background image

Budapest – Magyarországi Evangélikus Egyház X. Zsinatának 12. ülésszakára 2016. május 
27-én a Budapest Fasori Gimnázium dísztermében került sor. A zsinati ülésről az 
evangelikus.hu oldalon percről-percre tudósítást olvashatnak. Írásunk nem jegyzőkönyv, a 
lényegi történéseket és gondolatokat igyekeztünk megörökíteni. 
 

9.00 

Kezdődik a zsinati ülés. Az ülésen részt vesz Heiner Bludau, az Olaszországi Evangélikus 
Egyház vezetője. 

 

Még a kezdés előtt a Zsinat elnöksége és bizottságainak vezetői is egyeztettek. 

 

9.08  

Fabiny Tamás püspök áhítatot tart 2. Kor 12,9 verse alapján: „Elég neked az én kegyelmem, 
az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” 

Az áhítatot nyomon követheti Facebook oldalunkon: 

9.20 

Az első ülésen elnököl Abaffy Zoltán, a Zsinat nem lelkészi elnöke. Esküt tettek a zsinat új 
tagjai, Pécska Ferenc soltvadkerti felügyelő és Koháry Ferenc lelkész, Hafenscher Károly 
zsinati elnök ligurgiai szolgálatával. 

9.30 

Heiner Bludau, az Olaszországi Evangélikus Egyház vezetője köszönti a zsinat résztvevőit. 
Lackner Pál tolmácsolásában megemlékezett az Olaszországi és a Magyarországi Evangélikus 
Egyházak eddigi közös muaz Olaszországi Evangélikus Egyház vezetője köszönti a zsinat 
résztvevőit. Lackner Pál tolmácsolásában megemlékezett az Olaszországi és a Magyarországi 
Evangélikus Egyházak eddigi közös munkájáról, partnerkapcsolati életéről. Ő maga pár éve 
tölti be egyházuk vezető, esperesi (Dekan) tisztségét. Megemlékezett arról, hogy bár ők az 
olasz társadalom meglehetősen kis hányadát teszik ki, és kicsiny az egyházuk, mégis 
megpróbálnak szolgálni nem csak hazájukban, hanem a magyarországi evangélikusokkal való 
kapcsolatépítésben is segédkezni. Közös projektek lehetőségét említette. A reformációi 
jubileum kapcsán, mivel a két ország zászlajai erősen hasonlítanak egymásra, talán ennek 
jegyében is lehetne valamit egymásért tenni. Teológiai képzésben az Európai Protestáns 
Egyházak Közösségében (GEKE) működhetünk együtt. Hangsúlyozta, hogy az Úrban való 
öröm a legfontosabb. 

 

9.47 

background image

Abaffy Zoltán javaslatot tett arra, hogy az Etikai Bizottság jelentése alapján – a lelkészek 
válásával kapcsolatos törvényi szabályozások általános vitája zárt ülés legyen. Ezt a zsinati 
tagok nem szavazták meg. 

Fábri György két módosítással élne, az Etikai Bizottság ülése elvi vita legyen és a hatodik 
ülést vegyék le a napirendről. Ez utóbbit a többség elfogadta. A zsinat a minősítés ügyében 
döntött, tehát elvi vita lesz. 

A napirendet ezen módosítással a Zsinat elfogadta. 

9.56 

A zsinati elnökség beszámolója következik. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke 
kezdi. Beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről és köszönetet mondott azoknak, akik a 
munkacsoportokban és bizottságokban sokszor erejükön felül teljesítenek. Szomorúan vette 
tudomásul azt a helyzetet, hogy a missziói koncepció elkészítésének ügye megrekedt. 
Többféle javaslattal élt ezzel kapcsolatban: 
Vegyük le végleg a napirendről a misszió ügyét, a népegyházat felváltó missziói egyház 
modellje helyett beszéljünk más modellről. 
Vagy jegeljük a dolgot és később vegyük elő a kérdést. 
Vagy bízzunk meg missziológus szakértőt, akinek ki kellene dolgoznia egy új, a teljes 
egyházat, a gyülekezeti szolgálatot középpontba helyező koncepciót. 
Vagy hozzunk létre egy újabb missziói bizottságot, a jelenlegit pedig nevezzük át 
evangélizációs bizottsággá. 

