Tudósítás a 9. ülésszakról.pdf

Tudósítás a 9. ülésszakról.pdf — PDF document, 389Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
2015.  május  29-én  a  Budapest-Fasori  Evangélikus  Gimnázium 
dísztermében  zajlott  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
Zsinatának X/9. ülésszaka.  
(Horváth-Bolla Zsuzsanna tudósítása.) 
9.00 
Kezdő áhítattal indult a zsinati nap. Az áhítatot Rostáné Piri Magda lelkésznő, a zsinat lelkészi 
alelnöke tartotta ez alapján az ige alapján: „ … ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok 
meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami 
neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12,2)
 
Hogyan  lehet  a  világhoz  igazodott,  eladott  lelket  visszavásárolni?  -  vetette  fel  a  kérdést  az 
igehirdető.  
A választ abban adta meg, hogy „a Szentlélek a belső megújulásunk munkálója. Az elveszett 
lélek elveszett marad mindaddig, amíg meg nem találja igazi önmagát Jézus Krisztusban. Mit 
változtat  meg  a  Szentlélek,  ha  elérkezik  hozzánk?  Nem  a  hangulatunkat,  hanem  a  lelkünk 
mechanizmusait  újítja  meg,  szerkezeti  változást  hoz  létre,  olyat,  amit  mi  magunk  bajosan 
tudnánk  megváltoztatni.  Ilyenkor  végre  Isten  kerül  a  középpontba.  Aki  Istenre  figyel 
mámorossá válik a Szentlélektől, mert rájön arra, hogy Isten jó és jó követni fiát, Jézust.”  
Az első keresztények az első pünkösdkor mámoros örömöt élhettek át, ami nem normálistól 
eltérő volt, hanem az az igazi állapot Istenben - hangsúlyozta Rostáné Piri Magdolna. „Az örök 
szeretet  számon  tart.  Mi  kell  az  embernek  ezen  kívül?  Először  keresni  kell  Jézus  királyi 
hatalmát, hogy ez kerüljön a középpontba és így a mámoros öröm válik majd általánossá.” 
9.25 
Az első ülésen Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnököl. 
Legelőször is Karlné Csepregi Erzsébet, új zsinati tag bemutatkozására és eskütételére került 
sor.  
9.30 
A X/9. ülésszak napirendjének elfogadásával kapcsolatban Szemerei János, misszióért felelős 
püspök  kérte,  hogy  A  missziói  munkaág  átszervezése,  megújításának  kérdései  című 
napirendi pontból vegyék ki az átszervezés szót, mert erről szó sincsen. A zsinat ezt szavazással 
el is fogadta. 
A zsinat elfogadta a korábbi időszak jegyzőkönyvét. 
9.36 
Ezután a zsinati elnökség beszámolója következett, először Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi 
elnöke  állt  mikrofonhoz.  Beszámolója  közben  megszólaltak  a  külföldi  zsinatokon  látogató 
küldöttek. 
background image
9.39 
Beszámolót  tartott  a  bajor  zsinat  üléséről  Hafenscher  Károly,  a  zsinat  lelkészi  elnöke,  aki 
elmondta,  hogy  bár  blogokon  megjelent  hírekben  egyházunkat  szélsőséges  jobboldali 
irányultság  vádjával  illető  újságírók  megpróbálták  megakadályozni  azt,  hogy  Bad 
Wörischhofenben  meghosszabbítsák  a  bajor  evangélikusokkal  kötött  szerződést,  de  mivel  a 
vádak alaptalanok voltak, ezért ez az „összeesküvés” nem sikerült. A Bajorországi Evangélikus 
Egyházzal meghosszabítottuk partnerkapcsolati szerződésünket. 
9.41 
Lackner Pál a püspöki tanács titkára, korábbi tábori püspök az olasz zsinati ülésen járt, erről 
beszélt a zsinati tagoknak. Elmondta az olasz kisebbségi egyház támogatásának formáját, az 
ottani adakozás módját. 
9.44  
Bizottsági elnökök beszámolója következett, a Törvényelőkészítési Bizottság üléseiről Ittzés 
András
 elnök szólt, majd a Teológiai Bizottság részéről Orosz Gábor Viktor beszélt.  
9.50 
A  második  ülésen  továbbra  is  Tölli  Balázs  elnökletével  sor  került  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  2014.  évi  zárszámadásának  általános  és  részletes  vitájára.  Csorba 
Gábor  
osztályvezető  ismertette  a  tényeket.  Az  idei  mérlegfőösszeg:  24.090.509  ezer  forint. 
Eredménye: 763.850 ezer forint. 
Ismertette a nyugdíjalap, az oktatási alap és a diakóniai alap növekményeit. Sajnálatos, hogy a 
kamatbevételek  csökkentek.  Sajnos  ez  a  kamatok  változása  miatt  is  így  van,  és  a 
gyülekezeteknek nyújtott előfinanszírozási támogatás, kintlevőségek miatt is így van. 
Most utoljára kerül sor beszámolóra, ezután törvénybe lesz foglalva annak elfogadása.  
9.59 
Zsugyel János számvevőszéki vezető szólt hozzá a vitához. Elmondta, hogy rendkívül pozitív 
képet  kapott  a  beszámoló  alapján  egyházunk  anyagi,  gazdasági  helyzetéről.  Feltétlenül 
szükségesnek tartotta - megelőző jelleggel - hozzátenni, hogy nagyon fontos, hogy az alacsony 
kamatok  miatt  ne  gondolkodjunk  olyan  bizonytalan  befektetésekben,  amelyek  bár  magas 
kamatot ígérnek, a végén mégis veszteség lehet belőle. 
Nagyné  Stieber  Tünde  könyvvizsgáló  felhívta  a  figyelmet  arra,  hogy  a  kintlevőségek,  a 
pályázatoknál kihelyezett támogatások elég nagyok, ezért fokozott figyelmet kellene fordítani 
a mulasztások betartására, esetleges szankcionálására. 
