Jogértelmezési álláspont-I.pdf

Jogértelmezési álláspont-I.pdf — PDF document, 49Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image
 
 
Magyarországi Evangélikus Egyház  
Jogértelmező Testülete 
 
 
Tárgy: 
Állásfoglalás egyházi tisztség betöltésével kapcsolatban 
 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Jogértelmező  Testülete  saját  hatáskörben  az 
alábbi jogértelmezési állásfoglalást adja ki. 
 
I. 
 
Kérdésként merült fel a Magyarországi Evangélikus Egyházról szóló 1997. évi I. tv. 13. §-nak 
értelmezése  tekintetében,  hogy  a  „Szentíráson  alapuló  hitvallásos  tanítását  elfogadja” 
szövegrész arra utal-e, hogy az adott személynek evangélikus módon konfirmált személynek 
kell lennie. 
 
A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki: 
 
„A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagja  az  a  magyar  állampolgár  és  Magyarországon 
élő  személy,  aki  keresztségben  részesült  az  evangélikus  egyháznak  a  Szentíráson  alapuló 
hitvallásos tanítását elfogadja, vallja, és képességei szerint megtartja.” [Egyháztörvény 13.§]  
 
A  Jogértelmező  Testület  álláspontja  szerint  a  fenti  jogszabályhelybe  megfogalmazott 
„elfogadás”  szó  mindenképpen  egyoldalú  jognyilatkozatot  jelent,  amit  meg  lehet  tenni 
szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is. Az elfogadás szót nem lehet úgy tekinteni, 
hogy ahhoz egy előzetes egyházi eljárás (konfirmációra való előkészítés, tanítás, vizsgaletétel 
és konfirmációs eskü) társul.  
Amennyiben  a  törvényalkotó  az  egyházközségi  tagnál  megkívánta  volna  a  konfirmáció 
feltételét,  amit semmiképpen nem lehet  egyoldalú jognyilatkozatnak,  elfogadásnak tekinteni, 
úgy nyilvánvalóan úgy nyilatkozott volna, hogy a törvényszövegbe a „konfirmált” szót, mint 
feltételt beemelte volna, ahogy a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény 
több tisztségviselő választhatósága tekintetében ezt külön feltételként ki is emeli. 
 
A  Jogértelmező  Testület  álláspontja  szerint  az  evangélikus  egyház  hitvallását  elfogadni  nem 
csak  konfirmáció  útján,  hanem  bármilyen  egyéb  úton,  például  egyoldalú  nyilatkozat  útján  is 
lehet. 
 
II. 
 
Kérdésként merült fel továbbá, a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. tv. 3. § 
(1) bekezdésének értelmezése is. 
 
A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki: 
 
Egyházi tisztségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendezett életvitelű, 
konfirmált, nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez 
megkívánt többi feltételnek eleget tesz.  
 
background image
 
 
2
A  fenti  szabály  egyik  fajta  értelmezése  szerint  minden  egyházi  tisztség  tekintetében 
szükséges  lenne  a  konfirmáció,  mint  feltétel  megléte,  kivéve  amennyiben  az  adott 
egyházi törvény eltérően nem rendelkezik. 
 
Az  egyes  egyházi  tisztségviselők,  tisztségek  tekintetében  a  törvények,  egyes  jogszabályhelyek 
az alábbiak szerint határoznak. ( felsorolás nem teljes körű ) 
 
Az  Egyház  szervezetéről  és  igazgatásáról  szóló  2005.  évi  IV.  törvény  alábbi  szakaszai  az 
alábbiakat mondják ki: 
 
25.§ (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó testülete az elnökség, feladata az 
egyházközség életének irányítása.  
 
(2) Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügyelő, akik együttes joggal és 
felelősséggel vezetik és képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg 
intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályrendelet szerint. 
 
30.§ (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett életvitelű konfirmált egyházközségi tag
akit az egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy – a lelkésszel együtt – az 
egyházközség vezetője legyen.  
  
32.§ (1) Az egyházközségi közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátására és az 
egyházközség működésének biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházközség 
kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelőt, gondnokot, számvevőszéki elnököt, 
jegyzőt, pénztárost, és lehetőség szerint kántort választani. Szükség szerint egyházközségi 
szabályrendeletben meghatározott feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat. 
 
