Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2013. évi III. törvény a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról.pdf

2013. évi III. törvény a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról.pdf — PDF document, 203Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2013. ÉVI III. TÖRVÉNY 

A ZELENKA PÁL EVANGÉLIKUS 

SZOLIDARITÁSI ALAPRÓL 

 
 

A  zsinat  elismerve,  hogy  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  (a  továbbiakban:  Egyház)  tartási  kötelezettsége 
körében felelősséggel tartozik az egyházi személyek anyagi 
biztonságáért, 

különösen 

is 

nyugdíjbiztosításukért, 

létrehozza  és  működteti  a  Zelenka  Pál  Evangélikus 
Szolidaritási  Alapot  (a  továbbiakban:  Alap),  az  egyházi 
személyek  számára  egyéb  juttatásokat  biztosít  az  Alap 
terhére, és annak működését törvényben szabályozza. 
 

I. fejezet 

Az Alap szervezete 

 

Az Alap tagjai 

 

1. §  (1)

1

Az  Alap  tagja  az  a  természetes  és  egyházi  jogi 

személy,  aki  e  törvényben  meghatározottak  szerint  az 
Alappal szemben jogokat szerez, kötelezettséget visel. 
(1a)  Az  Alap  tagjává  válik  az  a  lelkész,  aki  a  lelkészi 
nyilvántartásba  felvételre  került,  valamint  –  az  állami  és 
egyházi jogszabályokban meghatározott jogi személyiségük 
megszerzésével  egyidejűleg  –  az  egyház  és  annak  belső 
egyházi jogi személye. 
(2)  Az  Alap  tagja  továbbá  az  a  gyülekezeti  munkatárs 
(2005.  évi  III.  törvény  73.  §  (5)  bekezdés),  aki  után  az 
egyház e törvény 17. §-ban írt adót és járulékot megfizeti. 
(3) Az Alap tagja az is, akinek az Alap juttatást teljesít.  
 
2. §  (1) Az Alap fenntartó tagja az egyház és annak belső 
egyházi  jogi  személyei  (a  továbbiakban  együtt:  fenntartó 
tagok). 
(2) Az Alap rendes tagja  

a) a lelkész, aki szolgálati jogviszonyban áll,  
b)  a  püspöki  hozzájárulással  szolgálati  jogviszonyban 
álló gyülekezeti munkatárs, aki után az egyház vállalja, 
hogy  az  e  törvény  17.  §-ban  írt  adót  és  járulékot 
megfizeti, 
c)  aki  nem  áll  szolgálati  jogviszonyban,  de  szerepelt  a 
lelkészi nyilvántartásban (passzív rendes tag). 

(3)  Az  Alap  járadékos  tagja  az  a  tag,  aki  az  Alaptól  saját 
jogon  vagy  elhunyt  tag  jogán  juttatásban  részesül  és 
járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn. 
 
3. §  A  tagsági  jogviszony  megszűnik  a  természetes 
személy  halálával,  a  jogosultsága  megszűnésével,  illetve  a 
jogi személy megszűnésével, megszüntetésével. 
 

Az Alap vezetője, döntéshozatal 

 

4. §  (1)  Az  Alap  élén  annak  hatékony  és  fenntartható 
működését biztosító és irányító vezető áll.  
(2)  Az  Alap  vezetőjét  az  országos  gazdasági  bizottság  (a 
továbbiakban: 

bizottság) 

javaslatára 

az 

országos 

presbitérium  választja  meg  5  évre  a  megfelelő  szakmai 
ismeretekkel  és  gyakorlattal  rendelkező  jelöltek  közül.  Az 
Alap vezetője újraválasztható.  
(3)  Az  Alap  vezetőjének  visszahívásáról  a  bizottság 
kezdeményezését követően az országos presbitérium dönt. 
(4)  Az  Alap  vezetője  felett  a  munkáltatói  jogkört  az 
országos presbitérium gyakorolja. 

                                                                 

1

Az  (1)  bekezdést  módosította  a  2015.  évi  II.  törvény  1.  §-a,  ezzel 

egyidejűleg a korábbi (1) bekezdés számozása (1a) bekezdésre módosult. 

Hatályos: 2016. január 1-től. 

(5) Az Alap vezetője feladat- és hatáskörébe tartozik: 

a)  az  Alap  által  nyújtott  szolgáltatások  biztosítása, 
fejlesztése, 
b)  az  Alapba  történő  befizetések  és  bevallások  rendjé-
nek  irányítása  és  felügyelete;  a  tagokat  terhelő  kötele-
zettségek figyelemmel kísérése, azok elmaradása esetén 
a  szükséges  jogi  és  adminisztratív  következmények  al-
kalmazása, 
c) az ellátások folyósításának kezdetéről, módosításáról 
és megszüntetéséről, valamint a 10. §-ban írt emelésről 
rendelkező határozat meghozatala, 
d)  -  az  egyház  belső  követeléskezelési  szabályzatának 
megfelelően  -  a  nem  fizetők  felszólítása,  az  ezzel 
kapcsolatos 

egyházi 

kifizetések 

letiltásának 

kezdeményezése, 
e)  az  Alappal  kapcsolatos  ügyintézési,  adatszolgáltatási 
és  adatvédelmi  rend  felügyelete,  az  adatszolgáltatás 
folyamatosságának biztosítása, 
f) az Alap részletes költségvetésének és beszámolójának 
elkészítése, és azoknak a bizottság elé terjesztése, 
g)  az  Alap  hosszú  távú  működését  biztosító  tervek  ki-
dolgozásában való részvétel, 
h) az  Alap szakmai  munkájának képviselete az egyházi 
testületek és tisztségviselők előtt. 