10.10 
background image
Stermeczki András a lelkészek fizetései közötti nagy különbségekre hívta fel a figyelmet és a 
Zelenka Pál Alap ebbéli szerepét kérdezte. Az alap vezetője, Muntag András elmondta, hogy 
ennek tisztázása alapvetően nem az alap feladata. 
Ittzés András a táblázatokban lévő vagyontárgyakra, a halasztott bevételekre és kölcsönadott 
pénzeszközökre  kérdezett  rá.  Kérdezte  azt  is,  hogy  a  Zelenka  Pál  Alap  növekményei 
folyamatosan  tarthatóak-e.  Az  egyházmegyei  befizetéseknél  látszik,  hogy  van,  amelyik 
kötelező offertóriumot sem fizetett, ez hogyan lehetséges? 
Csorba Gábor a bérkülönbségekre válaszolva elmondta, hogy a befizetések arányában fogják 
megállapítani a nyugdíjakat, ezért már a bérezésnél fontos lenne az, hogy ne legyenek nagy 
különbségek a lelkészek között. A szolidaritási növekedésnél még nem állapítható meg, hogy 
az egy állandósult lesz-e. Gondként jelentkezik az öregedő lelkészi kar eltartásának kérdése, 
hiszen pár év múlva az aktívak számánál több lesz az eltartottak száma. Felvetődött, hogy a 
2016-os költségvetést előre hoznánk a novemberi időszakra. 
10.20 
A harmadik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével,  Dobrovolni Máté előadásában sor került a 
jogi személyiség törvényi szabályozása kérdésének tárgyalására.  
Az alábbiakban felvetéseit olvashatják, amelyeket a vetített előadás alapján állítottunk össze: 
Egyházunkban az alábbi egyházközségi formák léteznek: 
Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez 
legalább egy leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik. 
A  társegyházak  a  társult  egyházközség  társulási  egyezménnyel  létrehozott  részei,  melyek 
egymással egyenrangúak. 
A leányegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de 
presbitériummal  (élén  gondnokkal),  önálló  gazdálkodással  és  saját  istentiszteleti  hellyel 
rendelkezik.  
  A  fiókegyház  az  egyházközség  azon  része,  amelynek  nincs  önálló  lelkésze,  felügyelője, 
presbitériuma és gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem rendelkezik, de a helyi 
ügyek intézésére és szervezésére gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot 
delegál.  
A szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi egyházközségi szervezet és  gazdálkodás 
nélkül egyházközségi tagok élnek. 
A törvényi szabályozás szerint „a Magyarországi Evangélikus Egyház minden egyházközsége 
jogi  személy.”    A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden  önkormányzattal  és  önálló 
gazdálkodással  rendelkező  szervezeti  egysége  közgyűlési  határozata  alapján  jogi  személy 
lehet, 1997. évi I. tv. 10.§ alapján: „Amennyiben az egyházközség bármely részének valamely 
joga gyakorlásához, vagy kötelezettsége teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint 
szükséges  a jogi  személlyé  válása,  a szolgálati út  betartásával  az  országos presbitériumtól 
kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását
” 2005. évi IV. tv. 5.§ (4). 
background image
Jelenleg a következő vegyes helyzetek vannak:  
Anyaegyház - jogi személy 
Leányegyház - jogi személy 
Leányegyház - nem jogi személy (úgy, hogy pl. ugyanazon anyaegyházhoz tartoznak) 
Társegyház - jogi személy 
Társegyház - nem jogi személy (ugyanaz a társulás is lehet) 
Társult egyházközség - jogi személy 
Társult egyházközség nem jogi személy? 
Ezen vegyes állapotok a következő okok miatt jöttek létre: 
„hagyományosan önálló” egységek megmaradása, 
sok évvel ezelőtti „véletlen” helyzet konzerválódása, 
a szükséges adminisztratív lépések megtételétől való húzódozás, 
a  társulás  céljának  és  a  létrejöttét  követő  állapotnak  a  félreértelmezése:  „csak  a  lelkész 
fizetésének közös előteremtésére társultunk”, „önállóságunk megőrzése mellett”. 
érzelmi okok – pl. az ingatlanok tulajdoni lapján szereplő tulajdonos megváltoztatása. 
A vegyes jogi státusz hátrányai:  
Nehezen átlátható gyülekezeti jogi „hálók”, 
Bizonytalanság a külső (állami) felekben, 
pl. egyszer jogi személy a MEE egyik leányegyháza, 
máskor nem jogi személy a MEE leányegyháza, 
többlet adminisztrációs teher az egyházközségeknél, 
egyes egyházközségi részek hiányolják, mások teherként élik meg a jogi személyiséget. 
