A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
1
A
MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS
EGYHÁZ
EGYSÉGES BELSŐ ELLENŐRZÉSI
SZABÁLYZATA
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
3
I. BEVEZETÉS
A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház háztartásáról szóló, 2016. évi VI.
törvényének VII. fejezetében rendelkezik az egyházi gazdálkodás ellenőrzéséről. Az egyház
önkormányzati testületei gondoskodnak saját, illetve az intézményeik gazdálkodásának
ellenőrzéséről, és alávetik magukat a felsőbb szintű egyházi ellenőrzésnek. Az ellenőrzési
feladatok ellátása a folyamatba épített vezetői ellenőrzés és fenntartói ellenőrzés mellett, belső
ellenőrzés és számvevőszéki ellenőrzés keretében történik.
A törvény 46. § (1) bekezdése kimondja, hogy minden egyházi gazdálkodó szervezet
kialakíthatja saját belső ellenőrzési rendszerét.
Jelen szabályzat az egyházi gazdálkodó szervezetek belső ellenőrzési tevékenységének
szabályait, eljárásrendjét rögzíti.
A szabályzat célja, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház
gazdálkodó szervezeteinél dolgozó belső ellenőrök a mindennapi munkájuk során egységes
eljárásrend és iratminták mentén végezzék tevékenységüket.
Az egyházi gazdálkodó szervezet belső ellenőrt munkaviszonyban, vagy megbízási
jogviszonyban foglalkoztathat. A belső ellenőrnek szakirányú gazdasági végzettséggel kell
rendelkeznie.
A belső ellenőrzés feladata az állami és az egyházi jogszabályok, eljárások pontos betartásának
ellenőrzése, a bevételek és kiadások, valamint az egyházi gazdálkodó szervezetek tevékenysége
gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata az egyházi
gazdálkodás átláthatósága érdekében. A belső ellenőrzés nem terjed ki a szakmai működés
törvényességi ellenőrzésére.
Az adott egyházi önkormányzat belső ellenőre
köteles ellenőrizni
A 2016. évi VI. törvény 46. § (3) előírásai alapján:
-
a saját jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség nélküli
egyházönkormányzatánál,
-
az illetékességi területén működő jogi személyiséggel rendelkező, vagy jogi személyiség
nélküli egyházönkormányzatnál,
-
a saját és az illetékességi területén működő egyházi önkormányzat által fenntartott jogi
személyiséggel rendelkező intézményeknél, vagy jogi személyiség nélküli szervezeti
egységeknél (MEE 2005. évi VIII. törvény 80. § (1) bekezdés).
Az országos egyház belső ellenőre
Köteles ellenőrizni
A 2/2010. (XII.9.) országos szabályrendelet 46. § (3) előírása alapján:
-
az országos egyház által fenntartott jogi személyiséggel rendelkező intézmények, vagy jogi
személyiség nélküli szervezeti egységek, és
-
az országos iroda osztályai gazdálkodásának tevékenységét.
Ellenőrzést folytathat le
A MEE 2016. évi VI. törvény 46. § (4) előírása szerint:
-
jogi
személyiséggel
rendelkező,
vagy
jogi
személyiség
nélküli
egyházönkormányzatoknál, és
-
az általuk fenntartott jogi személyiséggel rendelkező intézményeknél, vagy jogi
személyiség nélküli szervezeti egységeknél (MEE 2005. évi VIII. törvény 80. § (1)
bekezdés),
A 2016. évi VI. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés akkor rendelhető el, ha az
egyházi önkormányzat, illetve intézménye gazdálkodása során állami vagy önkormányzati
forrást használ fel, vagy országos egyházi támogatásban részesül.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
4
Fentiek figyelembevételével kell kialakítani az egyház belső kontrollrendszerét, az adott
egyházi önkormányzat számvevőszékével együttműködve, annak érdekében, hogy az
ellenőrzések ne egymást fedve, hanem egymásra épülve valósuljanak meg, és ne maradjanak
ellenőrizetlen területek.
Jogszabályi háttér:
A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartásáról szóló 2016. évi VI. törvény
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájáról szóló 2/2010. (XII.9.) országos
szabályrendelete
A belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr) e
szabályzat alkalmazása során alkalmazandó vonatkozó rendelkezései.
II. BELSŐ ELLENŐRZÉSI ALAPSZABÁLY
Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok:
A belső ellenőrzési szabályzat a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (Institute of Auditors,
IIA) által kiadott „Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái” alapján
készült, figyelembe véve az egyház sajátosságait, az eddig kialakított gyakorlatot, valamint a
belső ellenőrzéssel szemben támasztott egyéb vezetői elvárásokat.
A Normák célja:
-
hogy meghatározzák azokat az alapelveket, amelyek a belső ellenőrzés
gyakorlatát jellemzik,
-
keretet biztosítanak a sokrétű, értékteremtő belső ellenőrzési tevékenység
végrehajtásához és előmozdításához,
-
alapot teremtsenek a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséhez; segítsék a
szervezeti folyamatok és működés színvonalának javítását.
A belső ellenőrzés definíciója, célja és feladata
A Belső Ellenőrök Nemzetközi Standardja megfogalmazásában a belső ellenőrzés független,
tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött
szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje (1000. norma)
A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed
az állami és az egyházi jogszabályok,
irányelvek és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, a bevételek és kiadások, valamint az
intézmények tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének
vizsgálatára, az egyházi gazdálkodás átláthatósága érdekében.
A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében, az ellenőrzött szervezet céljai
elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen
-
Elemzi, vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon
megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát.
-
A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint
elemzéseket, értékeléseket készít az egyházi intézmények fenntartója számára a
felügyeletük alá tartozó szervezetek működése, eredményességük növelése, valamint
továbbfejlesztése érdekében.
-
Ajánlásokat és javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok
megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, valamint a szabálytalanságok
megelőzése, illetve feltárása érdekében
-
Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
5
-
A szervezeten belül a nemzetközi és a magyarországi belső ellenőrzési standardokban
rögzítettek – és szükség - szerint tanácsadási tevékenységet lát el.
Az ellenőrzés típusai:
Szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység
működése, illetve tevékenysége megfelelően szabályozott-e, és érvényesülnek-e a hatályos
jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai.
Pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak,
valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.
Rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó
vizsgálatát kell elvégezni.
Teljesítmény-ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az adott szervezet által végzett
tevékenységek, programok egy jól körülhatárolható területén a működés, illetve a
forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg.
Informatikai ellenőrzés az intézménynél működő informatikai rendszerek megfelelőségére,
megbízhatóságára, biztonságára, valamint a rendszerben tárolt adatok teljességére,
megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul.
A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:
-
vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével,
vizsgálatával, kockázatának becslésével.
-
pénzügyi, tárgyi, humánerőforrás-kapacitásokkal való ésszerűbb és hatékonyabb
gazdálkodásra irányuló tanácsadás.
-
folyamatok nyomon követése, vagy tervezésében való közreműködés és képzés.
Függetlenség, tárgyilagosság
A belső ellenőrzési tevékenységnek függetlennek kell lennie, és a belső ellenőröknek
tárgyilagosan kell végezniük munkájukat. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet
tevékenységét a szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki
küldi meg (1100. norma)
A belső ellenőrnek tevékenysége során függetlennek, külső befolyástól mentesnek,
pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie.
A belső ellenőrzés szervezeti és funkcionális függetlensége az egyház szintjén az alábbiak
szerint valósul meg:
(1) Az egyházi önkormányzatok és az intézmények belső ellenőrének vonatkozásában:
a)
Az egyházi gazdálkodó szervezet munkaviszonyban álló belső ellenőre felett az adott
egyházi önkormányzat elnöksége, az intézmény belső ellenőre felett az intézmény
vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat.
b)
Az egyházi gazdálkodó szervezet belső ellenőre az adott egyházi önkormányzat
elnöksége, az intézmény belső ellenőre az intézmény vezetője által jóváhagyott éves
ellenőrzési terv szerint végzi munkáját.
c)
Feladatai teljesítéséről, megállapításairól minden esetben írásos beszámolójelentés
formájában köteles tájékoztatni az adott egyházi önkormányzat elnökségét, illetve az
intézmény vezetőjét.
(2) Az országos egyház belső ellenőrének szervezeti és funkcionális függetlensége a 2/2010.
(XII.9.) országos szabályrendelet 46. §-ában leírtak szerint valósul meg:
a)
A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az országos presbitérium
gyakorolja.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
6
b)
A belső ellenőr az országos presbitérium által jóváhagyott éves ellenőrzési terv szerint
végzi munkáját.
Munkája során köteles ellenőrizni a jóváhagyott éves ellenőrzési tervben foglaltak
szerint az országos iroda osztályainak, az országos egyház, mint fenntartó hatáskörébe
tartozó intézmények gazdálkodásának tevékenységét. Vizsgálja a belső folyamatokat,
azok jogszerűségét, ellenőrzi a jogszabályi rendelkezések betartását.
c)
Feladatai teljesítéséről, megállapításairól minden esetben írásos beszámolójelentés
formájában köteles tájékoztatni az országos presbitériumot és az országos
irodaigazgatót.
A funkcionális függetlenséget különösen az alábbiak tekintetében kell biztosítani:
-
az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli
ellenőrzések figyelembevételével;
-
az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
-
az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
-
következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
-
a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az
államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal
összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem
vonható be.
A belső ellenőr nem rendelkezhet semmilyen, az ellenőrzött tevékenység feletti hatáskörrel és
nem lehet az ellenőrzött tevékenységért felelős. A belső ellenőr nem vehet részt az egyházi
gazdálkodó szervezetek és az intézmények operatív működésével kapcsolatos feladatok
ellátásában, különösen az alábbiakban:
a)
a szervezet működésével kapcsolatos döntések meghozatala, kivéve a vezetők támogatása
az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának
becslésével;
b)
a szervezet bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel;
c)
pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása,
a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül;
d)
a szervezet bármely, nem a belső ellenőrzési egység által alkalmazott munkatársa
tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként segítik a belső
ellenőröket;
e)
belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül;
f)
intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül.
Összeférhetetlenség
A belső ellenőr tekintetében összeférhetetlenség áll fenn és ezért nem vehet részt
bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben
-
Az ellenőrzött gazdálkodó szervezet, intézmény, illetve szervezeti egység vezetőjének
vagy alkalmazottjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti
közeli hozzátartozója.
-
Korábban az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének munkáltatói jogköre
alá tartozott, a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül.
-
Az ellenőrizendő szakterülettel vagy szervezettel közös, illetve kapcsolódó program vagy
feladat végrehajtásában közreműködött, a program lezárását, illetve a feladat elvégzését
követő egy éven belül.
-
Az adott bizonyosságot adó tevékenység tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem
várható el.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
7
A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol
korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független egy esetleg később elrendelt
ellenőrzéstől.
Szakértelem és kellő szakmai gondosság
A megbízatásokat szakértelemmel es kellő szakmai gondossággal kell végrehajtani (1200.
norma).
Szakértelem
A belső ellenőröknek rendelkezniük kell az egyéni feladataik elvégzéséhez szükséges tudással,
szakismerettel es egyéb képességekkel. A belső ellenőrzésnek szervezeti szinten is birtokolnia
kell, vagy el kell sajátítania a feladatai végrehajtásához szükséges tudást, szakismeretet es
egyéb képességeket.
