2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY
A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § E
törvény rendelkezéseit az egyházközségi
közgyűlés,
képviselő-testület
és
presbitérium,
az
egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi
közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban
együttesen: egyházi testület) döntéseinél kell alkalmazni.
Az egyház bármely más, egyházi törvényben szereplő
testülete a döntéseit – ha jogszabály vagy saját szabályzat
eltérően nem rendelkezik – szintén e törvény választási és
szavazási szabályainak alkalmazásával hozza.
I. fejezet
Választó és szavazati jog és a választhatóság
feltétele
2. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban
választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói
névjegyzék)
szerepel.
A
választói
névjegyzék
összeállításáról – a helyi sajátosságok figyelembevételével
meghatározott feltételek alapján – az egyházközség
elnöksége évente legkésőbb a zárszámadás határnapjáig
gondoskodik, és két hétig az egyházközség helyiségében
hozzáférhetővé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseiről a
presbitérium dönt.
(2) Az egyházközségi választásoknál a választójog
általános és egyenlő.
(3)
A
magasabb
egyházkormányzati
szintek
tisztségviselőinek és testületeinek, illetve az egyházi
bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi
tagok szavazati joga közvetetten érvényesül. Ezt a jogukat
az egyházközségi presbitériumok által leadott szavazatokon
vagy
a
magasabb
egyházkormányzati
szintek
közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják.
1
(4) A magasabb egyházkormányzati szintek közgyűlési
tagjainak szavazati joga egyenlő. Egy szavazati joga van
egy közgyűlési tagnak akkor is, ha több minőségében is
tagja a közgyűlésnek.
(5)
2
Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott
választások esetén minden, a hivatalos országos egyházi
névtárban szereplő, az érintett egyházi önkormányzat
területén működő egyházközséget legalább egy szavazat
illet meg.
3
Azt az egyházközséget, amelyben több, az
egyházközség által díjlevél alapján fenntartott lelkészi állás
van, azok számával egyező, de legfeljebb három szavazat
illeti meg. A választó közgyűlés idején több mint három
hónapja betöltetlen második és harmadik lelkészi állást a
szavazatok szempontjából nem szabad figyelembe venni.
Az egyházközség szavazatait megosztani nem lehet. Az
országos egyházi névtár naprakész állapotáért az országos
presbitérium felel.
3. § (l) Egyházi tisztségre csak rendezett életvitelű,
nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként
a tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget
1
A második mondatot módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (1)
bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól.
2
Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
3
A másodiktól-ötödikig mondatokat beiktatta a 2012. évi II. törvény 5. §
(1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól.
tesz.
4
Nem lelkész egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy
választott
testületi
tagságot
ugyanazon
az
egyházkormányzati szinten egyidejűleg több egyházi
önkormányzatban nem töltheti be.
5
Az egyházközségi,
egyházmegyei, egyházkerületi, valamint országos felügyelő
választásakor törekedni kell arra, hogy az az egyházi
közéletben gyakorlott személy legyen.
6
Egyházmegyei,
egyházkerületi, valamint országos felügyelővé az az
egyházközségi tag választható, aki vagy presbitériumban
szerzett egyházkormányzati - ajánlással megerősített -
gyakorlattal, vagy a feladat ellátására való alkalmasság
indoklását
is
tartalmazó
presbitériumi
ajánlással
rendelkezik.
(2) A lelkészi képesítéshez kötött tisztségekre csak a
Magyarországi
Evangélikus
Egyház
lelkészeinek
nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók.
(3)
7
Egyházi önkormányzatok elnökségének tagjává egymás
Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói nem
választhatók meg.
II. fejezet
Választási ciklusra történő választás
4. § (1) A lelkészt határozott vagy határozatlan időre,
illetve törvényben meghatározott esetekben ciklusra, a
püspököt határozatlan időre választják. Minden más
egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással
kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól.
(2) A választási ciklus időtartama hat év.
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a
presbitérium és a képviselő-testület mandátuma az új
tisztségviselők, presbitérium, illetve képviselő-testület
beiktatásával szűnik meg.
(4) Az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati
szinteken a közgyűlések mandátuma az új közgyűlés
megalakulásával, a tisztségviselők és a testületek
mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával
szűnik meg.
(5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók.
(6)
8
Választási ciklus közben megüresedett helyre történt
(rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes.
(7)
9
Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a
megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét –
az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény
6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év
van hátra.
10
A választás elhalasztásáról az illetékes egyházi
önkormányzat
elnökségének
javaslata
alapján
a
presbitérium, országos tisztségviselők esetén az őket
megválasztó testület dönt.
5. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a
megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület
ülésén, a testületi tagokat a testület alakuló ülésén tett
esküvel iktatják be. Az iktatás tényét az elnökség írásban
közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit
arra a tisztségre választanak meg, amelyet az előző
4
Az első mondatot módosította a 2013. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos:
2013. november 30-tól.
5
A harmadik mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 1. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól.
6
Az utolsó mondatot beiktatta a 2017. évi III. törvény 1. §-a. Hatályos:
2017. június 30-tól.
7
Beiktatta a 2022. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2023. január 1-től.
8
Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
9
Módosította a 2011. évi VII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
10
Az utolsó mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 5. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól.
ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie.
III. fejezet
Általános tisztújítás
6. § (1)
11
Hat évenként általános tisztújítást kell tartani,
melynek során
– az egyházközség nemlelkészi
tisztségviselőinek és az egyházközségi presbitérium
tagjainak választásával kezdve – újra kell választani az
egyházkormányzati szintek közgyűléseinek küldötteit,
képviselőtestületeit, presbitériumait és – a püspökök
kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat
tagjait.
(2)
12
Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az
egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március
31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség
küldötteinek megválasztása, továbbá április 30-ig a
szavazat leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre,
június 30-ig pedig a szavazat leadása az egyházkerületi
felügyelőjelöltekre. Abban az egyházközségben, amelyben
képviselő-testület működik, ennek tagjait a presbitérium
tagjaival egy időben kell megválasztani.
(3) Az új egyházmegyei közgyűlés megalakulásának, az
egyházmegyei
elnökség
beiktatásának,
az
egyéb
tisztségviselők
megválasztásának
és
beiktatásának,
valamint a magasabb egyházkormányzati testületekbe
delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás
évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie.