Az önálló jogi személyiség: 
Jogok, előnyök: 
önálló pályázási lehetőség 
teljesen önálló gazdálkodás 
background image
Kötelezettségek: 
önálló költségvetés, beszámoló készítése  
önálló adminisztráció 
jogi felelősség gyakorlása 
gazdálkodási felelősség gyakorlása 
Elkülönített gazdálkodás, de nem önálló egyházi jogi személy: 
Jogok: 
elkülönített, de nem önálló gazdálkodás 
megegyezés alapján saját gazdasági döntések 
beleszólási lehetőség az anyaegyházat is jelentő egyházközség döntéseibe 
Kötelezettségek: 
elkülönített gazdálkodás adminisztrációja, de a jogi-, gazdasági felelősséget az anyaegyházat is 
jelentő egyházközség viseli 
Nincs elkülönített gazdálkodás és nem önálló jogi személy: 
Jogok: 
az anyaegyház gondozása alatt áll 
Kötelezettségek: 
nincs (minimális elszámolási felelősség) 
Megoldási alternatívák, amerre a szabályozás elindulhat: 
A.  Csak az egyházközség a jogi személy 
B. Az egyházközség és a társegyház jogi személy 
Csak az egyházközség a jogi személy: 
Előny: 
egységes „egyházközség” meghatározás 
az egyházközség az alapegység (atom) 
tiszta jogi helyzet állami és egyházi téren is 
background image
Hátrány: 
a már létrejöttek, a jogértelmezésbe nem férő jogi személyeket meg kell szüntetni 
végig kell vinni az ingatlantulajdonok átírását (más esetben is) 
megállapodások az egyházközség-részek között a belső önállóságról (más esetben is) 
végig kell vinni az egyházközségek rendezését (más esetben is) 
Az egyházközség és a társegyház jogi személy: 
Előny: 
viszonylag  egyszerűen  meghatározható,  kisebb  számú,  nagyobb  egység  kerül  ebbe  a 
kategóriába 
Hátrány: 
az egyházközség fogalma újraértelmezésre szorul 
kezelni kell a társegyházak belső egyházi jogi helyzetét 
az ingatlantulajdonok átírása a többi esetben meg kell, hogy történjen 
a társult egyházközség „üres” jogi személy 
megállapodás a társult egyházközség működéséről 
A törvényelőkészítő bizottság által tárgyalt lehetséges szabályozás: 
Figyelembe vett szempontok: 
  vannak  leányegyházak  akik  (pályázati  lehetőségek,  stb.  miatt)  szeretnének  jogi  személyek 
lenni 
  vannak  olyan  leányegyházközségek  akik  esetében  nem  szükséges  hogy  jogi  személyek 
legyenek 
a  társulások  esetében  a  társegyházak  ugyanazzal  a  kérdéssel  néznek  szembe  mint  a 
leányegyházak 
 a fiókegyház kivezetése 
az egyházközség részei: anyaegyház, leányegyház, szórvány 
társult egyházközség részei: társegyházak 
10.30 
background image
Lackner Pál hozzászólásában elmondta, hogy egy kiüresedett, régi struktúrát tolunk magunk 
előtt, így clszerű lenne ezeknek megszüntetése. 
Gregersen Labossa György is az eddigi struktúra zavarosságára hívta fel a figyelmet. Sajnos 
épp a dunántúli gyülekezetekben sok anyagyülekezet nem tud megfelelni az anyagyülekezet 
feltételeinek, így sok esetben leánygyülekezetté vagy szórvánnyá fognak válni illetve kellene 
válniuk. Fontos dolog lenne tehát, hogy tisztuljon a kép ezen a területen is. 
Sztrókay  Attila  nem  támogatja  az  összevonásokat,  és  azt  érzi,  hogy  ha  folyamatosan 
megszüntetjük gyülekezeteinket, akkor a lényeget szüntetjük meg. 
A  további  hozzászólók  is  arról  szóltak,  hogy  inkább  bátorítani  kell  a  gyülekezeteket  az 
összefogásra, a lelkészek fizetésének biztosítására. 
Nagybocskai Tamás a nagyatádi gyülekezet példáját hozta fel. 
Szabó Szilárd lelkésznek a normatív, papíralapú megközelítéssel volt gondja. „Értem én, hogy 
elveket  kell  követni  és  igazodni  kell  ezekhez,  de  ha  ismerjük  az  egyházi  gyülekezeti  életet, 
akkor hibázunk, ha jogi gondolkodással állunk hozzá a döntéshez” - mondta. 
Szemerei János püspök már az Országos Presbitérium ülésén is elmondta, hogy precíznek és 
sokoldalúnak  tartja  az  anyagot  és  szükségesnek  érzi,  hogy  a  jogi  személyiség  ügyében 
határozat, átalakítás szülessen, de lehet, hogy az előadott átalakítás túl nagy lépés lenne. Fontos, 
hogy sokoldalúan, gyakorlatiasan döntsünk a kérdésben. Fontos átgondolni a jogi kategóriák 
előnyeit és hátrányait. 
Kendeh Gusztáv hozzászólásában hiányolta a missziói egyházközség formát. 
Krámer György országos irodaigazgató szerint komolyan kell venni a gyülekezeti működést, 
de fontos az, hogy ezen a területen megtörténjen a szabályozás, mert az átláthatatlan helyzet 
miatt már állami oldalról is érkezett több jelzés. 
Detre János lelkész a negatív történéseket is felsorolta, amikor valaki a kiskapukat kijátszva 
meg nem érdemelt státuszhoz jutott. „Be kell zárni a kiskapukat!” 
10.58 
Dobrovolni  Máté  válaszában  elmondta,  hogy  nem  kell  számbeli  limiteket  meghatározni  az 
anyagyülekezet  fogalmához,  nem  akarnak  elvenni  jogokat,  csak  egy  olyan  szabályozást 
szeretnének, amely állami oldalról is átlátható és kezelhető. Nem az egyházközségek rombolása 
a cél, hanem könnyítések bevezetése. 
11.30 
Fábri  György  egyházkerületi  felügyelő  felvezetésében  a  negyedik  ülésen,  Abaffy  Zoltán 
elnökletével  sor  került  a  Vallásosság,  értékek,  hitoktatás  címet  viselő,  2015-ben 
készített empirikus felmérés ismertetérése.  
Ez  a  tájékoztató  az  első  bemutatása  volt  az  egyházunk  által  kezdeményezett  országos 
reprezentatív  felmérésnek.  A  kutatás  a  magyar  lakosságra  jellemző  egyháziasságot,  a 
background image
hitoktatásról és egyházi oktatási intézményekről való véleményeket és ezt érintő elvárásokat, 
az erkölcsi értékeket és az egyházak megítélését tárta fel az empirikus szociológia eszközeivel. 
A számok nem adtak túlságosan bíztató jövőképet, a társadalom erős szekularizációját mutatta 
be  a  felmérés,  annak  ellenére,  hogy  bevezetésre  került  a  kötelezően  választható  hit-  és 
erkölcstan 
oktatás. 
Az is megfigyelhető, hogy az emberekben él egyfajta pozitív kép a Biblia megismeréséről, és 
arról, hogy a hittanon a gyermekek téveszméket nem fognak elsajátítani és ez a fajta ismeret 
segít  majd  nekik  jobban  megérteni  a  világot.  Ez  a  hittanoktatás  jó  presztizsét  mutatja,  de  a 
missziós  keretek  igen  szűkre  szabottak,  hiszen  a  vallásosság  területén  igen  jelentős  az 
eltávolodás. 
