2005. ÉVI III. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRÓL ÉS AZ
EGYHÁZI SZOLGÁLATOT VÉGZŐKRŐL
Az egyház elsődleges szolgálata az evangélium hirdetése és
a szentségek kiszolgáltatása annak érdekében, hogy a Jézus
Krisztusban való megigazító hitre eljussunk. Az
evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdetése
az egyház missziói küldetése és minden egyéb
szolgálatának alapja.
A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel minden Krisztusban
hívő ember egyetemes feladata. Az egyház minden tagja
részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki adományának
mértéke szerint.
Az egyház hivatalos szolgálatát, a nyilvános tanítást és a
szentségek kiszolgáltatását az egyház jó rendje érdekében
az azzal megbízott egyházi munkások végzik. Minden
egyházi szolgálatban álló munkás a feladat- és hatáskörében
felelős azért, hogy az egyház sajátos küldetését betöltse.
Mindezek keretéül a Magyarországi Evangélikus Egyház
zsinata a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarországi
Evangélikus Egyház önálló képviselettel rendelkező
szervezeti
egységeinél
(a
továbbiakban:
egyházi
önkormányzat),
intézményeinél,
evangélikus
egyesületeknél szolgáló lelkészekre, nemlelkészi egyházi
munkásokra és a szolgálatba állítót megillető jogok
gyakorlóira.
(2) Az e törvény alapján szolgálati jogviszonyban álló
lelkész, illetve nemlelkészi egyházi munkás egyházi
személy.
Fogalom meghatározások
2.§ E törvény alkalmazásában:
a) szolgálatba állító: az az egyházi önkormányzat,
intézmény, evangélikus egyesület, amely az egyházi
szolgálat ellátására szolgálati jogviszonyt létesít,
b) szolgálati jogviszony evangélikus lelkész, illetve
nemlelkészi egyházi munkás és szolgálatba állítója,
valamint e kapcsolat révén a Magyarországi
Evangélikus Egyház között az egyház törvényeinek
megfelelően az egyházi szolgálat ellátására létrejött
jogviszony,
c) a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlói: azok a
személyek,
illetve
testületek,
akik/amelyek
a
Magyarországi Evangélikus Egyház nevében a
szolgálatba állítót megillető jogok törvényben, illetve
írásbeli szerződésben meghatározott részét gyakorolják,
d) szolgálati szerződés: a szolgálatba állító és a lelkész,
illetve nemlelkészi egyházi munkás közötti szerződés,
amely tartalmazza az egyházi szolgálat ellátásának
legfontosabb feltételeit és elvárásait. Ahol jogszabály
díjlevelet vagy híványt említ, ott szolgálati szerződést
kell érteni.
MÁSODIK RÉSZ
A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. fejezet
A lelkészi szolgálat
3. § (1) Az evangélium hirdetésére és a szentségek
kiszolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt.
Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra
szabályszerűen elhívott lelkész végzi.
(2) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel
való szolgálatuk – a lelkészi alkalmazás helyétől és az
egyházigazgatási hatáskörtől függetlenül – azonos.
(3) A lelkészeknek az alkalmazási helyükből és
egyházigazgatási hatáskörükből adódó képviseleti és
kormányzási teendőiről a Magyarországi Evangélikus
Egyház külön törvényben rendelkezik.
4. § (1) Minden egyházi szolgálatban álló lelkész és
lelkészi szolgálattal megbízott személy kötelessége a
lelkészi szolgálat hűséges végzése, különösen
a) Isten igéjének, törvényének és evangéliumának
hirdetése,
b) az egyház építése,
c) a hívek pásztorolása.
d)
1
a lelkigondozás,
e) a bűnökből való feloldozás,
f)
2
a tanítás,
g) a szeretetszolgálat szervezése,
h) önmaga továbbképzése egyéni és egyházi
továbbképzés keretében.
(2) Az egyházi szolgálatban álló lelkész sajátos joga és
kötelessége:
a) a szentségek kiszolgáltatása,
b) a házasság egyházi megáldása,
c) az egyházi temetések végzése.
5. § A Magyarországi Evangélikus Egyház férfiakat és
nőket egyaránt képez, felavat, illetve kiküld a lelkészi
szolgálatra.
6. § A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze
felelős egyháza biblikus és hitvallásos tanításának
érvényesüléséért.
7. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől
elvárja, hogy
a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi
szolgálatra,
b) lelkészi hivatásában feddhetetlenül éljen és
szolgáljon,
c) családját példaadóan, evangélikus hitben pásztorolja.
(2) A lelkész köteles magatartásával, viselkedésével és
külső megjelenésével is hivatalának megfelelni.
8. § (1) A lelkészi szolgálatban álló személy köteles a
lelkipásztori titkot megőrizni, az egyház törvényes rendjét
megtartani és védelmezni. A lelkész lelkiismeretesen és
híven köteles magát minden tevékenységében lelkészi
esküjéhez tartani.
(2) A lelkész az egyházban rendszeresített liturgikus
öltözetet istentiszteleteken és az egyéb liturgikus
1
Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
2
Módosította a 2018. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
alkalmakon viseli.
9. §
3
(1) Az egyház a szolgálat rendjének kialakításával,
a pihenésre, testi és lelki feltöltődésre való lehetőségek
biztosításával, a lelkészcsaládok támogatásával, valamint a
kritikus helyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez felajánlott
szolgálatával segíti, hogy a lelkész magánélete összhangban
legyen hivatásával.
(2) A lelkész olyan személlyel köthet házasságot, aki
magánéletében, valamint hivatásában egyaránt vállalja a
házastársa evangélikus egyházi szolgálatával járó
felelősséget. A lelkész házasságkötési szándékát a házasság
megkötése előtt 3 hónappal az esperesen keresztül a
püspöknek bejelenti, és a házasságkötéshez engedélyt kér.
A lelkészi szolgálatra készülő teológiai hallgató és a
lelkészjelölt is csak a püspök előzetes engedélyével köthet
házasságot.
(3) A lelkész, valamint a lelkészi szolgálatra készülő
teológiai hallgató és a lelkészjelölt élettársi kapcsolatban
nem élhet.
(4) A püspök vagy az általa felkért lelkészi személy
feladata, hogy legalább 3 évenként olyan lelkipásztori
beszélgetést folytasson a lelkésszel, amelynek témája a
lelkész magánélete, illetve annak összefüggései a lelkész
szolgálatával.
10. § A lelkész a köz szolgálatában választott tisztséget
betölthet, ugyanakkor pártpolitikai tevékenységet nem
folytathat, pártnak tagja nem lehet.
10/A. §
4
(1) A lelkészi életpályamodell a lelkészi
életutat meghatározó alapvető feltételek rendszere. A
lelkészi életpályamodell a Magyarországi Evangélikus
Egyházban lelkészi szolgálatot teljesítő lelkészek,
egyházközségek
és
intézmények
együttes
felelősségvállalása a lelkészi szolgálatra elhívottak és az
azzal
megbízottak
szakmai
fejlődéséért,
mentális
egészségének megőrzéséért, keresztyén lelkiségének
gazdagodásáért és egzisztenciális biztonságáért.
(2) A lelkészi életpályamodell három fő részből áll:
a) képzési és minősítési rendszer,
b) jelzőrendszer és támogató szolgálat,
c) illetményrendszer.
10/B. §
(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
kötelezően elvárja valamennyi lelkésztől a lelkészi
életpályamodell megvalósítása részeként a részvételt
a) a szakmai fejlődést biztosító alábbi szervezett
továbbképzéseken:
aa) lelkészi munkaközösségek,
ab) országos lelkészkonferencia,
ac) egyházkerület által szervezett éves konferencia,
ad) lelkészakadémiai kurzusok,
b) az ötévente esedékes minősítési kollokviumon;
c) a lelkész személyiségét támogató és az esetleges
elakadásokban segítséget nyújtó jelzőrendszer és
támogató szolgálat keretében
ca) az éves önértékelésen és esperesi konzultáción,
cb) ötévente egyszer csoportos szupervíziós
folyamatban.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház ajánlja és
támogatja a lelkészi életpályamodell megvalósítása során,
annak részeként a lelkészeknek a jelzőrendszer és a
támogató szolgálat keretében az alábbiak igénybevételét:
a) egyházkerületi hivatásgondozó alkalmak,
3
Módosította a 2017. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2017. március 30-tól.
4
A 10/A-B. §-t beiktatta a 2018. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019.
január 1-től.
b) rekreációs programok,
c) szolgálatvégzés nélküli fizetett szabadság (sabbatidő),
d) szakember által biztosított professzionális segítő
kapcsolat.
(3) A lelkészi életpályamodell (1)–(2) bekezdésben írt
elemeit a kreditrendszer fogja össze.
(4) A lelkészi életpályamodell képzési és minősítési
rendszeréhez, valamint a jelzőrendszerhez és támogató
szolgálathoz kapcsolódik a lelkészek egzisztenciális
életfeltételeit biztosító illetményrendszer, amely a lelkészek
rendszeres havi illetményének minimális mértékét
határozza meg.
(5) A lelkészi életpályamodell részletes szabályait országos
szabályrendelet rögzíti.
II. fejezet
A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei
11. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott
lelkésze az, aki
a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről
egyetemi, illetve ezzel egyenértékű oklevelet szerzett,
b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik,
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást
és felhatalmazást kapott,
d) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek
nyilvántartásában szerepel.
(2) A lelkészi oklevél feltételként való megjelenése először
az 1996. évben Budapesten az Evangélikus Hittudományi
Egyetemre felvett hallgatóknál lép hatályba.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott
lelkésze továbbá az is, akit az Evangélikus Teológiai
Akadémia levelező teológiai vagy hitoktatói tanfolyamának
elvégzése után, de 2003. június 10. előtt lelkésszé avattak
és gyülekezeti szolgálatba kiküldtek. E lelkészek 2005.
december 31-ig az illetékes egyházkerületi lelkészképesítő
bizottság előtt vizsgát tesznek. Eredményes vizsga
hiányában más lelkészi beosztásba nem választhatók.
(4)
5
Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyettesi és
igazgató lelkészi tisztségek betöltéséhez – a törvényben
rögzített egyéb feltételek mellett – az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott oklevél szükséges, valamint a
lelkészi életpályamodellben meghatározott magasabb szintű
vezetőképzés országos szabályrendeletben meghatározott
határidőn belüli teljesítése.