Ha a belső ellenőr nem rendelkezik egy megbízás egészének vagy egyes részeinek
végrehajtásához szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel, akkor vissza kell
utasítania a megbízást, vagy megfelelő tanácsot es segítséget kell igényelnie.
Kellő szakmai gondosság
A belső ellenőrnek rendelkeznie kell azzal a gondossággal és szakismerettel, ami egy
megfelelően alapos es hozzáértő belső ellenőrtől elvárható. A kellő szakmai gondosság nem
jelent tévedhetetlenséget.
A belső ellenőrnek kellő szakmai gondossággal kell figyelembe venni a következőket:
-
A megbízás céljainak eléréséhez szükséges munka mennyisége;
-
A bizonyosságot adó eljárások tárgyának relatív összetettsége, fontossága és
jelentősége;
-
Az
irányítási,
kockázatkezelési
es
kontrollfolyamatok
megfelelősége
és
eredményessége;
-
Jelentős hibák, visszaélések és szabálytalanságok valószínűsége;
-
A vizsgálat költsége a várható haszonnal szemben.
A belső ellenőrnek fel kell figyelnie azokra a jelentős kockázatokra, amelyek negatív hatással
lehetnek a célkitűzésekre, a működésre vagy az erőforrásokra. Ugyanakkor a bizonyosságot adó
eljárások önmagukban – még ha kellő szakmai gondossággal is történnek – nem garantálják
minden jelentős kockázat feltárását.
Folyamatos szakmai fejlődés
A belső ellenőrnek folyamatos szakmai fejlődés útján növelnie kell tudását, szakismereteit es
egyéb képességeit.
Jogok és kötelezettségek
1. A belső ellenőr jogai és kötelezettségei
1.1. A belső ellenőr jogosult (Bkr. 25. §):
a)
Az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet
biztonsági előírásaira, munkarendjére.
b)
Az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó dokumentumokba,
valamint elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a külön
jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot,
kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat
másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni, illetve visszaadni.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
8
c)
Az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban
információt kérni.
d)
Az ellenőrzött szervezet működésével és gazdálkodásával összefüggő kérdésekben
információt kérni más szervezetektől.
e)
A vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni.
1.2. A belső ellenőr köteles (Bkr. 26. §):
a)
Az ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani.
b)
Tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezet vezetőjét tájékoztatni, és
megbízólevelét bemutatni.
c)
Objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket
megvizsgálni.
d)
Megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően
írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani.
e)
Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi
eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját észleli,
haladéktalanul köteles jelentést tenni
(1) Az egyházi gazdálkodó szervezet és az intézmények belső ellenőrének
vonatkozásában az egyházi gazdálkodó szervezet elnökségének, intézmények
esetében az intézményvezetőnek.
(2) Az országos egyház belső ellenőrének vonatkozásában a MEE elnök-püspökének,
és az országos felügyelőnek.
f)
Az ellenőrzési jelentés tervezetet az ellenőrzött szervezet, vezetőjével egyeztetni,
ellenőrzési jelentést készíteni, az ellenőrzési jelentés aláírását követően a lezárt
ellenőrzési jelentést megküldeni
(1) Az egyházi gazdálkodó szervezet és az intézmények belső ellenőrének
vonatkozásában az ellenőrzött szervezet vezetőjének, és az egyházi gazdálkodó
szervezet elnökségének, intézmények esetében az intézményvezetőnek.
(2) Az országos egyház belső ellenőrének vonatkozásában a vizsgált szervezet
vezetőjének, az elnök-püspöknek, az országos felügyelőnek, az országos
irodaigazgatónak, és az országos iroda szakmailag illetékes osztályvezetőjének.
g)
Ellenőrzési megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi
ok tudomására jutásáról haladéktalanul jelentést tenni a megbízójának, amelynek
elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik.
h)
Az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni,
illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve
fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság
gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat a szükséges intézkedések megtétele
érdekében az ellenőrzött szerv vezetőjének jegyzőkönyv alapján átadni.
i)
Az ellenőrzött szervezetnél a biztonsági szabályokat és a munkarendet figyelembe
venni.
j)
A tudomására jutott információt, üzleti és gazdasági titkot megőrizni.
k)
Az ellenőrzési tevékenységet jelen kézikönyvben meghatározott módon megfelelően
dokumentálni, az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat – az adatvédelmi
és a minősített adatok védelmére vonatkozó előírások betartásával – az ellenőrzés
dokumentációjához csatolni.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
9
2. Az ellenőrzött szervezet jogai és kötelezettségei
2.1. Az ellenőrzött szervezet vezetője és alkalmazottai jogosultak (Bkr. 27. §):
a)
Az
ellenőr személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve
megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni.
b)
Az ellenőrzés megállapításait megismerni, azokra észrevételeket tenni, és az
észrevételekre választ kapni.
2.2. Az ellenőrzött szervezet vezetője és alkalmazottai kötelesek (Bkr. 28. §):
a)
Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni.
b)
Az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot
megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, kérés esetén az eredeti
dokumentumokat – másolat és jegyzőkönyv ellenében – az ellenőrnek a megadott
határidőre átadni.
c)
A saját hatáskörébe tartozóan az ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján a
végrehajtásért felelősöket és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet
készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, arról a belső ellenőrt
tájékoztatni.
d)
Az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani.
III. A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ SZAKMAI ETIKAI KÓDEX
Az etikai kódex célja a belső ellenőrzési szakmán belüli etikai kultúra erősítésének
előmozdítása és a belső ellenőrök magatartási szabályait rögzítő olyan követelményrendszer
felállítása, amelyet a belső ellenőröknek feladatuk ellátása során követniük kell.
Az ellenőrök munkájának és magatartásának mindenkor és minden körülmények között
feddhetetlennek kell lennie. Az etikai kódex elfogadása, a kódexben foglaltak betartás növeli a
bizalmat az ellenőrök és munkájuk iránt.
Alapelvek
1. Feddhetetlenség
A belső ellenőr feddhetetlensége megalapozza az ellenőr szakvéleménye iránti bizalmat.
A belső ellenőr:
-
Munkáját becsülettel, a tőle elvárható tisztességgel, szakmai gondossággal,
hozzáértéssel és felelősséggel végzi.
-
A vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően végzi
munkáját, alakítja ki szakvéleményét.
-
Tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső
szabályzatot sért, illetve nem méltó a belső ellenőrzési szakmához.
-
Tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve
munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi.
2. Függetlenség, tárgyilagosság, pártatlanság
A belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy
folyamat vizsgálatánál az információ gyűjtése, elemzése, értékelése és közlése, valamint
állásfoglalások kialakítása és közlése során.
A belső ellenőr megőrzi függetlenségét a vizsgált szervezettől, illetve az egyéb külső
érdekcsoportoktól. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel,
véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
10
A belső ellenőr:
1.
Tartózkodik minden olyan tevékenységtől vagy kapcsolattól, amely csorbíthatja
értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet érdekeit sértheti.
2.
Politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét.
3.
Olyan, megfelelően megalapozott és objektív jelentést készít, amelyben a
következtetések kizárólag a belső ellenőrzési standardokban foglaltakkal összhangban
lévő, megfelelő és elegendő bizonyítékon alapulnak.
4.
Nem fogadhat el olyan ajándékot, juttatást vagy jogosulatlan előnyt, amely
befolyásolhatja objektív szakmai véleményének kialakítását.
5.
Jelentésében szerepeltet minden olyan lényeges és jelentős tényt, amely biztosítja a
vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét.
6.
Mérlegel minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésére bocsátott
információt és véleményt, azonban azok megalapozatlanul nem befolyásolhatják a belső
ellenőr saját következtetéseit.
3. Titoktartás
A belső ellenőr bizalmasan kezel minden, az ellenőrzés során tudomására jutott adatot és
információt. Megfelelő felhatalmazás nélkül ezeket az információkat nem hozhatja
nyilvánosságra, illetéktelen személyek tudomására, kivéve amennyiben információ közlése
jogszabályi vagy szakmai kötelessége.
A belső ellenőr:
1.
Tevékenysége során tudomására jutott információkat körültekintően kezeli, azok
megfelelő védelméről gondoskodik.
2.
A tudomására jutott adatokat, információkat személyes célokra, haszonszerzésre, a
jogszabályi előírásokkal ellentétes módon, más intézmények, illetve személyek javára
vagy kárára, az ellenőrzött szervezet érdekeit és a közérdeket sértő módon nem
használhatja fel.
4. Szakértelem
A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr a feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek,
szakértelem és tapasztalatok birtokában látja el.
A belső ellenőr:
1.
Kizárólag olyan ellenőrzést végez, amelyhez rendelkezik a szükséges ismeretekkel,
szakértelemmel és tapasztalattal, vagy gondoskodik megfelelő külső szakértő
bevonásáról.
2.
Belső ellenőrzési tevékenységét a pénzügyminiszter által közétett iránymutatásokkal
(Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standardjai), ajánlásokkal és módszertani
útmutatókkal összhangban végzi.
3.
Törekszik szakmai ismereteit, tevékenysége hatékonyságát és minőségét folyamatosan
fejleszteni.
5. Együttműködés
A belső ellenőr köteles olyan magatartás tanúsítani, amely elősegíti az ellenőrök közötti és a
szakmán belüli együttműködést és jó kapcsolatok kialakítását.
A belső ellenőr:
Együttműködés révén elősegíti a szakmai fejlődést.
Együttműködik kollegáival.
Együttműködik az ellenőrzött szervezettel.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
11
6. Összeférhetetlenség
Amennyiben a belső ellenőr a vizsgált szervezetnél tanácsadási vagy egyéb nem ellenőrzési
tevékenységet végez vagy végzett, biztosítani kell, hogy e tevékenységek ne vezessenek
összeférhetetlenséghez.
A belső ellenőr:
1.
Függetlenségét megőrzi és elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját
azáltal is, hogy elutasít minden ajándékot vagy juttatást, amely befolyásolja, vagy
befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét.
2.
Elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet vezetésével és alkalmazottaival,
valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja, vagy veszélyeztetheti függetlenségét.
3.
Nem használhatja fel hivatalos pozícióját magáncélra, és elkerüli az olyan
kapcsolatokat, amelyek a korrupció veszélyét hordozzák magukban, vagy amelyek
kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban.
4.
Tanácsadás, illetve egyéb nem ellenőrzési tevékenység keretében nem vehet át a
vizsgált szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget.
IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK,
FOLYAMATOK ÉS ELJÁRÁSRENDEK
Az ellenőrzés folyamatábrája (1. számú melléklet)
1. A belső ellenőrzés tervezése, éves terv összeállítása
1.1. A tervezés előkészítésének lépései
Általános felmérés
Az általános felmérés keretében, a belső ellenőr összegyűjti és elemzi az egyházi gazdálkodó
szervezetek és az intézmények működési környezetében és folyamataiban történt változásokat,
úgymint:
•a magyar és európai uniós jogszabályi változások;
•belső szervezeti változások;
•belső eljárások, szabályzatok változása;
•gazdasági program, ágazati koncepciók változásai.
A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása
A belső ellenőrzési tevékenység a szervezet működési folyamatainak ellenőrzésére koncentrál.