11.53 
Az ötödik ülésen Hafenscher Károly elnökletével Tölli Balázs előterjesztésére került sor, aki 
az Utak az oktatási intézmények missziós lehetőségei felé – kapacitás és stratégia – címmel 
tartotta meg előadását. Tölli Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy első helyen a humán erő 
feltérképezése volna kívánatos: kik is azok, akik az iskoláink kereteit felhasználva mehetnének 
és tehetnék tanítvánnyá az embereket és kik lenne azok a népek. Elvileg az egyéb feltételek 
adottak,  az  anyagi  erő,  a  bevonható  pályázati  forrás,  a  szolgálatba  állítható  és  meglévő 
ingatlanállomány a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett biztosítottnak tűnnek.  
Ha  igaz  az,  hogy  az  oktatási  intézményrendszerrel  közel  annyi  embert  érünk  el,  mint  a 
gyülekezeti  alkalmainkkal,  s  még  ezzel  együtt  sem  vitatható  az,  hogy  az  egyház  a 
gyülekezeteiben él, a kapacitás konkrét felmérését követően a stratégia elsősorban erre az imént 
említett két tényre kell, hogy tekintettel legyen. 
Javasolta, hogy  fogadjon el  az Országos Presbitérium egy feladattervet  az oktatási  területen 
meglévő kapacitás felméréséről. és az illetékes irodai osztály, a szakmai bizottság, az EPSZTI 
mellett  a  Zsinat  teológiai  bizottsága  is  kapjon  szerepet  ennek  az  előkészítésben  és  a 
végrehajtásban,  valamint  a  zsinat  2015.  évi  őszi  ülésszakán  hallgasson  meg  beszámolót  a 
feladatterv  végrehajtásának  állásáról.  Javasolta  továbbá,  hogy  2015.  december  31-ig  sem 
testület,  sem  országos  tisztségviselő  ne  kezdjen  tárgyalásokat  újabb  oktatási  intézmények 
átvételéről.  
Fabiny  Tamás  püspök  az  öregdiákok  jobb  bevonását  kifogásolta.  Hozzátette  az  anyagi 
felelősségvállalás kérdését is, azt, hogy az evangélikus iskolákban tanult  diákokat tudatosan 
megszólítva például az egyszázalékos kampány hatékonyságát növelhetnénk. 
Hafenscher Károly a születéstől az élet végéig való kísérés fontosságát emelte ki. 
Fábri  György hangsúlyozta, hogy ha missziós szemlélettel nem tudunk  elindulni a felvetés 
mentén,  akkor  bezárhatjuk  az  iskolákat.  „Nobel-díjasok  neveléséhez  nem  kell  evangélikus 
iskolát fenntartani. Iskoláinkban a misszió igen fontos lenne! 
Detre János szerint két évtized alatt az iskoláink valóban szabadon, liberális módon működtek. 
Az ott dolgozó pedagógusok közül nem sokan mutatkoznak a gyülekezetekben. 
Hallgatóné  Hajnal  Judit  igazgatónő  az  iskolák  különböző  szituációira  (létszám,  földrajz, 
terület)  utalt.  „Már  nem  arról  kellene  beszélni,  mitől  evangélikus  egy  iskola,  hanem 
természetesnek kellene lennie annak, hogy az iskola és a gyülekezet élete közös tereken folyik.” 
background image
Prőhle  Gergely  országos  felügyelő  a  szent  haragja  helyett  a  derűt  javasolta  a  téma 
feldolgozásában.  Felhívta  a  figyelmet  arra  a  tényre,  hogy  sok  helyen  a  helyi  lelkészek 
szimpátiáján  múlik  az,  hogy  egy  oktatási  intézmény  mennyire  kapcsolódik  be  az  ottani 
gyülekezeti életbe. Ez igen helytelen. Minden lelkésznek missziós területként kell tekintenie a 
helyi oktatási intézményre. 
Győri  Gábor  esperes  szerint  az  intézményesülés  a  probléma.  Vissza  kellene  menni  az 
origóhoz.  Ha  misszióról  beszélünk,  akkor  misszionáriusról,  missziói  küldetésről  kellene 
beszélni, nem oktatási intézményekről és nem egy százalékokról. Az esperes elmondta, ő maga 
is benne volt már több intézményátvételben, és vallja, nem módszertani kérdés ez, hanem a 
Szentléleké: kérni kell az aratás Urát a munkások küldésére. 
Lázárné  Skorka  Katalin  lelkésznő 
Fontos az intézményi lelkészek státuszának ügye. Mezőberényben sajnos olyan fiatal lelkészek 
szolgáltak 
eddig, 
akiknek 
nem 
volt 
lelkészi 
tapasztalatuk. 
Fontos minden esetben maguknak az intézményeknek és azok helyzetének a vizsgálata, minden 
területen más ez. Van olyan intézményátvétel, amikor a misszió szempontja az elsődleges és 
nem az intézményhalmozás. 
Karlné Csepregi Erzsébet azt a kérdést tette fel, hogy van-e olyan törvényi szabályozás, hogy 
ha egyedüli a gimnázium egy területen, akkor nem lehet misszionálni. 
Krámer György elképzelhetetlen és tarthatatlan az, hogy intézmény és gyülekezet egymástól 
függetlenül működjön, ezért az intézményi lelkészek tudatos képzését hangsúlyozta. 
Prőhle Gergely a mezőberényi helyzet hátterét ismertette és elmondta, miért nem vehetünk ott 
át további intézményt. 
Fábri  György  elmondta,  hogy  elvárás,  hogy  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen 
valláspedagógiai ismeretek átadására nagyobb hangsúlyt fognak helyezni. 
12.45 
Tölli 
Balázs 
válaszolt 
felvetett 
kérdésekre: 
Folyamatban  lévő  átvételekkel  kapcsolatban  nincsen  változás,  arra  a  javaslat  nem  lenne 
hatással. 
Nem 
akarnak 
normatív 
szabályokat 
és 
feltételrendszereket 
kialakítani.  
Szó 
sincsen 
arról, 
hogy 
egy 
egyházi 
intézmény 
ne 
misszionálhatna! 
