Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény)
érvényesítéséről
(Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!)
I.
A nyilatkozatot adó magánszemély
neve:
…….……………………………………………….
adóazonosító jele:
…..…………………………………………………
1.
Az eltartottak száma (a magzatot is beleértve) …… . A kedvezményezett eltartottak száma ……, akik
közül …… a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermek.
Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett eltartottak számában 90 napon túli várandósság alapján
…… magzatot vettem figyelembe, tekintettel az erről szóló orvosi igazolásra.
2.
Az eltartottak (kivéve a magzat) neve, adóazonosító jele (adóazonosító jel hiányában születési helye,
ideje, anyja leánykori neve, lakóhelye). A négyszögbe tett x-szel jelölje, ha az eltartott személy egyben
kedvezményezett eltartott (ideértve a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermeket) is!
……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
Jelölje itt x-szel, ha az eltartottak felsorolását külön lapon folytatja!
3.
Nyilatkozom, hogy jogosult vagyok a családi kedvezményt Magyarországon érvényesíteni, külföldi
államban a jövedelmem után azonos vagy hasonló kedvezményt nem veszek (vettem) igénybe.
4.
Nyilatkozom, hogy nem kérem a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.
5.
A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi
kedvezményt
a) ………………… forint összegben kívánom igénybe venni.
b) …… fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe venni, akik közül …… fő a bíróság
döntése alapján egyenlő időszakokban, felváltva gondozott gyermek.
Az a) vagy b) sor egyikét töltse ki!
6.
A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása:
…………………………………
II.
A családi kedvezményt kérő magánszemély házastársa/közös gyermek(ek) esetén élettársa
neve és adóazonosító jele: ......................................................................................................................
adóazonosító jel hiányában születési helye és ideje: ..............................................................................
anyja leánykori neve: .................................................................................
lakóhelye: ...................................................................................................
7.
Tudomásul veszem és elfogadom, hogy házastársam/élettársam (utóbbi a közös gyermekekre
tekintettel) az I. Blokkban meghatározott mértékben kéri a családi kedvezménynek az adóelőleg-
alapjából történő levonását.
8.
Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van:
nincs:
9.
A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása:
…………………………………
IV.
A II. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. Az
I. Blokkban meghatározott összegű családi kedvezmény összegét a II. Blokkban szereplő magánszemély
adóelőlegének megállapítása során nem veszem figyelembe.
A kifizető, munkáltató megnevezése:
……………………………………
A kifizető, munkáltató adószáma:
……………………………………
……………………………
Cégszerű aláírás
III.
Az I. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. A
magánszemély adóelőlegét az I. Blokkban szereplő nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg.
A munkáltató, kifizető megnevezése:
……………………………………
A munkáltató, kifizető adószáma:
……………………………………
……………………………
Cégszerű aláírás
1
Tájékoztató
a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz a 2015. évben
Tisztelt Adózó! Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója, vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet
juttató kifizetője az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembevételével vonja le az adóelőleget,
ezt a nyilatkozatot két példányban töltse ki és adja át munkáltatójának, kifizetőjének. Mielőtt a nyilatkozatot
leadná, a nyilatkozat II. Blokkját az Ön házastársának (közös gyermekekre vonatkozóan élettársának), a
nyilatkozat IV. Blokkját pedig a házastársa (élettársa) munkáltatójának is ki kell töltenie. Az adóelőleg-
nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan kifizető felé is, aki összevonás alá eső
rendszeres jövedelmet juttat. Ilyennek kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat,
személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó, aki
rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek. A személyi jövedelemadó törvény
alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében
személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az
adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben
is érvényesíthető.
A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi
figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új
nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a
munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal
együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a
kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az
élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi
kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a
magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot
közösen kell megtenniük.
Figyelmeztetés: Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény
érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó
befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell
megfizetnie.
Jogosultság a családi kedvezményre
A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az
esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját
– és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is –
csökkenti.
A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és
jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott
esetén 206 250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és
kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és
kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok
rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve az az esetet is, amikor a gyermeküket
bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.
törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös
felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is
50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500
fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. A
kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi)
házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;
2
a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. 2015. január 1-jétől
már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan
családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Abban az esetben például,
ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek a vonatkozó szabályok alapján csak ő
jogosult családi pótlékra, 2015-től viszont házastársa is jogosulttá válik arra, hogy adóelőleg-
nyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére;
a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;
a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő
magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös
döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;
az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági
járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is
teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell
tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös
nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt
gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül
érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy
természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
Kedvezményezett eltartott
akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
a rokkantsági járadékban részesülő személy,
a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás
alapján),
a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők
házastársainál is.
Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya
alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett
eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő
alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.
Eltartott
a kedvezményezett eltartott,
és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha Cst. szerint figyelembe vehető a
kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél
idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű
szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres
jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a
kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi
kedvezmény vehető igénybe.
A családi járulékkedvezmény
2014. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy a magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a
magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő
természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal
szemben is elszámolhassa abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal)
szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi
kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százalékával, de
legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal
szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető)
automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A
3
magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a
családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó
előlegének terhére érvényesíthető.
Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény
igénybevételét, akkor havonta kétszer 62 500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt
érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer
forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az
adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe
járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély
jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-
bírság fizetési kötelezettség.
