Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

1.1. Értékelési szabályzat

1.1. Ertekelesi szabalyzat.pdf — PDF document, 327Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 

Adószám: 

……………….. 

Bejegyző szerv: 

EMMI                                   

Regisztrációs szám:  00003/2012.                           

 

 

…………………………………..egyházi gazdálkodó szervezet megnevezése 

……………………….cím 

 

 

 

MINTA SZABÁLYZAT 

 

 

 

 

 

Számviteli politika  

Eszközök és források értékelési szabályzata 

 

 

 

 

Hatályos:  ……………………..-től 

 

 

 

Kelt: ……………., 2017……… 

 

 

 

Az egyházi gazdálkodó 

szervezet képviselője 

P.h. 

background image

-1- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

Tartalomjegyzék: 
1. 

Fogalmak meghatározása 

  

1.01. 

'Tartós' értelmezése 

  

1.02. 

'Jelentős összeg' értelmezése 

  

1.03. 

'Tartós és jelentős' együttes értelmezése 

  

1.04. 

'Lényeges' értelmezése 

  

1.05. 

Bekerülési (előállítási) érték 

  

1.05.01. 

Bekerülési érték meghatározása 

  

1.05.02. 

Bekerülési (előállítási) érték utólagos módosítása 

  

1.05.03. 

Bekerülési érték - ingyenesen kapott eszközöknél 

  

1.05.04. 

Bekerülési érték - használt eszközök visszavételénél 

  

1.06. 

Piaci érték 

  

1.06.01. 

Piaci érték meghatározása 

  

1.06.02. 

Piaci érték - választás több értékből 

  

1.07. 

Számviteli becslés 

  

1.07.01. 

Számviteli becslés alkalmazása 

  

1.07.02. 

Számviteli becslésre jogosultak 

  

1.08. 

További fogalmak értelmezése 

2. 

Értékelési eljárások közös szabályai 

  

2.01. 

Devizás tételek értékelése 

  

2.01.01. 

Alkalmazott árfolyam 

  

2.01.02. 

Valutában kiegyenlített (készpénzes) beszerzéseknél alkalmazott árfolyam 

  

2.01.03. 

ÁFA törvény szerinti árfolyam alkalmazása 

  

2.01.04. 

Mérlegfordulónapi átértékelés 

  

2.01.05. 

Devizában meghatározott összegek átszámítása 

  

2.02. 

Értékcsökkenési leírás 

  

2.02.01. 

Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága 

  

2.02.02. 

Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása 

  

2.02.03. 

Nem amortizálható eszközök 

  

2.02.04. 

Maradványérték tervezése és figyelembevétele 

  

2.02.05. 

Nem jelentős maradványérték 

  

2.02.06. 

Értékcsökkenési leírás módosítása (újbóli megállapítása) 

  

2.02.07. 

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása 

  

2.02.08. 

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 

  

2.03. 

Értékvesztések 

  

2.03.01. 

Értékvesztések elszámolása 

  

2.03.02. 

Értékvesztések visszaírása 

  

2.04. 

Értékhelyesbítések 

  

2.04.01. 

Értékhelyesbítés alkalmazása 

  

2.05. 

Valós értéken történő értékelés 

  

2.05.01. 

Valós értékelés alkalmazása 

3. 

Eszközök értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések 

  

3.01. 

Immateriális javak 

  

3.01.01. 

Szoftverek nyilvántartása 

  

3.01.02. 

Használatbavétel dokumentálása 

  

3.01.03. 

Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja 

  

3.01.04. 

Későbbi ráfordítások figyelembe vétele az immateriális javak értékcsökkenése 
tervezésénél 

  

3.01.05. 

Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 

  

3.01.06. 

Immateriális javak értékelési különbözetei 

  

3.02. 

Tárgyi eszközök 

  

3.02.01. 

Összetett eszközök minősítése 

  

3.02.02. 

Értéknövelő beruházások 

background image

-2- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

  

3.02.03. 

Üzembe helyezés dokumentálása 

  

3.02.04. 

Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja 

  

3.02.05. 

Későbbi ráfordítások figyelembe vétele a tárgyi eszközök értékcsökkenése 
tervezésénél 

  

3.02.06. 

Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése 

  

3.02.07. 

Tárgyi eszközök értékelési különbözetei 

  

3.03. 

Befektetett pénzügyi eszközök 

  

3.03.01. 

Befektetési célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja 

  

3.03.02. 

Kockázatmentes értékpapírok 

  

3.03.03. 

Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó időbeli elhatárolások 

  

3.03.04. 

Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetei 

  

3.04. 

Készletek 

  

3.04.01. 

Vásárolt anyagok nyilvántartása 

  

3.04.02. 

Vásárolt anyagok felhasználása értékelésének módja 

  

3.04.03. 

Árukészletek nyilvántartása 

  

3.04.04. 

Árukészletek felhasználása értékelésének módja 

  

3.04.05. 

Saját termelésű készletek nyilvántartása 

  

3.04.06. 

Saját termelésű készletek felhasználása értékelésének módja 

  

3.04.07. 

Saját termelésű készletek egyszerűsített értékelése 

  

3.04.08. 

Befejezetlen szerelési munkák értékelése 

  

3.04.09. 

Készletek értékelési különbözetei 

  

3.05. 

Követelések 

  

3.05.01. 

Behajthatatlan követelések minősítése 

  

3.05.02. 

Követelések értékelési különbözetei 

  

3.06. 

Értékpapírok (forgóeszközök között) 

  

3.06.01. 

Forgatási célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja 

  

3.06.02. 

Kapcsolódó díjak a forgatási célú értékpapírok bekerülési értékében 

  

3.06.03. 

Forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetei 

  

3.07. 

Pénzeszközök 

  

3.07.01. 

Valuta- és devizakészletek felhasználása értékelésének módja 

  

3.07.02. 

Pénzeszközök értékelési különbözetei 

  

3.08. 

Aktív időbeli elhatárolások 

  

3.08.01. 

Bevételek aktív időbeli elhatárolása 

  

3.08.02. 

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 

  

3.08.03. 

Halasztott ráfordításként kimutatott aktív időbeli elhatárolások 

  

3.08.04. 

Halasztott ráfordítások elszámolása: üzemeltetőnek átadott eszköz 

  

3.08.05. 

Aktív időbeli elhatárolások értékelési különbözetei 

4. 

Források értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések 

  

4.01. 

Saját tőke 

  

4.01.01. 

A saját tőke védelmének biztosítása 

  

4.02. 

Kötelezettségek 

  

4.02.01. 

Kötelezettségek kivezetésének feltételei 

  

4.02.02. 

