background image
Elkezdődött a zsinat X/2. ülésszaka – Ma 
befejeződik az általános tisztújítás utolsó 
szakasza is – Frissítve képekkel!  
Létrehozva: 2013.02.23. 10:39, frissítve: 2013.02.24. 14:22  
Budapest – 2013. február 23-án Gáncs Péter elnök-püspök áhítatával vette kezdetét a 
tisztújítás utáni, új összetételű zsinat második ülése. 54 jelenlévő zsinati taggal, 
szavazatképesen indult el a munka ezen a szombati napon. Ma zsinati bizottságok vezetőiről 
döntenek, és el kell fogadni egyházunk 2013. évi költségvetését is. Percről percre tudósítunk. 
Kövesse nyomon az eseményeket! Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna 
 
A vendéglátó Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium nevében Hajdó Ákos köszöntötte a 
megjelent zsinati küldötteket, örömét kifejezve, hogy ismét ez a patináns intézmény adhat 
otthont a következő ülésszak üléseinek is. 
Az első ülésen Tölli Balázs elnökletével sor került a X/1. ülésszak jegyzőkönyvének 
elfogadására. Muntag András jegyzőkönyvvel kapcsolatos két módosító javaslatának 
megszavazása után a beadványok ismertetése következett. A lelkésznők GYED ellátására tett, 
Radosné Lengyel Anna által benyújtott módosítás több törvényt is érint, így ahhoz, hogy 
visszamenőleges hatállyal is érvényesíthető legyen, szükséges a májusi időszakra a 
törvénymódosítás előkészítése. Zászkaliczky Pál módosító indítványának megtárgyalása is 
májusra marad, viszont a hitoktatási kerettanterv elfogadását szeretnék minél hamarabb elérni, 
ezért ebben az Országos Presbitérium fog határozatot hozni. 
Zsugyel Jánosnak az Országos Számvevőszék létszámának felülvizsgálatára tett javaslatot az 
Országos Jelölőbizottságnak továbbították és még egy javaslat érkezett a Gazdasági Bizottság 
elnöke, Kondor Péter részéről a létszám megváltoztatására. 
Ezután a zsinat lelkészi elnökének, Hafenscher Károlynak a beszámolója következett. 
„Nagytiszteletű zsinat" – kezdte beszámolóját az elnök, hangsúlyozva a zsinat fontosságát. 
Ám Hafenscher hozzátette ehhez, hogy az egyház a gyülekezetekben él, nincsen más, ami azt 
felülbírálhatná. Hangsúlyozta, hogy „azért rang zsinati tagnak lenni, hogy felnőve a 
mandátumhoz az egyház egyház voltát szolgáljuk." 
Ezek után a két ülés között történtekről hallhattak a zsinati tagok információkat. Mivel a 
zsinati vezetők jelenleg az ország különböző pontjain élnek, így logisztikailag nehezen 
megoldhatóak a közös megbeszélések, így aztán skype-on alakítanak ki egymással személyes 
kapcsolatot. Részt vettek az egyházi elnökségek, így a kéttagú és a héttagú elnökség 
megbeszélésein is, valamint az Országos Presbitérium ülésén is. Átgondolták a közös 
tennivalókat, prioritásokat. Az egységes előkészítés, összehangolás, végrehajtás miatt 
background image
szükségesnek látták egy testületi iroda felállítását, amely az Országos Presbitérium határozata 
után, 2013. január 31-én létre is jött, Lackner Pál vezetésével. 
Az elnökség tagjai fontosnak tartják, hogy a zsinat érdemben reagáljon az egyházat érintő 
kihívásokra, szeretnék csökkenteni a törvényhozás gyakoriságát, elkerülve a 
jogbizonytalanságot a gyülekezetekben. Hafenscher hangsúlyozta, hogy teológiai munkán 
alapuló döntések kellenek, ezért fontosnak tartja a teológiai bizottság létrehozását. 2013-ban 4 
helyett 3 zsinati ülés lesz, ebből kettő egy-egy napos lesz. A gördülékeny munkavégzés miatt 
nem javasolják párhuzamos bizottságok felállítását. Az intézményi törvényt december 29-én 
közzétették, a január elsején életbe lépő változások miatt. Az egységes szerkezetbe foglalt 
törvénykönyvet, a Luther Kiadó kiadásában eljuttatták minden zsinati taghoz. A 
kommunikációs munkát Tölli Balázs fogja felügyelni, míg a sajtómunkát László Virgilre 
bízták. „Beszélgető egyházban szükséges a beszélgető zsinat, elő egyházban az élő zsinat" – 
zárta szavait a zsinat lelkészi elnöke. Ezután a napirend elfogadása következett. 
A szünet után az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 
módosításáról folyt általános vita, rengeteg hozzászólás, érvek és ellenérvek pörögtek. A 
zsinati testületi iroda megalapításának kérdése váltotta ki ezt a párbeszédet. Végül a zsinati 
tagok megszavazták a módosításokat. 
A harmadik ülésen, dr. Hafenscher Károly elnökletével az általános tisztújítás befejezésére a 
különböző zsinati bizottsági elnökök megválasztása zajlott. Első körben a zsinat ügyrendi 
bizottsága elnöki posztjáról szavaztak. A zsinati tagok által több jelölés is érkezett, ám a 
jelöltek közül csak Száraz Csenge Gitta és Ördög Endre fogadták el a jelölést. A két jelölt első 
körben 25-25 szavazatot kapott, így a választás meg kellett ismételni. Mivel a második körben 
sem lett meg a többségi szavazat, a szavazást meg kellett ismételni. Közben a jelöltek pár 
mondatban bemutatkoztak illetve elmondták elképzeléseiket. A végső szavazásnál 23 
szavazatot kapott Száraz Csenge, míg Ördög Endre 28-at, így Ördög Endre lett a bizottság 
elnöke. 
A következő lépés a törvényelőkészítő bizottság tagjainak megválasztása volt. Jelöltséget itt is 
többen kaptak, akik közül Ittzés András, Száraz Csenge vállalták is a jelöltséget. A bizottság 
elnökévé a zsinati tagok végül Ittzés Andrást választották. 
Ezután a  teológiai bizottság vezetőjét választották meg. Számos jelölt közül végül Wagner 
Szilárd és Korányi András vállalták a jelöltséget. A zsinat Korányi Andrásnak szavazott 
bizalmat az elnöki posztra. A zsinati választási bizottság tagjainak a zsinat elfogadta az 