(4) Az új egyházkerületi közgyűlés megalakulásának, az
egyházkerületi
felügyelő
beiktatásának,
az
egyéb
tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az
általános tisztújítás évében legkésőbb szeptember 30-ig
meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati
testületek zsinati küldötteit is meg kell választani.
(5)
13
A zsinat megalakulásának és az országos egyházi
tisztségviselők megválasztásának és beiktatásának az
általános tisztújítás évében november 30-ig, az országos
presbitérium megalakulásának az általános tisztújítás
évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.
(6) Az országos munkaági bizottságok tagjait úgy kell
megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújítás
évét követő március 15-ig összehívható legyen.
(7) Az illetékes önkormányzati szintek presbitériumai
gondoskodnak arról, hogy az általános tisztújítás évét
követő június 30-ig megtörténjen az intézmények
igazgatótanácsi tagjainak megválasztása és a testület
megalakulása.
IV. fejezet
Tisztségviselők és testületi tagok mandátumának
megszűnése
7. § Az egyházi tisztségviselők és testületi tagok
mandátuma a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás,
lemondás, visszahívás, jogerős bírósági végzés folytán és
egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg.
8. § A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi
önkormányzat elnökségéhez, illetve szóban tehető meg az
illetékes egyházi önkormányzat közgyűlésének vagy
presbitériumának ülésén. Amennyiben a lemondásban
külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél
11
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
12
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
13
Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
keltezésében megjelölt naptól, illetve a szóbeli bejelentés
időpontjától tekintendő megszűntnek.
9. § (1)
14
Az
e
törvény
XVI-XVIII.
fejezeteiben
meghatározott választások kivételével bármely egyházi
tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes
választó testület dönt. Ha törvény eltérően nem rendelkezik,
a visszahíváshoz a választó testület több mint felének
egyetértő szavazata szükséges. A visszahívásról döntő
szavazást el kell rendelni, ha az illetékes választó testület
tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. Egyházközségi
közgyűlés által megválasztott nemlelkészi tisztségviselők és
testületi
tagok
visszahívását
a
presbitérium
is
kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni,
ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri.
A határozatképes egyházközségi közgyűlés a jelenlévő
szavazati jogú tagok legalább kétharmadának szavazatával
hívhatja vissza a nemlelkészi tisztségviselőt és testületi
tagot. Lelkészi állás egyházközség által történő felmondását
külön törvény szabályozza.
(2) Az e törvény XVI-XVIII. fejezeteiben meghatározott
választások
esetén
a
visszahívásról
a
választó
egyházközségek
presbitériumai
döntenek.
15
A
visszahíváshoz a választásra jogosult egyházközségek
szavazatainak több mint fele szükséges. A visszahívást az
illetékes
egyházi
önkormányzat
közgyűlése
kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni,
ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri.
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja.
V. fejezet
Választási panaszok
10. § A választási eljárásokkal kapcsolatos panaszokat
külön törvény szerint kell elbírálni.
MÁSODIK RÉSZ
A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA
VI. fejezet
Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése
11. §
16
(1) A lelkészi állás megüresedésétől számított 21
napon belül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az
egyházmegye elnöksége mint a választást levezetni
illetékes elnökség az egyházközségben presbiteri ülést hív
össze írásban, személyre szóló meghívással. A presbiteri
ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.
Ha előre tudható a lelkészi állás megüresedésének
időpontja, akkor a választást előkészítő presbiteri ülés a
megüresedés előtt is összehívható.
17
(2)
Teljes
elnökséggel
rendelkező
többlelkészes
egyházközségekben – az egyházmegyei elnökséggel történt
egyeztetést követően – az egyházközség elnöksége mint a
választást levezetni illetékes elnökség hívja össze a
választást előkészítő presbiteri ülést vagy üléseket és a
választó közgyűlést. Ezeken az üléseken az egyházmegyei
elnökség személyesen vagy képviselő(i) által az ellenőrzés
és a törvényességi felügyelet jogkörét látja el. A választás
folyamatában a választói névjegyzék frissítésének
14
Módosította a 2022. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2023. január 1-től.
15
Az első mondatot módosította a 2011. évi VII. törvény 4. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól
16
Módosította a 2017. évi VIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
17
Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2023.január 1-től.
megállapítása, a díjlevél és a választás eredményének
jóváhagyása át nem adható egyházmegyei elnökségi
feladat.
(3) A presbiteri ülésen az elnök:
a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti
intézkedéseit, megállapítja és jegyzőkönyvbe veszi,
hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a volt
lelkészt, illetőleg jogutódait, valamint megállapítja az
eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy elhalálozott
lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait;
b) megállapítja a választói névjegyzék érvényességét,
szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát);
c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására
vonatkozó rendelkezéseket;
d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti
az újat.
(4) A presbiteri ülés dönt a díjlevélről és a lelkészi állás
betöltésének módjáról, a jelölést követő választásról vagy a
pályázatot követő választásról, illetve megválasztja a
lelkészjelölő bizottságba a küldötteket (3 fő). A
presbitérium ezen döntéseiről az egyházközség tagjait a
helyi nyilvánosság szabályai szerint haladéktalanul
értesíteni kell.
(5) Az elfogadott díjlevelet az egyházmegyei, majd az
egyházkerületi elnökségnek jóvá kell hagynia.
(6) Amennyiben a presbitérium pályázatot követően kívánja
betölteni a megüresedett lelkészi állást, dönt a pályázati
hirdetményről is. Ebben meg kell jelölni az írásban
benyújtandó pályázat határidejét. Az írásbeli pályázatnak
kötelező része a pályázó lelkész bemutatkozása és
gyülekezetépítési elképzeléseinek ismertetése.
Különleges eljárások
18
11/A. §
19
A legalább 6 éves másodlelkészi szolgálatot
követően az egyházközségi presbitérium tagjainak
kétharmados ajánlásával, a hívány módosításával, az
egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek véleményének
megkérését követően az egyházközségi közgyűlés a
korábban
megválasztott
másodlelkészt
gyülekezeti
lelkésznek átminősítheti.