Különösen fontos a tervezés során figyelembe venni a szervezet működési folyamatait és
azonosítani a folyamatgazdákat, vagyis azokat a személyeket az egyház szervezetein belül, akik
elsődlegesen felelősek az adott folyamat előkészítéséért, végrehajtásáért, működtetéséért.
1.2. Kockázatelemzés, témajavaslatok bekérése
A kockázatelemzés objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely
meghatározza tevékenységekben rejlő kockázatokat.
A belső ellenőr az éves ellenőrzési munkaterv összeállítását megelőzően kockázatfelmérést
végez, melynek célja a fő folyamatok és folyamatok (tevékenységek, területek) kockázatainak
felmérése, a folyamatok prioritásának meghatározása.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
12
A kockázatelemzési folyamat lépései (2. sz. melléklet)
a) Kockázatok azonosítása
:
a tevékenységek (fő és folyamatok) meghatározása
vezetői szinten a tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok meghatározása (alacsony,
közepes, magas)
b) Kockázatok értékelése
A vezetők által azonosított kockázatok összesítése, a magas kockázatú tevékenységek
meghatározása.
A következő évben ellenőrzésre kijelölt folyamatok, tevékenységek, intézmények,
osztályok kiválasztása.
c) Ellenőrzési témajavaslatok bekérése, előkészítése
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó eltérések
Az országos egyház belső ellenőre az éves ellenőrzési munkaterv összeállítását megelőzően,
minden évben az oktatási, a diakóniai és egyéb intézményekre, valamint az országos iroda
osztályaira vonatkozóan is, elvégzi a kockázatfelmérést.
1.3. Kapacitás felmérés
Minden egyházi gazdálkodó szervezet az általa foglalkoztatott belső ellenőrök létszámát úgy
határozza meg, hogy teljesíteni tudja a 2016. évi VI. törvény 46. § (3) bekezdésében előírt
feladatot. A belső ellenőri feladatok ellátására munkaviszony vagy megbízási jogviszony
létesíthető.
Megbízási jogviszony esetén szerződés kell kötni a Megbízottal. A szerződésben rögzíteni kell,
hogy a Megbízott köteles alkalmazni a Magyarországi Evangélikus Egyház belső ellenőrzési
szabályzatában előírtakat.
Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához speciális szakismeretre van szükség (pl.:
informatikai, közbeszerzési stb.), vagy a meglévő belső ellenőri kapacitás ideiglenesen nem
elegendő az elvégzendő feladatok mennyiségéhez külső szakértőt kell/lehet igénybe venni.
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó eltérések
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2
fő belső ellenőrt alkalmaz, nagyobb létszámra nincs
lehetőség. Ennek megfelelően kell megtervezni az ellenőrzéseket és egyéb tevékenységeket,
összehangolni ezek arányát.
1.4. Az éves ellenőrzési terv
Az éves ellenőrzési terv az alábbiakat tartalmazza:
•
az ellenőrzött szervezet megnevezését,
•
az ellenőrzés tárgyát,
•
az ellenőrzésre vonatkozó stratégiát (ellenőrzés célja, módszere)
•
az ellenőrzött időszakot,
•
az ellenőrzések típusát és jellegét,
•
az ellenőri kapacitást (erőforrás szükséglet),
•
az ellenőrzések ütemezését,
Az ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron
kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek.
A belső ellenőrzés az éves munkatervében a rendelkezésre álló nettó munkaidő maximum 10
%-át különíti el soron kívüli ellenőrzések elvégzésére.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
13
Az ellenőrzési tervezési folyamat során a következő kulcsfontosságú alapelveket kell követni:
A tervezést eredendő kockázatokra kell alapozni. Az ellenőrzési feladatok
prioritásainak kidolgozása során a belső ellenőrzés az eredendő kockázatelemzés
eredményeit felhasználva jár el.
A tervezésnek a jövőbe kell tekinteni.
A tervezésnek folyamatosnak kell lennie. Minden év végén meg kell határozni a
következő esztendő konkrét feladatait.
A tervezésnek, rugalmasnak és aktualizáltnak kell lennie. Az esetleges feladat és
struktúraváltozások miatti változásokat értékelni kell és az ellenőrzési terveket, ennek
megfelelően kell módosítani.
A belső ellenőr az ellenőrzések éves tervezését konkrét ellenőrzési célokra és az ellenőrzés
tárgyára vonatkozóan végzi és megbizonyosodik arról, hogy az erőforrások mértéke megfelelő-
e a meghatározott célok eléréséhez.
Az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon és a belső
ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia, de feltétlen figyelembe kell venni
az ellenőr tapasztalatát, tudását és hozzáértését is.
Az éves ellenőrzési terv mintája a (3. sz. mellékletben) található.
Az éves ellenőrzési terv egyeztetése, jóváhagyása
Az éves ellenőrzési munkatervet az egyházi gazdálkodó szervezet presbitériuma, intézmények
esetében az intézmény vezetője hagyja jóvá. A munkaterv év közbeni módosítása és a soron
kívüli ellenőrzések elrendelése az egyházi gazdálkodó szervezet presbitériumának, vagy az
intézmény vezetőjének a hatásköre.
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó eltérések
Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőr a tárgyévet megelőző év október 31-ig készíti el.
A belső ellenőr az elkészült munkatervet egyezteti az elnök-püspökkel, az országos
felügyelővel és az országos irodaigazgatóval. Az egyes intézményekre vonatkozó
ellenőrzéseket a szakmailag illetékes osztály vezetőjével. Az egyeztetett belső ellenőrzési
tervet küldi meg a belső ellenőr az OP és a GB tagjainak.
Az éves ellenőrzési munkatervet az országos presbitérium évi rendes utolsó ülésén
tárgyalja és hagyja jóvá. A munkaterv év közbeni módosításához az országos
presbitérium jóváhagyása szükséges.
A soron kívüli ellenőrzés elrendelése az országos presbitérium hatásköre. A két
presbitériumi ülés között az elnök-püspök és az országos felügyelő rendeli el a 164/4/2014.
(IX.18.) országos presbitériumi határozat felhatalmazása alapján.
2. Az éves ellenőrzési terv végrehajtása
Az ellenőrzés végrehajtásának dokumentumai és a dokumentumok útja a (4/1. sz. mellékletben)
látható.
Az országos egyház belső ellenőrzésére vonatkozó eltérések
Az országos egyház belső ellenőrzése által végrehajtott ellenőrzések dokumentumai és a
dokumentumok útja a (4/2. sz. mellékletben) látható.
2.1. Az ellenőrzésre való felkészülés
Az ellenőrzések végrehajtása az éves ellenőrzési tervben foglalt ellenőrzések módszeres
elvégzését jelenti. Az ellenőrzéseket a belső ellenőr végzi, aki felelősséget vállal az elvégzett
ellenőrzési munka minőségéért és teljességéért.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
14
2.1.1. A rendelkezésre álló háttér információk összegyűjtése
Az ellenőrzésre való felkészülés során a belső ellenőr információt gyűjt:
az ellenőrzött szervezet működését meghatározó jogszabályokról (állami és egyházi
jogszabályok)
az ellenőrzött szervezet működéséről (az ellenőrzött szervezet nagysága, a feladatellátás
összetettsége, ellátottak, dolgozók létszáma stb.)
az ellenőrzött folyamatok, tevékenységek és területek megismerése
A rendelkezésre álló információk forrásai a következők:
•
vonatkozó törvények, rendeletek, külső szabályzatok és útmutatók,
•
belső szabályzatok és más írott eljárásrendek,
•
Mások munkájának felhasználása:
a) korábbi évek belső ellenőrzési dokumentumai,
b) külső ellenőrzést végzők, vagy más szervezet által korábban végzett
ellenőrzések ellenőrzési jelentései (pl. NAV, Állami Számvevőszék stb.).
A fenti információk alapján a belső ellenőr az egyes ellenőrzések megkezdésekor felméri az
ellenőrzött szervezet, folyamat, vagy tevékenység kontrollkörnyezetét.
A felmérés szempontjai, a kontrollkörnyezet értékelése:
1.
komplett szabályzat rendszer megléte (folyamatok, eljárások szabályozottsága),
2.
feladat és felelősségi rendszer kialakítása (szabályzatokban, munkaköri leírásokban),
3.
Kontroll tevékenységek működése (folyamatba épített előzetes és utólagos és vezetői
ellenőrzés, „négy szem elve” stb.).
4.
Korábbi külső-belső ellenőrzések során tapasztalt hibák, intézkedések értékelése.
A felmérés részletes minősítési szempontjait a (5. számú melléklet) tartalmazza.
2.1.2. Adminisztratív felkészülés - megbízólevél, értesítőlevél
A megbízólevél elkészítése
A belső ellenőrt minden egyes ellenőrzés lefolytatásához megbízólevéllel kell ellátni (Bkr. 34.
§ (1))
.
A megbízólevelet az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksége, intézmények esetében az
intézményvezető írja alá.
Az országos egyház belső ellenőrzésére vonatkozó eltérések
Az országos egyház belső ellenőreinek megbízólevelét
-
az országos presbitérium által elfogadott éves ellenőrzési munkatervben előírt ellenőrzések
esetén az elnök-püspök és az országos felügyelő együttesen írja alá.
-
A 164/4/2014. (IX.18.) országos presbitériumi határozat alapján elrendelt soron kívüli
ellenőrzés esetén az elnök-püspök és az országos felügyelő együttesen írja alá.
A megbízólevelet a belső ellenőr köteles az ellenőrzött szervezet vezetőjének bemutatni. A
megbízólevél mintája az 1. sz. iratmintában található.
Az ellenőrzött szervezet vezetőjének értesítése
A Bkr. 35. (1) és (4) bekezdése alapján a belső ellenőr a helyszíni vizsgálatot – annak
megkezdése előtt legalább 3 munkanappal - megelőzően írásban értesíti az ellenőrzött
szervezet, szervezeti egység vezetőjét.
Ennek keretében tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról, a jogszabályi felhatalmazásról,
az ellenőrzés várható időtartamáról, valamint az ellenőrzés lefolytatásához szükséges
dokumentumokról 2. sz.
iratminta.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
15
Az előzetes bejelentést nem kell megtenni, ha az meghiúsíthatja az eredményes ellenőrzés
lefolytatását.
Az előzetes bejelentés elhagyásáról az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksége, intézmények
esetében az intézményvezető dönt.
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó eltérések
Az országos egyház belső ellenőre esetében az előzetes bejelentés elhagyásáról az országos
presbitérium dönt. A 164/4/2014. (IX.18.) országos presbitériumi határozat alapján elrendelt
soron kívüli ellenőrzés esetén az elnök-püspök és az országos felügyelő együttes döntése
szükséges a bejelentés elhagyásáról.
Az ellenőrzés célkitűzéseinek meghatározása
A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2210 számú standardja kiemeli, hogy az
ellenőrzési célkitűzéseket minden egyes ellenőrzési feladatra meg kell határozni.
Az ellenőrzési célkitűzés tulajdonképpen annak tágabb megfogalmazása, hogy az ellenőrzés
mire irányul.
Az ellenőrzés hatókörének, tárgyának rögzítése
Az ellenőrzés tárgyának rögzítése során meg kell határozni, hogy az ellenőrzés mit foglaljon
magába, mire irányuljon. Ez a kockázatelemzés során nyert folyamatismeret, háttér
információk, és az ellenőrzési cél segítségével határozható meg. A tárgy meghatározása akkor
megfelelő, ha biztosítja, hogy az ellenőr az azonosított kockázatokat kezelni hivatott kontrollok
megfelelőségéről megalapozott véleményt tudjon alkotni és ahhoz, megfelelő bizonyítékot
tudjon szolgáltatni.
