2015. május 29-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium
dísztermében zajlott a Magyarországi Evangélikus Egyház
Zsinatának X/9. ülésszaka.
(Horváth-Bolla Zsuzsanna tudósítása.)
9.00
Kezdő áhítattal indult a zsinati nap. Az áhítatot Rostáné Piri Magda lelkésznő, a zsinat lelkészi
alelnöke tartotta ez alapján az ige alapján: „ … ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok
meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami
neki tetsző és tökéletes.” (Róm 12,2)
Hogyan lehet a világhoz igazodott, eladott lelket visszavásárolni? - vetette fel a kérdést az
igehirdető.
A választ abban adta meg, hogy „a Szentlélek a belső megújulásunk munkálója. Az elveszett
lélek elveszett marad mindaddig, amíg meg nem találja igazi önmagát Jézus Krisztusban. Mit
változtat meg a Szentlélek, ha elérkezik hozzánk? Nem a hangulatunkat, hanem a lelkünk
mechanizmusait újítja meg, szerkezeti változást hoz létre, olyat, amit mi magunk bajosan
tudnánk megváltoztatni. Ilyenkor végre Isten kerül a középpontba. Aki Istenre figyel
mámorossá válik a Szentlélektől, mert rájön arra, hogy Isten jó és jó követni fiát, Jézust.”
Az első keresztények az első pünkösdkor mámoros örömöt élhettek át, ami nem normálistól
eltérő volt, hanem az az igazi állapot Istenben - hangsúlyozta Rostáné Piri Magdolna. „Az örök
szeretet számon tart. Mi kell az embernek ezen kívül? Először keresni kell Jézus királyi
hatalmát, hogy ez kerüljön a középpontba és így a mámoros öröm válik majd általánossá.”
9.25
Az első ülésen Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnököl.
Legelőször is Karlné Csepregi Erzsébet, új zsinati tag bemutatkozására és eskütételére került
sor.
9.30
A X/9. ülésszak napirendjének elfogadásával kapcsolatban Szemerei János, misszióért felelős
püspök kérte, hogy A missziói munkaág átszervezése, megújításának kérdései című
napirendi pontból vegyék ki az átszervezés szót, mert erről szó sincsen. A zsinat ezt szavazással
el is fogadta.
A zsinat elfogadta a korábbi időszak jegyzőkönyvét.
9.36
Ezután a zsinati elnökség beszámolója következett, először Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi
elnöke állt mikrofonhoz. Beszámolója közben megszólaltak a külföldi zsinatokon látogató
küldöttek.
9.39
Beszámolót tartott a bajor zsinat üléséről Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke, aki
elmondta, hogy bár blogokon megjelent hírekben egyházunkat szélsőséges jobboldali
irányultság vádjával illető újságírók megpróbálták megakadályozni azt, hogy Bad
Wörischhofenben meghosszabbítsák a bajor evangélikusokkal kötött szerződést, de mivel a
vádak alaptalanok voltak, ezért ez az „összeesküvés” nem sikerült. A Bajorországi Evangélikus
Egyházzal meghosszabítottuk partnerkapcsolati szerződésünket.
9.41
Lackner Pál a püspöki tanács titkára, korábbi tábori püspök az olasz zsinati ülésen járt, erről
beszélt a zsinati tagoknak. Elmondta az olasz kisebbségi egyház támogatásának formáját, az
ottani adakozás módját.
9.44
Bizottsági elnökök beszámolója következett, a Törvényelőkészítési Bizottság üléseiről Ittzés
András elnök szólt, majd a Teológiai Bizottság részéről Orosz Gábor Viktor beszélt.
9.50
A második ülésen továbbra is Tölli Balázs elnökletével sor került a Magyarországi
Evangélikus Egyház 2014. évi zárszámadásának általános és részletes vitájára. Csorba
Gábor osztályvezető ismertette a tényeket. Az idei mérlegfőösszeg: 24.090.509 ezer forint.
Eredménye: 763.850 ezer forint.
Ismertette a nyugdíjalap, az oktatási alap és a diakóniai alap növekményeit. Sajnálatos, hogy a
kamatbevételek csökkentek. Sajnos ez a kamatok változása miatt is így van, és a
gyülekezeteknek nyújtott előfinanszírozási támogatás, kintlevőségek miatt is így van.
Most utoljára kerül sor beszámolóra, ezután törvénybe lesz foglalva annak elfogadása.
9.59
Zsugyel János számvevőszéki vezető szólt hozzá a vitához. Elmondta, hogy rendkívül pozitív
képet kapott a beszámoló alapján egyházunk anyagi, gazdasági helyzetéről. Feltétlenül
szükségesnek tartotta - megelőző jelleggel - hozzátenni, hogy nagyon fontos, hogy az alacsony
kamatok miatt ne gondolkodjunk olyan bizonytalan befektetésekben, amelyek bár magas
kamatot ígérnek, a végén mégis veszteség lehet belőle.
Nagyné Stieber Tünde könyvvizsgáló felhívta a figyelmet arra, hogy a kintlevőségek, a
pályázatoknál kihelyezett támogatások elég nagyok, ezért fokozott figyelmet kellene fordítani
a mulasztások betartására, esetleges szankcionálására.
10.10
Stermeczki András a lelkészek fizetései közötti nagy különbségekre hívta fel a figyelmet és a
Zelenka Pál Alap ebbéli szerepét kérdezte. Az alap vezetője, Muntag András elmondta, hogy
ennek tisztázása alapvetően nem az alap feladata.