Kötelezettségek értékelési különbözetei 

5. 

További értékelési rendelkezések és számvitelpolitikai döntések 

  

5.01. 

Az eszközök és források értékelésének szabályozása 

  

5.02. 

Itt nem szabályozott kérdések 

6. 

Az eszközök és források értékelési szabályzatának változásai 

  

6.01. 

Az értékelési szabályzat módosítása 

  

6.02. 

A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai 

7. 

Megismerési záradék 

  

7.01. 

Igazolás 

background image

-3- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

 

1. Fogalmak meghatározása 

1.01. 'Tartós' értelmezése 

Amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy tartósnak 
minősül  a  múltbeli  tények  és  a  jövőbeni  várakozások  alapján  egy  éven  (365  naptári  napon)  túli 
időintervallum, valamint - időtartamtól függetlenül - ha a körülmény véglegesnek tekinthető. 

1.02. 'Jelentős összeg' értelmezése 

Amennyiben  jogszabály,  vagy  a  számviteli  politika  más  része  eltérően  nem  rendelkezik,  úgy  - 
figyelembe véve az egyházi önkormányzat gazdálkodásának körülményeit - a számviteli elszámolás, az 
értékelés  szempontjából  az  egyes  tételek  esetében  jelentős  összegnek  az  100  EFt-ot  (vagy  ennek 
megfelelő  devizaösszeget)  meghaladó  összeg  minősül.  A  fenti  értékhatárt  meg  nem  haladó  összeg  a 
számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából nem minősül jelentős összegnek. 

1.03. 'Tartós és jelentős' együttes értelmezése 

Ahol  az  előírások  a  'tartós'  és  'jelentős'  fogalmak  együttes  alkalmazását  írják  elő,  ott  -  amennyiben 
jogszabály  vagy  a  számviteli  politika  más  része  ettől  eltérően  nem  rendelkezik  -  a  jelen  szabályzat 
szerinti  definíciók,  és  a  beszámolókészítéskor  rendelkezésre  álló  összes  piaci,  egyházi    és  egyéb 
információk figyelembevételével kell a szükséges számviteli döntéseket meghozni. 

1.04. 'Lényeges' értelmezése 

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy 
téves  bemutatása  -  az  ésszerűség  határain  belül  -  befolyásolja  a  beszámoló  adatait  felhasználók 
döntéseit  (a  lényegesség  elve).  A  számviteli  elszámolás,  az  értékelés  szempontjából  lényegesnek 
minősül az a mérték, melynek valós vagy lehetséges hatása jelentős mértékű. Az ezen hatást el nem érő 
mérték nem lényegesnek tekinthető. 

1.05. Bekerülési (előállítási) érték 

1.05.01. Bekerülési érték meghatározása 

Amennyiben jogszabály,  vagy  az  értékelési  szabályzat  más  része  ettől  eltérően nem  rendelkezik,  úgy 
bekerülési  értékként  a  számviteli  előírások  szerint  meghatározott  bekerülési  érték  jelenik  meg.  Az 
eszközhöz közvetlenül kapcsolódó további költségek a bekerülési ár részét képezik, amennyiben azok 
az eszköz aktiválásáig, de legkésőbb a felhasználásáig (kivezetéséig) ismertté válnak. 

1.05.02. Bekerülési (előállítási) érték utólagos módosítása 

A megfelelő dokumentumok hiányában becsült értékkel számításba vett tételek utólagos módosítására 
csak  akkor  kerül  sor,  ha  a  különbözet  az  adott  bekerülés  esetében  e  szabályzat  értelmében  jelentős 
mértékűnek  minősül  (ld.  Fogalmak  meghatározása).  Az  értékhatár  alatti  utólagos  módosítások  egyéb 
bevételként vagy egyéb ráfordításként kerülnek elszámolásra. 

1.05.03. Bekerülési érték - ingyenesen kapott eszközöknél 

A térítés nélkül átvett, ajándékként vagy hagyatékként kapott, és a többletként fellelt eszközök esetében 
bekerülési értéknek az állománybavétel időpontjában ismert piaci érték minősül. 

1.05.04. Bekerülési érték - használt eszközök visszavételénél 

A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés 
szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által 
használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz  - a lízingbe adó, illetve az eladó által 

background image

-4- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe 
venni. 

1.06. Piaci érték 

1.06.01. Piaci érték meghatározása 

Szokásos  piaci  érték  az  az  ellenérték,  amelyet  független  felek  összehasonlítható  körülmények  esetén 
egymás  között  érvényesítenek,  vagy  érvényesítenének,  így  különösen  az  összehasonlító  ár,  a 
viszonteladási  árak  a  költség  és jövedelem  módszerrel,  az  ügyleti  nyereség  módszerével,  a nyereség-
megosztásos  módszerrel,  vagy  más  módszerrel  meghatározott  ár.  Piaci  értékként  -  amennyiben 
jogszabály, vagy e számviteli politika ettől eltérően nem rendelkezik - elsősorban az összehasonlító ár 
fogadható  el.  Összehasonlító  ár  az  a  szokásos  piaci  ár,  amelyet  független  felek  alkalmaznak  az 
összehasonlítható  termék  vagy  szolgáltatás  értékesítésekor  a  gazdaságilag  összehasonlítható  piacon, 
ideértve  különösen  a  fordulónap  és  az  értékelés  (mérlegkészítés)  időpontja  közötti  időszakban 
megvalósult ügyleteknél alkalmazott árakat . Amennyiben az összehasonlító ár kellő bizonyossággal és 
dokumentáltan  nem  állapítható  meg,  úgy  a  piaci  ár  megállapítása  más  módszerrel,  vagy  számviteli 
becslés (szokásos haszonnal korrigált eladási ár vagy közvetlen önköltség, jövedelemtermelő képesség, 
kínálati  árak,  várható  eladási  ár,  hulladékérték,  ...)  alkalmazásával  történik.  A  piaci  érték 
meghatározásnál a vonatkozó számviteli előírásokra tekintettel kell lenni. 

1.06.02. Piaci érték - választás több értékből 

Amennyiben  egy  eszköz  piaci  értékének  megállapítására  több  érték  is  rendelkezésre  áll,  úgy  -  az 
óvatosság elvét értelemszerűen alkalmazva - az értékek közül a legalacsonyabb minősül piaci értéknek. 