11/B.§
20
(1) Választással határozott időre létrejött
szolgálati jogviszony lejárta előtt az egyházközségi
presbitérium – az egyházmegyei elnökség egyik tagja által
elnökölt ülésén – javaslatot tehet a szolgálati jogviszony
határozatlan
idejű
megújítására,
egyidejűleg
megfogalmazva a díjlevelet. Az egyházmegyei és az
egyházkerületi elnökség 14 napon belül véleményezi a
javaslatot és állást foglal a díjlevél jóváhagyásáról.
Amennyiben legalább az egyik elnökség egyetértően
nyilatkozik a javaslatról, az az egyházközségi közgyűlés elé
kerül szavazásra. A közgyűlés ezen ülésén szintén az
egyházmegyei elnökség egyik tagja elnököl.
(2) Az egyházközségi presbitérium (1) bekezdés szerinti
javaslata hiányában, vagy az egyházmegyei és az
egyházkerületi elnökség egybehangzó ellenvéleménye
esetén, illetve az egyházközségi közgyűlés hosszabbítást
elutasító döntése esetén az általános szabályok szerint
lelkészválasztási eljárást kell lefolytatni.
18
Az alcímet beiktatta a 2022. évi VII. törvény 5. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2023. január 1-től.
19
Beiktatta a a 2017. évi VIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
20
Beiktatta a 2022. évi VII. törvény 5. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
VII. fejezet
A lelkészjelölő bizottság
12. §
21
(1) A választás folyamatát 5 fős lelkészjelölő
bizottság segíti, amelybe 3 főt az egyházközség
presbitériuma, 1 főt az egyházmegye elnöksége, 1 főt az
egyházkerület elnöksége delegál.
(2) A lelkészjelölő bizottságot a választást levezetni
illetékes elnökség hívja össze. Amennyiben a presbitérium
a jelölést követő választás mellett döntött, a lelkészjelölő
bizottság alakuló ülését a presbitérium ülését követő 15
napon belüli időpontra kell összehívni. Amennyiben a
presbitérium pályázat kiírása mellett döntött, a lelkészjelölő
bizottság alakuló ülését a pályázatok benyújtásának
határnapját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni.
(3) A lelkészjelölő bizottság alakuló ülésén maga választja
meg az elnököt saját tagjai közül. A lelkészjelölő bizottság
a döntéseit négyötödös többséggel hozza meg.
VIII. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő
betöltése esetén
13. §
22
(1) A lelkészjelölő bizottság a megalakulását követő
30 napon belül javaslatot tesz a presbitériumnak a
meghívandó személy(ek)re.
(2) A lelkészjelölő bizottság döntését követően a választást
levezetni illetékes elnökségnek a törvényben meghatározott
legrövidebb időn belül jelölő presbiteri ülést kell
összehívni.
(3) A presbitériumnak joga van a jelöltek elutasítására, és a
lelkészjelölő bizottságot további jelöltek keresésére kérni.
Amennyiben a lelkészjelölő bizottság javaslatát a
presbitérium háromszor elutasítja, az egyházközség köteles
pályázatot kiírni.
(4) A jelölő presbiteri ülés legfeljebb három személyre tesz
javaslatot.
(5)
23
A jelölés folyamata legfeljebb a 11. § (1) bekezdésében
szabályozott presbiteri üléstől számított 90 napig tarthat.
14. § (1) Érvényes határozat esetén a választást levezetni
illetékes elnökség a presbitérium által jelölt lelkész vagy
lelkészek nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre
nézve választhatóságuk megállapítását kéri. A püspök 14
napon belül írásban közli a választást levezetni illetékes
elnökséggel, hogy a jelölt lelkésznek van-e érvényesen
megállt
parókusi
alkalmassági
vizsgálata,
áll-e
választhatóságát kizáró vagy korlátozó ítélet hatálya alatt.
Amennyiben törvényi rendelkezés további feltételhez köti a
jelölt lelkész választhatóságát, közli az erre vonatkozó
határozatot is.
(2) A választást levezetni illetékes elnökség a jelölt
lelkész(eke)t 14 napos határidővel írásban nyilatkozatra
hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e.
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó
szolgálatra hívja meg. A jelölt köteles a gyülekezetépítési
elképzeléseit – legalább 3 nappal a bemutatkozást
megelőzően – a meghívó presbitériumnak írásban
benyújtani, amely azt a választó közgyűlés tagjai számára
21
A fejezet címét és a 12. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 2. §-a.
Hatályos: 2018. január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő
lelkészválasztási ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
22
A 13-17. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 3. §-a. Hatályos:
2018. január 1-től azzal, hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási
ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
23
Módosította a 2022. évi VII. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
elérhetővé teszi.
(4) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az
egyházközség pályázatot köteles kiírni.
IX. fejezet
Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján
történő betöltése esetén
15. § Amennyiben az egyházközség a lelkészt pályázat
útján kívánja megválasztani, a választást levezetni illetékes
elnökség a jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal
intézkedik
az
egyházközség
presbitériuma
által
megszövegezett pályázati hirdetmény közzétételéről. A
pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának
(választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább két
alkalommal az országos egyházi lapban kell közzétenni.
16. § (1) A pályázatok beérkezését követően a
lelkészjelölő bizottság a pályázatokat értékeli. Javaslatot
tesz a presbitériumnak legfeljebb 3 pályázó meghívására.
(2) A presbitérium döntését követően a választást levezetni
illetékes elnökség a püspöknek bejelenti a meghívásra
kiválasztott pályázó(k) nevét, és a választhatóságuk
megállapítását kéri. A püspök a 14.§ (1) bekezdése
értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli
a választást levezetni illetékes elnökséggel.
(3) A kiválasztott pályázó(ka)t a presbitérium bemutatkozó
szolgálatra hívja meg.
X. fejezet
A választó közgyűlés
17. § (1) A gyülekezeti lelkész választása egyházközségi
közgyűlésen történik.
(2) A közgyűlés összehívására és levezetésére a 11.§ (1)-(2)
bekezdésének rendelkezései az irányadóak. Amennyiben a
közgyűlést az egyházközség elnöksége hívja össze, az
egyházmegye elnöksége a választás törvényességét
felügyeli. Ebben a minőségében joga van beletekinteni a
választói névjegyzékbe, ellenőrizheti a szavazólapok formai
követelményeit és a szavazatszámlálás folyamatát.
