background image

A X. zsinat 13. ülésszakának első napjáról 

Aszód  –  Az  Aszódi  Petőfi  Sándor  Evangélikus  Gimnázium  és  Kollégium  ad  otthont  2016. 
november  18-án  és  19-én  a  zsinat  novemberi  ülésszakának.  Az  eseményekről  igyekszünk 
folyamatosan  frissülő  anyagunkban  tudósítani.  ELSŐ  NAP.  –  KÉPEKKEL,  CSATOLT 
ANYAGOKKAL! 
 
9.00 
A zsinaton áhítatot tartott Szemerei János püspök, majd megkezdődött az első ülés, amelyen 
Abaffy  Zoltán,  a  zsinat  nem  lelkészi  elnöke  elnökölt.  Sor  került  a  zsinati  elnökség 
beszámolójára, Abaffy Zoltán ismertette az utóbbi hónapok neves eseményeit. 
Ezután  a  bizottsa

́gi  elnökök  beszámolója  következett.  A  törvényelőkészítő  bizottság 

vezetője, Ittzés András, elnök a zsinati határozat a nyelvhelyességi javításokról tárgykörben 

szólt. 
A teológiai bizottság elnöke, Orosz Gábor Viktor sajnos nem küldött beszámolót és nem is 
jelent meg az ülésen, így az ő jelentésére nem került sor. (Orosz Gábor Viktor írásban kérte 
kimentését az ülésszakon való részvétele alól.) 
Solt-Száraz Csengének az ügyrendi bizottság elnökének beszámolójára került sor ezután. Az 
ügyrend  módosítására sajnos  most sem kerülhetett sor, mert nincsen  jelen annyi zsinati tag, 
amely az érvényes szavazáshoz szükséges lenne. 
A bajor zsinat képviselői nem jöttek el a zsinatra, így az ő köszöntésükre nem kerülhetett sor. 
9.50 
A ma

́sodik ülésen Tölli Balázsnak, a zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével sor került az 

országos tisztségviselők éves beszámolóira. 
 
Gáncs Péter elnök-püspök beszámolója a Jubileumi esély:  legyünk végre teológusok! címet 
viselte  és  cikkünkhöz  csatolt  fájlként  végig  elolvasható.  Szövegét  a  reformáció  500. 

évfordulójának célegyenesébe  fordulva,  felütésként Luther híres tézise az „oratio, meditatio, 

tentatio faciunt theologum” egyes gondolatai köré csoportosította.  
 
10.20 
Hozzászólások érkeztek a jelentéssel kapcsolatban, Stermeczki András, Solt-Száraz Csenge 
és  Fábri  György,  valamint  Rück  András,  Detre  János
  reflektáltak  a  beszámoló  egyes 
gondolataira.  A  hitoktatással  és  a  politikai  állásfoglalásokkal  kapcsolatban  kérdezték  a 
püspököt. 
 
10.55 
A zsinati tagok elfogadták a jelentést. 
Most  Prőhle  Gergely  országos  felügyelő  éves  jelentése  következik.  A  jelentést  szintén  a 
mellékletek között találják meg. 
 
Az  országos  felügyelő  reflektált  közéleti  kérdésekre,  a  migráció  által  felvetett  problémákra, 
egyházunk nyilvános megnyilvánulásaira, a pályázati forrásokra, az intézmény-átadásokra, az 
1%-os  beve

́telek  alakulására  és  az  egyházi  médiumok  fejlődésére  is.  Szólt  egyházunk  belső 

életét  elemezve  intézményeinkről,  a  lelkészképzésről,  a  hitoktatásról, a  gyülekezetek  jogi 
szeme

́lyisége kapcsán kialakult vitáról. 

11.10 
A felügyelői jelentést elfogadták. 
 
 

background image

11.38 
Hafenscher Károly zsinati lelkészi elnök jelentésével folytatódott az ülés. A szöveg A félelem 
lelkét adta nekünk az Isten? NEM! címet kapta. 2017-re tekintve intett arra, hogy ne pusztán 
eseménykövetők, hanem Krisztus-követők legyünk. A gyökereket komolyan véve, de valóban 
jövőorientáltan a mában kell élnünk - intett a zsinati lelkészi elnök. 
A beszámolót a zsinati tagok elfogadták. 
 
11.51 
Abaffy Zoltánnak, a zsinat nem lelkészi elnökének beszámolója következik. 
Abaffy  szomorúan  számolt  be Dobrovolni  Máté  zsinati  tag  és  bizottsági  tag  lemondásáról, 
majd az előző ülésszakok munkájára tért ki. Ezután önvizsgálatra szólította fel a zsinati tagokat, 
majd a missziói tevékenység megújítására irányította a tekinteteket. Megkerülhetetlennek ítélte 
a  struktúra  kérdésének  megtárgyalását,  felszólított  a  felmerülő  kérdésekre  való  mielőbbi 
válaszadásra. 
A beszéd közben sor került a déli imádságra is. 
 
12.08 
Hozzászólások kezdődtek. 
Fábri  György  kritikai  megjegyzést  tett  a  zsinat  munkáját  illetően,  hiszen  a  beszámolókból 
látszik, hogy bár a zsinati vezetők mindent megtettek annak érdekében, hogy számos kérdésben 
előrelépés történjen, de sajnos ez mégsem volt így. 
Tóth Melinda Anna szerint nem csak a negatívumokról, a bizonytalanságokról kellene szólni 
a beszámolóknak, hanem vannak igenis értékeink, a kősziklára - amely megvettetett - tudunk 
építeni.  
12.20 
A szavazást a jelentés elfogadásáról leállították.  
Prőhle Gergely országos felügyelő a mai délelőtt rezüméjét önmaga és a zsinati tagok számára 
is megfogalmazva elmondta, hogy sajnos úgy érzi, nem jutottunk el A-ból B-be. Számos olyan 
kérdés  maradt  nyitva,  amelynek  tisztázása  fontos  lenne.  Elpuskázott  lehetőségnek  ítélte  az 
alkalmat és azt kérte, hogy úgy ne menjünk el, hogy a jelentések tartalmáról nem beszélünk. 
Tölli  Balázs szerint  napirend  módosításra  és  konkrét  határozati  javaslatra  lenne  szükség  a 
felvetett kérdéssel kapcsolatban. 
Ittzés András a generálódott feszültségre és indulatosságra reagálva elmondta, hogy minden 
országos  tisztségviselő  törvényi  kötelessége  az  éves  beszámolók  elkészítése.  A  zsinat 
munkájának kritizálását saját magunk kritikájával kell kezdenünk - mondta. 
Lázár Zsolt egyetértett az előtte szólóval és alátámasztotta azt, hogy ne a beszámolók idején 
foglalkozzanak a konkrét kérdésekkel. Műhelymunkára és előkészítésre van szükség. 
Kendeh Gusztáv azt javasolta, hogy a bizottsági beszámolókat ne csak beadni kelljen, hanem 
igenis  a  bizottsági  vezetők  tartsák  meg  azokat,  legyen  róluk  vita  és  így  legyen  a  működési 
területeknek visszajelzése. 
Abaffy  Zoltán  megjegyezte,  hogy a  műfaji  kérdések  sajnos  elviszik  mondanivalójának 
summáját.  Vitázott  az  országos  felügyelővel,  hogy  most  kellene  minden  fontos  kérdést 
megtárgyalniuk. Visszatérő témák voltak mind a négyük beszámolóiban, amelyek aztán a két 
nap zsinati ülés alatt vissza fognak térni és tárgyalásra kerülnek. 
Sztrókai András arra hívta fel a figyelmet, hogy sajnos a falvak elhalásra vannak ítélve, onnan 
a hívek elmennek, így a lehetőségek beszűkülnek. Megállapította, hogy nincsenek kihasználva 
a  hitoktatási  lehetőségek.  Javasolta  szoktassák  hozzá  a  gyerekeket  már  az  iskolában  az 
adakozásra. A hazaszeretetre kell nevelni és nem szabad, hogy a liberális kozmopolita nézetek 
domináljanak.  Meg  kell  találni  a  módszereket  arra,  hogy  megakadályozzuk  a  fogyást. 

