Tudósítás a 4. ülésszakról

Tudósítás a 4. ülésszakról.pdf — PDF document, 372Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ZSINATÁNAK X/4. 
ÜLÉSSZAKA: BESZÁMOLÓ AZ ELSŐ NAP DÉLELŐTTI MUNKÁJÁRÓL  
Létrehozva: 2013.11.29. 10:00, frissítve: 2013.12.02. 13:54  
Budapest – 2013. november 29-én és 30-án ismét zsinati ülésnek ad otthont a Budapest-Fasori 
Evangélikus Gimnázium, ahol a díszteremben zajló tanácskozásról – eddigi szokásunkhoz 
híven – percről percre fogunk tudósítani. Itt a délelőtti történések olvashatóak. Szöveg és fotó: 
Horváth-Bolla Zsuzsanna 
9.30 
A zsinat egyik fontos része a reggeli érkezés és egymás köszöntése némi életmentő kávé és 
pogácsa elfogyasztása közben.  
9.35  
Szemerei János püspök áhítatával kezdődött a zsinat X/4. ülésszaka. A püspök a 
Példabeszédek könyve alapján arról beszélt, hogy a zsinat Isten népének összejövetele. 
Külsőleg ugyan hasonlít a világi parlamentekhez, de belsőleg valami egészen más. A 
közösség által kialakított szabályok szerint világi szinten mindig valamilyen 
hatalomérvényesítés folyik a közösségi fórumokon. 
Isten népének útkeresése azonban egészen más, mert nem alacsonyodhat hatalmi eszközzé. 
Zsinati tagként nem a magam eszközeire kell támaszkodnom, hanem Istenre odafigyelve kell 
döntést hozni - hangsúlyozta a püspök. 
„A fejünket használva, de szívvel nyitottan kell az utakat keresni. Isten létével, építő 
mnkájával kell számolni és Isten színe előtt kell felelősséget vállalni döntéseinkért.” 
9.45 
Elkezdődött az első ülés, amelyen Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi elnöke fog 
elnökölni. Kiss Miklós és Gabnai Sándor esperesek, új zsinati tagként esküt tettek 
Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök előtt. A zsinati gazda jelentése szerint 
szavazatképes a zsinat. A X/3. ülésszak jegyzőkönyvének elfogadása következett. Apróbb 
módosításokkal a zsinat elfogadta a jegyzőkönyvet. 
9.55  
Az ülésen először részt vevő zsinati tagok bemutatkoztak a zsinaton. 
10.05 
Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnöke beszámolóját hallgathatták meg a zsinati tagok. A 
friss anyagokkal feltöltött 
, a Leuenberg 40. évfordulója, társegyházakkal 
background image
folytatott tárgyalásai, külföldi látogatások, és a szolidaritási törvény előkészítése voltak főbb 
témái. Az egyéb témákat az éves elnöki beszámolóban fogja megtenni. A beszámoló végén 
a jogértelmező testület határozatainak ismertetése történt. Hozzászólások következtek. 
10.18 
Létszámellenőrzés. 7 ember kimentését kérte.  
10.19 
Bizottságok jelentése következett. Ittzés András a törvényelőkészítő bizottság 
tevékenységéről számolt be. Felvetette a hozzájuk eljutott fontos témákat, így többek között a 
hosszabb szülési szabadság illetve a lelkésznők korkedvezményes nyugdíjazásának kérdését, 
valamint a Luther Kiadó tevékenységének kibővítését. 
A teológiai bizottság részéről Korányi András számolt be, az ügyrendi bizottság részéről 
Solt-Száraz Csenge szólt. Az Országos Presbitérium jelentése nem érkezett el a zsinati 
tagokhoz. 
10.30 
A tervezett napirendet némi módosításokkal elfogadta a zsinat. 
10.34 
Az elmúlt időszakban két lelkészi jegyző is távozott, ezért Sólyom Tibor, a zsinat választási 
bizottságának elnöke arra kérte a zsinati tagokat, javasoljanak erre a tisztségre valakit. Némi 
győzködésre van szükség, hogy valaki elvállalja ezt a tisztséget. Északról és délről kellene 
jelölt a feladat elvállalására és most kellene meg is választani őket. 
10.40 
Az Ügyrend módosításának általános és részletes vitája holnap lesz. 
10.41 
Kezdődik a második ülése, amelyen Végh Szabolcs megbízott országos irodaigazgató 
előterjesztésében a 47/2008. (XI. 28.) zsinati határozat - amely az Üllői úti épület lebontására 
vonatkozik - hatályon kívül helyezését kezdeményezte. A tervek szerint ugyanis az Üllői úti 
épületet egy megnyert energetikai pályázatnak hála korszerűsíteni fogják, és áprilistól 
szeptemberig az irodának ki kell költöznie az épületből. A határozatot hatályon kívül 
helyezték. 
10.47 
Szünet.:) 
11.01 
background image
Kezdődik a harmadik ülés, amelyen Tölli Balázs zsinati nemlelkészi alelnök elnökletével a 
szolidaritási törvény általános vitájára kerül sor, Muntag András, a 150-es munkabizottság 
vezetőjének előterjesztésében.  
11.08 
Az egyházközségek működésének homályos pontjai miatt sok esetben nem lehet 
megmondani, melyek azok, amelyek hosszú távon képesek lesznek az önálló működésre. 
Viszont már most látszik, hogy sok gyülekezetünk van, amely rászorul a központi 
támogatásra. 
Gondot jelent az aktív lelkészek és nyugalmazott lelkészek arányának drasztikus 
megváltozása. A lelkésznők helyzetének tisztázása sem megoldott, így a gyermekgondozással 
otthon tölthető idő. A törvény és az alap elnevezése sem tisztázott és szükséges, hogy legyen 
ennek vezetője, aki már 2014. januárjától irányítaná ennek a szervezetnek a működését. A 
szolidaritási alap kifejezés helyett többek között felvetődött a Zelenka Pál Alap vagy a 
Zelenka Pál Szolidaritási Alap név is, utalva egy neves evangélikus lelkészre. Úgy tűnik, 
hogy szükség van egy átmeneti időszakra, amelyet a munkabizottság három évben jelölne ki. 