Az 
öregdiákok 
jó 
gyakorlatait 
fontos 
lenne 
támogatni. 
humán 
erő 
mozgósítása 
nagyon 
fontos 
lenne. 
A  misszionáriusok  kérdéséről  elmondta,  hogy  az  egyetemes  papság  megbízatottsága  igen 
fontos. 
12.50 
A  hatodik  ülésen  Hafenscher  Károly  elnökletével,  Orosz  Gábor  Viktor  előterjesztésében 
a MEE Zsinata Teológiai Bizottsága feladatkörének tisztázására került sor. 
Az  előterjesztében  a  következő  jogi  meghatározások,  leírások  szerepeltek:  Az  egyház 
szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 125.§-a alapján a teológiai bizottság 
background image
feladata a Magyarországi Evangélikus Egyház küldetésének, szolgálatának teológiai segítése. 
Ez kiterjed a törvényalkotás, az egyházkormányzat, az egyházi szolgálat területeire. A bizottság 
munkájában együttműködik az egyház különböző testületeivel és tisztségviselőivel. A teológiai 
bizottság segíti a zsinat, az egyház vezetésének és püspökeinek munkáját az egyház életét érintő 
lényeges döntésekhez készített állásfoglalások előkészítésével és teológiai véleményezésével. 
A  bizottság  véleményt  adhat  az  egyház  életét  érintő  bármely  kérdésről. A  zsinat,  a  püspöki 
tanács  és  az  országos  presbitérium  bízhatja  meg  feladatokkal  a  teológiai  bizottságot,  annak 
elnökével  történt  egyeztetést  követően.  A  teológiai  bizottság  az  összes  zsinati  anyagot 
teológiailag 
értékelheti. 
A  bizottság  kötelező  feladata  mindazon  zsinati  törvényjavaslatok  és  előterjesztések 
véleményezése,  amelyek  az  egyház  hitvallásait,  tanítását,  istentiszteleti  életét  és  alapvető 
küldetéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgálatát érintik. Ezen törvényjavaslatokat, a törvény 
végső  szavazása  előtt,  a  bizottság  teológiai  szempontok  alapján  ismét  mérlegelheti,  vele 
kapcsolatban  állásfoglalást  adhat  ki  annak  érdekében,  hogy  a  nem,  vagy  nem  eléggé 
hangsúlyosan jelentkező teológiai szempontokat és azok figyelembevételének szükségességét 
hangsúlyozza. 
A  zsinat  felkéri  az  ügyrendi  bizottságot,  hogy  a  teológiai  bizottság  elnökével  konzultálva 
keresse meg, milyen módon lenne az ügyrendben szabályozható a teológiai bizottság zsinati 
munkában  betöltött  speciális  szerepe,  és  erre  szülessen  a  következő  ülésszakon  tárgyalható 
írásbeli 
javaslat. 
A zsinat kezdeményezi a bizottsági szabályozás hosszabb távon megvalósítható módosítását 
annak  érdekében,  hogy  érvényesüljön  az  a  szempont,  mely  hangsúlyozza,  hogy  a  teológiai 
bizottság  az  egész  egyház  teológiai  munkáját  segítő  bizottság.  Az  új  összetétel  törvényi 
szabályozásáig nem zsinati tagokat is felkér a bizottság munkájának segítésére.  
13.00 
Hozzászólások következtek a szöveggel kapcsolatban, amelyet bizonyos pontokon át fognak 
írni, pontosítanak. A megfogalmazás egyes szavain folyik a vita. 
A végleges szövegvariáns, határozat a következő lett: 
"9/2015. 
(V. 
29.) 
zsinati 
határozat 
teológiai 
bizottság 
feladatköréről 
A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 
2005. évi IV. törvény 125. §-a alapján a zsinat teológiai bizottságának feladatkörét az alábbiak 
szerint 
határozza 
meg: 
(1)  A  teológiai  bizottság  az  összes  zsinati  anyagot  teológiailag  értékel(het)i.  A  bizottság 
kötelező  feladata  mindazon  zsinati  törvényjavaslatok  és  előterjesztések  véleményezése, 
amelyek  az  egyház  hitvallásait,  tanítását,  istentiszteleti  életét  és  alapvető  küldetéséhez 
közvetlenül  kapcsolódó  szolgálatát  érintik.  Ezen  törvényjavaslatokat,  a  törvény  végső 
szavazása előtt, a bizottság teológiai szempontok alapján ismét mérlegelheti, vele kapcsolatban 
állásfoglalást adhat ki annak érdekében, hogy a nem, vagy nem eléggé hangsúlyosan jelentkező 
teológiai  szempontokat  és  azok  figyelembevételének  szükségességét  hangsúlyozza. 
(2) A zsinat felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy a teológiai bizottság elnökével konzultálva 
keresse meg, milyen módon lenne az ügyrendben szabályozható a teológiai bizottság zsinati 
munkában  betöltött  speciális  szerepe,  és  erre  szülessen  a  következő  ülésszakon  tárgyalható 
írásbeli 
javaslat. 
(3) A zsinat, a püspöki tanács és az országos presbitérium bízhatja meg feladatokkal a teológiai 
bizottsá-got, 
annak 
elnökével 
történt 
egyeztetést 
követően. 
(4) A zsinat kezdeményezi a bizottsági szabályozás hosszabb távon megvalósítható módosítását 
background image
annak  érdekében,  hogy  érvényesüljön  az  a  szempont,  mely  hangsúlyozza,  hogy  a  teológiai 
bizottság  az  egész  egyház  teológiai  munkáját  segítő  bizottság.  Az  új  összetétel  törvényi 
szabályozásáig nem zsinati tagokat is felkér a zsinati tanács a bizottság munkájának segítésére." 
13.17 
A hetedik ülésen Hafenscher Károly bejelentette, hogy a zsinat minden szavazatra jogosult 
tagja ajándékként átveheti a Háló 2. kötetét. 
A továbbiakban Laborczi Géza lelkész, országos presbiter, zsinati tag előterjesztésében a 2005. 