background image

Megjegyezte,  hogy  a  migráció  romba  dönti  Európát,  össze  kell  fogni  a  megmaradásért. 
Mindenféle megmételyező gondolat mögé kell állni. 
A zsinati tagok elfogadták végül a zsinat nem lelkészi elnökének a jelentését. 
12.45 
Következik a harmadik ülés, amelyet Abaffy Zoltán a zsinat nem lelkészi elnöke vezet. A téma 
a Magyarországi Evangélikus Egyház 2017. évi költségvetése lesz. 
Előterjesztő:  Prőhle  Gergely  országos  felügyelő  és  Lőrincz  Szabolcs gazdasági  igazgató, 
operatív igazgató-helyettes. 
A költségvetésben prioritásként kezelték a hitoktatók és a hitoktatás ösztönzését, az ifjúsági 
munka  megerősítését,  ifjúsági  vezetőképzést,  a  lelkészi  munka  minőségbiztosításának 
rögzítését,  a  lelkészi  életpályamodellt.  A  2017-es  évre  tekintettel  a  Reformációi  Bizottság 
számára átcsoportosításra kerülnek összegek, többletköltségként szerepel az Üllői úti székház 
felújításának befejezése. Az országos felügyelő méltatta a Deák téri Insula Lutherana minőségi 
terének létrejöttét. Fontos lenne, ha az Üllői út is ilyen fajsúlyos kisugárzást kaphatna. 
 
12.50 
Lőrincz  Szabolcs  elmondta,  hogy  az  egyházi  működési  feladatok  határozták  meg  az  idei 
költségvetési  felosztást.  Az  állami  céltámogatások  a  köznevelési  feladatokra,  a  diakóniai 
feladatokra, a gyűjteményi feladatokra, és a kistelepülési támogatásokra lesznek felhasználva. 
Az  elkülönített  alapok  jelentős  tartalékokkal  rendelkeznek,  így  a  Zelenka  Pál  Evangélikus 
Szolidaritási Alap, a befektetési alap, valamint az oktatási és a diakóniai feladatokra fordítható 
alapok is. A 2016-os maradványkeretekről 2017 májusi zsinaton lehet majd rendelkezni. 
Az  egyház  szabadon  felhasználható  bevételei  az  ingatlanjáradékból  és  az  egyszázalékos 
bevételekből  erednek.  Bár  az  egyszázalékos  felajánlás  összege  nőtt,  mégis  a  2017-es 
felhasználhat összeg jelentősen nem nőtt. 2016-ban a 2015. adóévről nyilatkozók közül 63.676 
fő adta az evangélikus egyháznak adójuk 1%-át, amely 2,8%-kal, azaz 1.753 fővel magasabb 
az  előző  évinél.  Az  általuk  felajánlott  összeg  285.417.162,-  Ft,  amely  7,7%-kal,  azaz 
20.394.030,- Ft-tal több az előző évi összegnél.  
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  költségvetésének  2017.  évi bevételi  főösszegét 
16.796.100.000,- forintban, kiadási főösszegét 15.490.700.000, - forintban állapították meg. A 
dokumentumok részletesen a zsinati tagok rendelkezésére lettek bocsátva. 
13.10 
Fábri  György két  határozati  javaslatot  is  tett.  Az  egyik  szerint  komolyan  kellene  a 
gyülekezetplántálást  támogatni  és  el  kell  gondolkodni  az  egyházfinanszírozás  új  útjairól,  az 
elkötelezett hívek tizedadásáról. 
Gáncs  Péter  püspök  szerint  kilenc  gyülekezet  plántálása  nem  csak  anyagi  feladatot  ró  az 
egyházra, hanem teológiait is. Meg kell találni ehhez a megfelelő embereket és az Evangélikus 
Hittudományi Egyetemen a szakirányú képzésüknek is be kell indulnia. 
 
13.15 
Fabiny Tamás püspök utalt más egyházak (baptista, református) példájának megismerésére. 
Az  egyházfinanszírozás  kérdésében  tanulhatunk  az  Amerikai  Evangélikus-Lutheránus 
Egyháztól (ELCA), mert az ő rendszerük hasonlít a legjobban a miénkhez.  
Kalincsák  Balázs elkeserítőnek  tartotta,  hogy  sok  lelkész  gondolkodik  az  életpályája 
elhagyásán, ezért támogatja az életpályamodell kidolgozását. 
Zsugyel János a Számvevőszék elnöke örvendetes változásnak ítélte, hogy az idei évben egy 
egyszerűsített táblázatot kaptak a zsinati tagok, így jobban átlátható a költségvetési tervezet. 
Ezután Isó Zoltán és Ittzés András röviden reagáltak a költségvetésre. 
Muntag  András szerint  bár  Zelenka  Pál  Alap  jelenleg  magas  tartalékokkal  rendelkezik,  de 
nemsokára lesz egy hullám, amikor sok lelkész nyugdíjba fog menni, viszont a tendencia az, 

background image

hogy  sajnos  nincsen  olyan  mértékű  jelentkezés  a  lelkészképzésre,  amely  biztosítaná  az 
utánpótlást. El kellene gondolkodni azon, hogy hogyan motiválják a fiatalokat, hogy a lelkészi 
pályát válasszák. 
 
13.42 
Szavazásra kerül sor.  
A költségvetést elfogadták. 
13.51 
Napirendi pontok módosításával most a tizedik ülés kerül előre, amelyen Hafenscher Károly 
elnököl és a tényfeltáró bizottság vezetője, Mirák Katalin számol be a bizottság munkájáról. 
Prőhle Gergely hozzászólásában megköszönte a bizottság munkáját és kérte, hogy az egyházi 
közvélemény figyelmét folyamatosan tartsuk fenn a témában az egyházi médiumainkban. 
14.45 
Az ebéd utáni ülésen dr. Hafenscher Károly a zsinat lelkészi elnökének elnökletével, Ittzés 
András  
előterjesztésében  a  MEE  hivatalos  lapjának  kiadásával  kapcsolatos  törvények 
módosításának  általános  és  részletes  vitájára  kerül  sor.  Javasolják,  hogy  az  Evangélikus 
Közlöny továbbra is maradjon fenn, de hogy milyen formában, az részleteiben szabályozható, 
de célszerűnek látszik, hogy papír alapon is elérhető legyen. 
A zsinati tagok megszavazták a közlöny ügyében hozott törvényt. 
 