Véleményük szerint ennek elégnek kell lenni a munka eredményességére. Muntag András 
végezetül köszönetet mondott a munkabizottság tagjainak munkájukért. 
Módosító javaslatok érkeztek a helyesírásra. Egy lényeges tartalmi jellegű javaslat érkezett, az 
alap vezetőjének és munkatársának munkakörét illetően. 
11.19 
Kezdődik negyedik ülés, a részletes vita az alap szervezetéről. Az alap vezetője és 
munkatársának helyettesítéséről az Országos Iroda bevonásával az alap vezetője határoz.  
Az alap bevételeiről szól a második fejezet, ezzel kapcsolatban folyik most a vita. 
A lényeg, hogy tizenöt százaléknyi egységet kellene befizetni az alapba a gyülekezeteknek.  
Kérdés: az intézményeket fenntartó gyülekezetek hozzájárulása, a különböző státuszban lévő 
intézményi lelkészeknek (pl. iskolalelkészek) az alaphoz való viszonya. 
A harmadik fejezet az alap nyugdíjkiegészítő részének kiadásait taglalja. 
11.35 
A negyedik fejezet az alap segélyszervezeti részének kiadásait tartalmazza. 
11.46 
Teljes névre javaslat: Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap.  
11.48 
A törvényről névszerinti szavazás fog folyni, 51 szavazatra jogosult tag van jelen, tehát a 
zsinat határozatképes. A zsinat nagy többséggel elfogadta a szolidaritási alapról szóló 
törvényt. 
11.50 
12.00  
background image
Hafenscher Károly vezetésével déli imádságot tartottak a zsinati tagok. 
12.02 
Radosné Lengyel Anna felügyelőasszony abbéli örömét fejezte ki, hogy a Magyarországi 
Evangélikus Egyházban sokéves folyamat zárult le a szolidaritási törvény elfogadásával. 
Ezzel együtt az ő korábbi javaslatát is elfogadták a zsinati küldöttek, amely szerint az 
evangélikus lelkésznők gyermekgondozási szabadsága kettő évre terjed majd ki. „Ezt az 
evangélikus médiumoknak szalagcímen kell hozniuk” - javasolta a felügyelőasszony. 
12.05 
Stermeczki András és Detre János személyében két lelkészi jegyzői jelöltre szavaztak. 
Megválasztásuk után lelkészi jegyzőkesküt tettek, melyet a zsinati tagok állva hallgattak meg. 
12.10 
Az ötödik ülésen, Smidéliusz Zoltán zsinati lelkészi alelnök vezetésével a missziói munkaág 
átszervezésérő tárgyalmak. Az általános vitához szolgáló anyag előterjesztője Lupták 
György
, az evangélizációs és missziói bizottság elnöke. „Kerestük-keressük az átalakulás-
átlépés lehetőségét a jelenlegi népegyházi létformából egyfajta missziói egyházba. A feladat 
elvégzését nehezíti, hogy erre gyakorlatilag nem létezik egy minta, vagy követhető modell. 
Sokan beszélnek a fentebb nevezett átalakulás fontosságáról, de a legfontosabb lépések 
megtételéhez egyelőre nincs elegendő elszánás és bátorság” - mondta Lupták György. 
A felvezető hangsúlyozta, hogy csupán csak a struktúra átalakítása még önmagában nem 
elegendő.  
„A missziói egyházba való átmenethez szükséges egy gyökeres szemléletváltás. Ezért át kell 
tekinteni jelenlegi statisztikáinkat, és ténylegesen csak azokkal kellene számolnunk, akik 
egyházfenntartó egyháztagjaink. A többiekről sem mondanánk le, de erre a tükörbe nézésre 
szükség lenne. Jelenlegi adatszolgáltatásunk már feltételezi ezt.” 
A javaslat szerint legyen gyakorlattal egybekötött missziológia oktatás az Evangélikus 
Hittudományi Egyetemen, valamint a hallgatók számára hatékony lelkigondozás és a missziói 
típusú lelkészi szolgálatra való felkészítés. Meg kellene erősíteni a Missziói 
Központot,az országos missziói lelkész mellett legyenek független kerületi missziói lelkészek 
is, akiknek javadalmazását a kerület oldja meg. Minden egyházmegyében alakuljon egy 
missziói munkacsoport, amelyek munkáját a kerületi missziói lelkész koordinálja. Legyen egy 
lelkigondozó ház elsősorban a lelkészeknek de más missziói munkatársaknak is. Iskoláink 
missziói munkáját erősíteni kell az iskolalelkészeken és a kerületi missziói lelkészeken 
keresztül. Szükség lenne egy színvonalas, vonzó evangélikus ifjúsági újságra is. Legyenek 
hitébresztő táborok iskolásaink részére. A Szélrózsán legyen hangsúlyosabb az ige 
hirdetése. Elerőtlenedett gyülekezetek esetében ne a bezáráson gondolkodjunk, hanem adjunk 
még esélyt (pénz és megfelelő ember). A misszió ügye egyházunk költségvetésében is 
élvezzen elsőbbséget – jusson több pénz erre a területre. 
12.20 
Prőhle Gergely országos felügyelő szerint ez a felvetés nem vitaképes, hiszen 
általánosságokról és nem konkrét javaslatokról szól, ezért javasolta a kérdés napirendről való 
levételét.  
background image
Hafenscher Károly is a téma komolyan vételét kérte. A további hozzászólásokban az új 
evangéliumi gyülekezetek módszereit, gondolkodási módszereit helyezték középpontba.  
Laborczi Géza szerint is egy sokkal tagoltabb és dinamikusabb anyagra lenne szükség az 
előrejutáshoz. Jó lenne tisztázni, hogy mit értünk saját gyülekezeti tagjaink evangelizálása 
alatt és mit a szekularizált emberek megszólítása alatt. Ezek az irányok a lelkész szerint 
hiányoznak, és egy belmissziói irányt vetnek fel, amely nem feltétlenül jó. Tele van az 
egyházunk pozitív példákkal, szülessen meg ezek tára. A misszióért felelős bizottság és 
püspök megerősítése kell. 
Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök a missziói munkát és a stratégiát tartja a 
legfontosabb zsinati munkának. Hangsúlyozta, hogy másképp kell megszólalni, másképp kell 
megszólítani az internetes világban a fiatalokat. 
Prőhle Gergely szerint az egyház missziói munkájához több kell, ezért javaslatát a téma 
levételére fenntartja. Erről szavazás lesz. 
Szemerei János misszióért felelős püspök szerint az egyház alapfeladata a misszió, ezért ezt 
nem lehet ellentmondás mentesen egy munkaág keretei közé szorítani. A fogalmak 
összehangolása, az egyházon belüli kuszaságok kibogozása kellene, hogy hatékonyabbak 
lehessünk. 
Gáncs Péter elnök-püspök szerint csak akkor lehet levenni a témát, ha látjuk a következő 
lépést.  
Korányi András támogatta Prőhle Gergely indítványát. 
Lupták György előterjesztő elmondta, hogy az idő rövidsége miatt sajnálatos módon nem 
tudtak tárgyalható anyagot prezentálni, csak a zsinati listára kiküldöttet. Haladékot kért a 
februári időszakig a pontosításra. Konkrét anyagok vannak, de ezeket át kell fésülni még. 
Smidéliusz Zoltán ülést vezető elnök szerint, ha leveszik napirendről, akkor a bizottságnak 
nagyobb segítséget kellene kapnia, és ütőképes anyagot kell hoznia a februári ülésre. 
Szavaztak: leveszik a napirendről. 
12.47  
Tíz perc szünet lesz, egykor folytatódik az ülés. 
13.05 
Gyors országos presbitériumi ülés volt a szünetben, amelyen a presbitériumi tagok 
egyhangúan fogadták el a szolidaritási törvényhez kapcsolódó szabályrendeletet - jelentette be 
Prőhle Gergely felügyelő. 
13.06  
background image
A hatodik ülésen dr. Hafenscher Károly elnököl. A Magyarországi Evangélikus Egyház 
stratégiájának általános és részletes vitájára kerül sor, dr. Fábri György egyházkerületi 
felügyelő előterjesztésében.  
Mint ahogyan arról honlapunkon is többször már beszámoltunk, ötéves folyamat során 
formálódott az evangélikus egyház működési megújítását szolgáló koncepció. Külső 
szakértők és az egyház döntéshozói fórumai időről-időre értékelték a munkát, valamint 
egyértelműen megfogalmazták elvárásukat, miszerint olyan anyag készítését tartják 
szükségesnek, amely megjelöli a legnagyobb kihatással járó cselekvési területeket. Most a 
stratégiai prioritások (2013-2017) megfogalmazása kerül terítékre.  
Megfogalmazódott a stratégiai prioritások célja, amely szerint egyházunk elsődleges 
küldetésének teológiai alapú meghatározását kell érvényre juttatni. Szükség van teológiai 
szembenézésre, diskurzusra, amelyre megvannak a megfelelő intézmények: teológia, 
bizottság, lelkészek. A mai evangélikus egyház teológiájából indultak ki, nem nyilvánítottak 
véleményt a teológiai látások kibontásában. Ezek a prioritások nem csupán szervezetiek, 
hanem az egyház egész működésére vonatkoznak. 
13.20 
TÁBLÁZAT 
Önkéntesség 
Spirituális-teológiai tartalom keresztényi szeretet, elesettek iránti szolidaritás 
Egyház-szervezeti hatás Erőforrás-bővülés, identitás-alkotás 
Társadalmi üzenet A kapitalizmus és demokrácia emberi/morális visszavétele, társadalmi 
szolidaritás 
Lelkészi munka/személyesség 
Spirituális-teológiai tartalom a személy, a lélek megszólítása, egyetemes papság 
Egyház-szervezeti hatás Lelkészi munkafeltételek javítása 
Társadalmi üzenet Az elmagányosodott, gyötrődő embert megszólítani képes közösség és 
tanítás 
Hálózatosság 
Spirituális-teológiai tartalom testvéri-felebaráti közösség, egymáshoz-fordulás 
Egyház-szervezeti hatás Hatékonyság, erőforrás, építkezés, megtartás 
Társadalmi üzenet Az együttműködés kultúrája 
Fenntarthatóság 
background image
Spirituális-teológiai tartalom a teremtett világhoz való alázatos  és felelős viszonyunk 
Egyház-szervezeti hatás Távlatos működési gondolkodás, hagyományok őrzése, kulturális 
identitás 
Társadalmi üzenet Környezeti és társadalmi felelősség,  
Hivatásszerűség 
Spirituális-teológiai tartalom keresztényi szeretet, az önérvényesítést visszafogó alázat, 
szolgálatkészség, egymás hibázásainak megbocsátása 
Egyház-szervezeti hatás Hatékonyság; a centralizáltság és dezintegráció végleteinek 
meghaladása 
Társadalmi üzenet Egy funkcionálisan működő társadalmi intézmény felmutatása 
13.21  
Korányi András szerint izgalmas lépés, hogy ha ezt a dokumentumot elfogadjuk, de ha 
jönnek a területekről, rétegektől a javaslatok, akkor ezeket is be kell építeni a folyamatba. A 
teológiai bizottságban előkerült, hogy a stratégiai prioritások cím elég tág, mint cím és 
fogalom, hiszen van más érvényesíthető és érvényesítendő szempont is a konkretizálható 
erőforrásokra.  
Fábri György örülne annak, hogy ha lennének kezdeményezések, ha ösztönzően hatna ez az 
anyag. Az anyag nem kizárólagos, ebbe bele lehet építeni részeket. Erre szeretnének is 
buzdítani. 
Isó Dorottya a biblikus és hitvallásos alapok lerögzítését tartotta fontosnak, amelyre jó lenne 
kijelölni egy kört, akik ezt kidolgoznák. 
Ittzés András a stratégia alap és függelékre tagolható dokumentumainak átfedéseit 
kifogásolta és azok külön tárgyalására hívta fel a figyelmet. 