12. § (1)
6
A lelkésszé avatás (ordináció) feltétele az
evangélikus hittudományi egyetemi diploma megszerzése,
valamint a lelkészképesítő vizsga letétele. A lelkészjelölt az
egyetemi diplomát az ötéves elméleti képzés után letett
szigorlatokkal és a hatodik év gyakorlati képzése után az
országos lelkészképesítő bizottság előtt tett eredményes
lelkészképesítő vizsgával szerezheti meg. Ennek során a
bizottság a lelkészi szolgálatra való alkalmasságot is
megvizsgálja. Ha a bizottság a jelöltet a lelkészi szolgálatra
alkalmasnak találja, a lelkészjelölt lelkésszé avatható. Az
alkalmassági vizsgálat részletes szabályait országos
szabályrendelet rögzíti.
(2) Az országos lelkészképesítő bizottság öttagú.
Társelnökei hivataluknál fogva a rektor és a lelkészjelölt
egyházközsége szerint illetékes püspöke, akadályoztatásuk
esetén az általuk megbízott teológiai tanár és
püspökhelyettes. További egy bizottsági tagot az
Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2 bizottsági tagot
5
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
6
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
pedig – a megválasztott egyházkerületi lelkészképesítő
bizottság tagjai közül – az illetékes egyházkerületi elnökség
küld. A lelkészképesítő vizsgát megállott lelkészjelöltek
egyetemi diplomát és avatás után lelkészi oklevelet kapnak,
amelyeket az Evangélikus Hittudományi Egyetem
képviselője és a bizottság társelnöke ír alá.
(3) Az egyházkerületi lelkészképesítő bizottság elnöke
hivatalánál fogva a püspök, akadályoztatása esetén
helyettese. Az egyházkerületi lelkészképesítő bizottság 5
tagját, valamint 3 póttagját az illetékes egyházkerületi
közgyűlés választja 6 évre. A vizsga anyagát és
követelményrendszerét az egyházkerületi lelkészképesítő
bizottságok együttes ülése állapítja meg.
(4) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vagy annak
jogelődjén a korábbi ötéves képzés alapján egyetemi
végzettséget szerzők vagy más külföldi intézményekben
kiállított teológiai végzettséget igazoló oklevéllel
rendelkezők az egyházkerületi lelkészképesítő bizottságok
előtt tesznek vizsgát.
(5) A Magyarországi Evangélikus Egyházban használt
nemzetiségi nyelveken leteendő lelkészképesítő vizsgákra
az
egyházkerületi
lelkészképesítő
bizottságoknál
jelentkezhetnek a lelkészjelöltek vagy lelkészek.
13. § A lelkészjelölt az avatás alkalmával kapja meg a
lelkészi címet és a lelkészi oklevelet. Ezt követően
beosztott lelkészként a kibocsátó egyházkerület püspökének
rendelkezése szerint áll szolgálatba a parókusi alkalmassági
vizsgálat megállásáig.
14. § (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött időt
követően – amelyből legalább egy év gyülekezeti szolgálat
– jelentkezhet parókusi alkalmassági vizsgálatra. A
vizsgálatot végző testület tagja:
a) az illetékes püspök,
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek),
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek),
d) az illetékes egyházközségi felügyelő(k), illetőleg
egyházi fenntartású intézményben végzett szolgálat
esetén annak vezetője.
(2)
7
A testület megvizsgálja, hogy a vizsgálatra jelentkező
jelölt szolgálatában hogyan valósulnak meg a hitvallásosság
szempontjai,
hogyan
tudja
alkalmazni
az
egyházkormányzati és az egyházi ismereteit, valamint,
hogy teljesítette-e a lelkészi életpályamodellben rá
vonatkozó
kötelező
elemeket.
A
vizsgálat
szempontrendszerét országos szabályrendelet rögzíti.
(3) Az önálló lelkészi szolgálatra alkalmasnak talált jelölt
nevét, választhatóságát a testület az egyház hivatalos
lapjában kihirdeti. Így a jelölt lelkészi szolgálati helyre
választható, amennyiben a törvényben rögzített egyéb
feltételeknek megfelel.
(4) Amennyiben a testület az önálló lelkészi szolgálatra
alkalmatlannak találja a jelöltet, ezt a döntését vele –
indokolással együtt – írásban közli. A jelölt legközelebb
további egy év beosztott lelkészi szolgálat után jelentkezhet
alkalmassági vizsgálatra. A harmadik alkalmatlan minősítés
után újabb vizsgálatnak helye nincs, és a jelölt kizárólag
beosztott lelkészként szolgálhat tovább.
15. § (1) A lelkészt a lelkésszé avatás után fel kell venni a
lelkészi nyilvántartásba. A lelkészi nyilvántartásban
szerepel az,
a) aki e törvény alapján létesített szolgálati
jogviszonyban áll,
7
Módosította a 2018. évi VII. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
b) akinek a lelkészi jogviszonya megszűnése óta
kevesebb, mint 5 év telt el,
c) aki lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba.
(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell a lelkészt, ha
a) a lelkészi jogviszonyának – nem nyugdíjazás miatti –
megszűnésétől legalább 5 év eltelt,
b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegéről lemondott,
c) írásos nyilatkozatával a Magyarországi Evangélikus
Egyházból kilépett,
d) jogerős bírói ítélet alapján lelkészi jellegétől
megfosztották.
(3) Minden lelkész a szolgálati helye szerint illetékes
egyházkerület
megjelölésével
szerepel
a
lelkészi
nyilvántartásban. Bármilyen formában végzett lelkészi
szolgálat tanítási tisztasága és a lelkész erkölcsi magatartása
fölött a lelkész nyilvántartása szerint illetékes püspök
gyakorol felügyeletet.
(4) A lelkészi nyilvántartás vezetésének módjáról,
hozzáférhetőségéről, a rendelkezési állományban lévők
jelöléséről és egyéb, részletes szabályairól országos
szabályrendelet rendelkezik.
16. § Amennyiben a lelkész megszakítás nélkül 5 éven
keresztül
nem
állt
egyházi
alkalmazásban,
az
egyházkerületi lelkészképesítő bizottság előtt tett vizsga
szükséges ahhoz, hogy a lelkészi nyilvántartásba
visszakerüljön, s beosztott lelkészként újra szolgálatba
álljon. Választhatóságát – legalább 2 év elteltével – a
parókusi alkalmassági vizsgálat megállását követően nyeri
vissza.
17. § Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilép, vagy
akit az egyházi bíróság hivatalvesztésre ítél, lelkészi
jellegét elveszti, lelkészi szolgálatot nem végezhet,
liturgikus öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem
használhatja.
18. §
8
Azt a lelkészt, aki a lelkészi életpályamodell
törvényben vagy országos szabályrendeletben rögzített
követelményeinek nem tett eleget, az illetékes püspök erről
szóló határozatával értesíti. A határozat kézhezvétele
napján a lelkész magasabb egyházkormányzati szintű
egyházi önkormányzatoknál betöltött tisztsége és testületi
tagsága megszűnik, és ilyen tisztségre nem választható az
elmulasztott továbbképzési követelmények teljesítéséig.
(2) Az a lelkész, aki a lelkészi életpályamodell törvényben
vagy
országos
szabályrendeletben
rögzített
követelményeinek az (1) bekezdésben írt püspöki
határozatot követő további két évig sem tesz eleget,
beosztott lelkészként szolgálhat tovább, illetve gyülekezeti
lelkészi szolgálati jogviszonyt nem létesíthet a lelkészi
életpályamodell által előírt, de határidőig el nem végzett
kötelező követelmények teljesítéséig.
(3) A követelmények nem teljesítését a püspök állapítja
meg megindokolt határozatával. A püspök határozatával
szemben a lelkész az egyházi bírósághoz fordulhat.
19. § (1) Külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész
a
Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi
szolgálatba csak akkor léphet, ha az egyházkerületi
lelkészképesítő bizottság által előírt (különbözeti) vizsgát
letette. Szolgálatba állításáról a leendő szolgálati helye
szerint illetékes püspök dönt.
(2)
A
külföldi
egyetemen,
főiskolán
teológiai
végbizonyítványt szerzett, fel nem avatott, a Magyarországi
Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatra készülő
8
Módosította a 2018. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
személy köteles végbizonyítványát honosíttatni.
20. § Más keresztyén felekezetekben szerzett lelkészi
oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyházban
lelkészi alkalmazásba csak úgy léphet, ha a lelkészekre
vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételeken túl az
egyházközsége szerint illetékes püspök engedélyével az
Evangélikus Hittudományi Egyetem tanári kara által
megállapított
tantárgyakból
vizsgát
tett,
és
az
egyházkerületi lelkészképesítő bizottság az alkalmasságáról
meggyőződött. Az avatásra a lelkészképesítő bizottság tesz
javaslatot az illetékes püspöknek.
21. §
9
A lelkészek számára az egyház biztosítja a parókusi
alkalmassági vizsgálaton való megfeleléshez szükséges
szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4 év
időtartamra, valamint ennek során – igazodva a lelkészi
életpályamodell törvényben és szabályrendeletben írt
rendelkezéseihez – legalább a lelkészek minimális
rendszeres havi illetményének megfelelő juttatást a
szolgálatba állító költségvetésének terhére. Ezen túlmenően
a Magyarországi Evangélikus Egyház, az egyházi
önkormányzatok és intézmények igényeikhez igazodva
létesítenek szolgálati jogviszonyt.
22. § (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év.
(2)
10
A lelkészi jelleg nem szűnik meg a nyugdíjba vonulás-
sal. A nyugdíjba vonult lelkész kizárólag a területileg illet-
ékes püspök előzetes, írásbeli határozatával állhat lelkészi
szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjba vonult lelkésszel a
25-26. §-ban hivatkozott beosztott lelkészi és helyettes lel-
készi, illetve bármely egyházi önkormányzatnál, illetve in-
tézménynél - képviseleti joggal nem járó, meghatározott
szolgálatra vonatkozó - lelkészi szolgálati jogviszony léte-
síthető. A nyugdíjba vonult lelkész esetén a 16. §-ban hi-
vatkozott lelkészképesítő bizottság előtti vizsgára vonatko-
zó rendelkezést nem kell alkalmazni. A nyugdíjba vonulást
követően nem kötelező a lelkészi életpályamodellben való
részvétel.