Az adóelőleg-nyilatkozat
Az I. Blokkhoz: Ön ebben a blokkban nyilatkozik munkáltatójának (kifizetőjének) az érvényesíteni kívánt
családi kedvezményről, valamint részleteznie kell az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adatait is.
Az 1. pontban az eltartottak, a kedvezményezett eltartottak és a felváltva gondozott gyermekek számát kell
feltüntetni. Itt kell megjelölnie a kedvezményezett eltartottként figyelembe vett magzatok számát is. A
magzat(ok) a várandósság orvosi igazolása alapján a fogantatástól számított 91. nap hónapjától az élve
születés napját megelőző hónappal bezárólag vehető(k) figyelembe. Az orvosi igazolást a nyilatkozathoz nem
kell csatolni, de 5 évig meg kell azt őrizni.
A 2. pontban az összes eltartott nevét és adóazonosító jelét kell megadni, adóazonosító jel hiányában az
eltartott születési helyét, idejét, anyja leánykori nevét és lakóhelyét kell beírni. Az eltartott neve melletti
négyzetben jelölni kell, ha ő kedvezményezett eltartottnak minősül. E pontban nem kell szerepeltetni a
magzatot!
A 3. ponthoz: Ön csak akkor érvényesíthet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény
szerinti családi kedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik
államban, ahol az önálló, nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható
figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is
nem vett
és nem is vesz igénybe.
További feltétel vonatkozik a külföldi adóügyi illetőségű magánszemélyre. A kedvezmény Magyarországon
történő érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az előzőekben említettek szerinti jövedelmének legalább 75
százaléka Magyarországon essen adókötelezettség alá. Amennyiben Ön külföldi, a külföldi
magánszemélyek kiegészítő nyilatkozatát is ki kell töltenie a családi kedvezmény igénybevételéhez!
A 4. ponthoz: Ön e pontban kérheti munkáltatóját, hogy az alább megjelölt családi kedvezményt kizárólag a
személyi jövedelemadó-előleg alapjával szemben vegye figyelembe. Ha e nyilatkozatot megteszi, úgy a
munkáltató nem fogja alkalmazni a járulékkedvezményt még akkor sem, ha az 5. pontban megjelölt családi
kedvezmény teljes összegű igénybevételére az Ön adóelőleg-alapja nem nyújt fedezetet.
Az 5. pontban nyilatkozik arról, hogy a családi kedvezmény érvényesítését kéri munkáltatójától. Az
érvényesíteni kívánt családi kedvezményt meghatározhatja mind az összeg [a) sor], mind a kedvezményezett
eltartottak és a korábban említett, bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermekek számának [b) sor]
megjelölésével. Ha a megjelölt összeg, vagy a feltüntetett kedvezményezett eltartottak száma alapján járó
összeg magasabb, mint az Ön részére kifizetett jövedelem (például munkabér), úgy a különbözetet a kifizető
járulékkedvezményként veszi figyelembe feltéve, hogy Ön biztosított és nem tett nyilatkozatot a 4. pontban.
Amennyiben a nyilatkozat a) sorában a kedvezményezett eltartottak száma alapján kiszámítható családi
kedvezmény maximális összegénél kisebb összeget, vagy b) sorában a kedvezményezett eltartottak számánál
kisebb számot jelöl meg, a fennmaradó kedvezményt házastársa vagy a jogosultnak minősülő élettársa
ugyancsak a munkáltatójának adott nyilatkozattal (amelyben ezt a blokkot ő tölti ki) érvényesítheti.
4
A II. Blokkhoz: A sorokat az Ön házastársa vagy élettársa tölti ki, ha közös nyilatkozatot kell tenniük. Nem
kell közös nyilatkozatot tenni azzal a volt házastárssal, élettárssal, aki a közösen felügyelt gyermekükre
tekintettel érvényesíti az 50-50 százalékos kedvezményt.
A 8. ponthoz: Amennyiben az Ön házastársa vagy élettársa nyilatkozik arról, hogy nincs munkáltatója, vagy
olyan kifizetője, akinek családi adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot adott
volna, a IV. Blokkot nem kell kitölteni.
A III. Blokkhoz: Ezt az Ön munkáltatójának (kifizetőjének) kell kitöltenie.
A IV. Blokkhoz: Ezt az Ön házastársának vagy élettársának munkáltatója (kifizetője) tölti ki. Ezzel a
munkáltató kötelezi magát, hogy ha tőle az Ön házastársa vagy élettársa a saját nyilatkozatában a családi
kedvezmény érvényesítését kéri, azt legfeljebb a kedvezményezett eltartottak száma alapján megállapított
családi kedvezmény és a jelen Nyilatkozat I. Blokkjában meghatározott összeg különbözetének mértékéig
veszi figyelembe. E kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a nyilatkozat másolatát az Ön házastársa
vagy élettársa munkáltatójának (kifizetőjének) is célszerű megőriznie. Ezt a nyilatkozatot az Ön házastársa
vagy élettársa munkáltatójának abban az esetben is alá kell írnia, ha a családi kedvezmény teljes összegét Ön
érvényesíti.
Elfelejtett jelszó?
1_08_sz_melleklet_2015adoeloleg_nyilatkozat_csaladi kedvezmeny.pdf
—
PDF document,
287Kb