(6)  Az  Alap  vezetője  éves  jelentésében  beszámol  az  Alap 
helyzetéről  és  tevékenységéről,  a  tagság  korösszetételéről, 
az  Alap  bevételeinek  és  kiadásainak  alakulásáról,  és 
valamennyi,  az  Alap  működését  lényegesen  befolyásoló 
eseményről és körülményről. 
(7)  Az  Alap  vezetőjének  munkáját  egy,  az  országos  iroda 
által alkalmazott munkavállaló segíti, aki ellátja az Alaphoz 
kapcsolódó adminisztrációs tevékenységeket. 
(8)  Az  Alap  vezetőjének  és  a  (7)  bekezdésben  írt 
adminisztrátorának  helyettesítéséről  –  az  országos  iroda 
bevonásával – az Alap vezetője határoz. 
 
5. §  (1)  Az  Alap  működésének  felügyeletét  a  bizottság 
látja el.  
(2) A bizottság  

a) kapcsolatot tart az Alap vezetőjével,  
b)  beszámoltatja  az  Alap  vezetőjét  a  saját  és  az  Alap 
tevékenységéről,  
c) 

javasolja 

az 

Alap 

költségvetésének 

és 

beszámolójának elfogadását, 
d)

2

elfogadja  az  Alap  sajátos  működésére  vonatkozó  – 

országos  szabályrendeletekben  nem  szabályozott 
ügyekre vonatkozó – szabályzatait, 
e)  véleményt  és  javaslatot  fogalmaz  meg  az  Alap 
működésével  kapcsolatban,  meghatározza  az  ellátandó 
feladatokat 

és 

kezdeményezi 

szükséges 

jogszabálymódosítást, 
f)  javaslatot  tesz  az  Alap  vezetőjének  személyére,  és 
szükség esetén javasolja visszahívását. 

(3)  Az  Alap  vezetőjének  a  tagságra,  a  tagsági  idő 
megállapítására,  a  nyugdíj-kiegészítés,  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés,  árvaellátás,  gyerekáldás  idejére  szóló  pénzbeli 
ellátás  megállapítására,  módosítására  és  megszüntetésére 
vonatkozó,  illetve  a  4.  §  (5)  bekezdés  d)  pontja  alapján 
meghozott  határozata  elleni  fellebbezésről  a  bizottság 
határoz. A bizottság által meghozott jogerős döntés ellen az 
egyházi bíróság előtt lehet keresetet előterjeszteni. 
 

II. fejezet 

Az Alap bevételei 

 

A járulék 

                                                                 

2

Módosította a 2015. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

background image

 

6. §  (1) A járulék alapja: 

a)

3

a  rendes  tag  díjlevele  (szolgálati  szerződés)  alapján 

juttatott díjazás,  
b)  a  szolgálatba  állító  által  lakhatás  keretében  nyújtott 
természetbeni  juttatásoknak  az  egyház  mindenkori 
költségvetési törvényében, forintban kifejezett értéke,  
c)  minden  egyéb,  a  fenntartó  tag  beszámolójában 
szereplő, a rendes tagnak juttatott kifizetés (beleértve a 
hitoktatói díjat is), valamint 
d)  az  egyháztól  kapott  személyi  jövedelemadó  köteles 
ellátás.  

(1a)

4

Amennyiben  egy  lakóingatlanon  belül  több  egyházi 

személy  lakhatását  biztosítja  a  szolgálatba  állító,  a 
járulékalap  meghatározásánál  a  természetbeni  juttatás 
értékét  csak  egyszeres  összegben,  az  egyházi  személyek 
döntése alapján egyiküknél teljes összegben, vagy közöttük 
egyenlő arányban megosztva lehet figyelembe venni. 
(2)  Az  (1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  ellátásba  nem 
tartoznak  bele  a  segélyek,  valamint  a  gépkocsivásárlás, 
lakhatási támogatásra kifizetett adóköteles juttatások. 
(3) A rendes tag és a fenntartó tagok együttes akarata esetén 
önkéntes kötelezettségvállalással a járulék alapja növelhető.  
(4)  A  járulék  befizetésében  a  rendes  tag,  az  őt  szolgálatba 
állító  fenntartó  tag  és  az  egyház  fenntartó  tag  azonos 
mértékben vesz részt. A befizetőkre jutó tagonkénti járulék 
mértéke  15-15-15  %  azzal,  hogy  kizárólag  e  törvényben 
meghatározott  juttatás  esetén  mentesül  bármelyik  tag  a 
befizetési kötelezettsége alól. 
(5)  A  szolgálatba  állító  fenntartó  tagot  terhelő  nyugdíj-
járulék  fizetési  kötelezettség  teljesülésének  elősegítése 
érdekében,  figyelembe  véve  a  szolgálatba  állítók  anyagi 
teherbíró  képességét  is,  az  egyház  által  nyújtott 
egyházközségi  támogatásról  országos  szabályrendelet 
rendelkezik. 
(6)  A  járulék  alapjáról  és  összegéről  a  rendes  tag 
szolgálatba  állító  fenntartó  tagja  bevallást  köteles  küldeni 
az  Alaphoz.  A  bevallás  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet állapítja meg.  
(7)