Ittzés András a táblázatokban lévő vagyontárgyakra, a halasztott bevételekre és kölcsönadott
pénzeszközökre kérdezett rá. Kérdezte azt is, hogy a Zelenka Pál Alap növekményei
folyamatosan tarthatóak-e. Az egyházmegyei befizetéseknél látszik, hogy van, amelyik
kötelező offertóriumot sem fizetett, ez hogyan lehetséges?
Csorba Gábor a bérkülönbségekre válaszolva elmondta, hogy a befizetések arányában fogják
megállapítani a nyugdíjakat, ezért már a bérezésnél fontos lenne az, hogy ne legyenek nagy
különbségek a lelkészek között. A szolidaritási növekedésnél még nem állapítható meg, hogy
az egy állandósult lesz-e. Gondként jelentkezik az öregedő lelkészi kar eltartásának kérdése,
hiszen pár év múlva az aktívak számánál több lesz az eltartottak száma. Felvetődött, hogy a
2016-os költségvetést előre hoznánk a novemberi időszakra.
10.20
A harmadik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével, Dobrovolni Máté előadásában sor került a
jogi személyiség törvényi szabályozása kérdésének tárgyalására.
Az alábbiakban felvetéseit olvashatják, amelyeket a vetített előadás alapján állítottunk össze:
Egyházunkban az alábbi egyházközségi formák léteznek:
Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az egyházközség székhelye van, és amelyhez
legalább egy leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.
A társegyházak a társult egyházközség társulási egyezménnyel létrehozott részei, melyek
egymással egyenrangúak.
A leányegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze és felügyelője, de
presbitériummal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással és saját istentiszteleti hellyel
rendelkezik.
A fiókegyház az egyházközség azon része, amelynek nincs önálló lelkésze, felügyelője,
presbitériuma és gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem rendelkezik, de a helyi
ügyek intézésére és szervezésére gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot
delegál.
A szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi egyházközségi szervezet és gazdálkodás
nélkül egyházközségi tagok élnek.
A törvényi szabályozás szerint „a Magyarországi Evangélikus Egyház minden egyházközsége
jogi személy.” A Magyarországi Evangélikus Egyház minden önkormányzattal és önálló
gazdálkodással rendelkező szervezeti egysége közgyűlési határozata alapján jogi személy
lehet, 1997. évi I. tv. 10.§ alapján: „Amennyiben az egyházközség bármely részének valamely
joga gyakorlásához, vagy kötelezettsége teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint
szükséges a jogi személlyé válása, a szolgálati út betartásával az országos presbitériumtól
kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását” 2005. évi IV. tv. 5.§ (4).
Jelenleg a következő vegyes helyzetek vannak:
Anyaegyház - jogi személy
Leányegyház - jogi személy
Leányegyház - nem jogi személy (úgy, hogy pl. ugyanazon anyaegyházhoz tartoznak)
Társegyház - jogi személy
Társegyház - nem jogi személy (ugyanaz a társulás is lehet)
Társult egyházközség - jogi személy
Társult egyházközség nem jogi személy?
Ezen vegyes állapotok a következő okok miatt jöttek létre:
„hagyományosan önálló” egységek megmaradása,
sok évvel ezelőtti „véletlen” helyzet konzerválódása,
a szükséges adminisztratív lépések megtételétől való húzódozás,
a társulás céljának és a létrejöttét követő állapotnak a félreértelmezése: „csak a lelkész
fizetésének közös előteremtésére társultunk”, „önállóságunk megőrzése mellett”.
érzelmi okok – pl. az ingatlanok tulajdoni lapján szereplő tulajdonos megváltoztatása.
A vegyes jogi státusz hátrányai:
Nehezen átlátható gyülekezeti jogi „hálók”,
Bizonytalanság a külső (állami) felekben,
pl. egyszer jogi személy a MEE egyik leányegyháza,
máskor nem jogi személy a MEE leányegyháza,
többlet adminisztrációs teher az egyházközségeknél,
egyes egyházközségi részek hiányolják, mások teherként élik meg a jogi személyiséget.