évi VII. törvény – A választásokról és a szavazásról – módosításának előkészítő és elvi vitája 
zajlott.  A  felvetésben  a  mandátumok  kérdése,  a  választhatósági  feltételek,  a  gyülekezeti 
lelkészek  választásával  kapcsolatos  kérdések  szerepeltek,  majd  az  intézményi  küldöttek 
választása, és a választások megszervezése került terítékre. 
Számos  hozzászólás  érkezett  a  felvezetésre,  így  többek  között  Lackner  Pál,  Solt-Szarz 
Csenge, Muntag András, Sztrókay Attila, Ittzés András 
vetettek fel kérdéseket. 
Ezután Hafenscher Károly kezdeményezésére „szavazási  játékra”, „közvéleménykutatásra” 
került  sor,  amelyben  komoly  szavazáson  kívül  felmérték,  vajon  akarják-e  ezeknek  a 
kérdéseknek a tisztázását a zsinati tagok. 
A  vita  zárásaként  a  zsinat  határozatot  hozott  arról,  hogy  létrehoznak  egy  előkészítő 
munkacsoportot,  amelynek  az  lesz  a  feladata,  hogy  a  törvénymódosítást  előkészítse.  Ennek 
vezetője Laborczi Géza lenne. 
14.49 
A  nyolcadik  ülésen  Rostáné  Piri  Magda  elnökletével  sor  került  a  missziói  munkaág 
megújításának kérdéseire. Németh Zoltán lelkész, a Gyülekezeti és Missziói Osztály vezetője 
előterjesztette a Kornéliusz Programot. Ennek súlypontjai a következők: a bibliai alapvetés, a 
család középpontba helyezése, a jövőkép, a terv elemei és lépései, gyakorlati megvalósítása, a 
láthatóan  evangélikus  stratégia  prioritásainak  megjelenítése  a  tervben.  A  tervezet  a 
mellékletben olvasható.
 
Lupták  György  esperes,  a  Missziói  Bizottság  vezetője  reflektálva  a  felvetésre  elmondta, 
hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélizációs és Missziói Bizottsága 2015. május 
26-i ülésén megtárgyalta és megvitatta a Gyülekezeti és Missziói Osztály által készült anyagot, 
a Kornéliusz Programot. A bizottság egyhangú döntése az volt, hogy a Kornéliusz Programot, 
mint  a Magyarországi  Evangélikus Egyház missziói stratégiáját, országos stratégiaként  nem 
fogadja el. Ennek indoklása szintén a mellékletben olvasható. A misszióibizottság korábbi 
javaslata megjelent az Evangélikus Élet egyik korábbi számában.
 
15.15 
A hozzászólók közé elsőnek Karlné Csepregi Erzsébet jelentkezett, aki felhívta a figyelmet 
arra, hogy a családmisszió már zajlik a gyülekezetekben. 
Gáncs Péter püspök örömét fejezte ki, hogy egy év alatt a Gyülekezeti és Missziói Osztály egy 
év  alatt  ki  tudta  dolgozni  ezt  a  programot.  Figyelmeztetett,  hogy  ez  nincsen  ellentétben  a 
background image
Missziói Bizottság anyagával. Nem a kettő között kell dönteni, hanem a kettőt összhangba kell 
hozni. 
Gregersen Labossa György a korai kereszténységben lévő jeruzsálemi és artiochiai „missziói 
modell” példájával hozta párhuzamba a két előterjesztett modellt. Szerinte is a kettő ötvözetére 
lenne szükség. 
Réz-Nagy Zoltán szerinte nem a passzív és aktív misszió kérdése a két modell. Nem szerepel 
a Kornéliusz tervezetben, hogy mi a kommunikáció. Nem szerepel benne a misszionált és  a 
misszionárius különbözősége. A Kornéliusz Program egy újra megértett paradigmát jelent, a 
hallgatóság és a beszélő azonos szinten van. 
Lázárné  Skorka  Katalin  a  fiatalok  megszólításának  a  hiányára  hívta  fel  a  figyelmet. 
Felajánlotta segítségét a későbbiekben való munkában. 
Győri Gábor az egyházi tisztségekben való vetélkedés negatívumait domborította ki, amelyek 
már  az  őskereszténység  óta  megvannak.  A  jelenlegi  egyházi  szervezetben  lévő 
párhuzamosságok a misszió területén visszavetik az energiákat. Mindkét programnak megvan 
a maga pozitívuma. 
Stermeczki  András  elkeserítőnek  és  méltatlannak  vélte  azt,  hogy  a  két  előterjesztés 
párhuzamba van állítva és nem pedig a kettő elegye lett a zsinat elé terjesztve. Nem egymás 
mellett, hanem egymásért kellene dolgoznunk. 
Szemerei János fontosnak tartotta kimondani, hogy a két program párhuzamossága nem rossz, 
csak a misszió  kétféle megközelítést mutatja. Útkeresésben vagyunk és  Isten kit-kit   a saját 
alkata szerint tud használni, ezért fontos az, hogy a stratégiában több út legyen. 
Fabiny Tamás megismételve püspöktársai gondolatait, támogatta a kétféle tervezetet, a kétféle 
megközelítést. Kívánatosnak tartotta ezt a fajta kommunikációs folyamatot, hiszen mindkettő 
megközelítésnek megvan a maga előnye. Fontosak a teológiai érvek és kritikák és itt a Teológiai 
Bizottságnak is feladata lenne. A 21. századi kereszténységhez méltó a több alternatíva - tette 
hozzá. 
Sztrókay Attila szerint minden lelkésznek más és más a misszióhoz való viszonya és persze 
minden gyülekezetnek is. Pár praktikus példát említett. 
Solt-Száraz Csenge szerint a misszió üzenete az, hogy valakivel el tudom hitetni azt, amiben 
én hiszek. A missziói megközelítések és felfogások mások, ahogyan különböző felfogásúak és 
helyzetűek 
az 
emberek 
is. 
