Elköteleződésre hívva
Tanácskozott egyházunk zsinata
•
Szerző: Galambos Ádám
•
Fotó: Magyari Márton
A böjti időszak kezdetén ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata Buda-
pesten, az Üllői úti székház kápolnájában. A február 25-i ülésszakon a zsinati küldöttek elfo-
gadták a diakóniai stratégiát, döntöttek a Nigériai Evangélikus Egyházzal való együttműkö-
désről, valamint előkészítő nyilatkozatot fogadtak el a jövő évi általános tisztújításról.
A Törökországban és Szíriában történt földrengés
epicentrumaként a hírekbe került Antiókhia
(ma Antakya) városa mint a gyülekezetépítés modellje adta a központi témáját Fabiny Tamás
nyitóáhítatának. Az elnök-püspök a prédikációjában
ApCsel 11,19–13,3
alapján elmondta: itt
nevezték először keresztényeknek a Krisztus-követőket. A püspök az evangelizáció, tanítás,
diakónia és misszió egymásra épülésére hívta fel a figyelmet.
Az igehirdetés keretében egy videóbejátszáson a mai Antakya egyik protestáns gyülekezetéről
is hallhattak a jelenlévők, valamint láthatták az elszenvedett károkat. A zsinat tagjai imádkoz-
tak többek között a földrengés sújtotta övezet lakóiért, a háborúban szenvedőkért, a betegekért
és az elesettekért.
Tisztségviselők eskütétele, jelentések elfogadása
Az első ülésszak keretében tette le esküjét a
korábban már megválasztott
lelkészi bíró, Réz-
Nagy Zoltán. A Lackner Pál lemondásával megüresedett teológiai bizottsági elnöki posztra
egyhangú szavazással választották meg, majd iktatták tisztségébe Ittzés Gábort, a Debreceni
Református Hittudományi Egyetem intézetvezető egyetemi docensét, a Budapest-Kelenföldi
Evangélikus Egyházközség tagját. Ezután a zsinat tagjai elfogadták az előző ülésszak jegyző-
könyvét, meghallgatták a bizottságok beszámolóit, valamint elfogadták a napirendet.
A zsinati elnökség előző ülésszakot követő tevékenységéről Hafenscher Károly számolt be. A
zsinat lelkészi elnöke Az egyház jövője – a jövő egyháza címmel utalt arra, hogy a
Láthatóan
evangélikus stratégia
megvalósult eredményeiről és remélt változásairól mérleget kellene
vonni. Szólt továbbá az
úrvacsora évéről
, amely megváltásunk titkára világított rá. A jövőkép-
pel kapcsolatban a gyülekezetek anyagi önállóságának kérdését, a nevelési szolgálatot és a lel-
készutánpótlás megerősítését hangsúlyozta, valamint előretekintő, számos lehetőséget magá-
ban foglaló példaként
a konfirmáció és elköteleződés évét
említette.
Kezdjünk el időben felkészülni a jövő évi általános tisztújí-
tásra!
„A Magyarországi Evangélikus Egyház jó rendje és szolgálatának hatékonysága érdekében
fontos, hogy időben megkezdjük a választás előkészületeit, aktívan elősegítve, imádságban
kérve a megfelelő jelöltek megtalálását, a választási menetrend kialakítását” – olvasható a zsi-
nat által egyhangúlag elfogadott
nyilatkozat
szövegében.
A Prőhle Gergely országos felügyelő által előterjesztett dokumentum a jövő évi általános
tisztújítást segíti. A nyilatkozat ismerteti a törvénymódosításokat, felhívja a figyelmet a jelö-
lőbizottságok feladataira, de a jelöléshez is szempontot ad: „Testületeinkben, tisztségviselőink
között nagy szükség van az idősebb testvérek tapasztalatára, ugyanakkor fontosnak tartjuk,
hogy minél több fiatal, akár még tanulmányait folytató vagy szakmai pályafutása elején járó,
a munka világában aktív gyülekezeti tag vállaljon részt egyházunk szervezeti életében. Kö-
zösségeinkben egyre több asszony testvérünk szolgál, lelkészeink között is egyre több a nő,
ezért fontosnak tartjuk, hogy testületeinkben, vezetőink között is megfelelő arányban legye-
nek nők és férfiak.”
Kölcsönös tanulás a nigériai egyházzal
A zsinati ülés a
Nigériai Evangélikus Egyház
és a Magyarországi Evangélikus Egyház által
megkötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetének megtárgyalásával folyatódott.
