Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

1_2015-1 gazdasági körlevél.pdf

1_2015-1 gazdasági körlevél.pdf — PDF document, 1433Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

 

GAZDASÁGI KÖRLEVÉL 

1/2015 

 

MEE gazdasági osztály 

2015.01.25. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma

 

0035 

 

Készítette: 
a Magyarországi Evangélikus Egyház gazdasági osztálya 
Dobrovolni Máté, a Dél-Pest Megyei Egyházmegye számvevőszéki tagjának közreműködésével 
 

Tájékoztatás  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  egyházközségeinek  gazdasági,  adózási 
tevékenységének támogatására. 

background image

G/172-1/2015. 

 

1

 

2015. évi offertóriumok időpontjai: 

1.1.

 

Templomépítések és renoválások támogatására szolgáló offertórium 

Vízkereszt ünnepe utáni 1. vasárnap 2015. január 11. 

1.2.

 

Szórvány-gyülekezetek megsegítésére szolgáló offertórium 

Virágvasárnap, 2015. március 29. 

1.3.

 

Az ifjúsági munkát támogató offertórium 

Húsvét ünnepe utáni 2. vasárnap, 2015. április 19. 

1.4.

 

A missziói céljára szolgáló offertórium 

Húsvét ünnepe utáni 6. vasárnap, 2015. május 17. 

1.5.

 

Gyógykezeltetési offertórium 

Szentháromság ünnepe utáni 2. vasárnap, 2015. június 14. 

1.6.

 

Iskoláink támogatására szolgáló offertórium 

Szeptember 1. vasárnapja, 2015. szeptember 4. 

1.7.

 

A Biblia terjesztését szolgáló offertórium 

Október utolsó vasárnapja, 2015. október 25. 

1.8.

 

A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat alapjául szolgáló offertórium 

Időpontját  2015.  első  félévében  a  gyülekezetek  tetszés  szerint  határozzák 
meg. 

1.9.

 

Megyei járulék 

 

2015. október végéig. 

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  országos  presbitériuma  az  egyházi  szolgálatról  és 
egyházkormányzásról  a  magasabb  egyházkormányzati  szinteken  szóló,  többször  módosított 
2005. évi IV. törvény 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján – utalva az egyház háztartásáról 
szóló  2000.  évi  I.  törvény  10.§  (1)  bekezdésére  –  a  2015.  évi  templomépítések  és 
renoválások  támogatására  szolgáló  offertórium
,  valamint  a  szórványgyülekezetek 
megsegítésére  szolgáló  offertórium
  elosztásáról  delegált  hatáskörükben  eljárva  az 
egyházmegyék  döntenek
  azzal,  hogy  a  felhasználásról  beszámolási  kötelezettséggel 
tartoznak az illetékes püspöki hivatalokon keresztül. 

2013. évtől a nyugdíjas lelkészek, lelkész özvegyek és árvák támogatását szolgáló offertórium 
helyett  gyógykezeltetési  offertórium  kerül  meghirdetésre.  A  változást  indokolja,  hogy  az 
offertórium  bevételéből  származó  összeg  így  adómentes  kifizetést  biztosít  a  rászoruló 
lelkészek számára. 

Szeretettel  kérjük  gyülekezeteinket,  hogy  nagyobb  hangsúlyt  fektessenek  arra,  hogy  milyen 
számlaszámra fizetik be az offertóriumokat. 

Az egyházközségeknek az egyházmegyék bankszámlájára, pénztárába kell befizetnie az 
alábbi offertóriumokat, járulékokat: 

1.

 

Templomépítések és renoválások támogatására szolgáló offertórium 

background image

G/172-1/2015. 

 

2.

 

Szórvány-gyülekezetek megsegítésére szolgáló offertórium 

3.

 

Az ifjúsági munkát támogató offertórium 

4.

 

A missziói céljára szolgáló offertórium 

5.

 

Gyógykezeltetési offertórium 

6.

 

Iskoláink támogatására szolgáló offertórium 

7.

 

A Biblia terjesztését szolgáló offertórium 

8.

 

A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat alapjául szolgáló offertórium 

9.

 

Megyei járulék. 

Templomépítési  és  szórvány  offertórium,  továbbá  az  egyházmegyei  járulék  összege  az 
egyházmegyei pénztáraknál marad. 

Ezen  felül  a  további  offertóriumokat  az  egyházmegye  utalja  át  az  országos  egyház 
számlájára. 

Kérjük az egyházmegyék pénztárosait, hogy az offertóriumok Országos Egyház felé történő 
továbbutalásánál  minden  esetben  tüntessék  fel  az  átutaláson,  vagy  külön  levélben  az 
átutalt összeg részletezését.
 

A  fentiekben  nem  részletezett  offertóriumok,  adományok  esetén  kérjük,  hogy  az  utalást  az 
adomány vagy offertórium kérő levél szerint juttassák el a megfelelő számlára. 

2

 

Javasolt illetményemelés, bérkompenzáció 

2.1

 

Javasolt illetményemelés. 

Egyházközségek,  egyházi  intézmények  számára  2015.  évre  illetményemelést  az  országos 
elnökség 4 % mértékben javasol.
 

A javaslattól függetlenül azonban a 2015. évi illetményeket az alábbiak figyelembe vételével 
kell megállapítani: 

2.2

 

Minimálbér 2015. 

2015.  január  1-től  a  minimálbér  összege  105.000  Ft/hó.  A  munkaviszony  keretében 
foglalkoztatott  munkavállalók  bére  ettől  az  összegtől  kevesebb  nem  lehet.  (Részmunkaidős 
foglalkoztatás esetén a bér összegét a munkaidő arányában kell meghatározni.) 

Az  országos  egyház  e  minimálbér  alapján  biztosítja  az  egyházi  szolgálatban  álló,  állami 
nyugdíjban  nem  részesülő  egyházi  személyeket,  és  fizeti  meg  az  állami  adóhatóság  felé  a 
kifizetőt és munkavállalót terhelő szociális hozzájárulási adó, nyugdíjjárulék és természetbeni 
egészségbiztosítási járulék kötelezettséget. 

background image

G/172-1/2015. 

 

2.3

 

A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek 
foglalkoztatottainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 
349/2014.(XII.29.) Korm. rendelet 

Az  egyházak  tekintetében  a  rendelet  a  köznevelési,  felsőoktatási,  egészségügyi,  karitatív, 
szociális,  család-,  gyermek-  és  ifjúságvédelmi,  kulturális  vagy  sporttevékenységet  ellátó 
egyházi jogi személyekre (egyházi foglalkoztató) és a velük

a)

 

az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint 

b)

 

a 2013. december 31-én a Gyvt. 66/G.§-a (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői 

jogviszonyban álló hivatásos nevelőszülőkre terjed ki. 

Kompenzáció  illeti  meg  tehát  a  gyülekezeti  fenntartású  nevelési,  szociális  tevékenységet 
folytató  intézményeinek  munka  törvénykönyve  szerint  foglalkoztatott  alkalmazottait  is, 
amennyiben a törvényi feltételeknek megfelelnek. 

A munkáltató köteles a kompenzáció összegének kifizetésére, de a kifizetőt terhelő járulékkal 
növelt összeggel azonos mértékű támogatást igényelhet a fenntartó bevonásával az országos 
egyházon keresztül. 

3

 

A rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó 
 1 + 1 %-ról 

A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma

 0035 

A 2014. évi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódóan is lehetőség van arra, hogy a befizetett 
személyi jövedelemadó 1 + 1 %-ról rendelkezzen a magánszemély.  

A nyilatkozat megtételére négy lehetőség van: 

1.

 

a  1453-as  adóbevallási  nyomtatvánnyal  együtt  küldi  be  a  bevallás  részét  képező 

EGYSZA lapon, postai úton vagy elektronikusan (01. sz. melléklet), 

2.

 

a  1453ADÓNYILATKOZAT  jelű  adónyilatkozat  nyomtatvánnyal  együtt  küldi  be  a 

bevallás  részét  képező  EGYSZA  lapon,  postai  úton  vagy  elektronikusan  (02.  sz. 
melléklet), 

3.

 

az  egyszerűsített  adóbevallás  választása  esetén  a  1453NY  jelű  nyilatkozattal 

egyidejűleg  küldi  be  a  bevallás  részét  képező  EGYSZA  lapon,  postai  úton  vagy 
elektronikusan (03. sz. melléklet), 

4.

 

a  14EGYSZA  nyomtatvány  EGYSZA  elnevezésű  lapját  kinyomtatva,  lezárt, 

adóazonosító jelével, névvel és lakcímmel ellátott postai borítékban személyesen vagy 
postán, illetőleg elektronikus űrlapként, elektronikus úton (04. sz. melléklet) 

Nem érvényes a rendelkezés, ha a magánszemély a nyilatkozatát 2015. május 20. napjáig 
nem  juttatja  el  az  adóhatósághoz,  és  adóját  a  magánszemélyre  vonatkozó  határidőig 
nem rendezi. 

Kérjük, hogy azok is  töltsék ki  az EGYSZA  nyomtatványt adójuk 1%-ról,  akiknek az 
összevont adóalapot terhelő,  kedvezményekkel  csökkentett adó összege (1453-B lap 38. 

background image

G/172-1/2015. 

 

sor)  nulla  forint,  mert  egyházunk  részére  ezen  esetekben  is  jár  az  1%-os  kiegészítő 
támogatás az állam részéről. 

2015-től  a  rendelkező  magánszemély  a  rendelkező  nyilatkozaton  rendelkezhet  úgy,  hogy 
nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét az általa kedvezményezettként feltüntetett 
egyházzal  és  civil  szervezettel  közöljék.  Aki  adatai  közlésére  felhatalmazást  ad,  annak 
számolnia kell azzal, hogy őt a kedvezményezettként megjelölt szervezet megkeresi, részére 
tájékoztatást nyújt és adatait a rendelkezéstől számított öt évig kezeli. Az adatok feltüntetése 
az  EGYSZA  lapon  önkéntes,  mindenki  szabadon  eldöntheti  szeretné-e,  hogy  azok  is 
eljussanak a választott civil szervezethez. 

4

 

Az adóhatóság részére 2014. évről teljesítendő adatszolgáltatás 

Az adatszolgáltatásokat kizárólag elektronikus úton lehet teljesíteni. 

4.1

 

1408 havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, 
járulékokról és egyéb adatokról 

Az egyházközségeknek, egyházmegyéknek ezt a nyomtatványt 2014. év során folyamatosan 
be  kellett  nyújtaniuk  a  kifizetett  adó  és/vagy  járulékköteles  jövedelmekről,  valamint  az 
adóköteles béren kívüli juttatásokról és egyes meghatározott juttatásokról. (Amennyiben ilyen 
kifizetés  nem  történt,  nullás  nyilatkozatot  az  NY  jelű  nyomtatványon  lehetett  tenni  több 
hónapra együttesen, vagy havonta.) 

A  bevallásokkal  kapcsolatban  csak  abban  az  esetben  van  további  teendő,  ha  azokban  hibát 
tártak fel, vagy ha az adomány, perselypénz, egyházfenntartói járulék 2014. évi bevételének 
együttes összege nem nyújt fedezetet a lelkészek vagy más egyházi személyek részére 2014-
ban adómentesen kifizetett illetmények összegére. 

4.2

 

Összesített igazolás kiállítása 

A  munkáltató,  a  kifizető  (vagyis  az  egyházmegyék  és  az  egyházközségek)  a 
magánszemélynek  (lelkész(ek)nek,  alkalmazott(ak)nak)  teljesített  kifizetésekről  (adó-  és 
járulékmentes  illetmények  kivételével),  továbbá  a  kifizetéskor  figyelembe  vett 
bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási 
évet követő év január 31-éig, (2015-ben február 2-ig) összesített igazolást ad. 

Minden esetben igazolást kell kiállítani a kifizetett: 

 

hitoktatói díj összegéről, amit az egyházközség számfejtett és fizetett ki a lelkésznek, 
hitoktatónak – mivel az minden esetben adóköteles jövedelem (2014-ben a január – 
augusztus  hónapokra
  járó,  gyülekezet  által  kifizetett  hitoktatói  díjakról)  (2014. 
szeptember  –  december  hónapról  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházzal  kötött 
szerződés alapján kifizetett hitoktatói díjról a MEE állítja ki az igazolást és juttatja el 
a hitoktatást végző számára)
 

 

az  egyházi  személyek  részére  az  adomány,  perselypénz  és  egyházfenntartói  járulék 
összegét meghaladóan kifizetett (adóköteles) jövedelemről

background image

G/172-1/2015. 

 

 

az alkalmazottak részére kifizetett jövedelmekről 

és azok adóterhéről, járulékairól. 

Az  Szja.  tv.  11/A.  §-a  alapján  az  összesített  igazoláson  az  adónyilatkozattal  kapcsolatos 
tájékoztatónak is szerepelnie kell. 

Az  összesített  igazolás  kiállítása  abban  az  esetben  is  kötelező,  ha  az  adóév  során  az  egyes 
kifizetésekről kapott igazolást a magánszemély. 

Azoknál  a  munkavállalóknál,  akik  év  közben  munkahelyet  változtattak  az  igazolásnak 
tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - munkaviszony megszűnésekor kiállított 
adatlapon (Adatlap 2014) szereplő - jövedelmeket is. 

Az igazolást két példányban kell kiállítani. Egy példány a munkavállalóé, egy példány pedig a 
munkáltatónál, kifizetőnél marad. 

A munkáltatónak az igazolás átvételét igazolnia kell, ezért ha postai úton történik az igazolás 
kiadása, akkor tértivevényes küldeményként kell postázni.  

Az  átvétel  igazolása  a  tértivevény  aláírt  példánya  lesz.  A  tértivevény  megjegyzés  rovatába

 

tüntessék fel, hogy jövedelemadó igazolás. 

A kiadott  igazolásokat  cégszerűen kell aláírni. (a  gyülekezet  képviseletére jogosult  lelkész 
és/vagy felügyelő aláírása, bélyegző) 

Gyülekezeteink  nem  társadalombiztosítási,  családtámogatási  kifizető  helyek,  ezért  az 
igazolások nem tartalmazhatják a táppénz, család támogatás összegeit.  

4.2.1

 

14M30 A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi 
jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához 

A 14M30, 14M30-01 és a 14M30-02 jelű nyomtatvány kitöltése (05. sz. melléklet): 

A  nyomtatvány  három  lapból  áll.  A  lapok  csak  együtt  fogadhatók  el.  (NAV  honlapról 
letölthető) 

A  nyomtatvány  alkalmazása  nem  kötelező,  annak  adattartamát  és  az  adatok  sorrendjét 
azonban be kell tartani a jövedelemigazoláson. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok 
megegyeznek  a  1453  sz.  személyi  jövedelemadó  bevallás  nyomtatvány  sorainak 
számozásával,  kivéve  a  600-as  sorszámokat,  mely  sorokba  írt  adatok  segítik  a 
bevallás/adónyilatkozat kitöltését. 

A  nyomtatványon  a  munkáltatóra  és  munkavállalóra  vonatkozó  sorok  mindegyikét  ki  kell 
tölteni. 

Az  igazolás  nem  tartalmazza  a  magánszemély  munkavégzésre  irányuló  jogviszonyának 
megszűnésekor kifizetett 75%-os különadó alapot képező bevételt. 

Magyar állampolgársággal nem rendelkező munkavállaló esetén is kötelező az adóazonosító 
jel feltüntetése. 

background image

G/172-1/2015. 

 

Ha a kiállított igazolás „halmozott” adatot tartalmaz, a kódkockába ’X” kell írni (halmozott 
adat,  ha  a  korábbi  munkáltatótól  származó  jövedelem  is  van).    Ha  „halmozott”  adatot 
tartalmaz,  akkor  MEGJEGYZÉS  rovatban  fel  kell  tüntetni  a  figyelembe  vett  korábbi 
munkáltató(k)  nevét.  Ha  nem  tartalmaz  halmozott  adatot,  akkor  a  kódkockát  üresen  kell 
hagyni. 