5

A  szolgálatba  állító  tag  a  rendes  tag  számára  pénzben 

juttatott  díjazásból  a  kifizetéskor  levonja  a  rendes  tagot 
terhelő  járulékot.  A  szolgálatba  állító  ezt  az  őt  terhelő 
járulékkal együttesen köteles befizetni. A befizetés részletes 
szabályait országos szabályrendelet állapítja meg. 
(8)  A  szolgálatba  állító  fenntartó  tag  a  rendes  tag 
járulékának megfizetését nem vállalhatja át. 
(9)

6

Késedelmes  fizetés  esetén  a  tartozás  összege  után  a 

Polgári  Törvénykönyvben  meghatározott  kamatot  kell 
fizetni. 
 

Az Alap egyéb bevételei 

 

7 § 

(1)  Az  egyház  által  az  Alap  javára  elfogadott 

adományt,  örökséget,  támogatást  az  Alap  bevételei  között 
kell nyilvántartani.  
(2)

7

Az  egyház  az  Alap  javára  –  az  Alappal  való  írásbeli 

megegyezést  követően  –  szerződést  köthet  közérdekű 
kötelezettségvállalás elfogadásáról. 
 

                                                                 

3

Módosította  a  2015.  évi  II.  törvény  3.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2016. 

január 1-től. 

4

Beiktatta  a  2015.  évi  II.  törvény  3.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2016. 

január 1-től. 

5

Módosította  a  2015.  évi  II.  törvény  3.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2016. 

január 1-től. 

6

Módosította  a  2015.  évi  II.  törvény  3.  §  (4)  bekezdése.  Hatályos:  2016. 

január 1-től. 

7

Módosította a 2015. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

III. fejezet 

Az Alap nyugdíj-kiegészítő részének kiadásai 

 

Nyugdíj-kiegészítés 

 

8. §  (1)  Az  egyházi  nyugdíjkorhatár  elérésekor  öregségi 
nyugdíj-kiegészítésre (a továbbiakban: nyugdíj-kiegészítés) 
jogosulttá  válik  az  a  2.  §  (2)  bekezdésben  meghatározott 
rendes  tag,  aki  állami  öregségi  nyugdíjra  (a  továbbiakban: 
öregségi nyugdíj) jogosultságot szerzett. 
(2)

8

Az  egyházi  nyugdíjkorhatárt  külön  törvény  határozza 

meg. Az nyugdíj-kiegészítés számításánál csak olyan 1988. 
január  1.  napja  után  juttatott  díjazás  vehető  figyelembe, 
amely után az Alap tagja megfizette a járulékot. 
(3)  A  nyugdíj-kiegészítés  összegének  megállapításakor,  a 
szolgálati  idő  számításához  elsősorban  az  egyház 
nyilvántartásait  kell  figyelembe  venni.  Szolgálati  időként 
ugyanazt  az  időtartamot  csak  egyszer  lehet  számításba 
venni. Szolgálati időként kerül beszámításra az az időszak, 
amely alatt 

a) a járulék teljes összegben megfizetésre került, 
b) a rendes tag az Evangélikus Hittudományi Egyetem – 
vagy  jogelődje  –  nappali  tagozatának  beiratkozott 
hallgatója  volt,  de  legfeljebb annyi év,  mint amennyi a 
tanulmányok  folytatásakor  a  lelkészi  képesítés 
megszerzéséhez szükséges volt,  
c)  a  rendes  tag  külföldön  szerzett  lelkészi  képesítése 
esetén a püspöki tanács által elismert tanulmányi idő, de 
legfeljebb  annyi  év,  mint  amennyi  a  tanulmányok 
folytatásakor  a  lelkészi  képesítés  megszerzéséhez 
szükséges volt, 
d)  a  b)  pontban  írt  intézménybe  felvételt  nyert  rendes 
tag sorkatonai (polgári) szolgálatát töltötte, 
e)  a  rendes  tag  gyermekáldással  összefüggésben 
pénzbeli támogatásban részesült. 