elnökség által javasolt három főt: Sólyom Tibor, Rück András és Zsugyel Kornél 
személyében. 
Ezután a lelkészi és nem lelkészi jegyzőkről szavaztak. Először Wagner Szilárd, Isó Dorottya, 
Balázs Viktória, László Virgil, Isó Zoltán, Nagy Zoltán, Solymár Péter, Zsugyel Kornél 
kaptak jelölést, akik közül csak Wagner Szilárd vállalta a jelöltséget. A továbbiakban még 
Stermeczki András, Győri Gábor, Réz-Nagy Zoltán, Ördög Endre, Vancsai József kaptak 
jelöltséget, de nem vállalták. Ezután Lackner Pál felvetette, hogy a lelkészek közül ki az, aki 
vállalja a tisztséget. Isó Dorottya és Deák Ágota vállalták a lelkészi jegyző jelöltséget. A 
zsinati tagok Wagner Szilárdot, Isó Dorottyát és Deák Ágotát megválasztották lelkészi 
jegyzőkké. 
background image
Nagybocskai Tamás, Dobrovolny Máté, Andorka Gábor, Száraz Csenge Gitta, Bozorádi 
Kriszta kaptak jelölést, akik közül Nagybocskai Tamás, Bozorádi Kriszta és Száraz Csenge 
Gitta vállalták a jelöltséget és a zsinat meg is választotta őket. A délelőtti ülések zárásaként 
Gáncs Péter elnök-püspök szolgálatával sor került a megválasztott tisztságviselők 
eskütételére. 
A negyedik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével a Magyarországi Evangélikus Egyház 2013. 
évi költségvetésének általános és részletes viájára került sor. Prőhle Gergely országos 
felügyelő előterjesztésében elmondta, hogy a tavalyi évben bár az adományozók száma nőtt, 
de az egyszázalékos bevételek 22 százalékkal csökkentek. Ám a törvényi 
háttérszabályozásnak köszönhetően végül csak 5 százalékkal csökkentek, így elmondható, 
hogy ez a bevétele az egyháznak nem csökkent olyan drasztikus mértékben, mint ahogyan 
attól tartottunk. Számos olyan tétele van a beterjesztendő költségvetésnek, amelyek nem 
várathatnak magukra, így a pályázatok támogatása, az Országos Iroda- és az aszódi kastély 
kérdésének rendezése. Prőhle Gergely végül a Csorba Gábor által beterjesztendő költségvetés 
támogatását kérte a zsinattól. 
Csorba Gábor vetített képes előadásban mutatta be a költségvetés egyes tételeit. Amit 
feltétlenül biztosítani kell, az a pályázati önrész támogatások, az Országos Iroda székházának 
felújítása, az aszódi kastély cseréjére, a megszorításban érintett tételek között viszont a vis 
major keret, a gépkocsi program, kerületi különkeretek, egyházközségi felújítási keret, belső 
egyházi kártalanítás, oktatási és diakóniai intézményi beruházási keret meg lett kurtítva, sőt a 
működési költségek és támogatások egyes tételeit is csökkenteni kellett. 
A Gazdasági Osztály vezetője ezután részletesen beszámolt a bevételek forrásairól, és a 
támogatási területekről, majd a fontos kiadási területek kerültek sorra. 12 milliárd 300 millió 
forinttal kell gazdálkodni, amelynek bizonyos részét meghatározott területen kell felhasználni. 
A pályázati támogatások mellett három plusz státusz (média, pályázati referens, belső ellenőr) 
megteremtését szeretnék. Ebben bővülés lenne tapasztalható. Viszont fizetés emelés a MEE 
dolgozók esetében nem lesz, és az egyházközségek, intézmények (kivéve oktatás és diakónia) 
esetében sem javasolnak emelést. Csorba Gábor ezután a keretgazdák és az ellenjegyzés 
változásait ismertette. 
Csorba Gábor Ittzés András módosító javaslatait is elmondta, majd Zsugyel János az 
Országos Számvevőszék vezetője szólt a költségvetéssel kapcsolatban. Felvetette, hogy bár 
mindenkitől megvonásokat eszközölnek, de az amúgy is gyenge lábakon álló egyesületektől 
ne vegyenek el akkora összeget, mint amennyit terveztek, ehelyett inkább az egyszázalékos 
kampány támogatását csökkentsék. A hozzászólók, így például Gáncs Péter és Fábri György 
is azt hangsúlyozták, hogy az egyházat fenntarthatóan szolgáló dolgokat továbbra is 
támogatni kell. Kákay István országos irodaigazgató az iroda korszerűsítésének támogatását 
kérte. 
Közben az ügyrendet megzavarva Horváth-Bolla Zsuzsanna, a kampány vezetője, jelen sorok 
írója az egyszázalékos szórólapok kiosztásába kezdett, amelyet a zsinati tagok számára hozott, 
abból a célból, hogy egyházunk törvényhozó testületének tagjai is szívügyüknek tekintsék a 
kampányt és szorgalmazzák az adományozást önkéntes munkájukkal, jelesül a rendelkező 
nyilatkozatként is használható szórólapok szétosztásával. A zsinati törvényben a magáncélú 
hirdetmények kiosztása van tiltva, az egyházi célú szórólap osztogatása minden bizonnyal 
nem magáncéllal, hanem közérdekből történt. 
background image
A zsinat ezután határozatot hozott, amelyet a zsinati tagok elfogadtak. 45 igen szavazattal 
pedig a költségvetés is elfogadásra került. 
Az ötödik ülésen Smidéliusz  Zoltán elnökletével Fábri György északi egyházkerületi 
felügyelő a stratégiai munkabizottság munkájáról szólt. A már jól ismert öt prioritás 
(önkéntesség, lelkészi munka, hálózatosság, fenntarthatóság, hivatásszerűség) három 
részterület (spirituális-teológiai tartalom, egyházszervezeti hatás, társadalmi üzenet) mentén 
került kibontásra. 
Megújult az evangélikus stratégiai honlap: 
strategia.lutheran.hu
, amelyen szeretnék, ha az 
egyes területekhez és témákhoz minél több hozzászólás és javaslat érkezne. A prioritások 
megvalósítására számos javaslatot terjesztettek be: 
Önkéntesség: kommunikációs program, szervezési útmutató, képzések folytatása. 
Lelkészek: törvényhozás (GYES, központi fizetési rendszer előkészítése, munkajog, sabbat év, 
képzés...stb.) segítő-támogató munka.
 
