Ez történik a Magyarországi Evangélikus
Egyház X. Zsinat 10. ülésszakán – Szombati
nap
Létrehozva: 2015.11.21. 09:40, frissítve: 2015.11.23. 13:28
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – 2015. november 20-án és 21-én tartja a Magyarországi Evangélikus Egyház
X. Zsinata 10. ülésszakát. Napirenden szerepelnek többek között az országos tisztségviselők
éves beszámolói, felújítási projektek kérdései, a misszió és a jövő évi költségvetés is.
(Jelen tudósítás nem a zsinat jegyzőkönyve. Nem szerepel benne minden hozzászóló és minden
hozzászólás, valamint minden beadott anyag, szó szerinti formában - a szerk.)
9.06
Rövid imádság és ének után megkezdődött a 10. ülésszak tizenkettedik ülése, amelyen Abaffy
Zoltán, a Zsinat nem lelkészi elnöke elnököl. A 2000. évi I. törvény módosítása – Az egyház
háztartásáról - a szükségessé vált törvénymódosítás a kötelezettségvállalások ellenjegyzése
tárgyában lesz általános és részletes vita, amelynek előterjesztője Ittzés András, zsinati tag, a
Törvényelőkészítő Bizottság elnöke.
A törvény a következőkben módosulna:
1. § Az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép: „(4) Az országos egyháznál és intézményeknél az utalványozás csak
ellenjegyzés mellett történhet. Az országos egyháznál és az intézményeknél a gazdasági vezető
hatáskörébe tartozik az ellenjegyzés, amennyiben a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A
gazdasági vezető ellenjegyzési hatásköre kiterjed a kötelezettségvállalások ellenjegyzésére is.
A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetéséről szóló törvény szakmai ellenjegyzőket
is meghatározhat.
2. § E törvény 2016. január 1. napján lép hatályba.
A zsinat most nem szavazott erről a módosulásról.
9.14
A 13. ülésen Fabiny Tamás püspök számol be a Reformációi Emlékbizottság 2015. évi
munkájáról. A püspök elmondta, hogy az elmúlt napon Genfben vett részt a Lutheránus
Világszövetség vezetőségi üésén.
A Reformációi Emlékbizottság a Zsinat által a 2009. évi III. törvényben meghatározott keretek
közt folytatja munkáját, évi négy alkalommal ülésezik, Fabiny Tamás vezetésével.
A bizottsági tagok mellett védnöki testület is működik, amelyben most változás állt be. Sulyok
Elemér OSB elhunytával az emlékbizottság Várszegi Asztrik főapátot kérte fel helyére.
A Lutheránus Világszövetség a reformációra való emlékezést globálisan jelölte ki 2010-es
stuttgari nagygyűlése után. A 2017-es nagygyűlés Namíbiában kerül majd sorra, ott, ahol
ugrásszerűen nő a kereszténység száma. Az országban 90 százalék keresztény és 60 százalék
evangélikus (német és finn misszió hatására). A püspök beszámolójában utalt arra, hogy ez a
megemlékezés már nem csak az evangélikus illetve protestáns egyházak ügye, hanem a II.
Vatikáni Zsinat szellemében a katolikus egyházé is. Nem a szakadást, hanem az egyház
megújulását ünnepeljük. Példának hozta Ferenc pápának nemrégiben a római evangélikus
templomban elmondott beszédét, amelyben igencsak nagy nyitottságot mutatott a közös
úrvacsora lehetősége előtt. A semper reformanda jegyében meg kell újulnunk, a reformáció
naponkénti folyamat.
Már 2010 óta rendszeresen tartjuk a tematikus éveket, ezeket intézményeink, gyülekezeteink,
médiumaink is feldolgozzák. Az idei, 2015-ös Reformáció és oktatás év plakátját
(„Tanítványok vagyunk”) ezúttal is a békéscsabai Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus
Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti
Iskola és Kollégium tanulója készítette.
A következő tematikus évben, 2016-ban a Reformáció és nemzet (vagy tartalmilag
helyesebben: Reformáció és nemzetek) téma kerül elénk. Erre utal az emlékbizottság által
választott szlogen („Sok nyelv – EGYház”) is, mely a tartalom hangsúlyozása érdekében
vállalta az etimológiai szempontú helytelenséget [az egyház szó valójában az id+ház ’szent ház’
tőből származik].
A tematikus évek feldolgozása és a reformációi témák növekvő mértékben vannak jelen
egyházunkban: a teljesség igénye nélkül említhetjük a Híd-magazin (az állami Reformáció
Emlékbizottság támogatásával) 8000 példányban megjelent Luther-számát, továbbá
gyülekezeti és egyházmegyei tematikus rendezvények sorát, az Evangélikus Presbiterek
Országos Találkozóját, a Lelkészi Munkaközösségek előadásait és az országos felügyelői
találkozót, melyek egyaránt reformációi fókusszal zajlottak le az idei évben.
A Luther válogatott művei sorozat eddig megjelent három kötete után 2015. november 10-
én mutatták be az 5. számú, Prédikációk című kötetet. A bemutatón sajnos budapesti gyakorló
lelkészek közül senki sem jelent meg - jegyezte meg a püspök.
Örömteli hír, hogy a 8., Asztali beszélgetések című elfogyott, a kiadó szándéka szerint is a
lehető legszélesebb olvasóközönséget megszólító kötet új kiadása vált szükségessé. Az Asztali
beszélgetések című kötetről több rangos recenzió is napvilágot látott: Margócsy István tollából
az Élet és Irodalom (LVIII. évf. 46. szám), valamint Balázs Mihály részéről a Credo (XXI. évf.,
2015/2) hasábjain. Az Északi Egyházkerület nyári lelkésztalálkozóján a Gyülekezeti és
Missziói Osztály segítségével vetélkedőt szerveztek a lelkészek számára az eddig megjelent
kötetekben foglalt Luther-írások ismeretéből – a vetélkedő anyaga a szervezőktől más
alkalomra is elkérhető. Jelenleg több kötet előkészítése folyik párhuzamosan, a következő
bemutató 2017-re valószínűsíthető. A könyvkiadás munkája nem fog tehát véget érni 2017-ben,
ahogyan a reformáció sem csak 2017 ügye, hanem folyamatosan benne kell élnünk -
hangsúlyozta a püspök.
Luther Márton élete rajzfilmsorozat 4., római epizódja is elkészült - folytatta beszámolóját
a Reformációi Emlékbizottság vezetője, aki magát a sorozat botcsinálta producerének
aposztrofálta. - így magyar nyelven jelenleg három epizód áll rendelkezésre (1., 3., 4.), további
három van gyártásban (2., 5., 7.). Richly Zsolt és 30 fős csapata dolgozik ezen. A Lackfi János
nevével fémjelzett forgatókönyv a 8. epizódig készült el. 2015-ben elkészült továbbá az 1.
epizód német, valamint az 1., 3. és 4. epizód angol szinkronizált verziója. A külföldi változatok
bemutatójára Wittenbergben került sor: a német változatot 2015 januárjában a Martin-Luther-
Bund és a Gustav-Adolf-Werk teológiai konferenciáján, a három angol epizódot pedig a
Lutheránus Világszövetség fiatal reformátorok hálózatának világméretű találkozóján
2015 augusztusában mutatták be. Ez utóbbi alkalommal a rendező és az egyházi producer
jelenlétében fórumbeszélgetésre is sor került; a körülbelül háromszáz fős közönségtől kapott
visszajelzések mellett élénk sajtóvisszhang is kísérte a vetítést. Egy erre a célra felállított
munkacsoport – Kodácsy–Simon Eszter, Mesterházy Balázs, Sztrókay Edit és Zsóri–Ments
Orsolya – közreműködésével megindult a pedagógiai segédanyag (digitális tananyag)
kidolgozása az egyes epizódokhoz. A különböző korcsoportoknak készülő feladatok segítik a
sorozat hittan- vagy történelemórai feldolgozását, de felnőtt csoportok, gyülekezeti alkalmak
előkészítéséhez is ötletet adhat. Egyházunk folyamatos, jelentős anyagi szerepvállalása mellett
a sorozat kiemelt külföldi támogatói a Lutheránus Világszövetség, a vesztfáliai és a
finnországi evangélikus egyház valamint a Német Szövetségi Köztársaság budapesti
nagykövetsége. Ez évben pályázati támogatást kaptunk a Médiatanácstól, valamint az MTVA
új megbízott elnöke, Vaszily Miklós is megerősítette a sorozat televíziós sugárzására korábban
kapott ígéretet. A korábban remélt, évenkénti állami támogatásra vonatkozóan ugyanakkor
elutasító választ kaptunk.
A tavalyi zsinati ülés zárását követően került sor a 2014-es Reformáció és kultúra év ünnepi
hangversenyére, melyen az emlékbizottság által kiírt kórusműpályázat legsikerültebb műveit
szólaltatták meg evangélikus együtteseink és bemutatták a pályázat anyagából készült igényes
kottakiadványt. A született művek reménység szerint egyházunkban, a testvéregyházakban és
külföldön is megtalálják helyüket, megismerésük beépült az evangélikus iskolákban tanító
énektanárok és templomi énekkarokat irányító karvezetők 2015. októberi, V. szakmai
konferenciájának programjába.
A bizottság által a tavalyi évben kiírt színpadimű-pályázat nem hozta meg a remélt eredményt.
A beadott pályaművek sokféle értéke mellett nem volt köztük olyan, aminek a megvalósítását
az egyház jó szívvel és komoly anyagi vállalással támogathatná: a zenei, szövegkönyvbeli,
drámai hiányosságok mellett elsősorban tartalmi, teológiai szempontból nem érkezett be
valóban fajsúlyos, a reformáció üzenetét mai nyelven megfogalmazó elképzelés.
A három legértékesebb tervezetet honorálta a bírálóbizottság: Ittzés Tamás Sola gratia – The
Luthers ragtime-/jazzopera Martin Luther King és Luther Márton életéről című, valamint Laczó
Zoltán Vince Egy az Isten című pályázata megosztott második díjban (50–50 000 Ft), Joó
Zoltán Luther könnyei koncertdráma című pályázata harmadik díjban részesült (25 000 Ft).
Ez év őszén jelent meg a Korálelőjátékok az Evangélikus énekeskönyvhöz című
gyűjtemény Bence Gábor és Gálos Miklós szerkesztésében. A 175, különböző korokból
származó előjáték között mintegy ötven új kompozíció is található evangélikus énekeinkhez. A
felekezetközi és a nemzetközi mutató egyházunkon kívül is jól használhatóvá teszi a hiánypótló
kötetet, mely elsősorban istentiszteleti használatra, a középfokú képesítésű kántorok szintjét
szem előtt tartva készült.
Az emlékbizottság támogatta továbbá Fassang László Karácsonyi látomások című CD-
lemezének kiadását. A ceglédi evangélikus templomban található stílushangszeren készült
összeállítás J. S. Bach orgonaművei mellett improvizációkat tartalmaz, a korálokra épülő műsor
íve a jászoltól a keresztig ível.
Idén is sor került a Korálünnepre, mely 2015. november 8-án volt Kiskőrösön, Farkasné
Gombár Ildikó helyi egyházzenész–hitoktató szervezésében, a környékbeli énekkarok és
fúvósegyüttes részvételével. Iskolai projektek A Reformáció és oktatás évében kiemelten sok
iskolai programra került sor, ezek nagy részének szervezését az Evangélikus Pedagógiai-
szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) vállalta magára.
Az emlékbizottság által kiírt iskolatörténeti pályázatra négy jeligés beadvány érkezett, ezek
közül a bírálóbizottság – Czenthe Miklós igazgató (Evangélikus Országos Levéltár), Hubert
Gabriella tudományos
munkatárs
(Evangélikus
Országos
Könyvtár), Németh
Ildikó főlevéltáros (MNL GYMSM Soproni Levéltára) valamint Tóth Árpád egyetemi docens
(Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete) – értékelése alapján három pályázat felelt meg
az eredeti kiírásnak.
Az elbírált pályázatok sorrendje és a jeligék feloldása: 2. helyezett, pályadíj bruttó 150 000 Ft
„Egy falusi tanítónő”: Pillanatképek a bokodi ágostai hitvallású evangélikus népiskola
történetéből a kezdetektől az államosításig – Lázár Anikó 2. helyezett, pályadíj bruttó 150 000
Ft „RHT kutató”: A csornai evangélikus iskola története – Tubán József 3. helyezett, pályadíj
bruttó 100 000 Ft „A búvópatak”: A gimnázium újraindítása Aszódon – id. Detre János.
A díjak átadására 2015. október 16-án került sor az Angyalföldi József Attila Művelődési
Központban a tematikus év alkalmából megrendezendő ünnepi gálaműsor keretében. Ugyanez
alkalommal adták át az EPSZTI által kiírt diákpályázatok díjait is.
A budapesti Insula Lutherana program keretében zajlik az Evangélikus Országos Múzeum
felújítása, a Deák téren létrejövő új központ kialakítása. A múzeum teljesen megújult kiállítása
várhatóan 2016 őszén nyitja meg kapuit. A hétéves digitalizálási program keretében 2015-ben
a Magyar Evangélikus Digitális Tárba került új anyagok pl. az iskolai értesítők (évkönyvek)
vagy a Keresztyén Igazság 1989–2013. évfolyamának lapszámai (
) –
ezzel az anyaggal is segíteni kívánták az iskolatörténeti pályázaton indulók munkáját. A
programban résztvevő szervezetek (ábécérendben): Arcanum Adatbázis Kft., Evangélikus
Országos Könyvtár, Evangélikus Országos Levéltár, MEE Gyűjteményi Tanács, MEE Internet
Munkacsoport, MEE Reformációi Emlékbizottság, Ordass Lajos Baráti Kör, Országos
Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
A Magyar Evangélikus Bibliográfia készítése is folytatódik, jelenleg majdnem 360 000 oldal
található, a rekordok száma közelít a 20 000-hez. Sorra jelennek meg az Evangélikus
emlékút ÉMOP-pályázathoz kapcsolódó kötetek: a középdunántúli kötetet Észak-
Magyarország, majd az Észak-Alföld fogja követni.
A megkezdett munkák sorában szerepel a Luther-végrendelet hasonmás kiadását
tanulmánnyal kísérő, id. Fabiny Tibor nevével fémjelzett kötet újbóli kiadása magyar, német
és angol nyelven. Az emlékbizottság kezdeményezte egy, a reformáció alapvető tanításait
röviden kifejtő magyarázó tábla elhelyezését a fasori reformációi emlékparkban. A tábla
létrehozását az emlékbizottság védnöke, Mesterházy Ákos támogatta.
Emlékbizottságunk saját projektjeinek terv szerinti folytatása mellett a hazai és külföldi
ökumenikus és állami partnerekkel való együttműködés is tág teret kínál a reformációi üzenet
újrafogalmazásának. A 2017-es megemlékezésre való ökumenikus készülés szempontjából
jelentős a 2016-os Szent Márton évhez való kapcsolódásunk. Ebben szerepet kap A
szembenállástól a közösségig című LVSZ–római katolikus dokumentum bemutatása, amire
várhatóan 2016 elején kerül sor. A Magyarország kormánya által létrehozott Reformáció
Emlékbizottságban jelen van a Magyar Katolikus Egyház képviselője dr. Pápai
Lajos megyéspüspök személyében, illetve 2016-ban több ökumenikus programra is sor kerül
majd országszerte. Az állami emlékbizottság által most első alkalommal kiírt programpályázat
a továbbiakban félévente ad majd lehetőséget egyházi jogi személyek, így gyülekezeteink
számára, hogy 150 000 – 2 millió forint nagyságrendben támogatást nyerjenek a 2017-es
előkészületekhez kapcsolódó programokra (konferencia, csendesnap stb.). Bátorítjuk a
testvéreket, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, helyi közösségeikben aktívan képviselve a
reformációi gondolat jelenidejűségét. A 2017-es év folyamán várhatóan egyházkerületenként
kerül majd sor egy–egy reformációi hangsúlyú találkozóra. Emellett az emlékbizottság és az
országos egyházzenei bizottság országos evangélikus kórustalálkozó megszervezését vette
tervbe. 2017-ben reformációi nagykiállítás lesz az evangélikus és a református egyház, valamint
a Nemzeti Múzeum szakembereinek szervezésében, a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság
épületében. A Wittenbergben 2017. május–szeptember közt rendezett „világkiállításon” is
képviselteti magát egyházunk. Az Országos Presbitérium határozott Luther Márton egyházunk
birtokában lévő eredeti végrendeletének kölcsönadásáról a németországi ünnepi évad
eseményeire. Cserében egyházunk 2017 augusztusában „magyar hétvége” rendezésére kap
lehetőséget Wittenberg városának központi helyszínein. A programban kétnyelvű istentisztelet,
kulturális programok, teológiai konferencia és magas szintű egyházi és állami jelenlétet
feltételező fogadás is szerepel. Az állami emlékbizottság által tervezett központi ünnepségek:
2017. január 6-án a Művészetek Palotájában kerül sor a reformációi emlékév nyitányára, 2017.
október 31-én pedig központi ünnepséget szerveznek a Papp László Budapest Sportarénában.
2017-ben nívós kulturális programokra (köztük a lipcsei Tamás-templom kórusának
magyarországi turnéjára és a Magyar Állami Operaház több kapcsolódó bemutatójára) is
számíthatunk.
A Reformációi Emlékbizottság az egyház megnövekedett költségvetési terheinek ismeretében
és a kölcsönös teherviselés jegyében vállalta az emlékbizottság 2009. november 24-én
elfogadott, 2017-ig tartó költségvetésének átcsoportosítását a 2015–2017 közti időszakban
összesen 20 000 000 (azaz húszmillió) forint értékben, amit a korábbi egyeztetések fényében
kimondottan az Evangélikus Hittudományi Egyetem fejlesztésére fordít a fenntartó. A Luther
válogatott művei könyvsorozat, a Luther-rajzfilmmel kapcsolatos munkálatok kiteljesedése és
egyéb áthúzódó projektek érdekében kértük, hogy az emlékbizottság által felajánlott 20 000
000 (azaz húszmillió) forintot a 2017-es évfordulót követő két évben bocsássák az
emlékbizottság rendelkezésére. Az Országos Presbitérium korábbi határozatának megfelelően
a Luther-szobor terve – 2015–17 között összesen 50 000 000 (ötvenmillió) forint értékben –
lekerült a napirendről: ez a betervezett és korábban jóváhagyott összeg teljes egészében
felhasználható az egyház egyéb céljai számára. Összességében tehát a Reformációi
Emlékbizottság költségvetéséből 50 millió forint szabadon felhasználható és 20 millió forint
átütemezett összeg kerülhet most más célú felhasználásra.
9.55
Radosné Lengyel Anna déli kerületi felügyelő hiányolta a bizottság munkájából a legkisebb
falutól a legnagyobb gyülekezetekig tartó konkrét cselekvési tervet. Nem szavazta meg a
végrendelet kölcsönadását és nem támogatja, mert bár a magyar–német kapcsolatoknak ez
használ, de véleménye szerint így nem lehet majd a végrendelethez kapcsolódó ünnepségeket
rendezni. Hiányolta Sárvár nevét a beszámolóból, amely a magyarországi reformációi
történések központja volt.
Fábri György északi kerületi felügyelő javasolta, hogy a gyülekezeti és intézményi
kezdeményezéseket hálózatos formában jelenítsék meg, hogy érezzék a gyülekezetek és
intézmények, hogy 2017 közös ügyünk.
Hafenscher Károly örömét fejezte ki, hogy Fabiny püspök is hangsúlyozta, hogy a két
emlékbizottság közötti munka mennyire jól működik. Elmondta, hogy az elmúlt napokban
zárult le a gyülekezeti pályázatuk, amellyel evangélikus egyházközségeket is támogattak. A
sárvári templom teljes rekonstrukcióját is átvállalták, így Sárvár kiemelt jelentőségű lesz.
Detre János lelkész bár érzi, hogy a katolikus irányba a nyitottságot, de jó lenne, ha a
reformátusokkal és a baptistákkal is rögzített kapcsolatok lennének e téren. A
lelkészakadémiákon foglalkozni kellene a reformációi ünneplés előkészítéséről.
Gregersen-Labossa György lelkész nagy örömmel hallgatta a beszámolót és méltányolja a
komoly munkát. Az ökumenikus kérdésben nem elegendőek az egyházvezetői lózungok,
hanem jó lenne, ha a gyülekezetekben sem úgy határoznák meg önmagukat az evangélikusok,
mint akik a római-katolikusokkal szembe mentek.
Kendeh Gusztáv a restaurált orgonákról kiadandó CD lemezre hívta fel a figyelmet
hozzászólásában. Véleménye szerint a gyülekezetek templom-helyreállításaikkal és
renoválásaikkal készülnek az ünnepre, de sok esetben az orgonák helyreállítása ebből kimarad,
mert ennek költségei nem biztosítottak.
Orosz Gábor Viktor a templomkert projektre hívta fel a figyelmet, amelyet Kapolcsra is le
fognak vinni és hangsúlyozta
Rostáné Piri Magda a vasmegyei gyülekezetek és események megemlítését hiányolta.
Fabiny Tamás válaszában elmondta, hogy a bizottságot kéri helyén kezelni. Minden tag a saját
munkája mellett végzi feladatát, olyan feladatokat nem szeretne, ha rátestálnának
munkatársaira, amely meghaladja már az erejüket. A többi felekezettel való együttműködést
természetesnek tartja, de sosem a másik gyülekezettel szemben, vagy annak kárára.
„A reformátusokkal közös zsinatot tervezünk, de ez nem jelenti a saját hitvallásosságunk
feladását. Nincsen napirenden az, hogy a református egyházba beolvadunk!” - cáfolta a püspök
az utóbbi időben fellebbent pletykát. A neoprotestáns gyülekezetekkel szemben elmondta, hogy
az ő személyüket se tekintsük konkurenciának, végezzük a feladatunkat rendben és akkor nem
kell félni az ő munkájuktól.
10.21
Szavazás következik.
Az emlékbizottság 2017 utánra áthúzódó feladatainak elvégzéséhez a Törvényelőkészítő
Bizottsággal összhangban a következő törvénymódosítást terjesztették Zsinat elé:
2015. évi ... törvény a reformáció 500. évfordulója megünneplésének előkészítéséről szóló
2009. évi III. törvény módosításáról
1. § A reformáció 500. évfordulója megünneplésének előkészítéséről szóló 2009. évi III.
törvény 7. §-a hatályon kívül helyezésre kerül.
2.§ E törvény elfogadása napján lép hatályba.
A hatályon kívül helyezendő törvénycikk: „7.§ Az Emlékbizottság megbízatása 2017.
december 31-el a törvény erejénél fogva megszűnik.”
10.23
Prőhle Gergely a zsinat tekintélyét féltve arra kért a zsinatot, hogy máskor az ilyen törvényt a
költségvetésbe beágyazva szavazzák meg.
A név szerinti szavazás során a zsinati tagok támogatták a törvénymódosítást.
10.27
A tizennegyedik ülésen a Magyarországi Evangélikus Egyház 2016. évi költségvetése – a
költségvetési törvény megtárgyalása – kerül megtárgyalásra Prőhle Gergely, országos
felügyelő és Csorba Gábor, gazdasági osztályvezető előterjesztésében.
Az országos felügyelő elmondta, hogy az egyház saját mozgástere az utóbbi években drámaian
csökkent, főleg az egyház egyszázalékos bevételeinek csökkenése miatt. A pályázati rendszer
miatt azonban megfigyelhető az is, hogy egyfajta tartalmi prostituálódás megy végbe, aminek
az evangélikus egyház épüléséhez és jövőjéhez nem sok köze van” - mondta a felügyelő, mire
többen felkapták fejüket.
„Világbajnokok vagyunk saját magunk lábon lövésében - folytatta Prőhle Gergely. - Saját
ünnepeiket mily módon üljük meg? A közös reformációi ünnepség október hónap közepén egy
fővárosi moziban a látványos és tudatos leértékelése a reformáció fontosságának. Nem tudom
roszz néven venni más egyházaktól, ha erre az egészre rátelepednek. Úgy kellene megszervezni
saját ünnepeinket, hogy azok valóban vonzóak legyenek. A tegnapi ünnepségen sem sikerült
minden úgy, ahogyan azt szerettük volna, elég kevesen voltunk! Miért nem jönnek ilyen
alkalmakra el a teológusok?” - vetette fel.
„Az Üllői úti székház felújítása kapcsán ígéretekkel van tele a padlás és a pályázati rendszer
kiszámíthatatlansága a mi stratégiai tervezésünket lehetetlenné teszi - mondta. - Ugyanez
vonatkozik az intézményi átvételekre is, amelyek miatt sokszor másodlagos kérdéssé válnak a
betervezett ügyek.”
Az országos felügyelő hangsúlyozottan elmondta, hogy az imtézmények után kapott pénz az
nem az intézményeké, hanem az egyházé: „Ha ezek az intzémények nem egyházi intézmények
lennének, nem kapnának ennyi támogatást.”
10.35
Csorba Gábor pár dián vetítette ki a költségvetési változásokat. Sok pályázatnál kell főállású
szakembert felvenni, amelyet a pályázati pénzekből finanszíroznak és az országos
irodaigazgató hatásköre a munkaerő felvétele. A Reformációi Emlékbizottság számára kiutalt
összegek átcsoportosítására és módosítására kerül sor. A járadék és az egyszázalék az a szabad
összeg, amivel az egyház rendelkezhet.
A MEE 2016. évi költségvetése a 14,3 milliárd Ft bevétellel szemben 14,5 milliárd Ft-os kiadási
és mintegy 1 milliárd Ft-os beruházási előirányzatot tartalmaz. A 2015. évi várható
költségvetési maradvány összege 4,6 milliárd Ft lesz, így a kiadási többletet tartalmazó
költségvetés gazdálkodási nehézséget nem okoz, mindössze a költségvetési tartalék előirányzat
3,5 milliárd Ft-ra történő mérséklődését eredményezi. A Közép-Európai Keresztény Találkozó
133 millió forintos költségvetéséből 12 millió forintos önrészt vállalt a Magyarországi
Evangélikus Egyház. Az Üllői úti székház felújításához 860 millió Ft kapcsolódik
A Zelenka Pál Szolidaritási Alapnál a tervezett 500 millió Ft bevétellel szemben 409 millió Ft
ráfordítás áll, így a tartalékok szintje 2016. végére az 1 milliárd Ft-ot kis mértékben meghaladja
majd.
Az intézményi körben jelentkező többlet kiadások – melyből az Evangélikus Hittudományi
Egyetemnél mintegy 83 millió Ft merül fel – teljesíthetők, miközben az oktatási tartalékalap
1,3 milliárd Ft-ról 1,2 milliárd Ft-ra csökken. A diakóniai intézményeknél a 2016. évi
gazdálkodás mintegy 110 millió Ft-os ráfordítás emelkedés mellett valósul meg, melynek egy
része bevételi oldalon nem áll rendelkezésre, így a tartalékok szintje a 2015. év végére várható
249 millió Ft-ról várhatóan 215 millió Ft-ra mérséklődik.
10.54
Hozzászólások következnek.
Gregersen-Labossa György lelkész, a Diakóniai Bizottság vezetője, a diakóniai szolgálatban
az egyetlen ember, akit a zsinat választott, ezért most ő képviseli a diakóniai munkaágat a
diakóniai tartaléklapról szóló véleményük közvetítésében. Az Országos Presbitériummal
vitában állnak a tartalékalapok és azok felhasználását illetően. Az Országos Iroda diakóniai
osztályvezetőjének és munkatársainak a fizetését is már ebből az alapból biztosítják, így az nem
terheli a költségvetést. A fenntartó evangélikus egyháznak azonban illene ezt az összeget
biztosítania – a diakóniai bizottság vezetője szerint.
Stermeczki András a teológia irányába átcsoportosítandó összeg felhasználására kérdezett rá.
2015 a Reformáció és oktatás éve, s ennek ellenére az állami finanszírozás a hitoktatás
finanszírozásában csökkent, mert csak a nyolcfős csoportokat veszik figyelembe. Hogyan
fogják később a különbözetet fedezni? – vetette fel a kérdést.
Hafenscher Károly felvetette a tizenhatodik ülés előrehozását és rövidítését javasolta, hogy a
misszió ügyére több idő juthasson. Ezt a zsinat elfogadta. A költségvetési vita folytatódik.
Hallgatóné Hajnal Judit iskolaigazgató az oktatási tartalékalappal kapcsolatban megkérdezte,
hogy a kötelező oktatást támogató offertóriumot miért szüntették meg. Két éve megváltozott az
állami finanszírozás és az intézmények szoros költségvetéssel működnek. A sajátos nevelési
igényű gyerekekkel való foglalkozást (logopédus, fejlesztő pedagógus) illetően még nem
sikerült megegyezni az állammal, ezért a tartalékalapokhoz kénytelenek nyúlni az intézmények.
A fejlesztésre szánt összegek azonban fogyatkozóban vannak. Az ilyen irányú munka
megszüntetése nem lenne jó üzenetű egy egyházi intézménynél.
Kendeh Gusztáv elmondta, hogy az Egyházzenei Bizottság tavaly hatmillió forintos
támogatást kapott, de több mint 30 millió forintos igény érkezett. A költségvetési tervezetben
jelenleg 10 millió forint tervezet szerepel, így a tavalyi restanciákat sem tudják pótolni. Plusz
keretet kért erre a fontos igényre.
Zsugyel János szerint minden egyes ügynek van hitéleti és költségvetési vonzata is. A
Számvevőszék elnökeként elmondta, hogy a költségvetési tervezet megalapozott, a
maradványok magas összege tapasztalható annak ellenére, hogy a feladatokra plusz források
kellenek. A tervezet megteremti a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételrendszerét, ezért
elfogadását javasolja.
Ittzés András elmondta, hogy hosszú idő után először a tárgyév előtt fogadná el a zsinat a
költségvetést és ez segítené a tervezést.
Orosz Gábor Viktor az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végrehajtott fejlesztést illetően
elmonda, hogy bár átfogó képe nincsen, de tudja, hogy munkatársakat vettek fel: Kőszeghy
Miklós, Kodácsy-Simon Eszter, Vince Katalin, László Virgil személyében. Emellett hatékony
minőségfejlesztés indult el.
Prőhle Gergely elismerte, hogy az intézmények területén szemléletbeli különbség van.
„Az intézményi támogatás nem az intézmények pénze, annak ellenére, hogy az intézmények
kapják - mondta. - De tekintettel arra, hogy ennek a nagy egyházi közösségnek részei, így az
állami támogatáshoz hozzájutnak. A pénz sorsáról ennek megfelelően az egész egyház dönt.”
Az osztályvezető fizetését elfogadja, hogy ne a diakóniai pénzekből finanszírozzák.
Az orgonafelújítással kapcsolatban elmondta, hogy olyan orgonákat ne újítsunk fel, amelyeket
senki sem hallgat, ahogyan olyan ingatlanokat is felesleges felújítani, ahol gyülekezeti élet nem
folyik.
Csorba Gábor szerint a nevesített tartalékokból lehetne áthelyezni az orgonafelújításra.
11.30
Szavazás kezdődik a költségvetésről.
11.37
Tizenötödik ülésen Buday-Malik Adrienn az egyházak számára elérhető támogatásokról
tartott tájékoztatót és javasolta egy a pályázatokat koordináló intézmény létrehozását.
Krámer György országos irodaigazgató fél attól, hogy párhuzamosság lesz az Országos Iroda
már meglévő osztályaival.
A zsinat elfogadta a javaslat megvizsgálását.
12.05
A tizenhatodik ülésen Tölli Balázs, a Zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével a missziói
munkaág megújításának kérdései kerülnek elő. Az előterjesztő: Orosz Gábor Viktor, zsinati
tag, a Teológiai Bizottság elnöke lesz. A számos egyeztetés után beadott anyag
Ez az anyag három műhely munkája, a Teológiai Bizottság, a Missziói Bizottság és a
Gyülekezeti és Missziói Osztály írása lett egybedolgozva. Az eltérő hangsúllyal bíró
munkaprogramok nem hátrányt, hanem előnyt jelentenek a mi felfogásunkban - mondta Orosz
Gábor Viktor.
Ordinált lelkészek végezték el ennek az anyagnak az összeállítását, akik a Bibliára és a
hitvallási iratokra esküt tettek, ami biztosítéka a tanbeli egységnek. Alapvető konszenzus jött
létre ezzel a dokumentummal. „Nem tehetjük meg, hogy belső, közénk éket verő viták
megosszanak bennünket!” - hangsúlyozta az előadó.
Javaslatként szerepel, hogy a Missziói Bizottság három taggal bővüljön. A különböző missziói
ágak, területek is kibontásra kerültek az anyagban.
Az előadó arra kérte a zsinatot, hogy támogassák a sok apró egyeztetésen létrejött anyag
előrejutását, és ne gátolják meg a további, e téren végzendő munkát. Az összefogást, a tervek
megvalósítását, a pozitív hangot kérte.
12.20
Hozzászólások következnek.
Hafenscher Károly mérföldkőnek nevezte az anyag elkészültét, ahonnan lehet előre lépni, még
akkor is, amikor tisztában vagyunk azzal, hogy ”sokunkból kitört a keserűség, egészen a tegnap
éjszakát is beleértve”. Elmondta, hogy sajnos van számos olyan hívószó, amit még ki sem
fejthet a másik ember, máris ugranak rá egyesek. Ebből is le kell vonni a tapasztalatokat. „Most
van az a pillanat, hogy lenullázzunk egy csomó dolgot, most van az, amikor túlléphetünk
bizonyos sérelmeket, megtalálva az egyensúlyt az országos evangélizációs munka és a
gyülekezeti hangsúlyú gyülekezeti munka között” - mondta.
Szeverényi Jánossal közösen szeretnének egy felajánlást tenni. Bár Orosz Gábor Viktor azt
mondta, teológiailag megvan a közös platform, mégis létezik egy-egy textusnak a különböző
értelmezése és mégis vannak különböző teológiai alapállások. Összefogásra lenne szükség,
azért Szeverényi János és Hafenscher Károly együtt szeretné most különböző kegyességi
irányzatokat meghívni egy közös együttgondolkodásra, Révfülöpre, amikor is testvéri módon
végig lehetne a dolgokat gondolni.
Szemerei János püspök köszönetét fejezte ki Orosz Gábor Viktornak, hogy a korábbi vajúdás
után egy térképre kerültek a különböző munkát végző testvérek. Hafenscher Károlynak és
Szeverényi Jánosnak is köszönetet mondott a megbékélt különbözőségért.
Gáncs Péter püspök örömének adott hangot, hogy kulturált teológiai disputa valósulhatott meg.
Jó,
ha
az
Evangélikus
Hittudományi
Egyetem
ebben
besegít.
Kérte a sajtót, hogy a pozitív üzenetek is menjenek ki a nyílvánosság elé, attól függetlenül,
hogy számos összecsiszolódásra van szükség. A bizottsági bővítés akkor szerencsés, ha nem
fizetett alkalmazottak kerülnek be a bizottságokba.