(4)

9

nyugdíj-kiegészítés 

induló 

összegének 

meghatározásánál  a  szolgálati  idő  és  a  (2)  bekezdésben 
meghatározott  jövedelem  figyelembevételével,  az  állami 
szabályok  szerint  kell  kiszámolni  az  egyházi  szolgálati 
időre  járó  teljes  nyugdíj  összegét azzal  az  eltéréssel,  hogy 
az  állami  szabályok  szerinti  szorzót  a  szolgálati  idő  tört 
évének  betöltött  hónapjai  arányában  növelve  kell 
alkalmazni. Az így kapott összegből le kell vonni az állami 
társadalombiztosítási  rendszerből  kapott  nyugdíj,  de 
legfeljebb  a  (2)  bekezdésben  megjelölt  időponttól 
kezdődően az egyház által biztosított időszakra érvényes, az 
állam  által  megállapított  kötelező  legkisebb  munkabér  (a 
továbbiakban: minimálbér) után számított nyugdíj összegét. 
A  nyugdíj-kiegészítés  összegét  a  kerekítés  szabályainak 
figyelembevételével 

száz 

forintra 

kerekítve 

kell 

meghatározni. 
(5) Amennyiben az állam által megállapított nyugdíj és az e 
törvény  szerint  megállapított  nyugdíj-kiegészítés  együttes 
összege  nem  éri  el  a  mindenkori  egyházi  költségvetési 
törvény  eltérő  rendelkezése  hiányában  a  minimálbér  után 
számított  öregségi  nyugdíj  150%-át,  de  legalább  a 
mindenkori  minimálbér  75%-át,  akkor  az  Alap  a  (4) 
bekezdésben meghatározott összegen felül a különbözetet is 
megfizeti járadékos tagjának. 
(6)  Az  egyházi  nyugdíjkorhatár  elérésekor  öregségi 
nyugdíjra  nem  jogosult  rendes  tag  számára  az  Alap 
egyösszegű  nyugdíj-kiegészítést  teljesít  a  tag  egyházi 
szolgálati  ideje  alatt  befizetett  járuléka  alapján,  országos 
szabályrendeletben 

meghatározott  módon  számított, 

                                                                 

8

Módosította a 2015. évi II. törvény 5. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

9

Módosította a 2014. évi VIII. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 

29-től  azzal,  hogy  a  2014-ben  folyamatban  lévő  ügyekben  is  alkalmazni 
kell. 

background image

határozatban rögzített összegben. 
(7)  Az  egyházi  nyugdíjkorhatárt  elérő,  öregségi  nyugdíjra 
jogosult, de 15 év egyházi szolgálati idővel nem rendelkező 
rendes tag számára az Alap a tag választása szerint, írásban 
tett végleges nyilatkozata alapján 

a) egyösszegű nyugdíj-kiegészítést teljesít a tag egyházi 
szolgálati ideje alatt befizetett járuléka alapján, országos 
szabályrendeletben  meghatározott  módon  számított, 
határozatban rögzített összegben, vagy 
b)  rendszeres  csökkentett  összegű  nyugdíj-kiegészítést 
fizet. 

(8) 

csökkentett 

összegű 

nyugdíj-kiegészítés 

megállapításakor a (3) bekezdés szerinti egyházi szolgálati 
időre járó teljes nyugdíj összegét az egyházi szolgálati idő 
alapján  a  1.  számú  melléklet  szerinti  szorzószámok 
alkalmazásával kell meghatározni. 
 

Az özvegyi nyugdíj-kiegészítés 

 

9. §  (1)  Özvegyi  nyugdíj-kiegészítésre  jogosult  az  Alap 
elhunyt rendes, vagy saját jogon járadékos tagjának  

a) házastársa;  
b) elvált házastársa kizárólag abban az esetben, ha 

ba)  az  Alap  tagja  jogosult  lett  volna  nyugdíj-
kiegészítésre, vagy már abban részesült, és 
bb)  sem  az  Alap  tagja,  sem  az  elvált  házastárs  nem 
kötött újabb házasságot.  

(2)  Az  elvált  házastárs  az  (1)  bekezdésben  meghatározott 
feltételek  hiányában  is  jogosult  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítésre, ha az elhunyttól tartásdíjban részesült. Ebben 
az  esetben  az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítésnek  sem  az 
összege,  sem  az  időbeni  hatálya  nem  haladhatja  meg  a 
tartásdíjét. 
(3)  Az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  összegét  a  8.  §  (2)-(8) 
bekezdés figyelembevételével kell megállapítani.  
(4)  Az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  összege  a  tagot 
megillető összeg 

a)  100  %-a,  amely  rendszeres  nyugdíj-kiegészítés 
esetében  az  Alap  tagjának  halálától  számított  12 
hónapig folyósítandó, 
b)  a  8.  §  (6)  bekezdés  és  8.  §  (7)  bekezdés  a)  pontja 
szerinti egyösszegű nyugdíj-kiegészítés esetén 
ba)  66  %-a,  amennyiben  az  özvegyi  nyugdíjkiegészítés 
jogosultja  az  Alaptól  saját  jogon  is  nyugdíj-
kiegészítésben részesül, 
bb) 40 %-a egyéb esetben,  
amely egyszeri kifizetésként teljesítendő. 