Ha  a  munkáltató  nem  társadalombiztosítási,  családtámogatási  kifizetőhely,  a  Feljegyzés 
rovatban célszerű felhívni  a figyelmet  arra, hogy  a társadalombiztosítási ellátási, valamint a 
családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza. 

Nyomtatvány  kitöltésénél  csak  azokra  a  sorokra  térünk  ki,  melyek  előfordulhatnak 
egyházközségeinknél, egyházmegyéinknél.  

 

I. ÖSSZEVONT ADÓALAPBA TARTOZÓ JÖVEDELMEK (BEVÉTELEK) 

1. sor munkaviszonyból származó bérjövedelem 

Itt igazoljuk a munkaviszonyból származó bérjövedelmeket, attól függetlenül, hogy fő- vagy 
mellékállású munkaviszonyból származik.  

Az  igazolásnak  ebben  a  sorában  kel  feltüntetni  (a  1408  nyomtatvánnyal  azonosan!)  az 
egyházközség  által  lelkészek  vagy  nem  lelkészi  alkalmazottak  számára  kifizetett  hitoktatói 
óradíját is. 

A  MEE által,  közvetlenül  a lelkésznek vagy hitoktatónak fizetett  hitoktatói díjat  a gyülekezet 
nem tüntetheti fel az adóigazolásában! 

Adómentesen felvett javadalmat sem igazolni, sem bevallani nem kell. 

Előfordulhat, hogy a három bevételi forrás (perselypénz, adomány egyházfenntartói járulék) 
nem  ad  fedezetet  az  egész  évi  javadalom  adómentes  felvételére,  akkor  a  fennmaradó  rész 
jövedelemadó köteles lesz, azt is ebben a sorban igazoljuk. 

2014-ben  az  összevont  adóalap  az  adóévben  adókötelezettség  alá  eső  valamennyi  önálló  és 
nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem. 

Amennyiben  az  igazoláson  munkaviszonyból  származó  jövedelmet  igazolunk,  abban  az 
esetben az 1. sor „d” oszlopába kell beírni a jövedelem összegét.  

2. sor munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés 

A  munkavállaló  saját  tulajdonában  levő  személygépkocsi  hivatalos  célú  használatáért 
kifizetett költségtérítés:  

A  saját  tulajdonú  személygépkocsi  hivatalos  célú  használatáért  alapvetően  kétféle  módon 
kaphat  költségtérítést  a  magánszemély.  Ha  a  költségtérítés  kifizetése  átalányban,  vagy 
útnyilvántartás  alapján  történt,  akkor  a  kifizetett  költségtérítés  összegét  szerepeltetni  kell  az 
igazoláson.  

background image

G/172-1/2015. 

 

Amennyiben a költségtérítést kiküldetési rendelvény alapján fizették ki, és annak összege nem 
több  a  jogszabály  szerint  igazolás  nélkül  elszámolható  mértéknél  (a  kormányrendeletben 
meghatározott  üzemanyag-fogyasztási  norma  alapján  a  NAV  által  közzétett  üzemanyagárral 
számított  üzemanyagköltség  és  a  kilométerenkénti  9  forint),  akkor  azt  nem  kell  bevételként 
figyelembe venni, ezért az igazoláson sem kell feltüntetni.  

Szerepeltetni kell azonban az igazoláson a kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés 
teljes összegét akkor, ha a költségtérítés meghaladja az igazolás nélkül elszámolható mértéket.  

Ilyen  esetben  a  magánszemély  a  kifizetéskor  nyilatkozhatott  arról,  hogy  az  igazolás  nélkül 
elszámolható összeget kéri figyelembe venni, vagy pedig a költségtérítés összegével szemben 
útnyilvántartás alapján tételesen számol el. 

7. sor önálló tevékenységből származó jövedelem  

Itt  igazoljuk  a  megbízási  szerződéssel  kifizetett  jövedelmeket  (hiszen  a  munkavállaló 
megbízást  kaphat  a  munkáltatótól  a  munkakörétől  eltérő  egyszeri  feladat  elvégzésére).  Ha 
általános szabály szerint jártunk el, ami azt jelenti, hogy a bevétel 90 %-a jövedelem, ami az 
adóalap része, 10 %-ot pedig költségelszámolásként számolhatunk el. 

Az  igazolás  „b”  oszlopa  a  kifizetett  bruttó  összeget  tartalmazza.  Az  önálló  tevékenységgel 
összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A 
„c”  oszlop  a  magánszemély  nyilatkozata  szerint  figyelembe  vett  költséget  (nyilatkozat 
hiányában az igazolás nélkül elszámolható) költséget, és a „d” oszlop a kettő különbözeteként 
megállapított jövedelmet kell, hogy tartalmazza.  

13. sor egyéb jogcímen kapott jövedelem 

Olyan  kifizetések  igazolása,  ami  nem  tartozik  az  önálló  és  nem  önálló  tevékenységből 
származó  bevételek  és  a  külön  adózó  jövedelmek  körébe.  Az  Szja-törvény  28.§-a  tételesen 
rendelkezik ezekről. Egyházközségeinknél, egyházmegyéinknél nem jellemző. 

17. sor Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összege 

Ebben  sorban  kell  összesíteni  az  adóelőleg  megállapításánál  figyelembe  vett  összevont 
adóalapba tartozó jövedelmeket. (1-16. sor) 

55. sor Levont adóelőleg  

Az  összevont  adóalapba  tartozó  jövedelmekből  ténylegesen  levont  adóelőleg  együttes 
összegének igazolására szolgál e sor „d” oszlopa. 
 

III. EGYÉB ADATOK 

610. sor: Az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett családi kedvezmény összege 

A  magánszemély  adóelőleg  nyilatkozata  alapján  az  adóalap  megállapítása  során  figyelembe 
vett  családi  kedvezmény  összegét  kell  ebben  a  sorban  feltüntetni.    Az  igazolásban  szereplő 
adóalap  kedvezmény  összege  nem  feltétlenül  lesz  azonos  a  1453-as  bevallásban,  az 

background image

G/172-1/2015. 

 

egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapítás során 
érvényesíthető összeggel. Erre célszerű külön is felhívni a figyelmet. 
 
A  családi  kedvezmény  2014-es  érvényesítésének  részletes  szabályai  a  2014.  évi  gazdasági 
körlevélben megtalálható. 
 

IV. CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS 
 
A  családi  járulékkedvezményhez  kiállított  összesített  igazolás  nem  tartalmazhat 
halmozott adatokat.
 Erről a magánszemélyt célszerű tájékoztatni.  
Az  „a”  oszlopban  a  magánszemély  járulékalapot  képező  jövedelmét  –  személyesen 
közreműködő  tag  esetén  a  családi  járulékkedvezmény  szempontjából  figyelembe  vehető 
járulékalapot - kell feltüntetni az adott hónapra vonatkozóan.  
A  „b”  oszlopban  az  a)  oszlopban  feltüntetett  járulékalapra  vonatkozóan  megállapított 
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét kell szerepeltetni.  
A  „c”  oszlop  az  évközben  érvényesített  családi  járulékkedvezmény  összegét  kell,  hogy 
tartalmazza havi bontásban.  
A  „d”  oszlopba  a  munkavállalótól  levont  –  tag  esetében  kizárólag  a  személyes 
közreműködésre  tekintettel  kifizetett,  az  a)  oszlopban  feltüntetett  összegből  levont  - 
egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét kell beírni. 
 

V. ADÓNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS 

A magánszemélynek lehetősége van arra, hogy amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel, 
választhatja 

az 

önadózás 

keretében 

személyi 

jövedelemadó 

bevallás 

1453ADÓNYILATKOZAT  (02.  sz.  melléklet)  jelű  adónyilatkozattal  történő  teljesítését.  A 
munkáltatónak,  kifizetőnek  tájékoztatási  kötelezettséget  ír  elő  a  törvény  az  adónyilatkozat 
választásának lehetőségéről.  

Az  alábbi  sorok  a  magánszemély  adónyilatkozattal  történő  bevallási  kötelezettség 
teljesítésének választhatóságához nyújtanak segítséget. 

650. sor a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi bevallási 
kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmek együttes összege  

Ebben a sorban  az összevont  adóalapba tartozó  –  családi kedvezménnyel  nem  csökkentett  - 
jövedelmeket és a külön adózó jövedelmeket kell összesíteni. (A 17. és a 176. sorban szereplő 
adatok együttes összege)  

651. sor a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó kötelezettség összege  

Az  igazolás  650.  sorában  szereplő  összegből  le  kell  vonni  a  610.  sorban  szereplő  családi 
kedvezmény  összegét,  majd  az  így  kapott  összegnek  kell  venni  a  16%-át,  és  ezt  kell 
csökkenteni a 43. sorban szereplő - súlyos fogyatékosság miatti - adókedvezmény összegével. 
((650. sor – 610. sor) x 0,16) – 43. sor  

background image

G/172-1/2015. 

10 

 

652. sor  a munkáltató/kifizető által  levont  (megfizetett) személyi jövedelemadó és adóelőleg 
együttes összege  

Ebben a sorban az igazolás 55. és 57. sorába írt adatok együttes összegét kell feltüntetni.  

653.  sor  a  munkáltatóként  levont  (megfizetett)  adó,  adóelőleg  és  a  jövedelmet  ténylegesen 
terhelő adó különbözete  

Ebben  a  sorban  kell  feltüntetni  a  munkáltatóként  levont  (megfizetett)  adóelőleg,  adó 
összegének és a jövedelmet ténylegesen terhelő adó összegének a különbözetét.  

Abban  az  esetben,  ha  a  törvény  szerint  megállapított,  a  jövedelmet  ténylegesen  terhelő  adó 
összege  több,  mint  a  munkáltató  által  levont  adóelőleg,  adó  összege,  a  magánszemélynek 
további fizetési kötelezettsége van. Ezt (-) előjellel kell jelölni az összeg előtt.  

Ha  a  munkáltató  által  levont  adóelőleg,  adó  összege  több,  mint  a  jövedelmet  ténylegesen 
terhelő adó összege, a magánszemély visszaigénylésre jogosult. Ebben az esetben az összeg 
előtt (+) előjelet kell szerepeltetni.  

654. sor a kifizetőként levont és a jövedelmet ténylegesen terhelő adó különbözete

  

Ebbe  a  sorba  kell  beírni  a  kifizetőként  levont  adó  összegének  és  a  jövedelmet  ténylegesen 
terhelő adó összegének a különbözetét. Ha a kifizető által levont és a ténylegesen fizetendő 
adó  összege  nem  azonos,  a  magánszemély  nem  jogosult  a  bevallási  kötelezettség 
adónyilatkozattal történő teljesítésére.  

655. sor adónyilatkozatra való jogosultság 

A  megfelelő  helyen  „X”–szel  kell  jelölni,  hogy  a  magánszemély  a  törvényi  feltételek  és  a 
rendelkezésre álló adatok alapján az igazoláson feltüntetett jövedelmek tekintetében jogosult 
vagy/nem jogosult az adónyilatkozat benyújtására. 

 

4.2.2

 

Igazolás a magánszemély részére a levont személyi járulékokról illetve 
a munkáltató, kifizető által befizetett járulékokról 

Határidő: 2015. február 2. 

Az  igazolást  két  példányban  kell  kiállítani,  amelyből  egy  példány  a  munkavállalóé, 
megbízotté, a másik példány a munkáltatónál, kifizetőnél marad. 

Figyeljünk az igazolás cégszerű aláírására, illetve pecsételésére. 

 

Ezen  igazolást  havonta  is  meg  lehetett  tenni,  a  bérszámfejtő  program  ezt 
automatikusan elkészíti. 

 

Ha  havonta  nem  történt  meg,  akkor  most  összevont  igazolást  adunk  ki  a  járulékok 
megbontásának megfelelően, és egyben igazoljuk, hogy az átutalások megtörténtek a 
munkáltató, kifizető részéről. 

 

Biztosítási időszakot is igazolni kell. 

background image

G/172-1/2015. 

11 

 

Egyházközségek,  egyházmegyék  esetében  általában  a  megbízásos  jogviszonyban  történt 
hitoktatói  óradíj  összegéről,  illetve  a  főállású  világi  alkalmazottak  részére  kifizetett 
illetményről kell kiállítani. 

4.3

 

Adónyilatkozat (1453ADO) 

Határidő: 2015. május 20.  

Az adónyilatkozat a magánszemély 2015. május 20-ig nyújthatja be. (02. sz. melléklet) 

A  2014.  évre  vonatkozóan  abban  az  esetben  teljesítheti  adónyilatkozat  benyújtásával  az 
adókötelezettségét a magánszemély, ha  

 

a 2014. évben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól (adóelőleget 

megállapító munkáltatónak kell tekinteni azt a kifizetőt is, amely a magánszemély 
részére bért fizet ki, valamint a személyes közreműködés ellenértékét kifizető társas 
vállalkozást is), kifizetőtől szerzett jövedelmet;  

 

az adóelőleget megállapító munkáltató(k) által levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen 

fizetendő adó különbözete az adóévben az 1 000 Ft-ot nem haladja meg;  

 

az adóévben az előző pontba nem tartozó kifizető(k) az adót hiánytalanul levontá(k);  

 

költséget (kivéve a 10% költséghányadot) az adóelőleg megállapítása során nem 

számolt/számol el;  

 

az adóévben belföldi illetőségű volt;  

 

az adóévben nem érvényesített családi járulékkedvezményt 

 

az adóévben nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az 

adóév egészében szüneteltette;  

 

mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás benyújtására, és nem él a 

nemleges nyilatkozat benyújtásával;  

 

az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes 

átalányadózást;  

 

 az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót az adóbevallásban 

kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog 
átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;  

 

az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást 

magának kell, kellett megfizetnie;  

 

az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített 

közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;  

 

az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;  

 

az adóévben nem kapott osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával 

szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el 
(a 14M30-as igazolás 49. sorában nem szerepel adat);  

 

az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-

előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad, 
továbbá  

 

az adóelőleg megállapítása során az összevont adóalapjából családi kedvezményt – 

megosztás nélkül – (14M30-as igazolás 610. sora), az adóból súlyos fogyatékosság 
miatti adókedvezményt (14M30-as igazolás 43. sora)  

 

egyáltalán nem érvényesített,  

 

csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített,  

background image

G/172-1/2015. 

12 

 

 

több adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, és  

- nem állt fent párhuzamosan munkaviszonya a több adóelőleget megállapító 
munkáltatójával,  
- a korábbi munkaviszony megszűnésekor, a munkáltatójától kapott adatlapot a 
következő munkáltatója számára átadta,  
- a későbbi munkáltató az adó, adóelőleg megállapításakor, a kedvezmények 
figyelembevételekor a korábbi munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe 
vette, azzal, hogy  

 

az adóelőleg levonásánál figyelembe vett összeggel megegyező összegű családi 
kedvezményt, súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt érvényesített.  

4.4

 

Egyszerűsített bevallás (1453NY) 

Határidő: 2015. február 16.  

Egyszerűsített  bevallást  az  adózás  rendjéről  szóló  törvény  szerint  határidőben  tett 
nyilatkozattal  az  a  magánszemély  nyújthat  be,  aki  az  adóévben  kifizetőtől  (munkáltatótól) 
kizárólag  olyan  bevallási  kötelezettség  alá  eső  bevételt  szerzett,  melyből  a  kifizető 
(munkáltató) adót/adóelőleget vont le. 

