background image
6/2014. (XII. 11.) országos szabályrendelet  
az egyház tartási kötelezettségéről 
 
 
Magyarországi 
Evangélikus 
Egyház 
országos 
presbitériuma  az  egyházi  jogszabályokról  szóló  2005.  évi 
VI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján – utalva az egyházi 
szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. 
évi  III.  törvény  (a  továbbiakban:  törvény)  62/A.  §  (2) 
bekezdésére  az  egyház  tartási  kötelezettségéről  az  alábbi 
szabályrendeletet alkotja: 
 
Tartási kötelezettségként adható juttatások formái 
1. § 
A  szolgálatba  állító  tartási  kötelezettségként  a 
következő  juttatásokat  adhatja  az  egyházi  személyek 
részére: 
a) szolgálati lakás használata, 
b) szolgálati lakás berendezéseinek használata,  
c) szolgálati lakáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatás 
fizetésének átvállalása,   
d) lelkészek költöztetési költségeinek átvállalása. 
 
Tartási kötelezettségként adható juttatások módja 
2. § 
(1)  A  szolgálatba  állító  tartási  kötelezettségként 
adott juttása lehet nem pénzbeli és pénzbeli juttatás.  
(2)  A  szolgálatba  állító  nem  pénzbeli  juttatásként  az  1.  § 
rögzített valamennyi juttatást adhatja. 
(3)  A  szolgálatba  állító  pénzbeli  juttatásként  a  1.  §  a) 
pontjában rögzített juttatást adhatja. 
 
Tartási kötelezettségként adható juttatások mértéke 
3. § 
(1)  Az  1.  §  c)  pontjában  rögzített  tartási 
kötelezettség  esetében  a  szolgálatba  állító  legfeljebb  a 
felmerült díjak 100%-át térítheti meg. 
(2)  Az  1  §  d)  pontjában  rögzített  tartási  kötelezettség 
esetében  a  szolgálatba  állító  legfeljebb  a  költöztetéshez 
kapcsolódó  -  számlával  igazolható  -  költségeket  térítheti 
meg. 
 
Fogalommeghatározás 
4. § 
E szabályrendeletben az egyes fogalmak jelentése 
a következő: 
1.  Szolgálati  lakás:  Olyan  lakóingatlan,  amit  a  szolgálatba 
állító  az  egyházi  személynek  lakhatás  céljára  használatra 
átad.  A  szolgálati  lakás  vagy  a  szolgálatba  állító 
tulajdonában  van,  vagy  a  szolgálatba  állító  bérel  vagy 
használatát  megtéríti  a  tulajdonosnak.  Szolgálati  lakásként 
kell  kezelni  a  szolgálatba  állító  által  biztosított  garázst, 
kocsibeállót is. 
2. Szolgálati lakás berendezése: Azok a berendezések, amik 
a  szolgálati  lakás  rendeltetésszerű  lakhatási  célú 
használatához  szükségesek.  A  szolgálati  lakás berendezése 
vagy  a  szolgálatba  állító  tulajdonában  van,  vagy  a 
szolgálatba állító bérli. 
3.  Szolgálati  lakás  közüzemi  szolgáltatásai:  Azok  a 
közüzemi  szolgáltatások,  melyeket  a  szolgálatba  állító  a 
szolgálati  lakás  kapcsán  a  szolgáltatónak  megfizet.  Ide 
tartozik  az  elektromos  áram,  fűtés-,  víz-,  csatorna-  és 
hulladékelszállítási  szolgáltatás  átvállalása,  valamint  a 
közös költségek átvállalása. 
4.  Költözetetés  költségei:  Azok  a  szolgálatba  állító  nevére 
kiállított  számlával  igazolt  költségek,  melyek  az  egyházi 
személy  szolgálati  hely  váltása  kapcsán  felmerül.  Ide 
tartoznak  különösen  a  költöztetéshez  kapcsolódó  szállítási 
költségek, rakodási költségek. 
5.  Pénzbeli  juttatás:  Olyan  tartási  kötelezettség  keretében 
adott  juttatás,  amit  a  szolgálatba  állító  pénzben  juttat 
közvetlenül az egyházi személynek.  
6.Nem  pénzbeli  juttatás:  Olyan  tartási  kötelezettség 
keretében  adott  juttatás,  amit  a  szolgálatba  állító  nem 
pénzben juttat az egyházi személynek. 
7. 
Közüzemi 
szolgáltatás: 
szolgálati 
lakás 
rendeltetésszerű  használata  során  felmerült,  az  alapellátás 
részét képező szükségletek. Így különösen az energiaellátás 
(villamos 
energia, 
gáz, 
távhőszolgáltatás, 
egyéb 
fűtőenergia),  közműves  ivóvíz-  és  csatornaszolgáltatás, 
valamint csapadékvíz elvezetés. 
 
5. § 
E  szabályrendelet  az  elfogadás  napján  lép 
hatályba.