Tudósítás a 16. ülésszakról

Tudósítás.pdf — PDF document, 561Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Ülésezett egyházunk zsinata 

Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna és T. Pintér Károly. Fotó: Kiss Tamás és Horváth-Bolla 
Zsuzsanna  
Budapest – A felújított józsefvárosi evangélikus templomban tartotta a Magyarországi 
Evangélikus Egyház X. Zsinata soron következő, 16. ülésszakát. 2017. november 24-én és 25-
én két napon át tanácskoztak a küldöttek.  

 

Istentiszteletet tartottak 

A pénteki napon istentisztelettel kezdődött a zsinat. A liturgiai szolgálatban Bolba Márta 
józsefvárosi gyülekezeti lelkész és Krámer György lelkész, országos irodaigazgató 
segédkeztek. 

Gáncs Péter prédikációjában az oltárt eltakaró korábbi függönyre hívta fel a figyelmet. 50 
évvel ezelőtt ennek az volt a funkciója, hogy az egyházi jelleget elrejtse az avatatlan szemek 
elől. A leköszönő elnök-püspök felhívta a figyelmet az oltárképre, amelyet elrejtett a függöny. 
Ez Jézust ábrázolja, aki által megnyílt az út az ember előtt Isten felé és kapcsolatunk is 
rendeződött.  

„Bár 25 éve megnyílt a kerítés, manapság ismét újabb és újabb kerítések, falak emelkednek – 
mondta a püspök. – De az első nagypéntek evangéliuma úgy hangzik, hogy megnyílt az út, 
hiszen Jézus teste által megnyitotta azt. Nem a profán türemkedett be a szentbe, nem az ember 
tört be alulról, hanem a szent jött le és szentelte meg a profánt. Isten úgy döntött, hogy egy 
trágyaszagú istállóban születik meg Jézus és ezzel szent lett az a hely” – magyarázta. 
„Eddig a zsinat a Fasorban egy gimnáziumban ülésezett, jelezve, hogy tanítványok vagyunk, 
akik sokszor bukdácsoló diákként viselkedtünk. Mostantól egy templom lesz a helyszín és 
nem fogjuk eltakarni benne Krisztus tekintetét. Hagy tartsa rajtunk a szemét! Beszéljünk vele 

background image

szemkontaktusban. Ha más is a véleményünk, vagy mások a gondolataink, nem vagyunk 
egymásnak ellenségei” – mondta. 

„A kárpit egykor felülről lefelé kettéhasadt, új és élő út lett, amelyet ő nyitott meg előttünk. 
Igaz szívvel és teljes hittel járuljunk tehát hozzá, mert hű az, aki ígéretet tett. Egymást 
szeretetben viseljük el és akkor elérjük, hogy lesz 500 plusz! – zárta gondolatait a püspök. 

A zsinati tagok a délelőtt folyamán két csoportban, Benczúr László építészt és Ficzere Ilona 
építési osztályvezető útmutatásával megtekintették a felújított épületet, bejárva annak 
osztályait, részlegeit. 

Az első napon 

Új zsinati tagok tettek esküt 

Ezután Tölli Balázsnak a zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével folyt az első ülés. 
Bemutatkoztak, majd esküt tettek az új zsinati tagok, Decmann Tibor, Hegedűs Attila és 
Horváth-Hegyi Áron. 

A zsinati elnökség beszámolóját Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke ismertette, majd 
a bizottsági elnökök beszámolója következett (Teológiai Bizottság – dr. Orosz Gábor Viktor, 
elnök, Törvény-előkészítő Bizottság – dr. Ittzés András, elnök, Ügyrendi Bizottság – dr. Solt–
Száraz Csenge, elnök). 

A második ülés, Abaffy Zoltánnak a zsinat nem lelkészi elnökének vezetésével zajlott. Fabiny 
Tamás a Reformációi Emlékbizottság vezetőjeként elmondta, hogy a Luther-rajzfilm 
záróepizódja is elkészült. A Reformációi Emlékbizottság pénzügyi keretein belül kért 
átcsoportosítást (mintegy 26 millió forint) úgy, hogy az többletköltséggel nem járt. A zsinat 
elfogadta a módosítást. 