A fenti feltételen túl egyszerűsített bevallási nyilatkozatot lehet tenni, akkor is, ha például:  

 

ingatlan  átruházásából  származott  bevallásköteles  jövedelme  (akkor  is,  ha 
adókiegyenlítést kíván figyelembe venni);  

 

ingó vagyontárgy értékesítéséből származott bevallásköteles jövedelme;  

 

vagyoni  értékű  jog  átruházásából  származott  bevallásköteles  jövedelme  (pl. 
haszonélvezeti jog, használati jog, földhasználat stb.);  

 

termőföldnek  nem  minősülő  ingatlan  bérbeadásából  kifizetőtől  származott 
bevallásköteles jövedelme;  

 

az adóévben egyszerűsített foglalkoztatás révén is szerzett bevételt;  

 

magán-nyugdíjpénztártól  kedvezményezettként  részesült  nem  szolgáltatásnak 
minősülő kifizetésben;  

 

mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott vagy 
mezőgazdasági  őstermelői  tevékenységével  összefüggésben  nemleges  nyilatkozatot 
tesz, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani;  

 

osztalékból származott jövedelme, és annak adójával szemben az adóévet megelőzően 
felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el;  

 

értékpapír kölcsönzésből származott jövedelme;  

 

vállalkozásból kivont jövedelme keletkezett;  

 

az  Szja  tv-ben  meghatározott  sorrend  szerint  kíván  az  összevont  adóalap  adóját 
csökkentő adókedvezményeket érvényesíteni;  

 

az  összevont  adóalapot  csökkentő  családi  kedvezményt  (ideértve  a  családi  adóalap, 
illetve családi járulékkedvezményt is) érvényesít;  

 

rendelkezni  kíván  nyugdíj-előtakarékossági  és/vagy  az  önkéntes  kölcsönös  biztosító-
pénztári  számla  és/vagy  nyugdíjbiztosítási  szerződés  alapján  biztosító  pénzforgalmi 

background image

G/172-1/2015. 

13 

 

számla javára (kivéve külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján 
történő rendelkezés);  

 

visszafizetendő adókedvezménye keletkezett;  

 

valamely bevételének adózására az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) 
szabályai  szerint  kíván  eleget  tenni,  és  az  Ekho  törvény  szerinti  különadó  fizetésére 
nem  kötelezett,  ezt  az  adózási  módot  a  törvény  rendelkezéseinek  megfelelően, 
jogszerűen választotta, valamint a kifizetőtől  nem  vállalta át  a kifizetőt  terhelő  ekho 
megállapítását, bevallását, megfizetését;  

 

olyan  jövedelmet  szerzett,  amely  után  a  kifizető  (munkáltató)  az  egészségügyi 
hozzájárulás  fizetési  kötelezettségét  teljes  egészében  megfizette,  vagy  ezzel 
összefüggésben év közben nem keletkezett előleg-fizetési kötelezettsége.  

Ha  a  1453NY  nyilatkozatot  (03.  sz.  melléklet)  a  magánszemély  kitöltve  visszaküldi  a  NAV 
részére  2015.  február  16-ig,  akkor  a  2014.  évi  személyi  jövedelemadó  elszámolást  a  NAV 
készíti el. 

A nyilatkozatot csak abban az esetben válasszuk, ha a fenti meghatározott jövedelmen kívül 
más jövedelem nem volt. 

4.5

 

Munkáltatói adómegállapítás 

Határidők: 2015. február 2., február 12., március 20., április 30., május 20., 

A  munkáltatói  adómegállapításra  nyilatkozatot  adó  magánszemély  adóját  a  munkáltató 
állapítja meg és számolja el

Az a munkavállaló adhat nyilatkozatot, akinek a munkáltatója vállalja az adó elszámolását. 

Ebben az esetben a munkáltató állapítja meg az adóévben megszerzett összes jövedelmet és az 
azt  terhelő  adót  megállapítja  és  bevallja.  Túlfizetés  esetén  az  adókülönbözetet  a 
magánszemélynek visszatéríti.  

Amennyiben  a  munkáltató  vállalja  az  adó  megállapítását,  és  a  magánszemély  megfelel  az 
Szja-törvényben  meghatározott  feltételeknek,  a  munkáltató  a  magánszemély  által  2015. 
február  2-ig  megtett,  a  jogkövetkezmények  szempontjából  adóbevallással  egyenértékű 
nyilatkozata alapján állapítja meg a magánszemély adóját (14NY29-es nyilatkozat). Az adót 
az  a  munkáltató  vallja  be,  akihez  az  adózó  a  nyilatkozatát  megtette.  Amennyiben  az  adózó 
2015. február 2-ig munkahelyet változtat, a nyilatkozatot az új munkáltatójánál teheti meg. Ha 
a munkáltató vállalja a magánszemély adójának a megállapítását, akkor 2015. február 2-ig a 
14NY30-as nyilatkozaton azoknak a munkavállalóknak is kell nyilatkozniuk, akik nem kérnek 
munkáltatói  adómegállapítást.  A  munkáltató  az  adóalapot  és  az  adót  a  magánszemély 
nyilatkozata  alapján,  a  2015.  március  20-ig  átadott  igazolások  figyelembevételével  2015. 
április  30-ig  állapítja  meg,  és  erről  igazolást  ad.  A  munkáltató  az  elkészített 
adómegállapításokat  2015.  május  20-ig  elektronikus  úton  köteles  megküldeni  az  állami 
adóhatóságnak.  A  munkáltatói  adómegállapítás  az  ellenőrzés  és  a  jogkövetkezmények 
szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. 

background image

G/172-1/2015. 

14 

 

A  munkáltató  a  munkáltatói  adómegállapítást  választó  magánszemélyekről  a  1508-as 
bevallásában 2015. február 12-ig adatot szolgáltat a NAV-nak.  

Ha  a  magánszemély  munkáltatói  adómegállapítást  választott,  és  ennek  ellenére  személyi 
jövedelemadójáról  adóbevallást  nyújt  be,  úgy  az  adóhatóság  felhívására,  a  felhívás 
kézbesítésétől  számított  15  napon  belül  igazolhatja,  hogy  munkáltatói  adómegállapítás 
választására  nem  volt  jogosult.    Amennyiben  a  magánszemély  a  felhívásra  határidőn  belül 
nem  válaszol,  vagy  nem  igazolja,  hogy  munkáltatói  adómegállapítás  választására  nem  volt 
jogosult,  úgy az  adóhatóság a magánszemély által  benyújtott adóbevallást  abban  az esetben 
sem  dolgozza  fel,  ha  annak  benyújtása  megelőzte  a  munkáltatói  adómegállapítás 
adóhatósághoz továbbításának időpontját. 

Ha  a  munkáltató  nem  vállalja  a  magánszemély  adójának  megállapítását,  erről  és  az 
egyszerűsített  bevallás  benyújtásának  választhatóságáról  időben  tájékoztatnia  kell  a 
magánszemélyt.  

Egyházközségeinknek,  egyházmegyéinknek  továbbra  is  ajánljuk,  hogy  lelkészeink, 
illetve ha van alkalmazott, akkor ők is  legyenek önadózók vagy válasszák  az önadózás 
egyéb formáit. 

4.6

 

NYENYI adatszolgáltatás 

Megszűnt a munkáltatók NYENYI adatszolgáltatási kötelezettsége még 2010-ben. 
Az 1997. évi LXXXI (Tbj. törvény) 97.§ (1) bekezdése alapján azonban a nyugdíj-biztosítási 
igazgatási  szerv  felhívására  a  nyugdíj-biztosítási  feladatok  ellátásához  szükséges  adatokat 
tizenöt  napon  belül  kell  közölni.  Vagyis  abban  az  esetben,  ha  a  nyugdíjbiztosítási 
igazgatóság azt külön kéri, akkor adatot kell szolgáltatni a kért bármely időszakról. 

4.7

 

TAONY Nyilatkozat a társaságiadó-bevallásról az Art. 31.§ (5) 
bekezdés alapján  

Beküldési határidő: 

2015. június 1.

 

FIGYELEM ÚJRA VÁLTOZOTT A HASZNÁLANDÓ NYOMTATVÁNY!  

Ezen  bevallást  minden  adószámmal  rendelkező  gyülekezetnek  illetve  alapítványnak  is  meg 
kell tenni. 

A TAONY bevallás (06. sz. melléklet) „B” blokkjába az egyházközség, egyházmegye adatait 
kell feltüntetni. 

A „C” blokkban a bevallási időszak (2014.01.01. – 2014.12.31.) töltendő ki. 

A  „D”  blokkban  az  egyházközségeknek,  egyházmegyéknek  a  sor  végén  szereplő  kód 
kockába  kell  X-et  tenni
.  Ezzel  nyilatkozik  az  egyházközség,  egyházmegye  arról,  hogy 
társasági  adóbevallást  nem  kell  benyújtani.  A  nyilatkozat  megtételének  feltétele,  hogy  az 
adott  naptári  évben  az  egyházközségnek,  egyházmegyének  ne  legyen  gazdasági-
vállalkozási tevékenysége.
 

background image

G/172-1/2015. 

15 

 

 

(Rehabilitációs hozzájárulás 2014. évre 

2012.  január  1-től  a  rehabilitációs  hozzájárulás  szabályozását  a  megváltozott 
munkaképességű  személyek  ellátásairól  és  egyes  törvények  módosításáról  szóló  2011.  évi 
CXCI. törvény 22 – 26. §-a tartalmazza. 

A  munkaadó  a  megváltozott  munkaképességű  személyek  foglalkozási  rehabilitációjának 
elősegítése  érdekében  rehabilitációs  hozzájárulás  fizetésére  köteles,  ha  az  általa 
foglalkoztatottak  létszáma  a  25  főt  meghaladja,  és  az  általa  foglalkoztatott  megváltozott 
munkaképességű 
személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát
A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó 
létszám
, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata

 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év

A rehabilitációs hozzájárulásról negyedévente kell bevallást tenni és az előleget megfizetni.

 

Egyházközségeinket  és  egyházmegyéinket  általában  ez  a  kötelezettség  nem  érinti, 
intézményeinket  viszont  igen,  ha  ilyen  kötelezettség  keletkezik,  akkor  az  éves  rehabilitációs 
hozzájárulás bevallását is a 1401-es nyomtatványon kell teljesíteni.) 

4.8

 

Társasági adó bevallás 1429 

Határidő: 2015. június 1. 

Amennyiben  az  egyházközség,  egyházmegye,  egyházi  intézmény  vállalkozási  tevékenységet 
végez (figyelembe véve az 5. pontban leírtakat), vagy a TAONY nyomtatványon a társasági 
adóval kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesítette (tekintettel a 4.7 pontban 
leírtakra),  vagy  bármely  más  ok  miatt  az  adóhatóság  a  társasági  adó  bevallás  benyújtására 
felszólít, úgy 2015. június 1-ig meg kell tenni. 

 

5

 

Társasági adóval kapcsolatos kötelezettségek  

Az egyház és annak belső egyházi jogi személyei is feltétel nélkül alanyai a társasági adóról 
és  osztalékadóról  szóló  1996.  évi  LXXXI.  törvénynek  (Tao.  tv.),  attól  függetlenül,  hogy  az 
adott adóévben gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytattak vagy sem. 

5.1

 

Gazdasági-vállalkozási tevékenység minősítése az egyházközségek 
esetében: 

Az  egyházak  alapvetően  nem  haszonszerzésre  irányuló  tevékenységet  folytatnak,  de 
bevételeiket kiegészíthetik gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételekkel. 

Az  egyházak  részéről  gazdasági-vállalkozási  tevékenységnek  nem  minősülő  tevékenységek 
meghatározása  2012.  január  1-től  a  lelkiismereti  és  vallásszabadság  jogáról,  valamint  az 

background image

G/172-1/2015. 

16 

 

egyházak,  vallásfelekezetek  és  vallási  közösségek  jogállásáról  szóló  2011.  évi  CCVI. 
törvényben került szabályozásra. 

A törvény 22.§ (2) bekezdése kimondja: 

(2)  Az  egyházi  jogi  személy  vonatkozásában  nem  minősül  gazdasági-vállalkozási 
tevékenységnek 
a) a hitéleti tevékenységet és a 9. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet szolgáló intézmény 
vagy  sportintézmény  működtetése,  valamint  az  ilyen  és  a  környezetvédelmi  tevékenység 
folytatása, 
b) az üdülő hasznosítása egyházi személy részére történő szolgáltatásnyújtás révén, 
c) a hitélethez szükséges kiadvány, kegytárgy előállítása, értékesítése, 
d) az egyházi célra használt ingatlan részleges hasznosítása
e) a temető fenntartása, 
f)  a  kizárólag  hitéleti  tevékenységet,  környezetvédelmi  tevékenységet  vagy  a  9.  §  (1) 
bekezdése  szerinti  tevékenységet  szolgáló  immateriális  jószág,  tárgyi  eszköz  és  készlet 
értékesítése, ideértve a munkaruha megtérítését is, 
g)  a  hitéleti  tevékenységhez,  a  környezetvédelmi  tevékenységhez  és  a  9.  §  (1)  bekezdése 
szerinti  tevékenységhez  kapcsolódó  kiegészítő  szolgáltatásnyújtás,  az  ilyen  tevékenységet 
szolgáló eszköz nem nyereségszerzési célú hasznosítása, 
h)  az  államtól  vagy  a  helyi  önkormányzattól  átvállalt  közfeladat  ellátása  során  létrehozott 
termék, jegyzet, tankönyv, kiadvány, tanulmány előállítása és értékesítése, 
i) az egyházi személyek öngondoskodása céljára létrehozott nyugdíjintézet vagy nyugdíjalap 
működtetése, 
j)  az  egyházi  jogi  személy  nevének,  rövidített  nevének,  köznyelvben  meghonosodott 
elnevezésének,  címerének,  illetve  logójának  más  által  történő  használatához  adott 
hozzájárulás. 

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység bevétele különösen 
a) a szolgáltatás ellenértéke, díja, térítése, 
b)  a  tevékenységhez  kapcsolódó  kártalanítás,  kártérítés,  kötbér,  bánatpénz,  bírság  és 
adóvisszatérítés, 
c)  a  tevékenységhez  kapcsolódóan  visszafizetési  kötelezettség  nélkül  kapott  –  pénzügyileg 
rendezett – támogatás, juttatás, és 
d)  a  szabad  pénzeszközök  betétbe,  értékpapírba  elhelyezése  után  a  hitelintézettől,  az 
értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, osztaléknak, illetve az értékpapír hozamának olyan 
része, amelyet a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenység bevétele 
az összes bevételben képvisel. 

Abban  az  esetben,  ha  az  egyházközség,  egyházmegye,  egyházi  intézmény,  stb.  gazdasági-
vállalkozási tevékenységet is folytat
, akkor a következőket kell figyelembe venni: 

Az  egyházközségnek  az  egyházi  jogi  személyek  beszámolókészítési  és  könyvvezetési 
kötelezettségének  sajátosságairól  szóló  218/2000.  (XII.11.)  kormányrendelet  szerint  kellett 
vezetniük számviteli nyilvántartásaikat 2013. december 31-ig. 2014. január 1-től a 296/2013 
(VII.  29.)

 

kormányrendelet  az  egyházi  jogi  személyek  beszámolókészítési  és 

background image

G/172-1/2015. 

17 

 

könyvvezetési  kötelezettségének  sajátosságairól  szabályait  kell  alkalmazni.  Azaz  a 
kormányrendeletben  meghatározott  feltételek  szerint  egyszeres  könyvvitelt  vagy  kettős 
könyvvitelt  kell  vezetnie.  A  könyvvezetés  módjától  függően  Egyszerűsített  beszámolót 
(
egyszeres  könyvvitel  esetén)  vagy  Egyszerűsített  éves  beszámolót  (kettős  könyvvitel 
esetén)  kell  készítenie,  és  azt  a  zárszámadás  és  költségvetés  szabályaival  azonosan 
elfogadtatni. 

FIGYELEM!!! A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma megalkotta az 
egyházi  önkormányzatok  és  intézmények  költségvetésének  és  beszámolójának  elkészítési 
szabályairól  5/2014.  (XII.  11.)  országos  szabályrendeletet,  mely  részletesen  tartalmazza  az 
egyházközségek, egyházmegyék, egyházi intézmények által készítendő beszámolók formáit. 