Vizsgálati eljárások és módszerek
A belső ellenőrnek az ellenőrzési célnak és feladatoknak megfelelően kell kiválasztani a
vizsgálati eljárásokat és módszereket, amelyek a következők lehetnek:
a)
eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése;
b)
pénzügyi számviteli adatok, költségvetés, beszámolók, szerződések, programok
elemzése és értékelése;
c)
folyamatok és rendszerek működésének tesztelése;
d)
dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata;
e)
közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (interjú, rovancsolás, szemle, mintavételes
vizsgálat);
2.2. Az ellenőrzés lefolytatása
A helyszíni munka az ellenőrzési program végrehajtását jelenti, amely az adott folyamat
kockázatainak és a hozzájuk tartozó ellenőrzési pontoknak vagy folyamatoknak (kontrollok) a
részletes elemzéséhez, értékeléséhez vezet.
Az ellenőrzési célkitűzések elérése és az ellenőrzési program megfelelő végrehajtása érdekében
a belső ellenőrnek:
-
ismernie kell azon kérdésköröket, amelyeket az előző ellenőrzések nem vizsgáltak,
-
minden szokatlan adatra, tényre rá kell kérdeznie,
-
megállapításait és következtetéseit a bizonyítékok elemzésére és értékelésére kell
alapoznia.
2.2.1. Alapvető vizsgálati eljárások, technikák
Az ellenőrzés során a belső ellenőrnek a megállapításai, következtetései, véleménye
kialakításához, az ezeket alátámasztó bizonyítékok megszerzéséhez különböző közvetlen és
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
16
közvetett módszereket, továbbá az ezek révén megszerzett információk feldolgozását szolgáló
logikai eljárásokat, technikákat kell alkalmaznia.
Elemző eljárások
Az elemző eljárások az információk, adatok lényeges arányainak, trendjeinek (két-három év
viszonylatában) vizsgálatát jelentik annak eldöntéséhez, hogy az ellenőrzött információk
összességükben megfelelnek-e a belső ellenőr – ellenőrzött szervezetről és tevékenységekről
szerzett – ismereteinek. Az elemző eljárásokat az ellenőrzés előkészítése (tervezése), valamint
a helyszíni ellenőrzés szakaszában is alkalmazni kell. Ha az elemző eljárások a más úton
szerzett információknak ellentmondó eredményeket mutatnak, meg kell vizsgálni az ezt
előidéző körülményeket, okokat és magyarázatukra megfelelő bizonyítékokat kell szerezni.
Mintavételi eljárások
A mintavétel a tételes vizsgálati eljárások elvégzésének egy speciális eszköze, amikor a
vizsgálandó adatállományból kiválasztott tételek tesztelésével nyert megállapításokat vetíti ki
a belső ellenőr a teljes adatállományra. (pl. tesztelés)
Az ellenőrzési mintavétel megtervezésénél az egyes ellenőrzési célokat, a mintavétel
alapsokaságát, valamint a minta méretét kell figyelembe venni. A mintát úgy kell kiválasztani,
hogy az reprezentálja a mintavételi alapsokaságot.
A mintába került elemek ellenőrzési célok szerinti vizsgálata után a mintavételi eredmények
értékelése keretében elemezni kell a mintában feltárt bármilyen hibát, ki kell vetíteni azokat a
teljes sokaságra, újra kell értékelni a mintavételi kockázatot.
A tételes tesztek csak az egyedi műveletekre, tranzakciókra, adatokra értelmezhetők, a főkönyvi
könyvelésben alkalmazott (bér-, pénztár-, vegyes stb.) feladásokra nem.
A mintavétel egysége a mintavétel céljától függ. A mintavétellel kapcsolatos bizonytalanság
mértékét a belső ellenőr a minta méretének növelésével csökkentheti.
Interjú, mint a folyamatok és a kockázatok elemzésének eszköze
Az ellenőrök, a folyamatgazdákkal és a folyamatban résztvevő más munkatársakkal interjúkat
készítenek a folyamatok és kockázatok elemzése céljából. Az interjúknak az a célja, hogy
elmélyítsék ismereteiket a folyamatokról, tevékenységekről, kockázatokról és vonatkozó
ellenőrzési pontokról. Az interjú alapján az ellenőr bővítheti ismereteit a folyamatok részletes
átvizsgálása során, amikor:
•
a folyamatot működés közben vizsgálja;
•
egy vagy több tranzakciót végigkövet a teljes folyamatban, annak kezdetétől a végéig.
Az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelése
Az ellenőrzési pontok és folyamatok, illetve a kockázatok megismerésére alapozva az ellenőrök
értékelik, hogy az egyes kontrollok milyen hatékonyan csökkentik, vagy eredményesen kezelik
az adott kockázatokat.
Az ellenőrnek az ellenőrzési pontok vagy folyamatok felmérése során folyamatosan keresnie
kell a választ az alábbi kérdésekre:
•
“Mi hibásodhat meg a folyamatban?”
•
“Milyen intézkedések biztosítják, hogy a folyamat nem hibásodik meg?”
•
“Ezek az intézkedések megfelelőek-e arra, hogy a kockázatot elfogadható szintre
csökkentsék?”
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
17
A tesztelés szerepe a kontrollok értékelésében (mintavétel)
A tesztelés célja, hogy meghatározza a jelentős kockázatok kontrolljainak működése megfelel-
e az elvárásoknak.
Az ellenőrzési pontokat vagy folyamatokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani:
•
vezetői ellenőrzés: a vezetők által végzett felülvizsgálat, beleértve a költségvetés és a
teljesítmény összehasonlítását, rendkívüli jelentéseket.
•
szervezeti kontrollok: feladatkörök szétválasztása, felelősségi körök világos
meghatározása.
•
jóváhagyási kontrollok: jóváhagyás előtti jól meghatározott és dokumentált
ellenőrzések;
•
működési kontrollok: a folyamat teljes körű végrehajtásának biztosítására -. beleértve a
számozott dokumentumok sorszámának ellenőrzése - egyeztetések és egy
dokumentumcsomag másikkal való összehasonlítása (pl. a megrendelések számlákkal
való egyeztetése).
•
hozzáférési kontrollok – mind fizikai ellenőrzés, pl. biztonsági és logikai ellenőrzési
pontok, mind a számítógépes iratok jelszavas védelme.
Az ellenőr az ellenőrzési tevékenység keretében:
•
Azonosítja, mely kontrollokat kell tesztelni a következő irányelvek alkalmazásával:
-
ha a hatékonyság biztosított az ellenőrzési pontot vagy folyamatot fel kell jegyezni,
de tesztelni nem kell.
-
ha a hatékonyság nem biztosított tesztelni kell az ellenőrzési pontot vagy
folyamatot.
•
meghatározza, hogy a kontrollokat hogyan kell tesztelni (tesztelési technikák).
•
meghatározza, hogy milyen nagyságú mintát kell alkalmaznia tesztelés során.
Tesztelési technikák
•
Bizonylatolás (dokumentumok átvizsgálása): a tételek végigkövetése az
alapdokumentumig
az
ellenőrzési
pontok vagy folyamatok működésének
bizonyításához.
•
Újraértékelés: a meglévő ellenőrzési pontok vagy folyamatok újbóli értékelése, az
ellenőrzés eredményeinek, illetve az alkalmazottak által elért eredmények és a vezetők
által megtett intézkedések összehasonlítása.
•
Megfigyelés: egy ellenőrzési pont vagy folyamat működésének megfigyelése; ez főként
akkor fontos, ha nincs a teljesítésről fizikai bizonyíték.
•
Kikérdezés: tudakozódni arról, hogy a kontrollt hogyan hajtják végre, ki hajtja végre,
és milyen eljárások vannak az ellenőrzési pont vagy folyamat hatékony működésének
meghatározására.
A bizonyítékok beszerzése, nyilvántartása
A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2310. számú standardja szerint a belső
ellenőrnek az ellenőrzési feladat célkitűzéseinek elérése érdekében elegendő, megbízható,
lényeges és hasznos információt kell beazonosítaniuk.
A Bkr. 40. § (2) bekezdése alapján az ellenőrzés megállapításainak alátámasztására a
következőket lehet felhasználni:
•
Eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata);
•
Másolat, amely az eredeti okirat szöveghű, hitelesített másolata. Hitelesítésnél a
„másolat” szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal
mindenben megegyezik;
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
18
•
Kivonat, amely az eredeti okirat meghatározott részének, részeinek szöveghű,
hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni,
hogy a kivonat mely eredeti okirat, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza;
•
Tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét
és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett
meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült;
•
Közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb
okirat, de amelynek valódiságát az ellenőr és az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti
egység illetékes vezetője (alkalmazottja) közösen megállapítja, és e tényt aláírásával
igazolja;
•
Fénykép, videofelvétel vagy más kép-, hang- és adatrögzítő eszköz, amely
alkalmazható az ellenőr által szemrevételezett helyzet, állapot hiteles igazolására. A
fényképet és az egyéb módon rögzített információkat az ellenőrzött szervezetnek a
rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának,
helyének és tárgyának megjelölésével;
•
Szakértői vélemény, amely a speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben felkért
szakértő által adott értékelés;
•
Nyilatkozat, amely az ellenőrzött szervezet
alkalmazottjának olyan írásbeli vagy
szóbeli kijelentése, amely okirat hiányában vagy meglévő okirattal ellentétesen
valamilyen tényállást közöl;
•
Többes nyilatkozat, amely több személynek külön-külön vagy együttesen tett
nyilatkozata ugyanazon tényállásról.
A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa
megbízott személy hitelesíti. A hitelesítő az okiratban foglaltak valódiságát a hitelesítés
időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja.
A teljességi nyilatkozat
Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni,
amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő,
felelősségi körébe tartozó valamennyi okiratot, illetve információt hiánytalanul az ellenőr
rendelkezésére bocsátotta. A teljességi nyilatkozat mintája a 3. sz. iratmintában található.
Az ellenőr köteles az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul
visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési,
illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság
gyanúja merül fel, az eredeti dokumentumokat az ellenőrzött szervezet vezetőjétől átvételi
elismervény ellenében átvenni.
2.2.2. Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése
Az ellenőrzést a belső ellenőr megszakíthatja, ha:
a)
soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni, vagy
b)
a belső ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van.
Az ellenőrzést a belső ellenőr felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél:
a)
az ellenőrzést érintő személyi változás vagy elháríthatatlan ok,
b)
a számviteli rend állapota,
c)
a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy
d)
az ellenőrzött szervezet jogsértő magatartása azt indokolja.
A belső ellenőr az ellenőrzés megszakítása esetén szóban, felfüggesztés esetén írásban
tájékoztatja az ellenőrzött szervezet vezetőjét. Ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
19
megállapításával egyúttal felhívja az ellenőrzött szervezet vezetőjét az akadály
megszüntetésére. Az ellenőrzés felfüggesztéséről a belső ellenőr egyidejűleg tájékoztatja az
egyházi gazdálkodó szervezet elnökségét, intézmények esetében az intézményvezetőt. Az
országos egyház belső ellenőre az elnök-püspököt és az országos felügyelőt.