Fabiny Tamás ismertette, hogy az együttműködés kiterjed többek között az egymásért való
imádságra, az információcserére és a kölcsönös látogatásokra.
Az előterjesztő elmondta, hogy az együttműködés a Lutheránus Világszövetség Kölcsönös ta-
nulás a vezetők cseréjén keresztül nevű programjának keretében jön létre. A zsinat a megálla-
podást egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta az országos elnökséget a megállapodás alá-
írására. Az egyház a megállapodást legkésőbb 2028-ban felülvizsgálja.
A diakónia egyben misszió is
A legutóbbi ülésszakon a zsinati tagok már hallhattak néhány gondolatot a szeretetszolgálat
távlatos terveiről. Az immár kiforrott diakóniai stratégiát Gregersen-Labossa György, egyhá-
zunk diakóniai bizottságának elnöke és Kelemen Anna Gyöngy, az országos iroda diakóniai
osztályának vezetője terjesztette a zsinat elé.
A rövid és középtávú fejlesztéseket meghatározó dokumentum egyszerre tekinthető pillanat-
felvételnek, valamint olyan munkaanyagnak, amely a meghatározott prioritások alapján segíti
egyházunk diakóniai szolgálatát. A dokumentum bevezetője egyházunk diakóniai szolgálatá-
nak teológiai alapjait fekteti le, majd stratégiai elvek szerint foglalkozik többek között a szoci-
ális, gyermekjóléti, felzárkóztatási, menekült-, foglalkoztatási és egészségügyi ellátásokkal.
Meghatározza az intézményi és a gyülekezeti diakónia sarokköveit, rövid és hosszú távú cél-
jait, bemutatja a fejlesztési irányokat, valamint értekezik a diakóniai lelkiségről, azon belül is
a
diakonátusról
.
A hozzászólásokban néhány formai, stilisztikai javítás igénye került elő, valamint annak
hangsúlyozása, hogy az egyház
diakóniai szolgálata
misszió is, amelyet meg kell becsülni. A
zsinat egyhangúlag fogadta el a diakóniai stratégiát, és megbízta az országos presbitériumot,
hogy a minél szélesebb kör megszólítása érdekében szükséges pontosításokat és kommuniká-
ciós feladatokat végezze el.
Tényfeltárás és lelkigondozás
A zsinat meghallgatta és egyhangúlag elfogadta Jákob János dandártábornok, tábori püspök
2022. évi jelentését a protestáns tábori püspökség működéséről, és ugyanígy Vancsai József
bizottsági elnök beszámolóját a lelkészi életpályamodell (LÉM) szakmai bizottságának mun-
kájáról, valamint Szeverényi János országos missziói lelkész tájékoztatóját a missziói terüle-
teken végzett szolgálatról.
A tényfeltáró bizottság tevékenységéről Mirák Katalin szólt. A bizottsági elnök a jelentésében
közzétette: „A Háló sorozat folytatása éppúgy szerepelt a munkálatok között, mint a szerte-
ágazó tudományos munka, a tényfeltáró kutatások eredményeit ismertető publikációk sora
vagy a más kutatóintézményekkel és szakmai munkacsoportokkal való kapcsolatépítés.”
A hozzászólók a tényfeltáró bizottság szolgálatának eddigi eredményeit, a transzparenciát és a
szakmaiságot méltatták. Megjegyzés érkezett a Háló sorozat tervezett és eddig megvalósult
ütemezésével kapcsolatban. Kiemelték, hogy a tudományos munka mellett hangsúlyos a lelki-
gondozás szolgálata. A zsinat a tényfeltáró bizottság 2022. évi jelentését egyhangúlag elfo-
gadta, egyúttal kérte, hogy a bizottság a lelkigondozói feladatot erősítse meg.
Egy igen, egy nem
Elvi, előkészítő vitát folytatott a zsinat a teológiai bizottság helyének, szerepének és jövőjé-
nek kérdéskörében. A előterjesztő, Hafenscher Károly elmondta: a módosítás célja, hogy a
grémium az eddigi zsinati bizottsági státuszból kerüljön át országos bizottsági státuszba, s ez-
által az egyház egészét segítő munkacsoporttá váljék. A zsinat látható többséggel fogadta el
az elvi határozatot.
Szintén előkészítő, elvi vita keretében tárgyalták a zsinati létszám jövőbeli változásának lehe-
tőségeit. Hafenscher Károly előterjesztésének célja az volt, hogy a következő ciklustól „a tes-
tület létszámát a működőképesség, az anyagi terhek csökkentése, a reális humán erőgazdálko-
dás és az egyház létszámához arányos testület létrehozása érdekében jelentősen csökkentse”.