A 2014. évről még a korábbi zárszámadási formátumban kell elkészíteni a beszámolót, de a 
2015-re  vonatkozó  költségvetést  már  az  új  szabályrendelet  szerinti  formátumban  kell 
elkészíteni. 

Ennek részletes szabályaira a gazdasági körlevél külön számában térünk ki. 

A beszámoló készítése során figyelembe kell venni: 

1.

 

A gazdasági-vállalkozási tevékenységből és az alaptevékenységből (hitélet) származó 

bevételeit elkülönítve kell nyilvántartania. 

2.

 

Az egyház és a belső egyházi jogi személyek általános forgalmi adó kötelezettségét – 

az általuk végzett tevékenység hitéleti, vállalkozási, stb. jellegére tekintet nélkül  - az 
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján kell megvizsgálni, 
minősíteni. (Részletesen a 6. pontban térünk ki rá.) 

3.

 

Az  adóévben  gazdasági-vállalkozási  tevékenységet  is  folytató  (pl.  teljes  ingatlan 

bérbeadását  végző)  egyházközség,  egyházmegye  társasági  adó  bevallást  köteles 
benyújtani, amelyet a tárgyévet követő év május 31-ig a 1429-es bevalláson teljesíthet. 

5.2

 

A társasági adó megállapítása gazdasági tevékenységet folytató 
egyházközség esetén 

Határidő: tárgyévet követő év május 31. / 2015. június 1. 

A  társasági  adóról  és  osztalékadóról  szóló  1996.évi  LXXXI.  Törvény  (Tao.  tv.)  szerint  az 
egyháznak társasági adó-fizetési kötelezettsége csak vállalkozási tevékenységük tekintetében 
áll fenn, melyet a jelzett, elkülönített nyilvántartással kell alátámasztania. 

Az egyház adóalapja a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredménye, módosítva a Tao. 
tv. 9.§ (2)-(3) bekezdésekben felsorolt korrekciós (adóalap-növelő és -csökkentő) tételekkel, 
de  ezek  is  csak  annyiban  alkalmazandók,  amennyiben  azok  a  vállalkozási  tevékenységhez 
közvetlenül hozzárendelhetők. 

A Tao tv. 9.§ (9) bekezdése szerint gazdasági-vállalkozási tevékenységből keletkezett bevétel 
alapján  az  egyház  a  vállalkozási  tevékenysége  adózás  előtti  eredményét  a  lelkiismereti  és 
vallásszabadságról  szóló,  valamint  az  egyházakról  szóló  törvény  és  az  egyházak  hitéleti  és 

background image

G/172-1/2015. 

18 

 

közcélú  tevékenységének  anyagi  feltételeiről  szóló  törvény  rendelkezéseinek  figyelembe 
vételével határozza meg. Az adóalapot a 9.§ (1)-(7) bekezdéseinek a közhasznú szervezetekre 
vonatkozó rendelkezései alkalmazásával állapítja meg. 

A  vállalkozási  tevékenység  adóévi  adózás  előtti  nyereségének  azzal  a  részével  is 
csökkenthetik
 a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet az adóévben és 
az  adóévet  követő  adóévben  kulturális,  nevelési,  oktatási,  felsőoktatási,  szociális  és 
egészségügyi,  gyermek-  és  ifjúságvédelmi,  sport,  tudományos  és  műemlékvédelmi 
tevékenység,  továbbá  a  hitéleti  célú  ingatlanfenntartás  bevételt  meghaladó  költsége, 
ráfordítása fedezetére használ fel
 [Tao. tv. 9.§ (5) bekezdés]. 

Egyházak  esetén,  előzőeken  túl  alkalmazható  a  közhasznú  szervezetekre  vonatkozó  azon 
különleges  szabály  is,  hogy  az  előbbiek  szerint  meghatározott  adóalapnak  az  ún. 
kedvezményezett vállalkozási tevékenység figyelembe vételével meghatározott hányadát 
kell  a  tényleges  adóalapnak  tekinteni
.  A  kedvezményezett  vállalkozási  tevékenység 
mértéke  közhasznú  szervezet  esetében  az  összes  bevétel  15  százaléka.  Amennyiben  az 
egyházi  jogi  személy  vállalkozási  tevékenységéből  származó  adózás  előtti  eredménye  a 
kedvezményezett részt nem haladja meg, akkor társasági adó fizetési kötelezettsége egyáltalán 
nem  keletkezik  (bevallást  azonban  ekkor  is  kell  tennie).  Amennyiben  az  egyház  a 
kedvezményezett  mértéket  meghaladóan  szerzett  bevételt,  az  adóalap  módosításakor  a 
kedvezményezett  mértékét  meghaladó  vállalkozási  bevételt  kell  az  összes  vállalkozási 
bevételhez  viszonyítani,  a  hányadost  két  tizedesjegy  pontossággal  meghatározni,  majd  a 
kapott arányszámmal az adóalapot korrigálni [Tao. tv. 9.§ (6)-(7) bekezdések]. 

Példa (2014) 

Egyházközség összes bevétel: 6.000.000 Ft, ebből vállalkozási bevétel: 1.500.000 Ft 
Ifjúsági, kulturális tevékenység kiadás: 200.000 Ft. 
Bérbe adott ingatlan karbantartására fordított kiadás: 100.000 Ft 
Kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke: 6.000.000 Ft x 15% = 900.000 Ft. 
A vállalkozási tevékenységből származó 1.500.000 Ft ezt meghaladja. 

kedvezményezett 

vállalkozási 

bevételt 

meghaladó 

vállalkozási 

bevétel: 

1.500.000 Ft - 900.000 Ft = 600.000 Ft 

Korrekciós hányados: 600.000 Ft / 1.500.000 Ft = 0,4 

Adóalap meghatározása: 
Vállalkozási bevétel:  

1.500.000 Ft 

 

- Karbantartás: 

- 100.000 Ft 

Adózás előtti eredmény: 

1.400.000 Ft 

Adóalap módosító tétel: 

 

- Ifjúsági kiadás: 

- 200.000 Ft 

Adóalap: 

700.000 Ft 

background image

G/172-1/2015. 

19 

 

Korrigált adóalap 700.000 Ft x 0,4 (korrekciós hányados) = 280.000 Ft 
Társasági adó 10% = 28.000 Ft 

Az egyházakat illetően további különleges szabály, hogy a társasági adóelőleg bevallására és 
megfizetésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazniuk [Tao. tv. 26.§ (11) bekezdés]. 

6

 

Általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek 

Az egyház és a belső egyházi jogi személyek adókötelezettségének megállapításakor általános 
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény rendelkezései alapján kell eljárni. 

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 85.§ (1) bekezdés több pontja is adómentességet 
tesz  lehetővé  az  egyház  és  annak  belső  egyházi  jogi  személyei  (egyházközségek, 
egyházmegyék, intézmények, stb.) részére, mint az Áfa tv. 85.§ (4) bekezdés c) pont szerinti 
közszolgáltatók, bírósági nyilvántartásba bejegyzett, illetve tagsággal rendelkező szervezetek, 
egyházi jogi személyek és az általuk működtetett (fenntartott) intézmények az alapszabályban 
(alapító okiratban) megjelölt, általuk nyújtott szolgáltatások, termékértékesítés tekintetében. 

Azon  tevékenység  vonatkozásában,  amelyek  nem  sorolhatóak  be  az  Áfa  tv.  fent  megjelölt, 
adómentességet  megalapozó  jogcímei  közé,  azokra  az  Áfa  tv.  termékértékesítésre, 
szolgáltatásnyújtásra vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben 
az  Áfa  tv.  XIII.  fejezetében  előírt  feltételek  egyébként  fennállnak,  lehetőség  van  alanyi 
adómentesség választására is
. (Áfa tv. 187 – 196.§) 

6.1

 

Alanyi adómentesség választása 

Alanyi  adómentesség  abban  az  esetben  választható,  ha  az  összes  termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás  fejében  szerzett  bevétel  sem  a  tárgyévben,  sem  a  tárgyévet  megelőző 
évben nem  haladja meg  az 6.000.000 Ft-ot.  Az alanyi  adómentesség  értékhatárának (188.§) 
számításánál nem kell figyelembe venni többek között a 85.§ (1) bekezdés szerint adómentes 
bevételeket. 

Az alanyi adómentesség választását az adóévet megelőző év december 31-ig kell bejelenti a 
NAV-nak. Az, aki korábban is alanyi adómentes volt, nem kell újabb bejelentést tennie. 

Alanyi  adómentesség  választása  esetén  az  egyházközség,  egyházmegye  elkerüli  a  fordított 
adózás alkalmazásának kötelezettségét! (lásd 6.2. pont) 

6.2

 

Fordított adózás 

Az  általános  forgalmi  adóról  szóló  2007.  évi  CXXVII.  törvény  142.§  (1)  bekezdése 
rendelkezik  azon  esetekről,  amikor  a  termék  beszerzője,  a  szolgáltatás  igénybe  vevője 
minősül az általános forgalmi adó rendszerében az áfa felszámítására és megfizetésére.

 

Egyházközségeinknél jellemzően előforduló ilyen szolgáltatás az Áfa tv. 142.§ (1) bekezdés 

b) pontja: 

background image

G/172-1/2015. 

20 

 

a  szolgáltatás  nyújtásának  minősülő  olyan  építési-szerelési  és  egyéb  szerelési  munka 

esetében,  amely  ingatlan  létrehozatalára,  bővítésére,  átalakítására  vagy  egyéb 
megváltoztatására  –  ideértve  az  ingatlan  bontással  történő  megszüntetését  is  –  irányul, 
feltéve,  hogy  az  ingatlan  létrehozatala,  bővítése,  átalakítása,  egyéb  megváltoztatása  építési 
hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött
, amelyről 
a  szolgáltatás  igénybevevője  előzetesen  és  írásban  köteles  nyilatkozni  a  szolgáltatás 
nyújtójának 
” 

Az  Áfa  tv.  142.§  (3)  bekezdés  rögzíti,  hogy  milyen  jogállása  esetén  áll  fenn  a  termék 
beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének fenti kötelezettsége: 

„3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek 

a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint 

b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése 
ne lenne követelhető.” 

Ilyen  szolgáltatás  igénybe  vételekor  alapesetben  az  egyházközség  kötelezett  az  általános 
forgalmi adó megállapítására, bevallására és megfizetésére, hiszen belföldön nyilvántartásba 
vett adóalany és nincs olyan jogállása, ami miatt tőle az adó megfizetése ne lenne követelhető. 

Az  egyházközség  abban  az  esetben  kerülhet  olyan  jogállásba,  ami  miatt  tőle  az  adó 
megállapítása,  bevallása  és  megfizetése  nem  követelhető,  ha  alanyi  adómentességet 
választanak (187.§- 196.§). mert az Áfa. tv. 187.§ (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy aki 
alanyi adómentességet választott „adófizetésre nem kötelezett”. 

Ha az egyházközség nem választja az alanyi adómentességet, vagy nem tudja választani 
az  alanyi  adómentességet,  akkor  az  Áfa  tv.  142.§  (1)  bekezdése  szerinti  termék 
beszerzése,  szolgáltatás  igénybe  vétele  esetén  (pl.  építési  engedély  köteles  felújítás, 
beruházás,  pályázat)  általános  forgalmi  adót  kell  megállapítania,  bevallania  és 
megfizetnie. 

Az  egyházközség  adófizetésre  nem  kötelezett  jogállása  esetén  az  Áfa  tv.  142.§  (5) 
bekezdésének a) pontja alapján nyilatkozik a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának 
adófizetésre nem kötelezett jogállásáról, mely esetben a termék értékesítője és a szolgáltatás 
nyújtója köteles az általános forgalmi adót megállapítani, bevallani és megfizetni. 

Továbbá  bármelyik  fél  kérheti  az  adóhatóságot,  hogy  tájékoztassa  a  (3)  bekezdésben  lévő 
feltételek  teljesüléséről,  így  mind  az  egyházközség,  mind  a  szolgáltatás  nyújtója  meg  tud 
bizonyosodni arról, hogy ki az áfa fizetésre kötelezett. 

6.3

 

Számlán feltüntetendő adatok 

2015.  január  1-től  a  számlán  fel  kell  tüntetni  a  belföldi  számlabefogadó  adóalany 
adószámának  első  nyolc  számjegyét,  ha  a  számlában  rá  áthárított  áfa  összege  eléri  vagy 
meghaladja a 1 millió forintot.  

background image

G/172-1/2015. 

21 

 

6.4

 

Gazdasági tevékenység adójogi megítélése 

FIGYELEM!  Ugyanannak  a  termékértékesítésnek  vagy  szolgáltatásnyújtásnak  a  megítélése 
általános forgalmi adó törvény és társasági adó törvény szempontjából nem azonos! Mindkét 
törvény alapján külön kell vizsgálni az adómentesség vagy adókötelezettség fennállását. 

Példa: 

Az ingatlan bérbeadása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 86.§ (1) l) 
alapján  adómentes  tevékenység.  Azonban  az  adókötelezettséget  az  adóalany  választhatja, 
ebben az esetben viszont általános forgalmi adóval növelt értéken kell a számlát kiállítani. 

A.)

 

Részleges  ingatlan  bérbeadás  esetén  (egyháznál  nem  tekintendő  vállalkozási 

tevékenységnek)  az  általános  forgalmi  adó  általános  szabályai  szerint  eljárva:  a 
bevétel általános forgalmi adó és társasági adó mentes bevétel lesz. 

B.)

 

Amennyiben  az  ingatlan  bérbeadás  vonatkozásában  az  adóalany  általános  forgalmi 

adókötelezettséget  választott,  akkor  az  ingatlan  részleges  hasznosításából  származó 
bevétele  is  (amely  egyház  esetén  nem  minősül  vállalkozási  tevékenységnek,  tehát 
társasági  adó  fizetési  kötelezettség  nem  keletkezik  utána)  általános  forgalmi  adó 
köteles bevétel lesz, amelynek adóját fel kell számítania, a számlában szerepeltetnie, 
bevallania és megfizetnie az általános szabályok szerint. 

C.)

 

Amennyiben  az  egyházközség  a  teljes  ingatlant  bérbe  adja,  az  ebből  származó 

bevétele, mint vállalkozási tevékenység bevétele, társasági adó köteles bevétel lesz. Ez 
után a társasági adót meg kell állapítania, be kell vallania és be kell fizetnie. De ha az 
egyházközség nem választott az ingatlan bérbeadásra tekintettel általános forgalmi adó 
kötelezettséget  (vagyis  az  általános  szabályok  szerint  adómentes  tevékenységként 
kezeli), akkor általános forgalmi adó bevallási, fizetési kötelezettsége nem keletkezik. 
A kiállított számlán tárgyi mentes tevékenységként kell feltüntetnie a bérbeadást. 

6.5

 

2015. évi változás: időszakos elszámolás teljesítési időpontja 

2016.

 január 1. napjától Időszakos elszámolás alá eső ügyletet (pl. bérleti díj) (ide értve az 

egy időszakból álló ügyleteket is) teljesítési időpontjának az elszámolási időszak utolsó napja 
számít. (Adótanácsadói, könyvelői és könyvvizsgálati szolgáltatások, ahol 2015. július 1-jén 
lép hatályba a változás.) (pl. 2016. I. negyedéves bérleti díj teljesítési időpontja 2016. március 
31. napja) 

főszabálytól eltérően: 

-

 

amennyiben  mind  a  számla  kibocsátása,  mind  a  fizetés  esedékessége  megelőzi  az 
elszámolási  időszak  végét,  az  adófizetési  kötelezettség  keletkezése,  a  teljesítés 
időpontja a számla kiállítás időpontja.  