Ittzés András és Orosz Gábor Viktor bizottsági vezetők is elmondták rövid jelentésüket. 

10.05 

A második ülésszakon a Magyarországi Evangélikus Egyház 2015. évi beszámolójának, 
zárszámadásának általános és részletes vitája lesz.  

Csorba Gábor osztályvezető beszámolt arról, hogy egyházunk pozitív mérleggel zárt az 
elmúlt évben (26,2 milliárd forint mérlegfőkönyv, 1,3 milliárd eredmény). A tervezetthez 
képet nyolc százalékkal növekedett az eredmény. Többek között a Zelenka Pál Evangélikus 
Szolidaritási Alap is többletbevételekkel rendelkezik. Csorba Gábor ezután sorba vette a 
nagyberuházások finanszírozását. Örömteli tény az is, hogy a hitoktatók száma 44-ről 100 
főre emelkedhet. 

Kiss Miklós a bevétel növekedésének miértje iránt érdeklődött. 

Nagyné Stieber Tünde könyvvizsgáló az egyház gazdálkodásának részleteit elemezte, majd a 
felülvizsgálatról elmondta, hogy abban a tényszerű adatok a valóságnak megfelelnek. 

10.20 

Név szerinti, írásos szavazás következik. (A zsinat most először a beszámoló elfogadásával 
együtt az előző évi maradványok felhasználásáról is tételesen rendelkezett.) 
A költségvetési beszámolót a zsinat elfogadta. 

background image

10.28 

A harmadik ülésen Tölli Balázs elnököl, a zsinat nem lelkészi alelnöke. A jogi személyiség 
törvényi szabályozásának részletes vitája kezdődik, Dobrovolni Máté zsinati tagnak, a TEB 
tagjának előterjesztésében. A szabályozással kapcsolatban két módosító indítványt adnak be, 
az egyiket Nagybocskai Tamás, a másikat pedig Dobrovolni Máté készítette. 

Ittzés András a hivatalos ügyintézés nehézkessége miatt felhívta a figyelmet arra, hogy az 
egyes gyülekezetek számára központi segítséget kell majd adni. Az Országos Irodán elkészült 
a segítő anyag első változata. 

Székács György országos ügyész elfogadható, kompromisszumos javaslatról beszélt. 

A zsinat a módosító indítványt elfogadta. A név szerinti szavazásnál a törvény nem kapta meg 
a szükséges többséget. 

Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök tanácstalanságát fogalmazta meg és – teljes joggal – 
dörgedelmes szavakkal illette a zsinatot. 

11.26 

A szünet után Kondor Péter esperes a Bajor Zsinaton szerzett tapasztalatairól számolt be. 
Kiemelte, mennyire fontos volt Heinrich Bedford-Strohm püspöknek a más vallásokkal 
folytatott párbeszédről megosztott gondolata. 

 

11.30 

A negyedik ülésen Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnököl. A 2005. évi VII. 
törvény – a választásokról és a szavazásról, a lelkészválasztás kérdéseiről – elvi, előkészítő 
vitája folyik majd, Laborczi Géza lelkész, országos presbiter, a zsinat által kiküldött 
munkacsoport vezetője előterjesztésében. A munkacsoport fontosnak tartja, hogy a választási 
törvény módosítása előtt döntsenek az egyházi struktúra reformjáról. Ezért a törvény ezen 
részét az egyházi szerkezet átalakítási vitája végéig elnapolni javasolják. Ugyanakkor vannak 
a törvénynek olyan részei, amelyek nem kapcsolódnak az egyház szerkezetéhez. Ezek 
módosítását javasolják megvitatni és kidolgozni. (2005. évi VII. törvény 11 – 18. §) 