1.07. Számviteli becslés 

1.07.01. Számviteli becslés alkalmazása 

A számviteli besorolások, értékelési és elszámolási döntési lehetőségek során elsősorban a számviteli 
alapelveket  és  a  MEE  2016.  évi  VI.  törvény,  valamint  a  vonatkozó  országos  szabályrendelet  
előírásokat kell alkalmazni. A jogszabályban nem meghatározott esetekben, vagy választási lehetőség 
esetén e szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni. Az itt sem szabályozott esetekben a megbízható és 
valós  kép  biztosítása  az  elsődleges  szempont,  így  a  számviteli  becslések  (jövőre  vonatkozó  tervek, 
várakozások, kockázatok megítélése, ...) során azt kell szem előtt tartani. 

1.07.02. Számviteli becslésre jogosultak 

A  számviteli  becslések  (jövőre  vonatkozó  tervek,  várakozások,  kockázatok  megítélése,  ...)  - 
amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más rész ettől eltérően nem rendelkezik - az egyházi 
önkormányzat vezetése, a meghatározott  területen megfelelő hatáskörrel és felelősséggel bíró testület, 
és  személyek  kompetenciája.  A  becslések  során  a  rendelkezésre  álló  információkat  és  a  döntés 
alátámasztását súlyának megfelelően dokumentálni kell. 

1.08. További fogalmak értelmezése 

A  számviteli  elszámolás,  az  értékelés  szempontjából  az  alábbi  fogalmak  a  következő  tartalommal 
kerülnek meghatározásra: 

2. Értékelési eljárások közös szabályai 

2.01. Devizás tételek értékelése 

2.01.01. Alkalmazott árfolyam 

A  külföldi  (a  beszámoló  devizanemétől  eltérő)  pénzértékre  szóló,  vagy  devizaalapú  eszközök  és 
kötelezettségek  -  kivéve  a  forintért  (a  beszámoló  devizaneméért)  vásárolt  (idegen)  valutát,  devizát  - 

background image

-5- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

könyv  szerinti  értékének  meghatározásakor  a  valutát,  devizát  -  az  egyházi  önkormányzat  döntése 
alapján - egységesen a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra 
(a beszámoló devizanemére) átszámítani. 

2.01.02. Valutában kiegyenlített (készpénzes) beszerzéseknél alkalmazott árfolyam 

Az  egyházi  önkormányzat  döntése  alapján,  amennyiben  a  beszerzés  kiegyenlítése  valutában  történik, 
akkor a termék vagy szolgáltatás értéke  - a teljesítéskor érvényes, fentiekben meghatározott árfolyam 
helyett  -  mindig  az  ellenértékként  fizetett  valuta  könyv  szerinti  értékén  (árfolyamán)  kerül 
meghatározásra. 

2.01.03. ÁFA törvény szerinti árfolyam alkalmazása 

A beszámoló pénznemétől eltérő pénzértékben meghatározott ellenérték átszámítása során az egyházi 
önkormányzat  az  általános  forgalmi  adóról  szóló  törvénynek  az  adóalap  forintban  történő 
megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyam alkalmazásának lehetőségével nem kíván élni. 

2.01.04. Mérlegfordulónapi átértékelés 

A külföldi (a beszámoló devizanemétől eltérő) pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek, ideértve 
a  követelés  vagy  kötelezettség  jellegű  időbeli  elhatárolásokat  is,  a  beszámolóban  a  fordulónapi 
árfolyamon  kerülnek  bemutatásra.  Az  egyéb  minősítéseket  (értékeléseket)  követően  meghatározott 
összevont  különbözet  előjelétől  függően  összevontan,  pénzügyi  műveletek  egyéb  bevételeként  vagy 
ráfordításaként kerül elszámolásra. 

2.01.05. Devizában meghatározott összegek átszámítása 

Az idegen (a beszámoló pénznemétől eltérő) devizában meghatározott érték (értékhatár, adatközlés, ...) 
átszámítása  során  a  Magyar  Nemzeti  Bank  által  az  adott  időpontra  vonatkozóan  közzétett,  hivatalos 
devizaárfolyamot kell felhasználni. 

2.02. Értékcsökkenési leírás 

2.02.01. Értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága 

Az értékcsökkenési leírás elszámolására  - mind a könyvelésben, mind a kapcsolódó analitikákban  - a 
számviteli  politika  általános  részében  (ld.  Kiemelt  számviteli  teendők  ütemezése)  meghatározott 
időszakonként kerül sor. 

2.02.02. Kisértékű eszközök értékcsökkenési leírása 

A 100 ezer forint (vagy ennek megfelelő devizaösszeg) alatti egyedi bekerülési értékkel bíró vagyoni 
értékű  jogok,  szellemi  termékek,  és  tárgyi  eszközök  bekerülési  értéke  -  az  egyházi  önkormányzat 
döntése szerint - egységesen értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolásra kerül. 

2.02.03. Nem amortizálható eszközök 

Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület és telek (kivéve a bányaművelésre vagy 
veszélyes hulladék tárolására használt területek), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, 
rendeltetésszerűen már nem használt, teljesen vagy - amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során 
figyelembevételre került - a tervezett maradványértékig leírt eszközök, vagy még üzembe nem helyezett 
beruházások bekerülési értéke után. Általában nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az 
olyan  eszközöknél,  amely  értékéből  a  használat  során  nem  veszít,  vagy  amelynek  értéke  -  különleges 
helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. 

2.02.04. Maradványérték tervezése és figyelembevétele 

Az  eszközök  maradványértékét  az  üzembe  helyezés  időpontjában  rendelkezésre  álló  információk 
alapján,  a  várható  hasznos  élettartam  függvényében  a  számviteli  becslésre  feljogosított  személy 
határozza  meg.  Az  így  meghatározott  maradványérték  az  értékcsökkenés  tervezése  során  kerül 
figyelembevételre. 

background image

-6- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

2.02.05. Nem jelentős maradványérték 

A maradványérték - amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre kerül - nulla 
összeggel  vehető  figyelembe  az  értékcsökkenési  leírás  tervezése  során,  ha  az  eszköz  hasznos 
élettartama  végén  várható  realizálható  értéke  valószínűsíthetően  nem  haladja  meg  az  e  szabályzat 
szerinti jelentős összeg (ld. Fogalmak meghatározása) mértékét. 

2.02.06. Értékcsökkenési leírás módosítása (újbóli megállapítása) 

Az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megtervezésekor figyelembe vett körülményekben (az 
adott  eszköz  használatának  időtartamában,  az  adott  eszköz  értékében  és  -  amennyiben  az  az 
értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került - a várható maradványértékben) bekövetkezett 
lényeges  változás  esetén,  vagy  terven  felüli  értékcsökkenés  elszámolása  illetve  visszaírása  esetén  - 
amennyiben  az  azt  indokolja,  a  terv  szerint  elszámolásra  kerülő  értékcsökkenés  megváltoztatható,  a 
várható  élettartam  vagy  a  maradványérték  újból  megállapítható.  A  változásról  a  mindenkori  vezetés, 
vagy  a  vezetés  által  erre  felhatalmazott  szervezeti  egység  vagy  személy  dönt,  a  változás  eredményre 
gyakorolt számszerűsített hatását - amennyiben annak elkészítése előírás - a kiegészítő mellékletben be 
kell mutatni. 