-

 

amennyiben  a  fizetés  esedékessége  az  érintett  időszak  utolsó  napját  követő 
időpontra  esik,  az  adófizetési  kötelezettség  keletkezése  ehhez  az  időponthoz 

background image

G/172-1/2015. 

22 

 

igazodik,  azzal  a  kiegészítéssel,  hogy  az  adót  az  időszak  végét  követő  30.  napon 
akkor is meg kell állapítani, ha a fizetés esedékessége ez követő időpontra esik. 

Először  azon  2015.  december  31-ét  követően  kezdődő  időszakok  esetében  kell  az  új 
szabályok  szerint  eljárni,  amelyeknél  a  fizetés  esedékessége  2015.  december  31-t  követő 
időpont.  

Ez  a  változás  az  egyházközségeket  leginkább  a  bérleti  díj  számlázása  esetén  érinti.  Attól 
függetlenül, hogy a bérleti díj az egyházi jogi személynél általános forgalmi adó köteles vagy 
mentes,  a  számlán  a  teljesítési  időpontot  az  általános  forgalmi  adóról  szóló  törvény  alapján 
kell feltüntetni. 

Példa: 

A.)

 

2015. évi bérleti díj számlázása 2016. január 15. fizetési határidővel 

Teljesítés dátuma: 2016. január 15.  
Számla kelte: a számla kiállítás napja 
Fizetési határidő: 2016. január 15. 
(bármely  2016.  január  1.  napját  megelőző  fizetési  határidő  és  elszámolási  időszak 
esetén ennek megfelelően kell eljárni, a fizetési határidő = teljesítés időpontja) 

B.)

 

2016.  január  havi  bérleti  díj  számlázása  2016.  január  6-án,  2016.  január  15.  fizetési 
határidővel 

Teljesítés dátuma: 2016. január 6.  
Számla kelte: 2016. január 6. 
Fizetési határidő: 2016. január 15. 

(Mivel a fizetés határideje és a számla kiállítása az elszámolási időszak utolsó napját 
megelőzi az ügylet teljesítési időpontja a számla kiállítása 2016. január 6.) 

C.)

 

2016. január havi bérleti díj számlázása 2016. február 8. fizetési határidővel 

Teljesítés dátuma: 2016. február 8.  
Számla kelte: a számla kiállítás napja 
Fizetési határidő: 2016. február 8. 

D.)

 

2016. január havi bérleti díj számlázása 2016. február 7-én 2016. január 21-i fizetési 
határidővel 

Teljesítés dátuma: 2016. január 31.  
Számla kelte: a számla kiállítás napja 
Fizetési határidő: 2016. január 21. 
Ekkor a 2016. január 21-i kifizetett ellenérték előlegnek minősül,  

Az  előleg  beérkezését  követően  előleg  számlát  kell  kiállítani.  Az  előleg  számla 
teljesítési  időpontja  az  a  nap,  amelyen  a  pénz  a  bérbeadóhoz  beérkezett  (2016. 
január 21.). 
A teljesítésről számla kerül kiállítása. A számlában az előlegszámla összegét külön 
soron feltüntetve vissza kell vonni, a számla fizetendő végösszege (amennyiben a 
bérleti díj teljes összegét előre befizették) 0 Ft lesz. 

Teljesítés dátuma: 2016. január 31.  

background image

G/172-1/2015. 

23 

 

Számla kelte 2016. február 7. 
Fizetési határidő: pénzügyi teljesítést nem igényel 

E.)

 

2016. január havi bérleti díj számlázása 2016. március 8. fizetési határidővel 

Teljesítés dátuma: (az időszak végét követő 30.nap): 2016. március 1. 
Számla kelte: a számla kiállítás napja 
Fizetési határidő: 2016. március 8. 
 

7

 

2014. évi társadalombiztosítási jogszabályok változása 

A  gazdasági  körlevél  keretében  csak  a  lényegesebb,  a  gyülekezeteinknél  jellemzően 
előforduló jövedelmekre vonatkozó szabályozást mutatjuk be. 

7.1

 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések: 

7.1.1

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, 
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 

„Tbj. 4. § E törvény alkalmazásában: 

a) Foglalkoztató: 

1.  bármely  jogi  és  természetes  személy,  egyéni  vállalkozó,  egyéb  szervezet,  költségvetés 
alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat;” 
„f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 
1.  a  társadalombiztosítási  nyugellátásról  szóló  törvény,  illetve  nemzetközi  egyezmény 
alkalmazásával  a  14.  §  (3)  bekezdés  a)  és  c)  pontjában  meghatározott  saját  jogú 
nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló 
kormányrendelet  alapján  folyósított  öregségi,  rokkantsági  nyugdíjsegélyben  (nyugdíjban), 
egyházi  jogi  személytől  nyugdíjban  vagy  növelt  összegű  öregségi,  munkaképtelenségi 
járadékban részesül,” 
„h)  Megbízási  jogviszony,  munkaviszony:  a  magyar  jog  hatálya  alá  tartozó  megbízási 
jogviszony  és  munkaviszony,  továbbá  a  külföldi  jog  hatálya  alá  tartozó  olyan  megbízási 
jogviszony  és  munkaviszony,  amely  alapján  a  munkát  Magyarország  vagy  a  szociális 
biztonsági  rendszerek  koordinálásáról  szóló  közösségi  rendelet  hatálya  alá  tartozó  másik 
tagállam területén végzik. 

i) Foglalkoztatott

aki  nem  minősül  egyéni,  illetve  társas  vállalkozónak  és  foglalkoztatója  biztosítással  járó 
jogviszony keretében foglalkoztatja.” 
„k) Járulékalapot képező jövedelem: 
1.  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  1995.  évi  CXVII.  törvény  (a  továbbiakban:  Szja  tv.) 
szerint  összevont  adóalapba  tartozó  önálló  és  nem  önálló  tevékenységből  származó 
bevételből  az  adóelőleg-alap  számításnál  figyelembe  vett  jövedelem,  a  munkavállalói 
érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján 
ténylegesen  kifizetett  díj,  a  felszolgálási  díj,  a  vendéglátó  üzlet  felszolgálójaként  a 

background image

G/172-1/2015. 

24 

 

fogyasztótól  közvetlenül  kapott  borravaló  (a  továbbiakban:  borravaló),  az  ösztöndíjas 
foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 
2.  az  1.  alpont  szerinti  jövedelem  hiányában  a  munkaszerződésben  meghatározott  alapbér, 
illetőleg ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá 
tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj. 

l)  Járulék:  az  egészségbiztosítási  és  munkaerő-piaci  járulék  (a  természetbeni 
egészségbiztosítási  járulék,  a  pénzbeli  egészségbiztosítási  járulék  és  a  munkaerő-piaci 
járulék), a nyugdíjjárulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék. 

m) A magánnyugdíjpénztár tagja

2. a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó 
személy.” 
A biztosítottak 
Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított 

a)  a  munkaviszonyban (ideértve  az országgyűlési  képviselőt  és  a nemzetiségi  szószólót  is), 
közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, 
ügyészségi  szolgálati  jogviszonyban,  bírósági  jogviszonyban,  igazságügyi  alkalmazotti 
szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási 
jogviszonyban,  közfoglalkoztatási  jogviszonyban  álló  személy,  a  Magyar  Honvédség,  a 
rendvédelmi  szervek,  az  Országgyűlési  Őrség,  a  polgári  nemzetbiztonsági  szolgálatok,  a 
Nemzeti  Adó-  és  Vámhivatal  hivatásos  állományú  tagja,  a  Független  Rendészeti 
Panasztestület tagjai, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot 
teljesítő  önkéntes  tartalékos  katona  (a  továbbiakban:  munkaviszony),  tekintet  nélkül  arra, 
hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,” 
„g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási 
szerződés  alapján,  egyéni  vállalkozónak  nem  minősülő  vállalkozási  jogviszonyban) 
személyesen  munkát  végző  személy  –  a  külön  törvényben  meghatározott  közérdekű 
önkéntes  tevékenységet  végző  személy  kivételével  –,  amennyiben  az  e  tevékenységéből 
származó,  tárgyhavi  járulékalapot  képező  jövedelme  eléri  a  minimálbér  harminc 
százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét

h)  az  egyházi  szolgálati  jogviszonyban  álló  egyházi  személy,  kivéve  a  saját  jogú 
nyugdíjast,” 
„(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 
keretében  munkát  végző  személynek  kell  tekinteni  azt  is,  aki:  gazdasági  társaság  társas 
vállalkozónak  nem  minősülő  vezető  tisztségviselője,  alapítvány,  egyesület,  egyesületek 
szövetsége,  társasház  közösség,  köztestület,  kamara,  európai  részvénytársaság,  egyesülés, 
európai  gazdasági  egyesülés,  európai  területi  társulás,  vízgazdálkodási  társulat, 
erdőbirtokossági  társulat,  egyéb  állami  gazdálkodó  szerv,  egyes  jogi  személyek  vállalata, 
közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, 
egyes  jogi  személyek  vállalata,  vállalatcsoport,  Munkavállalói  Résztulajdonosi  Program 
szervezeteinek, 

önkéntes 

kölcsönös 

biztosító 

pénztárak, 

magánnyugdíjpénztárak 

tisztségviselője,  vezető  tisztségviselője,  vagy  e  szervezetek  felügyelőbizottságának  tagja; 
helyi  (települési)  önkormányzat  választott  képviselője  (tisztségviselője),  társadalmi 
megbízatású  polgármester,  feltéve,  hogy  járulékalapot  képező  jövedelemnek  minősülő 
tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.” 

background image

G/172-1/2015. 

25 

 

„Tbj. 19. § (1) 
(2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet  folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint a 
szövetkezetről  szóló  törvényben  meghatározott  tagi  munkavégzés  esetén  a  szociális 
szövetkezeti tag által fizetendő által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 
százalék.  Az  egészségbiztosítási-  és  munkaerő-piaci  járulékon  belül  a  természetbeni 
egészségbiztosítási  járulék  4  százalék,  a  pénzbeli  egészségbiztosítási  járulék  3  százalék,  a 
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.” 
„(5)  A  foglalkoztató  az  5.  §-ban  említett  biztosított  betegsége  miatti  keresőképtelensége, 
valamint  a  kórházi  (klinikai)  ápolása  időtartamára  folyósított  táppénz  egyharmadát 
hozzájárulás címén fizeti meg
.” 

Családi járulékkedvezmény 
„Tbj. 24/A. § (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított 
és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi 
járulékkedvezményre jogosult. 

(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és 
pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét

(3) A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi 
kedvezmény összegéből 
a) a biztosított által vagy 
b) az Szja tv.  szerinti  családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult  biztosítottak által 
közösen és/vagy 
c)  a  biztosított  és  a  családi  kedvezményt  megosztással  érvényesítő  biztosított  házastársa, 
élettársa által együttesen 
ténylegesen  érvényesített  családi  kedvezménnyel  csökkentett  összeg  16  százaléka,  de 
legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott járulékok együttes összege. 
(4) A családi járulékkedvezményt a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek 
döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény 
együttes  igénybevételének  feltétele  az  érintett  magánszemélyek  –  adóbevallásban, 
munkáltatói  adómegállapításban  közösen  tett,  egymás  adóazonosító  jelét  is  feltüntető  – 
nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. 
(5)  A  családi  járulékkedvezmény  (3)  bekezdés  szerinti  összegét  a  biztosított  az  éves 
bevallásában, munkáltatói adómegállapításában feltünteti. 
(6) A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja 
tv.  szerint  adómentes  vagy  bevételnek  nem  minősülő  járulékalap  után  kell  megfizetni  (ide 
nem  értve  a  munkavállalói  érdekképviseletet  ellátó  szervezet  részére  az  adóévben  levont, 
befizetett tagdíj összegét). Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a 
kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő 
járulékok erejéig lehet érvényesíteni. 

Tbj.  24/B.  §  A  családi  járulékkedvezmény  érvényesítése  nem  érinti  a  biztosított 
társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét

background image

G/172-1/2015. 

26 

 

Tbj.  24/C.  §  Ha  a  biztosított  a  családi  járulékkedvezményt  havonta  vagy  negyedévente 
érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-
kötelezettséget  állapít meg, a biztosított  a családi  járulékkedvezmény összegét  nem  állapítja 
meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére 
az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget.” 

Járulékfizetésre vonatkozó különös szabályok 
„Tbj. 26. §

 

(3)  Az  egyházi  szolgálati  jogviszonyban  álló  egyházi  személy  után  az  egyház  a 
minimálbér  alapulvételével
  a  19.  §  (2)–(3)  bekezdésében  meghatározott  mértékű 
nyugdíjjárulékot,  valamint  természetbeni  egészségbiztosítási  járulékot  fizet.  A  járulékot 
központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adóhatóságnak bevallani 
és megfizetni.” 

A járulék megállapítása, bevallása, megfizetése 
„Tbj. 50. §  
(6)  A  foglalkoztató  írásban  tájékoztatja  a  biztosítottat  a  tárgyhavi  jövedelem  kifizetésével 
egyidejűleg  a  biztosított  jövedelméből  levont  egészségbiztosítási-  és  munkaerő-piaci 
járulékról,  nyugdíjjárulékról,  valamint  az  egyes  járulékokból  érvényesített  családi 
járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a 
társas  vállalkozás  a  kiegészítő  tevékenységet  folytató  társas  vállalkozót  az  egészségügyi 
szolgáltatási járulékról.” 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése 
„Tbj.  51.  §  (1)  A  foglalkoztató  köteles  a  családi  járulékkedvezmény  havi  összegének 
megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, vagy 
olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres 
jövedelmet juttat. 

(2)  A  családi  járulékkedvezmény  havi  összege  az  Szja  tv.  szerinti  családi  kedvezmény 
adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-
alap  különbözetének  –  ha  az  pozitív  –  16  százaléka,  de  legfeljebb  a  biztosítottat  a 
tárgyhónapban terhelő 
a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és 
b) nyugdíjjárulék 
összege. 
(3) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak 
megfelelő összeget 
a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy 
b)  ha  a  természetbeni  egészségbiztosítási  járulék  nem  nyújt  teljes  fedezetet  a 
járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy 
c)  ha  a  természetbeni  és  pénzbeli  egészségbiztosítási  járulék  sem  nyújt  teljes  fedezetet  a 
járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként 
nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi 
összegét a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be. 

background image

G/172-1/2015. 

27 

 

(4)  A  biztosított  az  adóelőleg-nyilatkozatban  rendelkezhet  arról,  hogy  nem  kéri  a  családi 
járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. 
(5) Családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja 
tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.” 

Családi  járulékkedvezményt  a  szolgálati  jogviszonyban  álló  egyházi  személyek  e 
jogviszonyukból  származó  jövedelemre  nem  tudják  igénybe  venni,  mivel  helyettük  a 
biztosított  által  fizetendő  természetbeni  és  pénzbeli  egészségbiztosítási  járulék  és 
nyugdíjjárulék összegét az egyház fizeti meg. 
Ők a személyi jövedelemadó kedvezményt érvényesíthetik. 

7.1.2

 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 

„2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás 
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt 
(a  továbbiakban  együtt:  kifizető)  a  társadalombiztosítás  ellátásaira  és  a  magánnyugdíjra 
jogosultakról,  valamint  e  szolgáltatások  fedezetéről  szóló  1997.  évi  LXXX.  törvény  (a 
továbbiakban:  Tbj.)  szerinti  belföldi  magánszemélynek  juttatott,  a  3.  §  (1)  bekezdésében,  a 
belföldi  magánszemélyt  az  általa  megszerzett,  a  3.  §  (3)  bekezdésében  meghatározott 
jövedelem után. 
3. § (1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező 
jövedelem  után  adót  (adóelőleget)  nem  köteles  megállapítani  –  a  jövedelmet  szerző 
magánszemély  27  százalékos  mértékű  egészségügyi  hozzájárulást  fizet  az  adóévben 
kifizetett,  juttatott,  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  1995.  évi  CXVII.  törvény  (a 
továbbiakban: Szja tv.) szerinti 

a)  összevont  adóalapba  tartozó  jövedelemnél  az  adó  (adóelőleg)  alap  számításánál 
figyelembe vett jövedelem, 
b) külön adózó jövedelmek közül 
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] 
adóalapként meghatározott összege, 
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege 
után. 
(2)  Az  (1)  bekezdésben  meghatározott  jövedelem  után  az  egészségügyi  hozzájárulást  nem 
pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.” 
(4)  A  kifizető  az  Szja  tv.  71.  §  szerint  biztosított  béren  kívüli  juttatások  alapján 
megállapított  jövedelem  adóalapként  meghatározott  összege  után  -  figyelemmel  az  Szja  tv. 
70. § (4) bekezdésére - 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. 