A törvény hatályos szövege nem tesz különbséget az egy lelkészes és a több lelkészes helyek 
között, így minden esetben az egyházmegyei elnökség hívja össze a gyülekezet testületeit. 
Véleményük szerint figyelembe kell venni azt a helyzetet, amikor egy gyülekezetnek van 
teljes elnöksége. Ebben az esetben az egyházmegye szerepe nem a testületek összehívása és 
azok levezetése, hanem az egyházfőhatósági ellenőrzés gyakorlása. Ott ahol a lelkészi állás 
megüresedése miatt a gyülekezeti elnökség csonka, ott az egyházmegyei elnökség szerepét – a 
hatályos szövegben rögzített módon – továbbra is meg kell őrizni. 

Kérdés: 

Szükségesnek látja-e a zsinat, hogy külön szabályozzák a teljes elnökséggel és a csonka 
elnökséggel rendelkező gyülekezetek esetére az egyházmegye és a gyülekezet feladatát?
 

background image

A zsinat szükségesnek tartja ezt. 

11.45 

A hatályos törvény szerint a megüresedett állás esetén az egyházmegyei elnökség először 
presbiteri ülést hív össze, majd lelkészválasztást előkészítő közgyűlést. Ezt követően ismét 
presbiteri ülés következik, majd a választó közgyűlés dönt. A zsinati vitában is már előkerült 
az egyszerűsítés igénye. Ezt a munkacsoport is támogatja. Ennek értelmében azt javasolják, 
hogy a közgyűlés és a presbitérium feladatát és hatáskörét pontosítsák. A presbitérium 
hatáskörébe javasolják utalni a választás módjáról való döntést, a díjlevél megállapítását, a 
bemutatkozó beszélgetés megszervezését. A közgyűlés hatáskörébe javasolják megtartani a 
gyülekezeti lelkész megválasztását. 

Kérdés: Szükségesnek tartja-e a zsinat a gyülekezeti lelkészválasztás folyamatában a 
közgyűlés és a presbitérium feladat- és hatáskörének újra gondolását úgy, hogy a 
közgyűlésnél csak a választás felelőssége maradjon?
 

A zsinat ezt is szükségesnek tartja. 

12.00 

Imádságot mondott Hafenscher Károly. 

12.01 

A zsinati vitában is előkerült az a szempont, hogy a jelölés folyamatában milyen módon 
kapcsolódjon be a kerület püspöke. A munkacsoport azt javasolja, hogy 
a) alakuljon meg a gyülekezetben egy lelkészjelölő bizottság, amelynek tagjai a gyülekezet 
képviselői, az egyházmegye és a kerület delegáltjai; 
b) a gyülekezeti jelölő bizottság végezze a lelkészválasztás esetén is a jelölés feladatát úgy, 
hogy kiegészül az egyházmegye és a kerület egy-egy képviselőjével. 

A kérdés végül több hozzászólás után a következő lett: 

Indokoltnak tartja-e a zsinat, hogy a lelkészválasztás esetében alakuljon egy lelkészjelölő 
bizottság, amelynek tagjai a gyülekezet képviselői, az egyházmegye és a kerület delegáltjai?
 

A zsinati szavazás során a küldöttek egyetértettek ezzel. 

 

12.19 

A jelölés folyamatában kiemelten fontos a szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit 
tisztázni. Ennek egyik eszköze a díjlevél megfogalmazása és elfogadása. Ugyanakkor a 
gyülekezet építésének irányait, a szolgálat „módszerének” kidolgozását semmi nem 
szabályozza. Ezért azt javasolják a munkacsoport tagjai, hogy a jelölési folyamatban 
„kötelezően” jelenjen meg a bemutatkozó igeszolgálat és minimum a presbitériummal való 
találkozás. Több jelölt esetén a presbitérium döntsön arról, hogy hány pályázót kíván 
meghallgatni. 

background image

Kérdés: Indokoltnak tartja-e a zsinat, hogy a jelölés folyamatába beépüljön a bemutatkozó 
szolgálat és az ahhoz kapcsolódó gyülekezeti fórum?
 