Az önálló jogi személyiség:
Jogok, előnyök:
önálló pályázási lehetőség
teljesen önálló gazdálkodás
Kötelezettségek:
önálló költségvetés, beszámoló készítése
önálló adminisztráció
jogi felelősség gyakorlása
gazdálkodási felelősség gyakorlása
Elkülönített gazdálkodás, de nem önálló egyházi jogi személy:
Jogok:
elkülönített, de nem önálló gazdálkodás
megegyezés alapján saját gazdasági döntések
beleszólási lehetőség az anyaegyházat is jelentő egyházközség döntéseibe
Kötelezettségek:
elkülönített gazdálkodás adminisztrációja, de a jogi-, gazdasági felelősséget az anyaegyházat is
jelentő egyházközség viseli
Nincs elkülönített gazdálkodás és nem önálló jogi személy:
Jogok:
az anyaegyház gondozása alatt áll
Kötelezettségek:
nincs (minimális elszámolási felelősség)
Megoldási alternatívák, amerre a szabályozás elindulhat:
A. Csak az egyházközség a jogi személy
B. Az egyházközség és a társegyház jogi személy
Csak az egyházközség a jogi személy:
Előny:
egységes „egyházközség” meghatározás
az egyházközség az alapegység (atom)
tiszta jogi helyzet állami és egyházi téren is
Hátrány:
a már létrejöttek, a jogértelmezésbe nem férő jogi személyeket meg kell szüntetni
végig kell vinni az ingatlantulajdonok átírását (más esetben is)
megállapodások az egyházközség-részek között a belső önállóságról (más esetben is)
végig kell vinni az egyházközségek rendezését (más esetben is)
Az egyházközség és a társegyház jogi személy:
Előny:
viszonylag egyszerűen meghatározható, kisebb számú, nagyobb egység kerül ebbe a
kategóriába
Hátrány:
az egyházközség fogalma újraértelmezésre szorul
kezelni kell a társegyházak belső egyházi jogi helyzetét
az ingatlantulajdonok átírása a többi esetben meg kell, hogy történjen
a társult egyházközség „üres” jogi személy
megállapodás a társult egyházközség működéséről
A törvényelőkészítő bizottság által tárgyalt lehetséges szabályozás:
Figyelembe vett szempontok:
vannak leányegyházak akik (pályázati lehetőségek, stb. miatt) szeretnének jogi személyek
lenni
vannak olyan leányegyházközségek akik esetében nem szükséges hogy jogi személyek
legyenek
a társulások esetében a társegyházak ugyanazzal a kérdéssel néznek szembe mint a
leányegyházak
a fiókegyház kivezetése
az egyházközség részei: anyaegyház, leányegyház, szórvány
társult egyházközség részei: társegyházak
10.30
Lackner Pál hozzászólásában elmondta, hogy egy kiüresedett, régi struktúrát tolunk magunk
előtt, így clszerű lenne ezeknek megszüntetése.
Gregersen Labossa György is az eddigi struktúra zavarosságára hívta fel a figyelmet. Sajnos
épp a dunántúli gyülekezetekben sok anyagyülekezet nem tud megfelelni az anyagyülekezet
feltételeinek, így sok esetben leánygyülekezetté vagy szórvánnyá fognak válni illetve kellene
válniuk. Fontos dolog lenne tehát, hogy tisztuljon a kép ezen a területen is.
Sztrókay Attila nem támogatja az összevonásokat, és azt érzi, hogy ha folyamatosan
megszüntetjük gyülekezeteinket, akkor a lényeget szüntetjük meg.
A további hozzászólók is arról szóltak, hogy inkább bátorítani kell a gyülekezeteket az
összefogásra, a lelkészek fizetésének biztosítására.
Nagybocskai Tamás a nagyatádi gyülekezet példáját hozta fel.
Szabó Szilárd lelkésznek a normatív, papíralapú megközelítéssel volt gondja. „Értem én, hogy
elveket kell követni és igazodni kell ezekhez, de ha ismerjük az egyházi gyülekezeti életet,
akkor hibázunk, ha jogi gondolkodással állunk hozzá a döntéshez” - mondta.
Szemerei János püspök már az Országos Presbitérium ülésén is elmondta, hogy precíznek és
sokoldalúnak tartja az anyagot és szükségesnek érzi, hogy a jogi személyiség ügyében
határozat, átalakítás szülessen, de lehet, hogy az előadott átalakítás túl nagy lépés lenne. Fontos,
hogy sokoldalúan, gyakorlatiasan döntsünk a kérdésben. Fontos átgondolni a jogi kategóriák
előnyeit és hátrányait.
Kendeh Gusztáv hozzászólásában hiányolta a missziói egyházközség formát.
Krámer György országos irodaigazgató szerint komolyan kell venni a gyülekezeti működést,
de fontos az, hogy ezen a területen megtörténjen a szabályozás, mert az átláthatatlan helyzet
miatt már állami oldalról is érkezett több jelzés.
Detre János lelkész a negatív történéseket is felsorolta, amikor valaki a kiskapukat kijátszva
meg nem érdemelt státuszhoz jutott. „Be kell zárni a kiskapukat!”
10.58
Dobrovolni Máté válaszában elmondta, hogy nem kell számbeli limiteket meghatározni az
anyagyülekezet fogalmához, nem akarnak elvenni jogokat, csak egy olyan szabályozást
szeretnének, amely állami oldalról is átlátható és kezelhető. Nem az egyházközségek rombolása
a cél, hanem könnyítések bevezetése.
11.30
Fábri György egyházkerületi felügyelő felvezetésében a negyedik ülésen, Abaffy Zoltán
elnökletével sor került a Vallásosság, értékek, hitoktatás címet viselő, 2015-ben
készített empirikus felmérés ismertetérése.
Ez a tájékoztató az első bemutatása volt az egyházunk által kezdeményezett országos
reprezentatív felmérésnek. A kutatás a magyar lakosságra jellemző egyháziasságot, a
hitoktatásról és egyházi oktatási intézményekről való véleményeket és ezt érintő elvárásokat,
az erkölcsi értékeket és az egyházak megítélését tárta fel az empirikus szociológia eszközeivel.
A számok nem adtak túlságosan bíztató jövőképet, a társadalom erős szekularizációját mutatta
be a felmérés, annak ellenére, hogy bevezetésre került a kötelezően választható hit- és
erkölcstan
oktatás.
Az is megfigyelhető, hogy az emberekben él egyfajta pozitív kép a Biblia megismeréséről, és
arról, hogy a hittanon a gyermekek téveszméket nem fognak elsajátítani és ez a fajta ismeret
segít majd nekik jobban megérteni a világot. Ez a hittanoktatás jó presztizsét mutatja, de a
missziós keretek igen szűkre szabottak, hiszen a vallásosság területén igen jelentős az
eltávolodás.