(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy 
jövedelemnek nem minősülő összeg, amely 

a) a Tbj. szabályai szerint járulék alapját képezi, 

b) szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy 

c) az Szja tv. alapján adómentes, vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni. 
(6)  Az  Szja  tv.  70.  §  (4)  bekezdés  második  mondata  szerinti  egyes  meghatározott  juttatás 
utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május 

background image

G/172-1/2015. 

28 

 

hónapjának  kötelezettségeként  kell  bevallani  és  megfizetni,  azzal,  hogy  a  fizetési 
kötelezettséget  csökkenti az ugyanazon alap (Szja tv.  70. § (4) bekezdés  második mondata) 
után  számított,  a  (4)  bekezdés  alapján  megállapított  14  százalékos  mértékű  egészségügyi 
hozzájárulás.” 

7.2

 

Járulék mértékek: 

7.2.1

 

Társadalombiztosítási járulék 

munkavállaló (biztosított) által fizetendő egyéni járulék mértéke 18,5%

A 18,5% egyéni járulék felosztása: 

-

 

8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék – nincs felső határ, ebből 

o

 

4,0% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 

o

 

3,0% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 

o

 

1,5% munkaerő-piaci járulék. 

-

 

10 % egyéni nyugdíjjárulék

 

7.2.2

 

Egészségügyi hozzájárulás 

A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 
százalékos
 mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet 

Egyéb esetben a kifizetőt terhelő százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke 2015-
ben változatlanul 27%. 

Mentes  a  százalékos  mértékű  egészségügyi  hozzájárulás  alól  az  a  jövedelem  és  járulék 
alapjául  szolgáló  azon  összeg,  amely  után  a  Tbj.  szabályai  szerint  járulékot  kell  fizetni, 
valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem, amely 
után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. 

A  kifizetőt  (munkáltatót)  terhelő  közterhek  mellett  adható  juttatások  jogcíme,  az 
egészségügyi hozzájárulási adó (Eho) mértéke %: 

 

Kifizető (munkáltató) által fizetendő egészségügyi 

hozzájárulás mértéke (%) 

Az összes 

juttatás 200 

eFt (éves 

keretösszeg) 

A juttatás 200 

– 450 eFt 

között van 

(éves 

rekreáció 

keretösszeg) 

Üdültetés 

14 % 

27 % 

Munkahelyi étkeztetés 

14 % 

27 % 

Erzsébet-utalvány 

14 % 

27 % 

Helyi utazási bérlet 

14 % 

27 % 

Iskolakezdési támogatás 

14 % 

27 % 

Önkéntes  pénztárba,  foglalkoztatói  nyugdíjszolgáltató  intézménybe  adott 
munkáltatói támogatás 

14 % 

27 % 

background image

G/172-1/2015. 

29 

 

Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége 

14 % 

27 % 

Széchenyi-pihenőkártya (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) 

14 % 

A juttatás értékétől függetlenül 

Az  egyes juttatásokra  meghatározott egyedi értékhatárokat  (Szja  tv. 71. §) 
meghaladó juttatás 

27 % 

Az éves keretösszeget (200 eFt) meghaladó juttatás, ha az nem SZÉP-kártya 

27 % 

Az  éves  rekreációs  keretösszegen  (450  eFt)  felül  adott  bármilyen  béren 
kívüli juttatás 

27 % 

Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás {Szja tv 70. 
§ (1) bekezdés a) pont} 

27 % 

Cégtelefon magáncélú használata {Szja tv. 70. § (1) b)} 

27 % 

A  magánszemély  javára  kötött  személybiztosítási  szerződés  alapján  a 
kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj {Szja tv 70. § (1) c)} 

27 % 

Minden munkavállalónak azonos feltételekkel nyújtott termék, szolgáltatás, 
megismerhető belső szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjának 
azonos feltételekkel nyújtott termék, szolgáltatás {Szja tv. 70. § (1a)} 

27 % 

Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal {Szja tv. 70. § (3) 
a)} 

27 % 

Reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része {Szja tv. 70. § (2)} 

27 % 

 

A  kifizetői  közterhek  mellett  adható  juttatások  esetében  a  közterhek  alapja  a  juttatás 
értékének 1,19-szorosa.  

E  juttatások  után,  a  juttatás  értékének  1,19-szorosa  után  a  kifizetőt  16%  személyi 
jövedelemadó fizetési kötelezettség is terheli. 

FIGYELEM!  2015.  január  1.  napjától  Erzsébet-utalvány,  helyi  utazási  bérlet,  iskolakezdési 
támogatás,  önkéntes  pénztárba  munkáltatói  támogatás,  iskolarendszerű  képzés  átvállalt 
költsége,  munkahelyi  étkeztetés,  üdültetés  csak  együttesen  200  eFt  értékhatárig  adózik 
kedvezményesen (14% egészségügyi hozzájárulással). Efelett már 27 %-os járulék terheli! 

7.3

 

Járulékfizetés felső határa 

2013.  január  1-jétől  az  egyéni  nyugdíjjárulék  alap  felső  határa  megszűnt.  A  járulékalapba 
tartozó minden jövedelem után, értékhatár nélkül meg kell fizetni a járulékokat. 

7.4

 

Nyugdíjas foglalkoztatott 

A  saját  jogon  nyugdíjas  foglalkoztatott  10  %  egyéni  nyugdíjjárulékot  és  4  %  természetbeni 
egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. 

7.5

 

Tiszteletdíjak 

Változás nem történt, 100 %-ban járulék és szja köteles kifizetés.  

background image

G/172-1/2015. 

30 

 

7.6

 

Egyéb jogviszony 

Ha  a  munkavégzésre  irányuló  egyéb  jogviszonyban  szerzett  jövedelem  nem  éri  el  a 
minimálbér  időarányos  összegének  30  %-át,  akkor  az  továbbra  sem  egyéni  járulékköteles, 
azonban 27% szociális hozzájárulási adót kell utána fizetni

Ha  a  munkavégzés  nem  tart  egy  naptári  hónapig,  akkor  az  egy  napra  vetített  összeget  kell 
figyelembe venni. 

2015. évben minimálbér összege 105.000 Ft. 

105.000 Ft x 30 % = 31.500 Ft/hó, napi összeg 1.050 Ft/nap. 

A  kifizetőt  csak  a  27  %  szociális  hozzájárulási  adó  fizetési  kötelezettség  terheli,  a 
megbízottat pedig a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség. 

Amennyiben a havi kifizetés 31.500 Ft, vagy egy napra vetített összege 1.050 Ft, akkor már 
létrejött  a  biztosítási  jogviszony,  ebben  az  esetben  az  7.2.1  pontban  ismertetett  egyéni 
járulékmértékeket is alkalmazni kell a szociális hozzájárulási adó mellett. 

7.7

 

Egyházi személyek járuléka 

Az  egyház,  egyházi  jogi  személyek  által  szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott  egyházi 
személyek után a Magyarországi Evangélikus Egyház Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási 
Alapján  keresztül  központilag  megfizeti  a  kötelező  járulékokat.  A  járulékfizetés  alapja  a 
tárgyhó  első  napján  érvényes  minimálbér  összege  (2015.  január  1.  napjától  kezdődően 
105.000 Ft/hó) 

E  biztosítás  alapján  az  egyházi  személyek  természetbeni  egészségügyi  ellátásra  jogosultak 
(orvosi ellátás, gyógyszer, kórházi kezelés, stb.), de változatlanul nem jogosultak az államtól 
pénzbeli ellátásra, táppénzre. 

A  központilag  megfizetett  egyéni  járulékok  alapján  a  lelkészek  jogosultak  a  mindenkori 
minimálbér  alapján  számított  állami  nyugdíjra,  míg  a  lelkész  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap  részére  megfizetett  15%  nyugdíjjárulék 
alapján jogosult az egyházi nyugdíj-kiegészítésre. 

2014. január 1. napjával életbe lépett, 2014. év folyamán módosult a Zelenka Pál Evangélikus 
Szolidaritási  Alapról  szóló  2013.  évi  III.  törvény,  amelyről  a  gazdasági  körlevél  11.3. 
pontjában részletes tájékoztatást adunk. 

7.8

 

Betegszabadság 

A  betegszabadság  állami  szabályozásában  2013.  január  1.  napjától  változás,  hogy  ha  a 
munkavállaló év közben munkahelyet változtat, és korábbi munkahelyén kimerítette a 15 nap 
betegszabadságot, új munkavállalójánál időarányosan megilleti a betegszabadság. (Mt. 2012. 
évi I. tv. 126. §) 

A  munkaviszonyban  foglalkoztatottakat  továbbra  is  naptári  évenként  15  munkanap 
betegszabadság illeti meg, amelynek időtartamára a távolléti díj 70%-a fizetendő ki, amely a 

background image

G/172-1/2015. 

31 

 

munkáltató terhe. A betegszabadságra járó illetmény után a munkáltatót és a magánszemélyt 
teljes adó és járulékfizetési kötelezettség terheli. 

A fel nem használt napok nem vihetők át a következő évre. 

7.9

 

Táppénz mértéke 

Szabályozása  változatlan.  Legalább  kétévi,  folyamatos  biztosítási  idő  esetén  a  figyelembe 
vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 %-a. 

Fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 %. 

A  táppénz  egy  napra  járó  összege  azonban  nem  haladhatja  meg  a  jogosultság  kezdetén 
érvényes minimálbér 200%-nak harmincad részét, vagyis a 2015-ben kezdődő táppénz esetén 
legfeljebb napi 7.000 Ft/nap lehet a táppénz összege. 

7.10

 

Gyermekápolási táppénz 

A munkaviszonyban álló szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár 
a gyermek 12 éves koráig (a táppénzt a betegség első napjától az OEP finanszírozza). 

2013. július 6. napjától érvényes változás: A gyermekápolási táppénz már a gyermek kórházi 
tartózkodásának  az  idejére  is  jár  a  szülő  részére,  ha  a  kórházi  ápolás  ideje  alatt  a  beteg 
gyermek mellett volt. 

A gyermek egy éves koráig, korlátlan ideig. 

1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári nap (egyedülálló esetében is). 

3-6  éves  gyermek  esetén  évenként  és  gyermekenként  42  naptári  nap  (egyedülálló  szülő 
esetében 84 naptári nap). 

6-12  éves  gyermek  esetén  évenként  és  gyermekenként  14  naptári  nap  (egyedülálló  szülő 
esetében 28 naptári nap). 

7.11

 

Táppénz 1/3-a  

A  munkaviszonyban  foglalkoztatott  személyek  után  a  munkáltatót  terhelő  1/3-os 
táppénzfizetési kötelezettség összegét az adóhatóság részére, határozat alapján kell teljesíteni. 

8

 

Szociális hozzájárulási adó (2011. évi CLVI. törvény IX. 
fejezete) 

A  gazdasági  körlevél  keretében  csak  a  lényegesebb,  a  gyülekezeteinknél  jellemzően 
előforduló jövedelmekre vonatkozó szabályozást mutatjuk be. 

8.1

 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések 

„453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) 
a  kifizetőt  természetes  személlyel  fennálló  egyes  jogviszonyaira,  az  egyéni  vállalkozót,  a 

background image

G/172-1/2015. 

32 

 

mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet 
külön  rendelkezése  alapján,  a  társadalmi  közös  szükségletek  fedezetéhez  való  hozzájárulás 
kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség

(2)  A  szociális  biztonsághoz,  valamint  a  testi  és  lelki  egészséghez  való  jog  érvényesítését 
szolgáló  egyes  szociális  ellátások  fedezetéhez,  továbbá  az  egységes  állami  nyugdíjrendszer 
fenntartásához  szükséges  államháztartási  források  biztosítása  céljából  az  adóból  származó 
államháztartási  bevétel  a  központi  költségvetésről  szóló  törvényben  meghatározott  arányok 
szerint  megoszlik  a  társadalombiztosítás  egyes  pénzügyi  alapjai  és  a  törvényben 
meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között. 

(3)  Az  adóval  összefüggő  hatósági  ügyben  az  eljárás  az  állami  adóhatóság  hatáskörébe 
tartozik. 

(4)  Az  adó  megfizetése  államháztartási  forrásból  fedezett  ellátásra  (ideértve  különösen  a 
társadalombiztosítási  ellátást  és  az  álláskeresési  ellátást),  vagy  államháztartási  forrásból 
folyósított  támogatás  igénybevételére  való  jogot  nem  keletkeztet,  valamint  az  adó  alapja  és 
összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.” 

„454. § (1) Az adó alanya: 

a) a kifizető

b) az egyéni vállalkozó; 

c) a mezőgazdasági őstermelő. 

(2) Kifizető a természetes személlyel e fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget 
eredményező jogviszonyban álló másik személy.” 

„455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja

a)  a  kifizetőnek  a  természetes  személlyel  fennálló,  adófizetési  kötelezettséget  eredményező 
jogviszonyára  tekintettel,  vagy  azzal  összefüggésben  a  természetes  személy  részére 
juttatott
,  kifizetett,  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  törvény  rendelkezései  szerinti 
adókötelezettség  alá  eső  nem  önálló  tevékenységből  származó  bevételből  az  adóelőleg-
alap  számításánál  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  törvény  rendelkezései  szerint 
figyelembe  vett  jövedelem,
  növelve  a  munkavállalói  érdekképviseletet  ellátó  szervezet 
részére levont (befizetett) tagdíj összegével; 

b)  a  kifizetőnek  a  természetes  személlyel  fennálló,  adófizetési  kötelezettséget  eredményező 
jogviszonyára  tekintettel,  vagy  azzal  összefüggésben  a  természetes  személy  részére 
juttatott
,  kifizetett,  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  törvény  rendelkezései  szerinti 
adókötelezettség  alá  eső  önálló  tevékenységből  származó  bevételből  az  adóelőleg-alap 
számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett 
jövedelem

c) a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; 

d) - 

background image

G/172-1/2015. 

33 

 

e)  az  a)–b)  pont  hatálya  alá  tartozó  juttatás  hiányában  a  munkaszerződésben  meghatározott 
alapbér  vagy  –  ha  a  munkát  munkavégzésre  irányuló  egyéb  jogviszonyban  végzik  –  a 
szerződésben  meghatározott  díjazás;  külföldi  kiküldetés  esetén  e  pont  alkalmazásában 
alapbér:  az  adott  munkakörben  foglalkoztatott  kiküldetését  megelőző  egy  évben  a 
munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló 
alapbérén  vagy  az  alkalmazott  bérformán  alapuló,  a  munkaszerződés  alapján  ténylegesen 
számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi  átlagos 
összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér. 