15.08 
A  következő  ülésen  Rostáné  Piri  Magda  lelkészi  alelnök  vezetésével  kerül  sor  a  missziói 
munkaág  megújításának  kérdéseire.  Hafenscher  Károly  terjeszti  elő  A  misszió  a 
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  életformája  és  mandátuma  című  háromoldalas  anyagot, 
amely mellékleteink között olvasható. 
Mint ismeretes a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának elnöksége korábban felkérte 
az  országos  Missziói  és  Evangélizációs  Bizottságot,  hogy  dolgozza  ki  a  missziói  munkaág 
megújításának irányvonalait. Az elmúlt közel három esztendőben a – jóllehet zajlott a feladat 
végrehajtása, kommunikációs, értelmezési félreértések és eltérő igények és elvárások nyomán 
nem született meg egy konszenzuson alapuló, a zsinat által megtárgyalt és elfogadott anyag. A 
misszióban  érintett  szolgálattevők  és  a  bizottság  munkája,  illetve  a  Teológiai  Bizottság 
véleménye nyomán megszületett egy hatalmas (mintegy hetven oldalas) anyag, amely nem volt 
alkalmas  érdemi  tárgyalásra,  de  ezen  értékek  megtartására  és  a  tárgyalhatóság  érdekében 
született meg ez az összefoglaló anyag, abban a reménységben, hogy elindulhat az a folyamat, 
amellyel a ciklus végére lezárt missziói anyagot hagyhat jóvá egyházunk legfelsőbb döntéshozó 
testülete. 
A  kérdéshez  Lupták  György,  Stermeczki  András  és  Lupták  György,  valamint Koháry 
Ferenc 
is  hozzászóltak.  Kérdésként  merült  fel,  hogy  a  lecsupaszított  anyag  és  a  konkrét 
lépéseket  tartalmazó  mega-beadvány  milyen  viszonyban  vannak  egymással,  mik 
legyenek/lehetnek a további lépések. A MEE zsinata elvi támogatását adta a missziói anyaghoz. 
15.30 
A következő ülésen Tölli Balázs nem lelkészi alelnök vezetésével és Krámer György országos 
irodaigazgató  előterjesztésében  tájékoztatást  kaptak  a  zsinati  tagok  az  Üllői  úti  székház 
felújítási projektjéről. 
Megtudtuk,  hogy  a  2015.  októberében,  sikeres  ellenőrzéssel  lezárult  KEOP  pályázat  után  a 
felújítás  2.  ütemének  kivitelezésére  az  elnökség  által  kijelölt  három  építőipari  cég  pályázati 
meghívása  történt.  A  2016.  januári  tenderbontáskor  azonban  kiderült,  hogy  mindhárom 
árajánlat  jelentősen  meghaladta  a  rendelkezésre  álló  keretösszeget.  A  beruházás  sikeres 
megvalósítása érdekében több támogatási lehetőséget is felkutatva pályázatot adtak be a norvég 
alaphoz,  látogató  központ  létrehozására  a  kormányzat  felé.  Sajnos  ezek  nem  jártak 

background image

eredménnyel.  Az  építési  munka  755.905.512.-  + 27%  ÁFA,  azaz  bruttó  960.000.000.-Ft.  A 
versenyben a győztes a THERMO-ÉPGÉP. Az építési munkák határideje 2017. július 30. 
15.35 
A  következő  ülésen  Rostáné  Piri  Magda  vezetésével  sor  kerül  a  2005.  évi  VIII.  törvény 
mo

́ dosítása – Az egyház intézményeiről tárgykörre. 

Prőhle  Gergely  országos  felügyelő  az  Evangélikus  Országos  Gyűjtemény  törvényi 
szabályozásának  témáját  terjesztette  elő.  Ebben kezdeményezik  az  egyház  országos 
gyűjteményeinek  –  Evangélikus  Országos  Levéltár,  Evangélikus  Országos  Könyvtár, 
Evangélikus Országos Múzeum – integrálását, amelynek következtében 2017. január 1-jével 
új, önálló gazdálkodású gyűjteményi  intézmény  jönne  létre, valamint annak  működtetéséhez 
szükséges jogszabályi változtatások érdekében. 
 
Kendeh Gusztáv kezdeményezte, hogy az egyházzenei munkaág is ide tartozhasson. 
A zsinat támogatta az Evangélikus Országos Gyűjtemény létrehozását. 
15.50 
Krámer  György  előterjesztésében  a  Fejlesztési  és  Vagyongazdálkodási  intézményi  törvény 
szabályozásának vitája kezdődött. 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  országos  presbitériuma  25/1/2016.  (III.  17.)  számú 
határozatában  megalapította  az  Evangélikus  Fejlesztési  Irodát.  Az  alapító  okirat  szerint  az 
intézmény  feladata:  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  pályázatokkal  és  fejlesztésekkel 
kapcsolatos  céljainak  megvalósítása,  feladatainak  ellátása.  Az  intézmény  megalapítása  a 
pályázati  fenntartási  kötelezettségek  miatt  indokolt  és  sürgető  volt,  így  más  jogszabályi 
lehetőség  híján,  egyéb  oktatási  intézményként  alakult  meg.  Az  intézmény  gazdálkodási 
jellegéből  fakadóan a  szakmai  felügyeletet a gazdasági  bizottság látja el.  Mivel az országos 
presbitérium is észlelte a működési sajátosság és a törvényi lehetőségek közötti ellentmondást, 
a  határozat  szövegében  a  gazdasági-vállalkozási  tevékenységet  végző  egyházi  szervezet 
szabályozásának megalkotására kérte a zsinatot.  
 
16.00 
Ittzés  András  előterjesztésében  még  ezen  az  ülésen  sor  került  az  igazgatótanácsok 
működésének  szabályozására.  A  zsinat  támogatta  a  törvényelőkészítő  bizottság  javaslata 
alapján,  hogy  az  igazgatótanácsok  összetételének  és  hatáskörének  témakörét  általános 
formában leveszik a napirendről, és csak akkor tűzik újra napirendre, ha valaki részleteiben is 
átgondolt és indokolt, szövegszerű törvénymódosító javaslatot nyújt be. Támogatták, hogy a 
jövő  év  folyamán  történjen  meg  az  intézményi  törvény  módosítása  a  kisebb  jelentőségű 
témakörökben. 
16.28 
Napirendre került az ügyrend módosítása, Solt-Száraz Csenge előterjesztésében. 
 
16.39 
A  napirend  szerinti  kilencedik  ülésen  Tölli  Balázs  elnökletével,  Abaffy  Zoltán 
előterjesztésében kezdődik az egyház háztartásáról szóló törvény általános vitája. Felmerült a 
közös  teherhordozás  kérdése,  az  egyházközségek,  egyházmegyék  és  egyházkerületek,  az 
országos egyház és az intézmények gazdálkodása, a gazdálkodási szabályzatok, költségvetés, 
bérszámolás, a vagyongazdálkodás, a támogatások kezelése, a gazdálkodási biztos intézménye, 
a  kötelezettségvállalás,  a  pénzügyi  ellenjegyzés,  teljesítésigazolás,  utalványozás,  az  egyházi 
gazdálkodás ellenőrzése, vezetői-, fenntartói, belső-, számvevőszéki ellenőrzés, a különböző 
szintű  számvevőszékek  működése,  a  civil  szervezet  és  a  gazdasági  társaság  alapításának 
kérdése. 
 

background image

Több hozzászólás is érkezett az általános vitához. 
17.10 
A  következő  ülésen  Rostáné  Piri  Magda  elnökletével  egyházunk  működésének  szerkezeti 
egyszerűsítésének  kérdése  kerül  napirendre  Prőhle  Gergely  országos  felügyelő 
előterjesztésében. 
A  felügyelő  elmondta,  hogy  mindenféle  statisztikai  adatból  már  régóta  látszik,  hogy  a 
gyülekezetek drámaian fogynak és az intézményeink számának emelkedése sem hozta meg azt 
a  várt  eredményt,  amely  a  fogyást  megállíthatná.  Tudja,  hogy  a  Szentlélek  erejére  kell 
hagyatkozni, de tegyünk meg a magunk erejéből is mindent, amit tehetünk. 
Épp  ezért  gondolkodni  kezdtek  azon,  hogyan  lehetne  egy  olyan  rendszert  kitalálni,  amely 
legalább  az  erőforrásokkal  jobban  tud  gazdálkodni.  Azokat  a  gyülekezeteket,  ahol  az 
intézmények  mérete  és  a  vasárnap  istentiszteletekre  járók  száma  arányos,  jobban  kellene 
támogatni és meg kellene gátolni azt, hogy olyan területekre fektessünk energiát, ahol láthatjuk, 
hogy  az  evangélikusságnak  már  befellegzett.  A  felügyelő  szerint  nem  kell  idegenkedni  a 
nyugati folyamat mintájával, ahol templombezárásokra sor kerül. Felvetette a kérdést, mikor 
mondjuk ki mi is azt, hogy bizonyos helyeken nem rendelkezünk már életképes egységekkel. 
A  javaslat  szerint  a  héttagú  elnökség  megszüntetésével  kiküszöbölhetőek  lennének  a 
párhuzamosságok. 
 
