A zsinat ügyrendje

zsinati ügyrend_20170224.pdf — PDF document, 890Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

77/2014. (XI. 28.) ZSINATI HATÁROZAT 

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 

ZSINATÁNAK ÜGYRENDJÉRŐL 

 

melyet  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Zsinata  az 
egyház  szervezetéről  és  igazgatásáról  szóló  2005.  évi  IV. 
törvény  (a  továbbiakban:  Igtv.)  117.  §  (3)  bekezdésében 
kapott felhatalmazása alapján alkotott meg és fogadott el. 
 
A  zsinat  tagjai  Jézus  Krisztus  tanítványaihoz  méltóan  a 
zsinat  munkájában  a  testvérszeretet,  a  tisztelet  és  az 
egymásra figyelés jegyében vesznek részt. 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

A ZSINAT MEGALAKULÁSA 

 

I. fejezet  

Alakuló ülés 

 

Az alakuló ülés 

1. § 

(1)  Az  alakuló  ülést  a  lelkészi  és  a  nemlelkészi 

korelnök  az  általános  tisztújítás  lezárását  követő  90  napon 
belüli  időpontra  hívja  össze.  A  kibocsátott  meghívónak 
tartalmaznia kell a napirendi pontokat. Az alakuló ülés előtt 
legalább  10  nappal  ki  kell  küldeni  az  ülésszak  tárgyaival 
kapcsolatos írásos előterjesztéseket és anyagokat is.  
(2)  A  korelnökök  és  a  korjegyzők  személyének 
megállapítása,  behívása  és  az  alakuló  ülés  megszervezése 
az előző zsinati gazda és helyettesének feladata.  
 
2. § 

(1)  A  megnyitó  istentisztelet  igehirdetési 

szolgálatát a lelkészi korelnök végzi. 
(2)  Az  újonnan  megválasztott  zsinat  elnökeinek 
megválasztásáig  az  elnöki  tisztet  a  legidősebb  lelkészi  és 
nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be. Az alakuló ülést 
a  zsinat  tisztségviselőinek  megválasztásáig  a  nemlelkészi 
korelnök vezeti. 
 

Mandátumvizsgálat 

3. § 

(1) 

A  mandátumvizsgáló  és  szavazatszedő 

bizottság  feladatait  a  jegyzői  kar  megválasztásáig  a  2-2 
legfiatalabb  lelkészi  és  nemlelkészi  zsinati  tag  (korjegyző) 
látja el.  
(2)  A 

mandátumvizsgálat 

során 

(kor)jegyzők 

megvizsgálják a zsinati tagok megbízólevelének tartalmi és 
formai  megfelelőségét.  A  megfelelő  megbízólevéllel 
rendelkező tagok mandátumát igazolják. 
(3)  Nem  igazolják  a  mandátumot,  ha  a  megbízólevelet 
egyházmegyei  küldött  esetén  az  egyházmegye  elnöksége, 
egyházkerületi  küldött  esetén  az  egyházkerület  elnöksége, 
országos  bizottsági  küldött  esetén  az  illetékes  országos 
bizottság elnöke és a szavazatbontó bizottság elnöke, EHE 
küldött  esetén  az  Egyetemi  Tanács  elnöke  nem  látta  el 
kézjegyével. 
(4)  Ha  a  nem  igazolt  mandátum  hiányosságait 
kiküszöbölték, akkor azt újra a jegyzői kar elé terjesztik, a 
(kor)jegyzők ismét elvégzik a mandátumvizsgálatot.  
(5) A  (kor)jegyzők  döntésüket  bejelentik  a  zsinat  plenáris 
ülésén.  A  döntéssel  szembeni  panasz  esetén,  a  panasz 
elbírálásáról a zsinat soron kívül dönt. A döntésben azok a 
zsinati tagok vesznek részt, akik a (kor)jegyzők által igazolt 
mandátummal  rendelkeznek,  és  nincs  a  zsinat  előtt  olyan 
panasz, amely az ő mandátumukat érintené. 
(6) Amennyiben zsinati ciklus közben mandátumvizsgálatra 

van  szükség,  akkor  a  (2)-(5)  bekezdések  alkalmazásával 
kell eljárni. 
 

II. fejezet  

Tisztségviselők megválasztása 

 
4. § 

(1)  A  zsinat  az  alakuló  ülésén  a  (2)-(4)  bekezdés 

szerinti  tisztségviselőket  a  következő  sorrendben  választja 
meg.  
(2) Az  országos  jelölőbizottság  által  állított  jelöltek  közül, 
titkos szavazással megválasztja 

a)  a  zsinat  lelkészi  elnökét  és  a  zsinat  nemlelkészi 
elnökét, 
b)  a  zsinat  lelkészi  alelnökét  és  a  zsinat  nemlelkészi 
alelnökét, 
c) az elnök-püspököt, 
d) az országos felügyelőt, 
e)  az  elnök-püspök  helyettest  és  az  országos  felügyelő 
helyettest, 
f) az országos ügyészt, 
g) az országos számvevőszéki elnököt, 
h) az országos számvevőszéki tagokat, 
i)/ a munkaági bizottsági elnököket, 
j) az egyházi bírósági tagokat.  

(3)

1

A zsinat ezt követően az alakuló ülésén megválasztja 

a) a zsinati gazdát, 
b) a zsinati bizottsági elnököket, 
c) három lelkészi és három nemlelkészi jegyzőt, 
d) a zsinati gazda helyettesét. 

(4) A zsinat a zsinati tanács által állított jelöltek közül, nyílt 
szavazással megválasztja  

a)  az  alakuló  ülésen  az  országos  jelölő-bizottsági 
tagokat, 
b)  legkésőbb  a  második  ülésszakon,  az  önkéntes 
jelentkezéseket  figyelembe  véve,  a  zsinati  bizottsági 
tagokat. 

(5) Az egyes tisztségekre történő választást csak akkor lehet 
elkezdeni,

 

ha  a  jelöltek  között  nincs  olyan  jelölt,  aki  egy 

még le nem zárt választásban jelöltként szerepel. 
(6) A (3) bekezdésben foglalt tisztségek esetén a jelöltállítás 
úgy  történik,  hogy  minden  zsinati  tag  előzetesen,  az 
országos  jelölőbizottságnál  írásban,  az  alakuló  ülést 
megelőző 7. napig, minden tisztségre egy-egy jelöltet nevez 
meg. A korjegyzők (pótválasztásnál a jegyzők) úgy állítják 
össze  a  jelöltek  listáját,  hogy  arra  az  öt  legtöbb  ajánlást 
kapott  név  kerülhet  fel.  A  jelölés  ismertetése  a  kapott 
szavazatok csökkenő számsorrendje alapján történik.  
(7)  Amennyiben  a  tisztségre  a  választás  előtt  kettőnél 
kevesebb jelölt van a jelöltlistán, legalább 10 szavazati jogú 
zsinati tag javaslatára újabb jelölteket vehet fel a zsinat. 
(8)  Az  országos  jelölőbizottság  hatáskörébe  utalt 
tisztségeknél  a  jelöltek  névsorát  a  zsinat,  a  Választásokról 
és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII.  törvény 
(továbbiakban:  Vtv.)  43.  §  (1)-(3)  bekezdései  figyelembe 
vételével véglegesíti.  
(9)  A  jelölőlista  véglegesítése  előtt  hitelt  érdemlően  meg 
kell  bizonyosodni  arról,  hogy  a  jelöltek  megválasztásuk 
esetén elvállalják-e a szóban forgó tisztséget. 
(10)  Aki  elvállalta  a  jelöltséget,  annak  2-3  percben  rövid 
bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani. 
(11) Amennyiben a  választásra  a  zsinati ciklus során  kerül 
sor,  az  e  §-ban  foglaltak  szerint  kell  eljárni.  A  (3) 

                                                 

1

Módosította  a  20/2016.  (XI.  18.)  zsinati  határozat.  Hatályos:  2016. 

november 18-tól.

 

background image

bekezdésben  foglalt  tisztségek  esetén  a  jelöltállítással 
kapcsolatos  feladatokat  a  zsinati  választási  bizottság  látja 
el. 
(12)  Tisztségviselők,  testületi  tagok  vagy  feladattal 
megbízott személyek választása általában titkos szavazással 
történik.  Testületi  tagok  vagy  feladattal  megbízott 
személyek  megválasztásakor  nyílt  szavazás  akkor  tartható, 
ha  a  jelöltek  száma  megegyezik  a  megválasztandók 
számával, és a testület egyhangúlag így dönt. 
(13)  A  választási  eljárást  részletesen  a  Vtv.  62-66.  §-ai 
szabályozzák. 
 
5. § 

(1) A  választási  eljárás  megindítása  előtt  az  ülést 

vezető elnök megállapítja a szavazásra jogosultak számát és 
ismerteti a szavazás szabályait.  
(2)  A  választás  érvényes,  ha  a  határozatképes  ülésen 
jelenlévőknek több mint 2/3-a érvényes szavazatot adott le.  
(3)  A  szavazólapot  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
bélyegzőjével  kell  ellátni,  fel  kell  rajta  tüntetni  a 
megválasztandó  tisztséget  és  a  tisztségre  jelöltek  nevét. 
Több  jelölt  esetén  a  jelölteket  ábécé  sorrendben  kell 
feltüntetni. 
(4)  A  jelöltekre  a  nevük  mellett  elhelyezett  négyzetben  + 
illetve x jelzéssel kell szavazni. 
(5) Megválasztottnak tekintendő az, akit a jelenlévő zsinati 
tagok több mint fele választ. 
(6)  Szavazategyenlőség  esetén,  vagy  ha  a  választás  nem 
volt eredményes, újabb választást kell tartani. 
(7)  Ha  ez  sem  hozott  eredményt,  a  legtöbb  szavazatot 
kapottak  közül  a  megválaszthatóak  számánál  eggyel  több 
jelölt  jut  tovább.  A  megismételt  szavazás  során 
megválasztottnak  tekintendő  az,  aki  az  érvényesen  leadott 
szavazatok többségét megkapta.   
 