A Kornéliusz Program aktív cselekvés a családok megszólításában. Ha azonban nem tudunk 
egyezségre jutni az evangélium terjesztésében, akkor a kívülállókat is nehéz lesz megérteni és 
megszólítani. A Kornéliusz Program jó kiindulópont arra, hogy elinduljon a kommunikáció. Az 
elmúlt években ez megfeneklett, de most új lendületet vehet. 
Laborczi  Géza  visszaemlékezett  az  elmúlt  évszázadra,  a  fiatal  lelkészek  konferenciájára, 
amelynek  az  volt  a  célja,  hogy  a  különböző  teológiai  irányzatokhoz  tartozó  lelkészek 
gondolataikat egyeztessék egymással. A többféle kegyességi irányzat mindig is megvolt tehát 
egyházunkban, nézeteltérések, harcok és konfliktusok mindig is voltak és lesznek. „Nem szabad 
belenyugodni 
frontvonalak 
megkeményedésébe!” 
hangsúlyozta. 
background image
„Kettős szorításban vagyunk, a fogyás a hagyományos eszközökkel nem állítható meg. Ha ezt 
nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva valakinek le kell kapcsolnia a villanyt”- tette hozzá 
a lelkész, aki a misszió ügyében a párbeszédet kérte. 
Orosz Gábor Viktor  szerint a keresztény üzenetnek bele kell szivárognia a kultúrába. Van 
egyfajta evangélikus életérzés, ha identitásra találunk, az vonzó. De nem csak elméleteket kell 
gyártani, hanem át kell ezt a gyakorlatba ültetni. 
Zsugyel  János  arra  hívta  fel  a  fgyelmet,  hogy  a  misszió  és  a  gazdasági  dolgok  nem 
választhatóak el egymástól. 
László Virgil egy korosztályt hiányol, mégpedig azokat az időseket, akik a templomainkban 
még  ott  vannak.  Üdvösség  kérdése  a  misszió  kérdése  is.  Szerinte  a  transzcendencia  felé  az 
idősek nyitottabbak.  
Karlné  Csepregi  Erzsébet  figyelmeztetett,  hogy  a  cigányok  misszionálásában  központi 
szerepet játszik a család, hiszen a romáknál a családi egység rendkívül fontos. A cigányok a 
nyitot  templomajtóra  nem  mentek,  de  egy  külön  missziós  lelkész  munkájának  hatására 
elkezdett metelni a templom.  
Fábri  György  is  alátámasztotta  a  gazdasági  vetület  fontosságát.  Elmondta,  hogy  hiányolja, 
hogy  pont  az  országos  missziói  lelkész  nincsen  jelen  az  ülésen.  Utalt  arra,  hogy  vélhetően 
objektív okokból nincs jelen a lelkész, pedig a misszió kérdésének megtárgyalásában kiemelten 
fontos  szerepe  lenne.  „Nem  egymással  háborúzni,  hanem  egymással  beszélgetni  kell  e 
kérdésről” - tette hozzá és kérte azt is, hogy a misszió teológiai vetületét mélyebben tárgyalják 
meg.  
Abaffy  Zoltán  azzal  kezdte  hozzászólását,  hogy  sokat  imádkozott  azért,  hogy  az  eddigi 
feszültségek megszűnjenek a bizottság és az osztály között. Bár határozathozatalra nem kerül 
sor, de biztosította azt, hogy a Teológiai Bizottságnak átadják az anyag véleményezését. 
(Galambos Ádám tudósítása.) 
Németh  Zoltán:  „Nehéz  helyzetbe  került  a  Gyülekezeti  és  Missziói  Osztály  és  a  Missziói 
Bizottság egyaránt. Ezt nem mi indukáltuk, ebbe belekerültünk. Vannak feladatkörök, melyek 
nem  a  mieink."  A  terv  passzív  irányával  kapcsolatban  az  osztályvezető  kiemelte,  hogy  „a 
Kornéliusz terv nemcsak aktív program, hanem aktivizál, hiszen megszólítja az embereket." 
A  teológia  megközelítés  kapcsán  az  osztályvezető  kifejtette,  hogy  a  tervezetnél  az 
egyszerűségre törekedtek, mely modellértékű. Küldés és hívásnak együttesen kell megtörténnie 
ahhoz, 
hogy 
tényleges 
változás 
történjen. 
„Az  egyház  egyik  problémája,  hogy  zárt  rendszert  alkotunk,  sajátos  nyelvet  beszélünk.  A 
tartalom  és  a  forma  a  kívülálló  számára  nehezen  érthető.  Szerepeink  egyházi,  speciális 
szerepek.  A  Kornéliusz  terv  a  határon  próbál  mozogni,  azaz  külső  és  belső  oldalról  is 
értelmezhető 
és 
megélhető" 
– 
fogalmazott 
az 
osztályvezető. 
A  Kornéliusz  terv  abból  indul  ki,  hogy  az  egyén  egzisztenciájára  épít,  azaz  az  élet  minden 
területén gyógyító erővel kíván lenni. 
Lupták György: „Mások hoztak minket ilyen helyzetbe. A Kornéliusz tervvel szemben a MB 
javaslata sokkal több konkrét javaslatot tartalmaz, melyet szeretném, ha a jövőben is figyelembe 
vennénk. A mi szándékunk az egyház egészének jobbítása volt." A Missziói Bizottság vezetője 
background image
kifejtette,  hogy  várja  a  Teológiai  Bizottság  meglátásait.  Ezen  kívül  hangsúlyozta,  hogy  a 
misszón belül szükséges, hogy a cigánymisszióval ugyanúgy foglalkozzunk, mint a lelkészek 
lelkigondozásával. 
16:10 
Kilencedik  ülés  –  Elnököl:  Abaffy  Zoltán,  a  zsinat  nem  lelkészi  elnöke 
Tárgy: Tájékoztatás a 2013. évi III. törvény elfogadásakor hatályba lépetetett Zelenka Pál 
Evangélikus Szolidaritási alapról, a törvény elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatairól.
 
Muntag András előterjeszti az aktuális információkat. 527 fő szerepel a listán. Az ábrákból 
látszik, hogy a nyugdíjakon belül jelentős eltérések tapasztalhatók. Az alap pénzügyi helyzetét, 
takarékoskodását 
ismerteti. 
