Jogértelmezési álláspont-I.pdf

Jogértelmezési álláspont-I.pdf — PDF document, 49Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Magyarországi Evangélikus Egyház
Jogértelmező Testülete

Tárgy: Állásfoglalás egyházi tisztség betöltésével kapcsolatban

A Magyarországi Evangélikus Egyház Jogértelmező Testülete saját hatáskörben az
alábbi jogértelmezési állásfoglalást adja ki.

Kérdésként merült fel a Magyarországi Evangélikus Egyházról szóló 1997. évi I. tv. 13. §-nak
értelmezése  tekintetében,  hogy  a  „Szentíráson  alapuló  hitvallásos  tanítását  elfogadja”
szövegrész arra utal-e, hogy az adott személynek evangélikus módon konfirmált személynek
kell lennie.

A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki:

„A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagja  az  a  magyar  állampolgár  és  Magyarországon
élő  személy,  aki  keresztségben  részesült  az  evangélikus  egyháznak  a  Szentíráson  alapuló
hitvallásos tanítását elfogadja, vallja, és képességei szerint megtartja.” [Egyháztörvény 13.§]

A  Jogértelmező  Testület  álláspontja  szerint  a  fenti  jogszabályhelybe  megfogalmazott
„elfogadás”  szó  mindenképpen  egyoldalú  jognyilatkozatot  jelent,  amit  meg  lehet  tenni
szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is. Az elfogadás szót nem lehet úgy tekinteni,
hogy ahhoz egy előzetes egyházi eljárás (konfirmációra való előkészítés, tanítás, vizsgaletétel
és konfirmációs eskü) társul.
Amennyiben  a  törvényalkotó  az  egyházközségi  tagnál  megkívánta  volna  a  konfirmáció
feltételét,  amit semmiképpen nem lehet  egyoldalú jognyilatkozatnak,  elfogadásnak tekinteni,
úgy nyilvánvalóan úgy nyilatkozott volna, hogy a törvényszövegbe a „konfirmált” szót, mint
feltételt beemelte volna, ahogy a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény
több tisztségviselő választhatósága tekintetében ezt külön feltételként ki is emeli.

A  Jogértelmező  Testület  álláspontja  szerint  az  evangélikus  egyház  hitvallását  elfogadni  nem
csak  konfirmáció  útján,  hanem  bármilyen  egyéb  úton,  például  egyoldalú  nyilatkozat  útján  is
lehet.

II.

Kérdésként merült fel továbbá, a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. tv. 3. §
(1) bekezdésének értelmezése is.

A fenti jogszabályhely az alábbiakat mondja ki:

Egyházi tisztségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendezett életvitelű,
konfirmált, nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez
megkívánt többi feltételnek eleget tesz.

A  fenti  szabály  egyik  fajta  értelmezése  szerint  minden  egyházi  tisztség  tekintetében
szükséges  lenne  a  konfirmáció,  mint  feltétel  megléte,  kivéve  amennyiben  az  adott
egyházi törvény eltérően nem rendelkezik.

Az  egyes  egyházi  tisztségviselők,  tisztségek  tekintetében  a  törvények,  egyes  jogszabályhelyek
az alábbiak szerint határoznak. ( felsorolás nem teljes körű )

Az  Egyház  szervezetéről  és  igazgatásáról  szóló  2005.  évi  IV.  törvény  alábbi  szakaszai  az
alábbiakat mondják ki:

25.§ (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó testülete az elnökség, feladata az
egyházközség életének irányítása.

(2) Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügyelő, akik együttes joggal és
felelősséggel vezetik és képviselik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértőleg
intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályrendelet szerint.

30.§ (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett életvitelű konfirmált egyházközségi tag,
akit az egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy – a lelkésszel együtt – az
egyházközség vezetője legyen.

32.§ (1) Az egyházközségi közgyűlés az önkormányzati feladatok ellátására és az
egyházközség működésének biztosítására tisztségviselőket választ. Az egyházközség
kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelőt, gondnokot, számvevőszéki elnököt,
jegyzőt, pénztárost, és lehetőség szerint kántort választani. Szükség szerint egyházközségi
szabályrendeletben meghatározott feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat.

Nemlelkészi tisztségviselők

36.§ (1) A gondnok az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés
meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és dologi természetű
ügyeinek intézésére választ.