 

MÁSODIK RÉSZ 

A ZSINAT SZERVEZETE 

 

II. fejezet  

A zsinat tisztségviselői 

 

Zsinati elnökség 

6. § 

(1) A  zsinat  elnökségének  tagjairól  és  feladatairól 

az Igtv. 109. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik. 
(2)  A  zsinat  elnöksége  jár  el  a  zsinathoz  érkezett 
beadványok elintézésében, az Igtv. 120. §-a szerint. 
(3)  Az  elnököket  akadályoztatásuk  esetén  az  alelnökök 
helyettesítik.  Elnöki  tiszt  megüresedése  esetén  az  illetékes 
alelnök  a  következő  ülésszakig  ellát  minden  elnöki 
feladatot. 
 

Zsinati tanács 

7. § 

(1) A zsinati tanács tagjairól és feladatairól az Igtv. 

109/A. § (1)-(4) bekezdése rendelkezik. 
(2) A zsinati tanács üléseit szükség szerint tartja, amelyekre 
szakértőket  meghívhat.  A  zsinati  tanács  harmadának 
írásbeli kezdeményezésére a zsinati tanács ülését 15 napon 
belüli időpontra össze kell hívni. 
(3) A zsinati tanács összehangolja a bizottságok működését, 
továbbá  javaslatot  tesz  az  állandó  bizottságok  számára, 
elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, valamint az 
állandó  és  eseti  bizottságok  elnökének  és  tagjainak 
megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra. 
(4) A zsinati tanács döntéseit szótöbbséggel hozza. A zsinati 
tanács  ülései  nem  nyilvánosak.  Az  ülésekről  emlékeztető 

készül. 
 

Zsinati jegyzők 

8. § 

A  zsinat  jegyzői  karáról  és  feladatairól  az  Igtv. 

110. §-a rendelkezik. 
 

Zsinati gazda és helyettese 

9. § 

A zsinati gazdáról, a zsinati gazda helyetteséről és 

feladataikról az Igtv. 112. §-a rendelkezik. 
 

III. fejezet  

A zsinat bizottságai  

 

Az állandó bizottságok 

10. § 

(1)  A  zsinat  megalakulását  követően  létrehozza 

állandó bizottságait. A zsinat munkája során támaszkodik a 
munkaági 

bizottságok 

és 

munkacsoportok 

szakvéleményére, és az országos iroda információira. 
(2) Zsinati bizottság a zsinati tagokból álló, a zsinat plenáris 
munkáját előkészítő és azt segítő bizottság. 
(3)  Állandó  bizottságok  a  törvényelőkészítő  bizottság,  a 
teológiai bizottság, az ügyrendi és a választási bizottság. 
(4)  A  zsinat  bizottságot  egyébként  bármikor  létrehozhat, 
átalakíthat, megszüntethet.  
 
10/A. §

2

 (1) A  törvényelőkészítő  bizottság  feladata  a  zsinat 

törvényalkotó  munkájának  előkészítése  és  segítése.  E 
feladatát törvények, törvénymódosítások kidolgozójaként és 
előterjesztőjeként,  valamint  más  egyházi  testület,  szerv 
vagy  tisztségviselő  előterjesztésének  véleményezőjeként 
látja el. 
(2)  A  teológiai  bizottság  feladata  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  küldetésének,  szolgálatának  teológiai 
segítése. 

Ez 

kiterjed 

törvényalkotás, 

az 

egyházkormányzat,  az  egyházi  szolgálat  területeire.  A 
bizottság 

munkájában 

együttműködik 

az 

egyház 

testületeivel és tisztségviselőivel. 
(3) A teológiai bizottság kötelező feladata mindazon zsinati 
törvényjavaslatok  és  előterjesztések  véleményezése, 
amelyek  az  egyház  hitvallásait,  tanítását,  istentiszteleti 
életét  és  alapvető  küldetéséhez  közvetlenül  kapcsolódó 
szolgálatát érintik. 
(4) Az ügyrendi bizottság feladata a zsinat belső működését 
szabályozó  ügyrend  kidolgozása,  zsinat  elé  terjesztése, 
valamint a  hatályos  ügyrend  rendszeres felülvizsgálata. Az 
ügyrendi  bizottság  további  feladata  a  plenáris  üléseken  a 
levezető  elnök  munkájának  segítése,  vitás  esetekben 
állásfoglalás  ügyrendi  kérdésekben,  különösen  a  75.  §-ban 
szabályozott 

ülésvezetéssel 

és 

döntéshozatallal 

kapcsolatban.  
(5) A  választási  bizottság  feladata  a  zsinati  cikluson  belül 
szükségessé  váló  választások  előkészítése  a  4.  §  (3) 
bekezdésében szereplő zsinati tisztségekre vonatkozóan. 
 
11. § 

(1)  Az  állandó  bizottságok  számára,  elnevezésére, 

feladatkörére a zsinati tanács tesz javaslatot a zsinatnak. 
(2)  A  bizottságok  elnökének  és  tagjainak  megválasztásáról 
a 4. § (3) és (6) bekezdése rendelkezik. 
 

A bizottsági tagok 

12. § 

(1)  Minden  zsinati  tag  -  az  elnökség  tagjainak 

kivételével - részt vehet valamely bizottság munkájában. 

                                                 

2

Beiktatta a 20/2016. (XI. 18.) zsinati határozat. Hatályos: 2016. november 

18-tól.

 

background image

(2)  A  bizottsági  tag  a  bizottság  munkájában  aktívan  vesz 
részt. 
(3)  Azt a bizottsági tagot, aki 3 bizottsági ülésről kimentés 
nélkül távol marad, bizottsági tagságáról lemondottnak kell 
tekinteni.  
 

A bizottsági elnökök 

13. § 

(1)  A  bizottsági  elnökök  feladata  a  bizottságok 

munkájának  irányítása.  A  bizottsági  elnökök  felelősek  a 
bizottság  számára  elrendelt  határidők  betartásáért,  a 
bizottság érdemi munkájáért. 
 

Az eseti bizottságok 

14. § 

(1)  A  zsinat  a  bizottságot  létrehozó  határozatban 

megjelölt  ügyeknek  a  határozatban  megállapított  ideig 
történő  intézésére  eseti  bizottságot,  és  időszakos 
munkacsoportot alakíthat.  
(2)  Az  eseti  bizottság  feladatát,  elnevezését,  tagjainak 
számát  és  megbízatásának  terjedelmét  a  zsinat  az  eseti 
bizottság felállításakor határozza meg. 
(3) 

Az  eseti  bizottság  elnökének  és  tagjainak 

megválasztására,  valamint  működésének  szabályaira  az 
állandó  bizottság  működésére  vonatkozó  szabályokat 
megfelelően alkalmazni kell. 
 

Együttműködés az országos munkaági bizottságokkal 

15. § 

A  munkaági  bizottságok  –  a  zsinati  tanács  tagjai-

nak  kérésére  –  részt  vesznek  a  zsinat  beadványainak,  tör-
vény- és határozattervezeteinek véleményezésében, szükség 
esetén  kidolgozásában.  Ez  a  munkaági  bizottság  rendes, 
rendkívüli,  zsinati  bizottsággal  együttes  ülésén  vagy  a 
munkaági bizottság képviselőjének zsinati bizottsági ülésre 
való meghívása keretében történhet. 
 
 

HARMADIK RÉSZ 

A ZSINAT TÁRGYALÁSI RENDJE 

 

IV. fejezet  

Általános szabályok 

 

A zsinat ülésszakai 

16. § 

(1)  A  zsinat  szükség  szerint  ülésezik,  de  évente 

legalább két ülésszakot tart.  
(2) Az ülésszak ülésnapokból, az ülésnap ülésekből áll. Az 
ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok számát.  
(3)  Zsinati  ülésszakot  a  zsinati  tagok  egynegyedének,  az 
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a 
téma  megjelölésével  történő  –  írásbeli  kezdeményezésére 
45 napon belüli időpontra kell összehívni.  
 

A nyilvános ülés 

17. § 

(1)  A  zsinat  ülései  -  a  18.  §  (1)  bekezdésében 

meghatározottak  kivételével  -  nyilvánosak.  A  zsinat 
nyilvános  ülésének  jegyzőkönyveit  és  a  nyilvános  ülésen 
tárgyalt  irományokat,  továbbá  az  ezzel  összefüggő 
szavazási  listát  az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért 
felelős osztálya őrzi.  
(2)  A  nyilvános  ülésen  a  hallgatóság  -  ideértve  a 
tömegtájékoztatási  szervek  képviselőit  is  -  csak  a  kijelölt 
helyen  foglalhat  helyet,  és  a  véleménynyilvánítás  bármely 
formájától tartózkodni köteles. 
(3)  Az  ülés  rendjének  megzavarása  esetén  az  ülést  vezető 
elnök  a  hallgatóságot  vagy  annak  egy  részét  az  ülésről 
kiutasíthatja. 