(3)
11
A lelkész egészségügyi okból az öregségi nyugdíj
igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott
korhatár előtt is kérelmezheti nyugállományba helyezését,
melynek
megállapításáról
–
a
Püspöki
Tanács
véleményének ismeretében – az alap vezetője dönt.
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az
(1) bekezdésben meghatározott korhatár előtt külön ok
megjelölése nélkül is kérelmezheti nyugállományba
helyezését azzal, hogy annak megállapítása során a Zelenka
Pál Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjének nincs
mérlegelési lehetősége.
(4)
12
A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek és
gyülekezeti munkatársainak nyugdíj-kiegészítéséről és az
ehhez kapcsolódó egyéb ellátásokról külön törvény
rendelkezik.
III. fejezet
A lelkészi szolgálat formái
23. § (1) Az önálló szolgálatot végző lelkész olyan
szolgálati helyre választott lelkész, amelyben nem áll másik
lelkész közvetlen irányítása alatt. Önálló szolgálatra csak
parókusi alkalmassági vizsgálatot érvényesen megállott
9
Módosította a 2018. évi VII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
10
Módosította a 2022. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.
11
Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014.
január 1-től.
12
Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014.
január 1-től.
lelkész választható. Felelős azért, hogy egyháza biblikus és
hitvallásos tanítása érvényesüljön munkájában és a
szolgálatával ellátott területen. Felelős azért, hogy
szolgálati helyén tévtanítások ne terjedjenek, őrködik a
rábízottak egységén. Egyházközségben e felelősségében
osztoznak vele az egyházközségben szolgáló lelkészek,
valamint az egyházközség tisztségviselői és a presbitérium
tagjai is.
(2) Az egyházközségben önálló szolgálatot végző lelkész
(gyülekezeti, parókus lelkész) felelős az igehirdetői és
gyülekezeti lelkészi munka szervezéséért, tartalmáért és
folyamatos végzéséért.
24. § A másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott
lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és
felelőssége mellett végzi, de személyében felelős a rábízott
munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.
25. § (1) A beosztott lelkész munkáját püspöki kiküldés
alapján, valamely kijelölt önálló szolgálatot végző lelkész
irányításával, beosztottként végzi, de személyében felelős a
rábízott feladatok elvégzéséért és lelkészi munkája
tartalmáért. A beosztott lelkész a parókus lelkész jogait nem
gyakorolhatja.
(2) A beosztott lelkészt a püspök küldi ki az
egyházközségbe, vagy más szolgálati helyre. A kiküldés
történhet határozatlan vagy határozott – legfeljebb 3 éves –
időtartamra.
26. § (1) Helyettes lelkész az, akit a tartósan betöltetlen
lelkészi szolgálati helyre a püspök küld ki. A helyettes
lelkész a helyettesített lelkész feladatköre és jogköre szerint
működik.
(2) A helyettes lelkész megbízatása meghatározott,
legfeljebb 3 éves időszakra szól. Helyettes lelkészként
nyugdíjas lelkész is megbízható.
IV. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszony
27. § (1) Az e törvényben meghatározottak szerint
szolgálatban álló lelkészek – a szolgálatba állító egyházi
önkormányzaton,
intézményen,
illetve
egyesületen
keresztül
–
szolgálati
jogviszonyban
állnak
a
Magyarországi
Evangélikus
Egyházzal.
Szolgálati
jogviszony azzal a lelkésszel létesíthető, aki a lelkészi
nyilvántartásban szerepel.
(2) A szolgálati idő számításakor figyelembe vett időbe
beletartozik az e törvény alapján létesített szolgálati
jogviszony, különösen
a) az egyházközségben végzett lelkészi szolgálat,
b) más egyházi önkormányzatnál végzett lelkészi
szolgálat,
c) a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos
Irodájában (a továbbiakban: országos iroda), vagy
központi beosztásban végzett szolgálat,
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatójaként
végzett szolgálat,
e) az evangélikus intézményben végzett lelkészi jellegű
szolgálat,
f) az evangélikus egyesületnél végzett lelkészi szolgálat,
g) az egyházi ösztöndíj, illetve hivatalos külföldi
kiküldetés, amennyiben a kiküldött erről szerződést köt
a Magyarországi Evangélikus Egyházzal,
h) a Magyarországi Evangélikus Egyházzal állandó
kapcsolatban álló szervezetnél végzett szolgálat,
i) a nem egyházi állományban végzett, de egyházilag
elismert szolgálat (így különösen a börtönlelkészi,
tábori lelkészi, kórházlelkészi szolgálat).
(3) A szolgálati idő számításakor szintén figyelembe kell
venni:
a)
az
országos
szabályrendeletben
szolgálati
jogviszonynak elismert egyházi tevékenységet,
b) az eddig felsoroltaktól eltérő beosztású lelkészi
szolgálatot, amelyet a püspöki tanács szolgálati
jogviszonyként elismert.
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek a
Magyarországi Református Egyházban, valamint külföldi
evangélikus, illetve református egyházban végzett korábbi
lelkészi szolgálatának ideje szolgálati időnek számít.
(5) Az e törvény hatályba lépése előtt végzett szolgálatok
tekintetében az országos iroda állapítja meg a lelkészi
nyilvántartásban szereplő lelkészek szolgálati idejét a
korábban hatályos szabályok szerint (beleértve a korábbi
segédlelkészi szolgálatot is), vitás esetben a lelkészi
munkaközösségek országos szövetsége, valamint az
illetékes püspök véleményének figyelembe vételével.
28. §
13
V. fejezet
Rendelkezési állomány
29. § (1)
14
Az a lelkész, aki nem áll szolgálati
jogviszonyban, rendelkezési állományba kerül. A
rendelkezési állományban lévő lelkész számára nem
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
(2) A rendelkezési állományban lévő lelkész az utolsó
szolgálati helye szerint illetékes püspök, ennek hiányában
az egyházközsége szerint illetékes püspök felügyelete alatt
áll.
(3) A rendelkezési állományban lévő lelkészt a leendő
szolgálati hely szerint illetékes püspök a felügyeletet
gyakorló püspök egyetértésével küldheti ki szolgálatba.
(4) A rendelkezési állományban lévő lelkész díjazásra csak
a püspöki kiküldés alapján jogosult, azt megelőzően
javadalmazásban nem részesül.
(5) A rendelkezési állományban álló lelkész írásban
bejelentheti az illetékes püspöknél a rendelkezési
állományból való kilépését, ez – erre irányuló külön írásos
nyilatkozat hiányában – nem jelenti a lelkészi jellegről való
lemondást. A bejelentés visszavonható. Sem a kilépés, sem
annak visszavonása nem befolyásolja a 15.§ (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott 5 éves időtartam számítását.
VI. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos vitás
kérdések rendezése
A lelkészi becsületszék
30. § (1) Az egyházi alkalmazásban levő lelkész
szolgálatával kapcsolatban felmerült, illetve beérkezett
panasz
elbírálására
–
amennyiben
az
illetékes
egyházkerületben működik – a lelkészi becsületszék (a
továbbiakban: becsületszék) jogosult, ha az nem tartozik az
egyházi bíróság hatáskörébe.
(2) A becsületszék illetékessége az adott egyházkerület
lelkészi névjegyzékében szereplő lelkészek szolgálatával
kapcsolatos kérdésekre terjed ki.
31. § (1) Becsületszék létrehozásáról az egyházkerületi
13
Hatályon kívül helyezte a 2013. évi III. törvény 26. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2014. január 1-től.
14
Módosította a 2018. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
közgyűlés
dönthet,
ebben
az
esetben
biztosítja
működésének anyagi és egyéb feltételeit.
(2) A becsületszékbe az egyházmegyei lelkészi
munkaközösségek delegálnak 1-1 tagot az általános
tisztújítás ciklusának megfelelő időre. A becsületszék
elnökét és alelnökét a tagok maguk közül választják. Az
elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
32. § (1)
Eljárást kezdeményezhet a becsületében
megsértett lelkész is. A becsületszék eljárásának
megindításáról az elnök dönt. A becsületszék legalább
háromtagú becsületszéki tanácsban (a továbbiakban:
tanácsban) jár el. A tanács tagjait a becsületszék elnöke
jelöli ki. Az ügyben érintett tag a panasz elbírálásában nem
vehet részt.
(2) Ha erről a becsületszék eltérően nem dönt, a tanács
maga határozza meg a panasz kivizsgálásának módját és
ütemezését. A tanács a vizsgálatról jegyzőkönyvet
készíthet.
(3) A tanács a kivizsgálás során egyebek mellett jogosult:
a) meghallgatni az érintetteket,
b) a panasszal kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról
másolatot készíteni,
c) felvilágosítást kérni,
d) szemlét tartani,
e) az érintetteket békítő tanácskozás meghívni,
f) megbeszéléseire az illetékes püspököt, esperest vagy
más személyt tanácskozási joggal meghívni.
(4) A tanács a panasz kivizsgálásának befejezése után
a) tájékoztathatja a panasz előterjesztőjét a panasz
kivizsgálásáról, s arról, ha a panaszt nem találta
indokoltnak,
b) megállapíthatja a lelkészi szolgálattal kapcsolatos
panasz indokoltságát,
c) felhívhatja a lelkészt a Szentírásnak, a hitvallási
iratoknak, a jogi és erkölcsi előírásoknak megfelelő
magatartás tanúsítására, és az ezekkel ellentétes
magatartás abbahagyására, valamint az attól való
tartózkodásra,
d) javaslatot tehet az illetékes püspöknek, esperesnek,
igazgató lelkésznek, valamint más személynek vagy
testületnek valamilyen intézkedés megtételére,
e) erkölcsi állásfoglalást, közleményt adhat ki, amit az
egyház
hivatalos
lapjában
vagy
hetilapjában
megjelentethet,
f) életviteli vagy egyéb tanácsot adhat,
g) egyéb döntést hozhat.
(5) A tanács a vizsgálat lezárásáról és döntéséről a
panasztevőt, a többi érintettet, a becsületszék elnökét és a
püspököt
tájékoztatja.
Írásban
érkezett
panasz
kivizsgálásának eredményéről a tájékoztatást írásban kell
megadni.
33. § A püspökkel kapcsolatos becsületszéki eljárást az
egyházkerületi becsületszékek elnökeiből álló tanács
folytatja le, melyet az illetékes becsületszék elnöke vezet.