Laborczi Géza a hitében sokszínű evangélikus egyházat tartja fontosnak, szeretné, ha 
rögzítenék, hogy ebben az egyházban meg kell, hogy férjenek a különböző kegyességi 
irányzatok. 
Detre János szeretné a teológiai bizottság hangját felerősíteni, hogy sokszínűek, többfélék 
vagyunk, de ki kell mondani, hogy mit jelent 2014 és 2017 között evangélikusnak lenni.  
Fábri György előterjesztő elismerte, hogy a függelékben szerepeltek olyan anyagok, 
amelyeket ma már megszavazott, vagy meg fog szavazni a zsinat, tehát ezekről nem kell 
tárgyalni. 
A teológiai problémafelvetéssel kapcsolatban Fábri elfogadta, hogy fontos az üzenet és a 
teológiai alap tisztázása, de ezeket minden egyes törvénynél hangsúlyozni kell. Az egyház 
teológiailag „alátalpalt” fórumainak: a teológiai bizottságnak, az EHE teológusainak, a 
lelkészeknek, espereseknek, püspököknek ki kell dolgozniuk a mai evangélikus elveket. 
Legyen az anyagnak kifejezetten olyan része, amely egy mai hitvallást foglal össze. Addig 
background image
viszont nem kell a stratégiát lefagyasztani, hanem tovább kell lépni és megkell valósítani. 
„Vajon tartunk-e ott most, hogy ezt a jelenlegi stratégiát elfogadjuk és a stratégiamegvalósítás 
elinduljon?” - vetette fel Fábri. 
Megszavazták, hogy ezt az anyagot alkalmasnak tartják arra, hogy részletes vitára 
bocsássák. Az ebéd után következik a részletes vita. 
13.57  
Ebédszünet kezdődik.  
14.49 
A tudósítás-írás stafétáját átadom Galambos Ádám kollégámnak. :) 
14.51 
Folytatódik a stratégia részletes vitája. Isó Zoltán felvetette, hogy a stratégia szövegezésének 
pontosítására szükség lenne. Fábri György a zsinat elnökségét kérdezte, hogy a teológiai 
szövegpontosítás egy, a teológiai bizottság által végzett szöveggondozással történhessen. Ezt 
a zsinati elnökség elfogadta. 
15.07 
László Virgil a gazdaság és egyház viszonyának pontosítását kérte. Roncz Béla a gyermekek 
karitatív tevékenységéről számolt be. Ezen túlmenően kitért arra, hogy a fenntartható világ 
fejezetnél legyenek az intézmények is feltűntetve. 
15.16 
Laborczi Géza az Evangélikus Hittudományi Egyetemre vonatkozó stratégiai megállapítások 
bővítését kérte.  
Smidéliusz Zoltán szövegkorrekciót kért.  
Solt Száraz Csenge László Virgillel egyetértve az egyház és gazdaság viszonyának 
meghatározását kérte, mert a jelen szöveg értelmezése lehetőséget ad arra, hogy azt 
gondoljuk, a szabad verseny és a kapitalizmus mellett teszi le a voksát. 
15.20 
Kalincsák Balázs az önkéntesség pontos definiálását kérte. Meglátása szerint a kis 
gyülekezet megerősítésének lehetőségeit kéne kiépíteni, nem pedig a kisebb gyülekezet 
funkcióinak átadását kéne megfogalmaznunk.  
Fábri György meglátása szerint a lelkészi karban jelenleg kevés lelki erő van a 
lelkigondozásra.  
„Minden evangélikus templomot meg tudunk őrizni úgy, hogy közben elfogynak 
gyülekezeteink? Ezzel szembe kell néznünk, készülnünk kell rá. Nem az a jó cselekvés, ha a 
felmérés eredményeit eltakarjuk, hanem szembenézünk vele és erre építjük stratégiánkat" – 
fogalmazott a felügyelő. 
15.30 
background image
Gregersen-Labossa György a lelki vezetés pontosítását kérte. Az önkéntesség kapcsán 
megfogalmazta, hogy „ez nemcsak az odafordulásról szól, hanem adás és kapás viszonyáról. 
Ez az a mozgás, ami ha gyülekezeteinkben megvalósul, az építkezést és megújulást jelent”. 
Solt Száraz Csenge szerint a stratégiának állapotfelmérésből kell kiindulnia. 
Megfogalmazása szerint „az egyháznak, így a Magyarországi Evangélikus Egyháznak is örök 
stratégiája van. Ez pedig nem más, mint hogy Jézus Krisztusról hírt adjon. Mi más lehetne 
ennek értelmében az egyházunk stratégiája, mint hogy azokon a területeken ahol tért vesztett, 
ott a misszió útján próbálja Krisztust hirdetni.” 
Sztrókai Attila szerint a templomaink egyben jelek is, így azok megőrzése kötelességünk. 
15.35 
Szabó Szilárd az önkéntesség szövegezésének egyoldalúságával nem értett egyet. Ez 
meglátása szerint az aktív önkéntesek identitását nem erősíti. A felelősség tekintetében nem 
jó, ha csak a lelkészi kart emlegetjük. Egyházunk összes tagjára kiterjed ez a felelősség. 
15.40 
Gáncs Péter szerint a stratégiának a realitásokkal számolva lendítenie kell. „Vannak 
alapjaink. Az a kérdés, hogy elhisszük-e, hogy erre fel lehet építeni stratégiánkat” – 
fogalmazott. 
15.45 
Prőhle Gergely szerint műfaji probléma érződik. Emlékeztetett rá, hogy a kimutatásokkal, 
népszámlálási adatokkal szembe kell néznünk. 
„Nem szabad mindehhez ideologizálva, vagy a felelősök elhagyásával közelíteni. A 
stratégiának szükséges sarkalatos mondatokat is tartalmaznia, hogy ne megkerülje, hanem 
szembenézzen a tényekkel és így erősítsen minket.” 