11.53
Az ötödik ülésen Hafenscher Károly elnökletével Tölli Balázs előterjesztésére került sor, aki
az Utak az oktatási intézmények missziós lehetőségei felé – kapacitás és stratégia – címmel
tartotta meg előadását. Tölli Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy első helyen a humán erő
feltérképezése volna kívánatos: kik is azok, akik az iskoláink kereteit felhasználva mehetnének
és tehetnék tanítvánnyá az embereket és kik lenne azok a népek. Elvileg az egyéb feltételek
adottak, az anyagi erő, a bevonható pályázati forrás, a szolgálatba állítható és meglévő
ingatlanállomány a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett biztosítottnak tűnnek.
Ha igaz az, hogy az oktatási intézményrendszerrel közel annyi embert érünk el, mint a
gyülekezeti alkalmainkkal, s még ezzel együtt sem vitatható az, hogy az egyház a
gyülekezeteiben él, a kapacitás konkrét felmérését követően a stratégia elsősorban erre az imént
említett két tényre kell, hogy tekintettel legyen.
Javasolta, hogy fogadjon el az Országos Presbitérium egy feladattervet az oktatási területen
meglévő kapacitás felméréséről. és az illetékes irodai osztály, a szakmai bizottság, az EPSZTI
mellett a Zsinat teológiai bizottsága is kapjon szerepet ennek az előkészítésben és a
végrehajtásban, valamint a zsinat 2015. évi őszi ülésszakán hallgasson meg beszámolót a
feladatterv végrehajtásának állásáról. Javasolta továbbá, hogy 2015. december 31-ig sem
testület, sem országos tisztségviselő ne kezdjen tárgyalásokat újabb oktatási intézmények
átvételéről.
Fabiny Tamás püspök az öregdiákok jobb bevonását kifogásolta. Hozzátette az anyagi
felelősségvállalás kérdését is, azt, hogy az evangélikus iskolákban tanult diákokat tudatosan
megszólítva például az egyszázalékos kampány hatékonyságát növelhetnénk.
Hafenscher Károly a születéstől az élet végéig való kísérés fontosságát emelte ki.
Fábri György hangsúlyozta, hogy ha missziós szemlélettel nem tudunk elindulni a felvetés
mentén, akkor bezárhatjuk az iskolákat. „Nobel-díjasok neveléséhez nem kell evangélikus
iskolát fenntartani. Iskoláinkban a misszió igen fontos lenne!
Detre János szerint két évtized alatt az iskoláink valóban szabadon, liberális módon működtek.
Az ott dolgozó pedagógusok közül nem sokan mutatkoznak a gyülekezetekben.
Hallgatóné Hajnal Judit igazgatónő az iskolák különböző szituációira (létszám, földrajz,
terület) utalt. „Már nem arról kellene beszélni, mitől evangélikus egy iskola, hanem
természetesnek kellene lennie annak, hogy az iskola és a gyülekezet élete közös tereken folyik.”
Prőhle Gergely országos felügyelő a szent haragja helyett a derűt javasolta a téma
feldolgozásában. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy sok helyen a helyi lelkészek
szimpátiáján múlik az, hogy egy oktatási intézmény mennyire kapcsolódik be az ottani
gyülekezeti életbe. Ez igen helytelen. Minden lelkésznek missziós területként kell tekintenie a
helyi oktatási intézményre.
Győri Gábor esperes szerint az intézményesülés a probléma. Vissza kellene menni az
origóhoz. Ha misszióról beszélünk, akkor misszionáriusról, missziói küldetésről kellene
beszélni, nem oktatási intézményekről és nem egy százalékokról. Az esperes elmondta, ő maga
is benne volt már több intézményátvételben, és vallja, nem módszertani kérdés ez, hanem a
Szentléleké: kérni kell az aratás Urát a munkások küldésére.
Lázárné Skorka Katalin lelkésznő
Fontos az intézményi lelkészek státuszának ügye. Mezőberényben sajnos olyan fiatal lelkészek
szolgáltak
eddig,
akiknek
nem
volt
lelkészi
tapasztalatuk.
Fontos minden esetben maguknak az intézményeknek és azok helyzetének a vizsgálata, minden
területen más ez. Van olyan intézményátvétel, amikor a misszió szempontja az elsődleges és
nem az intézményhalmozás.
Karlné Csepregi Erzsébet azt a kérdést tette fel, hogy van-e olyan törvényi szabályozás, hogy
ha egyedüli a gimnázium egy területen, akkor nem lehet misszionálni.
Krámer György elképzelhetetlen és tarthatatlan az, hogy intézmény és gyülekezet egymástól
függetlenül működjön, ezért az intézményi lelkészek tudatos képzését hangsúlyozta.
Prőhle Gergely a mezőberényi helyzet hátterét ismertette és elmondta, miért nem vehetünk ott
át további intézményt.
Fábri György elmondta, hogy elvárás, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen
valláspedagógiai ismeretek átadására nagyobb hangsúlyt fognak helyezni.
12.45
Tölli
Balázs
válaszolt
a
felvetett
kérdésekre:
Folyamatban lévő átvételekkel kapcsolatban nincsen változás, arra a javaslat nem lenne
hatással.
Nem
akarnak
normatív
szabályokat
és
feltételrendszereket
kialakítani.
