background image

2013. III. törvény (Zelenka) változásai 

 

Hivatkozási 
hely: 

Jelenleg érvényes: 

Javasolt módosítás: 

4. § (7) 

Az  Alap  vezetőjének  munkáját  

egy

,  az  or

szágos  iroda által alkalmazott munkavállal
ó segíti, aki ellátja az Alaphoz  
kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek
et. 

 

Az  Alap  vezetőjének  munkáját  az 
országos  iroda  által  alkalmazott 
munkavállaló

(k)

  segíti,  aki  ellátja  az 

Alaphoz  kapcsolódó  adminisztrációs 
tevékenységeket. 
 

6. §  (1) 

A járulék alapja:

 

1) A járulék alapja – 

e törvény eltérő 

rendelkezése hiányában

– : 

6. §  (1) c) 

minden  egyéb,  a  fenntartó  tag  beszámol
ójában  
szereplő, a rendes tagnak juttatott 

kifizetés

 (beleértve a  
hitoktatói díjat is)

, valamint

 

– 

a  kistelepülési  illetménypótlék 

kivételével

  –  minden  egyéb,  a 

fenntartó 

tag 

beszámolójában 

szereplő,  a  rendes  tagnak  juttatott 
kifizetés, valamint 
 

6. §  (2) 

Az  (1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  ell
átásba  nem  
tartoznak  bele  a  segélyek,  valamint  a
  gépkocsivásárlás,  

lakhatási támogatásra kifizetett 
adóköteles juttatások.

  

Az  (1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti 
ellátásba  nem  tartoznak  bele  a 
segélyek, 

valamint 

gépkocsivásárlási támogatás. 

6. §  (4) 

A befizetőkre jutó tagonkénti járulék  
mértéke  15-15-
15  %  azzal,  hogy  kizárólag  e  törvény
ben  
meghatározott  juttatás  esetén  mente
sül  bármelyik  tag  a  
befizetési kötelezettsége alól.  

A befizetőkre jutó tagonkénti járulék 
mértéke  15-15-15  %  azzal, 

hogy  az 

egyház  mint  fenntartó  tag  2019. 
évtől  évente  a  2.  sz.  mellékletben 
meghatározott  %-t  fizeti

  Kizárólag  e 

törvényben 

meghatározott 

kifizetések 

esetén 

mentesül 

bármelyik 

tag 

befizetési 

kötelezettsége alól. 
 

13. §  (2) 

Az Alap tagja a gyermekáldási 
ellátásra a gyermek születésétől 
annak 2 éves 
koráig jogosult, amennyiben 
 

Az  Alap  tagja  a  gyermekáldási 
ellátásra  a  gyermek  születésétől 
annak 2 éves koráig, 

illetve családba 

kerülésétől  számítottan  két  évig

 

jogosult, amennyiben  
 

13. §  (2)cb)  gyermeke 1 és 2 éves kora között rends

zeres heti  

8

 órát meghaladó   

keresőtevékenységet nem folytat.  
 

gyermeke  1  és  2  éves  kora  között 
rendszeres heti 

20

 órát meghaladó  

keresőtevékenységet nem folytat. 
 

background image

 

Hivatkozási 
hely: 

Jelenleg érvényes: 

Javasolt módosítás: 

13. §  (3) 

Gyermekáldási  ellátásként  a  

tagot  a  

minimálbér  
összegével  egyező  juttatás

  illeti  meg.

 

Gyermekáldási  ellátásként  a  tagot 

lelkészi  havi  rendszeres  díjazás 
minimális  mértéknek  70  %-a,  de 
legalább  a  minimálbér  összegével 
egyező juttatás 

illeti meg. 

13. §  (4) 

A  gyermekáldási  ellátás  idején  a  szolg
álatba  állító  tag  
járulékfizetési kötelezettséggel 
nem tartozik. 

 

A  gyermekáldási  ellátás  idején  a 
jogosult  a  keresőtevékenysége  után 
rendes tagnak minősül. 
 

14. §  (3) 

A  keresetpótló  járadék  összege  

a  

mindenkori  
minimálbér összegével azonos

, de le

gfeljebb a rendelkezési  
állományba  kerülést  megelőző  2  év
  alatt  szerzett  lelkészi  
járulék alapját képező díjazás (6. §) h
avi átlaga.  
 

A  keresetpótló  járadék  összege 

lelkészi  havi  rendszeres  díjazás 
minimális  mértékének  70  %-a

,  de 

legfeljebb a rendelkezési állományba 
kerülést megelőző 2 év alatt szerzett 
lelkészi járulék alapját képező díjazás 
(6. §) havi átlaga. 