15.50 
Fábri György elmondta, hogy egy keresztény közösségben az alapokat nem kell egymástól 
számon kérnünk. A lelkészek leminősítésével kapcsolatban Fábri idézte a stratégia adott 
részletét: „Ez az anyag megpróbál leszögezni néhány tanulságot, ami felmérésekből 
származik. Tartalmaz sarkos megfogalmazásokat, melyek egyrészt erősítenek, másrészt 
felráznak.” 
15.55 
Korányi András az egyház mint Krisztus teste szövegezéssel kapcsolatban kérte, hogy az 
egészüljön ki a Krisztusnak való engedelmességben mondattal.  
Gáncs Péter szerint „stratégiát építünk, de az a kérdés, hogy ott van-e az, ami éltet minket. 
Ezzel kell szembenéznünk és ezt szükséges megválaszolnunk.” 
16.00 
background image
A hozzászólásokat követően Hafenscher Károly ismertette a hosszabb szövegpontosítási 
kérelmeket. 
Fábri György örömét fejezte ki a szövegezés teológiai áttekintési igénye miatt és elfogadta a 
szavazási kérelmet.  
Hafenscher Károly ismertette a határozati javaslat szövegét, majd Ittzés András ügyrendi 
kérdésére válaszolva ismertette az egyes szövegváltoztatási részeket. 
Solt Száraz Csenge a címben történő meghatározással kapcsolatban kérte, hogy 2014-2017 
legyen feltüntetve. 
16.05 
Kertész Géza bejelenti, hogy szavazatképes a zsinat.  
A zsinat ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodással elfogadta a stratégiai szövegben eszközölt 
változtatásokat.
 
16.30 
A hetedik ülés Abaffy Zoltán elnökletével elkezdődött. Hafenscher Károly a Leuenbergi 
Konkordia negyven éves évfordulója kapcsán ismertette a protestáns összetartozás 
dokumentumát. Előkerült egy közös, ünnepi protestáns zsinat megtartása is. 
„Ahhoz, hogy közösen ünnepelni tudjunk először arra van szükségünk, hogy pontosan tudjuk 
meghatározni saját identitásunkat” – mondta. Kitért arra, hogy az oktatási intézményeknél is 
előkerül a szorosabb protestáns ökumenikus összefogás szükséglete. 
A zsinat a tervezetet egyhangúlag részletes vitára bocsátotta. 
16.35 
Smidéliusz Zoltán és Korányi András szövegmódosításokat javasoltak. A teológiai 
professzor örömét fejezte ki, hogy a szöveg teológiai ihletettségű szöveg.  
16.44 
Smidéliusz Zoltán javaslatát 22 igen, 15 nem és 12 tartózkodás mellett nem fogadták el.  
16.46 
Korányi András szövegtörlési javaslatát 19 igen, 15 nem és 15 tartózkodás mellett nem 
fogadták el. 
 
16.48 
Abaffy Zoltán előterjesztette a zsinati állásfoglalás szövegezésének szavazását.  
Ezt a zsinat nagy többséggel, 2 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta. 
background image
16.50 
Elkezdődik a nyolcadik ülés. Gregersen-Labossa György ismerteti a SAREPTA beruházási 
tervezetét. A beruházás célja, hogy az intézmény európai színvonalú ellátást tudjon nyújtani 
ellátottainak. 
16.54 
Ittzés András a költségvetési maradványok helyzetéről érdeklődött. Csorba Gábor 
elmondta, hogy a beruházásra jelölt összeg nem maradvány, hanem a győri gyülekezettől 
visszakapott pénz.  
16.55 
Gregersen-Labossa György a pályázati lehetőségről elmondta, hogy Budapestre nem volt 
olyan pályázati kiírás, mely lehetőséget teremtett volna a lakóotthon pályázati felépítésére. 
17.00 
Buda Annamária elmondta, hogy a Közép-Magyarországi Régió kizáródik minden pályázati 
lehetőségből. 
A hozzászólások között felmerült, hogy érdemes lenne további pályázatokra várni. 
Ám Gregersen-Labossa György elmondta, hogy az intézmény felújítását nem szabad 
halogatni, mert szükséges a felújítás ahhoz, hogy működőképes legyen az otthon.  
17.05 
Benczúr László beszámolt arról, hogy a tervezett beruházás első üteméről dönt most a zsinat. 
A második ütem félmilliárd forintos beruházást fog jelenteni, melyet pályázati úton szeretnék 
finanszírozni. 
Szabó Szilárd meglátása szerint a felvetett beruházás kényszerpályára helyezi a zsinatot, 
hiszen nem tehet mást, mint igennel szavazni. Meglátása szerint érdemes lett volna a szakmai 
kérdéseket előrevenni. 
Gregersen-Labossa György beszámolt arról, hogy évek óta különböző fórumokon előkerül a 
kérdés. 
17.08 
A határozati javaslatok vitáját követően a zsinat 49 fő részvételével nagy többséggel 
megszavazta az előterjesztést. 
 
17.10 
Elkezdődik a kilencedik ülés. Fabiny Tamás távolléte miatt a javaslatot Fábri György 
ismerteti. Az előterjesztés lényege az egyház médiamunkájának jelentős átalakítását és 
fejlesztését tartalmazza. Az egyházi média a tervezet szerint a Luther Kiadónál lenne 
szervezetileg. Fontos, hogy az információgyűjtés ne esetleges legyen. A sajtómunka mellett 
egyre tudatosabb PR kommunikációs tevékenység szükséges. Fábri György ehhez példaként 
background image
az 1 százalékos kampányt említette. „Ez nemcsak többletbevételt jelentett, hanem az 
országban való jelenlétünket is mutatta” – fogalmazott. 
17.20 
A hozzászólások között felmerült kérdésként, hogy a tervezet költséghatékonyabbá teszi-e 
majd az egyházi médiamunkát?  
Korányi András jelezte, hogy a Luther Kiadó igazgatótanácsának elnökeként még nem 
kapott értesítést.  
17.25 
Fábri György meglátása szerint a zsinat döntése megelőzheti az igazgatótanács döntését. „A 
cél az, hogy egyházi médiánk egyes részei kötelesek legyenek együttműködni egymással. 