Nemlelkészi tisztségviselők  
 
36.§ (1) A gondnok az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés 
meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és dologi természetű 
ügyeinek intézésére választ. 
 
37. § (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés 
választhat, hogy a lelkész munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének és zene 
vezetésének szolgálatát ellássa.  
  
38.§ (1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a rendezett életvitelű egyházközségi tag
akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú, választott számvevőszékkel az 
egyházközség, az egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek gazdálkodását 
ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon. 
 
39.§ Az egyházközségi jegyző az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi 
közgyűlés választ, hogy a közgyűlések, képviselő-testületi ülések, valamint a presbiteri ülések 
jegyzőkönyveit vezesse.  
 
40.§ Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az 
egyházközségi közgyűlés választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasági 
ügyintézését végezze. 
 
background image
 
 
3
Egyéb tisztségviselők  
 
41.§ Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket 
(gyülekezeti munkatárs, hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros stb.) is 
választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét egyházközségi szabályrendelet határozza 
meg.  
 
66.§ Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag 
választható
, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az 
egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel. 
 
129 § (3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált 
egyházközségi tag választható
, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve 
megfelelt. 
 
140.§ (1) A zsinat az önkormányzati feladatok ellátására meghatározott feladatkörrel 
országos tisztségviselőket választ.  
(2)Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az 
országos felügyelő, ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki 
elnök, a munkaági bizottságok elnökei. 
 
142.§ Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált 
egyházközségi tag,
 akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház törvényes működését 
felügyelje, eljárjon törvényességi felügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben 
meghatározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit intézze, és azokban az egyházat 
képviselje. 
 
143.§ (1) Az országos számvevőszéki elnök az a szakirányú felsőfokú végzettséggel 
rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag
, akit a zsinat arra a feladatra 
választ, hogy az országos számvevőszékkel az országos egyház és az országos egyházi 
intézmények gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.  
 
144.§ (1) Az országos iroda igazgatója az az országos tisztségviselő, aki rendezett életvitelű, 
konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag
, valamint felsőfokú végzettséggel 
és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium a Magyarországi 
Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a 
munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja  
 
Az Egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 17. § 
(2) és (3) bekezdése a Bíróság tagjairól az alábbiakat mondja ki: 
 
A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkező egyházközségi tagok közül választott – 
8 nemlelkészi bíró tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6 évre.  
 
A bíró tisztségviselő, valamint egyházkerületi és országos testület tagja nem lehet, kivéve az 
egyházközségben betölthető tisztségeket.  
 
A fentiek alapján megállapítható, hogy egyes egyházi tisztségeknél a törvény külön kiemeli a 
konfirmáció, mint választási előfeltétel szükségességét, míg egyéb tisztségeknél ezen feltételt 
nem írja elő. 
background image
 
 
4
 
A Jogértelmező Testület állásfoglalása szerint a 2005. évi VII. tv. 3. § (1) bekezdését úgy 
kell  értelmezni,  hogy  ahol  a  törvény  előírja,  ott  adott  tisztség  betöltéséhez  szükséges  a 
konfirmáció megléte, míg ahol ezen feltételt nem említi, ott úgy kell értelmezni, hogy az 
adott  tisztség  betöltése  tekintetében  a  jogszabály  a  konfirmáció  meglétét  nem  kívánta 
meg, ebben a tekintetben tehát a törvény eltérő szabályozása állapítható meg. 
 
A fenti választhatósági előírás egyértelmű szabályozása érdekében a Jogértelmező Testület a 
Zsinat Törvényelőkészítő Bizottságához fordul, hogy a Törvényelőkészítő Bizottság az alábbi 
jogszabály  módosítási  kérelmet  terjessze  a  Zsinat  elé,  amely  esetben  a  konfirmáció  is  a 
tisztség betöltéséhez szükséges többi feltétel között foglalna helyet. 
 
A Jogértelmező Testület a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. tv. 3. § (1) 
bekezdését az alábbiak szerint javasolja módosítani: 
 
Egyházi tisztségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendezett életvitelű, nagykorú 
egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez megkívánt többi 
feltételnek eleget tesz.  
 
Budapest, 2013. szeptember 6. 
 
 
             Dr. Hafenscher Károly                                               Dr. Székács György 
                      zsinati elnök                                                            országos ügyész 
 
 
 
Dr. Giró Szász János 
a bíróság elnöke 
Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. március »
március
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031