A megszakított, illetve felfüggesztett ellenőrzést az elrendelése okául szolgáló akadály
elhárulásától számított 30 naptári napon belül folytatni kell.
A felfüggesztett ellenőrzés folytatásáról a belső ellenőr írásban értesíti az ellenőrzött szervezet
vezetőjét.
2.3. A belső ellenőrzési jelentés elkészítése
Az ellenőrzési jelentés a belső ellenőrzési folyamat legfontosabb terméke, amely magában
foglalja az ellenőrzés megállapításait és a belső ellenőr javaslatait.
A belső ellenőrzési jelentést a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 1220 számú
standardjában meghatározott kellő szakmai gondossággal kell összeállítani, ami azt jelenti,
hogy a belső ellenőrnek hozzáértéssel és körültekintéssel, a tőle elvárható gondossággal és
szakértelemmel kell eljárnia.
A belső ellenőr köteles a jelentésben szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, megállapítást,
hiányosságot és ellentmondást, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési
jelentés teljességét.
A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör
értékelést is kell adni, továbbá tartalmaznia kell:
•
a pozitív megjegyzéseket (az ellenőrzött által végrehajtott intézkedésekről, a korábbi
ellenőrzés óta történt előrelépésekről)
•
a folyamat fejlesztését elősegítő javaslatokat (a megállapítások és kockázatok egyszerű
közlésén túl, a folyamat javítására vonatkozó ajánlások)
Minden megállapítást és következtetést meg kell beszélni az ellenőrzött szervezet
vezetőjével, mielőtt az ellenőrzési jelentés lezárásra kerül. Ezt az ellenőrzés folyamán kell
megtenni, hiszen így az ellenőrzöttnek lehetősége van a megállapítások és következtetések
tisztázására és nézete kifejtésére.
A Bkr. 39. § (2) bekezdése értelmében, az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások
valódiságáért és bizonyítékokkal való alátámasztottságáért az ellenőrzést végző belső ellenőr
a felelős.
Az ellenőrzési jelentés tartalma
Az ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:
•
az ellenőrzést végző személy megnevezését,
•
az ellenőrzés tárgyát,
•
az ellenőrzés célját és feladatait,
•
az ellenőrzött szervezet megnevezését,
•
az ellenőrzés típusát,
•
az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat,
•
az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,
•
az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi hátteret,
•
az ellenőrzött időszakot,
•
az ellenőrzés kezdetét,
•
az ellenőrzés végét,
•
az ellenőrzés időigényét,
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
20
•
az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők (intézményvezető, gazdasági vezető,
iroda/osztályvezető) nevét,
•
az ellenőrzés megállapításait,
•
a megállapításokra tett javaslatokat,
•
összegzést, következtetéseket,
•
a jelentés dátumát és az ellenőr aláírását.
Az ellenőrzési jelentés minta az 4. sz. iratmintában található.
A megállapítások
A megállapítások az ellenőrzési tényállás ismertetésére szolgálnak. A megállapításoknak
pontosnak és ellenőrzési bizonyítékokkal alátámasztottnak, jelentőségük alapján rendezettnek
kell lennie. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2320 számú standardja szerint, az
ellenőrzési megállapításokat megfelelő elemzésre és értékelésre kell alapozni.
Összegzés, következtetés
Az összefoglaló értékelés a belső ellenőr tömör összesített véleménye - az ellenőrzés során -
a szervezet működésében tapasztalt eredmények és hiányosságok alapján. Az összesített
véleményt az ellenőrzött szervezetre legjellemzőbb öt kategóriában (bármely kategória
megállapítása felhasználható és összevonható) leírt összefoglaló megállapítások
felhasználásával, a kategória minősítésének megjelölése nélkül kell kialakítani. A kategóriák
részletezése, a (6. sz. mellékletben) található.
Pénzügyi-gazdasági rendszerellenőrzés esetén az összefoglalóban – az ellenőrben kialakult
saját vélemény: az ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok alapján, figyelembe véve azok
gyakoriságát és súlyosságát - további értékelést kell adni az ellenőrzött szervezet:
•
szabályozottságáról (kiemelkedő, jó, megfelelő (közepes), még megfelelő
(elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható),
•
operatív pénzügyi feladatellátásáról (kiemelkedő, jó, megfelelő (közepes), még
megfelelő (elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható),
•
a gazdálkodás általános színvonaláról (kiemelkedő, jó, megfelelő (közepes), még
megfelelő (elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható),
Javaslatok
A belső ellenőr a jogszabálynak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint
gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva, megállapításokat és
ajánlásokat fogalmaz meg az ellenőrzött szervezet vezetője, és a fenntartó számára.
A javaslatok rangsorolása
A javaslatokat, azok folyamatokra gyakorolt hatása alapján kell sorba rendezni, beleértve
az ellenőrzési pontok vagy folyamatok hatékonyságára és eredményességére gyakorolt
hatásukat is. Az ellenőrzési javaslatok rangsorolását részletesen a (7. sz. melléklet) tartalmazza.
2.3.1. Az ellenőrzési jelentés-tervezet
Az elkészített ellenőrzési jelentés-tervezetet a belső ellenőr minden esetben egyeztetésre
megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének (Bkr. 42. § (1)).
A jelentés-tervezetnek tartalmaznia kell a záradékot 5. sz. iratminta, amely szerint az
ellenőrzött szervezet vezetői észrevételt tehetnek, melyet a jelentés-tervezet kézhezvételétől
számított 8 munkanapon belül kell megküldeni a belső ellenőr részére (indokolt esetben a
belső ellenőrzési ennél hosszabb, legfeljebb 30 munkanapos határidőt is megállapíthat). Soron
kívüli ellenőrzés esetén a belső ellenőr 8 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
21
A határidő elmulasztását egyetértésnek kell tekinteni, melyre a záradékban fel kell hívni az
ellenőrzött figyelmét. A nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül.
Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a belső ellenőr dönt, amelyről az észrevételezési
határidő lejártától számított 8 napon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad és indokolja
az el nem fogadott észrevételeket vagy kezdeményezi az egyeztető megbeszélés összehívását.
Az elfogadott észrevételeket a belső ellenőr átvezeti az ellenőrzési jelentéstervezeten. Az
érintettek észrevételeit, illetve a belső ellenőr válaszát csatolni kell az ellenőrzés
dokumentációjához.
2.3.2. Egyeztető megbeszélés
Amennyiben az ellenőrzött szervezet vitatja a belső ellenőrzés megállapításait, az
észrevétel kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül megbeszélést kell tartani,
amelynek célja a megállapítások és következtetések elemzése, valamint az összeállított
ajánlások egyeztetése. A megbeszélésen részt vesz az ellenőrzött (ellenőrzöttek), és az
ellenőrzést végző belső ellenőr.
Az egyeztető megbeszélésen elhangzottakról, az egyeztető tárgyalás eredményéről
jegyzőkönyvet kell felvenni 6. sz. iratminta. A jegyzőkönyvet csatolni kell az ellenőrzési
jelentéshez.
2.3.3. Az ellenőrzési jelentés lezárása, megküldése
Az ellenőrzési jelentés az egyeztetési eljárást követően lezárásra kerül.
A belső ellenőr aláírását követően az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervezet
vezetőjének és egy példányát a Megbízójának, azaz az egyházi gazdálkodó szervezet
elnökségének, intézmények esetében az intézményvezetőnek (4/1. sz. melléklet).
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó szabályok
Az országos egyház belső ellenőre a jelentés aláírását követően az ellenőrzési jelentést
megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Egy-egy példányát megküldi a MEE elnök-
püspökének és az országos felügyelőnek, az országos irodaigazgatónak, valamint egy
példányát az országos iroda szakmailag illetékes osztályvezetőjének (4/2. sz. melléklet).
Az adott egyházi önkormányzat illetékességi területén működő egyházi önkormányzatok által
fenntartott intézmények esetében a belső ellenőr a jelentés egy példányát – tájékoztatás céljából
– megküldi a fenntartónak is.
Az ellenőrzött, az ellenőrzési jelentés átvételét a záradék aláírásával igazolja. A lezárt
ellenőrzési jelentést olyan záradékkal kell ellátni, melyben fel kell hívni az ellenőrzött
figyelmét, hogy a jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedési tervet
kell készíteni (indokolt esetben a belső ellenőrzési vezető ennél hosszabb, legfeljebb 30
munkanapos határidőt is megszabhat). A záradék mintája a 7. sz. iratmintában látható.
2.4. Intézkedési terv
Az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő
beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szervezet vezetője felelős.
Az intézkedési tervet a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a
vonatkozó határidők megjelölésével kell elkészíteni. Az intézkedési tervben az egyes
feladatokhoz kapcsolódó határidőket úgy kell meghatározni, hogy azok számon kérhetők
legyenek. Amennyiben a feladat jellege egy éven túl mutat, akkor részfeladatokat, illetve
részhatáridőket kell meghatározni, ahol értelmezhető.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
22
Az ellenőrzött szervezet vezetője az intézkedési tervben meghatározott egyes feladatok
végrehajtására, legfeljebb egy alkalommal – a határidő lejártát megelőzően – határidő, illetve
feladat módosítást kérhet a belső ellenőrtől.
2.5. Az intézkedések nyomon követése, utóellenőrzés
Utóellenőrzés
Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2500. A1 számú standardja és kapcsolódó
gyakorlati útmutatójának ajánlása szerint, az utóvizsgálatra indokolt esetben az év azon
negyedévében kerül sor, amikor az intézkedési tervben foglalt utolsó határidő lejár. Az
utóvizsgálat lefolytatásának célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott
intézkedések megfelelő végrehajtásáról, avagy arról a tényről, hogy az ellenőrzött intézmény,
szervezeti egység vezetője nem, vagy nem megfelelően hajtja végre az intézkedéseket.
Az ellenőrzött szervezet által készített intézkedési terv végrehajtását, a végrehajtott
intézkedések hatékonyságát az intézkedési tervben meghatározott utolsó határidő letelte
után a belső ellenőr, utóellenőrzés keretében felülvizsgálja. Az utóvizsgálat esetében az
ellenőrzési célok és az ellenőrzés hatóköre szűkebb, csak az ellenőrzési jelentésben leírt
hiányosságokra terjed ki.
Az utóvizsgálat során helyszíni ellenőrzést kell végezni és utóvizsgálati jelentést kell
készíteni.
A belső ellenőr az utóellenőrzéskor még nem teljesített intézkedésekről nyilvántartást vezet. A
nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az ellenőrzött
szervezet vállalt új határidőt és a tényleges teljesülés idejét (8. sz. melléklet).
3. Beszámolás
3.1. Időszakonkénti beszámolás
Csak az országos egyház belső ellenőrzésére vonatkozóan kötelező, az egyházi gazdálkodó
szervezetek és intézmények számára választható az évközi beszámolás.
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó szabályok
Az országos egyház belső ellenőre az elvégzett és lezárt ellenőrzésekről és egyéb
tevékenységéről - az OP ülésekhez igazodóan – évente három alkalommal beszámol az
országos presbitériumnak és a gazdasági bizottságnak.
A beszámoló két részből áll:
1.
Összefoglaló beszámoló, melyben a tevékenység rövid bemutatása mellett, a
megállapítások, következtetések és javaslatok is leírásra kerülnek.
2.
A beszámolási időszakban lezárult ellenőrzésekről készült jelentések.
