határozat  kézhezvételétől  számított  15  napon  belül  az 
országos ügyész ellen kell indítani.  
(2)

19

A  fegyelmi  eljárásban  hozott  döntéssel  szemben  a 

keresetet  a  határozat  kézhezvételétől  számított  15  napon 
belül  az  eljáró  fegyelmi  tanács,  mint  alperes  ellen  kell 
megindítani.  A  bírósági  eljárásban  a  fegyelmi  tanácsot  az 
általa kijelölt tagja képviseli. 
(3) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésben felsoroltakon 
túlmenően fel kell tüntetni a támadott határozat számát és a 
határozatot hozó jogszolgáltatási szerv nevét, továbbá meg 
kell jelölni, hogy az mely jogszabályba ütközik. A támadott 
határozatot a keresetlevélhez mellékelni kell. 
(4)

20

A  fegyelmi  eljárásban,  amennyiben  a  bíróság  a 

fegyelmi határozat megváltoztatása útján a fegyelmi tanács 
által  kiszabott  fegyelmi  büntetés  helyett  másik  fegyelmi 
büntetést  kíván  alkalmazni,  úgy  a  33.  §  (1)  bekezdésében 
sorrendben 

később 

szereplő 

fegyelmi 

büntetést, 

jogkövetkezményt  nem  alkalmazhat,  mint  amelyet  a 
fegyelmi  tanács  kiszabott.  A  súlyosbítási  tilalom  nem 
vonatkozik  arra  az  esetre,  amikor  az  eredetileg  kiszabott 
fegyelmi büntetésnél enyhébb, de több büntetést együttesen 
szab ki a bíróság. 

 

XIX. fejezet 

A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás 

 

80.§  (1)  A  panaszt  a  vélelmezett  jogsértés  napjától 
számított  8  napon  belül  a  választással  érintett  egyházi 
testülettel  vagy  intézménnyel  szemben  lehet  előterjeszteni. 
A  határidő  jogvesztő,  mulasztás  igazolásának  nincsen 
helye. 
(2)  A  panaszban  meg  kell  jelölni  az  érintett  egyházi 
testületet  vagy  intézményt,  továbbá  a  törvénysértő 

                                                                 

19

Módosította a 2016. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

20

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  7.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

background image

magatartást  és  annak  következményeit.  A  panaszhoz 
csatolni  kell  a  rendelkezésre  álló  okiratokat  és  a 
meghallgatni indítványozott tanúk nevét és idézési címét. 
(3)  A  bíróság  felhívására  az  érintett  egyházi  testület  vagy 
intézmény 

törvényes 

képviselője 

választással 

kapcsolatban  keletkezett összes iratot kézbesítő útján vagy 
elsőbbségi  postai  küldeményként  köteles  a  bíróságnak 
megküldeni. Ennek elmulasztása a 32.§ e) pontjába ütköző 
fegyelmi vétség. 
 
81.§  (1)  A  bíróság  elsőfokon  egyesbíróként,  másodfokon 
3 tagú tanácsban jár el. 
(2) A tárgyalást a panasz beérkezésétől számított 15 napon 
belüli  időpontra  kell  kitűzni.  A  tárgyalás  elhalasztásának 
nincs helye. 
(3)  A  bíróság  határozatát  a  meghozatalától  számított  3 
napon  belül  írásba  kell  foglalni,  és  haladéktalanul 
kézbesíteni kell. 
(4)  A  határozat  ellen  a  kézhezvételtől  számított  5  napon 
belül lehet fellebbezést előterjeszteni. 
(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tartása 
nélkül bírálja el. 
 
82.§  (1)  A  választás  eredményére  kiható  törvénysértés 
esetén  a  bíróság  a  választás  eredményét  részben  vagy 
egészben  megsemmisíti,  és  az  eljárást  lefolytató  egyházi 
testületet  vagy  intézményt  az  eljárás  törvényes  rendben 
történő egészben vagy részben való megismétlésére utasítja. 
Amennyiben  fegyelmi  eljárás  megindításának  lehetősége 
merül fel, erről az illetékes püspököt értesíteni kell. 
(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja. 

 

XX. fejezet 

A lelkésszel szemben támasztott képzési 

követelményekkel összefüggésben hozott püspöki 

határozat felülvizsgálata 

 

83.§  (1)  A  lelkésszel  szemben  támasztott  képzési 
követelményekkel  összefüggésben  az  egyházi  szolgálatról 
és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III. 
törvény 18.§ (1) bekezdése alapján hozott püspöki határozat 
felülvizsgálata  iránti  –  halasztó  hatályú  –  keresetet  az 
érintett  lelkész  a  határozat  kézhezvételétől  számított  15 
napon  belül  terjeszthet  elő.  A  pert  a  határozatot  hozó 
püspökkel szemben kell megindítani. 
(2)  A  keresetlevélben  az  56.§  (2)  bekezdésében 
felsoroltakon  túlmenően  fel  kell  tüntetni  a  támadott 
határozat  számát,  továbbá  meg  kell  jelölni,  hogy  az  mely 
jogszabályba  ütközik.  A  támadott  határozatot  a 
keresetlevélhez mellékelni kell. 
(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár el, 
ügydöntő határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz történő 
beérkezésétől számított 30 napon belül hozza meg. 