 

A zárt ülés 

18. § 

(1)  Bármely  zsinati  tag  kérelmére  a  zsinat  a 

jelenlévő  zsinati  tagok  kétharmadának  szavazatával  zárt 
ülés  tartását  is  elhatározhatja.  Egy  vagy  több  napirendi 
pont, illetőleg napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából 
zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. 
(2) A zárt ülésen a zsinati tagokon kívül csak a tanácskozási 
joggal  rendelkező  személyek,  a  zsinati  gazda,  illetve  a 
helyettese,  az  adott  tárgykörben  meghívottak  és  a 
hangrögzítők vehetnek részt. 
(3)  A  zárt  ülésen  meghozott  döntés  titkosságáról  a  zsinat 
külön határoz. 
 

A határozatképesség 

19. § 

(1)  A  zsinat  akkor  határozatképes,  ha  a  zsinati 

tagok  több  mint  a  fele,  illetőleg  -  ha  törvény  a 
határozathozatalhoz  szükséges  létszámot  ettől  eltérően 
szabályozza - a meghatározott számú zsinati tag jelen van. 
(2)  A  zsinati  gazda  a  levezető  elnök  kérésére  a  plenáris 
ülésszakon  minden  ülés  kezdetén,  valamint  szavazás  előtt 
létszámjelentést  tesz.  Jelentését  jegyzőkönyvbe  kell 
foglalni.  A  létszámjelentésnek  az  ülésszak  első  ülésének 
végén  tartalmaznia  kell  a  jelenlévők,  az  igazoltan 
távollévők,  valamint  a  kimentés  nélkül  távollévők  pontos 
névsorát. A létszámjelentésnek egyébként elegendő az ettől 
való eltérést név szerint tartalmaznia.  
(3) Igazoltnak tekinthető az írásban, vagy elektronikus úton, 
előzetesen bejelentett, alapos okra hivatkozó távolmaradás. 
(4)  Ha  a  zsinat  nem  határozatképes,  a  nemlelkészi  elnök 
megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben 
ez  nem  lehetséges,  a  nemlelkészi  elnök  megállapítja  a 
hiányzó zsinati tagok névsorát, a napirendi pont tárgyában a 
határozathozatalt  elhalasztja,  és  a  bejelentés  nélkül  távol 
lévők  jegyzékét  -  napirendben  előre  feltüntetett 
határozathozatal  esetén  -  a  zsinat  legközelebbi  ülésén 
közzéteszi.  Az  ülést  a  következő  napirendi  pont 
tárgyalásával  lehet  folytatni.  Amennyiben  a  nemlelkészi 
elnök  a  zsinat  határozatképességét  utóbb  megállapítja, 
döntése alapján a határozathozatalra vissza lehet térni. 
(5) A határozatképtelen zsinat tanácskozó testületként 
ülésezhet, ha a jelenlévő tagok többsége így dönt. 
(6)  Az  igazolatlan  hiányzás  jogkövetkezményeiről  az  Igtv. 
108. §-a rendelkezik. 
 

A zsinati ülésszakok összehívása 

20. § 

(1)  A  zsinatot  meghívóval  kell  összehívni.  A 

meghívó  elektronikus  úton,  igény  szerint  postai  úton 
küldhető ki. 
(2) A  meghívónak  tartalmaznia  kell  az  elnökség  napirendi 
javaslatát. A napirendre nem tűzött beadványokat, valamint 
az egyes napirendi pontok előterjesztő anyagait az országos 
iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős  osztálya  tölti  fel  a 
zsinat elektronikus tárhelyére. 
(3)  Amennyiben  egy  napirendi  ponthoz  nincs  kiküldve 
írásos  anyag  vagy  a  kiküldés  késve  történt,  annak 
napirendre  való  felvételéről  a  zsinat  a  32. §  (2)  bekezdése 
szerinti minősített többséggel dönt. 
(4)  A  kiküldött  előterjesztéseknek  tartalmazniuk  kell  az 
előterjesztés  okát,  esetleg  előzményeit,  valamint  a 
megoldásra vonatkozó változatokat és ezek indoklását. 
(5)  A  kiküldött  anyag  lehetőség  szerint  tartalmazza  az 
előterjesztéssel kapcsolatban az országos presbitérium és az 
illetékes  munkaági  bizottság(ok),  szükség  szerint  más 
testületek véleményét. 

background image

(6)  Az  ülésszakra  a  zsinat  szavazati  és  tanácskozási  jogú 
tagjai mellett meghívót kell küldeni a szakértők valamint az 
egyházi sajtó számára. 
 

A napirend előkészítése 

21. § 

(1)  Az  ülés  napirendjére  a  zsinat  elnöksége  a 

zsinati  tanács  ajánlása  alapján  tesz  javaslatot.  E  javaslatot 
legkésőbb az ülést megelőzően tíz nappal meg kell küldeni 
a zsinati tagoknak. 
(2)  Legkésőbb az ülés  megkezdését  megelőzően egy  héttel 
valamely  zsinati  elnök  vagy  legalább  20  zsinati  tag  – 
indoklással  ellátott  –  javaslatot  nyújthat  be  a  napirendi 
javaslatban nem szereplő téma napirendre való felvételére. 
 

V. fejezet  

A zsinati ülés 

 

Az ülés vezetése 

22. § 

(1)  Minden  ülésszak  kezdetén  a  zsinat 

megvizsgálja  az  előző  ülésszak  üléseinek  előzetesen 
kiküldött jegyzőkönyvét.  Ha  a jegyzőkönyv tartalmát  vagy 
szerkesztését  bármely  zsinati  tag  kifogásolja,  akkor  a 
zsinati  napló,  illetve  a  hangfelvétel  alapján  kell  a  helyes 
szöveget  azon  az  ülésszakon  –  az  Igtv.  122.  §-a  alapján  – 
megállapítani.  Ha  nincs  kifogás,  akkor  a  levezető  elnök 
szavazás nélkül megállapítja a jegyzőkönyv elfogadását.  
(2) A  levezető  elnök  ismerteti  a  beérkezett  beadványokat, 
valamint  az  azokkal  kapcsolatos  elnökségi  intézkedéseket. 
Ha  valamelyik  zsinati  tag  az  elnökség  intézkedésével  nem 
ért  egyet,  akkor  a  zsinati  tag  javaslatáról  a  zsinat  nyílt 
szavazással, egyszerűsített többséggel dönt. 
(3)  A  zsinati  tanács  és  –  szükség  esetén  –  a  zsinati 
bizottságok  a  napirend  elfogadása  előtt  jelentést  tesznek 
munkájukról. 
(4)  Az  ülésen  az  ülést  vezető  elnök  ismerteti  a  zsinat 
elnökségének  napirendi  javaslatát,  a  napirendre  tett  eltérő 
javaslatokat,  továbbá  a  zsinati  tanácsnak  az  ülések 
időtartamára,  a  felszólalási  időkeretekre  vonatkozó 
javaslatát. 
(5)  Ha  a  jelentéshez  törvényjavaslat  vagy  határozati 
javaslat,  illetőleg  a  törvényjavaslathoz  határozati  javaslat 
kapcsolódik, az indítványokat együtt kell tárgyalni. 
(6) A (4) bekezdésben meghatározott javaslatokról - először 
a napirendi javaslat megváltoztatására tett javaslatokról – a 
zsinat vita nélkül, minősített többséggel határoz. 
(7) A zsinat megtárgyalja a napirendre tűzött tárgyakat. 
 

Az ülést vezető elnök teendői 

23. § 

(1) A levezető elnök 

a)  megnyitja  és  részrehajlás  nélkül  vezeti,  majd 
berekeszti az üléseket; 
b) az ülésszak kezdetén indítványt tesz a napirendre, és a 
napirendi pontokra szánt időre; 
c) ismerteti a beadványokat, az ügyrend előírásai szerint 
vezeti a tárgyalásokat, és kimondja a döntést; 
d)  engedélyezi  a  felszólalásokat,  ügyel  az  ügyrend 
betartására, és az ülések rendjére, szavazásra teszi  fel a 
kérdéseket, kihirdeti a szavazás eredményét; 
e)  az  üléseken  a  tanácskozási  rend  érdekében  bármikor 
felszólalhat,  de  ha  az  ügy  érdemében  kíván  szólni,  az 
elnöki teendőket köteles átadni; 
f)  a  legközelebbi  ülésszak  idejét  a  zsinat  egyetértésével 
kitűzi. 

(2)  A  levezető  elnök  a  zsinat  üléseit  egy  órára  bármikor 
felfüggesztheti. 

(3)  A  levezető  elnök  köteles  figyelmeztetni  az  ülés 
résztvevőit  a  tanácskozás  szabályainak  megtartására, 
amennyiben a tárgytól vagy az ügyrendtől eltérnek. 
 

A napirendhez kapcsolódó felszólalás 

24. § 

(1)  A  zsinati  tagok  szólás  végett  személyesen  a 

mandátumcédula  felnyújtásával  vagy  írásban  a  jegyzőnél 
jelentkeznek. A  jegyzők  a  hozzászólók  nevét  a  jelentkezés 
sorrendjében nyilvántartják.  
(2)  A  vita  közben  további  vagy  ismételt  felszólalásra  a 
levezető elnök ad engedélyt. 
(3)  A  hozzászólások  sorrendjét  a  levezető  elnök  határozza 
meg akként, hogy az első szó az előterjesztőt illeti. Utána a 
kisebbségi vélemények képviselőjének van joga szólni. 
(4)  Az  általános  vitában  éppen  úgy,  mint  a  részletes 
tárgyaláskor mindenki kétszer szólhat. Az első hozzászólás 
öt  percnél,  az  ismételt  felszólalás  két  percnél  nem  lehet 
hosszabb. 
(5)  Az  előterjesztő  vagy  az  indítványozó  –  mások 
kívánságára – felvilágosítást vita közben többször is adhat.  
(6)  A  zsinati  ülésre  az  adott  témakörben  meghívottak  a 
levezető  elnök  kérése  alapján,  a  tárgyalt  anyaggal 
kapcsolatban 

felvilágosítást  adhatnak  és  jogosultak 

legfeljebb  két  percben  a  tárgyalt  napirendi  ponthoz 
kapcsolódóan hozzászólni. 
(7)  A  napirendi  pont  előterjesztője  és  a  hatáskörrel 
rendelkező  bizottság  elnöke  (előadója)  a  határozathozatalt 
megelőzően bármikor felszólalhat. 
 