Amennyiben ez centralizációnak számít, akkor én ezt vállalom. Ami eddig történt, az az volt, 
hogy egyes csatornák egymástól elzártan, saját működési egységben dolgoztak. Teremtsük 
meg a lehetőséget a valódi együttműködéshez” – szorgalmazta. 
17.28 
Ismertetik a pontos paragrafust, majd megkezdődik a részletes vita. 
17.35 
Isó Zoltán megkérdezte, hogy csak az számít-e evangélikus kiadványnak, ami ezentúl a 
Luther Kiadóhoz tartozik?  
Fábri György és Ittzés András jelezték, hogy ez a tervezet nem azt jelenti, hogy csak az 
számít evangélikus kiadványnak, ami a Luther Kiadóhoz tartozik, hanem ebben a tervezetben 
a kiadó tevékenységi körének bővítését határozzák meg.  
Tölli Balázs és László Virgil a szövegezés nyelvtani pontosságát kéri.  
17.45 
A nyelvtani helyreigazítás megtörtént. A zsinat 47 fővel írásban szavaz. 
17.55 
A 2/3-os törvényjavaslatot 28 igen 3 nem és 13 tartózkodás mellett a zsinat nem szavazta meg. 
18.00 
A zsinat imádsággal zárta mai ülésszakát. 
ZSINAT: A MÁSODIK NAPON ÁTADTÁK A PRÓNAY-DÍJAT – ORSZÁGOS 
TISZTSÉGVISELŐK JELENTÉSEIT TÁRGYALTÁK – FOTÓKKAL!  
Létrehozva: 2013.11.30. 10:19, frissítve: 2013.12.02. 13:58  
Budapest – 2013. november 30-án a zsinat második napján a Budapest-Fasori evangélikus 
templomban tartott reggeli áhítat keretében átadták a Prónay-díjat Cserháti Péternek. Az 
background image
alkalmon Smidéliusz Zoltán lelkész hirdette az igét, Fabiny Tamás püspök pedig a laudációt. 
A díjátadó után folytatódott a napirend. Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna 
8.30 
9.52 
A tizedik ülésen Tölli Balázs, a zsinat nemlelkészi alelnöke elnököl. 
Ügyrendi, napirendi javaslatot tett Fábri György egyházkerületi felügyelő, mely szerint 
mivel tegnap nem jutott el a zsinati tagokhoz a Luther Kiadót érintő változások részletes 
szabályozása, ezért most szeretnék ezt pótolni és ezért megköveti a zsinatot. 
Fábri György hangsúlyozta: „Fontos lenne egyházunk belső békéjét megőrizni. Egy olyan 
témakör esetében, ahol az illetékes bizottság (sajtóbizottság), az országos elnökség és az 
országos presbitérium, mint meghatározó testületek is egyet értenek, ám a zsinat ezt 
leszavazza, akkor ott valami értelmezési probléma van." 
Mint ismeretes, a médiamunka átszervezése kapcsán az országos presbitérium meghozta 
döntéseit, de ebből egy vonatkozik a zsinatra, amely átszervezést, törvényi mdosítás 
igényelne. Ezért aztán fontos lenne, ha most a zsinati tagok ezt a háttérben zajló előkészítést 
támogatnák. A támogatásnak számos indoka, így többek között stratégiai- és egyházpolitikai 
oka is van. 
9.59 
Tölli Balázs a napirendre vételről szóló vitát megnyitotta. 
Solt-Száraz Csenge az ügyrendi bizottság nevében elmondta, általános érvényű állásfoglalást 
tettek: egy napirendre vett, megtárgyalt és megszavazott kérdést újra megtárgyalni nem lehet. 
Hafenscher Károly az új helyzetről szólva elmondta, hogy támogatja Fábri György 
felvetését, amennyiben az új szöveget ezzel kapcsolatban megkapják a zsinati tagok. 
„Egyházunkban az évek során sok kommunikációs hiba történt, aminek nyögtük a hibáit. De 
most itt elhangzott egy megkövetés, és esélyt kellene adni arra, hogy egy ilyen indoklással 
megvilágított kérdés újra tárgyalható lehessen” - mondta a zsinati lelkészi elnök. 
Székács György ügyész szerint amennyiben minősített többség szeretné ezt újratárgyalni, 
újratárgyalhatják a kérdést.  
Smidéliusz Zoltán a jövőre nézve szeretne hozni olyan határozatot, hogy egy ülésszakon 
belül ne lehessen újra visszahozni egy témát. Kérdésként felvetette, hogy mi indokolja a gyors 
background image
lépést, a téma mostai újratárgyalását? „Ha valaki észérvekkel vagy a Biblia alapján ezt nekem 
megindokolja, elfogadom.” 
Andorka Gábor elmondta, este és reggel szállótársaival érdemibb beszélgetést folytatott, 
mint egész nap. „Furcsa, hogy mindig valaki a számára fontos szavazás után összepakol és 
elmegy” - jegyezte meg az iskolaigazgató. Két év gyesre menés nem csak a lelkésznőknek, 
hanem a lelkészeknek is kellene, hogy járjon! - vetette fel. A Luther Kiadóval kapcsolatban jó 
lenne a bővebb tájékoztatás, stratégiai céljaink vannak, lehet sorrendet felállítani lehet 
váratlan fordulat, amire kell, de hogy hirtelen státuszt teremtsünk valamire, amit nem tudunk, 
az furcsa. Örüljünk, hogy Győr és Budapest támogatást kapott a kormánytól, de 
gazdálkodjunk jó a felszabaduló javakkal. 
Rück András szerint két-három hónapig nem érdemes elfedni a bajt. Feltűnően sok volt 
tegnap a tartózkodás. „Én már akkor itt voltam, amikor Cserháti Péter felállt a zsinatból. 
Andorka Árpáddal mindig számoltuk a tartózkodásokat, az jelent valamit. Ő ilyenor kiment 
cigizni, mert ideges lett. Ha valaki nem világosult meg, szóljon és elmondjuk, mi van. Jó 
előkészítés és megvilágossult elme kell a zsinati döntésekhez. Számtalan törvény a lapulók 
miatt siklik ki.” 