Bár a világ legtermészetesebb dolgának kellene ennek lennie, a törvényben a zsinati tagok 
szerint mégis szükséges a szabályozása, így ezt a kitételt iránymutatásként rögzítették. 

12.22 

Az ötödik ülésen továbbra is Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnököl. 

Tárgy: A MEE zsinati ügyrendjének módosítása – általános és részletes vita. 

Előterjesztő: Solt-Száraz Csenge, az ügyrendi bizottság elnöke. 

Az ügyrendben a teológiai bizottságnak a zsinati munkában betöltött speciális szerepét kellett 
volna megjeleníteni különböző helyeken, de ezt végül elnapolták. 

Ittzés András javaslata alapján szükséges lenne az ügyrend módosítása, a szavazás menetében, 
több változat esetén. Mivel erre csak a beadvány érkezett be és pontos, precíz, kidolgozott 
előterjesztés nem, ezért ez az ügy is lekerült a napirendről. 

12.45 

Előrevették a kilencedik ülést. Elnököl: Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke. Ittzés 
András 
előterjesztésében a 2005. évi VIII. törvény módosításával kapcsolatos kérdések – 
igazgatótanácsok – elvi, előkészítő vitájára kerül sor. 

A törvényelőkészítő bizottság a zsinati ciklus elején, 2015-re vette tervbe az intézményi 
törvény felülvizsgálatát. E munka az elmúlt évben némi késést szenvedett, így a téma plenáris 
ülés elé terjesztésére csak most kerül sor; első lépésben egyrészt tájékoztatás céljából, 
másrészt pedig azért, hogy egy kiemelt kérdésről, az igazgatótanácsok szerepéről elvi vita 
után előzetes döntés szülessen. 

Várakozó állásponton vannak a következőkkel kapcsolatban: 

1. A Kántorképző Intézet igazgatótanácsának összetétele  

2. Az egyházi ének tantárgy bevezetése az evangélikus iskolákban  

3. Az Evangélikus Országos Gyűjtemények – intézményi létrehozása, működésének 
szabályozása  

4. A felsőoktatási kollégiumok működésének szabályozása  

5. A köznevelési intézmények vezetőinek kiválasztása (ne csak evangélikusok lehessenek, „az 
iskolalelkészi státusz egyidejű megerősítésével”)  

6. Iskolalelkészi munkaközösséggel kapcsolatos szabályok  

7. Minden (gyülekezeti) intézmény is legyen tagja a diakóniai alapnak  

background image

8. Költségvetés/beszámoló elfogadása; az OE helyett kerüljön újra az OP-hez. 

Előzetes elvi döntést kérnek a zsinattól a májusi ülésszakon az igazgatótanácsok hatáskörének 
szabályozásával kapcsolatban, a beérkezett javaslatok szerint új feladatokkal, a hatáskör 
bővítésével kellene növelni az igazgatótanácsok súlyát, alapvetően a decentralizált működés 
jegyében. Amennyiben ez lenne az új szabályozási irány, a törvényelőkészítő bizottság kéri a 
zsinati tagok konkrét javaslatait, majd ezek alapján a zsinat döntését arról, hogy a mely 
jogkörök kerüljenek az igazgatótanácshoz. 

12.55 

Gabnai Sándor lelkész az igazgatótanácsok munkáját kritizálandó elmondta, hogy ő az 
igazgatótanácsok megszüntetését javasolná. 

Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök szerint a legnehezebb ügyekben szükség van az 
igazgatótanácsokra, mert neki pozitív tapasztalatai vannak e téren. A fenntartó és az 
intézmény közötti híd szerepét töltik be. Kontroll az intézményvezetőnek, háttér az igazgató 
munkájához, egy belső ellenőrzés kapcsán biztonságot ad a menetközi kontroll alkalmazása 
is. 

Fábri György felügyelő megítélése szerint mind az oktatási és mind a diakóniai 
intézményeknél más a menedzsment. Konkrét szakértők bevonására van szükség minden 
esetben. A híd szerepnek egy esetben van értelme, ha a fenntartó lényeges és sok jogkört átad 
az igazgatótanácsnak. De ebben az esetben a tagoknak igen nagy a felelősségük és kétséges, 
hogy vannak-e megfelelő tagok erre a feladatra. 

Lackner Pál püspök úgy látja, hogy szükséges az igazgatótanács, mert így a helyi, regionális 
érdekek és az intézményi érdekek is összhangba kerülnek. Amellett lenne, hogy 
megmaradjanak és bizonyos feladatokat fentről delegáljanak oda. 

Gregersen-Labossa György lelkész komplex módon látja a kérdést. Az igazgatótanács óriási 
lehetőség arra, hogy nagy szakmai tudású, ám az egyházon kívüli embereket is bevonjunk a 
munkába. Helyi tanácsadó testület lehet ez, semmiképpen nem szabad megszüntetni őket. 

Prőhle Gergely országos felügyelő Gabnai Sándor helyzetleírásával egyetértett, de 
Gregersen-Labossa György megjegyzésével is. A fenntartó és az intézményvezető együttes 
döntése és véleménye fontos az igazgatótanácsok létrehozásához. 

Ezután Ittzés András válaszolt a felvetésekre. 

Székács György országos ügyész az átruházható jogkörök listáját sorolta fel. 

13.20 

Továbbra is parázs vita van a kérdésről. 

13.27 

A szavazás eredménye: a zsinati tagok szerint az igazgatótanácsokat ne szüntessük meg.  

background image

Prőhle Gergely szerint a fenntartónak, az intézményvezetőnek és a helyi gyülekezet 
képviselőjének (ha nem ő a fenntartó) kellene a pontos összetételről és a feladatokról 
megegyezniük. 

13.41 

A fenntartói jogkör csökkentésének irányát is támogatták a zsinati tagok. 

13.42 

Ebédszünet következik. 

14.51 

A hetedik ülés kezdődik, amelyen elnököl: Rostáné Piri Magda, a zsinat lelkészi alelnöke. A 
2005. évi IX. törvény – Az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről – 
módosítása – elvi, előkészítő vitáját tárgyalják meg. László Virgil zsinati tag, a zsinat által 
kiküldött munkacsoport vezetője az előterjesztő. 

Az elmúlt zsinati ülésszakon a fegyelmi szabályozásunk felülvizsgálatával kapcsolatos elvi 
vitára beterjesztett anyagunk pontjai közül döntés született a megindított fegyelmi eljárás 
szintjeivel, a bíróság jogkörével, valamint a keresetindítás, a képviseleti összeférhetetlenség, a 
súlyosbítás tilalma a felülvizsgálati eljárásban pontokkal kapcsolatban. A „Ki 
kezdeményezheti az eljárást?” kérdésben nem volt ugyan szavazás, de egyetlen ellenérv sem 
hangzott el, így ezt lezárt kérdésnek tekintik. Az eljárás fokozatossága, az eljárás 
kezdeményezése és megindítása, a püspök kegyelmi jogkörének léte, mibenléte, annak 
terjedelme kérdésköre fennmaradt. Amennyiben a zsinat állást foglalna ezekben kérdésekben, 
úgy az őszi ülésszakra általános és részletes vitára kész jogszabályszöveg-tervezetet lehetne 
benyújtani. 

15.18 

A zsinat támogatta azt, hogy a kerületi elnökség döntsön a fegyelmi eljárás megindításáról. 