25. § 

(1) Vita folyamán bármikor és azonnal szót kapnak 

azok is, akik 

a) ügyrendi kérdésben kívánnak szólni, 
b) napirendi indítványt akarnak tenni, 
c) személyes megtámadásra akarnak válaszolni, 
d) a félreértett szavuk valódi értelmét kívánják tisztázni. 

(2) A levezető elnök, ellentmondás esetén, vita nélkül dönt, 
hogy  valóban  az  (1)  bekezdésben  felsorolt  esetekkel 
kapcsolatos-e a szólásra jelentkezés. 
(3)  Az  (1)  bekezdés  a-b)  pontja  esetén  a  zsinat  általában 
vita  nélkül  dönt.  A  levezető  elnök  indokolt  esetben  ettől 
eltérően erről vitát engedélyezhet, illetve azt berekesztheti. 
(4)  Az  (1)  bekezdésben  szabályozott  kérdésekhez  történő 
hozzászólás  szándékának  jelzése  a  szokásos  egy  kézzel 
jelentkezés helyett a két kéz felnyújtásával való jelentkezés. 
 
26. § 

Az  indítványozónak  jogában  áll  indítványát 

visszavonnia,  ha  azonban  azt  a  zsinat  tagjai  közül  valaki 
sajátjaként  fenntartja,  az  a  tag  az  eredeti  indítványozó 
jogaiba lép. 
 
27. § 

(1)  A  zsinat  a  tárgyalás  alatt  lévő  anyagot 

visszaadhatja  az  előterjesztőnek  vagy  kiadhatja  egy  erre  a 
célra  választott  bizottságnak.  Az  ismételt  előterjesztésig  a 
zsinat a végleges határozat hozatalát felfüggesztheti. 
(2)  Ha  mindez  a  javaslatnak  csak  egyes  részleteire  vagy 
pontjára,  vagy  valamely  módosító  indítványra  nézve 
történik, a további szakaszok és pontok tárgyalását a zsinat 
tovább folytathatja. 
 

A vita lezárása 

28. § 

(1) Ha szólásra már nincs senki sem feljegyezve, a 

levezető  elnök  kérdést  intéz  az  üléshez,  hogy  kíván-e  még 
valaki szólni, s ha a felhívásra senki sem jelentkezik, a vitát 
lezárja.  
(2) Ha a zsinat a vitát lezárta, utoljára - a szavazás előtt - az 

background image

előterjesztő kap szót. 
 

A tárgyra térés és a szó megvonása 

29. § 

(1)  A  hozzászólónak  a  napirenden  lévő  tárgytól 

eltérnie  nem  szabad,  személyeskedő,  illetve  sértő 
megnyilvánulástól tartózkodni kell. 
(2)  Tilos  a  szólót  félbeszakítani  vagy  közbeszólásokkal 
zavarni,  és  minden  olyan  cselekmény,  amely  a  zsinat 
méltóságát  és  a  tanácskozás  rendjét  sértené,  beleértve  a 
magánjellegű 

megbeszéléseket 

és 

mobiltelefon 

használatát is. 
(3)  A  levezető  elnök  azt  a  felszólalót,  aki  eltér  a  tárgytól, 
felszólítja,  hogy  térjen  a  tárgyra,  egyidejűleg  figyelmezteti 
az eredménytelen felszólítás következményeire.  
 
30. § 

(1)  A  levezető  elnök  egyidejűleg  megvonja  a  szót 

attól  a  felszólalótól,  akit  beszéde  során  harmadszor  szólít 
fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre. 
A 29. § (1) bekezdés ismételt megszegése esetén, vagy ha a 
vétség súlyosabb természetű, a levezető elnök az illetőt név 
szerint rendre utasítja, és a szót tőle megvonja.  
(2)  Az  a  felszólaló,  akitől  a  levezető  elnök  felszólítás  és 
figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti az ügyrendi 
bizottság eseti jellegű állásfoglalását. 
(3) A levezető elnök eljárását egyébként vita tárgyává tenni 
nem szabad. 
(4)  Akitől  a  szót  megvonták,  ugyanazon  az  ülésnapon, 
ugyanabban a napirendi pontban nem szólalhat fel újra. Az 
ügyrendi felszólalás e tiltás hatálya alá nem tartozik. 
(5)  Ha  az  ülésen  olyan  rendzavarás  történik,  amely  a 
tanácskozás  folytatását  lehetetlenné  teszi,  és  a  levezető 
elnök  figyelmeztetései  és  rendreutasításai  ellenére  sem 
állna  helyre  a  rend,  a  levezető  elnök  az  ülést  határozott 
időre félbeszakíthatja. 
(6)  Magániratokat  és  reklámanyagot  a  zsinati  üléseken 
szétosztani nem szabad. 
 

VI. fejezet  

A szavazás 

 

A szavazás rendje 

31. § 

(1)  A  zsinat  a  határozatait  -  törvényben  vagy  az 

Ügyrendben  meghatározott  kivételekkel  –  egyszerű 
többséggel hozza. 
(2)  Szavazni  általában  „igen”-nel,  „nem”-mel  vagy 
„tartózkodom”-mal  lehet.  Aki  ilyen  szavazatot  nem  ad  le, 
azt úgy kell tekinteni, mint aki nincs jelen a szavazásnál. 
(3) Szavazni csak személyesen lehet. 
(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg.  
 
32. § 

(1)  A  szavazás  során  az  egyszerű  többség  a 

jelenlevő zsinati tagok több mint felének szavazatát jelenti. 
(2)  A  minősített  többség  a  jelenlevő  zsinati  tagok  száma 
legalább  2/3  részének  szavazatát,  de  legalább  az  összes 
zsinati tag több mint felének szavazatát jelenti. 
(3)  A  minősített  2/3-os  többség  az  összes  zsinati  tag 
legalább 2/3 részének szavazatát jelenti.  
 

Szavazás több változat esetén 

32/A. § 

3

(1) Ha a vitában kettőnél több változat közül kell 

választani,  akkor  azok  mindegyikét  egyenként  szavazásra 
kell bocsátani. 
(2)  Az  egyes  változatokra  a  többi  változattól  függetlenül 

                                                 

3

Beiktatta a 3/2017. (II. 24.) zsinati határozat. Hatályos: 2017. február 24-

től. 

egyaránt lehet "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazni. Ennek 
során  mindegyik  változatra  csak  egy  szavazatot  lehet 
leadni.  Ha  a  szavazó  nem  nyilvánít  véleményt,  vagy  két 
szavazatot  ad  le,  akkor  abban  a  kérdésben  a  szavazata 
érvénytelen.  
(3)  Megszavazottnak  az  a  változat  tekintendő,  amely  a 
legtöbb  szavazatot  kapta,  megszerezte  a  szavazatok  több 
mint  50  %-át  és  legalább  5  szavazattal  többet,  mint  a 
második helyen álló.  
(4)  Amennyiben  egyik  változat  sem  kapta  meg  a  kívánt 
többséget,  akkor  a  két  legtöbb  „igen”  szavazatot  kapott 
változatról újabb szavazás dönt. 

 

A nyílt szavazás  

33. § 

(1)  A  zsinat  törvényben  vagy  az  ügyrendben 

meghatározott  kivételekkel  minden  kérdésben  nyílt 
szavazással határoz. 
(2)  A  nyílt  szavazás  a  mandátumcédula  felemelésével 
történik.  

A név szerinti szavazás 

34. § 

(1) Törvény elfogadásáról név szerinti szavazással 

kell dönteni. 
(2)  Bármely  zsinati  tag  javaslatára  nyílt  szavazás  helyett 
név  szerinti  szavazást  kell  tartani,  ha  a  zsinat  úgy  dönt. 
Ugyanazon  döntési  javaslat  esetében  egy  alkalommal  lehet 
név szerinti szavazást javasolni. 
(3)  Nem  lehet  név  szerinti  szavazást  tartani  a  bizottságok 
létszáma  és  összetétele  tekintetében,  valamint  a 
tanácskozások 

lefolytatásával 

összefüggő 

(ügyrendi 

javaslatot tartalmazó) kérdésekben. 
 
35. § 

(1) A  név  szerinti  szavazás  esetén  a  zsinati  tagok 

írásban,  szavazólapon  szavaznak.  A  szavazólapon  fel  kell 
tüntetnie  a  zsinati  tagnak  a  nevét,  a  döntését,  és  a 
szavazólapot aláírásával kell ellátnia.  
(2)  A  jegyzők  a  szavazatokat  a  névsoron  feltüntetik,  a 
szavazatokat  összeszámolják,  és  a  szavazás  eredményét  - 
névsorral  együtt  -  átadják  a  levezető  elnöknek,  aki  a 
szavazás eredményét kihirdeti. 
(3)  A  névsort  a  jegyzőkönyvhöz  kell  csatolni.  A 
jegyzőkönyvben a tagok névsorába a nevek mellett fel kell 
tüntetni,  hogy  a  tag  „igen”,  „nem”  vagy  „tartózkodom” 
szavazatot adott le, vagy pedig a szavazáson nem volt jelen.  
 

