Ülésezett a Magyarországi Evangélikus
Egyház Zsinata
Létrehozva: 2019.11.25. 13:25, Frissítve: 2019.11.27. 08:30
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – László Virgil zsinati tag, egyetemi adjunktus áhítatával vette kezdetét a zsinat
2019. november 22-én tartott ülése, amely sorrendben a XI. Zsinat 4. ülésszaka volt.
László Virgil a megigazulás kérdésében arra hívta fel a figyelmet, mi az, amivel tápláljuk a
ránk bízottak lelkét. Figyelmeztetett, hogy beszédünk akkor nem lesz fecsegés, ha az
aranyfedezete az Istennel való belső szobai csendben gyökerezik.
Az első ülésen Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke elnökölt. Mivel Tóth Melinda
ózdi lelkésznő lemondott mandátumáról, Gerlai Pál tokaji lelkész foglalta el a helyét. Az új
zsinati tag esküt tett. Elfogadták az előző zsinat jegyzőkönyvét.
Abaffy Zoltán, a zsinat nemlelkészi elnöke ismertette az elmúlt időszak eseményeit. Ezután a
zsinati bizottságok beszámolója következett: először Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő
Bizottság elnöke, majd Tölli Balázs, az Ügyrendi Bizottság elnöke szólt. (Orosz Gábor
Viktor, a Teológiai Bizottság elnöke nem tudott részt venni az ülésszakon.)
A második ülésen Ittzés András elnökletével az országos tisztségviselők éves beszámolóira
került sor.
Hafenscher Károly az Isten szerinti maradandó értékekre helyezte a hangsúlyt és kiemelte,
hogy vajon úgy él-e és úgy munkálkodik-e a Magyarországi Evangélikus Egyház, hogy
bármikor megjelenhet Jézus, az egyház Ura? Elmondta, hogy az elmúlt egy év viszonylag
kiegyensúlyozott légkörben zajlott, amit a különböző munkaterületeken tapasztalhattunk meg.
„Egymásra figyelésünknek, lelki és cselekvésbeli összecsiszolódásunknak missziói hatása és
következménye van.” Elmondta azt is, hogy a költségvetés és a zárszámadás szűkös, de stabil
állapotot jelez. A LÉM-mel kapcsolatban megemlítette, hogy fejlődik, ha kell, korrigálódik,
de mindenképpen működőképesnek bizonyul. Az úrvacsora évével kapcsolatban bizonyos
munkák el is kezdődtek, a konkrét tervezés időszakát éljük. Az ökumené világában
várakozáson felül pozitív visszhangja volt a zsinati döntésnek. Hangsúlyozta, hogy fontos
igény lenne az egyház szervezetének realitásokhoz igazodó egyszerűsítésére. Van igény az
intenzívebb és magától értetődőbb belső kommunikációra. Bíztatott arra is, hogy az ötszáz
éves évforduló után is téma maradjon a reformáció. Életbe vágóan fontos, hogy ne veszítsük
el lelkesedésünket, hiszen az evangélium szolgálata szenvedélyes szolgálat.
Ezután Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök jelentésére került sor. Ő pontokba szedve
ismertette az elmúlt időszak fontosabb eseményeit, lépéseit, az egyes zsinati ülések lépéseit és
határozatait. Buzdított a plenáris üléseken való részvételre, példaként állítva a református
testvéreket a tagok elé. A 2018-as általános tisztújításkor a zsinati tagság több mint 40
százaléka kicserélődött. Bár az előző X. Zsinathoz képest valamelyest javult a részvétel a
plenáris üléseken, de még mindig messze van az elvárhatótól. Ezután az előttünk álló
feladatait sorolta fel, kiemelve egy jövő konferencia szükségességét Az egyház jövője, a jövő
egyháza: Hogyan tovább Magyarországi Evangélikus Egyház? címmel.