Amennyiben nincs az egyházkerületben megválasztva
becsületszék, az illetékes elnök a szomszédos egyházkerület
egyházmegyei lelkészi munkaközösségeinek elnökei közül
kér fel tanácstagot.
Lelkészek házasságának felbontása
33/A. §
15
(1) A lelkész – házassági kapcsolatának
megromlása esetén – a házasság felbontására irányuló
kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja a szolgálati
15
Beiktatta a 2017. évi I. törvény 2. §-a. Hatályos: 2017. március 31-től.
területe szerint illetékes esperest és püspököt az ő vagy
házastársa válási szándékáról.
(2) A lelkész a házasság felbontására irányuló keresetlevél
kézhezvételét követően legkésőbb 8 napon belül
egyidejűleg írásban értesíti erről a szolgálatba állítót, az
esperest és a püspököt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvétele
után a püspök azonnali hatállyal felállít egy bizottságot,
melynek segítségével 15 napon belül megvizsgálja a
történteket. Meghallgatják a lelkészt és a szolgálatba állító
képviselőit,
valamint
meghallgathatják
a
lelkész
házastársát. Ha egyházi önkormányzat a szolgálatba állító,
akkor ebben az ügyben a presbitérium vagy a presbitérium
legalább 3 tagja, ha intézmény, akkor az igazgatótanács
vagy az igazgatótanács legalább 3 tagja a szolgálatba állító
képviselője.
(4) A vizsgálat lefolytatása után a püspök dönt a lelkész
további szolgálatáról:
a) a lelkész szolgálatát változatlanul hagyja,
b) a lelkész szolgálatát legfeljebb 90 napra felfüggeszti,
c) fegyelmi eljárást kezdeményez a lelkész ellen,
d) egyéb intézkedést hoz.
(5) A püspök a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott,
egymásnak nem ellentmondó döntéseket együttesen is
meghozhatja. Döntését írásban közli az érintettekkel. A
szolgálati jogviszony felfüggesztése esetén az esperes
bevonásával intézkedik a helyettesítésről és a jövedelem
megosztásáról.
(6) A püspök figyelemmel kíséri a válás folyamatát a
bontóper lezárulásáig. A püspök a (4) bekezdésben
meghatározott intézkedéseket a bontóper ideje alatt később
is tehet.
(7) Amennyiben a per a házasság jogerős felbontásával
zárul, a lelkész a jogerős ítélet kézhezvételét követően
legkésőbb 8 napon belül egyidejűleg írásban értesíti erről a
szolgálatba állítót, az esperest és a püspököt. A püspök a
bejelentés kézhezvétele után – szükség esetén a (3)
bekezdésben meghatározott bizottság bevonásával – 15
napon belül dönt a lelkész szolgálati jogviszonyáról. A
püspök a szolgálati jogviszonyt változatlanul hagyja vagy
megszünteti. Döntését írásban közli az érintettekkel.
(8) A lelkész házasságának felbontása után választhatósága
3 évig a püspöki tanács egyetértési jogához kötött.
(9) A házasság jogerős bírósági felbontásával a lelkész
minden
–
az
egyházközségnél
magasabb
egyházkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint
zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága
megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a házasság
felbontása után 3 évig nem választható.
A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták
34. § A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
jogvita eldöntésére a Magyarországi Evangélikus Egyház
bírósága jogosult.
HARMADIK RÉSZ
LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ
EGYHÁZKÖZSÉGBEN
VII. fejezet
Az egyházközség lelkészei
35. § (1) Az egyházi szolgálat ellátása érdekében minden
egyházközség az egyházközségi tagok számától és az
ellátandó feladatoktól függően egy vagy több lelkészi állást
tart fent.
(2) Az egyházközség lelkésze:
a) a gyülekezeti lelkész,
b) a gyülekezeti másodlelkész,
c) a beosztott lelkész,
d) a helyettes lelkész.
36. § Az egyházközség lelkésze köteles:
a) gondoskodni az istentiszteleti és egyéb gyülekezeti
alkalmak ellátásáról,
b) ellátni a kazuális szolgálatokat, valamint a megelőző
és követő beszélgetéseket és látogatásokat,
c) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az
ifjúsági munkát,
d) szervezni a szeretetszolgálatot,
e) ellátni a gyülekezet lelkigondozói feladatait,
f) végezni a lelkészi hivatali munkát,
g) vállalni és megszervezni az egyházmegyei,
egyházkerületi és országos egyházi élet alkalmain és
feladataiban való részvételt,
h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdekében
szükséges további teendőket.
VIII. fejezet
Az egyházközség lelkészeinek szolgálatba állítása
37. § (1) Gyülekezeti lelkész szolgálatba állításának az
egyházközségi
lelkészi
állás
szervezésekor
vagy
megüresedésekor van helye.
(2)
16
Gyülekezeti lelkész az a lelkész lehet, akinek érvényes
lelkészi oklevele van, az e törvényben szabályozott
parókusi alkalmassági vizsgálaton megfelelt, illetve ezzel
egyenértékű
vizsgát
tett,
valamint
a
lelkészi
életpályamodell törvényben és szabályrendeletben rögzített
követelményeinek – a megszabott határidőben – eleget tett.
(3) A gyülekezeti lelkész szolgálatba állítása az
egyházközségi közgyűlés által meghívás vagy pályázat
alapján, – külön törvény rendelkezéseinek megfelelően –
választás útján történik.
38. § A gyülekezeti másodlelkészi állás megszervezésére,
valamint a másodlelkész alkalmazására és nyugdíjazására a
gyülekezeti
lelkészre
vonatkozó
szabályokat
kell
alkalmazni.
39. § (1) A lelkész szolgálati jogviszonya határozott vagy
határozatlan időre létesíthető. A határozott időre létesített
szolgálati jogviszony legfeljebb 3 évre szólhat, ennek
lejártakor csak határozatlan időre újítható meg.
(2) A szolgálati jogviszony kezdő időpontját a
lelkészválasztáskor kell meghatározni, ennek hiányában a
szolgálati jogviszony a hivatalátvétel időpontjától
számítandó.
40. § (1) Az egyházközség megválasztott lelkészeinek
beiktatása istentiszteleten történik, melyet egyházközségi
közgyűlés követ.
(2) A gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt az
esperes, rendkívüli esetben az esperes által megbízott
lelkész iktatja be.
(3) A beosztott lelkész beiktatását a szolgálatát felügyelő
lelkész végzi.
(4) Az iktatásnak a szolgálati jogviszony kezdő időpontjától
számított 3 hónapon belül kell megtörténnie.
41. § (1) A tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre –
az egyházközség presbitériumának egyetértésével – az
illetékes püspök küld ki helyettes lelkészt vagy beosztott
16
Módosította a 2018. évi VII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2019. január 1-től.
lelkészt.
(2) Helyettes lelkész küldésének van helye különösen:
a) ha a gyülekezeti lelkészi állás megüresedett,
b) ha a lelkész beteg, teológiai tanulmányai céljából
szabadságot vesz ki, vagy egyéb okból tartósan nem
tudja ellátni feladatát és az egyházmegye nem tudja
megoldani rendszeres helyettesítését,
c) ha a gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztés alatt
áll.
(3) A szolgálat ellátásával a püspök beosztott lelkészt is
megbízhat, egyidejűleg megnevezi a beosztott lelkész
munkáját felügyelő helyettes lelkészt, és gondoskodik a
szolgálati teendők és a javadalom megosztásáról. A
beosztott lelkész kiküldése szólhat határozatlan időre is.
42. § A püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati jogviszony
alapja az egyházközség – szükség esetén a presbitérium
által módosított – díjlevele és a püspök kiküldő
rendelkezése együttesen. A szolgálati jogviszony kezdete a
kiküldő rendelkezésben megjelölt időpont.
A díjlevél
43. § (1) Az egyházközség gyülekezeti lelkésze és
másodlelkésze az egyházközséggel megkötött szolgálati
szerződés (díjlevél, hívány) alapján kerül szolgálati
jogviszonyba.
(2)
17
A díjlevelet az egyházközség részéről a presbitérium
fogadja el.
(3)
Az egyházközség lelkészeinek díjlevelét az
egyházmegyei és az egyházkerületi elnökségnek kell
jóváhagynia. Amennyiben az egyházmegyei vagy
egyházkerületi elnökség a díjlevelet nem hagyja jóvá, azt
14 napon belül észrevételeivel visszajuttatja. Az
egyházközség presbitériuma újabb 14 napon belül köteles
az abban javasolt módosításokat megvizsgálni, s a díjlevelet
ismételten felterjeszteni jóváhagyásra. Amennyiben a
presbitérium a felsőbb szintű elnökségek észrevételeit
figyelmen kívül hagyva fogadja el a díjlevelet, az
elnökségek írásban rögzíthetik ellenvetésüket, ekkor a
díjlevél aláírásuk nélkül válik véglegessé.
(4) A díjlevélben rögzíteni kell:
a) az ellátandó lelkészi szolgálat fő területeit és
jellegzetességeit,
b) szolgálati lakás, és a szolgálati lakással kapcsolatos
fűtés, közüzemi díjak biztosítását vagy az ezekhez való
egyházközségi hozzájárulás összegét,
c)
18
a lelkészi szolgálatért juttatott rendszeres havi
díjazást,
d) a lelkészi hivatal helyiségének, berendezésének,
fűtésének, világításának, takarításának biztosítását,
e) a szolgálati lakás épületének külső és belső
karbantartását, vagyonbiztosítását és közterheit,
f) a szolgálati lakással, a szolgálathoz biztosított
eszközökkel kapcsolatos kétoldalú vállalásokat,
g)
19
a 62/A. § szerinti juttatások formáit, módját és
mértékét.
(5)
20
A díjlevélnek tartalmaznia kell az egyházközség
nyilatkozatát, amelyben kötelezettséget vállal a lelkész
díjazásának évenkénti felülvizsgálatára, és legalább az
országosan megállapított lelkészi minimumjövedelem
17
A (2)-(3) bekezdést módosította a 2022. évi VII. törvény 1. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2023. január 1-től.
18
Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
19
Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 29-
től.
20
Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.
január 1-től.
biztosítására.