Az elvi vita keretében a létszámcsökkentés mértéke, a gyülekezeti érdekérvényesítés kérdése
egyaránt előkerült. A zsinat nyílt szavazáson huszonnégy igen, tizennyolc nem és hat tartóz-
kodás alapján nem támogatta a javaslatot.
Bölcsészettudományi nyitás
Idén ünneplik az egyetemi szintű evangélikus lelkészképzés századik évfordulóját – emelte ki
szokásos éves jelentésében Csepregi Zoltán, az
Evangélikus Hittudományi Egyetem
(EHE)
rektora. Ennek keretében egész éves programsorozatot tartanak Budapesten, valamint ünnep-
séget Sopronban. A rektor felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi időben „a felsőoktatás
rendszerét alapelemeiben több lépcsőben változtatták meg, amelyre az egyetem vezető testü-
letének gyorsan, de mégis átgondoltan kellett reagálnia és döntéseivel alkalmazkodni az új
jogszabályi környezethez”. Tájékoztatott arról, hogy az energiaválság is új kihívások elé állí-
totta az intézményt. Ismertette az EHE folyamatosan bővülő
képzési rendszerét
, szólt a
könyvtár korszerűsítéséről, a tudományos diákköri konferenciák szervezéséről, valamint be-
számolt arról, hogy a
mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak
elindításával a
világi bölcsészettudományi szakok piacára lépett ki az egyetem.
A hozzászólók a lelkészutánpótlás fontosságára és a tapasztalható negatív tendenciára hívták
fel a figyelmet. Elhangzott, hogy a világi felsőoktatási képzés indítása nemcsak adminisztratív
próbálkozás, hanem előretekintő lépés. Ezeken túl szó volt arról is, hogy a már tanulmányai-
kat folytató hallgatók lelki kísérése fontos feladat, amely az EHE-n kívül a küldő gyülekezet
lelkésze, illetve az iskolalelkész általi kísérést, valamint gyülekezetbe integrálást is kellene,
hogy jelentsen.
Lépések az új énekeskönyv felé
Az Evangélikus énekeskönyv megújulásának-megújításának szükségességéről
2021. november
26-i ülésszakán
hozott döntést a zsinat. Az azóta eltelt bő egy év eredményeiről Bence Gábor,
az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet igazgatója és Ecsedi Zsuzsa tudományos
munkatárs, a megújítási folyamat szakmai vezetője számolt be. Mint elhangzott, létrehozták a
szükséges munkacsoportokat, elkezdődött a munka az elvi, átfogó kérdésekről, és elindult a
megújítási folyamatot bemutató honlap
is, amelyen nemcsak széles körű tájékoztatást kaphat-
nak az érdeklődők, hanem
kérdőívet
is kitölthetnek, így közölve észrevételeiket a szakembe-
rekkel.
Ökumenikusan a pedagógusok és a diákok megbecsülésé-
ért
A pedagógusok és általában az oktatás helyzete kapcsán a zsinat legutóbbi ülésszakán határo-
zatban rögzítették, hogy az országos elnökség folytassa a megkezdett egyeztetéseket az okta-
tási intézményeket fenntartó egyházak vezetőivel és szakértőivel annak érdekében, hogy az
egyházak együtt tegyenek javaslatot a kormányzatnak az oktatási rendszerben kialakult prob-
lémák megoldására.
A mostani ülésszakon Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő arról
adott tájékoztatást, hogy a tárgyalások során egyházunk többek között a differenciált és inflá-
ciókövető bérezést, a modernizációt, a módszertani megújulást, a pedagógus-továbbképzést, a
szegregáció elleni küzdelmet és az integrációt kívánja képviselni. Az egyik társegyház azon-
ban a saját koncepciójának kidolgozásához időt kért, azóta pedig érdemi előrelépés nem tör-
tént. Fabiny Tamás és Prőhle Gergely megerősítették, hogy egyházunk törekszik pedagógusa-
inak a megbecsülésére, és ha csak kis gesztussal is, de tavaly ősszel próbálta támogatni
anyagi
segítséggel is
az oktatási intézményekben szolgálatot végzőket.
A zsinati ülésszakot Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke zárta. Kihirdette, hogy a tes-
tület május 26-án tartja tizennegyedik ülését egyházunk országos székházában. Ekkor kerül
majd sor többek között egyházunk 2022. évi beszámolójának megtárgyalására, a népszámlálá-
si adatok értékelésére, a lelkészképzés és a lelkészutánpótlás kérdésének megvitatására.