(3) A közgyűlésen az elnök felolvassa a presbitérium által
elfogadott díjlevelet, majd előterjeszti a jelölt(ek), illetve a
pályázó(k) nevét.
(4) A közgyűlésen a választás az 56.§ (1) bekezdésében
meghatározott szavazólapokon titkosan történik.
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg
nem kapja az érvényes szavazatok több mint felét.
Amennyiben ez három szavazási fordulóban nem történik
meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárását
elölről kell kezdeni.
18. § Ha a lelkészi állás betöltése eredménytelen marad, a
területileg illetékes püspök helyettes lelkészt küld az
egyházközségbe. A második eredménytelen választási
eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az
egyházközség átminősítését.
HARMADIK RÉSZ
KÖZGYŰLÉSI ÉS TESTÜLETI
VÁLASZTÁSOK
XI. fejezet
A jelölési eljárás
19. § (1) Választások esetén a szavazást jelölési eljárás
előzi meg.
(2) Az általános tisztújítás során az illetékes egyházi
önkormányzat közgyűlése 3-5 tagú jelölőbizottságot
választ,
hatéves
időtartamra.
A
jelölőbizottság
szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik.
A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak.
24
A 32-33. §-ban rögzített választások előtt a választó
testület alkalmi döntéssel állít fel jelölőbizottságot.
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről
jegyzőkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás
időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben
– a jelölőbizottság tűzi ki.
(5) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő)
választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a
választás az előző ciklus tisztségviselői és testületi tagsági
megbízatásának lejárta előtt befejeződjék.
(6) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történő) választás esetén az illetékes egyházi testület
elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség vagy
testületi hely megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a
választás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető
leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék.
20. § (1)
Az
egyházközségi
jelölőbizottság
az
egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat.
(2)
25
Az e törvény XII-XVII. fejezeteiben meghatározott
választások esetén ajánlásra való felhívással
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az
illetékes egyházközségek presbitériumait,
b) az egyházkerületi és az országos jelölőbizottság
megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.
(3)
26
Más választások esetén a jelölőbizottság a választó
testület tagjaitól és az adott választásra vonatkozó
sajátosságok
alapján
meghatározott
körből
gyűjt
ajánlásokat. Az országos bizottságok tagjainak választása
során az egyházkerületi jelölőbizottságok ajánlást kérnek az
illetékes országos bizottság zsinat által már megválasztott
elnökétől is.
27
(4) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
21. §
28
(1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások,
valamint saját tagjainak javaslata alapján, többségi
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről,
s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg,
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek
listájára.
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.
(4)
29
Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005.
évi IV. törvény 68-69. §-ában, 95-96. §-ában, 105. § (2)
bekezdésében, 129. § (1) bekezdés b) pontjában és 140. §
(2)-(3) bekezdésében meghatározott esetben a jelölés
elfogadásával egyidejűleg az egyház tényfeltáró bizottsága
24
Az utolsó mondatot beiktatta a 2017. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos:
2017. június 30-tól.
25
Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
26
Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.
27
Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi VII. törvény 6. § (1) bekezdése.
Hatályos: 2023. január 1-től.
28
A 21. §-t módosította a 2017. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2017.
június 30-tól.
29
Módosította a 2022. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással –
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a
továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is
történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése az
adott választási ciklusban nem szükséges.
(5) A vizsgálathoz szükséges személyi adatokat a
jelölőbizottság a jelölés elfogadása után haladéktalanul
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz. A vizsgálatot úgy kell
elvégezni, hogy annak eredménye lehetőleg a jelöltlista
véglegesítése előtt, de az általános tisztújítás során
legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 19.
§ (6) bekezdése alapján meghatározott időpontig
rendelkezésre álljon.
(6) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának
eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az
általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást
követően áll rendelkezésre, akkor a jelölőbizottság a
tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban
közli a megválasztott érintettel, majd megküldi a választó
testület tagjainak.
(7) A (4)-(6) bekezdésben rögzített vizsgálatot nem kell
kezdeményezni azoknál a jelölteknél, akik 1972. február
14. után születtek.
XII. fejezet
Egyházközségi választások
22. § (1) Az egyházközségi jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházközségi
tisztségviselőkre,
presbitériumi,
képviselő-testületi,
számvevőszéki, jelölőbizottsági tagsági és egyházmegyei
közgyűlési küldötti helyekre. Az egyházközség tagjait a
helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról,
az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról.
(2)
30
Amennyiben az egyházközségi presbitérium ülésén az
e törvény XVI-XVIII. fejezete szerinti választás történik,
akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint
jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek.
Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek,
presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása
23. § (l) Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőit,
presbitereit és képviselő-testületi tagjait az egyházközség
közgyűlése választja. Az egyházközségben a választás
megszervezhető úgy is, hogy az egyházközség választó
tagjai a szavazatukat a közgyűlés által elfogadott
jelöltlistára az elnökség és a jelölőbizottság által kitűzött
időben és helyen adják le.
31
(2) Az egyházközség tisztségviselőinek, presbitereinek és
képviselő-testületi tagjainak a beiktatása istentisztelet
keretében történik.
24. § (1) A választásoknál törekedni kell arra, hogy a
presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség
minden rétege képviselve legyen.
(2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik
a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be.
Póttagok hiányában a közgyűlés a presbitérium
megbízatásának lejárta előtt a megüresedett helyekre új
presbitereket választhat.
30
Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
31
A második mondatot beiktatta a 2011. évi VII. törvény 6. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól.
(3)
32
A közgyűlés tiszteletbeli presbitereket is választhat,
akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal vesznek
részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan
időre szól.
Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása
25. § (1) Az egyházközség közgyűlése az egyházmegyei
közgyűlésbe – a 2. § (5) bekezdésének megfelelően –
betöltött lelkészi állásonként egy, összesen legfeljebb
három képviselőt választ.
(2) Az egyházközségi közgyűlés az egyházmegyei
közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú
póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak
akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával
helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő
helyét tölti be. Több póttag esetében helyettesítésre a
sorban következőt kell felkérni.
(3) Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(4) Az egyházmegyei közgyűlésbe választott tag és póttag
részére az egyházközség elnöksége és jegyzője által aláírt
megbízólevelet állítanak ki.