Az országos presbitérium lenne az egyház operatív testülete és két ülés között pedig az országos 
elnökség (elnök-püspök és országos felügyelő) járna el.
 
A  gyülekezetek  működőképességének  felmérése  után  csökkenteni  kellene  az  egyházmegyék 
számát és meg kellene határozni ezek funkcióját. 
 
Át kellene tekinteni valamennyi testület létszámát, hatáskörét, feladatát.  
Az ötszáz éves jubileumra a gyülekezetépítési munkát prioritássá kellene tenni. 
17.30 
Lázár  Zsolt  szerint  az  egyház  szanálása  folyik  ezekkel  az  intézkedésekkel,  amikor  a 
gyülekezetek  támogatását  akarják  megvonni  egyházvezetői  szinten.  Sajnálja,  hogy  a  nagy 
egyházi projektekre milliárdokat adunk ki, de a kis gyülekezetek megmentésére nincsen pénz 
és ott struktúraváltást szorgalmaznak. Kiforratlan, szóbeszéd útján terjedő ötletelések kerülnek 
be a zsinat elé az új esperesi modellről. Nem tudja vállalni azt, hogy gyülekezeti lelkészként, 
esperesként ezekkel az ötletekkel a gyülekezetei elé álljon. 
Prőhle Gergely szerint valahol el kell kezdeni a változtatást. A nagy projektekkel nem furcsa 
fényűzés zajlik, hanem kultúramegmentés - mondta cáfolatul az esperes szavaira. Megpróbált 
az esperesi konferencián válaszokat kapni kérdéseire, de az esperesek nem voltak hajlandóak 
bökszavas válaszokat sem adni. 
Sztrókay Attila biztos abban, hogy aki ehhez a témához hozzászól, azt érdekli az egyház jövője 
és  aggódik  érte.  Sajnos  a  népszámláláskor  sokakat  nem  kérdeztek  meg  a  felekezeti 
hovatartozásról. Az egyházi nyilvántartásban szereplő személyeken kívül fel kellene kutatni, 
vannak-e bizonyos településen evangélikusok. A templom az Isten háza, rettenetes dolog ezt 
szanálni.  Biztosan  lesznek  olyan  helyek,  ahol  a  templom  elnéptelenedik,  de  missziós 
templomként még működhet és lehet, hogy később gyülekezet is szerveződik majd körülötte. 
Sólyom  Tibor  hozzászólásában  egyetértett  az  országos  felügyelő  diagnózisával. 
Lelkészcentrikus  egyház  vagyunk  -  mondta.  -  Feladatokat  kellene  adni  a  nem  lelkészi 
munkatársaknak. A struktúra mellett ezt is be kellene építeni. 
Hafenscher Károly szerint épp a gyülekezetek érdekében kell a szerkezetet egyszerűsíteni, de 
szó sincs arról, hogy struktúrát kellene váltani. A grémiumokban az agyonterheltség miatt kell 
létszámot  csökkenteni  és  az  erőket  másra  kell  fordítani.  Javasolta,  hogy  próbáljuk  meg 
félretenni a bizalmatlanságot. Intett arra, hogy együtt kell a jövő felé mennünk. 

background image

Fábri György örült a kialakult vitának és javasolta, hogy bármilyen modell javaslói dolgozzák 
ki  véleményüket  és  adják  be  megtárgyalásra.  Ő  is  tagadta  az  egyházvezetéssel  szemben 
felhozott vádakat. 
Isó  Zoltán  szerint  a  helyzet  siralmas,  de  nem  reménytelen,  mert  vannak  élő  gyülekezetek. 
Vannak halódó és kísérésre szoruló gyülekezetek is. De át kell gondolni a struktúraváltás előtt 
az illető személyek feladatait, csak akkor lehet belevágni. 
Szabó  Szilárd  a  teremben  uralkodó  lesújtó  pesszimizmusról  beszélve  elmondta,  hogy  az  ő 
hétköznapjai  szerencsére  nem  ilyenek  szoktak  lenni.  Az  országos  felügyelő  által  ismertetett 
tényekkel  ugyan  nem  lehet  vitatkozni,  de  a  struktúra  az  mindig  meghatározza  a  működési 
területeket. Fontos, hogy a tisztségeket betöltő emberek hogyan töltik ki pozícióikat. Frusztrált 
az  egyház  vezetősége,  mindenki  felelősöket  keres,  hárítják  a  felelősséget  lelkészekre,  más 
vezetőkre, de ez nem jó irány.  
Buday-Malik  Adrienn úgy  reflektált  az  előterjesztésre,  hogy  homályos  előterjesztések 
kerültek  a  zsinat  elé,  nincsenek  valódi  helyzetfeltárások  mögötte,  nincsen  meg  a  diagnózis. 
Véleménye szerint szakmailag képzett munkatársakra lenne szükség a lelkészek, esperesek és 
egyházvezetők mellett. 
Fabiny Tamás szerint ilyen beszélgetéseket igenis le kell folytatni, tételezzünk fel egymásról 
jót a vita során. Ugyanazt akarjuk az egyházban, amely nem organizáció, hanem organizmus 
(1Kor 12). 
Solt-Száraz  Csenge  szerint  évek  óta  vannak  jelek  az  egyház  válságára.  Humánerőforrás 
tekintetében  egyházunk  a  kritikus  szint  alá  süllyedt.  Meg  kellene  az  okokat  találni  a 
csökkenésre. Véleménye szerint kevés a láthatóan átadott élet, pedig az emberekben iszonyúan 
nagy a spirituális éhség. Ha mi ezt nem tudjuk megadni,  akkor megtalálják máshol. Szükség 
lenne megújulásra, karizmatikus vezetőkre. 
Győri Gábor sokat tanult és kapott a mai üléstől. Az egyházmegyék csökkentése defenzív szó, 
nem ezt kellene használni, hanem azt, hogy átcsoportosítás. Az espereseket helyzetbe kellene 
hozni. 
Roncz Béla szerint a statisztikák sosem mutatnak megfelelő adatokat. Nyomon lehetne követni 
az  elvándorló  családokat,  sőt  a  külföldön  munkát  vállalókat  is.  Nem  csak  a  gyülekezeteket, 
hanem az iskolákat és az iskolalelkészi hálózatot is meg kellene erősíteni. 
Bárdossy Tamás reméli, hogy végre elindul egy olyan folyamat, amelyet majd a végén siker 
koronáz meg. 
Balicza  Máté  szerint  fontos,  hogy  a  szervezeti  és  a  lelki  kérdéseket  ne  állítsuk  egymással 
szembe.  
Kalincsák  Balázs  az  átalakítás  szó  helyett  a  reformációt  szeretné  alkalmazni.  Nem  szabad 
elkeseredni, meg kell erősíteni egymást és bizakodva kell tekinteni a reformáció ünnepi éve elé. 
Alulról kellene építkezni, a gyülekezetek felől. 
Rück András szerint ki kell menni a templomok falai közül is és lesz élet.  
Stermeczki  András szerint Mt 28,28 szerint nem csak evangélikusokban kell gondolkodni, 
mert a missziói parancs alapján mindenkihez kell szólnunk. 
Prőhle Gergely zárásként elmondta, hogy egy-egy pozitív tapasztalatból kiindulva nem lehet 
az egész egyház pozitív helyzetére következtetni. Nincsen vízió nélküli állapot egyházunkban, 
hiszen  tudatos  előkészítettsége  volt  az  itt  vázolt  javaslatnak.  Pozitívnak  és  előremutatónak 
tartotta a vitát. 
A 291-es énekkel zárult a zsinati ülés. Holnap folytatódik a tárgyalássorozat. 
 