37. § (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi közgyűlés
választhat, hogy a lelkész munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének és zene
vezetésének szolgálatát ellássa.

38.§ (1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a rendezett életvitelű egyházközségi tag,
akit az egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú, választott számvevőszékkel az
egyházközség, az egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek gazdálkodását
ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.

39.§ Az egyházközségi jegyző az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit az egyházközségi
közgyűlés választ, hogy a közgyűlések, képviselő-testületi ülések, valamint a presbiteri ülések
jegyzőkönyveit vezesse.

40.§ Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az
egyházközségi közgyűlés választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasági
ügyintézését végezze.

Egyéb tisztségviselők

41.§ Az egyházközségi közgyűlés bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztségviselőket
(gyülekezeti munkatárs, hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros stb.) is
választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét egyházközségi szabályrendelet határozza
meg.

66.§ Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag
választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt, és az
egyházmegye területén lévő valamely egyházközség választói névjegyzékében szerepel.

129 § (3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált
egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt.

140.§ (1) A zsinat az önkormányzati feladatok ellátására meghatározott feladatkörrel
országos tisztségviselőket választ.
(2)Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és alelnökei, az elnök-püspök és az
országos felügyelő, ezek helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos számvevőszéki
elnök, a munkaági bizottságok elnökei.

142.§ Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált
egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház törvényes működését
felügyelje, eljárjon törvényességi felügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben
meghatározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit intézze, és azokban az egyházat
képviselje.

143.§ (1) Az országos számvevőszéki elnök az a szakirányú felsőfokú végzettséggel
rendelkező, rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladatra
választ, hogy az országos számvevőszékkel az országos egyház és az országos egyházi
intézmények gazdálkodását ellenőrizze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.

144.§ (1) Az országos iroda igazgatója az az országos tisztségviselő, aki rendezett életvitelű,
konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi tag, valamint felsőfokú végzettséggel
és vezetői gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium a Magyarországi
Evangélikus Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és alkalmaz. Felette a
munkáltatói jogokat az országos presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja

Az Egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 17. §
(2) és (3) bekezdése a Bíróság tagjairól az alábbiakat mondja ki:

A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkező egyházközségi tagok közül választott –
8 nemlelkészi bíró tagját, valamint 4 nemlelkészi jegyzőjét a zsinat választja 6 évre.

A bíró tisztségviselő, valamint egyházkerületi és országos testület tagja nem lehet, kivéve az
egyházközségben betölthető tisztségeket.

A fentiek alapján megállapítható, hogy egyes egyházi tisztségeknél a törvény külön kiemeli a
konfirmáció, mint választási előfeltétel szükségességét, míg egyéb tisztségeknél ezen feltételt
nem írja elő.

A Jogértelmező Testület állásfoglalása szerint a 2005. évi VII. tv. 3. § (1) bekezdését úgy
kell  értelmezni,  hogy  ahol  a  törvény  előírja,  ott  adott  tisztség  betöltéséhez  szükséges  a
konfirmáció megléte, míg ahol ezen feltételt nem említi, ott úgy kell értelmezni, hogy az
adott  tisztség  betöltése  tekintetében  a  jogszabály  a  konfirmáció  meglétét  nem  kívánta
meg, ebben a tekintetben tehát a törvény eltérő szabályozása állapítható meg.

A fenti választhatósági előírás egyértelmű szabályozása érdekében a Jogértelmező Testület a
Zsinat Törvényelőkészítő Bizottságához fordul, hogy a Törvényelőkészítő Bizottság az alábbi
jogszabály  módosítási  kérelmet  terjessze  a  Zsinat  elé,  amely  esetben  a  konfirmáció  is  a
tisztség betöltéséhez szükséges többi feltétel között foglalna helyet.

A Jogértelmező Testület a választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. tv. 3. § (1)
bekezdését az alábbiak szerint javasolja módosítani:

Egyházi tisztségre – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak rendezett életvitelű, nagykorú
egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez megkívánt többi
feltételnek eleget tesz.

Budapest, 2013. szeptember 6.

Dr. Hafenscher Károly Dr. Székács György
zsinati elnök országos ügyész

Dr. Giró Szász János

a bíróság elnöke

Személyes eszközök

Bekezdések

Jogértelmezési álláspont-I.pdf

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek