Zsinati ülést tartott a Magyarországi
Evangélikus Egyház
Létrehozva: 2017.05.27. 13:38, frissítve: 2017.05.28. 08:28
Szöveg és fotó: Galambos Ádám
Budapest – A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartotta meg zsinati
ülését a Magyarországi Evangélikus Egyház. Az ülésen egyebek mellett a választásokról, a
zárszámadásról, a hitoktatói életpályáról és a gyülekezetplántálásról is szó volt.
A zsinat áhítattal kezdődött. Lackner Pál püspök, a Püspöki Tanács titkára a prédikációban
hangsúlyozta, hogy a mulandó értékekkel szemben – egyházi, társadalmi és egyéni szinten
egyaránt – az állandót, a krisztusi utat kell keresni.
A zsinat elfogadta a Diakóniai Bizottság – a 2005. évi VIII. törvény módosítására irányuló –
beadványát, valamint megvitatta a 2005. évi VIII. törvény módosítását, melynek értelmében
az Evangélikus Élet magazin formában, kétheti megjelenéssel fog pünkösdtől megjelenni. A
törvényi módosítást a zsinat novemberi ülésén vitatják meg.
Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke a zsinati elnökség beszámolóját ismertette.
Szemerei János püspök az olasz zsinat munkájáról, Lackner Pál püspök a Bajor zsinat
munkájáról számolt be.
A bizottsági elnökök beszámolójában Orosz Gábor Viktor a Teológiai Bizottság munkáját
ismertette. A bizottság egybek mellett a gyermek úrvacsora kérdésével és a lelkészi életpálya
modellel foglalkozott. Ittzés András a Törvényelőkészítési Bizottság részéről az intézményi
törvény módosításának kérdéséről számolt be.
Az Országos Számvevőszék Bizottságába Dobrovolni Mátét választotta meg a zsinat.
Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor osztályvezető előterjesztésében a
Magyarországi Evangélikus Egyház 2016. évi beszámolóját, zárszámadását és a 2017. évi
költségvetési törvény módosítását ismerte meg, vitatta meg és fogadta el a zsinat. Az országos
felügyelő ismertette, hogy a bevételek közel húsz százalékkal, míg a kiadások 4,8%-kal
nőttek, az alapok – oktatási, diakóniai, nyugdíj és befektetési – tovább erősödtek. Prőhle
Gergely szorgalmazta az egyházi vagyongazdálkodás újragondolását, mind az alapok, mind
az ingatlanvagyon tekintetében. Az országos felügyelő elmondta, hogy az Országos
Presbitérium 10 millió forintos keretet biztosít arra, hogy a múzeum gyűjteményét bővíteni
tudja.
A zsinat elfogadta Tölli Balázs, a Nevelési-Oktatási Bizottság elnökének beszámolóját.
Sólyom Tibor előterjesztésében a jogi személyiség törvényi szabályozása kérdésében folyt
elvi, előkészítő vita. Az előterjesztés célja a jogi személyiség átláthatósága, tisztázása, a világi
jogi követelményeknek való megfelelés volt. Ebben az előterjesztésben vitatták meg a
leányegyházak és társegyházak jogi státuszának kérdését is, mely heves vitát váltott ki. A
zsinat megszavazta az előterjesztés általános vitára bocsátását.
Laborczi Géza országos presbiter, a zsinat által kiküldött munkacsoport vezetője
előterjesztésében került sor a 2005. évi VII. törvény – A választásokról és szavazásról –
általános és részletes vitájára. Itt az általános tisztújításhoz kapcsolódó egyes kérdéseket,
valamint a tisztségekhez kötött átvilágítás feltételeit és szabályozását vitatta meg és
módosította a zsinat.
Ittzés András, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke előterjesztésében Az egyház
szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény, valamint a választásokról és a
szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény módosítása – az országos felügyelő választása
kérdésében – általános vitájára került sor. Az előterjesztés kérdése, hogy az országos
felügyelőt a zsinat, vagy az egyházközségek válasszák meg. Az előterjesztés vitája az
általános vitánál abbamaradt, mert bár a többség támogatta, a végleges elfogadáshoz
szükséges 44 szavazatot nem kapta meg.
Krámer György, az Országos Iroda igazgatója előterjesztésében tájékoztató hangzott el a
2005. évi IV. törvény 104.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az Üllői úti székház felújítási
projektjéről. Az iroda igazgatója elmondta, hogy augusztus elsejével megkezdődik a
visszaköltözés. A folyamatban lévő felújítási munkák mellett további források segítik az
orgona felújítását, valamint a pinceszinten egy közösségi tér kialakítását. A korábbi irodákon
és gyülekezeti termeken túl öt lakást alakítottak ki, valamint a hatékonyabb és
költségkímélőbb működés érdekében a Déli és az Északi Püspöki Hivatalok is a székházban
fognak működni. Az épület hivatalos átadása a novemberi zsinati ülésen lesz.