Fabiny Tamás jelentésében kitért a 2018–19-es évben végzett fontosabb szolgálataira és az
aktuális fejleményekre, ismertette kapcsolataink erősítését az ország más keresztyén
egyházaival, külföldi egyházakkal és beszámolt az országos egyház életét meghatározó lelki
és közösségi eseményekről, nagyobb projektekről, új vállalkozásokról és kormányzati
egyeztetésekről.
A 2020-ban előttünk álló úrvacsora éve kapcsán hangsúlyozta istentiszteleti életünk teológiai
alapjainak komolyanvételét. „Az úrvacsoráról szóló evangélikus tanítás és a kapcsolódó
gyakorlati kérdések széles körben történő tisztázása kulcsfontosságú – ide értve az úrvacsora
illő módozatainak kérdéseit és gyermekúrvacsora kérdését.” Elmondta, hogy küszöbön áll az
évekkel ezelőtt elektronikus formában közzétett Liturgikus könyv II. és III. részének javított
kiadása, az énekeskönyvi reform, illetve a 2021-re tervezett országos kórustalálkozó is
istentiszteleti életünk gazdagítására fókuszál. „A reformáció500+ jegyében 2018-ban a
heidelbergi disputációra reflektálva idézhettük fel a kereszt teológiája és a dicsőség teológiája
fontos megkülönböztetését. 2021-ben a wormsi birodalmi gyűlés kerülhet figyelmünk
középpontjába, 2030-ban pedig az ágostai hitvallás keletkezésének kerek évfordulója
irányíthatja gondolkodásunkat” – tette hozzá.
Prőhle Gergely országos felügyelő szerint a beszámolási időszak legfontosabb feladata a
2018-as egyházi tisztségviselő-választások nyomán felálló testületek működésének
konszolidációja volt. Ezután szólt az egyház és közélet, a kereszténység, keresztény értékrend
és a bevándorlás, valamint a politikai kommunikáció kérdéseiről. Ezután áttért egyházunk
életére, méltatta az Országos Iroda munkatársainak munkáját, kérve őket, legyenek szakmai
kérdésekben konstruktív kezdeményezők. Emellett örömét fejezte ki, hogy elindult a 20.
századi lelkész életművek megőrzését célzó program Igehirdetés-felhő címmel. Kitért arra
még, hogy az egyházunk és Magyarország Kormánya között megkötendő szerződés milyen
lehetőségeket nyit meg előttünk. Beszélt a Sztehlo- és a Schedius-ösztöndíjak rendszeréről és
habgsúlyozta az úrvacsora évének fontosságát. Figyelmeztetett, hogy 2021-ben ismét
népszámlálás lesz hazánkban, amely újabb jelzést fog adni az evangélikus közösség
állapotával, méretével kapcsolatban. Fontos állomásként emlegette az Evangélikus Országos
Találkozót. A zsinat a jelentéseket elfogadta.
A harmadik, illetve a negyedik ülésen, Aradi András lelkészi alelnök elnökletével további
országos tisztségviselők beszámolóira került sor. Elfogadták az Országos GAS ügyvivő,
Koskai Erzsébet, valamint a tábori püspök, Jákób János dandártábornok, protestáns tábori
püspök jelentését.
Ezután tárgyalták és szavaztak: az országos ügyész, Székács György, az országos bíróság
elnöke, Gíró Szász János, az országos számvevőszék elnök, Horváth Z. Gábor, a diakóniai
bizottság elnöke, Gregersen-Labossa György, az egyházzenei bizottság elnöke, Kendeh
Gusztáv, az evangelizációs és missziói bizottság elnöke, Gáncs Péter püspök, az építési és
ingatlanügyi bizottság elnöke, Benczúr László, a gazdasági bizottság elnöke, Abaffy Zoltán;
a gyermek és ifjúsági bizottság elnöke, Grendorf-Balogh Melinda, a gyűjteményi tanács
elnöke, dr. Kovács Eleonóra, a nevelési és oktatási bizottság elnöke, Gadóné Kézdy Edit és a
sajtóbizottság elnöke, Lovass Tibor éves jelentését.