(6) A díjlevél a kötelező elemeken kívül tartalmazhat a
lelkészi szolgálati jogviszony egyéb elemeire vonatkozó
rendelkezést is.
(7)
21
A díjlevelet a lelkész és az egyházközség presbitériuma
közös megegyezéssel módosíthatja. A díjlevél módosítására
– a lelkész illetményének felülvizsgálatát kivéve – a
létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A lelkész rendszeres pénzbeli illetményének
felülvizsgálatát a presbitérium végzi, díjlevél kizárólag erre
vonatkozó módosítását nem kell külön felterjeszteni a
felsőbb szintű elnökségeknek jóváhagyásra.
(9) A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgálhatja
lelkészválasztási eljárás nélkül is, és annak módosítására
javaslatot tehet.
IX. fejezet
A szolgálati jogviszony megszűnése és
megszüntetése
44. § (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik:
a) a lelkész halálával,
b)
22
a lelkészi nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan,
minden külön jogcselekmény nélkül, kivéve a 44. § (2)
bekezdésében és a 67. § (3) bekezdésében, valamint a
választásokról és szavazásról szóló 2005. évi VII.
törvény 36. § (2) bekezdésében, továbbá az egyház
intézményeiről szóló VIII. törvény 16/A. § (4)
bekezdésében és 30. § (2) bekezdésében meghatározott
rendelkezést. A kivételként meghatározott esetekben a
továbbszolgáló
lelkészek
szolgálati
jogviszonya
továbbra is fennáll,
c) az egyház törvényes rendjének és békéjének
megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34.§ f) és g)
pontjában leírt fegyelmi büntetésekről szóló ítélet
jogerőssé válásának napján,
d) a lelkésznek a lelkészi jellegéről való lemondásával,
illetve az evangélikus egyházból való kilépésével, az
erre vonatkozó szándéka bejelentésének napján,
e) az egyházközség megszűnése, társulása esetén, annak
jogerőre emelkedésével,
f) a határozott idő lejártával,
g) ha a lelkész egy évet meghaladó időt tölt
betegszabadságon,
h)
23
a lelkész házasságának felbontása esetén a
püspöknek a szolgálati jogviszony megszüntetéséről
szóló határozatával.
(2)
24
Az egyházkerületi elnökség a korhatár elérése előtt 6
hónappal írásban emlékezteti az illetékes egyházközségi
elnökséget e törvényre hivatkozva arra, hogy az
egyházközség
lelkésze
eléri
a
nyugdíjkorhatárt.
Amennyiben egyházi érdekből a nyugdíjkorhatárt elért
lelkész további szolgálata szükséges, a lelkész - az
egyházközség presbitériuma, a lelkész és az illetékes
egyházkerületi püspök írásbeli megállapodása alapján -
legfeljebb további 2 évig lelkészként szolgálhat tovább.
(3) A lelkész nyugdíjazásával minden olyan választott
tisztsége megszűnik, amelyet csak egyházközségi lelkész
láthat el.
(4)
Egyházközségek
társulásakor,
a
társulás
21
Módosította a 2022. évi VII. törvény 1. § (2) bekezdése.
22
Módosította a
2022. évi III. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2022. május 27-től.
22
Módosította a 2022. évi III. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2022.
május 27-től.
23
Beiktatta a 2017. évi I. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017.
március 31-től.
24
Módosította a 2022. évi III. törvény 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2022.
május 27-től.
megszüntetésekor az egyházközség közgyűlése dönthet a
szolgálati jogviszony folytatásáról, ilyenkor nem szükséges
új lelkészválasztási eljárás megindítani.
45. § (1) A 37. § (3) bekezdése alapján létrejött,
határozatlan
idejű
lelkészi
szolgálati
jogviszony
megszüntethető:
a)
a lelkész és a szolgálatba állító közös
megegyezésével,
b) a lelkész vagy a szolgálatba állító felmondásával.
(2) A szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó
nyilatkozatot, illetőleg megállapodást írásba kell foglalni. A
felmondás a másik féllel való írásbeli közléssel, a
megállapodás annak aláírásával válik hatályossá.
(3) A lelkész szolgálati jogviszonyának felmondását az
egyházközség részéről a presbitérium, az egyházmegyei
elnökség által összehívott és vezetett ülésen az összes
presbiter több mint felének megegyező szavazatával
indítványozhatja az egyházközségi közgyűlésnek. Az
egyházmegyei elnökség tagjai által összehívott és vezetett
közgyűlés a jelenlévő közgyűlési tagok több mint
kétharmadának szavazatával határozhat a szolgálati
jogviszony felmondásáról.
(4) A felmondási idő 30 nap. Az egyházközség
presbitériuma és a lelkész ennél hosszabb időben is
megállapodhatnak, amely azonban a 4 hónapot nem
haladhatja meg.
(5)
25
Az egyházközség felmondása esetén a lelkészt
végkielégítés illeti meg, amit az egyházközség fizet. A
végkielégítés mértéke a lelkész háromhavi lelkészi díjazása.
(6) Az egyházközség, a lelkész súlyos kötelezettségszegése
esetén a lelkészi szolgálati jogviszonyt azonnali hatályú
felmondással is megszüntetheti.
(7) Azonnali hatályú felmondás esetén a lelkész felmondási
időre és végkielégítésre nem jogosult.
46. § (1) A 37. § (3) bekezdése alapján létrejött, határozott
időre szóló szolgálati jogviszony csak közös megegyezéssel
vagy súlyos kötelezettségszegés esetén azonnali hatályú
felmondással szüntethető meg.
(2)
26
Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti az
egyházközség az általa határozott időre létrehozott
szolgálati jogviszonyt, a lelkész ez esetben azonban
jogosult a hátralévő időre jutó díjazására.
47. § (1) A püspöki kiküldéssel határozatlan időtartamra
létrejött szolgálati jogviszonyt az illetékes püspök
áthelyezéssel
megszüntetheti.
Az
egyházközség
presbitériuma a püspöki kirendeléssel, határozatlan
időtartamra létesített szolgálati jogviszony megszüntetését
az
illetékes
püspöknél
kezdeményezheti.
A
kezdeményezéstől számított 3 hónap elteltével az
egyházközség az így létrejött szolgálati jogviszonyt is
felmondhatja a felmondásra vonatkozó szabályok
betartásával.
(2) Beosztott lelkész és helyettes lelkész esetén a határozott
időtartamra
püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati
jogviszony az időtartam letelte előtt csak a kiküldő püspök,
a lelkész és az egyházközség presbitériumának
egyetértésével szüntethető meg. Ebben az esetben a lelkész
kizárólag 30 nap felmondási időre jogosult.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a beosztott lelkész és
helyettes lelkész jogviszonyát az egyházközség a lelkész
súlyos kötelezettségszegése esetén azonnali hatállyal
felmondhatja.
25
Módosította a 2015. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
26
Módosította a 2015. évi II. törvény 11. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.
48. § (1) Ha a szolgálati jogviszony az egyházközség
kezdeményezésére szűnt meg, a lelkész a döntéssel
szemben 15 napon belül bírósághoz fordulhat. E határidő
elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(2) A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén
a lelkészt kérelmére az eredeti jogviszony keretében kell
továbbfoglalkoztatni. Ha a lelkész kérésére vagy az
egyházközség magatartása miatt a bíróság mellőzi az
eredeti jogviszonyba való visszahelyezést, a bíróság az
egyházközséget a lelkész legfeljebb 6 havi illetményének
megfizetésére kötelezheti.
A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén követendő
eljárás
49. § (1) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedését az
egyházközség felügyelője köteles azonnal jelenteni az
esperesnek, aki értesíti a püspököt és az egyházi
nyugdíjszervet.
(2) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségekben
a lelkészi állás megüresedésekor az esperes vagy az
egyházmegyének az esperes által megbízott lelkésze:
a) gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az
egyházi munka zavartalan folytatásáról,
b) átveszi leltár szerint az egyházközség ingóságait,
amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondoskodik
azok megőrzéséről,
c) megállapítja az egyházközség követeléseit és
kintlevőségeit,
d) meggyőződik a pénztárkönyv naprakész vezetéséről
és a pénzeszközök meglétéről,
e) megállapítja az elmaradt vagy előre felvett
javadalmakat,
f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt.
(3) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségben az
üresedés
idején
az
esperes,
illetve
megbízottja
meghatalmazása nélkül senki hivatalos lelkészi szolgálatot
nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem
tarthat.
(4) A lelkészi állás megüresedésével kapcsolatos
eljárásokról jegyzőkönyv készül.
50. § (1) Az üresedésben levő gyülekezeti lelkészi állás
fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalma
az
üresedés
idejére
helyettesítésre,
illetve
lelkészalkalmazásra használhatók fel.
(2) A megüresedéstől számított 2 év elteltével az
egyházmegyei elnökség felülvizsgálja, hogy a gyülekezeti
lelkészi állás fenntartható-e önálló szolgálati helyként
X. fejezet
A lelkészi szolgálati jogviszony szabályai
A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlói
51. § (1)
Az egyházközség lelkészeinek szolgálati
jogviszonyával kapcsolatban a szolgálatba állítót megillető
jogok és kötelességek törvényben meghatározott részét az
illetékes
egyházkerület
elnökségének
tagjai,
az
egyházmegye
elnökségének
tagjai,
valamint
az
egyházközség testületei és tisztségviselői gyakorolják.
(2) Az egyházkerületi elnökség:
a) jóváhagyja a díjlevelet,
b)
27
tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba.
(3) A püspök:
27
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
a) egyetértési jogot gyakorol a lelkész rendkívüli
szabadságának kiadásakor,
b) kiadja a választhatósági igazolást,
c)
28
intézkedik
és
dönt
a
lelkész
szolgálati
jogviszonyával
kapcsolatban
a
33/A.
§-ban
meghatározott esetekben,
d)
helyettes
és
beosztott
lelkészt
küld
az
egyházközségbe,
e) közreműködik a nyugdíjkorhatárt elért lelkész
további
szolgálatáról
szóló
megállapodás
megkötésében,
f)
29
ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott
feladatait.
(4) Az egyházmegyei elnökség:
a) jóváhagyja a díjlevelet,
b)
30
tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba, és a
lelkészválasztás során ellátja a törvény által ráruházott
egyéb feladatait,
c) közreműködik a szolgálati jogviszony egyházközség
által történő felmondásra irányuló eljárásban.
(5) Az esperes:
a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél,
b) meghatározza a szabadságolás miatti helyettesítési
rendet az egyházmegyében,
c)
31
ellátja a lelkészi életpályamodell által meghatározott
feladatait.
(6) Az egyházközség közgyűlése:
a) lelkészi állásokat szervez,
b)
32
c) megválasztja a gyülekezeti lelkészt, valamint a
gyülekezeti másodlelkészt,
d) dönt a szolgálati jogviszony egyházközség részéről
történő felmondásáról,
e) meghallgatja és megvitatja a lelkészi jelentést.
(7)
33
A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott jog
gyakorlását a közgyűlés átruházhatja a képviselő-testületre.
(8) Az egyházközség presbitériuma:
a)
34
elfogadja a lelkészi díjlevelet, tagot delegál a
lelkészjelölő
bizottságba,
jelölt(ek)et
állít
a
megüresedett vagy új lelkész állásra,
b) évente felülvizsgálja a lelkész havi rendszeres
járandóságát,
c) megköti a nyugdíjkorhatárt elért lelkész további
szolgálatáról szóló megállapodást,
d) meghatározza a helyettes lelkész javadalmát,
e) engedélyezi a lelkész rendkívüli szabadságát,
f) tanulmányi szerződést köt a lelkésszel,
g) engedélyezi a további szolgálati jogviszony, valamint
munkavégzésre irányuló egyébjogviszony létesítését,
h) kezdeményezi a szolgálati jogviszony egyházközség
részéről történő felmondását.
(9) Az egyházközség felügyelője:
a)
35
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában.
28
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
29
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
30
A b) pontot módosította és a c) pontot beiktatta a 2018. évi VI. törvény 1.
§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től.
31
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
32
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018.
május 25-től.
33
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
34
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
35
Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018.
május 25-től.
(10) Az igazgató lelkész:
a) meghatározza az egyházközségben szolgáló lelkészek
munkarendjét,
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában.
52. §
36
A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül
eső körben a lelkész, a lelkész nyilvántartása szerint
illetékes püspök, továbbá a lelkész kérése alapján az
egyházközség felügyelője adhat. Állami szervek, illetve
bíróságok jogszerű megkeresése alapján a lelkészi
szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatást kizárólag
az illetékes püspök adhat. Lelkészi jövedelemigazolást – a
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap nyilvántartása
alapján – csak az országos iroda állíthat ki.
A munkaidő és a munkarend
53. § (1) A lelkészi szolgálat megszakítás nélküli
munkarenddel és kötetlen munkaidővel jár együtt. A
kötetlen munkaidőnek megfelel, ha az előre ütemezhető
feladatait a lelkész saját maga ütemezi, osztja be,
figyelemmel az egyházi szempontokra és előírásokra.
Munkájáról tételes szolgálati naplót vezet. A lelkészi
hivatal rendjéről szóló egyházközségi szabályrendelet
meghatározhat hivatali időt is.
(2) Többlelkészes egyházközségben a lelkészek szolgálati
tevékenységének beosztását az igazgató lelkész készíti el,
és gondoskodik annak megtartásáról.
(3) A lelkészi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a
lelkész(ek) számára hetente egy pihenőnap biztosított
legyen.
(4) Az egyházközség érdekében tett, illetve a vállalt
egyházi tisztségekkel összefüggésben végzett tevékenység
(munkavégzés, utazás stb.) a lelkészi szolgálat része, nem
számolható a lelkész szabadságának terhére.
(5) A lelkész köteles a presbitériumnak bejelenteni a (4)
bekezdésen kívül eső, egyéb egyházi tevékenységét,
elfoglaltságát.
Az egyházközség presbitériuma erre
vonatkozóan korlátot határozhat meg, ami nem lehet évente
21 napnál kevesebb.
Rendes szabadság
54. § (1) A lelkészt – ha törvény eltérően nem rendelkezik
– évente 30 naptári nap fizetett rendes szabadság illeti meg.
Az éves szabadságot szeptember 1-től következő év
szeptember 1-ig kell kiadni. A ki nem vett szabadság a
következő periódusra nem átvihető, pénzre nem váltható.
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában
nagyobb szerepet vállaló lelkész szülőt a 16 évesnél
fiatalabb gyermekek után gyermekenként 2 nap – de
összesen legfeljebb 8 nap – pótszabadság illeti meg.
(3) A szabadság kiadásának időpontját a lelkész kérése
alapján a felügyelő az igazgató lelkésszel, illetve –
amennyiben az egyházközségben nincs igazgató lelkész –
az esperessel egyeztetve határozza meg.
Betegszabadság
55. § (1)
A
lelkészt
betegsége
idejére
fizetett
betegszabadság illeti meg.
(2) A betegség első hónapjában a lelkész korábbi havi
illetményét kapja, azt követően annak 75 százalékát.
Ugyanez illeti meg a gyermek 12. életéve betöltéséig a
gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás idejére a
36
Módosította a 2017. évi I. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.
március 31-től.
gyermek gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkész
szülőt.
(3) Egy év betegszabadságban eltöltött idő után a lelkész
szolgálati
jogviszonya
az
adott
egyházközségben
megszűnik, a lelkészi állás megüresedik. Ezt követően –
amennyiben közben a lelkész nem létesít szolgálati
jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyt, és nem részesül állami társadalombiztosítási
juttatásban – az országos egyház költségvetéséből továbbra
is jogosult 6 hónapig a korábbi illetménye 75 százalékára.
Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság
56. § (1)
37
A lelkészt a gyermek 2 éves koráig, illetve a
családba kerülésétől számított két évig szülési szabadság
illeti meg. A szülési szabadság ideje alatt a lelkész külön
törvény szerinti gyermekáldási ellátást vehet igénybe.
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában
nagyobb szerepet vállaló lelkész szülőt fizetés nélküli
szabadság illeti meg:
a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek
gondozása céljából;
b) a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a lelkész a
gyermek
gondozása
céljából
gyermekgondozási
segélyben részesül.
Tartós szabadság
57. § (1)
38
A szolgálatba állító – az illetékes püspök
véleményének kikérése mellett – általa méltányosnak tartott
esetben (elsősorban egészségügyi, tanulmányi, családi
okok, társadalmi tisztség betöltése miatt, illetve egyéb
méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat a lelkésznek.
A tartós szabadság alatt a lelkész fizetésre általában nem
jogosult. A tartós szabadságon lévő lelkész számára nem
kötelező a lelkészi életpályamodellben való részvétel.
(2) A tartós szabadság kiadásának feltételeit írásbeli
megállapodásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell
különösen
a) a tartós szabadság kezdő és záró időpontját (vagy
azon feltételeket, amelyek esetén ezek beállnak),
b) a szolgálati lakás, valamint a szolgálathoz biztosított
egyéb
eszközök
használatára
vonatkozó
rendelkezéseket,
c) a javadalommal kapcsolatos megállapodást.
57/A. §
39
A lelkészt a lelkészi életpályamodellben való
részvétele során szolgálatvégzés nélküli fizetett szabadság
(sabbatidő) illeti meg, melynek részletes szabályait
országos szabályrendelet rögzíti.
A szolgálati jogviszony ellátásának akadályoztatása
58. § Ha a lelkész szülői hivatása miatt lelkészi
kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor
a szolgálatba állítóval munkájára nézve határozott időre
szóló külön megegyezést köt, amit az esperesen keresztül
bejelent az illetékes püspöknek.
59. § (1) A lelkész, mint aki élethivatásként kötelezte el
magát az egyházi szolgálatra, olyan egyéb elfoglaltságot
nem vállalhat, amely veszélyezteti lelkészi szolgálatának
ellátását, illetve hivatalához méltatlan.
37
Módosította a 2018. évi VIII. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. november
24-től.
38
Módosította a a 2018. évi VII. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos:
2019. január 1-től.
39
Beiktatta a a 2018. évi VII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.
január 1-től.
(2) A lelkész a fennálló szolgálati jogviszonya mellett
további szolgálati jogviszonyt, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt vagy más, tartós időbeli lekötöttséggel
járó elfoglaltságot, így különösen: tanulmányok folytatása,
társadalmi tisztségek betöltése, – a püspöki kiküldésen
alapuló helyettes lelkészi megbízás kivételével – csak a
szolgálatba állító (egyházközség esetén a presbitérium)
előzetes engedélye alapján létesíthet.
(3) Országgyűlési és önkormányzati képviselőségre,
valamint polgármesteri tisztségre való megválasztását a
lelkész bejelenti az egyházmegyei elnökségen keresztül az
egyházkerületi elnökségnek. A tisztség betöltésével
kapcsolatos döntést meghozó presbiteri ülést az
egyházmegyei elnökség hívja össze és vezeti.
(4) Amennyiben a lelkész az (1)-(2) bekezdésben felsorolt
elfoglaltságok valamelyikét előzetes engedély nélkül
létesítette vagy tartja fenn, fegyelmi vétséget követ el. Az
ilyen elfoglaltság fenntartását a szolgálatba állító
megtilthatja.
(5) A szolgálatba állító a (2) bekezdés szerint megadott
engedélyét visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy további
fenntartása veszélyeztetné a lelkészi szolgálat ellátását.
60. § A szolgálatba állító és a lelkész – az illetékes püspök
véleményének kikérése mellett – megállapodhat arról is,
mely egyházi szolgálatokat látja el továbbra is a lelkész, s
milyen juttatásokban részesül. A lelkész olyan tartós
elfoglaltsága
esetén,
amely
nem
teszi
lehetővé
szolgálatának ellátását, a szolgálatba állító tartós
szabadságot nyújthat.
Tanulmányi szerződés
61. § (1) A szolgálatba állító, illetve a Magyarországi
Evangélikus Egyház (e szakaszban együtt: támogató) a
lelkésszel tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a
támogató vállalja, hogy a tanulmányok folytatásának
idejére támogatást nyújt, a lelkész pedig arra kötelezi
magát, hogy a támogatott tanulmányokat folytatja,
meghatározott idő alatt befejezi, s a tanulmányok
befejezése (képzettség megszerzése) után meghatározott
időn keresztül a szolgálati viszonyát fenntartja.
(2) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni és abban
meg kell határozni a támogató által vállalt támogatás
formáját és mértékét, valamint – a támogatás mértékével
arányosan – a lelkész által a támogatónál kötelezően
szolgálatban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb
nem lehet.