A demográfiai adatokkal kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta, hogy míg a nyugdíjasok 
száma nő, addig az aktív korúak száma egyre csökken. A Zelenka Alap modelljéről Muntag 
András kiemelte, hogy a teológusképzést és a lelkészek nyugdíjazását figyelemmel kell kísérni, 
hogy lehetőleg minél nagyobb összhang alakuljon ki. Évente 35%-os teológusképzésben való 
résztvevő szükséges ahhoz, hogy a mostani Alap működése stabilan működhessen. 
16:30 
Tizedik  ülés  –  Elnököl:  Tölli  Balázs,  a  zsinat  nem  lelkészi  alelnöke 
Tárgy: A Magyarországi Evangélikus Egyház alkotmányról (a megkezdett előkészítő – elvi 
– 
vita 
folytatása) 
– 
Zsinati 
Határozat 
munkacsoport 
felállításáról 
Előterjesztő:  Solt-Száraz  Csenge,  az  Ügyrendi  Bizottság  elnöke  –  Hafenscher  Károly,  a 
zsinat lelkészi elnöke 
Solt-Száraz  Csenge  emlékeztetett  rá,  hogy  a  februári  ülésen  határoztak  az  alkotmány 
megalkotásába. Az alkotmány tartalmával kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a 
rövidebb szövegezésű alkotmány lenne a megfelelőbb. „Az alkotmánynak közös munkával, az 
egyház minden részével egyeztetve kell, hogy megszülessen.” Olyan konstans értékeket kell 
képviselni az alkotmányban, mely nincs kitéve a jogszabályi változásoknak. „Az alkotmány 
legnehezebb kérdése, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház milyen önmeghatározást ad 
meg magának. El kell döntenünk, hogy képesek vagyunk-e változtatni a rossz megszokásokon 
és  szabályozásokon.  Itt  az  egyház  strukturális  szerkezetére  gondolok”  –  hangsúlyozta  Solt-
Száraz 
Csenge. 
Az  alkotmánnyal  kapcsolatban  az  ügyrendi  bizottság  elnöke  kiemelte,  hogy  „egyházunk 
törvénykönyve  12  törvényt  tartalmaz,  ezt  kívánja  az  alkotmány  is  követni.  Az  alkotmány 
preambulumának egy modern hitvallást kéne tartalmaznia. Ebben a misszió kérdése is jó lenne, 
ha 
megjelenne.” 
„Nem  arról  van  szó,  hogy  egyházunk  jelenlegi  törvényéből  kiveszünk  valamit,  hanem  az 
alkotmány megalkotása által az összes törvényünket felül tudjuk vizsgálni, élhetőbbé tudjuk 
tenni.” A szövegezéssel kapcsolatban az előterjesztő kiemelte, hogy számos munkacsoportot 
kéne létrehozni, akik külön és együtt is dolgoznak az egyes részterületeken. Jelenlegi feladattal 
kapcsolatban  a  preambulum  előkészítését  javasolta.  „Javaslom,  hogy  a  munkacsoport  a 
preambulumot a Teológiai Bizottsággal együtt fogalmazza meg a novemberi ülésre.” 
 
 
background image
16:44 
Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnöke kiemelte, hogy a zsinat számos témája a küldetésről 
szólt. „A külső és belső kihívásrendszerben kénytelenek vagyunk és lehetőséget  is  kaptunk, 
hogy  újrafogalmazzuk  hitünket.  A  rendszerváltás  óta  számos  tapasztalatunk  van,  ezeket  jó 
komolyan venni. Nem nagy egyház vagyunk, de nagy küldetésünk van! Ezt kéne hitvallásban 
rögzítenünk.” 
A zsinat lelkészi elnöke biztatta a jelenlévőket, hogy az előterjesztést fogadják el, jöjjön létre 
egy munkacsoport, mely összegzi a sok nézőpont közös gondolkodását. 
Lackner  Pál  kiemelte,  hogy  az  ausztriai  és  német  egyházi  példák  azt  mutatják,  hogy  az 
alkotmányok ma nagyon sokat változnak. 
Solt-Száraz  Csenge  hozzászólásban  kiemelte,  hogy  rövid  alkotmányt  tart  elképzelhetőnek, 
mely részletekbe nem megy bele, csupán elvi szabályozást tartalmazna. Azért kérnek időt és 
alapos munkát, hogy maradandó munka születhessen. 
Szavazás: 2 tartózkodás, 1 nem szavazat mellett megszavazzák a javaslatot. 
16:50 
Tizenegyedik  ülés  –  Elnököl:  Tölli  Balázs,  a  zsinat  nem  lelkészi  alelnöke 
Tárgy:  A  2005.  évi  IX.  törvény  –  Az  egyház  törvényes  rendjének  és  békéjének 
megőrzéséről – szóló törvény módosítása – Zsinati Határozat munkacsoport felállításáról
 
Előterjesztő: Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke 
Abaffy Zoltán kiemelte, hogy László Virgilt kérték fel a munkacsoport vezetésére. A zsinat 
megszavazta az előterjesztést. 
17:00 
Zárszó: Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke. 
Hafenscher Károly bejelentette, hogy két napos lesz az őszi ülés. Novemberben az országos 
tisztségviselőknek  a  jelentése  fog  elhangzani.  Téma  lesz  többek  között  az  új  gyűjteményi 
konstrukció bemutatása, a Deák téri Insula Lutherana projekt. A Bajor- és Olasz Evangélikus 
Egyház  zsinat  vezetői  is  várhatóan  jelen  lesznek.  Az  Európai  Protestáns  Zsinat 
összefüggéseinek kérdései is elő fognak merülni. A mai is tárgyalt Zelenka Alap kérdése, az 
egyházi jogi személy kérdés szintén téma lesz. Az őszi zsinat elé kerül az intézményi törvény 
felülvizsgálata ugyanúgy, mint az alkotmányi, egyházi békéről szóló téma is. A lelkészi elnök 
megköszönte az együtt gondolkodást. 
 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. október »
október
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031