Szó
sincsen
arról,
hogy
egy
egyházi
intézmény
ne
misszionálhatna!
Az
öregdiákok
jó
gyakorlatait
fontos
lenne
támogatni.
A
humán
erő
mozgósítása
nagyon
fontos
lenne.
A misszionáriusok kérdéséről elmondta, hogy az egyetemes papság megbízatottsága igen
fontos.
12.50
A hatodik ülésen Hafenscher Károly elnökletével, Orosz Gábor Viktor előterjesztésében
a MEE Zsinata Teológiai Bizottsága feladatkörének tisztázására került sor.
Az előterjesztében a következő jogi meghatározások, leírások szerepeltek: Az egyház
szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 125.§-a alapján a teológiai bizottság
feladata a Magyarországi Evangélikus Egyház küldetésének, szolgálatának teológiai segítése.
Ez kiterjed a törvényalkotás, az egyházkormányzat, az egyházi szolgálat területeire. A bizottság
munkájában együttműködik az egyház különböző testületeivel és tisztségviselőivel. A teológiai
bizottság segíti a zsinat, az egyház vezetésének és püspökeinek munkáját az egyház életét érintő
lényeges döntésekhez készített állásfoglalások előkészítésével és teológiai véleményezésével.
A bizottság véleményt adhat az egyház életét érintő bármely kérdésről. A zsinat, a püspöki
tanács és az országos presbitérium bízhatja meg feladatokkal a teológiai bizottságot, annak
elnökével történt egyeztetést követően. A teológiai bizottság az összes zsinati anyagot
teológiailag
értékelheti.
A bizottság kötelező feladata mindazon zsinati törvényjavaslatok és előterjesztések
véleményezése, amelyek az egyház hitvallásait, tanítását, istentiszteleti életét és alapvető
küldetéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgálatát érintik. Ezen törvényjavaslatokat, a törvény
végső szavazása előtt, a bizottság teológiai szempontok alapján ismét mérlegelheti, vele
kapcsolatban állásfoglalást adhat ki annak érdekében, hogy a nem, vagy nem eléggé
hangsúlyosan jelentkező teológiai szempontokat és azok figyelembevételének szükségességét
hangsúlyozza.
A zsinat felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy a teológiai bizottság elnökével konzultálva
keresse meg, milyen módon lenne az ügyrendben szabályozható a teológiai bizottság zsinati
munkában betöltött speciális szerepe, és erre szülessen a következő ülésszakon tárgyalható
írásbeli
javaslat.
A zsinat kezdeményezi a bizottsági szabályozás hosszabb távon megvalósítható módosítását
annak érdekében, hogy érvényesüljön az a szempont, mely hangsúlyozza, hogy a teológiai
bizottság az egész egyház teológiai munkáját segítő bizottság. Az új összetétel törvényi
szabályozásáig nem zsinati tagokat is felkér a bizottság munkájának segítésére.
13.00
Hozzászólások következtek a szöveggel kapcsolatban, amelyet bizonyos pontokon át fognak
írni, pontosítanak. A megfogalmazás egyes szavain folyik a vita.
A végleges szövegvariáns, határozat a következő lett:
"9/2015.
(V.
29.)
zsinati
határozat
a
teológiai
bizottság
feladatköréről
A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló
2005. évi IV. törvény 125. §-a alapján a zsinat teológiai bizottságának feladatkörét az alábbiak
szerint
határozza
meg:
(1) A teológiai bizottság az összes zsinati anyagot teológiailag értékel(het)i. A bizottság
kötelező feladata mindazon zsinati törvényjavaslatok és előterjesztések véleményezése,
amelyek az egyház hitvallásait, tanítását, istentiszteleti életét és alapvető küldetéséhez
közvetlenül kapcsolódó szolgálatát érintik. Ezen törvényjavaslatokat, a törvény végső
szavazása előtt, a bizottság teológiai szempontok alapján ismét mérlegelheti, vele kapcsolatban
állásfoglalást adhat ki annak érdekében, hogy a nem, vagy nem eléggé hangsúlyosan jelentkező
teológiai szempontokat és azok figyelembevételének szükségességét hangsúlyozza.
(2) A zsinat felkéri az ügyrendi bizottságot, hogy a teológiai bizottság elnökével konzultálva
keresse meg, milyen módon lenne az ügyrendben szabályozható a teológiai bizottság zsinati
munkában betöltött speciális szerepe, és erre szülessen a következő ülésszakon tárgyalható
írásbeli
javaslat.
(3) A zsinat, a püspöki tanács és az országos presbitérium bízhatja meg feladatokkal a teológiai
bizottsá-got,
annak
elnökével
történt
egyeztetést
követően.
(4) A zsinat kezdeményezi a bizottsági szabályozás hosszabb távon megvalósítható módosítását
annak érdekében, hogy érvényesüljön az a szempont, mely hangsúlyozza, hogy a teológiai
bizottság az egész egyház teológiai munkáját segítő bizottság. Az új összetétel törvényi
szabályozásáig nem zsinati tagokat is felkér a zsinati tanács a bizottság munkájának segítésére."
13.17
A hetedik ülésen Hafenscher Károly bejelentette, hogy a zsinat minden szavazatra jogosult
tagja ajándékként átveheti a Háló 2. kötetét.
A továbbiakban Laborczi Géza lelkész, országos presbiter, zsinati tag előterjesztésében a 2005.