(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony

a) a munkaviszony; 

b)  a  szövetkezet  és  természetes  személy  tagja  között  fennálló,  a  tag  részére  munkavégzési 
kötelezettséget  eredményező  vállalkozási  és  megbízási  jogviszony,  kivéve  az 
iskolaszövetkezet  és  a  nappali  rendszerű  oktatás  keretében  tanulmányokat  folytató  tanuló, 
hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; 

c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az 
egyesülés,  az  európai  gazdasági  egyesülés,  a  szabadalmi  ügyvivői  társaság,  a  szabadalmi 
ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb 
szervezet  tevékenységében való  személyes közreműködési kötelezettséget  eredményező tagi 
jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt 
is); 

d)  az  ügyvédi  iroda,  a  közjegyzői  iroda,  a  végrehajtói  iroda,  az  egyéni  cég  és  természetes 
személy tagja között fennálló tagi jogviszony; 

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony; 

f)  az  egyházi  jogi  személy  és  az  egyházi  szolgálati  jogviszonyban  álló  egyházi  személy 
között fennálló jogviszony

g) - 

h) a személyi  jövedelemadóról szóló  törvény szerinti  nem önálló tevékenység vagy önálló 
tevékenység
  (ide  nem  értve  a  közérdekű  önkéntes  tevékenységről  szóló  törvény  hatálya  alá 
tartozó  közérdekű  önkéntes  tevékenységet,  az  egyéni  vállalkozói  tevékenységet,  a 
mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti 
képviselő  e  tevékenységét)  végzésének  alapjául  szolgáló,  az  a)–f)  pont  hatálya  alá  nem 
tartozó  olyan  jogviszony,  amely  alapján  a  tevékenységet  Magyarországon  vagy  a  szociális 
biztonsági  rendszerek  koordinálásáról  szóló  közösségi  rendelet  hatálya  alá  tartozó  másik 
tagállam területén végzik. 

(3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget 

a) a (2) bekezdés c)–d), f) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb 
szervezet  tagja  (ideértve  az  egyházi  szolgálati  jogviszonyban  álló  egyházi  személyt  is) 
saját jogú nyugdíjas természetes személy
, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan – a c)–

background image

G/172-1/2015. 

34 

 

d)  pontban  meghatározott  jogviszonyban  álló  –  természetes  személy,  aki  a  rá  irányadó 
öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
 

b)  az  iskolaszövetkezetnek  a  nappali  rendszerű  oktatás  keretében  tanulmányokat  folytató 
tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony;” 

„(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:” 

… 

„e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa

 

folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény 
szerint nem a kifizetőt terhelő rész; 

f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők 
oltalma,  mintaoltalom  alatt  álló  mű,  alkotás,  valamint  az  újítás  hasznosítására  irányuló 
felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, 
oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj;” 

… 

„i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.” 

Az adóalap megállapításának különös szabályai 

457. §  

„(2)  Az  egyházi  jogi  személyt  az  egyházi  szolgálati  viszonyban  álló  egyházi  személlyel 
fennálló  adófizetési  kötelezettséget  eredményező  jogviszonyra  tekintettel  havonta  terhelő 
adó  alapja  a  minimálbér
.  Az  adó  alapja  az  adófizetési  kötelezettséget  eredményező 
jogviszony  fennállása  minden  napjára  számítva  a  minimálbér  harmincad  része,  ha  a 
jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.” 

Az adó mértéke és fizetendő összege 

„459.  §  (1)  A  számított  adó  az  adóalap  27  százaléka.  A  fizetendő  adó  a  számított  adó, 
csökkentve  az  adó  fizetésére  kötelezettet  törvény  rendelkezése  alapján  megillető 
adókedvezmények összegével. 

(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján 
akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik

a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye

b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; 

c) a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-
piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, 
valamint  a  pályakezdő  fiatalok  gyakorlati  munkatapasztalat-szerzésének  megkönnyítése 
céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető 
adókedvezmény; 

d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény; …” 

background image

G/172-1/2015. 

35 

 

A  szakképzettséget  nem  igénylő  munkakörökben  foglalkoztatott  munkavállalók  után 
érvényesíthető adókedvezmény 

„461.  §  (1)  A  Foglalkozások  Egységes  Osztályozási  Rendszeréről  szóló,  2012.  január  1-jén 
hatályos  KSH  közlemény  (FEOR-08)  9.  főcsoportjába  tartozó  foglalkozás  szerinti 
munkakörben  (a  továbbiakban:  szakképzettséget  nem  igénylő  munkakör),  adófizetési 
kötelezettséget  eredményező  munkaviszonyban  természetes  személyt  foglalkoztató  kifizető 
az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe

(2)  Az  adókedvezmény  összegét  a  kifizető  havonta,  az  adott  hónapban  fennálló  adófizetési 
kötelezettséget 

eredményező 

munkaviszonyonként 

külön-külön 

kiszámított 

részkedvezmények  összegeként  állapítja  meg.  A  részkedvezmény  egyenlő  a  foglalkoztatott 
természetes  személyt  (munkavállalót)  az  adómegállapítási  időszakra  megillető,  az  adó 
alapjának  megállapításánál  figyelembe  vett,  a  munkavállalót  terhelő  közterhekkel  és  más 
levonásokkal  nem  csökkentett  (bruttó)  munkabér,  de  legfeljebb  100  ezer  forint  14,5 
százalékával

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem 
kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján 
ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. 

(4)  A  (2)  bekezdésben  foglalt  részkedvezmény  az  egész  hónap  tekintetében  megilleti  a 
kifizetőt.” 

A  huszonöt  év  alatti  és  az  ötvenöt  év  feletti  foglalkoztatott  munkavállaló  után 
érvényesíthető adókedvezmény 

„462/B.  §  (1)  A  huszonöt  év  alatti  vagy  ötvenöt  év  feletti  természetes  személyt  adófizetési 
kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra 
tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.” 

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény 

„462/C.  §  (1)  A  tartósan  álláskereső  természetes  személyt  adófizetési  kötelezettséget 
eredményező  munkaviszonyban  foglalkoztató  kifizető  az  őt  a  munkaviszonyra  tekintettel 
terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.” 

A  gyermekgondozási  díj,  a  gyermekgondozási  segély,  valamint  a  gyermeknevelési 
támogatás  folyósítását  követően  foglalkoztatott  munkavállalók  után  érvényesíthető 
adókedvezmény 

„462/D.  §  (1)  A  gyermekgondozási  díj,  gyermekgondozási  segély  vagy  gyermeknevelési 
támogatás  (e  §  alkalmazásában  a  továbbiakban  anyasági  ellátás)  folyósítása  alatt  vagy 
folyósításának  megszűnését  követően  adókötelezettséget  eredményező  munkaviszonyban 
álló  személyt  foglalkoztató  kifizető  az  őt  a  munkaviszonyra  tekintettel  terhelő  adóból

 

adókedvezményt vehet igénybe.” 

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása 

background image

G/172-1/2015. 

36 

 

„463.  §  (1)  A  kifizető  az  ugyanazzal  a  természetes  személlyel  fennálló,  adófizetési 
kötelezettséget  eredményező  jogviszonyára  tekintettel  csak  e  fejezet,  vagy  az 
adókedvezményt  megállapító  törvény  külön  rendelkezése  alapján  vehet  egyidejűleg  igénybe 
több  olyan  adókedvezményt,  amelynek  igénybevételére  egyébként  jogosult.  A  több 
adókedvezmény  egyidejű  igénybevételét  lehetővé  tévő  külön  rendelkezés  hiányában  az 
adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. 

(2) Hatályát vesztette  

(2a) - 

(3) - 

(4)  A  szociális  hozzájárulási  adóból  törvény  alapján  érvényesíthető  kedvezmény 
kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a 
számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni. 

(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén  
a)  a  461.  §-ban,  462/B  §-ban,  462/C  §-ban  és  462/E  §-ban  meghatározott  kedvezmény 
legfeljebb 100 ezer forintnak
b)  a  462/F.  §  (2)  bekezdés  a)  pontjában  meghatározott  kedvezmény  legfeljebb  500  ezer 
forintnak, 
c)  a  462/F  §  (2)  bekezdés  b)  pontjában  meghatározott  kedvezmény  legfeljebb  200  ezer 
forintnak 
a  részmunkaidő  és  a  teljes  munkaidő  arányában  csökkentett  része  után  illeti  meg  a 
munkáltatót
.  E  bekezdés  alkalmazásában  részmunkaidős  foglalkoztatásnak  minősül  az  a 
foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött 
munkakörre érvényes teljes munkaidőt.” 

„463/A.  §  A  461.  §-ban  és  a  462/B-462/D.  §-ban  meghatározott  kedvezményeket  a 
költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.” 

(Ez a szabály az egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési vagy szociális intézményre 
nem vonatkozik.) 

Eljárási szabályok 

„464. § (1) Az adót az adóalany az Art. 31. § (2) bekezdése szerint havonta megállapítja, és 
a  tárgyhónapot  követő  hónap  12-éig  bevallja  és  megfizeti.  Az  adó  összegét  természetes 
személy  részére  kiállított  igazoláson  nem  tünteti  fel.  Amennyiben  az  adóalany  természetes 
személy  foglalkoztatására  tekintettel  kedvezményt  vagy  támogatást  vesz  igénybe,  az  Art. 
31.  §  (2)  bekezdése  szerinti  bevallási  kötelezettségét  úgy  kell  teljesítenie,  hogy  a  bevallás 
adataiból  a  kedvezmény  vagy  támogatás  jogcíme,  alapja  és  a  kedvezmény  vagy 
támogatás összege személyenként megállapítható legyen.”
 

„  (9)  Az  adó  megállapítására,  bevallására  és  megfizetésére  kötelezett  adózó  olyan 
nyilvántartást  köteles  vezetni
,  amelynek  alapján  az  adó  alapja  és  összege,  valamint  az 
annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó 
megfizetésének  napja  ellenőrizhető
.  E  nyilvántartási  kötelezettségét  a  számvitelről  szóló

 

background image

G/172-1/2015. 

37 

 

törvény  hatálya  alá  tartozó  kifizető  a  számvitelről  szóló  törvény  szerinti  nyilvántartása 
(könyvvezetése)  megfelelő  részletezésével,  más  kifizető  a  személyi  jövedelemadóról  szóló 
törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett 
külön nyilvántartás révén teljesíti.” 

8.2

 

Értelmezések 

8.2.1

 

Szociális hozzájárulási adó az egyházi személyeknél 

A  szociális  hozzájárulási  adóról  szóló  2011.  évi  CLVI.  tv.  455.  §  (1)  bekezdése  szerint 
általános  esetben  az  adóalap,  azaz  az  önálló  és  nem  önálló  tevékenységből  származó 
bevételből egyaránt az adóelőleg-alap számításnál a személyi jövedelemadóról szóló törvény 
rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem. 

Egyházi  személyekre  azonban  a  457.§  (2)  bekezdés  szerinti  különös  szabály  vonatkozik. 
Ennek  megfelelően  az  egyház  a  saját  jogú  nyugdíjjal  nem  rendelkező,  szolgálati 
jogviszonyban álló egyházi személyek után a minimálbér alapulvételével számítja ki, vallja be 
és fizeti meg az adót, azaz a minimálbér 27%-t. E kötelezettséget teljesíti az egyház akkor is, 
ha  egyébként  az  egyházi  személy  részére  maga  az  egyház  vagy  annak  belső  egyházi  jogi 
személye  (egyházközség, egyházmegye,  egyházi  intézmény) személyi jövedelemadó köteles 
kifizetést teljesít. 

A  társadalombiztosítás  ellátásaira  és  a  magánnyugdíjra  jogosultakról,  valamint  e 
szolgáltatások  fedezetéről  szóló  1997.  évi  LXXX.  törvény  (Tbj.  tv.)  az  egyházi  személyek 
egyéni  járulékaira  (10  %  nyugdíjjárulék  és  4  %  természetbeni  egészségbiztosítási  járulék) 
továbbra is a minimálbér alapul vételével központi járulékfizetést határoz meg. 

(Az  egyházi  személyek  után  3  %  egyéni  pénzbeli  egészségbiztosítási  járulékot  és  1,5  % 
munkaerőpiaci-járulékot – Tbj. tv. 19. § (3) bekezdés – továbbra sem kell megfizetni.) 

Az  egyházi  személyek  közül  a  saját  jogú  nyugdíjasok  esetében,  a  részükre  kifizetett 
személyi  jövedelemadó  köteles  juttatások  után  továbbra  is  fennáll  a  27  %  szociális 
hozzájárulási adó fizetési kötelezettség
 a kifizető részéről. (pl. saját jogú nyugdíjas lelkész 
részére  lelkészi  szolgálatért  adóköteles  (adomány-perselypénz-egyházfenntartói  járulék 
összegét  meghaladó)  kifizetés  esetén  a  kifizetőt  (pl.  az  egyházközséget!!!)  terheli  27  % 
szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség). 

Az  állam  felé  egyéni  járulékokat  továbbra  sem  kell  a  saját  jogú  nyugdíjas  lelkészek  után 
fizetni. 

Az egyházi nyugdíjjal nem rendelkező, állami nyugdíjban részesülő lelkésztől azonban a 15% 
lelkészi  nyugdíjjárulékot  le  kell  vonni,  be  kell  vallani  és  meg  kell  fizetni  a  kifizetőnek  a 
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapba. 

8.2.2

 

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyes 
adókedvezmények 

Az egyházközségeket elsősorban az alábbi kedvezmények érinthetik: 

background image

G/172-1/2015. 

38 

 

-

 

szakképzettséget nem igénylő munkakörben, munkaviszonyban történő foglalkoztatás 

esetén; 

-

 

25 év alatti vagy 55 év feletti személy munkaviszonyban foglalkoztatása esetén; 

-

 

tartósan álláskereső személyek munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén; 

-

 

gyermekgondozási  díj,  gyermekgondozási  segély,  valamint  gyermeknevelési 

támogatás folyósítása alatt vagy azt követően munkaviszonyban történő foglalkoztatás 
esetén 

érvényesíthető adókedvezmény. 

A törvényben pontosan meghatározott munkavállalói körben - különböző feltételektől függő 
összegben  és  mértékben  –  a  kifizetőt  a  munkaviszonyra  tekintettel  terhelő  adóból 
(szociális hozzájárulási adóból) kedvezményt vehet igénybe

(A  fentiekre  tekintettel  az  egyházi  intézmények  is  érvényesíthetnek  kedvezményt  abban  az 
esetben  is,  ha  ugyanazon  dolgozóra  bérkompenzációs  támogatást  is  igényelnek.  Ebben  az 
esetben  azonban  a  bérkompenzációs  támogatás  igénylésénél  csak  az  adókedvezménnyel 
csökkentett kifizetői járulékra kérhetnek támogatást.) 

Mivel  gyülekezetek  csak  korlátozottan  foglalkoztatnak  munkaviszonyban  alkalmazottakat, 
akik után a kedvezmény igénybevétele felmerülhet, ezért ennek részletszabályait a gazdasági 
körlevélben  nem  ismertetjük,  de  írásos  megkeresésre  minden  érintett  gyülekezet 
rendelkezésére állunk. 

9

 

2014. évi személyi jövedelemadó változások 

A  gazdasági  körlevél  keretében  csak  a  lényegesebb,  a  gyülekezeteinknél  jellemzően 
előforduló jövedelmekre vonatkozó szabályozást mutatjuk be. 

9.1

 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések 

1.  §  (1)  „A  Magyarországon  a  magánszemélyek  a  jövedelmükből  a  közterhekhez  való 
hozzájárulás  alkotmányos  kötelezettségének  e  törvény  rendelkezései  szerint  tesznek  eleget, 
figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.” 

1.  §  (3)  „A  magánszemély  minden  jövedelme  adóköteles,  ettől  eltérő  szabályt,  az  adóból 
kedvezményt a kivételes célok érdekében - e törvény alapelveinek figyelembevételével - csak 
a  törvény  állapíthat  meg.  Az  adó  alapja  az  adóköteles  bevételből  megállapított,  a  törvény 
rendelkezései  szerinti  levonásokkal  csökkentett  jövedelem  és  az  adóalap  növelő  tételek 
összege.” 