Elfogadták a jövő évi költségvetést 

A következő napirendi pont, a 2018-as év költségvetésével kapcsolatban Prőhle Gergely 
országos felügyelő elmondta, hogy az előző évhez képest nincsen hangsúlyváltozás. Az 
egyház teljes anyagi helyzetét felmérő kataszter (úgynevezett pénzügyi befektetési és 
ingatlanhasznosítási szabályzat) készül, amely a felmérésen túl azt szolgálja, hogy a saját 
keretekkel jobban tudjunk gazdálkodni.  

7,8 százalékkal csökkentek az egyszázalékos bevételek és bár jobban állunk más történelmi 
egyházakhoz képest, valamint látszik, hogy az evangélikus hívek tudatossága pozitív irányba 
mutat, de az adózás módszertanának folyamatos változása és a korfa változása fájdalmas 
következmények jár. 

Ismertette azt is, hogy a nyugdíjas lelkészek minimál nyugdíjának megemelése régen 
esedékes volt, és a korábbiakhoz képest szignifikáns emelkedést hajthatnak végre. 

Az országos felügyelő elmondta, hogy a gyülekezetplántálási programot a bajor egyház 30 
millió forinttal támogatta.  

background image

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem anyagi támogatását 
átcsoportosították a további évekre. 

Ezután az Evangélikus Országos Gyűjtemények működésének sikereiről, látható működéséről 
beszélt. A Magyar Állam és Szentszék megállapodásának folyományaként 214 millió forint 
állami támogatásból műtárgybeszerzésre is jutott, 10 millió forint nagyságrendben (könyvek, 
műtárgyak). 

Ezután Csorba Gábor gazdasági osztályvezető részletesen is bemutatta a kötségvetést. Azt 
javasolta beszédében, hogy a jövőben a költségvetési sorok között rugalmasabb legyen az 
átcsoportosítás. Számszerűen ismertette a felügyelő által említett támogatásokat, elosztásokat. 
Beszámolt az oktatási, diakóniai intézményi tartalékalap összegéről. Elmondta, hogy a 
költségvetés tervezett főösszegei a következők: bevétel 16.144.600.000 forint, míg a kiadás 
17.113.500.000 forint. 

A zsinat elfogadta a költségvetést. 

Sor került az országos tisztségviselők beszámolóira 

A harmadik ülésen, amikor Rostáné Piri Magda zsinati lelkészi alelnök elnökölt, sor került az 
országos tisztségviselők éves beszámolóira. 

Gáncs Péter elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, Hafenscher Károly a zsinat 
lelkészi elnöke és Abaffy Zoltán a zsinat nemlelkészi elnöke beszámolója a csatolt fájlok 
között, cikkünk végén olvasható. 

Elnök-püspököt választottak 

Ezután a következő ülés feladata az új elnök-püspök választása volt. Tölli Balázs 
elnökletével, Solymár Péter, az országos jelölő bizottság elnöke ismertette a tényeket. 

Gáncs Péter 2017. november 24-ével lemondott a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-
püspöki tisztségéről. „Tekintettel arra, hogy Deo volente, fél év múlva, 2018. május 24-én 
betöltöm 67. életévemet, és így egyházunk törvényes rendje szerint nyugdíjba vonulok, elnök-
püspöki tisztségemről 2017. november 24-vel lemondok” – írta a püspök a zsinat számára 
benyújtott lemondásában.  

A lehetséges jelöltek közül Fabiny Tamás püspök vállalta a jelöltséget, Szemerei János 
püspök lemondott erről. 

Fabiny Tamás beszédében hangsúlyozta, hogy episzkoposzként szeretne felvigyázó, rátekintő 
szerepet betölteni az egyházban. „Rajta fogom őrizni a szemem a rámbízottakon” – ígérte. 

A zsinat ezután 32 igen, 11 nem és 3 érvénytelen szavazattal megválasztotta az új elnök-
püspököt, dr. Fabiny Tamás püspök személyében. Szemerei János pedig elnök-püspök 
helyettes lett. 