évi VII. törvény – A választásokról és a szavazásról – módosításának előkészítő és elvi vitája
zajlott. A felvetésben a mandátumok kérdése, a választhatósági feltételek, a gyülekezeti
lelkészek választásával kapcsolatos kérdések szerepeltek, majd az intézményi küldöttek
választása, és a választások megszervezése került terítékre.
Számos hozzászólás érkezett a felvezetésre, így többek között Lackner Pál, Solt-Szarz
Csenge, Muntag András, Sztrókay Attila, Ittzés András vetettek fel kérdéseket.
Ezután Hafenscher Károly kezdeményezésére „szavazási játékra”, „közvéleménykutatásra”
került sor, amelyben komoly szavazáson kívül felmérték, vajon akarják-e ezeknek a
kérdéseknek a tisztázását a zsinati tagok.
A vita zárásaként a zsinat határozatot hozott arról, hogy létrehoznak egy előkészítő
munkacsoportot, amelynek az lesz a feladata, hogy a törvénymódosítást előkészítse. Ennek
vezetője Laborczi Géza lenne.
14.49
A nyolcadik ülésen Rostáné Piri Magda elnökletével sor került a missziói munkaág
megújításának kérdéseire. Németh Zoltán lelkész, a Gyülekezeti és Missziói Osztály vezetője
előterjesztette a Kornéliusz Programot. Ennek súlypontjai a következők: a bibliai alapvetés, a
család középpontba helyezése, a jövőkép, a terv elemei és lépései, gyakorlati megvalósítása, a
láthatóan evangélikus stratégia prioritásainak megjelenítése a tervben. A tervezet a
mellékletben olvasható.
Lupták György esperes, a Missziói Bizottság vezetője reflektálva a felvetésre elmondta,
hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Evangélizációs és Missziói Bizottsága 2015. május
26-i ülésén megtárgyalta és megvitatta a Gyülekezeti és Missziói Osztály által készült anyagot,
a Kornéliusz Programot. A bizottság egyhangú döntése az volt, hogy a Kornéliusz Programot,
mint a Magyarországi Evangélikus Egyház missziói stratégiáját, országos stratégiaként nem
fogadja el. Ennek indoklása szintén a mellékletben olvasható. A misszióibizottság korábbi
javaslata megjelent az Evangélikus Élet egyik korábbi számában.
15.15
A hozzászólók közé elsőnek Karlné Csepregi Erzsébet jelentkezett, aki felhívta a figyelmet
arra, hogy a családmisszió már zajlik a gyülekezetekben.
Gáncs Péter püspök örömét fejezte ki, hogy egy év alatt a Gyülekezeti és Missziói Osztály egy
év alatt ki tudta dolgozni ezt a programot. Figyelmeztetett, hogy ez nincsen ellentétben a
Missziói Bizottság anyagával. Nem a kettő között kell dönteni, hanem a kettőt összhangba kell
hozni.
Gregersen Labossa György a korai kereszténységben lévő jeruzsálemi és artiochiai „missziói
modell” példájával hozta párhuzamba a két előterjesztett modellt. Szerinte is a kettő ötvözetére
lenne szükség.
Réz-Nagy Zoltán szerinte nem a passzív és aktív misszió kérdése a két modell. Nem szerepel
a Kornéliusz tervezetben, hogy mi a kommunikáció. Nem szerepel benne a misszionált és a
misszionárius különbözősége. A Kornéliusz Program egy újra megértett paradigmát jelent, a
hallgatóság és a beszélő azonos szinten van.
Lázárné Skorka Katalin a fiatalok megszólításának a hiányára hívta fel a figyelmet.
Felajánlotta segítségét a későbbiekben való munkában.
Győri Gábor az egyházi tisztségekben való vetélkedés negatívumait domborította ki, amelyek
már az őskereszténység óta megvannak. A jelenlegi egyházi szervezetben lévő
párhuzamosságok a misszió területén visszavetik az energiákat. Mindkét programnak megvan
a maga pozitívuma.
Stermeczki András elkeserítőnek és méltatlannak vélte azt, hogy a két előterjesztés
párhuzamba van állítva és nem pedig a kettő elegye lett a zsinat elé terjesztve. Nem egymás
mellett, hanem egymásért kellene dolgoznunk.
Szemerei János fontosnak tartotta kimondani, hogy a két program párhuzamossága nem rossz,
csak a misszió kétféle megközelítést mutatja. Útkeresésben vagyunk és Isten kit-kit a saját
alkata szerint tud használni, ezért fontos az, hogy a stratégiában több út legyen.
Fabiny Tamás megismételve püspöktársai gondolatait, támogatta a kétféle tervezetet, a kétféle
megközelítést. Kívánatosnak tartotta ezt a fajta kommunikációs folyamatot, hiszen mindkettő
megközelítésnek megvan a maga előnye. Fontosak a teológiai érvek és kritikák és itt a Teológiai
Bizottságnak is feladata lenne. A 21. századi kereszténységhez méltó a több alternatíva - tette
hozzá.
Sztrókay Attila szerint minden lelkésznek más és más a misszióhoz való viszonya és persze
minden gyülekezetnek is. Pár praktikus példát említett.
Solt-Száraz Csenge szerint a misszió üzenete az, hogy valakivel el tudom hitetni azt, amiben
én hiszek. A missziói megközelítések és felfogások mások, ahogyan különböző felfogásúak és
helyzetűek
az
emberek
is.