Hafenscher Károly elnökletével, a nyolcadik ülésen a Magyar Kormánnyal kötendő szerződés
előkészítő eseményeit és várható tartalmát ismertette Prőhle Gergely. Az országos felügyelő
elmondta a tárgyalási folyamat eddigi fontosabb lépéseit. A több oldalról tárgyalt
megállapodási javaslat az oktatási, szociális, illetve hitéleti területeken fogalmazott meg
általános együttműködési elveket, illetve javasolt konkrét projekteket. A következő egyeztetés
november második felében várható és reméljük, hogy még idén aláírásra kerül a szerződés. A
zsinat határozatban kérte az országos elnökséget, hogy a megállapodás végleges tartalmát és
szövegezését annak aláírását megelőzően jóváhagyásra terjessze a zsinat elé és szükség esetén
rendkívüli ülést hívjon össze.
Az ötödik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével tárgyalták a Magyarországi Evangélikus Egyház
2020. évi költségvetését. Sor került Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor
gazdasági osztályvezető előterjesztésében ennek általános és részletes vitájára. Szó volt az
egyszázalékos bevételek növekedéséről, de megjegyezték, hogy a programok, beruházások,
működési költségek területén is többletigények jelentkeztek, melyeket teljes mértékben még
így sem tudtak támogatni. Prioritásként emelték ki a költségvetésben a hitoktatói
életpályamodell és a lelkészi életpályamodell támogatásának költségigényeit. Részletesen
ismertették a gyülekezetplántálásnak, az egyházmegyék működési támogatásának, a
diaszpóratámogatásnak, a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapnak, a befektetési
alapnak, az oktatási intézményi tartalékalapnak, a diakóniai intézményi tartalékalapnak a
költségvetését. A Luther Kiadó konszolidálására tett lépések is jelentős összeget jelentenek a
költségvetésben. Végül az egyház pénzügyi befektetéseinek alakulásáról is képet kaptak a
zsinati tagok. A költségvetési törvényt kisebb szövegmódosításokkal, névszerinti szavazással
elfogadták.
A hatodik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével az egyházi szolgálat külön területeiről szóló
2005. évi V. törvény módosítására került sor, Kendeh K. Péter, LÉM koordinátor
előterjesztésében. Az esperesi tanács javasolta, hogy a LÉM bizottságnak több gyülekezeti
szolgálatban álló lelkész legyen tagja. Ezt legcélszerűbben úgy lehet elérni, ha a püspöki
tanács által delegált tagok számát – ezáltal a bizottság létszámát – kettővel megnövelik. Így a
törvénymódosítás szerint a LÉM bizottság tagjai a következők lesznek: a Püspöki Tanács által
delegált négy tag, akik közül ketten gyülekezeti szolgálatban álló lelkészek, valamint egy az
Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált oktató, a lelkészi munkaközösségek
országos szövetségének elnöke és a Lelkészakadémia vezetője.
A hetedik ülésen Hafenscher Károly elnökletével a gyülekezetplántálási program időszakos
állásáról tartott tájékoztatót Gáncs Péter nyugalmazott püspök, az ezzel kapcsolatban
felállított munkacsoport kijelölt vezetője. Szó esett a kompetenciazavarokról,
fenntarthatóságról, új egyházközségek létrehozásáról, a plántálások tervének, stratégiájának
meghatározásáról, az egyházmegye és egyházkerület felelősségéről, feltételek biztosításáról, a
gyülekezetplántáló lelkészek helyzetéről, mentorálásáról. A munkacsoport javasolta a korábbi
zsinati határozat megvalósulásának folytatását újabb három esztendőre (2020-22), a
programonkénti költségvetési támogatás biztosításával.
Zárszót mondott Hafenscher Károly. A következő zsinat 2020. február 21-én lesz.