15. §  (1) a) 

1.200.000,-

 Ft, amennyiben 

az országos  

presbitérium  
határozatában  rögzített  módon

  lakhat

ási  támogatásban  
korábban nem részesült;  

 

a) 

bruttó2.000.000,- Ft

, amennyiben 

lakhatási  támogatásban  korábban 
nem részesült; vagy 
 

15. §  (1) b) 

 

600.000,-

  Ft  támogatást  igényelhet

,  amennyiben  e  
törvény  hatálybalépését  megelőzőe
n  részesült  lakhatási  
támogatásban.  

b) 

bruttó 1.000.000

,- Ft, amennyiben 

törvény 

hatálybalépését 

megelőzően 

részesült 

lakhatási 

támogatásban. 
 

15. §  (3) 

Amennyiben  a  jogosult  tartását 
nyugdíjba vonulása után  
az  egyházi  jogi  személy  saját 
tulajdonában, használatában  
álló  lakásban  biztosítja,  a  lakhatást 
biztosító fenntartó tag a 
lakás felújításához  legfeljebb  bruttó  

1.000.000,-  Ft

 

számlával 

igazolt 

támogatást 

igényelhet.   

Amennyiben 

jogosulttartását 

nyugdíjba  vonulása  után  az  egyházi 
jogi  személy  saját  tulajdonában, 
használatában 

álló 

lakásban 

biztosítja,  a  lakhatást  biztosító 
fenntartó  tag  a  lakás  felújításához 
legfeljebb  bruttó 

2.000.000,-  Ft

 

számlával 

igazolt 

támogatást 

igényelhet. 

15. §  (4) 

Az (1) bekezdésben rögzített egyszeri 
nyugdíj- 
kiegészítés  helyett  egy  alkalommal 
lakhatási támogatást  
igényelhet a rendes tag 

legfeljebb az 

egyházi  

Az (1) bekezdésben rögzített egyszeri 
nyugdíj-kiegészítés 

helyett 

egy 

alkalommal  lakhatási  támogatást 
igényelhet  a  rendes  tag  - 

rendelkezési állományban töltött idő 
kivételével - legalább öt év szolgálati 

background image

nyugdíjkorhatár  elérését  megelőző  5 
évvel.

A lakhatási  

támogatás 

igénylésével 

az 

(1) 

bekezdés szerinti egyszeri  
nyugdíj-kiegészítésre való jogosultság 
megszűnik. – át kerül új pontba (5)!

 

jogviszony 

fennállása 

esetén 

lakóingatlan 

építése, 

vásárlása 

támogatásához. 

kérelemhez 

csatolni kell legfeljebb 2015. július 1. 
napjáig  visszamenően  az  építést, 
vásárlást igazoló dokumentumokat: 
a)  vásárlás  esetén  az  adásvételi 
szerződést, 
b)  építkezés  esetén  a  megnyitott 
építési  napló  igazolását  vagy  a 
használatbavételei engedélyt. 
Amennyiben  az  ingatlan  tulajdoni 
lapja 

alapján 

igazolható 

lakóingatlan 

építése, 

vásárlása, 

akkor  a  kizárólag  a  helyrajzi  szám 
megjelölése 

szükséges 

kérelemben.

 

15. §  (

6

A  (4)  bekezdés  szerinti,  valamint 
korábban kifizetett  
lakhatási  támogatást  vissza  kell 
fizetni, 

amennyiben 

jogosult 

lakhatását  a  nyugdíjba  vonulását 
követően egyházi  
jogi  személy  a  tulajdonában  vagy 
használatában álló  
lakásban térítésmentesen biztosítja. 

A  (4)  bekezdés  szerinti  lakhatási 
támogatást az  alábbi esetekben  kell 
visszafizetni: 

a)  amennyiben  a  jogosult  nem 
rendelkezik 

20 

év 

szolgálati 

jogviszonnyal,  akkor  a  lakhatási 
támogatás  50  %-t  –  kivéve,  ha  a 
nyugdíjba vonulása előtt elhalálozik -
, vagy 

b) amennyiben a jogosult lakhatását 
a  nyugdíjba  vonulását  követően 
egyházi jogi személy a tulajdonában 
vagy  használatában  álló  lakásban 
térítésmentesen  biztosítja, 

akkor  a 

lakhatási támogatás 100 %-t.

 

15. §  (

7

Amennyiben  a  jogosult  nyugdíjba 
vonulása előtt  
elhalálozik, akkor minden megkezdett 
aktív szolgálati éve  
után  (a  rendelkezési  állományban 
töltött idő kivételével) 

az  

(1)    bekezdésben    meghatározott  
összeg

  2,5  %-a,  de  

legfeljebb 100 % illeti meg özvegyét, 

szolgálatijogviszony 

megszűnésének napjáig.