XIII. fejezet
Egyházmegyei választások
26. § Az
egyházmegyei jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházmegyei
tisztségviselőkre, egyházkerületi közgyűlési és zsinati
küldöttekre.
Az egyházmegye tisztségviselőinek választása
27. § Az egyházmegye tisztségviselőit – az esperes és az
egyházmegyei felügyelő kivételével – az egyházmegye
közgyűlése választja.
Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek
választása
28. § (l) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi
közgyűlésbe egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet
választ.
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi
és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházmegyei közgyűlés az egyházkerületi
közgyűlés választott tagjai számával megegyező számú
póttagot is választ. A póttag a közgyűlési tagot annak
akadályoztatása esetén megbízólevele bemutatásával
helyettesíti, illetve a választási ciklus közben megüresedő
helyét tölti be.
(4)
33
Az egyházmegyei közgyűlés zsinati tagonként két
póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép
– a tisztségét kivéve – amennyiben annak zsinati tagsága
megszűnik.
(5)
34
Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházmegyei közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6)
35
Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott
32
Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
33
Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
34
Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
35
Módosította módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (3) bekezdése.
Hatályos: 2013. november 30-tól.
tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége által aláírt
megbízólevelet állítanak ki.
XIV. fejezet
Egyházkerületi választások
29. § Az
egyházkerületi jelölőbizottság a választó
közgyűlés előtt a 19-21. §-ban szabályozott eljárással
jelölteket
állít
a
megválasztandó
egyházkerületi
tisztségviselőkre, az országos presbitériumi és zsinati
küldöttekre.
Az egyházkerületi tisztségviselők választása
30. § Az egyházkerület tisztségviselőit – a püspök és az
egyházkerületi felügyelő kivételével – az egyházkerület
közgyűlése választja.
Az egyházkerület országos küldötteinek választása
31.§ (1) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinatba három-
három lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül
legalább az egyik jogi végzettségű.
(2)
Az
egyházkerületi
közgyűlés
az
országos
presbitériumba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet
választ.
(3) Az egyházkerületi közgyűlés az országos presbitérium
választott tagjai számával megegyező számban póttagot is
választ. A póttag a választott rendes tagot annak
akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve a választási
ciklus közben megüresedő helyét töltik be.
(4) Az egyházkerületi közgyűlés a zsinati tagok mellé – a
28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az
egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6)
36
A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag
és póttag részére az egyházkerület elnöksége által aláírt
megbízólevelet állítanak ki.
XV. fejezet
Az országos egyház testületeinek és
tisztségviselőinek választása
A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása
32. § (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem zsinati
küldöttét az Egyetemi Tanács választja. Részére az
Egyetemi Tanács elnöke és a választás ülésének
jegyzőkönyvvezetője által aláírt megbízólevelet állítanak
ki.
33. §
37
(1) A köznevelési intézmények küldötteit az in-
tézmények jelöltjei közül az országos nevelési és oktatási
bizottság választja meg.
(2)
38
A diakóniai intézmények küldötteit az intézmények
jelöltjei közül a diakóniai bizottság választja meg.
(3) A missziói szolgálatban álló lelkészek küldöttét az
egyházmegyei lelkészi munkaközösségek jelöltjei közül az
evangélizációs és missziói bizottság választja meg.
(4) A választó testület a zsinati tagok mellé – a 28. § (4)
bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre a választó
36
Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013.
november 30-tól.
37
A 33. § (1)-(3) bekezdését módosította a 2017. évi III. törvény 4. §-a.
Hatályos: 2017. június 30-tól.
38
Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018.
július 1-től.
testület új tagot, illetve póttagot választ.
(6)
39
A zsinatba választott tag és póttag részére a zsinat
alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az
országos
bizottság
által
kiküldött
háromtagú
szavazatszámló bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet
állítanak ki.
Az országos tisztségviselők választása
34. § (1)
40
Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,
az országos jelölőbizottság a 19-21. §-ban szabályozott
eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az országos
presbitérium
által
megválasztandó
országos
tisztségviselőkre és testületi tagokra.
(2) A zsinat, illetve az országos presbitérium az
önkormányzati feladatok ellátására és az országos egyházi
szervezet
működésének
biztosítására
törvényben
meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ.
(3)
41
(4)
42
Az országos felügyelő a tisztségét legfeljebb 70.
életévének betöltéséig láthatja el.
(5)
43
Az országos felügyelő beiktatása istentisztelet
keretében történik.
NEGYEDIK RÉSZ
PÜSPÖK, ESPERES, EGYHÁZKERÜLETI
FELÜGYELŐ, EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELŐ
VÁLASZTÁSA
44
XVI. fejezet
Általános előírások
35. § (1)
45
Az esperest és az egyházmegyei felügyelőt az
illetékes egyházmegye egyházközségeinek presbitériumai
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházmegye.
(2)
46
Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az
egyházmegye valamelyik egyházközségében gyülekezeti
lelkészi állást töltsön be, valamint az, hogy a jelölt 5 év
gyülekezeti lelkészi
szolgálattal vagy 10 év lelkészi
szolgálattal rendelkezzen. Lelkészi állását esperesi
megbízatása alatt is betölti.
36.§ (1)
47
A püspököt és az egyházkerületi felügyelőt az
illetékes egyházkerület egyházközségeinek presbitériumai
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházkerület.
(2)
48
A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év
lelkészi, ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat
39
Módosította a 2022. évi VII. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
40
Módosította a 2007. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. szeptember
14-től.
41
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 7. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. november 26-tól.
42
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
43
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 7. § (3) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
44
Módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
45
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
46
Módosította a a 2017. évi VIII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. január 1-
től azzal, hogy hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási ügyekben a
megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
47
Beiktatta a 2011. évi VII. törvény 8. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
48
Módosította a 2022. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.
és a be nem töltött 60. életév. A püspöki megbízatás a
lelkészi nyugdíjkorhatárig tart. A püspök a nyugdíjkorhatár
elérését megelőzően jogosult az egyházkerületi közgyűlés
felé intézett kezdeményezésével és az egyházkerületi
közgyűlés előzetes jóváhagyó határozatával szolgálati
jogviszonyát legfeljebb 2 évvel meghosszabbítani. A
kezdeményezésre, az egyházkerületi közgyűlési, valamint a
püspöki
továbbszolgálásra
vonatkozó
határozat
meghozatalára – jogvesztő határidővel - 120 nap áll
rendelkezésre azzal, hogy annak kezdő- és végidőpontját
úgy kell meghatározni, hogy szükség esetén a 40. § (3)
bekezdésben
hivatkozott
püspökjelölési
eljárás
megkezdhető és lefolytatható legyen.