A Kornéliusz Program aktív cselekvés a családok megszólításában. Ha azonban nem tudunk
egyezségre jutni az evangélium terjesztésében, akkor a kívülállókat is nehéz lesz megérteni és
megszólítani. A Kornéliusz Program jó kiindulópont arra, hogy elinduljon a kommunikáció. Az
elmúlt években ez megfeneklett, de most új lendületet vehet.
Laborczi Géza visszaemlékezett az elmúlt évszázadra, a fiatal lelkészek konferenciájára,
amelynek az volt a célja, hogy a különböző teológiai irányzatokhoz tartozó lelkészek
gondolataikat egyeztessék egymással. A többféle kegyességi irányzat mindig is megvolt tehát
egyházunkban, nézeteltérések, harcok és konfliktusok mindig is voltak és lesznek. „Nem szabad
belenyugodni
a
frontvonalak
megkeményedésébe!”
-
hangsúlyozta.
„Kettős szorításban vagyunk, a fogyás a hagyományos eszközökkel nem állítható meg. Ha ezt
nem tudjuk megállítani, akkor pár év múlva valakinek le kell kapcsolnia a villanyt”- tette hozzá
a lelkész, aki a misszió ügyében a párbeszédet kérte.
Orosz Gábor Viktor szerint a keresztény üzenetnek bele kell szivárognia a kultúrába. Van
egyfajta evangélikus életérzés, ha identitásra találunk, az vonzó. De nem csak elméleteket kell
gyártani, hanem át kell ezt a gyakorlatba ültetni.
Zsugyel János arra hívta fel a fgyelmet, hogy a misszió és a gazdasági dolgok nem
választhatóak el egymástól.
László Virgil egy korosztályt hiányol, mégpedig azokat az időseket, akik a templomainkban
még ott vannak. Üdvösség kérdése a misszió kérdése is. Szerinte a transzcendencia felé az
idősek nyitottabbak.
Karlné Csepregi Erzsébet figyelmeztetett, hogy a cigányok misszionálásában központi
szerepet játszik a család, hiszen a romáknál a családi egység rendkívül fontos. A cigányok a
nyitot templomajtóra nem mentek, de egy külön missziós lelkész munkájának hatására
elkezdett metelni a templom.
Fábri György is alátámasztotta a gazdasági vetület fontosságát. Elmondta, hogy hiányolja,
hogy pont az országos missziói lelkész nincsen jelen az ülésen. Utalt arra, hogy vélhetően
objektív okokból nincs jelen a lelkész, pedig a misszió kérdésének megtárgyalásában kiemelten
fontos szerepe lenne. „Nem egymással háborúzni, hanem egymással beszélgetni kell e
kérdésről” - tette hozzá és kérte azt is, hogy a misszió teológiai vetületét mélyebben tárgyalják
meg.
Abaffy Zoltán azzal kezdte hozzászólását, hogy sokat imádkozott azért, hogy az eddigi
feszültségek megszűnjenek a bizottság és az osztály között. Bár határozathozatalra nem kerül
sor, de biztosította azt, hogy a Teológiai Bizottságnak átadják az anyag véleményezését.
(Galambos Ádám tudósítása.)
Németh Zoltán: „Nehéz helyzetbe került a Gyülekezeti és Missziói Osztály és a Missziói
Bizottság egyaránt. Ezt nem mi indukáltuk, ebbe belekerültünk. Vannak feladatkörök, melyek
nem a mieink." A terv passzív irányával kapcsolatban az osztályvezető kiemelte, hogy „a
Kornéliusz terv nemcsak aktív program, hanem aktivizál, hiszen megszólítja az embereket."
A teológia megközelítés kapcsán az osztályvezető kifejtette, hogy a tervezetnél az
egyszerűségre törekedtek, mely modellértékű. Küldés és hívásnak együttesen kell megtörténnie
ahhoz,
hogy
tényleges
változás
történjen.
„Az egyház egyik problémája, hogy zárt rendszert alkotunk, sajátos nyelvet beszélünk. A
tartalom és a forma a kívülálló számára nehezen érthető. Szerepeink egyházi, speciális
szerepek. A Kornéliusz terv a határon próbál mozogni, azaz külső és belső oldalról is
értelmezhető
és
megélhető"
–
fogalmazott
az
osztályvezető.
A Kornéliusz terv abból indul ki, hogy az egyén egzisztenciájára épít, azaz az élet minden
területén gyógyító erővel kíván lenni.
Lupták György: „Mások hoztak minket ilyen helyzetbe. A Kornéliusz tervvel szemben a MB
javaslata sokkal több konkrét javaslatot tartalmaz, melyet szeretném, ha a jövőben is figyelembe
vennénk. A mi szándékunk az egyház egészének jobbítása volt." A Missziói Bizottság vezetője
kifejtette, hogy várja a Teológiai Bizottság meglátásait. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a
misszón belül szükséges, hogy a cigánymisszióval ugyanúgy foglalkozzunk, mint a lelkészek
lelkigondozásával.
16:10
Kilencedik ülés – Elnököl: Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke
Tárgy: Tájékoztatás a 2013. évi III. törvény elfogadásakor hatályba lépetetett Zelenka Pál
Evangélikus Szolidaritási alapról, a törvény elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatairól.
Muntag András előterjeszti az aktuális információkat. 527 fő szerepel a listán. Az ábrákból
látszik, hogy a nyugdíjakon belül jelentős eltérések tapasztalhatók. Az alap pénzügyi helyzetét,
takarékoskodását
ismerteti.
