Egy közös házat építeni sokféle
élő kőből
Ülésezett a zsinat – elfogadott költségvetés, új
evangélikus köznevelési stratégia
•
Szerző: Vitális Judit
A személyes jelenlét hiánya nyomta rá a bélyegét a Magyarországi Evangélikus Egyház
tizenegyedik zsinatának kilencedik ülésszakára. November 26-án, pénteken ugyanis –
immár a harmadik egymást követő alkalommal – csak online tudott összeülni egyhá-
zunk legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb képviseleti és törvényhozó testülete. A
tervezett napirenden pedig fajsúlyos, részben már az ülésszakot megelőzően is indu-
latokat generáló kérdések is szerepeltek.
A zsinat tagjai az őket szolgálatra elhívó Úr igéjére figyelve indították a napot. Nyitóáhí-
tatában Gáncs Péter nyugalmazott püspök a napi igékből kiindulva arról szólt, hogy
noha minden hullámzik körülöttünk, bizonytalanságban élünk, és sokszor nem találjuk a
kivezető utat, mégis higgyük el, megtörténhet a visszatérés. Ahogyan Pilinszky János is
írta
Egyenes labirintus
című versében, újra lesz kézfogás, ölelés, „megterített asztal, / hol
nincs első és nincs utolsó vendég”.
Személyi kérdések és nyugdíjkorhatár
Az érdemi munka megkezdéséhez egy ünnepélyes aktusra is szükség volt: Finta Ger-
gely, Nagy Róbert és Szabó András új zsinati tagokként tettek esküt. Az első ülés to-
vábbi személyi vonatkozású napirendi pontja a teológiai bizottság új elnökének megvá-
lasztása volt, miután az eddigi elnök, Orosz Gábor Viktor lemondott tisztségéről csak-
úgy, mint zsinati tagságáról. A bizottság elnöki tisztét mostantól a jelöltséget egyedül
vállaló Lackner Pál korábbi tábori püspök tölti be.
Az ülésszak napirendjének elfogadása korántsem volt zökkenőmentes. A tizenegyedik
ülésen tárgyalni tervezett, a lelkészek nyugdíjkorhatárát érintő napirendi pont kapcsán
több javaslatról is dönteni kellett, köztük arról, hogy egyáltalán az éppen zajló üléssza-
kon foglalkozzon-e a kérdéssel a zsinat.
Miután „kézzelfogható közelségbe” került, hogy a tagok nem szavazzák meg a napiren-
det, Prőhle Gergely visszavonta a helyzet kialakulásában szerepet játszó törvénymódo-
sító javaslatát. (Később, a zárszó idején ugyanakkor megerősítette: továbbra is fontos-
nak tartja a témát, egyúttal pedig felkérte az esperesi tanács tagjait, hogy az alsóbb
egyházkormányzati szinteken tárgyalják a kérdést, és még a jövő februári zsinati ülés-
szakot megelőző országos presbitériumi ülés előtt tegyenek javaslatot arra, hogyan vál-
toztatnának az előterjesztésen.)
A tizenegyedik ülés témája nélküli napirendet újra szinte egyhangúlag fogadta el a zsi-
nat.
A felelős szeretet vezéreljen
Az országos tisztségviselők jelentéseit szinte kivétel nélkül egyhangúlag fogadták el a
zsinat tagjai. Hafenscher Károly,
a testület lelkészi elnöke beszámolójában
a zsinati
munka összefüggésében írt többek között az evangélikus identitásról, az aktivitás és a
felelősség kérdéseiről, illetve az egyház vezetésével szemben általa tapasztalt ellenál-
lásról.
„Nekünk ez a küldetésünk: nem gyengíteni egymást – bármilyen pozícióban is szolgá-
lunk az egyházban –, hanem erősíteni egymást s ezáltal az egyházat. Vezetők és veze-
tettek, egymás fölé vagy alá rendeltek, kritikusok és kritizáltak. Mert mi abban külön-
bözünk a politikától, hogy itt nem érdekek vezérelnek, hanem az egymásért felelős sze-
retet. Ha az egyház befelé nem válik egymást hordozó, a szeretet rendjében élő közös-
séggé, akkor kifelé hiteltelenné lesz” – olvasható a beszámolóban.