(3) A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi
állást kell betöltenie. A püspök megválasztásának
elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását
is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori
püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert
gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a
püspöki állást betölti. A püspök a gyülekezetben minden
lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség
igazgató lelkésze.
(4) Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület
közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének
előzetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a
kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát
mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a
püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott
határozatát meg nem változtatja. A hozzájárulással az
egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, amelyet
az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond
lelkészválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az
egyházkerület mindenkor megválasztott püspökével
betöltöttnek tekinti.
37. §
49
38. §
50
Az egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő a
tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el.
XVII. fejezet
A jelölési eljárás
39. § Választások esetén a szavazást jelölési eljárás előzi
meg. A jelölési eljárást a 19.§ (2)-(3) bekezdésében
szabályozott jelölőbizottság irányítja.
40. § (1) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a
választás időpontját – az illetékes egyházi önkormányzat
elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki.
(2) Rendes (az általános tisztújítás keretében történő)
választás esetén a határidőket úgy kell kitűzni, hogy a
választás az előző ciklus tisztségviselői megbízatásának
lejárta előtt befejeződjék.
(3)
51
Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat
elnöksége értesíti a jelölőbizottság elnökét a tisztség
megüresedéséről. Az ajánlás határnapját és a választás
időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb,
de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. Püspökválasztás
esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a
jelölőbizottság munkája.
49
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011.
november 26-tól.
50
Módosította a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november
26-tól.
51
Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23-tól.
41. § (1) Az ajánlásra való felhívással
a) az egyházmegyei jelölőbizottság megkeresi az
egyházközségek presbitériumait,
b)
52
az egyházkerületi jelölőbizottság megkeresi az
illetékes egyházmegyék presbitériumait.
(2) A megkeresett testületek legfeljebb két személyt
ajánlhatnak a jelölőbizottságnak.
(3) A jelölőbizottságot bármely érintett egyházközségi tag
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.
42. §
53
(1) A jelölőbizottság a beérkezett ajánlások,
valamint saját tagjainak javaslata alapján többségi
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről,
s ezt írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint
közgyűlése elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhető meg,
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek
megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott személytől is
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek
listájára.
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.
(4)
A jelölés elfogadását követően a tényfeltáró bizottság
jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással –
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a
továbbiakban: vizsgálat) azzal, hogy további tisztségre is
történő jelölés esetén a vizsgálat megismételt elvégzése az
adott választási ciklusban nem szükséges.
(5) A vizsgálathoz szükséges személyi adatokat a
jelölőbizottság a jelölés elfogadása után haladéktalanul
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz. A vizsgálatot úgy kell
elvégezni, hogy annak eredménye lehetőleg a jelöltlista
véglegesítése előtt, de az általános tisztújítás során
legkésőbb az e törvény 6. § (3)-(5) bekezdésben
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a 40.
§ (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig,
püspökválasztás esetén a beiktatás előtt rendelkezésre
álljon.
(6) A jelölőbizottság a tényfeltáró bizottság vizsgálatának
eredményét írásban közli a jelöltekkel, majd rögzíti az
általa előterjesztett jelöltlistán. Amennyiben a vizsgálat
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást
követően áll rendelkezésre, akkor a jelölőbizottság a
tényfeltáró bizottság vizsgálatának eredményét írásban
közli a megválasztott érintettel, majd megküldi az adott
egyházi önkormányzat közgyűlése tagjainak.
(7) A (4)-(6) bekezdésben rögzített vizsgálatot nem kell
kezdeményezni azoknál a jelölteknél, akik 1972. február
14. után születtek.
(8) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi
önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl,
– ha a jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést
vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára.
43. § (1) A jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzat
közgyűlése véglegesíti.
(2) Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához ezen a
közgyűlésen módosító javaslat nem érkezik, akkor a
közgyűlés egyetlen nyílt szavazással dönt a lista
elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a
listát titkos szavazással kell elfogadni.
(3)
54
Ha a jelölőbizottság által előterjesztett listához
52
Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
53
Módosítota a 2017. évi III. törvény 65. §-a. Hatályos: 2017. június 30-tól.
54
Módosította a 2012. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2012. szeptember
28-tól.
módosító javaslat érkezik, a közgyűlés – a 42.§ (5)
bekezdése figyelembevételével – eldönti, hogy hány jelölt
legyen a listán, majd – ha szükséges – az összes módosító
javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt.
44. § (1)
55
A jelölőbizottság a jelöltek véglegesített
névsorát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek
elnökségeinek, egyidejűleg meghatározza azt a legfeljebb
10 nap hosszúságú időszakot, amelyben a választó
presbiteri üléseket meg kell tartani, és megjelöli a
szavazatok beérkezésének határidejét.
(2) Több jelölőbizottságot érintő, egyidejű választás
esetében,
a
választási
időszakot
az
érintett
jelölőbizottságokkal való egyeztetés után a magasabb
egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg.
XVIII. fejezet
A választási eljárás
45. § (1)
56
A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az
egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi
presbiteri ülést összehívni. Az egyházközségi presbiteri ülés
jegyzőkönyvbe foglalt szavazatát (szavazatait) az
egyházközség elnöksége és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti,
ellátja az egyházközség pecsétjével, és kettős zárt
borítékban megküldi a jelölőbizottság elnökének.
Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag
nem felel meg a törvény előírásainak, vagy a kitűzött
határidő után adták fel. A minden jelöltre leadott „nem”
szavazat is érvényes tartalmilag.
(2) A választás akkor érvényes, ha érvényes szavazatként
érkezik be a szavazásra jogosult egyházközségek leadható
szavazatainak legalább kétharmada, és akkor eredményes,
ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok több
mint felét. Amennyiben a választás eredménytelen, a 64.§
megfelelő alkalmazásával második fordulót kell tartani.
Amennyiben a választás érvénytelen, a jelölési eljárást két
hónapon belül meg kell ismételni.