Szavaztak a missziói bizottság elnökéről 

background image

A választás után egy másik szavazás következett, a missziói bizottság elnökéről. Deák László, 
Kalincsák Balázs és Szpisák Attila kaptak jelölést. A szavazás során az első forduló nem 
hozott eredményt (Deák 22, Kalincsák 20, Szpisák 3). A második fordulóban Kalincsák 
Balázs 22 szavazatot, míg Deák László 21 szavazatot kapott. Így eldőlt, hogy Kalincsák 
Balázs fogja vezetni ezentúl a missziói bizottságot. 

Ezután az elnök-püspök, az elnök-püspök helyettes és a missziói bizottság vezetője esküt 
tettek. 

A jogi személyiség törvényi változásának általános vitája 

Az ötödik ülésen a jogi személyiség törvényi változásának általános vitájára került sor, 
Abaffy Zoltán elnökletével, Sólyom Tibor zsinati tagnak, a Törvényelőkészítő Bizottság 
tagjának élőterjesztésében. 
Ennek a törvényi szabályozásnak a célja az egyházközségek és egyházmegyék, mint a 
Magyarországi Evangélikus Egyház különböző szervezeti egységeinek belső jogi személyi 
szabályozása, amely arra irányul, hogy a külvilág felé a Polgári Törvénykönyv jogi 
személyekre vonatkozó rendelkezéseit mely egyházi szervezetek, és hogyan gyakorolhatják. 
A vita igen sok érzelmet gerjeszt és gerjesztett most is, különösen a társult, a leányegyház és 
az anyaegyház ingatlanainak, tulajdonainak kérdésében. 

A leányegyházak semmilyen módon nem feleltethetők meg önállóan a Ptk. által megkívánt 
követelményeknek, ezért számukra a törvény tervezete 3 éves átmeneti időszakot állapít meg. 
Azok, akik jelenleg is jogi személyiséggel rendelkeznek és ezt meg is kívánják tartani 3 éven 
belül társegyházzá kell alakulniuk és társulási megállapodással csatlakozni az 
anyaegyházközséghez. Akik ezzel nem kívánnak élni, 3 év múlva törlésre kerülnek a jogi 
személyek nyilvántartásából. Jogi személy nyilvántartását az Országos Iroda végezné, 
dinamikus nyilvántartásban. 

Szükség van a hitoktatói életpálya modellre 

Ezután előrevették a Hitoktatói életpálya modellt, amelyet általános vitára Kodácsy-Simon 
Eszter, a hittanstratégiai munkacsoport vezetője terjesztett fel.  

Dicséretet kapott a kidolgozó munkacsoport, mert pedagógiai szakmailag és teológiailag is 
kiváló anyagot tettek le az asztalra.  

2018. szeptember elsejétől kerülhetne bevezetésre, de ehhez a februári zsinaton dönteni kell.  

Határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák a főállású hitoktatói életpályamodellt, ezzel 
produktív lépést hoztak, felelősséget vállalva a főállású hitoktatói státuszok fenntartásáért és 
bővítéséért. El kell dönteni, gazdaságilag megvizsgálva a kérdést, hogy mely bértáblához 
igazodva reális létrehozni a főállású hitoktatói életpályamodellt és a februári zsinatig ki kell 
dolgozni a fenntartáshoz szükséges anyagi hátteret.  

Egyházunk értékesíteni szeretné a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő székházat 

A következő, utolsó pénteki ülésen, dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnökletével, dr. 
Székács György, országos ügyész előterjesztésében az Északi Evangélikus Egyházkerület 

background image

Szilágyi Erzsébet fasorban lévő székházának értékesítéséről folytattak vitát. Zsinati 
határozatot hoztak az ingatlan bizonyos feltételekkel való értékesítéséről. 