A nem lelkészi elnök jelentésében
alapvetően a zsinati munka tárgyszerű ismertetésére,
az elmúlt egy év ülésszakainak legfontosabb döntéseire és tárgyalt témáira, illetve a
testület előtt álló feladatokra koncentrált. Abaffy Zoltán kérdéseket is megfogalmazott
önmaga és zsinati tagtársai számára: „Tartottunk-e kellő önvizsgálatot az elmúlt két
évben, miért is vagyunk, miért is vannak közösségeink, hogyan is éljük meg evangélikus
hitünket? Hiányzott a gyülekezet közössége, amikor templomaink, közvetlen alkalmaink
miatt »bezárásra« kellett berendezkednünk? Tudtunk-e tényleg bezárkózni a »belső szo-
bánkba« és csak hozzá buzgón fohászkodva imádkozni a veszedelem miatt? […] Tud-
tunk-e kellő erőt gyűjteni a megerősödéshez, hogy megerősödött hittel és bizalommal
álljunk meg előtte, kérve a kegyelem Istenét a megbocsátásra?”
Egyházunk elnök-püspöke ugyancsak tételesen foglalkozott néhány kiemelt kérdéssel,
mint például a járvány alatti helytállással, az ökumenikus és a külügyi kapcsolatok ala-
kulásával, a lelkészképzés és az evangélikus sajtó helyzetével.
Fabiny Tamás jelentésé-
ben
rögzítette: „Továbbra is egyértelműen valljuk: a házasság egy férfi és egy nő szö-
vetsége, így nem tudjuk elfogadni a homoszexuális párok egyházi megáldását, sem a
saját nemükhöz vonzódók lelkésszé szentelését.” Sorait pedig azzal zárta: „Természete-
sen reméljük, hogy a járvánnyal kapcsolatos helyzet jobbra fordul. Bízunk abban, hogy
az
»annus horribilis« [szörnyű esztendő – a szerk.]
során átértékelődik az emberben, hogy
mit tart igazán értékesnek. Reméljük, hogy minél többen rádöbbentek arra, hogy ren-
dezni kell az emberi kapcsolataikat, amíg arra idő van. Visszatekintve hálát adunk Isten
megtartó irgalmáért, előrenézve pedig azt kérjük, hogy hozza el az ő
»kedves esztende-
jét«
(Lk 4,19).”
Az országos felügyelő
Nem téglák, élő kövek!
címmel benyújtott jelentésében
kiemelten
foglalkozott egyház és közélet összefüggéseivel. Prőhle Gergely az aktuálpolitikai dis-
kurzusok és kampányok kapcsán az egyháznak és tagjainak a feladatáról írt: „Teljesen
természetes tehát, hogy evangélikus közösségünkben kit a szélsőjobboldali veszély, kit
a nemátalakító műtétek réme aggaszt inkább, de nagyon fontos, hogy mindnyájunkat
mindennél jobban aggasszon az, hogy a »tegyetek tanítvánnyá minden népet« paran-
csának miképpen tudnánk együtt minél inkább eleget tenni. Ha ez sikerül, akkor mind a
szélsőjobboldal, mind a genderizmus veszélye egyaránt eltörpül. Jó lenne tehát, ha nem
pártok, vagyis részek, hanem az egy közös ház épülne sokféle élő kőből.”
A zsinat mindezeken túl elfogadta az országos ügyész, az országos bíróság, az országos
számvevőszék és a különféle bizottságok éves, ugyancsak előzetesen írásban beadott
beszámolóit is.
Elfogadott költségvetés és énekeskönyv-revízió
Egyházunk 2022. évi költségvetését Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba
Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője terjesztette elő. Mint elhang-
zott, missziói szempontokat is figyelembe véve a következő naptári évben anyagi ráfor-
dítás tekintetében is kiemelten fontos terület lesz a felsőoktatásban való jelenlét meg-
erősítése, a kollégiumok, egyetemi gyülekezetek felkarolása. Emellett jelentősen meg-
emelkedett összeggel szerepel a költségvetésben a lelkészek jövedelempótlékaként
szétosztható, illetve a hittanoktatási feladatok finanszírozásához kapott többlettámo-
gatás.
A bevételi oldalon a több mint 35, a kiadási oldalon pedig a közel 34,7 milliárd forint
főösszegű költségvetést hozzászólások nélkül, négy tartózkodás mellett, ötvenegy
„igen” szavazattal fogadta el a zsinat.
Ugyancsak nagy egyetértés fogadta az
Evangélikus énekeskönyv
revíziójának fontossá-
gát. Bence Gábor, az Evangélikus Kántorképző Intézet igazgatója sorakoztatta fel elő-
terjesztésében a terveket és a feladatokat; ezek kapcsán számos hozzászólás, kérdés
megfogalmazódott a zsinati tagokban, de végeredményben elfogadták, hogy a javasolt
tartalmi elvek mentén folyjon a munka, és ehhez a mindenkori költségvetésben a szük-
séges forrásokat is biztosítják. A cél az, hogy legkésőbb 2030-ra, az
Ágostai hitval-
lás
megszületésének ötszázadik évfordulójára megjelenjen a megújult énekeskönyv.