(3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról
szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben
értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a
szavazatokat az eljárás lefolytatása után azt az illetékes
önkormányzati szint irattárában kell elhelyezni. A
jegyzőkönyv egy példányát a magasabb önkormányzati
szintek hivatalának is meg kell küldeni.
(4)
57
Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az
egyházkerületi felügyelő beiktatása istentisztelet keretében
történik.
ÖTÖDIK RÉSZ
A KÖZGYŰLÉSEKRŐL ÉS TESTÜLETI
ÜLÉSEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
XIX. fejezet
Összehívás, határozatképesség
46. § Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem
rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt
az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs
anyagokat is ki kell küldeni. Ezeknek úgy kell
55
Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 28-tól.
56
Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.
szeptember 28-tól.
57
Módosította a 2011. évi VII. törvény 10. § (3) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
megérkezniük, hogy a szavazati jogú tagoknak legyen
idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni.
47. § (1) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha
szabályszerűen, a közgyűlés napját megelőző két egymás
utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy
az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban
hívták össze, és azon az egyházközség választói
névjegyzékében szereplők legalább a presbitérium
létszámával azonos számban jelentek meg. Leány- és
fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet,
a közgyűlés összehívásának módját helyi egyházközségi
szabályrendelet ettől eltérően szabályozhatja. Rendkívüli
közgyűlés az ülés előtt egy héttel kiküldött írásos
meghívóval is összehívható.
(2) Az egyházközségi képviselő-testület és presbitérium
ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelőzően
legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy
személyre szóló meghívással hívták össze és a tagjainak
legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés
írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható.
(3) Az egyházközségi közgyűlés, képviselő-testület és
presbitérium kivételével egy egyházi testület akkor
határozatképes, ha szabályszerűen, az ülést megelőzően
tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal
rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van.
(4) Szabályosan összehívott, de határozatképtelen testületi
ülés esetén – a törvényben másképpen szabályozott
esetektől eltekintve – az azonos napirenddel egy későbbi
napra összehívott testület a megjelentek számától
függetlenül határozatképes.
XX. fejezet
Az ülés levezetése
48. § Az ülés levezetésére – ha jogszabály vagy saját
szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell
választani. Feladata, hogy a felszólalások és szavazások a
törvényben, illetve ügyrendben (szervezeti és működési
szabályzatban) előírt módon történjenek. Az ülésen
történtek írásbeli rögzítésére jegyzőkönyvvezetőt kell
kijelölni. Az elkészült jegyzőkönyv helyességét az ülés
elején erre a feladatra felkért hitelesítők aláírásukkal
igazolják.
49. § (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője
tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre
előterjesztett javaslat szövegét. Az előterjesztő személye
napirendi pontonként változhat.
(2) A testület tagja jogosult mindazon információkra,
amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a
döntések meghozatalához szükségesek.
50. § A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a
hitelesítők nevét,
c) az ülésen résztvevők és a kimentést kérők
felsorolását,
d) minden témában az előterjesztő személyét és a
döntéseket,
e) azokat a hozzászólásokat, amelyeket a hozzászóló a
jegyzőkönyvben rögzíteni kíván.
51. § (1) A testületi ülés jegyzőkönyvét minden szavazati
jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni.
(2) Magasabb egyházkormányzati szinteken hozott,
másokra kötelező döntések nyilvánosságra hozataláért a
döntéshozó testület elnöksége felel.
52. §
58
A
hozzászólások,
kérdésfeltevések
és
a
döntéshozatal e törvényben nem szabályozott kérdéseit
ügyrendben, illetve vitás esetben az ülésen szavazással kell
meghatározni.
52/A. §
59
(1) Az elnökség elrendelheti a közgyűlés,
testületi ülés megtartását személyes részvétel helyett
elektronikus eszközök igénybevételével (távolléti ülés),
amennyiben a közgyűlés vagy választott testület minden
szavazati
jogú
tagjának
ülésen
való
részvétele
megvalósítható elektronikus eszközökkel.
(2) Az ülés összehívása a közgyűlés vagy egyéb testület
levelezőlistájára küldött meghívóval történik, amelynek
elküldése legalább 72 órával meg kell előzze a távolléti ülés
kezdetét. A meghívóban ismertetni kell a napirendet,
valamint ki kell küldeni a rendelkezésre álló előkészítő
anyagokat, előterjesztéseket.
(3) A távolléti ülésről – a rendes ülésekhez hasonlóan –
jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Távolléti ülésen is történhet határozathozatalra irányuló
szavazás. A távolléti ülés határozatképességére a rendes
ülésekre
vonatkozó
szabályok
alkalmazandók,
a
döntéshozatal rendje megegyezik a rendes ülés
határozathozatali rendjével. A határozati javaslat végleges
szövegének ismertetését követően a határozathozatal az
„igen”,
„nem”
vagy
„tartózkodom”
szavazatok
egyértelműen azonosítható személyenkénti közlésével
történik. Az összes szavazat beérkezését követően az
elnökség a jegyző segítségével összesíti, majd kihirdeti a
szavazás eredményét. Az így hozott határozat szövegét és a
szavazás eredményét a távolléti ülés jegyzőkönyvében
rögzíteni kell.
(5) A távolléti ülés összehívásának és lebonyolításának
részletes szabályait az illetékes egyházi önkormányzat által
elfogadott szabályrendelet vagy az adott testület ügyrendje
a
(2)-(4)
bekezdésben rögzítettektől eltérően is
meghatározhatja.
52/B. §
(1) Rendkívüli esetben az elnökség ülés
tartása nélkül, elektronikus eszközök igénybevételével
lebonyolított távolléti szavazást rendelhet el, amennyiben a
közgyűlés vagy választott testület minden szavazati jogú
tagjának szavazásban való részvétele megvalósítható
elektronikus eszközökkel.
(2) A távolléti szavazás elrendelése előtt az elnökség egyik
tagja elküldi a szavazásra feltenni kívánt határozat szövegét
és annak indoklását a közgyűlés vagy egyéb testület
levelezőlistájára. A testület tagjai ezután 72 óráig tehetnek
fel kérdéseket és fogalmazhatnak meg módosító
javaslatokat ugyanerre a levelezőlistára elküldött levélben.