Lupták György elmondta, hogy három éve arra vár, hogy a zsinat kezdjen el arról beszélni,
hogy a különböző irányokból jött kollégák hogyan tudnak egy irányba menni. „Sokszínű
egyház vagyunk, ami nem tegnap óta van így!” - mondta. Mindig is voltak evangélizációs
irányok, ez a parázs még mindig izzik. Sok új missziós lehetőség nyílt ki előttünk. A Gospel
Sasok missziót végez, ha egy EGOT-on énekelhet, vagy ha vincellér szemináriumot tartanak -
ezek reméljük nem hiábavalókat, ahogyan az elmúlt hetek egymásnak odamondogatása sem
volt hiábavaló - mondta Lupták György.
Solt-Száraz Csenge mind teológiailag és biblikusan is méltatta az anyagot és javasolta az
LMK-k számára is a feldolgozást. Mit tehetünk együtt a misszióért? - ez legyen a fókuszban.
Stermeczki András támogatja a javaslat elfogadását és a munka elkezdését, de szerinte túl sok
ez a hetven oldalas anyag. Vannak benne olyan ágak, amelyek aránytévesztésben vannak a
beadott anyagban. Hiányolta, hogy csak egy munkaágnál talál ráfordítandó összeget.
Fábri György a sokszínűséget méltatta, de figyelmeztetett, hogy erről az anyagról jelenleg nem
fogunk szavazni. „Tüskék és feszültségek után most indul el egy beszélgetés, aminek a végén
lesz majd előterjesztés is.” Sok részmegoldás és felvetés található benne, arányeltolódások
vannak és s bár osztja az örömöt, de kéri, hogy valamikor jussunk el oda, amikor lesz konkrét
előterjesztés.
Fabiny Tamás a 70 oldal együttlátása még csak egy kicsi lépés. Azt várta volna, hogy legalább
az összeférhető és össze nem férhető dolgokra tegyenek jelzéseket. Nem lehet a törvényeket
javaslatokkal formálni.
Hafenscher Károly elmondta, hogy amikor a legnagyobb a sötétség, akkor kezdődik az új nap.
Ő nem eufóriát, hanem egy új lehetőséget ünnepel ma. Az érdemi beszélgetésnek és a kemény
feladatoknak örül. Január 28-29-én lenne ez a Színgazdag egyház, egy Krisztus alatt, egy
küldetéssel című konferencia.
Nagybocskai Tamás már harmadik körben olvassa a kissé átformált anyagot, ami számára az
alkalmatlanságunkat mutatja. Amikor a missziói parancsnak engedelmeskedve valaki lelkészi
pályára megy, nem élheti meg odakint foglalkozásként a munkáját. A misszió a lelkészi munka
szerves része. „Ha létrehozunk egy szeretettel foglalkozó osztályt, akkor nagyobb lesz a
szeretet? Lesz-e eredmény, ha intézményesítjük a dolgokat?” - vetette fel a kérdést. „Meg
kellene vizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amik a missziói munkát akadályozzák? Azt
gondolom, hogy amikor több gyülekezetben megbotránkoztató dolgok történnek, azokk nem
válnak javunkra.”
Orosz Gábor Viktor szerint is ki kell tűzni egy határidőt, amikorra előterjeszthető anyagot
tárnak a zsinat elé.
12.56
A tizenhetedik ülésen, Tölli Balázs elnökletével a téma a A választásokról és a szavazásokról
szóló 2005. évi VII. törvény módosítása és előkészítő, elvi vitája következik, Laborczi Géza
országos presbiter, a Zsinat által kiküldött munkacsoport vezetőjének előterjesztésében.
„Mindannyian tudjuk, hogy az emberi törvények folyamatos javításra szorulnak, hiszen korhoz
kötötten születnek meg. Így van ez az evangélikus választási törvénnyel kapcsolatosan is.
Mielőtt azonban a változtatáshoz kezdenénk – előírásaink szerint is, de a praktikum okán is –
szükséges néhány fontos elvi kérdés eldöntése. Ez pedig a Zsinat lehetősége és felelőssége. Az
előkészítő munkabizottságnak a kérdezés lehetősége és felelőssége adatott. E kettő
találkozásából – hitem szerint is – megújulás jöhet létre, nem pedig értelmetlen vita” - mondta
az előadó.
Előkerült a javaslatban a mandátumok, a választhatósági feltételek, a gyülekezeti lelkészek-, az
intézményi küldöttek választásának, a választások megszervezésének kérdése.
Ittzés András a javaslat továbbmunkálása mellett tette le voksát, a szavazást feleslegesnek véli,
ahogyan Hafenscher Károly is.
Laborczi Géza módszertani segítséget várt volna a Zsinattól, hogy lássák, mely irányba kell
elmozdulniuk. Ha a bizottság megkapja erre a jogot, akkor ennek eleget fognak tenni.
László Virgil felvetette, hogy a tegnapi országos tisztségviselők beszámolóiban is felvetődött,
hogy az egyházi struktúrát gondolják át. Erre tekintettel kellene a választási törvényt is
átalakítani, mert ez a felállást is megváltoztatná.
13.09
Abaffy Zoltán zárszavával ért véget a Zsinat. 2016. február 26-án lesz a következő ülés.
A hangosítást kilenc éven át végző rokonától, Abaffy Zoltántól is búcsúzott a Zsinat
nemlelkészi vezetője.