2.02.07. Terven felüli értékcsökkenés elszámolása 

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha 

-  az  eszköz  piaci  értéke  e  szabályzat  értelmében  egyszerre  tartósan  és  jelentősen  (ld.  Fogalmak 
meghatározása) alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, 

- az eszköz piaci értéke e szabályzat értelmében tartósan (ld. Fogalmak meghatározása) lecsökken, mert 
a)  a  vállalkozási  tevékenység  változása  miatt  az  eszköz  feleslegessé  vált,  vagy  b)  rendeltetésének 
megfelelően nem használható, mert megrongálódott, megsemmisült vagy hiányzik, 

- egyes immateriális javak esetében: 

a)  a  vagyoni  értékű  jog  a  szerződés  módosulása  miatt  csak  korlátozottan  vagy  egyáltalán  nem 
érvényesíthető, 

2.02.08. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása 

Amennyiben a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már 
nem  vagy  csak  részben  állnak  fenn,  úgy  a  fordulónapi  értékelés  keretében  az  elszámolt  terven  felüli 
értékcsökkenést  -  az  gazdasági  vagy  cégérték  kivételével  -  meg  kell  szüntetni,  az  eszközt  a  piaci 
értékére  (legfeljebb  nettó  értékére)  vissza  kell  értékelni,  kivéve  azon  gazdasági  éveket,  melyekre 
vonatkozóan az egyházi önkormányzat egyszerűsített éves beszámolót készít. 

2.03. Értékvesztések 

2.03.01. Értékvesztések elszámolása 

Értékvesztést  kell  elszámolni,  ha  az  alábbi  eszközök  esetében  a  piaci  érték  tartósan  és  jelentősen 
alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték: 

- a gazdasági társaságban tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, 

- egy évnél hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, 

-  követelésekre,  melyek  a  fordulónapon  fennálltak,  és  azok  az  a  számviteli  politikában  meghatározott 
mérlegkészítés időpontjáig nem kerültek pénzügyileg rendezésre, 

- követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra, 

-  vásárolt  készletekre,  saját  termelésű  készletekre  (a  mérlegkészítéskor  ismert  várható  eladási  árat  és 
használhatóságának megfelelő piaci értékét alapul véve), 

- minden más esetben, ha azt a megbízható és valós összkép biztosítása megkívánja. 

background image

-7- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

Az értékvesztések elszámolása során követendő eljárás az egyes mérlegtételek sajátosságai között kerül 
meghatározásra. 

2.03.02. Értékvesztések visszaírása 

Amennyiben  az  értékvesztés  elszámolásának  okai  már  nem  vagy  csak  részben  állnak  fenn,  úgy  a 
fordulónapi  értékelés  keretében  az  elszámolt  értékvesztést  meg  kell  szüntetni,  az  eszközt  a  piaci 
értékére (legfeljebb a bekerülési értékére) vissza kell értékelni, kivéve - amennyiben e szabályzat más 
része  ettől  eltérően  nem  rendelkezik  -  azon  gazdasági  éveket,  melyekre  vonatkozóan  az  egyházi 
önkormányzat egyszerűsített éves beszámolót készít. 

2.04. Értékhelyesbítések 

2.04.01. Értékhelyesbítés alkalmazása 

Az egyházi önkormányzat a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek, a tárgyi eszközök (beruházások 
és beruházásokra adott előleg kivételével) és tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetései esetében - 
amennyiben  annak  piaci  értéke  e  szabályzat  értelmében  jelentősen  (ld.  Fogalmak  meghatározása) 
meghaladja  azok  visszaírások  utáni,  a  már  nyilvántartott  értékhelyesbítéssel  növelt  könyv  szerinti 
értékét,  úgy  a  különbözet  értékhelyesbítésként  történő  kimutatására  vonatkozóan  a  vezetés,  vagy  az 
általa  erre  kijelölt  szervezeti  egység  vagy  személy  az  értékeléskor  a  rendelkezésére  álló  információk 
alapján döntést hoz. 

2.05. Valós értéken történő értékelés 

2.05.01. Valós értékelés alkalmazása 

A  valós  értéken  történő  értékelés  lehetőségével  az  egyházi  önkormányzat  egyetlen  pénzügyi 
instrumentum  esetében  sem  kíván  élni,  így  sem  az  eredménykimutatásban,  sem  a  mérlegben  valós 
értékelés értékelési különbözete nem jelenik meg. 

3. Eszközök értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések 

3.01. Immateriális javak 

3.01.01. Szoftverek nyilvántartása 

A beszerzett, előállított aktivált szoftverek közül azok, amelyeknek kizárólag a korlátozott felhasználási 
joga  illeti  meg  a  gazdálkodót,  a  vagyoni  értékű  jogok  között  kerülnek  elszámolásra,  míg  azon 
szoftverek,  ahol  a  birtoklás  és  tulajdonlás  joga  vagyoni  korlátozás  nélkül  a  gazdálkodót  illeti  meg, 
szellemi termékként kerülnek aktiválásra. A szoftverek frissítései, új változatok beszerzése az eredeti 
termék  bekerülési  értékét  növeli.  Ebben  az  esetben  a  várható  használati  idő  -  így  a  terv  szerinti 
értékcsökkenési leírás - a ráaktiváláskor felülbírálható. 

3.01.02. Használatbavétel dokumentálása 

Az  immateriális  javak  rendeltetésszerű  használatbavételének  dokumentuma  jellemzően  a  kapcsolódó 
számviteli  elszámoláshoz  szükséges  adatokat  is  tartalmazó  szerződés,  megállapodás,  aktiválási  lap, 
vagy bármely okmány, mely a használatbavétel során annak tényét megfelelően igazolja, illetőleg ilyen 
okmány hiányában a használatbavételről készített hiteles feljegyzés. 