A titkos szavazás 

36. § 

(1) 

Törvényben 

vagy 

az 

Ügyrendben 

meghatározott esetekben a szavazás titkosan történik. 
(2)  Bármely  zsinati  tag  javaslatára  titkos  szavazást  kell 
tartani, ha a zsinat úgy dönt. 
(3)  A  titkos  szavazás  szavazógép  alkalmazásával  történik. 
Bármely  zsinati  tag  javaslatára  írásban,  szavazólap 
alkalmazásával kell a szavazást megtartani, ha a zsinat úgy 
dönt. 
(4)  A  titkos  szavazásnál  a  jegyzők  szavazatszámláló 
bizottságként járnak el. A szavazólapon az „igen”, a „nem” 
és  a  „tartózkodom”  egyértelmű  megjelölésével  kell 
szavazni.  
 

VII. fejezet  

Az indítványok tárgyalása  

 

Beadvány 

37. § 

(1)  Bármely  egyháztag  a  zsinat  Igtv.  104.  §-ban 

foglalt  feladataihoz  kapcsolódó  témakörben  írásban,  vagy 
elektronikusan  az  Országos  Iroda  zsinati  adminisztrációért 

background image

felelős  osztályán  keresztül  beadvánnyal  fordulhat  a  zsinat 
elnökségéhez.  
(2) A zsinat elnöksége a beadvány megérkezését követő 30 
napon  belül  írásban,  vagy  elektronikus  úton  tájékoztatja  a 
beadvány  előterjesztőjét,  hogy  a  beadvány  a  zsinat 
hatáskörébe  tartozik-e.  Amennyiben  igen,  a  zsinat 
elnöksége  a  beadvánnyal  kapcsolatban  az  Igtv.  120.  §-nak 
megfelelően jár el. 
(3)  A  zsinat  elnöksége  által  kijelölt  testület  a  beadvány 
témájában indítványt készít. 
 

Az indítványok típusai 

38. § 

(1)  A  zsinat  tárgyalási  rendjébe  önálló  napirendi 

pontként  felvehető  indítványok  (a  továbbiakban:  önálló 
indítványok): 

a) a törvényjavaslat, 
b) a határozati javaslat, 
c) a nyilatkozattervezet, 
d) a jelentés. 

(2) 

Önálló  indítványhoz  kapcsolódóan  benyújtható 

indítványok (a továbbiakban: nem önálló indítványok): 

a) a módosító javaslat, 
b) a bizottsági ajánlás. 
 

Az indítványok szabályszerűsége 

39. § 

(1) Az indítványt szabályszerűen a zsinat elnöksé-

géhez, írásban kell az Országos Iroda zsinati adminisztráci-
óért felelős osztályán keresztül benyújtani. Az indítványnak 
tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. 
(2)  A  törvényjavaslatnak,  határozati  javaslatnak,  illetve  a 
módosító 

javaslatnak 

meg 

kell 

felelnie 

jogszabályszerkesztés 

és 

nyelvhelyesség 

követelményeinek. 
(3)  A  nem  szabályszerűen  benyújtott  indítványt  a  zsinat 
elnöksége visszautasíthatja. 

 

A törvényjavaslat 

40. § 

(1) A  törvényjavaslat  a  zsinat  hatáskörébe  tartozó 

jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a 
törvény javasolt szövegét és címét. 
(2) Törvényjavaslatot 

a) országos presbitérium,  
b) országos elnökség, 
c) zsinati tanács, 
d) zsinati bizottság, 
e) zsinati tag, 
f) az, akit erre a zsinat felkér  

nyújthat be. 
(3)  A  törvényjavaslathoz  indokolást  kell  fűzni.  Ha  a 
törvényjavaslat  törvényt  kíván  módosítani,  vagy  hatályon 
kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell. 
 
41. § 

(1)  Ha  -  a  törvényjavaslat  általános  vitája 

megkezdéséig - ugyanabban a tárgyban azonos időszakban, 
vagy  ugyanazt  a  törvényt  illetően  több  törvényjavaslatot  is 
benyújtottak, 

a)  a  40.  §  (2)  bekezdés  szerinti  sorrendben  előbb  álló 
javaslata a hátrább állót, 
b)  az  egyenlő  sorban  állók  javaslatai  közül  a  korábbi 
javaslat a későbbit megelőzi. 

 

A határozati javaslat 

42. § 

(1) A határozati javaslat a zsinat jogszabályi formát 

nem  igénylő  döntése  iránti  szövegszerű  indítvány,  mely 
tartalmazza a határozat javasolt szövegét.  

(2)  Határozati  javaslatot  a  40.  §  (2)  bekezdésében 
felsoroltak terjeszthetnek elő. 
(3)  A  határozati  javaslatot  a  tartalmát  jellemző  címmel  és 
indokolással  kell  ellátni.  Ha  a  határozati  javaslat  zsinati 
határozatot kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, 
a címben ezt kell jelezni. 
 

A nyilatkozattervezet 

43. § 

(1)  A  zsinat  -  a  jelenlevő  zsinati  tagok 

kétharmadának  szavazatával  -  bármely  egyházpolitikai 
kérdésben nyilatkozatot tehet. 
(2)  Nyilatkozattervezetet  a  40.  §  (2)  bekezdésében 
felsoroltak terjeszthetnek elő. 
 

A jelentés 

44. § 

(1)  A  jelentés  valamely  megtett  intézkedésről, 

elvégzett 

vizsgálatról 

vagy 

valamely 

bizottság 

tevékenységéről,  illetve  a  külön  törvényben  meghatározott 
tisztségviselők tevékenységéről tájékoztatja a zsinatot. 
(2)  Jelentést  a  zsinati  bizottságok  elnökei,  az  országos 
munkaági bizottságok elnökei, az országos presbitérium, az 
országos  tisztségviselők,  az  egyházi  bíróság  elnöke, 
továbbá  az  országos  számvevőszék  elnöke,  valamint  azok 
tesznek, akiket törvény vagy zsinati határozat erre kötelez.  
(3) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és 
határozati javaslatot is benyújthat. 
 

A módosító javaslat 

45. § 

(1)  A  törvényjavaslathoz,  a  határozati  javaslathoz 

és a nyilatkozattervezethez a zsinat valamely bizottsága és a 
zsinati  tag  –  az  Ügyrendben  meghatározott  kivételekkel  – 
írásban módosító javaslatot nyújthat be.  
(2)  A  módosító  javaslat  a  törvény,  illetőleg  a  határozat 
módosítással  nem  érintett  részeire  csak  akkor  terjeszthető 
ki,  ha  ez  a  szabályszerű  módosító  javaslat  tartalma  miatt 
nyilvánvalóan szükséges. 
(3) A módosító javaslatot indokolni kell. 
(4)  Ha  a  módosító  javaslat  a  költségvetés  kiadásának 
növelését  vagy  bevételének  csökkentését  eredményezheti, 
meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése 
érdekében javasolt megoldást is. 

 

A bizottsági ajánlás 

46. § 

(1)  A  kijelölt  bizottság  a  zsinati  tanács  által  a 

részére  kiadott  törvényjavaslathoz,  határozati  javaslathoz, 
nyilatkozattervezethez  és  jelentéshez  -  a  törvényjavaslat,  a 
határozati  javaslat  és  a  nyilatkozattervezet  esetében  a 
benyújtott  módosító  javaslatokat  is  értékelő  -  ajánlást 
nyújthat be a zsinatnak. 
(2) A kijelölt bizottság a törvényjavaslat részletes vitájához 
készített  ajánlásában  azt  is  vizsgálja,  hogy  a 
törvényjavaslat, a határozati javaslat, illetve a bizottság által 
támogatott módosító javaslat 

a) összhangban áll-e a hatályos egyházi törvényekkel, 
b) rendelkezései egymással nem ellentétesek-e. 

(3)  A  zsinati  tanács  vagy  legalább  tíz  zsinati  tag  írásbeli 
indítványára  a  zsinat  határidőt  szabhat  a  bizottsági  ajánlás 
elkészítésére.  A  határidőt  úgy  kell  megszabni,  hogy  a 
bizottságnak  az  általános  vitára  benyújtandó  ajánlása 
elkészítésére legalább tizenöt, a részletes vitára benyújtandó 
ajánlása  elkészítésére  legalább  harminc  nap  álljon 
rendelkezésére. 
 

VIII. fejezet  

A törvényjavaslat tárgyalása  

background image

 

47. § 

(1)  A  törvényjavaslatot  a  zsinat  elnökségéhez,  az 

Országos  Iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős  osztályán 
keresztül, írásban vagy elektronikus úton kell benyújtani. 
(2)  Az  elnökség  a  törvényjavaslat  benyújtását  a  zsinati 
tanács  következő  ülésén  bejelenti,  megnevezve  egyúttal  a 
kijelölt bizottságot. 
(3) A zsinati tag által benyújtott törvényjavaslat csak abban 
az  esetben  kerül  a  zsinat  napirendjére,  ha  azt  a  kijelölt 
bizottság támogatja. 
(4) A  kijelölt  bizottság  harminc  napon  belül  határoz  annak 
napirendre  vételéről.  Ha  a  kijelölt  bizottság  a  napirendre 
vételt  elutasítja,  az  önálló  indítvány  címét,  benyújtójának 
nevét  és  a  bizottság  állásfoglalását  a  zsinat  legközelebbi 
ülésén a levezető elnök bejelenti. 
(5) Ha a zsinati tag által benyújtott, és a bizottság által a (4) 
bekezdés  alapján  elutasított  törvényjavaslat  napirendre 
vételét a zsinati tag ismét kéri, a napirendre vételről a zsinat 
-  az  indítványozó  legfeljebb  ötperces  felszólalása  után  - 
megtárgyalja.  A  napirendre  vétel  tárgyában  az  illetékes 
bizottság  tagja  legfeljebb  két  perc  időtartamban 
felszólalhat,  majd  az  indítványozó  a  felszólalásokra 
legfeljebb  két  perc  időtartamban  válaszolhat.  Ezt  követően 
a napirendre vétel tárgyában a zsinat dönt. 
 