 

Amennyiben  a  jogosult  nyugdíjba 
vonulása  előtt  elhalálozik,  akkor 
minden  megkezdett  aktív  szolgálati 
éve 

után 

(a 

rendelkezési 

állományban  töltött  idő  kivételével) 

egyszeri nyugdíj-kiegészítés 

2,5 %-a, 

de  legfeljebb  100  %-a  az  özvegyét 
illeti meg. 

15. §  (

8

15. §  (

7

15. §  (

8

24. §  (4) 

Az  Alap  adatkezelésének  részletes 
szabályairól  

Megszűnt ez a pont 

background image

rendelkező    szabályzatot    az    Alap  
vezetője  készíti  el,  és  a 
bizottság fogadja el.

 

26. §  

26. §  (1) 

törvény 

hatályba 

lépésével  egyidejűleg  az  egyházi 
szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot 
végzőkről  szóló  2005. évi  III.  törvény 
(a  továbbiakban:  Sztv.)  22.  §  (3) 
bekezdése  helyébe  a  következő 
rendelkezés lép: 
„(3)  A  lelkész  egészségügyi  okból  az 
öregségi 

nyugdíj 

igénybevételét 

követően, 

az 

(1) 

bekezdésben 

meghatározott  korhatár  előtt  is 
kérelmezheti 

nyugállományba 

helyezését, melynek megállapításáról 
–  a  Püspöki  Tanács  véleményének 
ismeretében – az Alap vezetője dönt. 
Lelkésznő 

az 

öregségi 

nyugdíj 

igénybevételét  követően,  az  (1) 
bekezdésben 

meghatározott 

korhatár  előtt  külön  ok  megjelölése 
nélkül 

is 

kérelmezheti 

nyugállományba  helyezését  azzal, 
hogy  annak  megállapítása  során  az 
Alap  vezetőjének  nincs  mérlegelési 
lehetősége.” 
(2)  E  törvény  hatályba  lépésével 
egyidejűleg  az  Sztv.  22.  §  (4) 
bekezdése  helyébe  a  következő 
rendelkezés lép: 
„(4)  A  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  lelkészeinek  és  gyülekezeti 
munkatársainak 

nyugdíj-

kiegészítéséről 

és 

az 

ehhez 

kapcsolódó  egyéb  ellátásokról  külön 
törvény rendelkezik.” 
(3)  E  törvény  hatályba  lépésével 
egyidejűleg  az  Sztv.  28.  §-a  hatályát 
veszti. 

(4)  E  törvény  hatályba  lépésével 
egyidejűleg  az  Sztv.  56.  §  (1) 
bekezdése  helyébe  a  következő 
rendelkezés lép: 
„(1) A lelkészt a gyermek 2 éves koráig 
szülési szabadság illeti meg. A szülési 
szabadság 

első  évében,  választása 

 

törvény 

hatályba 

lépésével 

egyidejűleg  az  Sztv.  56.  §  (1) 
bekezdése  helyébe  a  következő 
rendelkezés lép: 
„(1)  A  lelkészt  a  gyermek  2  éves 
koráig, 

illetve a családba kerülésétől 

számított  két  évig

  szülési  szabadság 

illeti  meg.  A  szülési  szabadság 

ideje 

alatt

 

külön 

törvény 

szerinti 

gyermekáldási 

ellátást 

vehet

 

igénybe.  
 

background image

szerint  vagy  az  állam  által  nyújtott 
ellátást  (gyes),  vagy  az  egyház  által 
nyújtott,

  külön  törvény  szerinti 

gyermekáldási  ellátást 

veszi

  vehet 

igénybe. 

A szülési szabadság második 

évére  a  külön  törvény  szerinti 
gyermekáldási ellátás kizárólag akkor 
illeti 

meg, 

ha 

semmilyen 

keresőtevékenységet nem folytat.” 

 

2. 

sz. 

melléklet 

 

2. sz. melléklet 

Az egyház, mint fenntartó tag 

csökkentett járulékfizetési 

kötelezettségének mértéke 2019-

2028-ig. 

 

 

Év 

Járulék mérték 

2019. 

10,0 % 

2020. 

10,5 % 

2021. 

11,0 % 

2022. 

11,5 % 

2023. 

12,0 % 

2024. 

12,5 % 

2025. 

13,0 % 

2026. 

13,5 % 

2027. 

14,0 % 

2028. 

14,5 % 

 

 

Kék színnel jelölt részek, amelyek a jelenleg érvényes törvényben szerepelnek, a javaslatban 
törlésre  kerültek.  A  piros  színnel  jelölt  részek  újonnan  kerültek  a  szövegezésbe. 
Zöld színű részeknél a hivatkozási hely változott, ill. szűnt meg.