 
 

background image

A  X.  zsinat  13.  ülésszakának  második 

napjáról 

 
Aszód  –  Az  Aszódi  Petőfi  Sándor  Evangélikus  Gimnázium  és  Kollégium  ad  otthont  2016. 
november  18-án  és  19-én  a  zsinat  novemberi  ülésszakának.  Az  eseményekről  igyekszünk 
folyamatosan frissülő anyagunkban tudósítani. MÁSODIK NAP.  
 
9.15 
A kezdődő tizenegyedik ülésen Tölli Balázsnak vezetésével, Abaffy Zoltán előterjesztésében 
sor kerül a Törvény az egyház háztartásáról (a 2000. évi I. tv. módosítása) részletes vitájára. A 

változtatásokkal befogadott törvényt végül a zsinat elfogadta. 
9.26 
A  tizenkettedik  ülés  a  Reformációi  Emlékbizottság  vezetőjének,  Fabiny  Tamásnak  a 
beszámolójával folytatódik, Abaffy Zoltán elnökletével. 
A Reformációi Emlékbizottság a zsinat által a 2009. évi III. törvényben meghatározott keretek 
közt folytatja munkáját, évi négy alkalommal ülésezik. Az emlékbizottság védnöki körének új 
tagjai:  Ittzés  Mihály  zenepedagógus,  Konok  Tamás  festőművész  és  Tátrai  Zsuzsanna 
néprajzkutató.  A  2016-os  évben  is  számos  találkozásra  került  sor  a  testvéregyházak 
képviselőivel és az illetékes állami intézményekkel, amelyekről részletesen szólt Fabiny Tamás 
a beszámolójában. 
Részletezte  azt  a  munkát  is,  amelyet  az  elmúlt  évben  a  bizottság  elvégzett  (tudományos 
konferenciák,  digitalizálási  program,  pályázatok,  könyvkiadás,  kiadványok,  bemutatók, 
múzeummegnyitó stb.). 
Az előadó kitért  a lundi katolikus-evangélikus  imaalkalom  jelentőségére és az e mögött álló 
teológiai munka, pasztorációs munka fontosságára is, érintve az együttműködés további fontos 
területeit, illetve több egyházi bevonását is a párbeszédbe. 
Külön  kiemelte  a  Luther  válogatott  művei  sorozat  újabb  kötetei  mellett  az  Egyességi  irat 
magyar fordításának megjelentetését, a Protestáns műzenei antológiák I. – Korálfeldolgozások 
a lutheri reformáció első évszázadából című hiánypótló kötet és A szembenállástól a közösségig 
dokumentumot. 
Örömmel  említette  az  állami  Reformáció  Emlékbizottság  pályázatait,  amelyeken  számos 
evangélikus  egyházközség  is  indult.  Szólt  a  Refo500  holland  kezdeményezésű 
kutatócsoportról. 
Külön hangsúlyt kapott beszédében a digitalizálási munka, amely a 21. században rendkívül 
fontos területté vált. 
Fabiny  Tamás  elmondta,  hogy  a  Luther-rajzfilmsorozatból  eddig  öt  epizód  készült  el,  ezzel 
párhuzamosan zajlik az egyes epizódokhoz a digitális tananyag kidolgozása, mely korosztályos 
bontásban és a különböző (szaktárgyi,  hittan- és gyülekezeti) csoportok igényeit  figyelembe 
véve kínál sokszínű feladatbankot, óraterveket. Ez utóbbi munkát az Evangélikus Pedagógiai–
Szakmai Továbbképző Intézet koordinálja.  
A  magyar  változat  mellett  készül  a  német  és  angol  professzionális  szinkron,  valamint 
előrehaladott  tárgyalások  folynak  a  portugál  (brazil)  és  finn  változat  elkészítéséről.  A 
nemzetközi  egyházi  támogatók  mellett  a  német  nagykövetség,  illetve  filmes  pályázatok 
bevételéből tudjuk finanszírozni a gyártást. Több fesztiválon is neveztük a rajzfilm különböző 
epizódjait  (Kecskeméti  Animációs  Filmfesztivál,  Ars  Sacra  Fesztivál,  Oului  Gyermek-  és 
Ifjúsági  Filmfesztivál  - Finnország). Nyilvános vetítésekre két ízben, az Ars Sacra Fesztivál 
keretében, egy ízben pedig a Bem moziban, ökumenikus kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve 
került sor - mondta Fabiny Tamás.  

background image

„A  Reformációi  Emlékbizottság  törekedett  arra,  hogy  a  központi  projektek  (könyvkiadás, 
digitalizálás stb.) mellett megőrizze tevékenységének gyülekezeti fókuszát. Ennek érdekében 
született  a  gyülekezeti  programok  tára,  a  Luther-kártyajáték,  egyházkerületi  kórustalálkozó, 
korálünnep, a magyar nap Wittenbergben terve, a közös bűnbánati liturgia magyar változata és 
egy ökumenikus énekeskönyv megújításának gondolata is. 
Gáncs Péter hozzászólásában elmondta, hogy a tegnapi napon Pannonhalmán a Szent Márton-
év  zárásaként  és  a  reformáció  évének  nyitányaként  tartott  beszédet,  ami  igen  előremutató 
lépésnek tekinthető. 
Laborczi  Géza  gyülekezeti  szintű  illusztrációt  hozott  a  püspök  ökumenikus  közeledésére, 
megosztotta a hallgatósággal egy görög katolikus pap hozzá írt személyes üzenetét. 
Mészáros Tamás a 2017-es nagy ünnepekről kérdezett, Hafenscher Károly miniszteri biztosi 
tisztségében elmondta, hogy számos pályázat jelent meg a napokban is gyülekezetek és a civil 
szervezetek számára. 
Kendeh  Gusztáv  hozzászólásában  az  egyházzenei  bizottság  rendezvényeit  emelte  ki 
(kerületi/országos kórustalálkozó). 
Győri  Gábor kérdezte,  hogy  a  2017-es  év  ünnepi  alkalmain  hogyan  tudnak  részt  venni  a 
gyülekezetek. 
Fabiny Tamás elmondta, hogy korábban a református egyházban a Kálvin Bizottság működött. 
Október 31-én a Papp László Sportarénában lesz megemlékezés az összes protestáns egyház 
számára,  de  felhívják  a  figyelmet  arra,  hogy  ettől  az  alkalomtól  függetlenül  legyenek 
istentiszteletek az evangélikus templomokban is. 
Hafenscher  Károly  ismertette,  hogy  január  6-án  gazdag,  interaktív  kulturális  pogrammal 
készülnek, amely a reformáció kifejezetten magyar értékeit kívánja megmutatni. Ez a program 
a MÜPÁ-ban lesz, amely befogadóképességénél fogva korlátozott számú résztvevővel számol. 
Október 31-én viszont tágabb  merítésű  lehet, viszont élőben a televízióban  is  nyomon  lehet 
majd követni az eseményeket az arénából. 
Fábri György megköszönte a beszámolót és örömét fejezte ki a sokszínű programok és tervek 
miatt. Felvetette a kérdést, hogy vajon sikerül-e az egyházról és a reformációról olyan képet 
festenünk  a  világ  számára,  amit  szeretnénk.  Kérte,  hogy  ne  mondjunk  le  arról,  hogy  a 
Magyarországi Evangélikus Egyházat lutheránus egyházként megmutassuk. Fontos az október 
31-i program az arénában, de jó lenne, ha az ünnep evangélikus jellege mégis megmaradhatna. 
Detre János utánanézett,  hogy 100 évvel ezelőtt hogyan ünnepelték  meg a 400. évfordulót. 
Igehirdetési  blokkot  dolgoztak  fel  és  ebben  a  szellemben  zajlott  az  igehirdetés.  Feltétlen 
szükség lenne hasonló módon az egyház népének megmozgatására. 
Fabiny Tamás szerint jó lenne, ha a központi ünnepség mellett lennének a gyülekezetekben 
evangélikus programok, szerinte jól előkészítve mindkettőt meg lehet erősíteni. Hangsúlyozta, 
hogy a reformációi megemlékezések ne pusztán egy napra koncentrálódjanak. Vannak tervek a 
református-evangélikus közös zsinatra is, amelyet a Fasorban tartanának. 
10.22 
A zsinat elfogadta a jelentést. 
10.24 
A  tizenharmadik  ülésen,  Abaffy  Zoltán  elnökletével  kerül  sor  a  lelkészek  válásával 
kapcsolatos törvényi módosítások általános vitájára, Szarka István előterjesztésében. 
Az előterjesztő elmondta, hogy külföldi és hazai, más egyházak példáját vizsgálták a kérdésben, 
és a  lelkészi  munkaközöségekben (LMK)  is  megtárgyalták a témát. Fontos gondolatuk volt, 
hogy nem fegyelmi vétség, hanem etikai kérdés a válás. Az fogalmazódott meg, hogy ne csak 
szóljunk  az  okokról,  hanem  tegyünk  is  ellene.  Ezért  a Gyülekezeti  és  Missziói  Osztály 
szervezésében,  holland  segítséggel  kapcsolatépítő  párterápia  indul.  Túljelentkezéssel 
számoltak, tehát igény van a prevencióra. 