A beszámolót az országos presbitérium és a gazdasági bizottság tagjai részére kell
megküldeni. Szükség esetén a belső ellenőr személyes meghallgatáson is beszámol az országos
presbitérium és a gazdasági bizottság előtt.
3.2. A belső ellenőrzést értékelő éves beszámoló
A belső ellenőrzést értékelő éves beszámoló a belső ellenőrzés adott évi tevékenységének
bemutatását, az elért célok és az éves teljesítmény összegzését, illetve az ellenőrzések által tett
megállapítások és javaslatok hasznosulásának tapasztalatait tartalmazza.
A tárgyévre vonatkozó összefoglaló éves beszámolót
a tárgyévet követően kell az egyházi
gazdálkodó szervezet presbitériuma elé terjeszteni, intézmények esetében az
intézményvezető részére megküldeni.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
23
Az országos egyház belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok
Az országos egyház belső ellenőre által készített összefoglaló éves beszámolót a tárgyévet
követően kell a gazdasági bizottság és az országos presbitérium elé terjeszteni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által közzétett módszertani útmutatóban előírtak szerint a
belső ellenőr által készített éves ellenőrzést értékelő beszámoló kötelező tartalmi elemei a
következők:
A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása
•
Az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérés
indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága (az éves ellenőrzési terv teljesítését, az
ellenőrzések részletezését típusonként csoportosítva, az éves jelentés mellékletét képezi).
•
Az ellenőrzések minősége, személyi és tárgyi feltételei, a tevékenységet segítő és
akadályozó tényezők bemutatása.
•
Az ellenőrzések fontosabb megállapításai, következtetései, javaslatai.
•
Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértéséi-, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás
megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett
jelentések számát és rövid összefoglalását.
A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása
•
Az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolás, az ellenőrzési megállapítások
és ajánlások hasznosulásának tapasztalatai az év során elvégzett utóellenőrzések
alapján.
•
Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok.
V. AZ ELLENŐRZÉS SORÁN BÜNTETŐ-, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI,
ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁS
MEGINDÍTÁSÁRA OKOT ADÓ CSELEKMÉNY, MULASZTÁS VAGY
HIÁNYOSSÁG ESETÉN ALKALMAZANDÓ
ELJÁRÁS
1. A szabálytalanság fogalma
A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való
eltérést jelent.
A szabálytalanságok fogalomkörébe tartoznak:
-
a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok,
-
kártérítési-,
-
szabálysértési-,
-
büntető eljárás megindítására okot adó cselekmények.
A szabálytalanság alapesetei:
1.
a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás,
megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.)
2.
a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag
magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból)
A szabálytalanságok kezelésének általános célja, hogy különböző jogszabályokban és
szabályzatokban
meghatározott
előírások
megszegésének
megelőzéséhez,
megakadályozásához hozzájáruljon, illetve azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő
állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása
megtörténjen.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
24
2. A belső ellenőrzés feladata szabálytalanságok észlelése esetén
Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során büntető-, szabálysértési, kártérítési,
illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság
gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az egyházi gazdálkodó szervezet elnökségét,
intézmények esetében az intézményvezetőt.
Az országos egyház belső ellenőrére vonatkozó szabályok
Amennyiben az országos egyház belső ellenőre, az ellenőrzési tevékenysége során büntető-,
szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény,
mulasztás vagy hiányosság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az elnök-püspököt
és az országos felügyelőt.
3. Kapcsolódó jogszabályok
Szabálysértési eljárás: A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény
Kártérítési eljárás: A Polgári Törvénykönyve, a 2013. évi V. törvény
Kártérítési felelősség: A Munka Törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény
Munkavégzéssel kapcsolatos eljárás, illetve felelősség:
A Munka Törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény
Büntető eljárás: A Büntető Törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény
Fegyelmi eljárás: a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi IX. törvénye
VI. AZ ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMOK NYILVÁNTARTÁSA,
ADATVÉDELEM, A DOKUMENTUMOK MEGŐRZÉSI RENDJE
1. Nyilvántartás
A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2330. A2 számú standardja szerint a belső ellenőr
alakítja ki az ellenőrzésekhez kapcsolódó iratok iratmegőrzési szabályait, amelyeknek
összhangban kell lenniük a szervezet vonatkozó irányelveivel és egyéb szabályokkal.
A Magyarországi Evangélikus Egyház belső ellenőrzése saját iktatási rendszert alakított ki,
az iktatást önállóan végzi.
Az ellenőrzés során elkészített vagy kapott munkalapokat, tanúsítványokat úgy kell rendezni és
iktatni, hogy a szükséges ellenőrzési információk bármikor visszakereshetők legyenek.
Minden ellenőrzési dokumentumot, nyilvántartást mappában kell tárolni.
Az ellenőrzési mappát a belső ellenőr állítja össze a 8. sz. iratminta szerinti „ELLENŐRZÉSI
MAPPA” tartalommal.
1.
Megbízólevél
2.
Értesítő levél
3.
Ellenőrzési jelentés tervezet
4.
Ellenőrzési jelentés
5.
Munkalapok
6.
Kommunikáció az ellenőrzés során
7.
Elfogadott intézkedési terv és a végrehajtásához kapcsolódó információk
2. Az ellenőrzési iratokhoz való hozzáférés
Az ellenőrzési anyagok a belső ellenőrzés birtokában maradnak a helyszíni vizsgálat során. A
vizsgálat lezárását követően az ellenőrzési jelentések és kapcsolódó munkalapok, iratanyagok
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
25
nem kerülnek leadásra a központi irattárba, hanem a belső ellenőrzési irodában maradnak, ahol
azokat biztonságos és védett helyen kell tárolni.
A belső ellenőrnek kell biztosítania, hogy a belső ellenőrzési vizsgálatok irataihoz való
hozzáférés illetéktelen személyek számára ne legyen lehetséges (A Belső Ellenőrök Nemzetközi
Szervezetének 2330. A1 számú standardja).
Az ellenőrzési anyagokhoz való hozzáférést – akár szervezeten belülről, akár szervezeten
kívülről érkező az erre vonatkozó kérelem - az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksége,
intézmények esetében az intézményvezető engedélyezheti.
Az országos egyház belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok
Az országos egyház belső ellenőrzési anyagokhoz való hozzáférést – akár szervezeten
belülről, akár szervezeten kívülről érkező az erre vonatkozó kérelem – az elnök-püspök és az
országos felügyelő engedélyezheti.
Adat és titokvédelem
A belső ellenőr köteles a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat
megismerni, erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni, mivel a titokvédelmi szabályok
megsértése jogkövetkezményekkel jár (büntető, szabálysértési, munkajogi).
3. Dokumentumok megőrzési rendje
A belső ellenőrnek kell gondoskodni a dokumentumok megőrzéséről és azok biztonságos
tárolásáról. Az ellenőrzési papír alapú dokumentumok megőrzési ideje 10 év.
Selejtezést az irattári szabályzatban foglaltak betartásával kell végezni.
Készítette: Rónafalvi Györgyné
belső ellenőr
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
26
VII. MELLÉKLETEK
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
27
1. sz. melléklet
A BELSŐ ELLENŐRI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATÁBRÁJA
(A szabályzat IV. fejezete alapján)
1. Tervezés
1.1.
Tervezés
előkészítés
1.2.
Kockázatelemzés
1.4.
Éves ellenőrzési
terv
1.3.
Kapacitás-
felmérés
2.1. Felkészülés
2.1.1.
Háttérinformációk
összegyűjtése
2.1.2.
Megbízólevél,
értesítőlevél
3.1.
Időszakonkénti
beszámolás
az
OP és GB felé
2.2.
Ellenőrzés
lefolytatása
2.3.
Ellenőrzési
jelentés készítése
3.2.
Éves
(összefoglaló)
Beszámoló
az
OP és GB felé
2.3.1.
Ellenőrzési
jelentés-tervezet
2.3.2.
Egyeztető
megbeszélések
2.3.3.
Ellenőrzési
jelentés lezárása,
megküldése
2.4.
Intézkedési terv
2.5.
Utóellenőrzés
Nyomonkövetés
3. Beszámolás
2. Végrehajtás
3.2.
Éves
(összefoglaló)
Beszámoló
a szervezet
vezetősége felé
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
28
2. sz. melléklet
2/a. tábla
Ellenőrzött szervezetek kiválasztására készített
kockázatelemzési modell
Sor-
szám
Legfőbb kockázati tényezők
Intézmények
1.
2.
3.
4.
5.
6.
1.
Új, illetve átvett szervezet
2.
Szervezeti változások
Összevonás
Feladatbővülés
3.
Szervet nagysága
tagoltsága
Feladatellátás sokrétűsége
4.
Forráshiány miatt 201x-201x. évben
támogatásban részesült szervezet
5.
Korábbi vizsgálat óta eltelt évek
száma
3 év
több mint 2 év, közben utóvizsgálat,
több hiányosság maradt
több mint 2 év, közben utóvizsgálat,
hiányosságok pótlása megfelelő
2 év - több hiányossággal
2 év - jó, megfelelő színvonalú
gazdálkodással
1 év, utóvizsgálat még nem történt
több mint 1 év, közben utóvizsgálat,
több hiányosság maradt
több mint 1 év, közben utóvizsgálat,
hiányosságok pótlása megfelelő
201x. évben vizsgált
6.
Még nem vizsgált
7.
Korábbi vizsgálat óta személyi
feltételek változása
A szervezet vezetője vagy gazdasági
vezetője változott
Mindkét személy változott
8.
gazdasági dolgozók megfelelő
képzettségének hiánya
9.
Kockázatok összegzése
Kockázatok rangsorolása:
alacsony kockázatú kockázati tényező 1-2
közepes kockázatú kockázati tényező 3-4
magas kockázatú kockázati tényező 5
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
29
2/b. tábla
Ellenőrzési témajavaslatok
(pénzügyi-gazdasági ellenőrzéshez)
Véleménye szerint:
Melyek az egyházi intézmények működésében legnagyobb kockázatokat rejtő területek,
folyamatok?
1.
2.
3.
Melyek a munkaágában (oktatás, diakónia) a legnagyobb kockázatokat rejtő területek,
folyamatok? (az előbb felsoroltakon belül vagy azokon kívül)
1.
2.
3.
Vannak-e jelentősebb új folyamatok, amelyek nemrég kerültek bevezetésre az Ön területén,
illetve olyan régi folyamatok, melyek visszatérő problémákat okoznak, ezért pénzügyi-
gazdasági szempontból érdemes lenne megvizsgálni?
1.
2.
3.