A gyülekezetplántálási program időszakos állásáról Gáncs Péter, a zsinat által kiküldött
munkacsoport vezetője adott tájékoztatást. A választásokról és a szavazásról szóló tör-
vény felülvizsgálata és átdolgozása kapcsán az elvi, előkészítő vita során Ittzés András,
a zsinat nem lelkészi alelnöke ajánlott szempontokat a testület figyelmébe. A vonatkozó
jogszabályokat a következő tisztújítás előtt, a jövő novemberi ülésszakon kívánják pon-
tosítani.
Fókuszban a személyiség
Az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény
módosítása viszont a mostani ülésszak feladata volt. Az Északi Egyházkerület kezdemé-
nyezésére – mint Krámer György országos irodaigazgatónak és Giró Szász Jánosnak, az
országos bíróság elnökének az előterjesztéséből kiderült – komplex személyiségvédelmi
program kidolgozása indult el. Ennek keretében 2022 januárjától áldozatvédelmi mun-
kacsoport kezdi meg működését, továbbá 2022 szeptemberétől a nevelési-oktatási és
a diakóniai intézményekben, illetve a gyülekezetekben is nagy hangsúlyt kap majd a
megelőzés.
A zsinat feladata a már említett törvény vonatkozó paragrafusainak módosítása volt. A
név szerinti szavazás során negyvenhét „igen” szavazattal – egy tartózkodás mellett –
elfogadott változtatás értelmében a hatalmi helyzettel való visszaélés fegyelmi vétség-
nek minősül, és mint ilyet első körben a fegyelmi tanács bírálja el. Szexuális zaklatás
esetében viszont rögtön bírósági hatáskörben foglalkoznak majd az üggyel; ezt a jogi
eljárást csak magánindítványra, a sértett kezdeményezésére lehet indítani.
A következő ülés középpontjában ugyancsak egy törvényi szabályozás állt – nem elő-
ször. A belső egyházi jogi személyiség kérdését továbbra is elvi vita keretében tűzte
napirendjére a zsinat. Ahogyan már a korábbi ülésszakokon, most is arról folyt a diskur-
zus, hogy az egyházközségeket mint egészeket illeti-e meg az önálló jogi személyiség,
vagy a részeiket is.
Aradi András, a zsinat lelkészi alelnöke előterjesztésében hangsúlyozta: a hatályos tör-
vény is úgy fogalmaz, hogy gyülekezeti szint esetében önálló jogi személyiségük az egy-
házközségeknek van. Ezért arra tett javaslatot, hogy azok az egyházközségi részek (le-
ányegyházak, társegyházak), amelyek továbbra is igénylik, hogy belső önálló jogi sze-
mélyiséggel rendelkezzenek, nyújtsák be erre vonatkozó kérvényüket az országos pres-
bitérium elé. Ha ezt nem igénylik, akkor szüntessék meg adószámukat és önálló bank-
számlájukat, és az egyházközség bankszámlájának egy alszámláján kezeljék pénzügyei-
ket. A jogi helyzet tisztázásának határidejét 2024. december 31-ében jelölte meg.
Az elvi vita során több oldalról elhangzott: a jelenlegi szabályozás nincs összhangban a
mindennapi gyakorlattal. A határozati javaslatot végül huszonhat „igen” és tizenöt
„nem” szavazattal, hat tartózkodás mellett, ötvennégy százalékos többséggel fogadta el
a zsinat.
Gyümölcsöző oktatás-nevelés
A november 26-i ülésszak utolsó napirendi pontjaként az új,
„Gyümölcsöt teremjetek”
el-
nevezésű evangélikus köznevelési stratégiára bólintottak rá a testület tagjai. A doku-
mentumban megfogalmazott célok – ahogyan Gadóné Kézdy Edit, a nevelési és oktatási
bizottság elnöke és Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője kifejtette – a
következő öt év legfontosabb feladataiként a minőségfejlesztést, az intézmények tanu-
lószervezetté alakítását, a méltányosság és a hitélet erősítését jelölték meg.
A hozzászólók méltatták az evangélikus oktatáspolitika érdemeit, egyúttal annak a re-
ménységüknek is hangot adtak – ami egyébként a stratégia része is –, hogy a nevelési
és oktatási intézményekben zajló munka egyúttal a gyülekezeteket is erősíti, és az egész
egyház számára gyümölcsöt terem.
A soron következő, tizedik zsinati ülésszak dátumát (2022. február 26., szombat) és az
előzetesen tervezett napirendet Abaffy Zoltán nem lelkészi elnök ismertette, majd Ha-
fenscher Károly lelkészi elnök záróimájában azt kérte Istentől, hogy segítse a zsinati ta-
gokat úton maradni, előrehaladni és őhozzá megérkezni.