(5)  A  (4)  bekezdés  a)  pontja  alapján  folyósított  ellátás 
esetén az Alap tagja halálának időpontját követő 12. hónap 
után rendszeres özvegyi nyugdíj-kiegészítés annak jár, aki 

a)  önmaga  is  elérte  a  rá  vonatkozó  nyugdíj-korhatárt, 
vagy 
b)  állami  törvényben  meghatározott  rehabilitációs  vagy 
rokkantsági ellátásban részesül, vagy 
c)  az  elhunyt  jogán  legalább  egy  kiskorú  vagy  nappali 
tagozaton tanuló gyermek ellátásáról gondoskodik.  

(6)  A  12.  hónap  után  a  rendszeres  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítést  70  %-kal,  amennyiben  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés  jogosultja  az  Alaptól  saját  jogon  is  nyugdíj-
kiegészítésben részesül, akkor 40 %-kal csökkenteni kell.  
 

Nyugdíj-kiegészítés, özvegyi nyugdíj-kiegészítés emelése 

 

10. §  (1)  A  nyugdíj-kiegészítést  és  az  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítést  az  állami  nyugellátások  emelésével  azonos 
módon és mértékben kell módosítani. 
(2)  Az  (1)  bekezdésben  rögzítetteken  felüli  emelésről  az 
Alap vezetője javaslatára a bizottság dönt. 

 

Tizenharmadik havi ellátás 

 

11. §  (1) Az Alap vezetőjének javaslatára a bizottság – az 
Alap  adott  évi  gazdálkodása,  valamint  a  jövőbeni  célok  és 
lehetőségek  figyelembevételével  –  dönt  a  nyugdíj-
kiegészítésben és özvegyi nyugdíj-kiegészítésben részesülő 
tagok számára folyósított 13. havi ellátás kifizetéséről. 
(2)  A  13.  havi  ellátás  az  év  első  tíz  hónapjára  kifizetett 
ellátás havi átlagának 0–100 %-a közötti része lehet. 
 

IV. fejezet 

Az Alap segélyfedezeti részének kiadásai 

 

Az árvaellátás 

 

12. §  (1) Árvaellátásra jogosult az Alap elhunyt rendes és 
járadékos  tagjának  gyermeke,  örökbefogadott  gyermeke, 
amennyiben 

a) az elhunyttal egy háztartásban élt, és 
b)  az  Alap  tagja  nyugdíj-kiegészítésre  jogosult  lett 
volna, vagy már abban részesült.  

(2) Árvaellátásra jogosult továbbá az Alap elhunyt tagjának 
testvére  és  unokája  is  az  (1)  bekezdésben  meghatározott 
feltételek  fennállása  esetén  akkor,  ha  tartásra  képes  és 
köteles hozzátartozója nincs. 
(3)  Az  árvaellátás  az  (1)-(2)  bekezdésben  meghatározott 
jogosultnak  16.  életévének  betöltéséig,  illetve  nappali 
tagozaton  való  továbbtanulása  esetében  legfeljebb  25  éves 
korának betöltésig folyósítható.  
(4)  Az  árvaellátás  összege  jogosultanként  havonta  a 
mindenkori  minimálbér  15  %-ának  a  kerekítés  szabályai 
szerint  ezer  forintra  kerekített  összege.  Az  árvaellátás 
összege ennek kétszerese, amennyiben: 

a) az árvaellátás jogosultjának másik szülője állami tör-
vényben  meghatározott  rehabilitációs  vagy  rokkantsági 
ellátásban részesül,  
b) az árvaellátás jogosultja mindkét szülője után külön-
külön jogosult az Alaptól árvaellátásra. 

 

Szociális juttatás gyerekáldás idejére 

 

13. §  (1)  Gyermekáldás  miatt  szociális  juttatásra  (a 
továbbiakban: gyermekáldási ellátás) jogosult az  Alap 2. § 
(2)  bekezdés  a-b)  pontban  meghatározott  tagja,  ha 
gyermeke született, gyermeket fogadott örökbe. 
(2)

10

Az Alap tagja a gyermekáldási ellátásra a gyermek szü-

letésétől annak 2 éves koráig jogosult, amennyiben  

a)  gyermekgondozás  céljából  fizetés  nélküli  szabadsá-
got vesz igénybe, és  
b) a másik szülő nem részesül gyermekgondozási díjban 
vagy gyermekgondozási támogatásban, valamint  
c) az Alap tagja úgy nyilatkozik, hogy  

ca)  gyermeke  1  éves  koráig  –  szerzői  jogvédelem 
alatt  álló  alkotás  létrehozását  és  nevelőszülői 
foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet 
kivéve – semmilyen és 
cb) gyermeke 1 és 2 éves kora között rendszeres heti 
8 órát meghaladó  

keresőtevékenységet nem folytat. 