A második napon 

Túlzottan optimista tervnek bizonyult az estébe nyúlt pénteki ülésnap után reggel 8.30-ra 
kitűzni X. zsinat 16. ülésszakának másnapi folytatását. A levezető elnök mindenesetre 
negyedórás szünet elrendelésével volt kénytelen kezdeni a „munkát”, s noha kilenc órakor 
már – épphogy – határozatképes létszámról jelentett Kertész Géza zsinati gazda, Hafenscher 
Károly lelkészi elnök igei „útmutatását” követően mégis egy későbbre tervezett téma, a 
tizenharmadik ülés tárgya került előre; az új egyházközségek elindításáról szóló püspöki 
tájékoztató.  

Az egy évvel korábban hozott zsinati határozatnak megfelelően az egyházkerületek lelkészi 
vezetőinek a gyülekezetplántálási program (rész)eredményeiről kellett beszámolniuk.  

A Déli Evangélikus Egyházkerület Pestszentimrén, Soroksáron és Káposztásmegyeren – az 
Északi Evangélikus Egyházkerület érdemben a főváros agglomerációjához tartozó 
Budakeszin és Szentendrén „építkezik”, míg a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület – 
győrújfalui központtal – a Szigetköz evangélikusainak közösséggé kovácsolását tűzte ki 
elsődleges célul.  

Magvetési területek 

A reménykeltő folyamatokat figyelemmel kísérők előtt ismeretes, hogy az intenzívebb 
belmissziónak nem is feltétlenül anyagi, hanem az „emberi erőforrások” hiánya szab gátat.  

Egyházunk médiamunkáját érdemben nem érintő, ám mégis fontos kérdésben „kért szót” a 
zsinattól a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Sajtóbizottsága, az egyház 
intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény módosítását szorgalmazva.  

Konkrétan a Luther Kiadóval kapcsolatos szabályozások módosításáról terjesztett elő 
javaslatot Kendeh K. Péter igazgató, hiszen a hatályos törvénycikk még nem számolt az 
időközben megújult és az interneten kiteljesedett médiamunka sokrétűségével. Eredetileg 
pénteken került volna sor az előterjesztés általános és részletes vitájára, szombaton délelőtt 
azonban már érdemi vita nélkül megszavazta a grémium azt a szövegjavaslatot, miszerint a 
Luther Kiadó „kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház országos lapját, a lelkészi 
szakfolyóiratot, egyéb országos jellegű folyóiratokat, valamint a Magyarországi Evangélikus 
Egyház honlapját és más internetes médiumait. A médiumok kiadási rendjét országos 
szabályrendelet határozza meg.”  

Ugyanennek a hetedik ülésként számon tartott napirendi pontnak a jegyében bocsátotta vitára 
előterjesztését a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke. Ittzés András megszavazott módosító 
javaslata – egyebek mellett – arra irányult, hogy néhány országos hatáskörű intézmény 
igazgató tanácsába ne legyen kötelező tagot delegálnia – az intézménnyel esetenként 
semmiféle érdemi kapcsolatban nem levő – területileg illetékes egyházközségnek és 
egyházmegyének. 

500+ 

background image

Az elsőként hozzászóló Prőhle Gergely országos felügyelő építő kritikájának hatására „közös 
újragondolásra” ítélte a zsinat azt a dokumentumot, amely a reformáció kezdetének 500 éves 
jubileuma apropóján kívánt lelki örökséget hagyni a következő nemzedékekre. Vélhetően a 
többi zsinati tagban is a határozathozatal előtt tudatosult, hogy a Hitvallás 2017 címmel 
teológusok, elsősorban Hafenscher Károly által megszövegezett tanúságtétel jóval 
fajsúlyosabb „közlemény”, semhogy nélkülözhetné a teljes konszenzust.  

Eredetileg ezzel az ünnepi „üléstémával” kellett volna kezdődnie – kilencedik ülésként – a 
szombati ülésszaknak, hogy azután a tizedikként a Reformáció Emlékbizottság beszámolója 
következzék. Ilyesformán viszont Fabiny Tamás püspök összefoglaló visszatekintése a 2010 
óta működő bizottság sokrétű munkájára, muníciót is adhatott a legközelebb immár a 
reformáció 501. évében kinyilvánítható zsinati hitvalláshoz. 

Szerencsére az új elnök-püspök ezúttal is hangsúlyozta, hogy az idei esztendő végével nem 
zárul le az emlékezés, hiszen a jubileumi év csupán kezdeti lendületet kínált a lelki megújulás 
reményét is hordozó folyamathoz. 