background image

Az etikai bizottság képviseletében először is a zsinatnak kell döntenie a törvényi szabályozás 
szükségességéről. De a zsinat már hozott ilyen határozatot. 
A lelkészek házasságának felbontása kérdésében egy A és egy B verziót tárgyalnak meg. A B 
verzió egy sokkal részletesebb kivizsgálást feltételez a válással kapcsolatban. 
A benyújtott verzió a tárgyalás előtt így hangzott: 
„A” változat: „A lelkészek házasságának felbontása  
33/A. § (1) A lelkész – házassági kapcsolatának megromlása esetén – a házasság felbontására 
irányuló kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja az illetékes esperest és püspököt az ő 
vagy házastársa válási szándékáról. 
 
(2)  A  kereset  beadásával,  de  legkésőbb  a  peres  eljárás  megindulásával  a  lelkész  szolgálati 
jogviszonya  felfüggesztésre  kerül,  a  házasság  jogerős  bírósági  felbontásával  megszűnik.  A 
törvény  erejénél  fogva  hatályba  lépő  felfüggesztés  részleges  vagy  teljes  megszüntetéséről, 
valamint a szolgálati jogviszony megszűnése esetén a lelkész további szolgálatáról – az illetékes 
esperes  és  a  szolgálatba  állítót  képviselő  testület  véleményének  figyelembe  vételével  –  az 
illetékes püspök dönt. A lelkész válása után választhatósága 3 évig a püspöki tanács egyetértési 
jogához kötött. 
 
(3)  A  (2)  bekezdésben  leírt  véleményezési  jog  gyakorlása  során,  amennyiben  egyházi 
önkormányzat  a  szolgálatba  állító,  akkor  a  presbitérium,  amennyiben  intézmény,  akkor  az 
igazgatótanács a szolgálatba állító képviselő testület. 
 
(4) A házasság jogerős bírósági felbontásával a lelkész minden – az egyházközségnél magasabb 
egyházkormányzati  szinten  viselt  –  tisztsége,  valamint  zsinati,  országos  presbitériumi  és 
országos  bírósági  tagsága  megszűnik.  Ilyen  tisztségre  és  testületi  tagságra  a  házasság 
felbontása után három évig nem választható.” 
 
„B” változat: „A lelkészek házasságának felbontása  
33/A. § (1) A lelkész – házassági kapcsolatának megromlása esetén – a házasság felbontására 
irányuló kereset előterjesztését megelőzően tájékoztatja az illetékes esperest és püspököt az ő 
vagy házastársa válási szándékáról. 
 
(2) A lelkész a házasság felbontására irányuló pert kezdeményező keresetlevél benyújtásának 
tényét  három  napon  belül,  az  ellene  indított  házassági  bontóper  tényét  az  erről  való 
tudomásszerzést követő három napon belül köteles bejelenteni az illetékes esperesnek. 
 
(3)  Az  esperes  –  a  püspök  egyidejű  értesítése  mellett  –  az  egyházmegyei  felügyelő  és  az 
espereshelyettes bevonásával 15 napon belül kivizsgálja az ügyet. 
 
(4) A vizsgálat során a (3) bekezdésben meghatározott tagokból álló bizottság a lelkészt és – 
amennyiben  erre  hajlandó  –  házastársát,  a  gyülekezet  felügyelőjét  és  a  presbitérium  tagjait 
meghallgatja.
 
(5) A vizsgálatról  az esperes írásbeli jelentést  készít a püspöknek, amelyben a megállapított 
tények  leírása  mellett  véleményt  nyilvánít  arról,  hogy  a  lelkész  szolgálati  jogviszonyának 
felfüggesztése indokolt-e vagy sem. 
 
(6) A püspök az eljárás alá vont lelkész szolgálati jogviszonyát – a házassági bontóper jogerős 
befejezéséig  –  felfüggesztheti.  Ha  azt  nem  tartja  indokoltnak,  akkor  a  lelkész  szolgálati 
jogviszonyával kapcsolatos döntést, szükség esetén a lelkész meghallgatása után, a házassági 
bontóper jogerős befejezése után hozza meg. 
 
(7)  Ha  a  püspök  a  lelkész  szolgálati  jogviszonyát  felfüggeszti,  egyidejűleg  dönt  az  emiatt 
szükséges  intézkedésekről,  többek  között  a  szolgálat  ellátásáról,  a  mérsékelt  jövedelem 
összegéről. 
 
(7) A házassági per jogerős befejezését az ítélet kézhezvételétől számított 3 napon belül a lelkész 
köteles az esperes útján bejelenteni a püspöknek. 
 
(8)  Ha  a  püspök  a  lelkész  szolgálati  jogviszonyát  megszünteti,  a  lelkész  minden  –  az 
egyházközségnél magasabb önkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint zsinati, országos 

background image

presbitériumi  és  országos  bírósági  tagsága  megszűnik.  Ilyen  tisztségre  és  testületi  tagságra 
három évig nem választható.”
 
Tölli Balázs megkérdezte, hogy az előterjesztő támogatja-e a B verziót, amelyben az esperesek 
feladata lenne a válások kivizsgálása. 
Mészáros Tamás az egyházvezetés számára bizalmat kért. A válási folyamatból jó lenne, ha 
sok  szubjektivitást,  a  sokféle  bizottsági  vizsgálatot  kivonnának.  Ez  segíthetné  a  helyzetek 
megoldását. 
Detre János szerint fontos lenne az egyházvezetői vizsgálati szakasz. 
Krámer György  meglepődve hallotta, hogy a társadalmi vitát, amely lezajlott, homogénnek 
aposztrofálták. Fontosnak tartaná, hogy az esperesek ne a saját véleményüket, hanem az LMK-
k véleményét képviseljék, mert az egyes lelkészek máshogy látják a kérdést, mint ők. 
Bárdossy  Tamás  szerint  sokaknak  sokféle  tapasztalata  van  a  kérdésben.  Erkölcsi  ítélet 
meghozatalát  mindenképpen  meg  kell  hoznia  az  egyházvezetésnek.  A  döntést  egyfajta 
automatizmus  megkönnyíthetné,  de  nem  minden  eset  ugyanolyan.  Legyünk  figyelemmel  a 
gyülekezeti és lelkészcsaládi érdekekre is. 
Isó  Zoltán  saját  LMK-beli  tapasztalatait  osztotta  meg  a  hallgatósággal.  Ott  a  többség 
véleménye az volt, hogy automatizmus útján nem lehet eseteket elbírálni. 
Péczka  Ferenc  az  egyházvezetés  terheit  szeretné  csökkenteni,  ezzel  egy  időben  a  lelkész 
megbélyegzésének csökkentését is javasolta. 
Laborczi  Géza  szerint kérdés,  hogy az  ember  életének  erkölcsi  csődje  és  annak  jogi 
következményei  között  milyen  átjárhatóság  van.  Kétségtelen,  hogy  a  magánéleti  probléma 
kihatással van egy gyülekezet életére, amelynek van egy egyházkormányzási megfogalmazása. 
Egyik  változatot  sem  tartja  járhatónak,  mert  mindkettő  nehézséget  okoz.  A  legfelsőbb 
egyházvezetői szintet sem lehet kivonni a kérdésből. A prevenciót viszont a legfontosabbnak 
tartja.  
Ittzés  András  rossz  iránynak  tartja,  ha  a  lelkész  és  a  gyülekezet  kapcsolatát  házasságként 
jellemezzük.  
Gíró-Szász János szerint a bíróság előtti vita igen rossz hatással van a váló felekre és ebben a 
gyerekek is mindig sérülnek. Ezt a kérdést minősített többséggel kellene a zsinaton tárgyalni. 
11.00 
Fabiny Tamás szerint a társadalmi vita sok szinten folyt. Lehet, hogy nem az esperesek, hanem 
az LMK vezetőket kellett volna megszólítani a kérdésben. Egyetértett azzal, hogy különösen 
az  egyházban  meg  kellene  teremteni  a  válások  békés  lefolytatását.  A  püspöki  tanács  is 
foglalkozott  a  témával,  nem  akarnak  a  püspöki  felelősség  alól  kibújni,  mindkét  verzióban 
szerepel  a  püspöki  lelkipásztori  szerepe.  Az  etikai  bizottság  sokszor  elmondta  azt  is,  hogy 
kötelesség  lenne  a  lelkészek  védelme  is,  nem  szabad  a  bűnösség  ellenére  kitaszítani  őket. 
Éppígy a lelkész társát is védeni kell, de a gyülekezetet is.  
Muntag András elmondta, hogy a törvény, amelyet a zsinat hoz, életbelépése után önálló életre 
kel. A zsinat felelőssége, hogy a szöveg olyan legyen, amelyet nem lehet félreértelmezni. A két 
változat között különbség az is, hogy az egyiknél van, a másiknál nincsen határidő. 
Szabó Szilárd  szerint a lelkész házassága ugyanolyan,  mint a nem  lelkész  házassága. Miért 
nincsen a világi tisztségviselők élete is ugyanígy szabályozva? Szerinte a lelkészek, a lelkészi 
kar többsége - saját tapasztalata szerint - nem támogatja, nem képviseli az A verziót. 
Gabnai Sándor szemezgetett azokból a mondatokból, amelyeket LMK-juk elküldött az etikai 
bizottságnak. A vitához hozzászólva felvetette, hogy vajon miért nem működnek a felállított 
lelkészi becsületszékek. Előkerült nála is a Szabó Szilárd által emlegetett kettős mérce kérdése. 
Nem csak a prevenció, hanem a posztvenció is fontos.  
Rück András az intimszféra tiszteletben tartását hangsúlyozta. Ha szabályozni akarjuk, abban 
mindig lesznek lyukak. 

background image

László  Virgil súlyos  kihatású  kérdésnek  tekinti,  hogy  az  A  verzióban  az  szerepel,  hogy „A 
kereset  beadásával,  de  legkésőbb  a  peres  eljárás  megindulásával  a  lelkész  szolgálati 
jogviszonya felfüggesztésre kerül, a házasság jogerős bírósági felbontásával megszűnik.” Ezzel 
rögtön kihatással lennénk a lelkész életére, beavatkoznánk a polgári bíróság előtti eljárásba is. 
Szarka  István  egyesével  reflektált  az  elhangzottakra.  Elmondta,  hogy  a  törvényelőkészítő 
bizottság  az  A  verziót  támogatta.  Az  egyházvezetés  részéről  is  inkább  ez  a  verzió  kapott 
támogatást.  A  17  egyházmegyéből  5  helyről  érkezett  az  etikai  bizottsághoz  visszajelzés. 
Szeretné, ha a döntés nem húzódna el, hanem a zsinat most határozatot hozna és ezzel minél 
előbb rendezni tudnánk a kérdést. 
11.30 
Lengyel Anna szerint akármelyik változat így marad és a kért javaslatok nem kerülnek bele, 
akkor szeretne a szavazásból kimaradni. 
Bárdossy Tamás véleménye: a döntési pontokat egyik verziónál sem lehet megspórolni. 
Szarka István hozzátette, hogy egyik verzió sem végleges, ez egy általános vita. Amennyiben 
valamelyik irányt a zsinat elfogadja, úgy az az irányt dolgozzák ki részletesen. 
Asztalos Richárd szerint nem kell minél hamarabb lezárni a kérdést, a javaslatokat bele kellene 
dolgozni, és minősített többség kellene a döntéshez. 
Krámer György  a világiak kérdését, az ő válásuk kérdésének  bevonását szorgalmazta, erre 
válaszul azt kapta Szarka Istvántól, hogy a bizottság feladata a lelkészi válások vizsgálata volt. 
Mészáros Tamás már korábban kérte a törvény világiakra való kiterjesztését. Ha ez a törvény 
a lelkészekre vonatkozva megszületik, akkor a témát folytatni kell. 
Szarka István a téma elővezetőjeként megköszönte az egyházféltő hozzászólásokat. 
11.54 
Szavazásra bocsátották az irány meghatározását. Az A változat továbbgondolását kérte a zsinat. 
Muntag András ügyrendi kifogással élt. De újra nem szavaztak. 
12.23 
A tizennegyedik ülésen Hafenscher Károly elnökletével, László Virgil előterjesztésében kerül 
sor  a  2005.  évi  IX.  törvény  módosítása –  Az  egyház  törvényes  rendjének  és  békéjének 
megőrze

́séről szóló általános és részletes vitára.  

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata a 12/2015. (V. 29.) számú zsinati határozatával 
úgy döntött, hogy felül kívánja vizsgálni egyházunk hatályos fegyelmi szabályozását és erre 
László  Virgil  vezetésével  egy  külön  munkacsoportot  hozott  létre.  Ők  a  beérkezett  jelzések, 
igények, előzetes munkaanyagok, valamint a munkacsoport tevékenysége nyomán a zsinat elvi 
iránymutatása  alapján  most  módosító  javaslatot  nyújtottak  be. Az egyházi  ügyészek  -  az 
országos fegyelmi tanács és a Magyarországi Evangélikus Egyház Bírósága  munkájának, az 
egész fegyelmi rendszernek új rendszer szerinti működése került megtárgyalásra. 
A kért módosításokkal végül megszületett a törvény módosítása. 
13.05 
A tizenötödik ülésen Tölli Balázs elnökletével A választásokról és szavazásokról szóló 2005. 
évi  VII.  törvény  módosításáról  történő  előkészítő  elvi  vita  következik,  Laborczi  Géza 
előterjesztésében. 
A  Láthatóan  evangélikus  stratégia  2012-2017  anyagát  többször  tárgyalta  a  zsinat  és  azt 
egyházunk  közvéleménye  is  megismerhette.  Az  erre  a  célra  felállított  bizottság  elvégezte 
munkáját.  Javasolják  azonban,  hogy  az  új  helyzetben  kerüljön  felállításra  egy  stratégiai  és 
struktúrával foglalkozó különbizottság, amelyben az egyházvezetés, a különböző munkaágak 
(gyülekezetépítés,  misszió,  diakónia,  oktatás,  felsőoktatás,  gyakorló  lelkészek,  presbiterek) 
szakértői vesznek részt, az országos presbitérium javaslata alapján. 
Ittzés  András további  előkészítést  javasolt, Buday-Malik  Adrienn pedig  a  munkabizottság 
létrehozását támogatta. 
A zsinat is támogatta a bizottság létrehozását. 