(3)  Gyermekáldási  ellátásként  a  tagot  a  minimálbér 
összegével  egyező  juttatás  illeti  meg.  Ikerszülés  esetén  az 
ellátás a született gyermekek számával arányosan nő. 
(4)  A  gyermekáldási  ellátás  idején  a  szolgálatba  állító  tag 
járulékfizetési kötelezettséggel nem tartozik. 

                                                                 

10

Módosította a 2014. évi VIII. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november 

29-től  azzal,  hogy  2014-ben  folyamatban  lévő  ügyekben  is  alkalmazni 
kell. 

background image

 

V. fejezet 

Az Alap egyéb kiadásai 

 

Keresetpótló járadék 

 
14. §  (1)  Keresetpótló  járadékra  jogosult  az  Alap  rendes 
tagja,  amennyiben  –  az  egyház  törvényes  rendjének  és 
békéjének  megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  33. § 
(1) bekezdés f-g) pontjaiban meghatározott fegyelmi vétség 
jogerős 

megállapításának 

kivételével 

– 

szolgálati 

jogviszony  megszűnése,  megszüntetése  miatt,  a  Püspöki 
Tanács  határozata  alapján  rendelkezési  állományba  kerül, 
és  

a) a rendelkezési állományba kerülést megelőző 2 évben 
szolgálati jogviszonyban állt, 
b)  a  Püspöki  Tanács  a  keresetpótló  járadék  kifizetését 
engedélyezte. 

(2)  A  keresetpótló  járadék  folyósításának  időtartama  a 
Püspöki Tanács döntése szerinti időtartam, de  legfeljebb 6 
hónap. 
(3)

11

A  keresetpótló  járadék  összege  a  mindenkori 

minimálbér összegével azonos, de legfeljebb a rendelkezési 
állományba  kerülést  megelőző  2  év  alatt  szerzett  lelkészi 
járulék alapját képező díjazás (6. §) havi átlaga. 

 

Tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott 

egyszeri nyugdíj-kiegészítés, lakhatási támogatás 

 
15. §  (1)  Az  Alap  2.  §  (2)  bekezdés  a-b)  pontban 
meghatározott  rendes  tagja  (a  továbbiakban  e  § 
vonatkozásában:  jogosult)  egyházi  nyugdíjba  vonuláskor, 
az  egyházi  személyekkel  kapcsolatos  tartási  kötelezettség 
megszűnésére  tekintettel  egyszeri  nyugdíj-kiegészítést 
igényelhet, melynek összege: 

a) 1.200.000,- Ft, amennyiben az országos presbitérium 
határozatában  rögzített  módon  lakhatási  támogatásban 
korábban nem részesült;  
b)  600.000,-  Ft  támogatást  igényelhet,  amennyiben  e 
törvény  hatálybalépését  megelőzően  részesült  lakhatási 
támogatásban. 

(2)  Amennyiben  a  jogosult  saját  tulajdonú  lakásban  lakik, 
az (1) bekezdésben rögzített feltételek fennállása esetén, az 
ott  meghatározott  egyszeri  nyugdíj-kiegészítésre  szintén 
jogosult. 
(3) Amennyiben a jogosult tartását nyugdíjba vonulása után 
az  egyházi  jogi  személy  saját  tulajdonában,  használatában 
álló lakásban biztosítja, a lakhatást biztosító fenntartó tag a 
lakás  felújításához  legfeljebb  bruttó  1.000.000,-  Ft 
számlával igazolt támogatást igényelhet.  
(4)  Az  (1)  bekezdésben  rögzített  egyszeri  nyugdíj-
kiegészítés  helyett  egy  alkalommal  lakhatási  támogatást 
igényelhet  a  rendes  tag  legfeljebb  az  egyházi 
nyugdíjkorhatár  elérését  megelőző  5  évvel.  A  lakhatási 
támogatás  igénylésével  az  (1)  bekezdés  szerinti  egyszeri 
nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság megszűnik. 
(5)  A  (4)  bekezdés  szerinti,  valamint  korábban  kifizetett 
lakhatási  támogatást  vissza  kell  fizetni,  amennyiben  a 
jogosult lakhatását a nyugdíjba vonulását követően egyházi 
jogi  személy  a  tulajdonában  vagy  használatában  álló 
lakásban térítésmentesen biztosítja. 
(6)  Amennyiben  a  jogosult  nyugdíjba  vonulása  előtt 
elhalálozik,  akkor  minden  megkezdett  aktív  szolgálati  éve 
után (a rendelkezési állományban töltött idő kivételével) az 
(1)  bekezdésben  meghatározott  összeg  2,5  %-a,  de 
legfeljebb  100  %  illeti  meg  özvegyét,  a  szolgálati 

                                                                 

11

Módosította a 2015. évi II. törvény 6. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

jogviszony megszűnésének napjáig.  
(7)  E  nyugdíj-kiegészítéssel  és  lakhatási  támogatással 
kapcsolatos  részletes  szabályokat  országos  szabályrendelet 
rögzíti. 
 