A 72 órás határidő után legkésőbb 24 órával az elnökség
egyik tagja szavazásra teszi fel az elnökség végleges
határozati javaslatát.
(3) A testület tagjai „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom”
szavazatuknak a levelezőlista címére történő elküldésével
szavaznak. A szavazatok leadására 48 óra áll rendelkezésre.
A szavazatot le nem adók úgy minősülnek, mint akik távol
maradnak a szavazástól. A szavazás akkor érvényes, ha a
testület rendes ülésének határozatképességét biztosító
számú szavazat beérkezik. A határozati javaslat
elfogadásához az „igen” szavazatok többsége szükséges.
(4) A távolléti szavazás eredményét, annak lezárulta után
58
Módosította a 2022. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
59
Az 52/A. és 52/B. §-t beiktatta a a 2022. évi VII. törvény 7. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2023. január 1-től.
24 órán belül az elnökség egyik tagja a testület
levelezőlistáján kihirdeti. A távolléti szavazás útján hozott
határozat szövegét és a szavazás eredményét a következő
ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(5) A távolléti szavazás lebonyolításának részletes
szabályait az illetékes egyházi önkormányzat által
elfogadott szabályrendelet vagy az adott testület ügyrendje
a
(2)-(4)
bekezdésben rögzítettektől eltérően is
meghatározhatja.
XXI. fejezet
A választás és szavazás általános szabályai
53. § Minden döntés, illetve választás előtt az ülés elnöke
megállapítja a szavazásra jogosultak számát és ismerteti a
szavazás szabályait.
54. § Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel,
hogy arra egyértelmű „igen”-nel, „nem”-mel vagy
„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a
testület egyetértésével lehet.
55. § A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen
jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le.
A javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha az érvényes
szavazatok több mint fele egyetértő.
56. § (1)
Írásbeli szavazás az illetékes egyházi
önkormányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon
történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen
szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha egy lapon
több szavazást bonyolítanak le, akkor a lapon szereplő
minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni.
57. § (1) A szavazat érvényes, ha szabályos és
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében
rögzített előírásoknak,
b) a szavazólap üres, vagy
c)
60
a szavazólapon az 54.§-ban megadott, vagy az ottani
módon meghatározott válaszok helyett más szerepel.
Titkos szavazás
58. § Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály
vagy szabályzat előírja, vagy ha azt a szavazásra jogosult
jelenlévők legalább ötöde kéri.
59. § Bármely – nem választási – döntés előtt, ha a
szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást,
mert azt valamely személyt érintő döntésnek véli, titkos
szavazást kell tartani.
60. § A titkos szavazás befejezése után a szavazólapokat
zárt és lepecsételt borítékban az egyházi önkormányzat
irattárában kell elhelyezni.
Elektronikus szavazás
61
60/A. §
Személyes jelenléttel tartott ülésen is
lehetőség van a szavazások elektronikus eszközzel történő
60
Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
61
Az alcímet és a 60/A. §-t beiktatta a 2022. évi VII. törvény 8. § (2)
bekezdése. Hatályos: 2023. január 1-től.
lebonyolítására, ha erről az illetékes egyházi önkormányzat
által elfogadott szabályrendelet vagy az adott testület
ügyrendje rendelkezik.
Választás
61. § (1)
62
Tisztségviselők, testületi tagok vagy feladattal
megbízott személyek választása általában titkos szavazással
történik. Nyílt szavazással akkor tartható választás, ha a
jelöltek száma megegyezik a megválasztandók számával, és
a testület egyhangúlag így dönt.
(2) Ha egy testületbe vagy egy tisztségre egyidejűleg több
tagot kell megválasztani (a továbbiakban: listás szavazás),
előre közölni kell a megválasztható személyek számát.
(3) Amennyiben egy testületbe vagy tisztségre póttagot is
kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb
annyi névre lehet szavazni, amennyi a megválasztandó
tagok – a rendes és póttagok együttes – száma.
(4) A jelöltekre az „igen” vagy a „nem” egyértelmű
jelzésével kell szavazni.
62. § (1) Választásokhoz a jelölőbizottság által elkészített
szavazólapokon a jelölteket ábécé sorrendben kell
feltüntetni.
(2) Választáskor a szavazat érvényes, ha szabályos és
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.
(3) A szavazat nem szabályos, ha
a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1)
bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésében és a 62.§ (1)
bekezdésében rögzített előírásoknak,
b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot,
c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,
d) a jelöltlistán nem szereplő személyre adtak le
szavazatot.
63. § (1) A választás eredményének értékelésénél a
jelölteket az „igen”-ek számának csökkenő rendjében kell
sorrendbe állítani.
(2) Megválasztottnak tekintendő a lista élén álló, a rendes
és a póttagok együttes számával megegyező számú jelölt,
ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét.
(3) A kialakult holtverseny(eke)t, ha ez szükséges, az
érintettek közötti újabb szavazással kell eldönteni. Ha ez
sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy
alakult ki, hogy minden szavazat azok valamelyikét
támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről.
(4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második
fordulót kell tartani.
64. § (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott
jelöltek közül eggyel több kerül, mint ahány helyre még
nincs megválasztott személy.
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és
az (1) bekezdés szerint ki nem választott jelöltek
valamelyike között az első forduló alapján holtverseny
lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek,
akik a holtversenyben szerepelnek.
(3) A második forduló lebonyolítására és eredményének
megállapítására a 63.§ az irányadó.
65. § Listás választásnál a megválasztottak közül a
sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők
a póttagok.
66. § (1)
63
A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke
62
Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023.
január 1-től.
63
Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos: 2023.
hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, a
választás 23. § (1) bekezdés második mondatában
szabályozott lebonyolítása esetén a helyben szabályozott
módon.
(2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének
írásban értesítenie kell a felettes egyházkormányzati szint
elnökségét is.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
67. §
64
(1) E törvény 2005. november 1-jén lép hatályba.
Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a választásokról és
szavazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII.
törvény.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem
az általános tisztújítás keretébe tartozó) választási
eljárásokat a megkezdésük idején hatályos törvények
szerint kell befejezni.
68. §
65
január 1-től.
64
Módosította a 2011. évi VII. törvény 12. § (1) bekezdése. Hatályos:
2011. november 26-tól.
65
Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 12. § (2) bekezdése.
Hatályos: 2011. november 26-tól.