Fábri György elmondta, nem omlik össze a Luther Kiadó két hónap alatt. A javaslat arról 
szól, hogy a zsinat érdemben kellene, hogy döntsön az evangélikus média kérdésében. Össze 
kell vonni az egységeket, hogy hatékonyabb legyen a működés. Azt érezné hamiskodásnak, 
ha pár hónapot várnánk, s így egy kérdést elodáznánk.  
A zsinat szavazott és nem vették újra napirendre a kérdést. 
10.22 
Az egyházi törvények harmonizációjának kérdéséről folyik a következő részben a vita. Ittzés 
András 
a zsinat törvényelőkészítő bizottságának elnöke előterjesztésében. 
Titkos és névszerinti szavazással törvényelfogadásra kerül sor. A zsinati tagok megszavazták 
ezt. 
10.50 
A tizenegyedik ülésen az ügyrend további módosításának kérdéseit tárgyalják. Az általános 
vitára Solt-Száraz Csenge terjeszti elő a kérdést. 
Az ügyrend szerkezetét szeretnék megtartani, azzal az eltéréssel, hogy a folyamatot, a zsinat 
munkáját szeretnék kibontani.  
A zsinati tagokról általános, elvi megfogalmazás szerepel. 
Az alakuló üléssel kapcsolatban lennének korrekciók. A jelöltállítás folyamatában szerencsés 
lenne, ha a zsinat egyes tisztségviselőinél lenne előzetes jelöltállítás. Helyben jelöltállítás csak 
akkor lehetne, jelen van a jelölt, vagy ha van írásbeli nyilatkozata. - Ez egy elvi állásfoglalás, 
amelyhez hozzászólásokat várnak. 
Smidéliusz Zoltán támogatja azt, hogy a kerületekben legyen a jelöltekre előzetes ajánlás. A 
kérdés csak az, hogy ki koordinálja ezt. 
background image
Lackner Pál érdekesnek tartja a felvetést. A református példától tart, ahol a kerületek 
dominanciája figyelhető meg a zsinaton. Ha módosítunk, akkor melyik kerület fog esetleg 
erősödni? A tényfeltáró bizottsági átvilágítási munkát viszont nehezítené ez a felvetés. 
10. 59 
Isó Dorottya a jelöltek különböző helyeken való jelölését hangsúlyozta és kérdésként vetette 
fel, hogy jogszabály ezzel változna-e. 
Ittzés András is azt kifogásolta, hogy a kerületek biztosan csak a saját jelöltjeiket 
támogatnák, ezért ez „klikkesedést” okozhatna. Előjelölő bizottság beiktatását 
kezdeményezte. 
Solt-Száraz Csenge a kerületi közgyűlések javaslattételi lehetőségét szorgalmazta. Kerületi 
„klikkesedésre” nem gondoltak, a negatív vetületeket kizárni nem lehet, de szerinte 
nyílvánvalóan nem ez a fő irány. Az országos jelölőbizottság jelöltállítása ugyanúgy 
megmaradna, az ő jogkörüket nem kívánják megváltoztatni. 
11.16 
Juj, most behoztak egy dobozt! Ezzel zajlana a titkos szavazás. Fakorongokat kellene 
bedobálni üveghengerekbe. :) 
Bár nem használnának szavazólapokat, nem kellene ezeket nyomtatgatni és vágni, de a 
törvényben egyelőre még szavazólapon való szavazás van - hívta fel a figyelmet Lackner 
Pál.
 
11.24 
A zsinati helyettesítés módját tárgyalják jelenleg. 
11.28  
Egyórás csúszásban vagyunk. 
„Olyan kérdésekről beszélgetünk, amelyek legközelebb öt év múlva esedékesek - jegyezte 
meg Prőhle Gergely. - Nem brainstormingolni kellene, hanem tegyenek az ügyrendi 
bizottság tagjai javaslatokat és arról határozzunk.” 
Solt-Száraz Csenge felhívta a figyelmet arra, hogy a levezető elnök feladata a helyretétel. 
11.32 
A szavazások módosító indítványait taglalja az előterjesztő. A tisztségviselők beszámolói 
közötti különbségtételt is szorgalmazzák: a vezető tisztségviselők előterjesztéseit részletesen 
is meg lehessen tárgyalni. 
11.37 
10 perc szünet. 
background image
11.47 
Most jönnek az országos tisztségviselők beszámolói. A tizenkettedik ülésen Smidéliusz 
Zoltán 
a zsinat lelkészi alelnöke elnököl. 
GAS országos ügyvivő és a számvevőszéki elnök jelentését a zsinat elfogadta. 
11.49 
Gáncs Péter elnök-püspök beszámolóját tartja. Jelentése májusra lett kész, ezért több helyen 
aktualizálni kellett. 
A beszámoló szövegét a mellékletben el lehet olvasni. 
„Vajon evidencia-e még 2013-ban, hogy az evangéliumból él az egyház, és csak erre az alapra 
építhetünk? A sola gratia, sola fide, sola scriptura és a solus Christus oszlopai ugyan ott 
magasodnak a fasori reformációi parkban, a zsinati ülések színhelyének közelében, de talán 
kissé szimbolikus, hogy ezek az oszlopok semmit sem tartanak…  Mintha a 21. század 
egyháza már korszerűbbnek vélt tartóelemekkel próbálna építkezni: „sola struktúra, stratégia, 
média…”   
„Reánk nehezedik Urunk ítélő, de egyben gyógyítani is kész keze: hol a reánk bízott kincs, az 
örök és mindig aktuális evangélium?! Áthatja-e  gyülekezeteink és intézményeink ünnepi és 
hétköznapi életét? Átragyog-e az evangélikus lelkészek, pedagógusok és diakóniai munkások 
életén? Átragyog-e a lelkészképzésen, továbbképzésen és hivatásgondozáson? Átsüt-e 
missziói és médiamunkánkon, valamint a zsinat tevékenységén? Valóban a reánk bízott 
kincsből élünk, ezért a kincsért élünk és halunk?! Legyen ennyi elég a nyugtalanító 
kérdésekből.” 