48. § 

(1)  A  zsinat  -  saját  döntése  alapján  -  a 

törvényjavaslatot  két  fordulóban  tárgyalja  meg.  Előbb  az 
általános vitában a tervezett törvény elveit, szabályozásának 
módjait.  Az  általános  vita  alapjául  a  kidolgozott 
törvényjavaslat szövege szolgál. A részletes vitában a zsinat 
az  általános  vita  döntései  alapján  elsősorban  azt  vizsgálja, 
hogy  a  törvényjavaslat  elfogadandó  szövege  megfelel-e  a 
törvényalkotói szándéknak. 
(2)  Nagyobb  terjedelmű,  illetve  nagyobb  jelentőségű 
előterjesztés  esetén  az  illetékes  bizottság  vagy  az 
előterjesztő javasolhatja a kidolgozást megelőzően előzetes 
vita  lefolytatását.  Ekkor  a  zsinat  szövegjavaslat  nélkül 
vitathatja  meg  a  szabályozás  elveit,  céljait  és  az  ezek 
eléréséhez  tervezett  megoldási  módokat.  Az  indítvány  az 
általános  vitára  az  elvi  vita  során  kialakított  döntések 
szerint készül el. 
 
49. § 

(1) Az általános vita a törvényjavaslat egésze vagy 

egyes  részei  szükségességének  és  szabályozási  elveinek, 
továbbá  részletes  vitára  bocsáthatóságának  megvitatásából 
áll.  Az  általános  vita  során  kell  dönteni  az  alternatív 
szabályozási javaslatokról.  
(2) A  vitában  elsőként  a  törvényjavaslat  előterjesztője  kap 
szót,  ezután  a  kijelölt  bizottság  elnöke  (előadója)  foglalja 
össze  a  bizottság  ajánlását,  majd  -  ha  van  kisebbségi 
vélemény  -  a  bizottság  kisebbsége  véleményének 
ismertetésére  kerül  sor.  Ezek  után  a  ki  nem  jelölt,  de  a 
törvényjavaslat  által  hatáskörében  érintett  bizottság  elnöke 
(előadója) szólalhat fel. Ezt követően a zsinati tagok a 24. § 
(4)  bekezdésben  foglaltak  szerint  szólalhatnak  fel.  Az 
általános  vita  lezárását  megelőzően  az  előterjesztőnek 
viszontválaszra van joga. 
 
50. § 

(1)  A  törvényjavaslathoz  módosító  javaslatot  az 

általános vita lezárásáig lehet benyújtani.  
(2)  A  módosító  javaslatot  -  szükség  szerint  -  állásfoglalás 
céljából  a  levezető  elnök  kiadja  a  kijelölt  bizottságnak.  A 
kijelölt  bizottság  a  módosító  javaslatokat  értékeli,  és  állást 
foglal,  hogy  azokat  támogatja-e  vagy  sem.  A  bizottság  a 
részletes  vitát  megelőző  tárgyalásban,  az  általános  vita 

lezárását megelőzően terjeszti állásfoglalását a zsinat elé. 
 
51. § 

(1)  Az 

előterjesztő  a  törvényjavaslatát  a 

zárószavazás  megkezdéséig  bármikor  visszavonhatja,  az 
általános  vita  lezárása  után  azonban  ehhez  a  zsinat 
hozzájárulása szükséges. Visszavontnak kell tekinteni azt a 
törvényjavaslatot, amely helyett az előterjesztő új változatot 
nyújtott 

be. 

Az 

új 

változatban 

előterjesztett 

törvényjavaslatra  az  újonnan  benyújtott  javaslatra 
vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 
(2)  Az  előterjesztő  az  (1)  bekezdésben  meghatározott 
szabályok szerint a javaslatot átdolgozásra visszakérheti.  
(3) A módosító javaslat előterjesztője módosító javaslatát az 
általános  vita  lezárásáig  megváltoztathatja,  és  a  szavazás 
megkezdéséig  bármikor  visszavonhatja.  Ha  a  visszavont 
módosító  javaslatot  más  a  saját  javaslataként  változatlanul 
fenntartja,  s  a  visszavonás  után  azt  bejelenti,  a  javaslat 
tovább tárgyalható. 
(4)  A  módosító  javaslat  megváltoztatására  a  benyújtására 
meghatározott szabályok irányadók. 
 
52. § 

(1)  Az  általános  vita  lezárása  után  a  zsinat  dönt 

arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja-e.  
(2)  Ha  a  törvényjavaslathoz  az  általános  vita  lezárásáig 
módosító  javaslatot  nem  terjesztettek  elő,  a  levezető  elnök 
figyelmezteti a zsinatot, hogy részletes vitára nem kerül sor. 
Ha  a  figyelmeztetést  követően  felszólalásra  senki  sem 
jelentkezett, az általános vita lezárása után a törvényjavaslat 
elfogadásáról kell dönteni. 
 
53. § 

(1)  A  részletes  vita  elsősorban  a  törvényjavaslat 

módosításokkal  érintett  rendelkezéseinek  és  a  bizottság 
ajánlásának megvitatásából áll.  
(2)  A  vitát  -  a  rendelkezések  sorrendjének  betartásával  - 
minden  önálló  rendelkezésre  vonatkozóan,  végül  pedig  a 
címre  és  a  bevezetésre  vonatkozóan  kell  megnyitni  és 
lezárni. 
(3)  A  zsinat  a  vita  során  a  korábban  meghatározott 
tárgyalási  sorrendet  megváltoztathatja,  elrendelheti  több 
részletrendelkezés tárgyalásának összekapcsolását, illetőleg 
az ugyanazon tárgyat érintő különböző módosító javaslatok 
vitáját elkülönítheti. 
(4) Amennyiben  a  részletes  vita  során  olyan  kérdés  merül 
fel,  amely  az  általános  vitába  tartozik,  a  zsinat  dönt  arról, 
hogy a kérdést megtárgyalja-e. Ekkor az általános vitát újra 
meg kell nyitni. 
 
54. § 

(1)  A  részletes  vita  lezárása  után  a  módosító 

javaslatokról történő szavazás következik. Szavazni arról a 
módosító javaslatról nem kell, 

a) amellyel az előterjesztő egyetért, vagy 
b)  amely  elnyerte  a  kijelölt  -  több  kijelölt  bizottság 
esetén 

bármelyik 

bizottság 

egyharmadának 

támogatását, vagy 
c) amelyet a kijelölt bizottság nyújtott be. 

(2)

4

Ha  a  törvényjavaslat  adott  részéhez  több  módosító 

javaslatot nyújtottak be, a szavazás során - lehetőség szerint 
- a következő sorrendben kell szavazni: 

a) az adott rész elhagyását javasoló, 
b)  tartalmilag  több  módosítást  magában  foglaló 
módosító javaslat, 
c) egyéb módosító javaslat. 

 

                                                 

4

Számozását  javította  a  20/2016.  (XI.  18.)  zsinati  határozat.  Hatályos: 

2016. november 18-tól. 

background image

55. § 

(1)  A  zárószavazás  megkezdése  előtt  írásban 

módosító  javaslatot  nyújthat  be  a  bizottság,  vagy  a  zsinati 
tag  bármely  korábban  megszavazott  rendelkezéshez 
kapcsolódóan,  ha  a  megszavazott  rendelkezés  nincs 
összhangban  a  hatályos  egyházi  törvényekkel,  a 
törvényjavaslat  már  megszavazott  rendelkezésével,  vagy  a 
törvényjavaslat  módosítással  nem  érintett  valamely 
rendelkezésével. 
(2) A zárószavazás előtti módosító javaslatról a zsinat dönt, 
hogy  az  az  általános  vagy  a  részletes  vitába  tartozik-e.  A 
vonatkozó vitát újra meg kell nyitni. 
(3)  A  zárószavazás  megkezdése  előtt  a  zárószavazás 
elhalasztását  javasolhatja  az,  aki  az  (1)  bekezdésben 
meghatározott  módosító  javaslatot  kíván  benyújtani.  A 
zárószavazás  elhalasztásáról  -  a  javaslattevő  indokainak 
meghallgatása után - a zsinat vita nélkül határoz. 
(4)  A  törvényjavaslat  záró  vitája  az  (1)  bekezdés  szerinti 
módosító  javaslatok  megtárgyalásából  áll. A  tárgyalásra,  a 
vitára  és  a  szavazásra  az  53-54.  §  rendelkezéseit  kell 
megfelelően  alkalmazni.  A  törvényjavaslat  záró  vitájában 
mindenki  számára  azonos  idő  áll  rendelkezésre,  amelyet  a 
zsinat az ügyrendi bizottság javaslatára - ennek hiányában a 
levezető  elnök  javaslat  alapján  -  azon  ülés  napirendjének 
megállapítása  során  határoz  meg,  amelyen  az  adott 
indítvány zárószavazása szerepel.  
(5)  Ha  a  zárószavazás  során  minősített  többséget  igénylő 
döntés  is  szükséges,  akkor  a  zárószavazást  két  részletben 
kell  lefolytatni  úgy,  hogy  először  a  minősített  többséget 
igénylő döntést kell meghozni.  
 