Egyéb észrevételek, javaslatok:
Segítő közreműködését köszönöm!
belső ellenőr
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
30
3. sz. melléklet
(adott egyház önkormányzat, vagy intézmény megnevezése)
201x. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE
(a MEE Belső Ellenőrzési Szabályrendelete alapján)
Az ellenőrzött
intézmény,
szervezeti
egység
megnevezése
Az ellenőrzés
tárgya
Az ellenőrzésre vonatkozó
stratégia
(ellenőrzés célja, módszere)
Az ellenőrzött
időszak
Az ellenőrzés
típusa,
jellege
Ellenőri
kapacitás
Az ellenőrzés
ütemezése
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
31
Az ellenőrzött
szervezet
4/1. sz. melléklet
Az ellenőrzés végrehajtásának dokumentumai, a dokumentumok útja
A belső ellenőr átadja az ellenőrzött szervezet vezetőjének
a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal kell
megküldeni az ellenőrzött szervezet részére
Az ellenőrzött szervezet a jelentés-tervezet
megállapításait vitatja
Az ellenőrzés lezárásakor
Az ellenőrzött
szervezet
a jelentés
megállapításait
nem vitatja
Megbízólevél
Aláírása a IV. fejezet
2.1.2. pontja szerint
belső ellenőr,
az Ellenőrzött szervezet
vezetője
Értesítő levél
Belső ellenőr
Ellenőrzési
jelentéstevezet
Az ellenőrzött szervezet
vezetőjének
egyeztetésre
Egyeztető megbeszélés
jegyzőkönyve
Ellenőrzési jelentés
Az ellenőrzés lezárása,
megküldése
Záradék
Vissza a belső ellenőrnek
Az ellenőrzött
szervezet vezetője
(papír alapon
)
Az egyházi önkormányzat
elnökségének, ill. az intézmény
vezetőjének
(papíralapon)
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
32
Az ellenőrzött
szervezet
4/2. sz. melléklet
Az ellenőrzés végrehajtásának dokumentumai, a dokumentumok útja
A belső ellenőr átadja az ellenőrzött szervezet vezetőjének
a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor
Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal kell
megküldeni az ellenőrzött szervezet részére
Az ellenőrzött szervezet a jelentés-tervezet
megállapításait vitatja
Az ellenőrzés lezárásakor
Az ellenőrzött
szervezet
a jelentés
megállapításait
nem vitatja
Megbízólevél
Aláírása a IV. fejezet
2.1.2. pontja szerint
belső ellenőr,
az Ellenőrzött szervezet
vezetője
Értesítő levél
Belső ellenőr
Ellenőrzési
jelentéstevezet
Az ellenőrzött szervezet
vezetőjének
egyeztetésre
Egyeztető megbeszélés
jegyzőkönyve
Ellenőrzési jelentés
Az ellenőrzés lezárása,
megküldése
Záradék
Vissza a belső ellenőrnek
Az ellenőrzött
szervezet vezetője
(papír alapon
)
Az elnök-püspök
(papíralapon)
az országos felügyelő
(papíralapon, e-mailben)
az országos irodaigazgató
(e-mailben)
Az országos iroda
szakmailag illetékes
osztályvezetője
(e-mailben)
Időszaki beszámoló
Az OP és a GB tagjai (
e-mailben)
A beszámoló mellékletét képezik az ellenőrzési jelentések
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
33
5. sz. melléklet
Kontrollkörnyezet felmérése
Ellenőrzési kockázati tényezők:
(Korábbi ellenőrzések megállapításaiból, javaslataiból levonható következtetések.)
Minősítés
1. Kontroll környezet értékelése
•
komplett szabályzat rendszer megléte (folyamatok, eljárások szabályozottsága)
a) hiányzik magas
b) nem teljes körű közepes
c) színvonala nem megfelelő alacsony
•
feladat és felelősségi rendszer kialakítása (szabályzatokban, munkaköri leírásokban)
a) nincs kialakítva, nem működik magas
b) egyes elemei hiányoznak közepes
c) minősége gyenge alacsony
2. Kontroll tevékenységek működése (folyamatba épített előzetes, utólagos és
vezetői ellenőrzés, „négy szem elve” stb.)
a) nincs kialakítva, nem működik magas
b) egyes elemei hiányoznak közepes
c) minősége gyenge alacsony
3. Korábbi külső-belső ellenőrzések során tapasztalt hibák, intézkedések
értékelése
a) jelentős hibákat tártak fel, a hibák ismétlődnek
nem intézkedtek a hibák kijavítására magas
b) a hibák a rendszerből adódnak, a hibák az ellenőrzés
elmulasztása miatt következtek be, a hibák
emberi mulasztások következményei közepes
c) a hibák száma nem jelentős alacsony
Összesített minősítés:
Budapest, 20…………………………
Készítette:
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
34
6. sz. melléklet
ÖSSZESÍTETT VÉLEMÉNY AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLETRŐL
Az összesített véleményt a következő öt kategória valamelyikébe lehet sorolni:
Megfelelő
Az ellenőrzés „megfelelőnek” ítélt területei szinte minden tekintetben megfelelő belső
kontrollokkal rendelkeznek, és minőségi teljesítményt mutatnak. A megállapítások alapvetően
nem jeleznek komolyabb hiányosságot. Az ellenőrzési jelentésben közölt megállapítások nem
utalnak alapvető gyenge pontokra a szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvekben és
eljárásokban. Az ilyen területeken gyakorlott, hozzáértő munkaerő dolgozik, amely már
bebizonyította, hogy képes a célkitűzések megvalósítására, a kockázatok megfelelő kezelésére.
Korlátozottan megfelelő
Az ellenőrzés „korlátozottan megfelelőnek” ítélt területei a legtöbb tekintetben megfelelő
kontrollokkal rendelkeznek, és elfogadható teljesítményt mutatnak. Bizonyos területek
vonatkozásában a megállapítások azonban arra utalnak, hogy a belső ellenőrzési pontok vagy
folyamatok rendszerét nem minden esetben működtetik, illetve követik nyomon megfelelően. Ha
az adott terület vagy szervezeti egység vezetője nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket,
akkor a belső irányítási és ellenőrzési rendszerben lényeges hiányosságok alakulhatnak ki. A
szervezeti egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások általában hatékonyak, és az
ellenőrzési megállapítások általában olyan gyengeségekre utalnak, amelyek a szokásos
munkafolyamatok mellett korrigálhatók a vezetés beavatkozása nélkül.
Gyenge
Az ellenőrzés „gyengének” értékelt területein a belső ellenőrzési pontok vagy folyamatok
rendszere több hiányosságot is mutat, vagy a szervezeti egységek szintjén esetleg teljesen
hiányzik. A szervezeti egységek lehetséges pénzügyi veszteségeinek kockázata nagy ezeken a
területeken. A teljesítményt a szervezeti egység vezetői nem követik nyomon és nem felügyelik
megfelelően, de az alkalmazott irányelvek és eljárások sem minden esetben elég hatékonyak
ahhoz, hogy az ellenőrzési pont vagy folyamat működjön. Azonnali korrekciós intézkedésre van
szükség.
Kritikus
Az ellenőrzés „kritikusnak” ítélt területein a teljesítmény, illetve a működési feltételek több fontos
szempontból is hiányosságokat mutatnak. Ezeken a területeken az alapvető belső ellenőrzési
pontok vagy folyamatok működéséről sem beszélhetünk, és ezek a rendszerek annyira gyengék,
hogy a pénzügyi veszteség kockázata magas (vagy az már be is következett). A szervezeti
egységek szintjén alkalmazott irányelvek és eljárások ilyen esetben megakadályozzák az
ellenőrzés területén kitűzött célok jelentős részének megvalósulását. A korrekciós intézkedést a
vezetés részéről szigorú (pl.: heti) beszámoltatásnak kell követnie.
Elégtelen
Az ellenőrzés „elégtelennek” ítélt területein a teljesítmény, illetve a működési feltételek
elégtelenek, súlyosan veszélyeztetik a működést. Az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások
hozzá nem értő, illetve hanyag ügykezelésre, a vonatkozó törvények és jogszabályok kirívó
és/vagy ismétlődő figyelmen kívül hagyására, vagy a meghatározott irányelvektől és eljárásoktól
való szándékos eltérésre mutatnak rá. Mindez azt jelzi, hogy a szervezet kritikus helyzetbe került,
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
35
ami – ha nem tesznek sürgősen intézkedéseket – végső soron a szervezet iránti bizalom teljes
elvesztésével és a szervezet integritásának és életképességének a veszélyeztetésével járhat.
Minősítési szempontrendszer
A jelentésben rögzítésre kerülő összefoglaló értékelés minősítésére vonatkozó kiegészítő
szabályok
Az átfogó jellegű rendszer ellenőrzési jelentések összegző szakaszában minősíteni kell a
szabályozottságot, az operatív feladatellátást és a gazdálkodás színvonalát az alábbi kritériumok
alapján:
a) kiváló
· nincs kiemelt vagy átlagos jelentőségű javaslat és
· csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban fordul elő és
· célszerűségi javaslat elenyésző mértékű
b) jó
· nincs kiemelt jelentőségű javaslat és
· átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban fordul elő és
· célszerűségi javaslat alacsony számú
c) megfelelő (közepes)
· kiemelt, átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban jelenik meg
és
· kevés a célszerűségi javaslat
d) még megfelelő (elfogadható)
· a kiemelt jelentőségű javaslatok száma korlátozott és
· átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat nagyobb számban fordul elő és
· a célszerűségi javaslatok számos mértékben jelennek meg
e) nem megfelelő (nem elfogadható)
· minden kategóriában nagyobb számú javaslat és
· nagyszámú célszerűségi javaslat fordul elő
A gazdálkodás színvonalának minősítésénél a fentieken kívül az alábbi további szempontokat
is figyelembe kell venni:
-
visszatérő hiányosság esetén az értékelés nem lehet kiváló
-
vezető hozzáállás, felelős szervezetirányítás
-
pozitív, példamutató gyakorlat kiemelése
-
kontroll környezetért viselt felelősség
-
stb.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
36
7. sz. melléklet
AZ ELLENŐRZÉS JAVASLATAINAK RANGSOROLÁSA
Kiemelt jelentőségűnek minősül az a javaslat, amelyet olyan megállapítás miatt fogalmaznak
meg, amely megakadályozza, hogy valamely tevékenység, funkció vagy szervezeti egység
alapvetően eleget tegyen legfontosabb céljainak és célkitűzéseinek, vagy olyan helyzetet tár fel,
amelyben a szervezet kockázati kitettsége jelentős. Ide tartozhat az eljárásrend nyilvánvaló
megszegése, a jogszabályi rendelkezések be nem tartása, az olyan általánosan bevett gyakorlat
szándékos figyelmen kívül hagyása, amellyel a szervezet jelentős költségmegtakarítást érhetne el,
vagy hatékonyabban működhetne. A kiemelt jelentőségű javaslatok azonnali intézkedést
igényelnek a vezetés részéről.
Átlagos jelentőségűnek minősül az a javaslat, amelyet olyan megállapítás miatt fogalmaznak
meg, amely valamely fontos cél vagy célkitűzés megvalósítását hátráltathatja, de azt nem
akadályozza meg.
Csekély jelentőségűnek olyan javaslatot fogalmazunk meg, amely olyan tényt tár fel, amely
beszámoltatást, illetve korrekciós intézkedést igényel, de nem hátráltatja jelentősen a cél vagy
célkitűzések megvalósítását. Az ilyen tény ugyanakkor ronthatja bizonyos műveletek
hatékonyságát és minőségét.
Javaslatok minősítése
A jelentésben rögzítésre kerülő javaslatokat „kiemelt jelentőségű”, „átlagos jelentőségű” és
„csekély jelentőségű” kategóriába kell besorolni az alábbiak szerint:
Kiemelt jelentőségű
-
Kiemelt jelentőségűnek minősül a javaslat, amennyiben olyan helyzetet tár fel, amelyben
a szervezet kockázati kitettsége jelentős.
-
Gazdálkodás főbb folyamataira irányul
-
Jogszabály szándékos megsértése áll fenn.