Betegszabadságra járó illetmény 

 
16. §  A 2005. évi III. törvény 55. § (3) bekezdése alapján a 
lelkészt, 

gyülekezeti 

munkatársat 

megillető 

betegszabadságra  járó  illetmény  az  Alap  terhére  kerül 
kifizetésre.  
 

Az egyházat terhelő, járulékfizetéshez kapcsolódó 

kötelezettségek 

 

17. §  (1) Az egyház  

a)  a  2.  §  (2)  bekezdés  a-b)  pontjában  meghatározott 
rendes tag szolgálati jogviszonyának fennállása idejére, 
b)  a  rendelkezési  állomány  első  évében  a  Püspöki 
Tanács által megállapított időszakra, valamint  
c)  e  törvény  14.  §-ban  meghatározott  keresetpótló 
járadék folyósításának időszakára 

az  állami  jogszabályokban  előírt  adót  és járulékot  az  Alap 
terhére fizeti meg. 
(2) Az egyház az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségén 
túl  az  e  törvényben  írt  egyszeri  nyugdíj-kiegészítést  és 
egyéb kifizetéseit az Alap terhére teljesíti. 
(3) Az Alap adatot szolgáltat az egyház adatszolgáltatási és 
bevallási kötelezettségének teljesítéséhez. 
 

VI. fejezet 

Az Alap gazdálkodásának egyéb szabályai 

 

18. §  Az  Alap  kifizetéseinek  részletes  szabályairól 
országos szabályrendelet rendelkezik. 
 
19. §  Az  Alap  működését  megfelelő  mértékű  tartalék 
képzésével kell biztosítani.  
 
20. §  (1) 

Az 

Alap 

éves 

pozitív 

eredményét 

többletjuttatásokra vagy a tőke növelésére kell fordítani. 
(2)  Amennyiben  az  Alap  éves  hiánya  meghaladja  az  Alap 
költségvetése  kiadási  főösszegének  5  %-át,  az  Alap 
vezetőjének irányításával pénzügyi és működési intézkedési 
tervet  kell  kidolgozni,  melyet  a  bizottság  támogatásával  a 
zsinat elé kell terjeszteni. 
 
21. §  (1)

12

Az  Alap  vezetője  minden  évben  az  egyházi 

költségvetés  részeként,  ahhoz  igazodva  elkészíti  az  Alap 
költségvetését,  melyet  a  bizottság  véleményez  és  az 
országos presbitérium elé terjeszt. 
(2) Az  Alap bevételeiről és kiadásairól részletes, analitikus 
nyilvántartás készül,  melynek vezetéséért az  Alap vezetője 
felel. 
 
22. §  (1)

13

Az  Alap  nem  önálló  jogi  személy,  ezért 

költségvetésének 

és 

beszámolójának 

fő 

összegei 

elkülönülten,  önálló  költségvetési  soron  szerepelnek  az 
egyház  költségvetésében,  illetve  beszámolójában.  Az  Alap 
költségvetésének és beszámolójának elfogadásáról a  zsinat 

az 

egyház 

költségvetésének  és  beszámolójának 

elfogadásával egyidejűleg - dönt. 
(2)  Az  Alap  pénzügyi  eszközeinek  hozama  az  Alapot 
illetik. 
(3)  Az  Alapra  szállt,  az  Alap  javára  szerzett  eszközök 

                                                                 

12

Módosította a 2015. évi II. törvény 7. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

13

Módosította a 2015. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

background image

hozama, hasznosításának bevétele az Alapot illeti meg, míg 
ezen  eszközök  fenntartásához  kapcsolódó  költségek  az 
Alapot terhelik. 
 
23. §  (1) Az Alap terhére kizárólag az Alap működéséhez 
közvetlenül  kapcsolódó  kiadások  számolhatók  el,  így 
különösen  is  az  Alap  vezetőjének  és  adminisztratív 
munkatársának díjazása.  
(2) Az Alap kiadásait az egyház rendjének megfelelően kell 
utalványozni,  a  keretgazdai  feladatokat  az  Alap  vezetője 
látja el.  
 