A demográfiai adatokkal kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta, hogy míg a nyugdíjasok
száma nő, addig az aktív korúak száma egyre csökken. A Zelenka Alap modelljéről Muntag
András kiemelte, hogy a teológusképzést és a lelkészek nyugdíjazását figyelemmel kell kísérni,
hogy lehetőleg minél nagyobb összhang alakuljon ki. Évente 35%-os teológusképzésben való
résztvevő szükséges ahhoz, hogy a mostani Alap működése stabilan működhessen.
16:30
Tizedik ülés – Elnököl: Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke
Tárgy: A Magyarországi Evangélikus Egyház alkotmányról (a megkezdett előkészítő – elvi
–
vita
folytatása)
–
Zsinati
Határozat
munkacsoport
felállításáról
Előterjesztő: Solt-Száraz Csenge, az Ügyrendi Bizottság elnöke – Hafenscher Károly, a
zsinat lelkészi elnöke
Solt-Száraz Csenge emlékeztetett rá, hogy a februári ülésen határoztak az alkotmány
megalkotásába. Az alkotmány tartalmával kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a
rövidebb szövegezésű alkotmány lenne a megfelelőbb. „Az alkotmánynak közös munkával, az
egyház minden részével egyeztetve kell, hogy megszülessen.” Olyan konstans értékeket kell
képviselni az alkotmányban, mely nincs kitéve a jogszabályi változásoknak. „Az alkotmány
legnehezebb kérdése, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház milyen önmeghatározást ad
meg magának. El kell döntenünk, hogy képesek vagyunk-e változtatni a rossz megszokásokon
és szabályozásokon. Itt az egyház strukturális szerkezetére gondolok” – hangsúlyozta Solt-
Száraz
Csenge.
Az alkotmánnyal kapcsolatban az ügyrendi bizottság elnöke kiemelte, hogy „egyházunk
törvénykönyve 12 törvényt tartalmaz, ezt kívánja az alkotmány is követni. Az alkotmány
preambulumának egy modern hitvallást kéne tartalmaznia. Ebben a misszió kérdése is jó lenne,
ha
megjelenne.”
„Nem arról van szó, hogy egyházunk jelenlegi törvényéből kiveszünk valamit, hanem az
alkotmány megalkotása által az összes törvényünket felül tudjuk vizsgálni, élhetőbbé tudjuk
tenni.” A szövegezéssel kapcsolatban az előterjesztő kiemelte, hogy számos munkacsoportot
kéne létrehozni, akik külön és együtt is dolgoznak az egyes részterületeken. Jelenlegi feladattal
kapcsolatban a preambulum előkészítését javasolta. „Javaslom, hogy a munkacsoport a
preambulumot a Teológiai Bizottsággal együtt fogalmazza meg a novemberi ülésre.”
16:44
Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnöke kiemelte, hogy a zsinat számos témája a küldetésről
szólt. „A külső és belső kihívásrendszerben kénytelenek vagyunk és lehetőséget is kaptunk,
hogy újrafogalmazzuk hitünket. A rendszerváltás óta számos tapasztalatunk van, ezeket jó
komolyan venni. Nem nagy egyház vagyunk, de nagy küldetésünk van! Ezt kéne hitvallásban
rögzítenünk.”
A zsinat lelkészi elnöke biztatta a jelenlévőket, hogy az előterjesztést fogadják el, jöjjön létre
egy munkacsoport, mely összegzi a sok nézőpont közös gondolkodását.
Lackner Pál kiemelte, hogy az ausztriai és német egyházi példák azt mutatják, hogy az
alkotmányok ma nagyon sokat változnak.
Solt-Száraz Csenge hozzászólásban kiemelte, hogy rövid alkotmányt tart elképzelhetőnek,
mely részletekbe nem megy bele, csupán elvi szabályozást tartalmazna. Azért kérnek időt és
alapos munkát, hogy maradandó munka születhessen.
Szavazás: 2 tartózkodás, 1 nem szavazat mellett megszavazzák a javaslatot.
16:50
Tizenegyedik ülés – Elnököl: Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke
Tárgy: A 2005. évi IX. törvény – Az egyház törvényes rendjének és békéjének
megőrzéséről – szóló törvény módosítása – Zsinati Határozat munkacsoport felállításáról
Előterjesztő: Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke
Abaffy Zoltán kiemelte, hogy László Virgilt kérték fel a munkacsoport vezetésére. A zsinat
megszavazta az előterjesztést.
17:00
Zárszó: Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke.
Hafenscher Károly bejelentette, hogy két napos lesz az őszi ülés. Novemberben az országos
tisztségviselőknek a jelentése fog elhangzani. Téma lesz többek között az új gyűjteményi
konstrukció bemutatása, a Deák téri Insula Lutherana projekt. A Bajor- és Olasz Evangélikus
Egyház zsinat vezetői is várhatóan jelen lesznek. Az Európai Protestáns Zsinat
összefüggéseinek kérdései is elő fognak merülni. A mai is tárgyalt Zelenka Alap kérdése, az
egyházi jogi személy kérdés szintén téma lesz. Az őszi zsinat elé kerül az intézményi törvény
felülvizsgálata ugyanúgy, mint az alkotmányi, egyházi békéről szóló téma is. A lelkészi elnök
megköszönte az együtt gondolkodást.
Elfelejtett jelszó?
Tudósítás a 9. ülésszakról.pdf
—
PDF document,
389Kb