56. § 

(1)  A  zárószavazás  elhalasztására  –  az  55.  §  (3) 

bekezdésében  meghatározott  okból  -  legfeljebb  egy 
alkalommal kerülhet sor. 
(2) Zárószavazás újból nem rendelhető el. 
 
57. § 

(1)  A  zsinat  által  elfogadott  törvényt  a  zsinat 

lelkészi és nemlelkészi elnöke, továbbá az egyik jegyző az 
elfogadást követő tizenöt napon belül aláírja. 
(2) A törvényeket az elfogadás évszámával és évenként újra 
kezdődő római sorszámmal kell megjelölni. 
(3)  A  törvényt  az  egyház  hivatalos  lapjában  közzé  kell 
tenni. 
 

IX. fejezet  

A határozati javaslat tárgyalása  

 

58. § 

(1)  A  határozati  javaslat  tárgyalására  a  47-56.  §-

okat kell megfelelően alkalmazni. 
(2)  A  határozatokat  évenként  újra  kezdődő  arab 
sorszámmal, és az elfogadás évszámával kell megjelölni. 
(3) A zsinat határozatát a hivatalos lapban közzé kell tenni. 
A  határozatokat  a  zsinat  lelkészi  és  nemlelkészi  elnöke, 
továbbá az egyik jegyző az elfogadást követő tizenöt napon 
belül aláírja. E határozatok közzétételéről az országos iroda 
zsinati adminisztrációért felelős osztálya gondoskodik. 
 

X. fejezet  

A nyilatkozattervezet tárgyalása  

 

59. § 

(1)  A  nyilatkozattervezet  tárgyalására  a  47-56.  §-

kat kell megfelelően alkalmazni. 
(2)  A  nyilatkozat  közzétételének  módjáról  a  zsinat 
esetenként dönt. 

 

XI. fejezet  

A jelentés tárgyalása  

 

60. § 

(1)  Az  éves  jelentéseket  az  előterjesztők  írásban, 

elektronikusan  küldik  meg  az  országos  iroda  zsinati 
adminisztrációért  felelős  osztálya  címére  úgy,  hogy  azokat 
az ülésszak előtt 20 nappal a zsinat elektronikus tárhelyére 
fel lehessen tölteni. 
(2)  A  jelentésre  vonatkozó  észrevételeket,  kérdéseket  az 
előterjesztőnek  az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért 
felelős  osztályán  keresztül,  írásban,  elektronikus  úton,  a 
feltöltéstől számított 10 napig lehet feltenni. Az előterjesztő 
a választ úgy adja meg, hogy az minden zsinati tag számára 
elérhető  legyen.  Amennyiben  a  kérdező,  illetve 
észrevételező  nem  fogadja  el  az  előterjesztő  válaszát,  a 
zsinat ülésszakán szóban is kérdéssel, észrevétellel élhet.  
(3) A  jelentést  a  zsinat  ülésszakán  az  előterjesztő  röviden 
ismerteti,  és  amennyiben  azt  kiegészíteni  kívánja,  a 
kiegészítést  előadja.  Amennyiben  szóbeli  kérdés  vagy 
észrevétel érkezik, azokra válaszát megadja. 
(4)  A  zsinat  elnökei,  a  püspök-elnök  és  az  országos 
felügyelő 

jelentését 

az 

országos 

iroda 

zsinati 

adminisztrációért  felelős  osztálya  címére  kell  megküldeni 
úgy,  hogy  azokat  az  ülésszak  előtt  10  nappal  a  zsinat 
elektronikus  tárhelyére  fel  lehessen  tölteni.  A  jelentést  az 
előterjesztő a zsinat plenáris ülésén részletesen ismerteti, és 
válaszol a felmerülő kérdésekre.  
(5) A jelentés elfogadásáról a zsinat határozattal dönt. 

 

 

NEGYEDIK RÉSZ 

A BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSÉNEK RENDJE 

 

61. § 

(1)  Megalakulása  után  a  bizottság  meghatározza 

ülésezésének rendjét. 
(2) A  zsinati  ülésszakok  között  a  bizottság  szükség  szerint 
ülésezik. 
(3)  A  bizottsági  ülést  a  bizottság  elnöke  a  napirendi 
javaslatot  tartalmazó  meghívó  elküldésével  írásban  - 
kivételesen  szóban,  a  napirendi  javaslat  közlésével  -  hívja 
össze. 
 

A bizottsági ülés nyilvánossága 

62. § 

(1) A bizottságok ülései nem nyilvánosak. 

(2)  Az  állandó  bizottságok  munkatervére  javaslatot  a 
bizottság  elnöke  tesz,  melyet  a  bizottsági  tagokkal  való 
egyeztetés után a bizottság szótöbbséggel fogad el. 
(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi 
ponthoz 

módosító  javaslatot  (kapcsolódó  módosító 

javaslatot)  benyújtó  zsinati  tag  tanácskozási  joggal  vehet 
részt.  
 

Határozatképesség, tanácskozóképesség 

63. § 

(1) A  bizottság  határozatképességéhez  a  bizottsági 

tagok több mint felének jelenléte szükséges.  
(2) Ha a bizottság határozatképtelen, a következő bizottsági 
ülésen  az  ugyanazon  napirendi  pontok  tekintetében  a 
bizottság  a  megjelentek  számára  tekintet  nélkül 
határozatképes.  Határozatképtelenség  miatt  megismételt 
bizottsági ülést 3 napon belül csak akkor lehet tartani, ha a 
megismételt  ülésen  az  összes  bizottsági  tag  legalább  fele 
jelen van, és az ülés megtartása mellett szavaz.  
 

A bizottsági ülésre meghívottak 

64. § 

(1) A napirendi pont előterjesztője, a zsinat lelkészi 

és  nemlelkészi  elnöke,  az  országos  ügyész  és  az  országos 

background image

iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős  osztályának  vezetője 
a  bizottság  ülésének  összehívásával  egyidejűleg  meghívást 
kap az ülésre. 
(2)  Az  (1)  bekezdés  alapján  meghívott  személyek 
tanácskozási  joggal  vesznek  részt  az  ülésen,  illetve  a 
napirendi  pont  tárgyalásán.  Az  ülésen  a  meghívottat  a 
helyettesítésére jogosult személy is képviselheti.  
 
65. § 

A  törvényjavaslathoz,  határozati  javaslathoz  vagy 

nyilatkozattervezethez  módosító  (kapcsolódó  módosító) 
javaslatot  benyújtó  zsinati  tagot  a  bizottsági  ülésről 
értesíteni  kell,  lehetőleg  egy  héttel  korábban. A  javaslat  az 
értesített zsinati tag távollétében is elbírálható. 
 

A szakértők 

66. § 

A  bizottság  elnöke  a  bizottság  ülésére  szakértőt 

hívhat  meg,  aki  az  ülésen  tanácskozási  joggal  vesz  részt. 
Szakértő  meghívására  -  a  szakértő  személyének 
megjelölésével vagy anélkül - a bizottság tagjai is tehetnek 
javaslatot, melyről a bizottság dönt. 
 

A bizottsági ülés vezetése 

67. § 

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke készíti elő, 

hívja össze és vezeti. 
(2)  A  bizottság  elnöke  engedélyezi  a  felszólalásokat, 
gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja 
a  szavazást,  kimondja  a  bizottság  határozatát,  és  aláírja  az 
ülésről készült emlékeztetőt. 
(3)  A  bizottság  elnökét  tartós  akadályoztatása  esetén  az 
általa  kijelölt  bizottsági  tag  helyettesíti.  Az  elnököt 
helyettesítő  bizottsági  tag  jogai  és  kötelezettségei  az 
elnökével azonosak. 
 

A napirend megállapítása 

68. § 

(1)  A  bizottság  az  ülésének  napirendjét  -  a 

bizottság elnökének a bizottság tagjaihoz előzetesen írásban 
eljuttatott  javaslata  alapján  -  a  bizottsági  ülés  megnyitása 
után  maga  állapítja  meg. Az  ülést  megelőzően  a  bizottság 
bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat 
el  az  elnökhöz,  amelyet  az  elnök  köteles  a  bizottsági  ülést 
megelőzően a bizottság többi tagjához eljuttatni. 
(2) A bizottság az ülés folyamán a napirendet módosíthatja, 
de  csak  akkor  bővítheti  ki,  ha  ezzel  a  bizottság  jelenlevő 
tagjainak több mint kétharmada egyetért. 
 

A bizottsági előkészítés 

69. § 

(1)  A  bizottság  először  feldolgozza  a  beküldött 

javaslatokat 

és 

elemzi 

korábbi 

szabályozást. 

Megfogalmazza  a  szabályozás  alapelveit  és  mérlegeli 
ezeknek a zsinat által eldöntendő elemeit.  
(2) A bizottság a számára kiadott javaslatot a plenáris ülésre 
előkészíti és kijelöli az előterjesztőt. 
(3)  A  törvényjavaslat  vagy  más  előterjesztés  kidolgozása 
során a bizottság a beérkezett javaslatokat 

a)  vagy  beépíti  saját  szövegjavaslatába  (az  ún. 
főszövegbe),  
b)  vagy  számára  elfogadható  szövegváltozatként 
szerepelteti,  
c)  vagy  elveti,  de  az  előterjesztett  szövegben  – 
álláspontjával együtt – közzéteszi. 

(4)  Az  összes  felmerülő  kérdésben  ki  kell  alakítani  a 
bizottság álláspontját. 
(5)  A  bizottságnak  arra  kell  törekednie,  hogy  a 
törvényjavaslat 

vagy 

előterjesztés 

megfeleljen 

szabályozás céljának.  