A megújulás jegyében bízott meg az Országos Presbitérium – tagjai közül – egy három fős 
munkacsoportot az egyházunk működésének szerkezeti egyszerűsítését tartalmazó javaslat 
kidolgozásával.  

A tizenegyedik ülésen ezt terjesztették most elvi, előkészítő vitára a törvényhozó testület elé. 
Az Északi Egyházkerület felügyelője, Fábri György az egyházszervezet országos szintjén 
lehetséges egyszerűsítéseket indokolta, Kondor Péter esperes az egyházszervezeti középszint, 
míg a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője, Mészáros Tamás az írásos összefoglaló 
gyülekezeti szintet érintő javaslataihoz fűzött szóbeli kiegészítést.  

Miután az egyházi struktúra egyszerűsítésének szándékát már az első hozzászóló hatalom-
koncentrálási törekvésnek „fordította”, Fabiny Tamás és Prőhle Gergely óva intette a 
grémiumot a „hangulatkeltéstől”, és ezt követően erőteljesebb indulatoktól már valóban 
mentesen zajlott a jövőre esedékes választások évére prolongált polémia.  

Számontartások 

A zsinat 2017. május 26-i ülésén módosította a 2005. évi VII. törvény 35. § (2) bekezdését. 
Egyszerűsíteni szeretnék a lelkészválasztás szabályait. Szabályozzák az esperesek 
választhatósági feltételeit úgy, hogy 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálatot írt elő. A választási 
folyamat előkészítésekor derült ki, hogy ha a törvény hatályban marad, lesznek olyan 
területek, ahol az esperesi szolgálat nehezen lesz betölthető.  

A kérés előterjesztője, a zsinati munkacsoport vezetője – Laborczi Géza országos presbiter – 
támogatandónak ítélte a módosítási javaslatot, végül a zsinat minimum 5 év gyülekezeti 
lelkészi vagy 10 év lelkészi szolgálathoz kötötte az esperes megválaszthatóságát.  

Mivel a tizennegyedik ülésre tervezett tájékoztatója elmaradt Fábri Györgynek az egyháztagi 
felelősségvállalásra alapozó szemléletről, a gyülekezetplántálás témáját pedig „előre 
bocsátották”, a tizenötödik üléssel folytatódott a délelőtti munka.  

Ezen a Tényfeltáró Bizottság éves jelentése hallgattatott meg, dr. Csepregi András 
előterjesztésében, Mirák Katalin kiegészítésével. A bizottság a következő – jövő évben 

background image

megjelentetni tervezett – Háló-kötet előkészítésén fáradozik, bár tény, hogy a feltáró munkát a 
reformációi emlékévben némiképp hátráltatta a tagok egyéb irányú többletfeladata. A jövő évi 
választásokkal kapcsolatban Mirák Katalin a gyakorlati feladatokról adott tájékoztatást. 
Törvényi feladat az egyházi tisztségekre jelöltek átvilágítása. 

A tizenhatodik ülésen az országos irodaigazgató adott tájékoztatást az Üllői úti székház 
felújítási projektjéről. Krámer György szavai szerint „áldás volt a projekten”, amit a vállalt 
időben és költségkeretben sikerült megvalósítani. A zsinati tagokkal előző nap már bejáratott 
épületkomplexum lényegében nyolc intézményt foglal magában. Ezek egyike a Józsefvárosi 
Evangélikus Egyházközség szintén megszépült temploma, amely a Magyarországi 
Evangélikus Egyház X. Zsinata 16. ülésszakának is helyet biztosított. Zárszavában 
Hafenscher Károly hangsúlyozta, hogy a legközelebb 2018. február 23-án esedékes ülés 
helyszíne immár sem kérdés.  

„Jól éreztük magunkat a fasori gimnázium dísztermében és másutt is, de tudtuk, hogy 
vendégek vagyunk” – mondta. Némi hatásszünet után tette hozzá: „Most végre: 
hazaérkeztünk.” 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2017. december »
december
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031