 

XXI. fejezet 

A különleges eljárások közös szabályai 

 

84.§  (1)  A  per  eredményétől  függetlenül  a  felmerült 
költségeket az országos egyház viseli. 
(2)  A  bíróság  határozata  ellen  –  kivéve  a  választási 
panaszokkal  kapcsolatos  eljárást  –  fellebbezésnek  helye 
nincs.  
(3)  A  különleges  eljárások  körébe  tartozó  perek  más 
perekkel nem egyesíthetők. 

 

HATODIK RÉSZ 

A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK 

HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA 

 

85.§  (1) 

Az 

egyházi 

jogszolgáltatási 

szervek 

határozatainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik. 
(2)  A  jogerős  ügyészi  vagy  fegyelmi  tanácsi  határozat 
végrehajtását  az  illetékes  ügyész  kezdeményezi  a 
bíróságnál. A jogerős bírósági határozat végrehajtását a fél 
vagy az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.  
(3)  A  végrehajtási  kérelemben  meg  kell  jelölni  a 
végrehajtható  ügyirat  számát,  a  felek  azonosításához 
szükséges  adatokat,  továbbá  a  végrehajtási  kérelem 
előterjesztésének okát.  
(4)  A  bíróság  a  végrehajtási  kérelmet  megvizsgálja,  és 
amennyiben az  megalapozott,  végzésében  –  rövid  határidő 
kitűzésével  –  felhívja  a  kötelezettet  teljesítésre,  és 
pénzbírságot  szab  ki.  A  végzést  a  bírósághoz  való 
beérkezésétől  számított  8  napon  belül  a  felek  és  más 
kötelezett részére kézbesíteni kell.  
 
86.§  (1)  A  végrehajtási  eljárás  során  alkalmazható 
kényszerintézkedések: 

a) pénzbírság, 
b) támogatás felfüggesztés, 
c) támogatás vagy követelés lefoglalás, 
d) jogi személyiség megvonása, 
e) feloszlatás, 
f)  e  törvény  33.§  e),  f)  és  g)  pontjában  megjelölt 
joghátrányok. 

(2)  A  pénzbírság  legmagasabb  összege  a  mindenkori 
minimálbér  tízszeresének  megfelelő  összeg  lehet.  A 
pénzbírság ismételten is kiszabható.  
(3) A támogatás felfüggesztésről szóló határozatot meg kell 
küldeni  a  kötelezett  részére,  a  támogatást,  járadékot,  vagy 
egyéb  összeget  folyósító  egyházi  testület,  intézmény 
vezetőjének. A megkeresésből egyértelműen ki kell tűnnie, 
hogy  ki  az  intézkedésre  köteles  természetes  személy.  A 
megkeresett 

köteles 

folyósítást 

haladéktalanul 

felfüggeszteni.  A  költségvetési  normatíva  folyósítása  nem 
függeszthető fel.  
(4)  A  támogatás  felfüggesztésének  eredménytelensége, 
vagy  részleges  eredményessége  esetén  helye  van  a 
támogatás  vagy  követelés  lefoglalásának,  amelynek  során 
az  érintett  egyházi  testület,  intézmény  vezetője  köteles  a 
folyósítandó  összeget  közvetlenül  a  végrehajtást  kérő 
részére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés 
lefoglalására  a  támogatás  felfüggesztésére  irányadó 
szabályokat kell alkalmazni. 
(5)  Jogi  személyiségű  egyházi  önkormányzat,  intézmény 
jogi  személyiségét  megszüntetheti  a  bíróság  és  ezzel 
egyidejűleg  általános  jogutódként  a  Magyarországi 
Evangélikus Egyházat jelöli meg. 
(6)  Feloszlatás  esetén  a  feloszlatott  testület  mandátuma 
megszűnik és a hatályos jogszabályok alapján új választást 
kell tartani. 
 
87.§  (1)  A  bíróságnak  a  86.§  alkalmazása  során  hozott 
rendelkezésének a be nem tartása a 32.§ e) pontjába ütköző 
fegyelmi vétség.  
(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességéről az 
illetékes püspököt értesíteni kell. 
(3)  A  végrehajtási  eljárás  során  hozott  határozatok 
pervezető végzésnek minősülnek 

 

background image

HETEDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

88.§  (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. 
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti 
egyházi  bíráskodásról  szóló,  a  többször  módosított  1997. 
évi X. törvény. 
(3)  Az  egyházmegyei  és  egyházkerületi  bíróságok  2005. 
december  31-én  megszűnnek,  a  folyamatban  lévő  ügyeket 
ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bírósághoz 
az  ügyekről  szóló  teljeskörű  tájékoztatással.  A  már 
folyamatban lévő ügyeket a hatályban levő törvény szerint 
kell elbírálni.  
(4)  Az  országos  bíróság  változatlan  összetétellel  mint  a 
bíróság működik tovább az általános tisztújítás időpontjáig.  
(5)  Az  e  törvény  hatálybalépésekor  a  korábbi 
jogszabályoknak  megfelelően  jogerős  határozattal  lezárult 
ügyekben a végrehajtási eljárásra e  törvény szabályait  kell 
alkalmazni. 

 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 

background image

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. május »
május
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031