(3) A lelkész mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei
alól és kártérítésre is jogosult, ha a támogató a támogatást
nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ
el.
(4) Ha a lelkész a tanulmányait nem megfelelő
eredménnyel folytatja, a meghatározott időtartamot nem
tölti le, a meghatározott idő alatt nem fejezi be vagy egyéb
lényeges szerződésszegést követ el, a támogató követelheti
az általa nyújtott támogatás teljes vagy részleges
megtérítését.
A lelkészi szolgálat díjazása
62. § (1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél, illetve a
püspöki kiküldés rendelkezik, melyek tartalmazzák a
lelkész havi rendszeres illetményét, valamint az egyéb
juttatásokat.
(2) Az illetmény törvényes magyar pénznemben, havonta,
utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig fizetendő.
(3) Az illetményről a lelkész részére olyan részletes írásbeli
elszámolást kell adni, amiből a kiszámítás helyessége
ellenőrizhető.
(4) Az egyházmegyei elnökség általában nem járulhat
hozzá, hogy a lelkész juttatásait – azonos szolgálati
jogviszonyon belül – az előző díjlevélhez képest
csökkentsék. Ha a díjlevél bizonyos tételei korszerűtlenek,
az egyházmegyei elnökség köteles ezeknek a tételeknek
megváltoztatását és az azokon alapuló javadalomnak
megfelelő egyenértékkel való pótlását szorgalmazni.
62/A. §
40
(1) A szolgálati jogviszony keretében az egy-
házi önkormányzat tartási kötelezettségéből eredően pénz-
beli és nem pénzbeli juttatásban részesítheti a szolgálati
jogviszonyban álló lelkészt, gyülekezeti munkatársat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tartási kötelezettség kapcsán
adható juttatás formáit, a juttatás módját és mértékét orszá-
gos szabályrendelet határozza meg.
(3) A szolgálatba állító a szolgálati szerződésben rögzíti az
(1) bekezdés szerinti tartási kötelezettségéből eredő juttatás
általa vállalt formáit, módját és mértékét.
63. §
41
(1) A lelkészek rendszeres havi illetményének
minimális mértékét országos szabályrendelet határozza
meg, annak összegét a szolgálatba állító biztosítja.
(2) Országos szabályrendelet rendelkezik arról, hogy
milyen elvek alapján nyújtható országos egyházi támogatás
azon egyházközségeknek, melyek a lelkész minimális
illetményét nem tudják biztosítani.
(3)
A
lelkészi
életpályamodell finanszírozását az
egyházközségi és az intézményi, valamint a lelkészek által
fizetendő szolidaritási hozzájárulás is biztosítja, melynek
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
(4) A lelkészi életpályamodell kiadásait és befizetéseit az
ország egyház költségvetésében elkülönítetten kell kezelni.
64. § Az egyházközség köteles éves költségvetésében a
lelkész rendes éves szabadsága idejére a helyettesítés
finanszírozására forrást elkülöníteni. A helyettesítés
megszervezéséről több lelkészi szolgálati helyet fenntartó
egyházközség esetén – az illetékes esperes értesítése mellett
– az igazgató lelkész, más esetben az esperes gondoskodik.
Az egyházközséggel szolgálati jogviszonyban nem álló
helyettesítő lelkészt költségtérítés illeti meg, valamint
jogosult a helyettesített lelkész illetményének legfeljebb 50
százalékára, a helyettesítés mértékének arányában.
65. § (1) A gyülekezeti lelkész betegsége vagy tartós
akadályoztatása esetén az egyházközség presbitériuma az
esperes jóváhagyásával határoz a helyettes lelkész
javadalmazásáról. Ha az egyházközség a helyettesítés
terheit nem bírja el, az esperes gondoskodik arról, hogy az
egyházkerülettől támogatást kapjon. A helyettesítés
költségeinek viselésére az egyházközség csak egy évig
kötelezhető.
(2) A helyettes lelkésszel kötött írásbeli megállapodás
rendelkezik a helyettes lelkészi megbízás időtartamáról,
javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról.
(3) Gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztésének
esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi jogszolgáltatási
szerv rendelkezik a helyettesítés költségeinek a
biztosításáról.
(4) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén a
helyettesítő lelkész javadalmáról megállapodást kell kötni.
40
Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november 29-
től.
41
Módosította a a 2018. évi VII. törvény 10. §-a. Hatályos: 2019. január 1-
től.
66. § Az egyházközség megválasztott lelkészeinek és az
egyházközségbe kiküldött helyettes lelkésznek, beosztott
lelkésznek költözködési költségeit a fogadó egyházközség
fizeti.
NEGYEDIK RÉSZ
LELKÉSZI SZOLGÁLAT MAGASABB SZINTŰ
EGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL,
EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKNÉL, VALAMINT
EVANGÉLIKUS EGYESÜLETEKNÉL
XI. fejezet
Lelkészi szolgálat a magasabb szintű
egyházkormányzatoknál
Magasabb szintű egyházi önkormányzatoknál szolgálatba
állított lelkészek
67. § (1) Bármely jogi személyiséggel rendelkező egyházi
önkormányzat közgyűlése dönthet lelkészi szolgálati
jogviszony létesítéséről. A szolgálati jogviszony létesíthető
határozott és határozatlan időre. A szolgálatba álló lelkész
tevékenységéről évente jelentést tesz az illetékes
közgyűlésnek. Az e törvényben a szolgálatba állítót
megillető jogok gyakorlói az adott egyházi önkormányzat
testületei
és
tisztségviselői,
alacsonyabb
egyházkormányzati szint testületei és tisztségviselői nem
gyakorolnak ilyen jogokat. A tájékoztatási jogot az adott
egyházi önkormányzat felügyelője gyakorolja.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház magasabb szintű
egyházkormányzatainál
szolgálatban
álló
lelkészek
szolgálati jogviszonyával kapcsolatban az egyházközség
lelkészeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e
fejezetben,
valamint
külön
törvényb
42
en
foglalt
eltérésekkel. A szolgálatba állítói jogok gyakorlásáról az
illetékes
egyházi
önkormányzat
szabályrendelete
rendelkezhet.
(3)
43
Amennyiben egyházi érdekből az egyház magasabb
szintű egyházi önkormányzatainál szolgálatban álló,
nyugdíjkorhatárt elért lelkész további szolgálata szükséges,
a
lelkész a szolgálatba állítóval kötött írásbeli
megállapodása alapján legfeljebb további 2 évig lelkészként
szolgálhat tovább, ha az írásbeli megállapodáshoz a
területileg illetékes püspök előzetesen, írásban hozzájárult.
68. § Az országos irodában szolgálatban álló lelkészek
szolgálati jogviszonyának részletes szabályairól országos
szabályrendelet rendelkezik.
Az esperesi szolgálat
69. § (1) Az esperes nem áll szolgálati viszonyban az
egyházmegyével.
Tiszteletdíjat
az
egyházmegyei
presbitérium megállapíthat számára.
(2) Az esperest és az őt e tisztségében helyettesítő lelkész
költségtérítésre jogosult.
(3) Az esperesi szolgálat részletes szabályait külön törvény
állapítja meg.
A püspöki szolgálat
70. § (1) A megválasztott és beiktatott püspök szolgálatba
állítója a Magyarországi Evangélikus Egyház.
(2) A püspök illetményét az országos presbitérium állapítja
42
Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi 2. § (3) bekezdése. Hatályos:
2022. május 27-től.
43
beiktatta a 2022. évi 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2022. május 27-től.
meg.
(3) A püspöki szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül
eső körben a püspök, a püspök kérésére az országos iroda,
illetve az állami szervek, illetve bíróságok jogszerű
megkeresése alapján az országos felügyelő adhat.
(4) A püspöki szolgálat részletes szabályait külön törvény
állapítja meg.
XII. fejezet
Lelkészi szolgálat a Magyarországi Evangélikus
Egyház intézményeinél
71. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház vagy az
egyházi önkormányzatok által fenntartott intézményekben
lelkészi szolgálat ellátására csak a lelkészi nyilvántartásban
szereplő lelkész állítható szolgálatba. Ezt megelőzően ki
kell kérni az illetékes püspöktől a választhatósági igazolást,
és biztosítani kell számára a konzultációs jogot.
(2) Az intézmény lelkészét a fenntartói testület választja,
állítja szolgálatba. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az
illetékes presbitérium(ok)nak egyetértési joga van a
szolgálatba állításnál.
(3) Amennyiben ezt a hatályos állami törvények lehetővé
teszik,
a
szolgálatba
állítás
történhet
szolgálati
jogviszonyban is, szolgálati szerződés alapján. Amennyiben
nincs lehetőség a lelkész díjlevél alapján történő szolgálatba
állítására, de a szerződésben szerepel lelkészi szolgálat
ellátására történő utalás, a lelkész jogviszonya e törvény
rendelkezéseinek
megfelelően
lelkészi
szolgálati
jogviszonynak minősül.
(4) Az evangélikus intézményvezetői tisztség betöltése a
szolgálati idő számítása szempontjából lelkészi szolgálati
jogviszonynak minősül.
(5) Eltérő törvényi rendelkezés, illetve megállapodás
hiányában az intézmény lelkészére az e §-ban, valamint az
egyes intézményekre vonatkozó jogszabályokban foglalt
eltérésekkel
az egyházközség lelkészére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni.
XIII. fejezet
Lelkészi szolgálat evangélikus egyesületeknél
72. § Az evangélikus egyesületek belső szabályzatuk
szerint állíthatnak szolgálatba lelkészeket. A lelkészi
névjegyzékben szereplő lelkész evangélikusként elismert
egyesületben végzett szolgálata szolgálati jogviszonynak
minősül, amennyiben a megbízásban külön utalás szerepel
a szolgálat lelkészi jellegére.
ÖTÖDIK RÉSZ
A NEMLELKÉSZI EGYHÁZI SZOLGÁLAT
XIV. fejezet
A nemlelkészi szolgálat általános szabályai
73. § (1) Nyilvános egyházi szolgálatot az egyház
nemlelkész
tagjai
megbízott
egyházi
munkásként
végezhetnek.
(2) Egyházi munkás az lehet, aki
a) valamelyik egyházközség nyilvántartott tagja,
b) a szolgálat ellátásához szükséges felkészítésben
részesült,
c) meghatározott szolgálatra megbízást kapott.