(6) 

Törvényjavaslat 

elkészítésénél 

bizottságnak 

figyelembe  kell  vennie  a  jogszabály  szövegezés  általános 
követelményeit,  továbbá  ügyelnie  kell  arra,  hogy  az 
összhangban legyen az egyházi és állami törvényekkel. 
 

A bizottságok jelentése 

70. § 

(1)  A  bizottságok  elnökei  minden  zsinati 

ülésszakon  rövid  jelentést  tesznek  az  előző  ülésszak  óta 
végzett  munkáról  és  a  bizottságra  bízott  törvények  és 
feladatok készültségi állapotáról. 
(2)  Az  ülésszak  napirendjére  tűzött  előterjesztések 
kidolgozásáról külön beszámolni nem kell.  
(3)  Azt  az  indítványt,  amely  nem  tárgyalás  alatt  lévő 
előterjesztéshez  érkezett,  és  amelyet  a  bizottság  tárgyalás 
után elutasított, ki kell küldeni a zsinat tagjainak. 
(4)  Ha  bármelyik  zsinati  tag  javasolja,  hogy  a  zsinat  a 
bizottság véleménye ellenére foglalkozzon az indítvánnyal, 
akkor erről a bizottság beszámolójának  meghallgatása után 
a zsinat vita nélkül dönt. Amennyiben a zsinat az indítvány 
érdemi  megtárgyalása  mellett  foglal  állást,  akkor  ezzel  a 
döntésével  egyúttal  megbízza  a  bizottságot  az  indítvány 
plenáris ülésen való előterjesztésének kidolgozásával. 

 

A szavazás 

71. § 

(1)  A  bizottság  a  határozatait  a  jelenlevő  tagjai 

több mint felének egyetértő szavazatával hozza. 
(2) A bizottság elnöke a bizottsági tagokkal együtt szavaz. 
(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai 
bejelenthetik,  hogy  kisebbségi  véleményt  terjesztenek  elő. 
Az  ilyen  kisebbségi  véleményt  a  zsinat  ülésén,  a  bizottság 
többségi  véleményének  ismertetése  után  a  kisebbségi 
álláspontot  képviselő  bizottsági  tagok  által  maguk  közül 
választott előadó ismerteti. 
 

Az emlékeztető 

72. § 

(1)  A  bizottsági  ülésről  emlékeztető  készül, 

amelyet az elnök hitelesít. 
 

Több bizottság közös eljárása 

73. § 

(1)  Több  bizottság  közös  eljárása  esetén  ezen 

bizottságok együttes ülést is tarthatnak. 
(2)  Az  együttes  ülésen  a  szavazást  bizottságonként  külön 
kell megtartani. 
(3)  Ha  a  közösen  eljáró  bizottságok  együttes  álláspontot 
alakítottak ki, akkor az együttes álláspont kialakításánál és 

kisebbségi  vélemény  előterjesztésénél  e  fejezet 

rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 
 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉS 

 
74. § 

(1) Az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi VI. 

törvény  5.  §-ban  előírt  feladatok  előkészítésére  a  zsinat 
elnökei  három  tagú  bizottságot  jelölnek  ki,  illetve  kérnek 
fel. A bizottság szakvéleményt készít.  
(2)  A  bizottság  egy  tagjának  jogi  végzettséggel  kell 
rendelkeznie  és  egy  tagját  a  törvényelőkészítő  bizottság 
tagjaiból kell kijelölni. 
(3) A szakvéleményt a bizottság 30 napon belül elkészíti, és 
azt  az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős 
osztálya  a  zsinati  tagoknak  a  legközelebbi  plenáris  ülés 
meghívójával együtt kiküldi. 
(4)  A  zsinati  tagok  a  szakvéleményt  legkésőbb  a  plenáris 
ülés kezdetéig véleményezhetik. Ezeket a véleményeket az 

background image

10 

országos  iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős  osztálya 
minden zsinati tagnak eljuttatja. 
(5) A  zsinat  a  szabályrendelet  törvényességéről  a  bizottság 
szakvéleménye  és  a  zsinati  tagok  véleményei  alapján  a 
plenáris ülésen vita nélkül határoz. 
(6) A határozatot a levezető elnök és a bizottság elnökének 
aláírásával  az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért 
felelős osztálya megküldi az érintetteknek. 
 
 

HATODIK RÉSZ 

AZ ÜGYRENDDEL KAPCSOLATOS ESETI 

DÖNTÉSEK 

 
75. § 

(1)  Ha  az  ülést  vezető  elnök  azt  tapasztalja,  hogy 

az  ügyrend  valamely  esetre  nézve  rendelkezést  nem 
tartalmaz, vagy az a meglévő formában a zsinat működését 
hátráltatja,  javaslatot  tehet  a  zsinatnak,  hogy  a  felmerült 
kérdésben  milyen  eljárást  kövessen.  A  zsinati  tagok 
egyötöde is tehet erre vonatkozó javaslatot.  
(2)  A  zsinat  az  ügyrendi  bizottság  állásfoglalása  után  a 
jelenlévő tagok háromnegyedének „igen” szavazatával dönt 
a javaslatról.  
(3)  A  zsinat  a  jelenlévő  tagok  háromnegyedének  „igen” 
szavazatával  dönthet  úgy,  hogy  az  ügyrend  egyes 
rendelkezéseit  az  adott  kérdés  tárgyalásánál  nem 
alkalmazza.  Ebben  az  esetben  pontosan  meg  kell  jelölni, 
mely rendelkezésektől tér el, és milyen eljárást alkalmaz. 
 
 

HETEDIK RÉSZ 

A ZSINAT ÜGYVITELE 

 

Zsinati napló és jegyzőkönyv 

76. § 

(1)  A  zsinati  napló  és  jegyzőkönyv  készítésével, 

hitelesítésével, 

valamint 

kiküldésével 

kapcsolatos 

rendelkezéseket az Igtv. 122. §-a szabályozza. 
(2)  A 

zsinati 

napló  a  zsinat  teljes  anyagának, 

indítványainak, 

beszédeinek 

írásban 

rögzített 

dokumentuma,  mely  a  hangfelvétel  alapján  készül. 
Elkészítéséért  és  őrzéséért  az  országos  iroda  zsinati 
adminisztrációért  felelős  osztálya,  hitelesítéséért  a  jegyzők 
a felelősek. 
(3)  Saját  költségére  bármely  zsinati  tag  és  egyházi  jogi 
személy  kérheti  a  zsinati  napló  vagy  annak  egy  része 
másolatát. 
(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell 

a) az ülések helyét, idejét, napirendjét, a levezető elnök 
személyét és a jelenlétről szóló jelentést; 
b)  a  szavazásra  bocsátott  kérdést  és  a  szavazás 
eredményét; 
c) a határozat pontos szövegét; 
d) a felszólaló nevét; 
e) a felszólaló által rögzíteni kívánt nyilatkozatot. 

(5) A jegyzőkönyv mellékleteként meg kell őrizni az írásos 
előterjesztéseket.  
 

Ügykezelés és a zsinati tagok nyilvántartása 

77. § 

A  zsinattal  kapcsolatos  adminisztráció  intézéséről 

az Igtv. 111.§-a rendelkezik. 
 
78. § 

(1) A  zsinat  ügykezelése  az  országos  iroda  zsinati 

adminisztrációért  felelős  osztályán  történik.  A  zsinat  és  a 
zsinati  tanács  levelezési  címe  az  országos  iroda  zsinati 
adminisztrációért felelős osztálya címe. 

(2)  Az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős 
osztálya személyzete a jegyzőkkel együttműködve rendben 
tartja  a  zsinat  irattárát,  és  gondoskodik  az  iratok 
sokszorosításáról, betekinthetőségéről és megőrzéséről. 
(3)  Az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős 
osztálya  nyilvántartja  a  zsinat  tagjait,  azok  elérhetőségeit, 
tisztségét és zsinati üléseken való igazolatlan hiányzását. 
(4)  Az  országos  iroda  zsinati  adminisztrációért  felelős 
osztálya a zsinat egész tartama alatt ügyel az egyes választó 
testületek zsinati képviseletére. 
 

Tömegtájékoztatás 

79. § 

(1) A  zsinat  az  egyházi  sajtón  keresztül  az  egyház 

tagjait rendszeresen és hitelesen tájékoztatja. 
(2) A zsinat sajtófelelőst választhat. 
(3) A zsinat elnöksége az egyes ülésszakokról kommünikét 
adhat ki. 
 
 

NYOLCADIK RÉSZ 

ZÁRÓÜLÉS 

 
80. § 

(1) A zsinat munkáját ünnepélyes záróülésen fejezi 

be. 
(2)  Az  ülésen  elfogadásra  kerül  az  előző  ülésszak 
jegyzőkönyve. 
(3)  A  zsinat  elnökeinek  értékelése  után  a  zsinat  –  ajánlás 
formájában – összefoglalhatja a következő zsinat számára a 
megoldatlan feladatokat, amely a következő zsinat számára 
nem kötelező érvényű. 
(4) A zsinat záró istentisztelettel fejezi be munkáját, melyen 
az igehirdetési szolgálatot az elnök-püspök végzi. 
 
 

KILENCEDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 
81. § 

(1) Jelen ügyrend elfogadása napjától számított 30. 

napon lép hatályba. 
(2)  Ezzel  egyidejűleg  hatályát  veszti  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  Zsinatának  Ügyrendjéről  szóló, 
többször módosított 1/2006. (X. 26.) zsinati határozat. 
 
 
Budapest, 2014. november 28. 
 
 
 
 
 
 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. június »
június
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930