24. §  (1) Az Alap a hatáskörébe tartozó eljárások lefolyta-
tásához – az egyház, az Alap, valamint az Alap tagjai jogos 
érdekének érvényesítése céljából elengedhetetlenül szüksé-
ges mértékben – jogosult a személyes adat kezelésére. 
(2)  Az  Alap  eljárásaink  tartama  alatt  annak  vezetője  gon-
doskodik arról, – különösen az iratokba való betekintés en-
gedélyezésénél,  a  döntés  szerkesztésénél  és  közlésénél  –, 
hogy a törvény által védett személyes adat ne kerüljön nyil-
vánosságra,  ne  juthasson  illetéktelen  személy  tudomására, 
és az adatok védelme biztosított legyen.  
(3) A tag az eljárás bármely szakaszában betekinthet az el-
járás  során  keletkezett  iratba.  Harmadik  személy  akkor  te-
kinthet be a személyes adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, 
hogy  az  adat  megismerése  joga  érvényesítéséhez,  illetve 
jogszabályon  alapuló  kötelezettsége  teljesítéséhez  szüksé-
ges. Az igazolást és a betekintéssel egyidejűleg írásban tett 
titoktartási  nyilatkozatot  az  Alap  iratai  között  kell  kezelni. 
Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot 
készíthet  vagy  másolatot  kérhet.  Az  iratbetekintésre  jogo-
sult  az  eljárás  jogerős  lezárását  követően  is  betekinthet  az 
Alap kezelésében lévő iratokba. Fenntartó tag esetén az el-
járásra  a  tag  képviselője  vagy  az  általa  felhatalmazott  sze-
mély jogosult. 
(4)  Az  Alap  adatkezelésének  részletes  szabályairól 
rendelkező  szabályzatot  az  Alap  vezetője  készíti  el,  és  a 
bizottság fogadja el. 
 

VII. fejezet 

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 

 

25. §  (1) E törvény 2014. január 1. napján lép hatályba, és 
ezzel egyidejűleg a 2007. évi IV. törvény nem lép hatályba.  
(2)  A  nyugdíjalap  e  törvény  hatálybalépésekor  meglévő, 
felhalmozott  vagyona,  követelései  és  kötelezettségei  a 
hatálybalépés időpontjában az Alapra szállnak át. 
(3) A törvény  hatálybalépése  napján az  Alap tagjává  válik 
és az Alap nyilvántartásába fel kell venni: 

a) az egyház és annak belső egyházi jogi személyei,  
b) a törvény 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában írt rendes 
tagok, és  
c) aki az egyháztól nyugdíj-kiegészítésben részesül vagy 
ellátásra jogosultságot szerzett. 

(4)  Az  e  törvény  hatálybalépéséig  megszerzett  és  fennálló 
jogosultságok az Alapba beszámításra kerülnek. 
 

VIII. fejezet 

Egyéb módosító rendelkezések 

 
26. §  (1)  E  törvény  hatályba  lépésével  egyidejűleg  az 
egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot  végzőkről 
szóló  2005.  évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  Sztv.)  22.  § 
(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
„(3)  A  lelkész  egészségügyi  okból  az  öregségi  nyugdíj 
igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott 
korhatár  előtt  is  kérelmezheti  nyugállományba  helyezését, 
melynek 

megállapításáról 

– 

Püspöki 

Tanács 

véleményének  ismeretében  –  az  Alap  vezetője  dönt. 
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az 
(1)  bekezdésben  meghatározott  korhatár  előtt  külön  ok 
megjelölése  nélkül  is  kérelmezheti  nyugállományba 
helyezését  azzal,  hogy  annak  megállapítása  során  az  Alap 
vezetőjének nincs mérlegelési lehetősége.” 
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 22. § 
(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
„(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek és 
gyülekezeti  munkatársainak  nyugdíj-kiegészítéséről  és  az 
ehhez  kapcsolódó  egyéb  ellátásokról  külön  törvény 
rendelkezik.” 
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 28. §-
a hatályát veszti. 
(4) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Sztv. 56. § 
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 
„(1) A lelkészt a gyermek 2 éves koráig szülési szabadság 
illeti  meg.  A  szülési  szabadság  első  évében,  választása 
szerint vagy az állam által  nyújtott ellátást (gyes), vagy az 
egyház által  nyújtott, külön törvény szerinti gyermekáldási 
ellátást veszi igénybe. A szülési szabadság második évére a 
külön  törvény  szerinti  gyermekáldási  ellátás  kizárólag 
akkor  illeti  meg,  ha  semmilyen  keresőtevékenységet  nem 
folytat.” 
 

IX. fejezet 

Felhatalmazó rendelkezések 

 

27. §  Felhatalmazást kap az országos presbitérium, hogy e 
törvény  

a)  6.  §-ban  meghatározott  támogatási  rendszerrel, 
nyugdíjbevallással és járulékbefizetéssel, 
b)  8.  §  (6)-(7)  bekezdésében  meghatározott 
kifizetésekkel,  
c)  a  15.  §-ban  meghatározott  nyugdíj-kiegészítéssel, 
valamint 
d) a 18. §-ban meghatározott kifizetésekkel 
kapcsolatos 

részletes 

szabályokat 

országos 

szabályrendeletben szabályozza. 

 

 

1. sz. melléklet 

A csökkentett összegű öregségi nyugdíj-kiegészítés 

számítása során alkalmazandó szorzószámok 

 

 

Szolgálati 

idő (év) 

A csökkentett összegű öregségi 

nyugdíj-kiegészítés alapját képező 

havi átlagkereset százaléka 

1. 

2. 

3. 

4. 

5. 

6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

10 

11. 

11 

11 

12. 

12 

13 

13. 

13 

15 

14. 

14 

17 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. május »
május
HKSzeCsPSzoV
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031