Győri Gábor az alap hitbeli fundámentumra hívta fel a figyelmet, amely az egyház jövője 
szempontjából rendkívül fontos és hiányolta a konkrét cselekvési tervet. 
Fábri György hozzászólásában a kövek kérdését vetette fel és a szemléletváltást 
hangsúlyozta. A kormányzattól kapott támogatás felelősség rak ránk - hitoktatás, a kiemelt 
projektek tekintetében is. „Fontos, hogy úgy tudjuk dolgainkat végigvinni, hogy azok ne 
süljenek el visszájukra.” 
Stermeczki András a hitoktatás kérdésének bővebb kifejtését és a prófétikus látásmódot 
hiányolta a jelentésből. 
László Virgil a sola-oszlopokkal kapcsolatban elmondta, hogy az eredeti tervek anyagi 
korlátozás miatt nem valósulhattak meg, így bár a művész maga is elfogadta az újelképzelést, 
mégis tudni kell, hogy „torzó” a reformációi emlékparkban álló oszlopcsoport. 
12.18 
Gáncs Péter: „Nem hitoktatói szolgálatra lettünk ordinálva. Sokkal szélesebb spektrumú ettől 
a lelkipásztorolás, az igehirdetésre való készülés.” A püspök szerint a prioritások és a 
felelősség kérdése fontos. 
„A hitoktatás kérdésében nem mi nyitottuk ki a kaput, hanem kinyitották előttünk, amin nem 
background image
akartunk bemenni” - mondta, miközben felvetette: jó lenne átgondolni azt, mi a megoldás 
arra, hogy a hitoktatás felelőssége ne nyomja agyon lelkészeinket. A szöveg nem prófétai irat. 
„Hiszek abban, hogy egyházunk jövője az évezredes, évszázados alapokon nyugszik és nem 
hiszem, hol ebből a perspektívából félnünk kell a holnaptól.” 
A zsinat az elnök-püspöki beszámolót egyhangúlag elfogadta. 
12.22 
Prőhle Gergely az elnök-püspökhöz hasonlóan szemelvényeket emelt ki írásban kiküldött 
beszédéből. Ez a jelentés is teljes terjedelmében elolvasható a mellékletből. 
Szólt a pályázatok segítségével az egyházba áramló pénzösszegekről és a rendszer 
átláthatatlanságáról. A pályázatokon elnyert összeg nagysága megközelíti a 3,5 milliárd 
forintot, melyhez az egyház közel 400 millió forint önrésszel járult hozzá. De nem minden 
pályázat jó, sok gyülekezetünknek önmérsékletet kellene gyakorolnia ebben. A jelentésben 
szó esik a kormányzati támogatásról. Ez a reformáció 500. évfordulójára való méltó 
felkészülést szolgálja.  
Az egyszázalékos kampány összegéről elmondta: ez nem pántlikázott összeg, tehát szabadon 
felhasználhatjuk ajó célokra. A kampányra költött összeg jól hasznosul, de felhívás is arra, 
hogy helyi szinten is tegyünk meg mindent az ügyért. 
A fenntarthatóság és az életképesség szempontjából kellene megtárgyalni számos gyülekezet 
ügyét. Az elengedés és a lemondás képessége is sajátunk kell, hogy legyen. 
Az egyházi stratégia egyik sarokpontja a hálózatosság. Az adatkezelés az nem az 
intézményeink és gyülekezeteink autonómiájának korlátozását jelenti. 
Az egyház elsősorban a gyülekezeteiben él, de az intézmények súlyának növekedésével 
együtt be kell tudni tessékelni a templomokba a megszólított embereket. 
12. 33. 
„Az iskolai hittanoktatás bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok igen változatosak. Van, ahol 
a gyülekezeti élet megerősödését érzékelik az érintettek, de az is előfordul, hogy a szülők 
egyszerűen kipipálják a hittanoktatást az iskolában, ami által a gyülekezeti csoportok esélyei 
romlanak” - hangsúlyozta az ellentmondásos helyzetet a felügyelő. 
Dilemmázott azon, hogy a héttagú elnökség és az országos presbitérium feladatmegosztását 
hogyan lehetne pontosítani. 
12.38 
Fontos az országos iroda működésének új alapokra helyezése - jelezte az országos felügyelő, 
aki ezután elemezte a Vatikáni Szerződés módosításának szempontjait. A kommunikációs 
ügyekkel kapcsolatban kiemelte, hogy minden kezdeti tisztázatlanság mellett, vagy annak 
ellenére határozott elszánás van arra, hogy az egész rendszer racionálisan működjön. 
12.48  
Hozzászólások következnek. 
Szavazás: a zsinat az országos felügyelői jelentését egy tartózkodással elfogadták. 
13.48 
background image
Az ebédszünetről visszatérve, kaptam egy islert valakitől, ez kedves gesztus! De remélem 
nem a sajtó-munkatárs lekenyerezéséről van szó.:) 
Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök olvasta fel jelentését. A kezdeti lendület, a nyitott 
kérdések, a gondok, a jövőféltés nyugtalansága köré csoportosította gondolatait. Jelentése a 
mellékletből letölthető, elolvasható.
 
14.07 
36-an vannak jelen, akik mindannyian elfogadták a jelentést. 
14.08 
Abaffy Zoltán szemelvényeket szeretne kiemelni beszámolójából, amelyet cikkünk 
mellékletében olvashatnak el. 
 
Hozzászólások: Prőhle Gergely bíztatja az elnököt, Fábri György a csökkenő zsinati 
létszámot kifogásolja. Smidéliusz Zoltán örül annak, hogy még határozatképesek. Kiss 
Miklós
 a zsinati csúszásra hívta fel a figyelmet. Hallgatóné Hajnal Judit az interneten való 
kommunikációt szorgalmazza. 
14.25 
Az elnöki jelentést elfogadta egyhangúlag a zsinat. 
14.26 
Abaffy Zoltán zárszavával zárult a zsinat. 
 
 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031