(3) Az egyházi munkás megbízatása az alábbi szolgálati
területekre terjedhet ki:
a) igehirdetés,
b) tanítás (hitoktatás),
c) lelkigondozás,
d) diakóniai munka,
e) szervezőmunka,
f) egyházzenei (kántori) szolgálat.
(4) A lelkészi munkatárs az az egyházi munkás, aki az
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán
eredményes záróvizsgát tett, és akit a püspök 1997. június
6. előtt erre a szolgálatra ünnepélyesen kibocsátott. Újabb
lelkészi munkatársak kiküldése nem lehetséges.
(5) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki az
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán vagy
levelező teológiai tanfolyamán eredményes záróvizsgát tett,
és akit az illetékes püspök hozzájárulásával az
egyházközség közgyűlése a szolgálattal megbíz. A
gyülekezeti munkatársat istentiszteleten a gyülekezeti
lelkész állítja szolgálatba. A gyülekezeti munkatárs
nemcsak egyházközségi, hanem egyéb egyházi szolgálatra
is alkalmazható.
(6) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi
munkásától elvárja, hogy
a) belső elhívásból kötelezze el magát az egyházi
szolgálatra,
b) hivatásában feddhetetlenül éljen és szolgáljon,
c)
vegyen
részt
a
szolgálatához
szükséges
felkészítésben,
tartós
megbízatás
esetén
továbbképzésben is,
d) szolgálatát a megbízóval összhangban végezze,
e) munkájáról megbízójának rendszeresen beszámoljon.
(7) Az egyházi munkás a munkájáért személyében felelős.
Amennyiben szolgálatára méltatlanná vagy alkalmatlanná
válik, megbízójának joga és kötelessége, hogy a megbízást
visszavonja.
(8) Az egyházi munkás feladatát önkéntes munkásként,
szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezheti.
Mindegyik esetben megilleti a szolgálatával kapcsolatos
indokolt költségeinek megtérítése.
(9) Az egyházi munkást az őt érintő rendelkezésekről
megbízója tájékoztatja.
XV. fejezet
Az egyházi munkások megbízatása
74. § (1) Bármely egyházi önkormányzat vagy intézmény
alkalmazhat egyházi munkást.
(2) Az egyházi munkás határozott idejű (adott feladatra
szóló), vagy határozatlan idejű (tartós) szolgálatra kaphat
megbízást.
(3) Az egyházi munkás határozott idejű megbízást az
egyházi
önkormányzat
hatáskörrel
rendelkező
tisztségviselőjétől,
határozatlan
idejű
megbízást
presbitériumától kap.
(4) A határozatlan idejű megbízatásról megbízólevelet –
szükség esetén szolgálati szerződést – kell kiállítani. Ekkor
az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele
istentiszteleten történik, melynek megtörténtét a következő
presbiteri ülésen kell jegyzőkönyvbe venni.
(5) Az egyházi intézményekben az egyházi munkás
határozott idejű megbízást a hatáskörrel rendelkező
szakmai vezetőtől, határozatlan idejű megbízást – az
intézmény
vezetőjének
egyetértésével
–
az
igazgatótanácstól kap. Határozatlan idejű megbízatás esetén
az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele az
intézményben tartott istentiszteleten történik.
(6) Az egyházi munkás tartós megbízatás esetén esküvel
kötelezi magát, hogy
a) a közösséget építi,
b) az egyház rendjét megtartja,
c) a szolgálati titkot megőrzi,
d) a rábízott szolgálatot hűségesen végzi.
(7) Az egyházi munkás megbízójától írásbeli bejelentés
alapján kérheti felmentését a szolgálatból.
(8) Az egyházi munkás szolgálatával és megbízatásával
kapcsolatos vitás tanítási kérdésekben a felettes egyházi
önkormányzat lelkészi vezetője, minden egyéb kérdésben
az adott egyházi önkormányzat presbitériuma, illetve a
fenntartó dönt.
HATODIK RÉSZ
FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA
75. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgálatot,
ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az egyház
feladatának tekinti, hogy az alkalmasnak minősített és a
szolgálatot vállaló tagjait felkészítse és meghatározott
egyházi szolgálattal megbízza.
(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés céljából a
Magyarországi Evangélikus Egyház a különböző egyházi
szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon oktatja
egyházunknak a Szentíráson és a hitvallási iratokon alapuló
tanítását, a hitvallásokat, az egyház történetét és életét,
feladatait, valamint az egyházi szolgálathoz szükséges
ismereteket.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tartja
és végzi valamennyi szolgálatban álló egyházi munkás és
tisztségviselő továbbképzését.
76. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjait,
egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel:
a) lelkészi szolgálatra,
b) hittantanári, hitoktatói szolgálatra,
c) kántori szolgálatra,
d) evangélizációs és missziói szolgálatra,
e) diakóniai szolgálatra,
f) egyházi ifjúsági- és gyermekmunka területén
végzendő szolgálatra,
g) egyéb egyházi szolgálatra.
(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés az erre a célra
fenntartott egyházi – megfelelő megállapodás esetén állami
– intézményekben vagy szervezett tanfolyamokon és
konferenciákon történik.
(3) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei:
a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak
részét képező Evangélikus Teológus Otthon,
b) egyéb egyházi felsőoktatási intézmények,
c) Kántorképző Intézet,
d) missziói intézetek és otthonok,
e)
44
felnőttképzés.
77. § (1) A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézménye
az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak részét
képező Evangélikus Teológus Otthon.
(2) A hittantanári és hitoktatói szolgálatra történő
felkészítés az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és
azokban az államilag akkreditált tanár- és tanítóképző
felsőoktatási
intézményekben
folyik,
amelyek
az
Evangélikus Hittudományi Egyetemmel erre nézve
megállapodást kötnek.
78. § A kántorképzés a Kántorképző Intézetben, vagy más
– az országos egyházzenei bizottság által elismert –
intézményben vagy tanfolyamon történik. A Kántorképző
Intézet a kántori és egyházzenei szolgálatok ellátására
44
Módosította a 2012. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
készít fel és képesít. Az országos egyházzenei bizottság
minősíti és látja el kántori oklevéllel azokat, akik a kántori
tanfolyamokat elvégezték. A más intézményben vagy
tanfolyamon végzettek képesítésének elismeréséről az
országos egyházzenei bizottság dönt.
79. § Az egyházban folyó evangélizációs és missziói
munka
szolgálóinak
képzése,
továbbképzése
tanfolyamokon történik. A különleges (iszákosmentő,
külmissziói stb.) feladatokhoz szükséges oktatói személyzet
biztosítása az országos evangélizációs és missziói bizottság
feladata.
80. §
45
A
diakóniai
intézményekben
és
az
egyházközségekben folyó szeretetszolgálat hivatalos
végzésére
a
felkészítés
diakóniaimunkás-képző
intézetekben folytatható.
81. § Az egyházban folyó ifjúsági és gyermekmunka
területén végzett szolgálatra a felkészítés tanfolyamokon és
konferenciákon történik.
82. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház olyan
képzésekre törekszik, amelyek állami akkreditációt
nyernek, de végezhet államilag nem akkreditált képzést is.
(2) A képzésről a képző intézmény képesítést igazoló
oklevelet, a tanfolyamokat elvégzéséről bizonyítványt
bocsát ki.
(3) Az államilag akkreditált egyházi intézmények által
kiállított oklevelek általános érvényűek. A nem akkreditált
intézmények
oklevelei,
valamint
a
tanfolyamok
bizonyítványai egyházi belső használatra érvényesek.
(4) Az olyan szolgálatok ellátásához, amelyekhez speciális
(pedagógusi, ápolói, szociális gondozói stb.) szakismeret
szükséges, figyelembe kell venni a megfelelő állami
intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet.
(5) Az egyes állások betöltéséhez, illetve a szolgálatokra
való megbízáshoz szükséges képesítést munkakörönként
kell megállapítani.
83. § (1) A vizsgakötelezettséggel is járó, az egyházi
szolgálatra felkészítő tanfolyamokat és konferenciákat
szervezhetik:
a) az önálló önkormányzati testülettel rendelkező
egyházközségek,
egyházmegyék,
egyházkerületek,
országos egyház,
b) az erre szakosodott intézmények,
c) az egyház egyesületei.
(2) A tanfolyamokon és konferenciákon oktatói megbízást
kaphatnak:
a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói,
b) a megfelelő képesítéssel rendelkező lelkészek,
c) az erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok,
d) a megfelelő képesítéssel rendelkező szakértők.
(3) A megbízást a tanfolyamokon és konferenciákon való
előadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezői adhatják.
84. § A
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
együttműködhet nem általa fenntartott felsőfokú oktatási
intézményekkel (különösen az egyházi nevelésben,
oktatásban, szeretetszolgálatban részt vevő) egyházi
munkások képzése céljából. Ilyen együttműködésről a
zsinat vagy az Evangélikus Hittudományi Egyetem
Egyetemi Tanácsa dönthet.
45
Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 11-től.
85. § Az egyházi szolgálatra való felkészítésnek a
törvényben nem szabályozott kérdéseit az illetékes
intézmények,
egyházi
önkormányzati
testületek
szabályozzák.
HETEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
86. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –
2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát
veszti az egyházi szolgálatról és az egyház szervezetéről
szóló, többször módosított 1997. évi II. törvény 1-59. §-a,
valamint az egyházközségben végzett egyházi szolgálatról
és az egyházközség önkormányzatáról szóló, többször
módosított 1997. évi III. törvény 1-24. §-a.
(2) Az 59. §, a 60. § (1) bekezdése, valamint a 64.§ 2007.
január 1-jén lép hatályba. Eddig az időpontig a zsinat és az
országos közgyűlés köteles megalkotni az érintett
törvényhelyekben
említett
finanszírozási
igényekre
vonatkozó szabályozást.
87. § (1)
E
törvény
10.
§-ában
foglalt
összeférhetetlenséget minden lelkész köteles 2006. június
30-ig megszüntetni.
(2) E törvény hatályba lépése előtt létesített elfoglaltságokat
(54.§) 2006. június 30-ig kell bejelenteni az illetékes
presbitériumnak.
88. § Ahol jogszabály segédlelkészt említ, a továbbiakban
beosztott lelkészt kell érteni.