A zsinat támogatta az alábbi felvetést: Az Országos Fegyelmi Bizottság a továbbiakban hét 
tagból áll majd. Minden kerület delegál a bizottságba egy lelkészt, aki a kerület püspök 
helyettese, és jogászként a kerületi ügyészt. A fegyelmi bizottság elnöke pedig az országos 
ügyész lesz. Így a bizottságból mindig egy három fős, az elnök által kijelölt tanács járna el. 
Ahonnan jön az ügy, annak a kerületnek az ügyésze és püspök helyettese automatikusan tagja 
az eljáró fegyelmi tanácsnak, összeférhetetlenség esetén egy másik püspök helyettes, ügyész 
vagy az országos ügyész. Az eljáró fegyelmi tanács harmadik személyének meghatározásakor 
az elnöknek szabad mozgástere lesz. Ha például tévtanítás a fegyelmi eljárás oka, akkor két 
lelkész és egy jogász, ha valamilyen jogi vagy gazdasági természetű ügy, akkor két jogász és 
egy lelkész stb. jár el. 

A zsinat irányt mutatott a következőkben: a becsületszék fegyelmi eljárássá nem alakuló 
ügyek esetében működik. Az adott kerület püspökének, a Püspöki Tanács véleményének 
kikérése után legyen joga a lelkészi jellegtől való megfosztást kimondó fegyelmi bizottsági, 
illetve bírósági ítélet után az azzal való egyetértésre vagy egyet nem értésre. 

background image

15.31 

A nyolcadik ülésen Tölli Balázs, a zsinat nem lelkészi alelnöke elnököl és sor kerül az etikai 
bizottság jelentése alapján, a lelkészek válásával kapcsolatos törvényi szabályozások elvi 
vitájára. Szarka István esperes, a bizottság elnöke terjeszti elő a kérdést. 

 

A Püspöki Tanácsot felkérte a zsinat, hogy az etikai bizottság és a törvényelőkészítő bizottság 
által előkészített törvényjavaslattal kapcsolatban mondjon véleményt 2016. június 30-ig. 
Felkérik az Esperesi Tanácsot és az espereseket, hogy illetékességi területükön tárgyalják meg 
és véleményezzék a törvényjavaslatban foglaltakat. Véleményüket 2016. szeptember 30-ig 
alakítsák ki és tájékoztassák a zsinati elnökséget erről. A zsinat a soron következő ülésszakon 
folytatja le a törvényjavaslat általános és részletes vitáját. 

17.09 

A tizedik ülésen Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnökletével sor kerül a '2000. 
évi I. törvény módosításáról – Az egyház háztartásáról szóló törvény megalkotása' című 
előterjesztés előkészítő, elvi vitájára. Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke teljeszti elő 
a javaslatot.  

Ebben az új törvényben többek között a gazdálkodás alapelvei, az egyházi kölcsönös 
teherhordozás, az egyházháztartás rendszere (egyházkerület, egyházmegye, egyházközségek, 
intézménye), a tervezés és beszámolás alapvető szabályai, a gazdálkodás szabályai, a 
támogatások kezelése, a gazdálkodás biztos intézménye, a kötelezettségvállalás, a pénzügyi 
ellenjegyzés, a teljesítésigazolás és utalványozás, az egyházi gazdálkodás ellenőrzése (belső 
ellenőrzés, számvevőszéki ellenőrzés, egyházközségi, egyházmegyei és országos 
számvevőszéki ellenőrzés, jogi személyi alapítási és működési szabályozása fogalmazódna 
meg. 

Szeptember 15-ig a zsinat tagjai az elvi vita tárgyát képező gondolataikat megoszthatják a 
zsinat levelező listáján. 

17.22 

Abaffy Zoltán zárszavában elmondta, hogy a következő zsinati ülést 2016. november 17-én és 
18-án tartják majd. 

Az ülés imádsággal zárult.