background image

13.15 
Beadvány érkezett a zsinathoz az országos felügyelő  megválasztásának módosítására. Ennek 
tartalma az, hogy az országos felügyelő megválasztása újra kerüljön vissza a gyülekezetekhez. 
A munkabizottság az előterjesztés elnapolását javasolja. Az a konszenzusos álláspont alakult 
ki, hogy ezt a kérdést akkor tárgyalja meg a zsinat, amikor a mandátumok egységesítéséről az 
új egyházi szerkezet kialakításáról dönt. 
A zsinat a kérdéssel való további foglalkozást támogatta. 
A bizottság javasolta az egyházmegyei, egyházkerületi és országos egyházkormányzati szinten 
azt,  hogy  a  tisztségről  a  70.  életév  betöltésével  ne  kelljen  lemondani.  A  zsinat  ezt  nem 
támogatta, továbbra is megmarad a 70 éves életkor korlátozás. 
A zsinat támogatta, hogy a magasabb egyházkormányzati szinten a felügyelői megválasztáshoz 
korábban ellátott egyházközségi presbiteri tisztség ellátását, az ott szerzett gyakorlat meglétét 
írják elő a törvényben. 
Esperesnél 10 éves lelkészi szolgálat, ebből legalább 5 év parókusi lelkészi szolgálat szükséges 
- a javaslat szerint. Ezt a kérdést a bizottság tovább tárgyalja. 
A 2005. évi VII. törvény 36. § (2) bekezdése így szól:  „A püspökké választhatóság feltétele 
legalább 15 év lelkészi, ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat és a be nem töltött 
60. életév. Megbízatása a lelkészi nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba vonulásáról a korhatár 
előtti második évtől a korhatár utáni második évig terjedő időszakba eső időpont kiválasztásával 
a püspök maga dönt.” 
A zsinat szerint a jelenlegi szabályozásnak kellene maradnia. 
Rück András hozzászólásában elmondta, hogy nem a kora határozza meg a püspök kvalitását. 
13.39 
Tovább folyik a munka a jelölési eljárás egyszerűsítéséről. 
14.23 
A tizenhatodik ülésen  Abaffy  Zoltán elnökletével kezdődik el a  lelkészi  életpályamodellről 
szóló tájékoztató, Joób Máténak, a püspöki tanács által életre hívott munkacsoport vezetőjének 
előterjesztésében. A munkacsoportban tizenketten vesznek részt, lelkészek és világi emberek 
vegyesen, sőt két református meghívott is részt vesz a munkában. 
A  pedagógus  életpályamodellről  Kendeh  K.  Péter  írt  egy  dolgozatot,  ennek  ötlete  alapján 
kezdődött a munkacsoport működése. Továbbgondolták a képzési modelleket, a szakaszolást, 
a specializálódást, és a modellhez kötött garantált illetményt is. 
Joób máté elmondta, hogy a modell nem csak a lelkészek, de a pályára készülők számára is 
biztosítékot  jelenthetne.  Jobban  tervezhetővé  válna  az  életút.  Létrejöhetne  egyfajta  állandó 
megújulás a hivatás szeretetében. 
A  meglévőkre  építve  szeretnék  a  modellt  kidolgozni,  egy  olyan  rendszert  létrehozni,  amely 
mindenki javát szolgálja, védőhálót ad és kompetencia-központú. 
Az általuk összeállított online kérdőívre a lelkészi kar majdnem a fele válaszolt. Szeretnének a 
hitoktatásban, de a vezetői kompetenciákban is több támogatást kapni. 
Az  életpályamodell  egyik  alappillére  a  jelzőrendszer  és  támogató  szolgálat,  amely  például 
szakmai, mentális és magánéleti elakadásban segítene. Szervezett továbbképzések, szupervízió 
és  sabbat  idő  beiktatásával  a  szakmai  elakadásokat  segítenék.  Rendszeres  pszichológiai 
állapotfelmérésnek vetnék alá a lelkészeket és szükség esetén delegálnák segítő szakemberhez. 
Már  a  teológiai  tanulmányok  során  ki  kellene  alakítani  egy  lelki  vezetői  kapcsolatot, 
lelkészakadémiai kurzusok, kerületi hivatásgondozó napok keretében lehetne megerősíteni az 
egyéneket  spirituális  identitásukban.  Az  interperszonális  kapcsolatok  területén  az  illetékes 
esperessel folytatott éves beszélgetésekkel és a Gyülekezeti és Missziói Osztály által felkínált 
programokkal lehetne élni. 

background image

A  másik  alappillére  a  modellnek  a  képzési  és  minősítési  rendszer  lenne,  a  folyamatos 
továbbképzési  lehetőségek  és  kompetenciák  megszerzésének  lehetőségével.  Diplomás 
pályakövető rendszert lehetne kidolgozni. 
Az  illetményrendszer  kidolgozása  a  harmadik  alappillére  lenne  az  életpályamodellnek 
(garantált  minimum,  kreditrendszerhez  kötött  illetmény,  vegyes  rendszer  -  gyülekezeti  és 
közegyházi).  
A  tervek  szerint  2017.  májusig  az  életpályamodell  egyes  részeit  bemutatnák,  2017  nyarán 
lehetne kodifikálni, novemberben pedig a zsinat is elfogadhatná azt. 
14.47 
Gáncs Péter pozitív folyamatnak értékelte az elindult együttgondolkodást. A sabbatév kérdése 
alapvetően  emberi  erőforrás  függvénye.  Fontosnak  vélte,  hogy  jövőre  az  egész  lelkészi  kar 
tanácskozásán ezek a kérdések előkerüljenek. 
Kalincsák Balázs kardinális kérdésnek nevezte a lelkészek helyzetének rendezését. Külföldi 
példát  hozva  elmondta,  hogy  testvéregyházaknál  szokás  a  szükséges  minimum  feladat 
megállapítása egy lelkésznél. 
Stermeczki  András  megkérdezte,  hogy  van-e  a  bizottságban  vidéki  szórványban  szolgáló 
lelkész?  Továbbá  érdeklődött,  hogy  a  bérminimum  mihez  lesz  igazítva  -  pedagógusi, 
közalkalmazotti bérek? A szolgálati éveket beszámítják-e? Hogyan  lehet a lelkészi  fizetések 
közötti aránytalanságokat kompenzálni? 
Tölli Balázs nyomasztónak ítélte, hogy a zsinati tagok közül sok lelkész elment már. A lelkészi 
bérminimumnak  a  gyülekezetekből  kellene  jönnie,  de  ez  nem  látszik.  Felvetette  a  lelkészi 
munka minőségi fokának mérését. 
Muntag András a Zelenka alap vezetőjeként segítségét ajánlotta fel. 
Joób  Máté válaszolt  a  felvetett  kérdésekre,  nyitottá  tette  a  témát  és  közölte,  hogy  további 
ötleteket,  kérdéseket  várnak.  Folyamatosan  gondolkodnak  az  egyes  részek  kidolgozásához. 
Lehetőségek és kötelezettségek rendszerében gondolkodnak a képzés terén. 
15.10 
A  tizenhetedik  ülésen  a  Győri  Insula  Lutherana  projektről  Ráskai  Péter  tervező  tartott 
beszámolót. Az alábbi képen látható, hogy áll a beruházás: 

 

15.20 
Zárszót mondott Hafenscher Károly. A következő zsinati ülés február 24-én lesz.