Szemerei János püspök előterjesztésében a zsinat a közoktatási intézmények vezetőinek
vallási hovatartozásáról – a Püspöki Tanács 8/2017. (03.17.) és az Országos Presbitérium
59/2017. (V.11) számú határozata alapján – előkészítő és elvi vitára került sor. Az
előterjesztés célja, hogy azokban a közoktatási intézményekben, ahol két nyílt és egy
meghívásos pályázatot követően sem találnak evangélikus igazgatót, ott más felekezetű
vezetőt is megválaszthassanak. A vélemények ebben a kérdésben erősen ütköztek, többen a
pedagógus-szaklista és a tudatos pedagógus utánpótlás mellett érveltek. A zsinat a
törvénymódosítás előkészítését nem szavazta meg.
Orosz Gábor Viktor zsinati tag, az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldötte a 2005. évi
VIII. törvény módosítása – Az egyház intézményeiről – XI. fejezet – Felsőoktatási
intézmények – Evangélikus Hittudományi Egyetem – általános és részletes vitáját terjesztette
elő. Az előterjesztés célja, hogy a törvény az állami jogszabályokkal összhangba kerüljön,
valamint a törvény szövege kiegészüljön a Melanchton Szakkollégiummal is. A zsinat a
törvénymódosítást elfogadta.
Kodácsy-Simon Eszter, a Hittan Stratégiai Munkacsoport vezetője előterjesztésében elvi és
előkészítő vita volt a hitoktatói életpálya modellről. Az előterjesztés célja a főállású hitoktatói
státuszok átgondolása és hosszú távú fenntarthatóságának előkészítése volt, melynek része az
elvárások és a juttatások tisztázása is. A tervezet a főállású hitoktatók bérezésének
versenyképessége mellett érvel, a hitoktatóknak továbbképzéseket biztosítana. A zsinat
általános vitára megszavazta az előterjesztést.
Lackner Pál, a Püspöki Tanács titkára, zsinati tag előterjesztésben a gyermekúrvacsora
bevezetésének kérdéseiről folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. Az előterjesztés célja, hogy
a külföldi evangélikus egyházi modellhez hasonlóan Magyarországon is legyen egységesen
elfogadott a gyermekúrvacsora. Az előterjesztés az óegyházi kánonból kiindulva ehhez a
hétéves életkort javasolta. A zsinati tagok hozzászólói megerősítették ennek
szükségszerűségét, de hangsúlyozták: bevezetéséhez szükséges, hogy a gyülekezetek
előzetesen tájékoztatva legyenek. A zsinat a beadványt elfogadta.
Szemerei János püspök előterjesztésében új egyházközségek elindításáról – a Zsinat 16/2016.
(XI.18) határozata alapján (gyülekezetplántálás) – folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. A
püspök ismertette, hogy a demográfiai mozgásokat figyelembe véve a budapesti
agglomerációban, valamint Győrött és a nyugati határszélen tervezik új gyülekezetek
indítását. Szemerei János ismertette, hogy a Püspöki Tanács az alábbi helyszíneken
gondolkodik ilyen gyülekezetek indításán: a Déli Evangélikus Egyházkerület Pestszentimrén,
Káposztásmegyeren és Soroksáron, az Északi Evangélikus Egyházkerület Dunaharasztiban,
Gazdagréten és Kerepesen és a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Győrújfalu
központtal szigetközi missziót, valamint Kemenesalján és Pápa környékén indítana kezdetben
hároméves próbaidővel új, gyülekezetplántálási programot. A cél a gondozatlan
evangélikusok és sehova sem tartozó emberek megszólítása. A konkrét terveket a Püspöki
Tanács a novemberi zsinati ülésre dolgozza ki. A zsinat határozatképtelenség miatt nem tudott
szavazni.
Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinati üléséről elmondta:
örömteli, hogy a reformáció ötszázadik évében az előterjesztések többségében a misszió
kérdése került elő. A zsinat lelkészi elnöke ismertette, hogy október 13-án rendezik meg a
Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház közös ünnepi
zsinati ülését. A Magyarországi Evangélikus Egyház következő zsinati ülése november 24-25-
én lesz, ahol többek között a 2018. évi költségvetési törvényének elfogadása, az
egyházvezetői beszámolók elfogadása, a lelkészválasztás és a gyülekezetplántálás lesz a téma.
A zsinat foglalkozni fog továbbá a jogi személyiség kérdésével, a lelkészi és hitoktatói
életpályával, a hitvallási szöveg előkészítésével, valamint várhatóan elnök-püspök választásra
is sor fog kerülni.