A Tényfeltáró Bizottság működésének rendje
1
1. A Tényfeltáró Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) a Magyarországi Evangélikus Egyház (a to-
vábbiakban: egyház) országos közgyűlése 2005. május 20-i ülésén hozta létre. Működését – az országos
elnökségen keresztül – a zsinat felügyeli.
A bizottság munkamódszere
2. A kutatás tárgya: az egyház helyzete, szerepe, lehetőségei és korlátai az adott korszakban; a témához
szükséges egyháztörténeti, politikatörténeti, jogtörténeti, teológiai, és az állambiztonsági szervek szerve-
zettörténeti háttere; az egyház egyes szervei, intézményei, illetve az egyházi személyek viszonya az állam-
biztonsági szervekhez.
3. A bizottság vizsgálja és feltárja a kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek, elsősorban az állam-
biztonsági (államvédelmi) szolgálatoknak az egyház lelkészi és világi tagjaival tartott kapcsolatát az 1945-
1990 közötti időszakban. A bizottság vizsgálja az egyes személyek ún. hálózati kapcsolatát, felkutatja a
hozzáférhető dokumentumokat, feltárja az abban szereplő adatokat, elemzi a hálózati tevékenység jellegét.
Az egyes személyekkel kapcsolatban a szaklevéltártól ügynökazonosítást kér.
4. A tagok egyenrangúak; a bizottság képviseletére esetenként jelölnek ki egy tagot. A bizottság a mun-
ka megosztását belső munkatervben rögzíti.
5. A bizottság tagjai konzultációs kapcsolatokat tartanak fenn más egyházak kutatóival.
6. A bizottság szakmai munkacsoportként működik jogász, lelkész, levéltáros, történész részvételével.
A bizottság a kutatás hatékonysága érdekében – az országos elnökség egyetértésével kiválasztott – titoktar-
tást vállaló külső munkatársat is felkérhet egy-egy részfeladat (p1. interjúzás) elvégzésére, aki a végzett
munkáról bizottságnak beszámol.
7. A bizottság a feltárást elsősorban a történettudomány módszereivel végzi. A levéltári források felku-
tatását igyekszik a legszélesebb körben végezni, a hozzáférhető dokumentumokat teljes egészében megis-
merni.
8. A bizottság a kutatás eredményéről tájékoztatja az érintett személyt (elhunyt esetén legközelebbi
hozzátartozóját). A lelkipásztori beszélgetést a bizottság lelkész tagja végzi.
8/A. A tájékoztatás bizalmas, személyiségi jogot érintő jellegét az országos elnökség tartozik értékelni,
ez a jog a bizottságot nem illeti meg. Ezért pl. a hálózati azonosítási lista nyilvánosságra hozatala ügyé-
ben a bizottság döntési joggal nem rendelkezik, erről az országos elnökség dönthet.
8/B. A zsinati tagok a bizottság jelentéseibe, nem nyilvános irataiba betekinthetnek, az adatokról azon-
ban feljegyzés, fényképfelvétel, másolat nem készíthető. A betekintés alkalmával az országos elnökség és
a bizottság egy-egy tagja van jelen, a betekintőnek írásban titoktartást kell vállalnia.
9. A bizottság a kutatási eredményeket tudományos publikációkban hozza nyilvánosságra.
A bizottság kapcsolata az egyház testületeivel
10. A bizottság – igény szerint – az országos elnökséget tájékoztatja a munka menetéről.
11. A bizottság évente összefoglaló jelentést készít. Ebben ismerteti a feldolgozott dokumentumanya-
got, az előző jelentés óta azonosított ügynököket és működésük leglényegesebb paramétereit; kitér a bi-
zottság publikációira, s tagjainak a témával kapcsolatos rendezvényeken (előadások, konferenciák) való
részvételére.
12. Az országos elnökségen keresztül évente jelentést ad az országos presbitériumnak, mely azt a zsi-
nat elé terjeszti.
A bizottság működésének kiadásai
13. A bizottság működésével összefüggő személyi és dologi kiadásokat (kutatók és külső munkatárs dí-
jazása; fénymásolás, kiadványok beszerzése, irodatechnikai eszközök, útiköltség-térítés, publikációk ki-
adásai stb.) az egyház önálló költségvetési címen fedezi.
Budapest, 2019. május 31.
1
Módosította a 7/2019. (V. 31.) zsinati határozat. Hatályos: 2019. május 31-től.