3.01.03. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja 

Az  évenként  elszámolandó  értékcsökkenés  megtervezése  az  immateriális  javak  esetében  -  az  egyedi 
eszköz  várható  használata,  ebből  adódó  élettartama,  erkölcsi  avulása,  az  egyéb  körülmények  és  a 
tervezett maradványérték (amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került) 
figyelembevételével  - az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési 
leírás  elszámolása  időarányosan,  lineáris  leírási  módszerrel  történik,  kivéve  ha  az  adott  eszköz  és 
használatának körülményei kifejezetten ettől eltérő leírást indokolnak. 

background image

-8- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

3.01.04. Későbbi ráfordítások figyelembe vétele az immateriális javak értékcsökkenése 
tervezésénél 

Az  immateriális javak  évenként  elszámolandó  értékcsökkenése  összegének  évek  közötti  felosztásánál 
az  üzembe  helyezést  követően  várhatóan  felmerülő,  az  eszköz  használatával  elért  bevételt  terhelő 
ráfordítások  (kamatok,  árfolyamveszteségek,  karbantartási  költségek,  ...)  nem  kerülnek  figyelembe 
vételre,  kivéve  ha  azt  az  adott  eszköz  és  használatának  körülményei  és  az  összemérés  elve  azt 
kifejezetten indokolják. 

3.01.05. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése 

A  nem  kisértékű  immateriális  javak  értékcsökkenési  leírása  várható  hasznos  élettartama,  valamint  az 
értékcsökkenési leírás választott módja alapján, egyedileg, az adott jószág sajátosságainak, a használat 
körülményeinek figyelembevételével történik. 

3.01.06. Immateriális javak értékelési különbözetei 

Az  immateriális  javak  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli  előírásoknak, 
valamint  e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  terven  felüli  értékcsökkenési  leírás,  előírás  vagy  e 
választás  esetén  annak  visszaírása,  továbbá  a  vagyoni  értékű  jogok  és  szellemi  termékek  esetében  e 
választás  és  lehetőség  esetén  értékhelyesbítés,  az  immateriális  javakra  adott  előlegek  esetében 
értékvesztés, előírás vagy e választás esetén annak visszaírása, valamint devizás átértékelés különbözete 
kerül elszámolásra. 

3.02. Tárgyi eszközök 

3.02.01. Összetett eszközök minősítése 

A  tárgyi  eszközök  összeszerelése  útján  kialakított  eszköz  csak  akkor  minősíthető  egyedi  tárgyi 
eszköznek,  ha  az  összeszerelés  után  zárt  munkafolyamatot  lát  el  és  a  továbbiakban  a  beépített 
(összeszerelt) alkotórészek külön-külön (önállóan) nem használhatók (egyedi tárgyi eszköz jellegüket 
elvesztik).  A  több  tárgyi  eszköz  összekapcsolásával  kialakított  (komplex  berendezés,  gépsor)  nem 
minősíthető  egyedi  gépnek,  ha  az  összeszerelt  eszközök  a  technológiai  folyamatban  önálló  funkciót, 
feladatot  (tevékenységet)  látnak  el.  Külön-külön  kell  viszont  minősíteni  egyedileg  azokat  az 
eszközöket,  amelyek  ugyan  egymással  szoros  kapcsolatban  vannak  (rendszert  alkotnak),  amelyek 
használata  egymástól  elválaszthatatlan  (például  a  számítógép  központi  egysége  és  a  tárolók,  a 
perifériák),  de  amelyek  között  ez  a  kapcsolat  bármikor  megszakítható,  és  az  adott  eszközök  más 
eszközökkel  helyettesíthetők.  A  több  tárgyi  eszközre  felszerelhető  (felhasználható,  cserélhető) 
tartozékokat, szerszámokat, szerszámkészleteket, műszereket egyedileg kell - várható használati idejük 
alapján - tárgyi eszköznek vagy forgóeszköznek minősíteni. 

3.02.02. Értéknövelő beruházások 

A tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő 
tárgyi  eszköz  bővítésével,  rendeltetésének  megváltoztatásával,  átalakításával,  élettartamának 
növelésével  összefüggő  munka,  továbbá  az  elhasználódott  tárgyi  eszköz  eredeti  állaga  (kapacitása, 
pontossága)  helyreállítását  szolgáló  felújítási  munka  ellenértékét  (saját  vállalkozásban  történt 
megvalósítása  esetén  a  közvetlen  önköltség  aktivált  értékét),  megkülönböztetve  azokat  a  költségként 
elszámolandó,  az  eszköz  folyamatos,  zavartalan,  biztonságos  üzemeltetését  szolgáló  karbantartási 
munkáktól. 

3.02.03. Üzembe helyezés dokumentálása 

A  tárgyi  eszközök  üzembe  helyezését  az  eszköz  szokásos  vállalkozási  tevékenység  keretében történő 
rendeltetésszerű  hasznosításának  kezdő  időpontjában  hitelt  érdemlően  dokumentálni  kell.  A 
rendeltetésszerű  használatbavétel  dokumentuma  jellemzően  a  kapcsolódó  számviteli  elszámoláshoz 
szükséges adatokat is tartalmazó üzembehelyezési jegyzőkönyv, használatbavételi engedély, aktiválási 
lap, vagy bármely okmány, mely a használatbavétel során annak tényét megfelelően igazolja, illetőleg 
ilyen okmány hiányában a használatbavételről készített hiteles feljegyzés. 

background image

-9- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

3.02.04. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírásának módja 

Az évenként elszámolandó értékcsökkenés megtervezése a tárgyi eszközök esetében - az egyedi eszköz 
várható  használata,  ebből  adódó  élettartama,  fizikai  és  erkölcsi  avulása,  az  egyéb  körülmények  és  a 
tervezett maradványérték (amennyiben az az értékcsökkenés tervezése során figyelembevételre került) 
figyelembevételével  - az eszköz bekerülési (bruttó) értékének arányában történik. Az értékcsökkenési 
leírás  elszámolása  időarányosan,  lineáris  leírási  módszerrel  történik,  kivéve  ha  az  adott  eszköz  és 
használatának körülményei kifejezetten ettől eltérő leírást indokolnak. 

3.02.05. Későbbi ráfordítások figyelembe vétele a tárgyi eszközök értékcsökkenése 
tervezésénél 

A  tárgyi  eszközök  évenként  elszámolandó  értékcsökkenése  összegének  évek  közötti  felosztásánál  az 
üzembe  helyezést  követően  várhatóan  felmerülő,  az  eszköz  használatával  elért  bevételt  terhelő 
ráfordítások  (kamatok,  árfolyamveszteségek,  karbantartási  költségek,  ...)  nem  kerülnek  figyelembe 
vételre, kivéve ha azt az adott eszköz és használatának körülményei, valamint az összemérés elve azt 
kifejezetten indokolják. 

3.02.06. Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése 

A  nem  kisértékű  tárgyi  eszközök  értékcsökkenési  leírása  várható  hasznos  élettartama,  valamint  az 
értékcsökkenési leírás választott módja alapján, egyedileg, az adott eszköz sajátosságainak, a használat 
körülményeinek figyelembevételével történik. 

3.02.07. Tárgyi eszközök értékelési különbözetei 

A  tárgyi  eszközök  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli  előírásoknak, 
valamint  e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  terven  felüli  értékcsökkenési  leírás,  előírás  vagy  e 
választás esetén annak visszaírása, továbbá a beruházások és beruházásokra adott előlegek kivételével e 
választás esetén értékhelyesbítés, a beruházásokra adott előlegek esetében értékvesztés, előírás vagy e 
választás esetén annak visszaírása, valamint devizás átértékelés különbözete kerül elszámolásra. 

3.03. Befektetett pénzügyi eszközök 

3.03.01. Befektetési célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja 

A  befektetési  célú  értékpapírok  értékelésének  alapja  az  egyedi  bekerülési  ár.  A  különböző 
időpontokban  beszerzett,  általában  csoportosan  nyilvántartott,  azonos  paraméterekkel  rendelkező 
tulajdoni  részesedést  jelentő  befektetések  és  hitelviszonyt  megtestesítő  értékpapírok  értékelése  során 
bekerülési értéknek a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez 
azt jelenti, hogy az átlagos bekerülési árfolyam minden bekerülés alkalmával újraszámításra kerül  - a 
rendelkezésre álló értékpapír-állomány vonatkozásában, a korábbi készletre a korábbi átlagárfolyamot 
alapul véve -, melynek eredménye az ezt követően értékelt kivezetéseknél - a következő bekerülésig - 
alapul  szolgál.  A  folyamatos  mennyiségi  és  értékbeni  nyilvántartással  nem  érintett  értékpapírok 
esetében  a  súlyozott  átlagár  a  tárgyévi  beszerzések  mennyiségei  és  egységárai  alkalmazásával  kerül 
meghatározásra. 

3.03.02. Kockázatmentes értékpapírok 

Kockázatmentes  értékpapírnak  tekinthető  -  így  az  értékvesztés  elszámolása  a  lejáratkor  megtérülő 
összeg  erejéig  mellőzhető  -  azon  lejáratig  tartott  kamatozó  vagy  diszkont  értékpapír  esetében,  amely 
tőke-  és  hozamgarantált,  vagy  olyan  ország  kormánya,  jegybankja  bocsátotta  ki,  amely  jogszabály 
szerint  nulla  százalékos  kockázati  súlyozású  tételnek  tekinthető,  feltéve,  hogy  az  értékpapírral 
kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel. 

3.03.03. Kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó időbeli elhatárolások 

A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, valós értékelés alá nem vont, hitelviszonyt megtestesítő 
kamatozó értékpapírok névértéke és beszerzési értéke között elszámolt különbözetből a beszerzéstől a 
gazdasági  év  mérlegfordulónapjáig  terjedő  időszakra  időarányosan  jutó  összeg  az  egyházi 

background image

-10- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

önkormányzat döntése alapján az elszámolt pénzügyi műveletek bevételei, illetőleg ráfordításai közül 
nem kerül időbeli elhatárolásra. 

3.03.04. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözetei 

A  befektetett  pénzügyi  eszközök  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli 
előírásoknak,  valamint  e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  értékvesztés,  előírás  vagy  e  választás 
esetén  annak  visszaírása,  a  részesedések  esetében  e  választás  és  lehetőség  esetén  értékhelyesbítés, 
valamint  devizás  átértékelés,  és  e  választás  esetén  valós  értékelés  értékelési  különbözete  kerül 
elszámolásra. 

3.04. Készletek 

3.04.01. Vásárolt anyagok nyilvántartása 

Az  egyházi  önkormányzat  a  vásárolt  anyagokról  -  amennyiben  a  valós  és  megbízható  összkép 
biztosítása,  forgalmuk  volumene,  az  üzletpolitika,  vagy  a  gazdálkodás  körülményei  azt  indokolják  - 
folyamatos  mennyiségi  és  értékbeni  nyilvántartást  vezet,  ennek  megfelelően  azok  beszerzései  a 
készletek  között  kerülnek  elszámolásra,  felhasználásuk  (kivezetésük)  költségkénti  (ráfordításkénti) 
könyvelései  pedig  a  nyilvántartás  adatai  szerint  történnek.  Ezen  készletek  esetében  a  fordulónapi  - 
mennyiségi  felvételen  vagy  egyeztetésen  alapuló  -  leltár,  valamint  a  nyilvántartás  adatai  közötti 
esetleges eltérés leltári különbözetként kerül elszámolásra. 

A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem 
folyamatos) vásárolt anyagok beszerzései költségként (ráfordításként) kerülnek elszámolásra, a fel nem 
használt  készlet  fordulónapi  leltár  alapján  -  mennyiségi  felvétellel  vagy  egyeztetéssel,  e  szabályzat 
szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások) közül kerül 
kiemelésre. 

3.04.02. Vásárolt anyagok felhasználása értékelésének módja 

A  vásárolt  anyagok  nem  csoportosan  kerülnek  nyilvántartásra,  egyedileg  azonosíthatók,  így  azok  a 
mérlegben a tényleges bekerülési értékükben jelennek meg. 

3.04.03. Árukészletek nyilvántartása 

Az  egyházi  önkormányzat  árukészleteiről  -  amennyiben  a  valós  és  megbízható  összkép  biztosítása, 
forgalmuk  volumene,  az  üzletpolitika,  vagy  a  gazdálkodás  körülményei  azt  indokolják  -  folyamatos 
mennyiségi  és  értékbeni  nyilvántartást  vezet,  ennek  megfelelően  azok  beszerzései  a  készletek  között 
kerülnek elszámolásra, felhasználásuk (kivezetésük) költségkénti (ráfordításkénti) könyvelései pedig a 
nyilvántartás  adatai  szerint  történnek.  Ezen  készletek  esetében  a  fordulónapi  -  mennyiségi  felvételen 
vagy  egyeztetésen  alapuló  -  leltár,  valamint  a  nyilvántartás  adatai  közötti  esetleges  eltérés  leltári 
különbözetként kerül elszámolásra. 

A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem 
folyamatos)  árukészletek  beszerzései  költségként  (ráfordításként)  kerülnek  elszámolásra,  a  fel  nem 
használt  készlet  fordulónapi  leltár  alapján  -  mennyiségi  felvétellel  vagy  egyeztetéssel,  e  szabályzat 
szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások) közül kerül 
kiemelésre. 

3.04.04. Árukészletek felhasználása értékelésének módja 

Az  árukészletek  nem  csoportosan  kerülnek  nyilvántartásra,  egyedileg  azonosíthatók,  így  azok  a 
mérlegben a tényleges bekerülési értékükben jelennek meg. 

3.04.05. Saját termelésű készletek nyilvántartása 

Az  egyházi  önkormányzat  saját  termelésű  készleteiről  -  amennyiben  a  valós  és  megbízható  összkép 
biztosítása,  forgalmuk  volumene,  az  üzletpolitika,  vagy  a  gazdálkodás  körülményei  azt  indokolják  - 
folyamatos  mennyiségi  és  értékbeni  nyilvántartást  vezet,  ennek  megfelelően  azok  aktiválásai  a 
készletek  között  kerülnek  elszámolásra,  felhasználásuk  (kivezetésük)  költségkénti  (ráfordításkénti) 

background image

-11- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

könyvelései  pedig  a  nyilvántartás  adatai  szerint  történnek.  Ezen  készletek  esetében  a  fordulónapi  - 
mennyiségi  felvételen  vagy  egyeztetésen  alapuló  -  leltár,  valamint  a  nyilvántartás  adatai  közötti 
esetleges eltérés leltári különbözetként kerül elszámolásra. 

A nyilvántartással nem érintett (vagy ahol a nyilvántartás csak mennyiségi, csak értékbeni, vagy nem 
folyamatos) saját termelésű készletek ráfordításai költségként (ráfordításként) kerülnek elszámolásra, a 
fel  nem  használt  készlet  fordulónapi  leltár  alapján  -  mennyiségi  felvétellel  vagy  egyeztetéssel,  e 
szabályzat szerinti értékelési eljárások alkalmazásával - megállapított értéke a költségek (ráfordítások) 
közül kerül kiemelésre. 

3.04.06. Saját termelésű készletek felhasználása értékelésének módja 

A saját termelésű készletek értékelésének alapja a norma szerinti közvetlen önköltség. A saját termelésű 
készletek nem csoportosan kerülnek értékelésre és nyilvántartásra, egyedileg azonosíthatók, így azok a 
mérlegben  az  egyedi  közvetlen  önköltségükön  jelennek  meg.  A  befejezetlen  termelés  norma  szerinti 
közvetlen  önköltsége  -  a  jogszabály  által  lehetővé  tett  egyszerűsítéssel  élve  -  a  félkész  termék,  a 
késztermék norma szerinti önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással kerül meghatározásra. 

3.04.07. Saját termelésű készletek egyszerűsített értékelése 

Egyszerűsített éves beszámoló készítése során a saját termelésű készletek a még várhatóan felmerülő 
költségekkel  és  a  kalkulált  haszonnal csökkentett  eladási áron, a  teljesítési fok  alapján arányosítással 
kerülnek értékelésre. 

3.04.08. Befejezetlen szerelési munkák értékelése 

A  befejezetlen  építési-szerelési,  illetve  technológiai  szerelési  munka  előállítási  értéke  (közvetlen 
önköltsége)  a  megrendelő  által  igazolt  teljesítési  fok  alapján  arányosítással  kerül  meghatározásra.  A 
kalkulációs egység az értékelés során legfeljebb egy szerződés szerinti munka (egy létesítmény) lehet. 

3.04.09. Készletek értékelési különbözetei 

A  készletek  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli  előírásoknak,  valamint  e 
szabályzat előírásainak megfelelően - értékvesztés, előírás vagy e választás esetén annak visszaírása, a 
készletekre adott előlegek esetében továbbá devizás átértékelés különbözete kerül elszámolásra. 

3.05. Követelések 

3.05.01. Behajthatatlan követelések minősítése 

A  hatályos  előírások  szerint  behajthatatlannak  minősül  -  így  a  nyilvántartásokból  a  feltétel 
teljesülésekor kivezetésre kerül - az elismert teljesítésen alapuló, vásárolt, átvett, bíróság által megítélt 
vagy egyéb követelés, ha az bizonyítottan: 

- nem megalapozott (bíróságon nem érvényesíthető), vagy 

-  nem  érvényesíthető  gazdaságosan  (végrehajtása  veszteséget  okozna,  vagy  az  adós  igazoltan 
fellelhetetlen), vagy 

- fedezetlen (igazoltan: végrehajtás, felszámolás vagy adósságrendezési eljárás dokumentumai alapján), 
vagy 

- idejétmúlt (elévült, vagy meghatározott eljárások keretében elengedésre került). 

3.05.02. Követelések értékelési különbözetei 

A követelések fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak, valamint e 
szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  értékvesztés,  előírás  vagy  e  választás  esetén  annak  visszaírása, 
devizás átértékelés, és e választás esetén valós értékelés értékelési különbözete kerül elszámolásra. 

background image

-12- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

3.06. Értékpapírok (forgóeszközök között) 

3.06.01. Forgatási célú értékpapírok kivezetése értékelésének módja 

A forgatási célú értékpapírok értékelésének alapja az egyedi bekerülési ár. A különböző időpontokban 
beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező tulajdoni részesedést 
jelentő  befektetések  és  hitelviszonyt  megtestesítő  értékpapírok  értékelése  során  bekerülési  értéknek  a 
beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez azt jelenti, hogy az 
átlagos  bekerülési  árfolyam  minden  bekerülés  alkalmával  újraszámításra  kerül  -  a  rendelkezésre  álló 
értékpapír-állomány  vonatkozásában,  a  korábbi  készletre  a  korábbi  átlagárfolyamot  alapul  véve  -, 
melynek eredménye az ezt követően értékelt kivezetéseknél - a következő bekerülésig - alapul szolgál. 
A folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem érintett értékpapírok esetében a súlyozott 
átlagár a tárgyévi beszerzések mennyiségei és egységárai alkalmazásával kerül meghatározásra. 

3.06.02. Kapcsolódó díjak a forgatási célú értékpapírok bekerülési értékében 

A  forgóeszközök  között  kimutatott  tulajdoni  részesedést  jelentő  befektetések  és  hitelviszonyt 
megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke az egyházi önkormányzat döntése alapján minden esetben 
tartalmazza a beszerzéshez kapcsolódóan fizetett (elszámolt) bizományi díjat, vásárolt vételi opció díját 
is. 

3.06.03. Forgatási célú értékpapírok értékelési különbözetei 

A  forgatási  célú  értékpapírok  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli 
előírásoknak,  valamint  e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  értékvesztés,  előírás  vagy  e  választás 
esetén  annak  visszaírása,  devizás  átértékelés,  és  e  választás  esetén  valós  értékelés  értékelési 
különbözete kerül elszámolásra. 