-
Rendszerességgel folytatott szabálytalanságra irányul.
-
Egyedileg előforduló, de súlyában, hatásában jelentős hiányosság esetén.
-
A tapasztalt állapot további fenntartása kárt okozhat, hátrányt jelenthet.
-
Szabályozás, nyilvántartás, dokumentáltság hiánya, amely a szabályszerű működést és
annak megítélését gátolja.
-
Belső kontrollok alapvető hiánya.
-
Főbb szabályzatot érintő (SZMSZ, ügyrend, pénzgazdálkodási jogkörök, számviteli
politika és mellékletei, belső pénzügyi ellenőrzés), fenti ismérvekkel összekapcsolható
javaslat.
-
Meglévő szabályzat tartalmánál fogva nem alkalmas a szabályozó funkció betöltésére.
-
Minden olyan további hiányosságot megszüntető javaslat, amely a hatékonyságot,
eredményességet nagymértékben segíti
Átlagos jelentőségű
-
Gazdálkodás részterületeit érintő folyamatokra vonatkozó javaslat.
-
Többször előforduló, de nem rendszeres szabálytalanság.
-
Egyedi, de súlyában kevésbé jelentős.
-
A tapasztalt gyakorlat rövid időn belüli felszámolása indokolt.
-
Belső kontrollok részleges működése.
-
A kiemelt jelentőségűnél minősítetten túl az összes többi szabályzat hiánya, illetve a
szabályzatok tartalma kevésbé lényegi kérdésekben korszerűsítést, kiegészítést igényel.
-
Szabályozás hiányzik, de az alkalmazott gyakorlat megfelelő, nyomon követhető.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
37
Csekély jelentőségű
-
Előző kategóriákba nem sorolt, a gazdálkodás teljességét érintő, kisebb jelentőségű
javaslatok.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
38
8. sz. melléklet
TÁRGYÉVBEN ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSI TERVEKBEN FOGLALT FELADATOK, INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA
20… év
Ssz.
Ellenőrzött szervezet
Ellenőrzési
jelentés
száma
Intézkedési terv
végrehajtott
nem végrehajtott
száma
kelte
intézkedések
száma
intézkedések
határideje
intézkedések száma
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
39
UTÓVIZSGÁLATKOR MÉG FENNMARADÓ INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA
20…..ÉV
ellenőrzött szervezet
sorsz.
el nem
végzett
intézkedések
újabb határidő megvalósulás ideje
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
40
VIII. IRATMINTÁK
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
41
1/1. sz. iratminta
Iktatószám: BE- x/201x
Megbízólevél
Az egyház háztartásáról szóló 2016. évi VI. törvény 46. § (4), valamint a belső ellenőrzésről
szóló 370/2011. (XII.31.) kormányrendelet alapján megbízom
XY
belső ellenőrt (személyi igazolvány száma: ………..),
hogy
a…(szervezet megnevezése)… szervezetnél, intézménynél
(szervezet címe)
201x. xx hó xx. nap és xx hó xx. napja között
helyszíni, (ellenőrzés típusa) ellenőrzést végezzen.
Az ellenőrzés tárgya:
Az ellenőrzésre a 201x. évi belső ellenőrzési munkaterv szerint kerül sor.
Megbízott az ellenőrzési
feladatok végrehajtása során a vonatkozó jogszabályok – különös
tekintettel az számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, figyelemmel a 296/2013. (VII.29.)
számú kormányrendeletben leírtakra, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.)
kormányrendeletre – szerint köteles eljárni.
Fent nevezett személy a megbízás tárgyát illetően minden ügyiratba betekinthet, azt a
helyszínről elviheti, arról másolatot készíthet.
Jelen megbízólevél a vizsgálat 201x. xx hó xx napjától, annak teljes körű lezárásáig érvényes.
A vizsgálat az ellenőrzési jelentés megállapításaira - az ellenőrzött intézmény által - készített
intézkedési terv végrehajtásának utóellenőrzésével zárul.
Budapest, 201……………..
………………………………….
Megbízó
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
42
1/2. sz. iratminta
Iktatószám: BE- x/201x
Megbízólevél
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájáról szóló 2/2010. (XII.9.) országos
szabályrendeletének 46. §-a, az Egyház háztartásáról szóló 2016. évi VI. törvény 46. § (4),
valamint a belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII.31.) kormányrendelet alapján megbízom
XY
belső ellenőrt (személyi igazolvány száma: ………..),
hogy
a…(szervezet megnevezése)… szervezetnél, intézménynél
(szervezet címe)
201x. xx hó xx. nap és xx hó xx. napja között
helyszíni, (ellenőrzés típusa) ellenőrzést végezzen.
Az ellenőrzés tárgya:
Az ellenőrzésre a 201x. évi belső ellenőrzési munkaterv szerint kerül sor.
Megbízott az ellenőrzési
feladatok végrehajtása során a vonatkozó jogszabályok – különös
tekintettel az számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, figyelemmel a 296/2013. (VII.29.)
számú kormányrendeletben leírtakra, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.)
kormányrendeletre – szerint köteles eljárni.
Fent nevezett személy a megbízás tárgyát illetően minden ügyiratba betekinthet, azt a
helyszínről elviheti, arról másolatot készíthet.
Jelen megbízólevél a vizsgálat 201x. xx hó xx napjától, annak teljes körű lezárásáig érvényes.
A vizsgálat az ellenőrzési jelentés megállapításaira - az ellenőrzött intézmény által - készített
intézkedési terv végrehajtásának utóellenőrzésével zárul.
Budapest, 201……………..
…………………………… ………………………………….
elnök-püspök országos felügyelő
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
43
2. sz. iratminta
iktatószám: BE - x/201x
ÉRTESÍTŐLEVÉL
ELLENŐRZÉS MEGKEZDÉSÉRŐL
Szervezet, Intézmény neve, címe
Tárgy: Értesítés ellenőrzésről
XY
intézményvezető
részére
Tisztelt Intézményvezető Asszony/Úr!
Hivatkozással a xxx számú megbízólevélre értesítem, hogy az Ön által vezetett intézménynél
201x. xx hó xx. napjától, 201x. xx hó xx. napjáig
a Magyarországi Evangélikus Egyház belső ellenőre ellenőrzést fog végezni.
Az ellenőrzés célja:
•
Annak megállapítása, hogy ………….
•
Annak megállapítása, hogy ……..
Az ellenőrzés típusa:
Az ellenőrzés formája:
A belső ellenőrzés lefolytatására a 201x. évi belső ellenőrzési munkaterv keretében kerül sor.
Az ellenőrzés során a belső ellenőr a vonatkozó jogszabályok – különös tekintettel a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.
31.) kormányrendeletre – szerint köteles eljárni.
A belső ellenőr a x/201x. sz. megbízólevéllel igazolja magát.
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
44
Kérem, hogy szíveskedjen a vizsgálathoz szükséges valamennyi dokumentumot előkészíteni, a
belső ellenőr rendelkezésére bocsátani és lehetővé tenni az illetékes munkatársakkal való
konzultációt, valamint a vizsgálat lefolytatásához szükséges helyiségekbe való szabad bejutást.
A vizsgálat végrehajtásához szükséges, az intézmény által előkészítendő dokumentumok:
1.
Alapító Okirat,………………..
2.
stb.,
Budapest, 201………………
XY
belső ellenőr
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
45
3. sz. iratminta
TELJESSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott…………………………………………..(név, beosztás) büntetőjogi felelősségem
tudatában kijelentem, hogy a belső ellenőrzés lefolytatásához, a belső ellenőrzés számára
átadott dokumentumok, legjobb tudásom szerint mindazon dokumentumok, nyomtatványok,
adatok, információk, melyek szükségesek az adott állapot felméréséhez. Kijelentem továbbá,
hogy ezek a dokumentumok, adatok és információk megbízható, teljes körű információt
tartalmaznak.
Budapest,…………………..
………………………………………….
Az ellenőrzött szervezet vezetője
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
46
4. sz. iratminta
Iktatószám: BE-x/201x
Ellenőrzési jelentés
Az ellenőrzést végezte:
Az ellenőrzés tárgya:
Az ellenőrzés célja és feladata:
Az ellenőrzött intézményegység:
Az ellenőrzés típusa:
Az alkalmazott ellenőrzési módszerek és eljárások:
Jogszabályi felhatalmazás:
Vonatkozó jogi háttér:
Az ellenőrzött időszak:
Az ellenőrzés kezdete:
Az ellenőrzés vége:
Az ellenőrzés időigénye:
Az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők:
Megállapítások:
Javaslatok:
Összegzés, következtetések:
Budapest, 201…………..
belső ellenőr
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
47
5. sz. iratminta
Záradék
A belső ellenőrzési jelentés tartalmát, annak véglegesítése előtt, tervezet formában – a Bkr. 42.
§ (1) bekezdésének előírása szerint – megismertem. A belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.
(XII. 31.) kormányrendelet 42.§ (2) bekezdése értelmében nyilatkozom, hogy
- Az abban foglalt megállapításokkal egyetértek, így észrevételt nem teszek.
- Észrevételt kívánok tenni, és azt a belső ellenőrzési jelentés kézhez vételétől számított 8
munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző ellenőrnek. Az észrevétellel kapcsolatos
határidő elmulasztása egyetértésnek minősül.
A megfelelő rész aláhúzandó
Budapest, …………………….
………………………………………..
Az ellenőrzött szervezet vezetője
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
48
6. sz. iratminta
JEGYZŐKÖNYV
A 201x. xx hó xx. napján tartott egyeztető megbeszélésről
Készült a …………………………………….
A jegyzőkönyv felvételekor jelen vannak és a jegyzőkönyv összeállításában részt vettek:
A belső ellenőrzés részéről Az ellenőrzött szervezet részéről
Tárgy:
Az egyeztető megbeszélés eredménye
Jelenlévők megállapodnak abban, hogy a jegyzőkönyv az egyeztető megbeszélés eredményét
tartalmazza, melynek leírása a jegyzőkönyv mellékletét, annak elválaszthatatlan részét képezi.
A jelenlévők kijelentik, hogy a jegyzőkönyv tartalmát megismerték, és az abban foglaltakat
aláírásukkal elismerik.
kmf.
……………………………….. ………………………………………
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
49
Az egyeztető megbeszélés eredményének leírása
A jelenlévők az alábbiakban állapodtak meg:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
50
7. sz. iratminta
Záradék
Az ellenőrzési jelentés egy példányát átvettem.
Tudomásul veszem, hogy a jelentés javaslati pontjaira vonatkozóan a jelentés kézhezvételétől
számított 8 munkanapon belül intézkedési tervet készítek, melyet a belső ellenőrnek
megküldök.
Budapest, …………………….
………………………………………..
Az ellenőrzött szervezet vezetője
A MEE Egységes Belső Ellenőrzési Szabályzata
51
8. sz. iratminta
iktatószám: BE-x/201x
ELLENŐRZÉSI MAPPA
szervezet neve
(szervezet címe)
Tartalom:
1. Megbízólevél
2. Értesítő levél
3. Ellenőrzési jelentés tervezet
4. Ellenőrzési jelentés
5. Munkalapok
6. Kommunikáció az ellenőrzés során
7. Elfogadott intézkedési terv és a végrehajtásához kapcsolódó információ
Elfelejtett jelszó?
5. Belso ellenori szabalyzat.pdf
—
PDF document,
1428Kb