Hálózatosság: első információáramláshoz szükséges szabályozás és hatékony médiaszervezet 
kialakítása.
 
Fenntarthatóság: ökológiai szempontok erősítése az ingatlanfejlesztésben, kommunikáció, 
turisztikai, zarándokúti pályázat tartalmi áttekintése, templom-hálózatunk áttekintése, 
stratégiai tervezés az ingatlanok ügyében.
 
Hivatásszerűség: presbiterek és lelkészek feladatainak tisztázása, döntéshozatali rendszer 
egyszerűsítése, testületek közötti feladatmegosztás tisztázása, döntési és végrehajtási 
kompetenciák ésszerű megosztása, munkatársak folyamatos képzése.
 
Az előterjesztés után hozzászólások következtek. Támogatólag szólt és az iskolák 
stratégiájának illeszkedéséről beszélt Roncz Béla, Szabó Szilárd, Ördög Endre, Wagner 
Szilárd, Hafenscher Károly, Laborczi Géza, Gáncs Péter és Rück András. Győri Gábor és 
Száraz Csenge a stratégia alapjaira, a misszió és a hit jelentőségére hívták fel a figyelmet. 
Ezután Fabiny Tamás és Fábri György szóltak hozzá, összegezve a konzekvenciákat és 
kiemelve a stratégia továbbvitelének fontosságát. 
A zsinat Abaffy Zoltán zárszavával ért véget. A következő zsinati ülésekre 2013. május 31-én 
illetve november 29-30-án kerül sor. 
Szerkesztőségünk nevében ezúton is köszönetet mondunk a kölcsön kapott laptopért és a 
technikai háttér biztosításáért a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumnak, különösen is 
Abaffy Zoltánnak.