3.07. Pénzeszközök 

3.07.01. Valuta- és devizakészletek felhasználása értékelésének módja 

Az idegen (a beszámoló devizanemétől eltérő) devizában megtestesülő pénzeszközök értékelése során 
bekerülési értéknek a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) bekerülési ár minősül. Ez 
azt jelenti, hogy az átlagos bekerülési árfolyam minden bekerülés alkalmával újraszámításra kerül  - a 
rendelkezésre álló állomány vonatkozásában, a korábbi készletre a korábbi átlagárfolyamot alapul véve 
-,  melynek  eredménye  az  ezt  követően  értékelt  felhasználásoknál  -  a  következő  bekerülésig  -  alapul 
szolgál. A folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem érintett pénzeszközök esetében a 
súlyozott  átlagár  a  tárgyévi  bekerülések  mennyiségei  és  egységárai  alkalmazásával  kerül 
meghatározásra. 

3.07.02. Pénzeszközök értékelési különbözetei 

A pénzeszközök fordulónapi értékelése keretében szükség szerint - a számviteli előírásoknak, valamint 
e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  devizás  átértékelés,  és  e  választás  esetén  valós  értékelés 
értékelési különbözete kerül elszámolásra. 

3.08. Aktív időbeli elhatárolások 

 
Az egyházi önkormányzat az aktív időbeli elhatárolás lehetőségét nem alkalmazza. 

background image

-13- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

4. Források értékeléséhez kapcsolódó számvitelpolitikai döntések 

4.01. Saját tőke 

4.01.01. A saját tőke védelmének biztosítása 

Amennyiben  a  saját  tőke  értékelése  során  a  tőkemegfelelésre  vonatkozó  előírások  (jegyzett  tőke 
fedezetlenné  válik,  vagy  a  saját  tőke  jelentős  mértékben  lecsökken)  sérülése  észlelhető,  úgy  azzal 
kapcsolatban az egyházi önkormányzat vezetése a szükséges intézkedéseket köteles megtenni. 

4.02. Kötelezettségek 

4.02.01. Kötelezettségek kivezetésének feltételei 

A  nyilvántartásokból  a  kötelezettség  akkor  kerül  kivezetésre,  ha  az  bármilyen  módon  kiegyenlítésre 
kerül,  a  hitelező  szempontjából  a  hatályos  előírások  szerint  behajthatatlannak  minősül,  vagy  arra  a 
jogosult a továbbiakban igazoltan nem tart igényt. 

4.02.02. Kötelezettségek értékelési különbözetei 

A  kötelezettségek  fordulónapi  értékelése  keretében  szükség  szerint  -  a  számviteli  előírásoknak, 
valamint  e  szabályzat  előírásainak  megfelelően  -  devizás  átértékelés  és  e  választás  esetén  valós 
értékelés értékelési különbözete kerül elszámolásra. 

5. További értékelési rendelkezések és számvitelpolitikai döntések 

5.01. Az eszközök és források értékelésének szabályozása 

Az  egyházi  önkormányzat  jelen  értékelési  szabályzata  a  számviteli  törvény,  valamint  a  vonatkozó 
állami és egyházi jogszabályok  számviteli politikára, azon belül az értékelési szabályzatra vonatkozó 
rendelkezéseivel  és  egyéb  előírásaival  összhangban,  vagy  attól  a  megbízható  és  valós  összkép 
biztosítása érdekében a szabályozott módon eltérve, továbbá a 'Számviteli politika' magyar számviteli 
standard  általános-  és  részletes  szakmai  koncepciójának,  különösen  a  'Követelmények  az  értékelési 
szabályzathoz  kapcsolódóan'  függelékének  felhasználásával,  az  egyházi  önkormányzat  gazdálkodása 
körülményeinek figyelembe vételével került összeállításra, megtartása a vagyoni helyzet áttekintését és 
ellenőrzését lehetővé teszi. 

Amennyiben a jogszabályi előírások oly módon változnak, hogy a jelen szabályzat egyes rendelkezései 
a megváltozott szabályozással összeegyeztethetetlenek, úgy értelemszerűen a jogszabály rendelkezéseit 
kell alkalmazni. Ebben az esetben a jogszabályi előírásoknak ellentmondó rendelkezéseket az előírások 
szerint,  azok  hiányában  a  lehető  legrövidebb  időn  belül,  de  legkésőbb  a  szabályzat  következő 
módosításának alkalmával a megváltozott előírásokkal összhangban módosítani kell. 

Amennyiben  valamely  korlátozás  vagy  lehetőség  értékhatára  a jogszabályi előírásokban  megváltozik, 
úgy  a  módosított  értékhatár  alkalmazható  akkor  is,  ha  annak  változása  a  szabályzaton  nem  került 
átvezetésre, de a korábbi szabályozás az értékhatár szélső értékére irányult. 

5.02. Itt nem szabályozott kérdések 

Az e szabályzatban nem szabályozott, az egyházi önkormányzat eszközeinek és forrásainak értékelése 
során  felmerülő  kérdések  esetében  az  e  szabályzatban  említett,  az  adott  kérdéssel  analóg,  annak 
megfeleltethető előírásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a szabályzat elveiből levezetve, a hatályos 
jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. 

background image

-14- 

egyházi önkormányzat 

Értékelési szabályzat 

 

6. Az eszközök és források értékelési szabályzatának változásai 

6.01. Az értékelési szabályzat módosítása 

Az  egyházi  önkormányzat  jelen  értékelési  szabályzatának  rendelkezései  érvényesen  csak  írásban,  a 
módosítást  követő  hatállyal  -  célszerűen  az  gazdasági  év  első  napjával  -  módosíthatók. 
Törvénymódosítás  esetén  a  változásokat  annak  hatálybalépésével  kell  alkalmazni,  azokat  szükség 
szerint  a  hatálybalépést  követő  90  napon  belül  kell  a  számviteli  politikán  -  így  e  szabályzaton  - 
átvezetni. 

6.02. A szabályzat változásai, a változások okai és hatásai 

Az  eszközök  és  források  értékelési  szabályzatának  változásai  oly  módon  követhetők  nyomon,  hogy 
változás  esetén  -  a  korábbi  változat  egyidejű  hatályon  kívül  helyezésével  -  a  szabályzat  új  változata 
kerül alkalmazásra, melyen annak hatályossága is feltüntetésre kerül. 

7. Megismerési záradék 

7.01. Igazolás 

Alulírott, mint az egyházi önkormányzat arra felhatalmazott képviselője, a jelen értékelési szabályzat 
érintettekkel  történő  megismertetéséről  gondoskodom,  a  szabályzat  alkalmazását  a  jelzett  hatállyal 
elrendelem. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. március »
március
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031