1.  §  (6)  „Az  adót  -  egyes  kivételekkel  -  naptári  évenként,  az  összes  jövedelem  alapján  kell 
megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget 
kell fizetni.” 

3.§  10.  „Hivatali,  üzleti  utazás:  a  magánszemély  jövedelmének  megszerzése  érdekében,  a 
kifizető  tevékenységével  összefüggő  feladat  ellátása  érdekében  szükséges  utazás  –  a 

background image

G/172-1/2015. 

39 

 

munkahelyre,  a  székhelyre  vagy  a  telephelyre  a  lakóhelyről  történő  bejárás  kivételével  - 
ideértve  különösen  is  a  kiküldetés  (kirendelés  miatt  szükséges  utazást,  de  ide  nem  értve  az 
olyan  utazást,  amelyre  vonatkozó  dokumentumok  és  körülmények  (szervezés,  reklám, 
hirdetés,  útvonal,  úti  cél  tartózkodási  idő,  tényleges  szakmai  és  szabadidőprogram  aránya, 
stb.)  valós  tartalma  alapján,  akár  közvetve  is,  megállapítható,  hogy  az  utazás  csak 
látszólagosan hivatali, üzleti tevékenység,…” 

(Ez  a  szabály  alapján,  akár  közvetett  bizonyítékokra  támaszkodva  is  elutasíthatja  az 
adóhatóság  egy  utazás  hivatali,  üzleti  jellegét,  ezáltal  adóköteles  juttatásként 
minősítheti, amely után az adó és járulékterhet megállapítjaa. Ezen túlmenően, ha ez az 
utazás  az  egyházi  gépkocsival  történik,  az  egyházi  gépjármű  gépjárműadó  és 
cégautóadó  mentessége  megszűnik,  hiszen  a  törvény  csak  a  kizárólag  egyházi 
szolgálatra használt gépkocsira ad mentességet mindkét adó tekintetében!) 

3. § „14. Munkáltató: 

a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, 
b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott 

bevétel  tekintetében  a  munkavállaló  kölcsönvevője  a  munkavállaló  kölcsönbeadójával 
kötött megállapodás alapján, 

c)  az  iskolaszövetkezet  által  nyújtott  szolgáltatás  keretében  a  szolgáltatás  juttatónak 

minősülő  fogadója  érdekében  tevékenységet  végző  iskolaszövetkezeti  tag  részére 
közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, 
azzal,  hogy  munkaerő-kölcsönzés,  illetve  egy  munkakörre  több  munkáltatóval  kötött 
munkaszerződés  esetén  a  bevételnek  nem  számító  juttatásra,  valamint  a  béren  kívüli 
juttatásra  (71.  §)  az  e  törvényben  megállapított  rendelkezéseket  a  kölcsönbeadó  és  a 
kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan 
kell irányadónak tekinteni. 

3. § 23. „Nyugdíj: 
j)  a  bevett  egyház  belső  szabálya  szerint  létrehozott  és  az  egyházi  jogi  személy  által 
működtetett  nyugdíjalapból  a  bevett  egyház  idős,  rokkant,  egyházi  személy  tagja,  vagy  az 
említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés.” 

3.§  26.  „Reprezentáció:  a  juttató  tevékenységével  összefüggő  üzleti,  hivatali,  szakmai, 
diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek 
alkalmával  nyújtott  vendéglátás  (étel,  ital)  és  a  rendezvényhez,  eseményhez  kapcsolódó 
szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek 
reprezentációnak,  ha  a  juttatásra  vonatkozó  dokumentumok  és  körülmények  (szervezés, 
reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti 
program  és  a  szabadidőprogram  aránya  stb.)  valós  tartalma  alapján  a  rendeltetésszerű 
joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.” 

3.§  27.  „Üzleti  ajándék:  a  juttató  tevékenységével  összefüggő  üzleti,  hivatali,  szakmai, 
diplomáciai  vagy  hitéleti  kapcsolatok  keretében  adott  ajándék  (ingyenesen  vagy 
kedvezményesen  adott  termék,  nyújtott  szolgáltatás,  valamint  a  kizárólag  erre  szóló 
utalvány).” 

background image

G/172-1/2015. 

40 

 

3.§  35.  „Szociális  segély:  a  szociálisan  rászorulónak  pénzben,  vagy  nem  pénzben, 
ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás.” 

3.§ 36. „Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly 
mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel 
képes biztosítani.” 

(A szociális segély kifizetéséhez a szociális rászorultságot minden esetben – igazolható 
módon – vizsgálni szükséges!) 

3.§  65.  „Szociális  gondozói  díj:  az  a  költségtérítést  nem  tartalmazó  bevétel,  amelyet  a 
személyes  gondoskodásról  szóló  jogszabályi  rendelkezések  alapján,  illetőleg  azoknak 
megfelelően  nem  munkaviszony  keretében  folytatott  tevékenységét  és  nem  munkaviszony 
keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély.” 

3.§  77.  „Minimálbér:  e  törvény  külön  rendelkezésének  hiányában  is  az  év  első  napján 
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege,” 

(2015.  január  1-jétől  105.000  Ft  /  hó.  Járulékfizetés  és  szociális  hozzájárulási  adó 
szempontjából a tárgyhó első napján érvényes minimálbért kell alapul venni.) 

3.§  83.  „Kiküldetési  rendelvény:  A  kifizető  által  két  példányban  kiállított  bizonylat,  amely 
tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának 
megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, 
a  futásteljesítményt,  az  utazás  költségtérítését,  valamint  ezen  költségtérítés  kiszámításához 
szükséges  adatokat  (üzemanyag-fogyasztási  norma,  üzemanyagár  stb.),  azzal,  hogy 
kiküldetési  rendelvénynek  minősül  az  említett  adatokat  tartalmazó,  a  digitális  archiválás 
szabályairól  szóló  jogszabály  rendelkezéseit  is  figyelembe  véve  zárt  rendszerben  kezelt  és 
tárolt,  elektronikus  úton  előállított  bizonylat  is.  A  papír  alapon  kiállított  kiküldetési 
rendelvény  eredeti  példányát  a  kifizető,  másolatát  a  magánszemély  a  bizonylatmegőrzésre 
vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.” 

(Amennyiben  az  egyházi  tevékenységhez  kapcsolódóan  magánszemély  saját  vagy 
házastárs tulajdonában lévő személygépkocsival lát el szolgálatot, és arra költségtérítést 
kap – ilyennek kell tekinteni a lelkész vagy házastársa saját tulajdonú gépjárművével 
ellátott  szolgálatot  is  –  a  költségtérítés  kifizetésének  feltétele  a  3.§  83.  pontja  szerinti 
kiküldetési  rendelvény  használata.  Ahhoz,  hogy  a  költségtérítés  adómentes  legyen,  a 
NAV  által  közzétett  havi  üzemanyagár,  a  gépkocsira  megállapított  üzemanyag 
fogyasztási norma és a 9 Ft/km költségátalány figyelembe vételével lehet csak kifizetést 
teljesíteni.) 

Az  egyházi  jogi  személy  és  az  egyházi  személy  fogalma  2013.  augusztus  1-től  kikerült  a 
Szja. törvényből és átkerült a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, 
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvénybe: 

„10. § Egyházi jogi személy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye.” 

background image

G/172-1/2015. 

41 

 

„13. § (1) Az egyházi személy a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi 
jogi  személy  szolgálatában  álló,  egyházi  szolgálatot  sajátos  egyházi  szolgálati  viszonyban, 
munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban teljesítő természetes személy.” 

9.2

 

Jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok 

9.2.1

 

Jövedelem: 

4. § (1) „Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a 
bevételnek  e  törvény  szerint  elismert  költséggel,  igazolás  nélkül  elismert  költséggel,  vagy 
átalányban  meghatározott  költséggel  csökkentett  része,  vagy  a  bevétel  e  törvényben 
meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe 
venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott 
kivételekkel  -  legfeljebb  a  bevétel  mértékéig  vehető  figyelembe.  Igazolás  nélkül  elismert 
költség  a  ténylegesen  felmerült  és  igazolt  kiadás  érvényesítése  helyett  jogszabályban 
meghatározott  mértékig  számolható  el  azzal,  hogy  ezt  a  költséget  ilyen  esetben  teljes 
egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott 
jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.” 

9.2.2

 

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek 

7.§ (1) „Az adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek: 

a) azt a bevételt, amely e törvény 1.sz. melléklete szerint adómentes, vagy más törvény 

előírása alapján személyi jövedelemadó-kötelezettség nem terheli.” 

Lelkészeink  gyülekezeti javadalmazása esetén továbbra is  érvényesíthető az 1. sz. melléklet 
4.8. pontja szerinti adómentesség: 

 „  4.8.  az  egyházi  jogi  személy  által  egyházi  személynek  vagy  az  egyházi  jogi  személy 

részére  végzett  tevékenység  ellátásáért  rendszeres  havi  díjazásban  részesülő 
magánszemélynek, elkülönített nyilvántartás alapján 

a)  juttatott  olyan  vagyoni  érték  (így  különösen  a  perselypénz,  az  egyházfenntartói  járulék 

vagy  az  adomány,  ide  nem  értve  az  egyházi  jogi  személy  számára  közcélú  adományként 
átadott pénzösszeget), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély 
közvetlenül vagy közvetve nyújt, 
b)  a  központi  költségvetésből  jövedelempótlék  vagy  annak  megfelelő  jogcímen  nyújtott 
támogatás;” 

A  gyülekezetekben  a  lelkészek  részére  kifizetett  illetmény,  valamint  az  egyházi 
feladatok ellátására egyháztól rendszeres havi díjazásban részesülő személy (pl. kántor, 
stb.)  csak  a  három  bevételi  forrás  összegéig  -  egyházfenntartói  járulék,  perselypénz, 
adomány  –  adómentes!  Azon  adományok,  amelyekről  évközben,  vagy  utólagosan  év 
végén közcélú adományról szóló igazolást adtunk, nem képezhetik a lelkészi javadalom 
fedezetét. 

Közcélú  adományként  már  csak  a  jogi  személyek  részére  állíthatunk  ki  igazolást, 
magánszemélynek nem. 

background image

G/172-1/2015. 

42 

 

Gyülekezeteink  analitikájában  külön-külön  meg  kell  jelennie  a  perselypénz,  az 
egyházfenntartói  járulék,  az  adomány,  a  céladomány  és  a  közcélú  adomány 
nyilvántartásának. 

Amennyiben  a  három  bevételi  forrás  nem  fedezi  a  lelkész/ek  és  az  egyházi  feladatok 
ellátására  egyháztól  rendszeres  havi  díjazásban  részesülő  személy  egész  évi 
javadalmát
, a meghaladó részt adóköteles jövedelemként kell kezelni. 

A  tárgyévet  követő  január  12-éig  benyújtandó  adóbevallásban  (több  havi  kifizetést 
érintő  összeg  esetén  a  hónapok  önellenőrzésével)  kell  az  adóköteles  jövedelmet 
(jövedelemrészt) bevallani, az adóját megállapítani, megfizetni. 

Aktív  lelkész esetén  –  mivel  ők a Magyarországi  Evangélikus Egyház  által  biztosított 
személyek  –  a  személyi  jövedelemadó  előlegét  az  éves  összevont  adólapba  tartozó 
jövedelem  alapján,  a  nyilatkozat  szerinti  kedvezménnyel  (családi  kedvezmény) 
csökkentve kell megállapítani. 

Amennyiben  az  egyházi  feladatok  ellátására  egyháztól  rendszeres  havi  díjazásban 
részesülő személy (nem lelkész) illetményének egy része is adókötelessé válik, mivel ő 
a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  által  nem  biztosított,  ezért  utána  az  adóköteles 
jövedelemrész  összege  után  27%  szociális  hozzájárulási  adó  fizetési  kötelezettség  is 
keletkezik. Ezt az 7.és 8. pontban leírtaknak szerint megvizsgálva lehet meghatározni. 

9.2.3

 

Az adó megállapítása 

11.§ (1) „Az adót adóévenként be kell vallani. A magánszemély bevallási kötelezettségét a (2) 
bekezdés  szerint  önadózással  vagy  a  14.§  rendelkezései  szerint  munkáltatói 
adómegállapítás
 révén teljesíti, annak figyelembevételével, hogy bármely esetben jogosult az 
összevont  adóalapja  adójának  külön  törvény  szerint  meghatározott  részéről  rendelkező 
nyilatkozatot adni. 

(2)  A  magánszemély  -  ha  nem  adott  nyilatkozatot  munkáltatói  adómegállapításra  vagy 
adójának  megállapítását  a  munkáltatója  nem  vállalja  -  az  adózás  rendjéről  szóló  törvény 
szerint előírt módon és határidőben önadózóként 

a) adónyilatkozatot, vagy 
b)  az  adóévben  megszerzett,  bevallási  kötelezettség  alá  eső  valamennyi  jövedelméről 

(bevételéről),  adókötelezettségéről,  valamint  -  a  kifizető(k)  által  és  az  általa  megállapított, 
levont,  megfizetett  adó,  adóelőleg  beszámításával  -  a  befizetendő  vagy  visszajáró 
adókülönbözetről 

ba) az állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást, vagy 
bb) az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást 
nyújt be az adóhatósághoz. 

9.2.3.1

 

11/A. § Adónyilatkozat 

A magánszemély az adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozat benyújtásával teljesítheti, ha: 

a)  az  adóévben  kizárólag  adóelőleget  megállapító  munkáltatótól,  kifizetőtől  szerzett 

jövedelmet; 

background image

G/172-1/2015. 

43 

 

b)  az  adóelőleget  megállapító  munkáltató  által  levont  adó,  adóelőleg  és  a  ténylegesen 

fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg; 

c) a b) pontba nem tartozó kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta; 
d)  tételes  költségelszámolással  költséget,  költséghányadot  (kivéve  a  10  százalék 

költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el; 

e) az adóévben belföldi illetőségű volt; 
f) az adóévben nem volt egyéni vállalkozó; 
g)  mezőgazdasági  őstermelőként  nem  köteles  adóbevallás,  nemleges  nyilatkozat 

benyújtására; 

h)  az  adóévben  nem  választotta  fizető-vendéglátó  tevékenységére  a  tételes 

átalányadózást; 

i) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az 

adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű 
jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet; 

j) az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást 

saját magának kell, kellett megfizetnie; 

k)  az  adóévben  a  közterhek  teljesítéséhez  nem  választotta  az  egyszerűsített 

közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést; 

l) az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet; 
m) az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott 

osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót 
nem számol el; és 

n)  az  adójáról  rendelkező  önkéntes  kölcsönös  pénztári  nyilatkozatot,  nyugdíj-

előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíj-biztosítási nyilatkozatot nem ad. 

A magánszemély a fentiekre is figyelemmel adónyilatkozatot akkor tehet, ha: 

a)  az  adóelőleg  megállapítása  során  a  jövedelemből  családi  kedvezményt,  az  adóból 

adókedvezményt nem érvényesített; vagy 

b)  az  adóelőleg  megállapítása  során  csak  egy  adóelőleget  megállapító  munkáltatónál 

érvényesített  a  jövedelemből  –  megosztás  nélkül  –  családi  kedvezményt,  az  adóból 
adókedvezményt; vagy 

c)  a  magánszemély  az  adóéven  belül  több  adóelőleget  megállapító  munkáltatónál  is 

érvényesített  a  jövedelemből  –  megosztás  nélkül  –  családi  kedvezményt,  az  adóból 
adókedvezményt, ha 

ca)  a magánszemélynek  nem állt  fenn párhuzamosan  munkaviszonya a több  adóelőleget 

megállapító munkáltatóval, 

cb) a korábbi munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által az adózás rendjéről szóló 

törvény  rendelkezései  szerint  kiállított  adatlapot  a  magánszemély  a  következő 
munkáltatója számára átadta, 

cc)  a  későbbi  munkáltató  az  adó-,  adóelőleg  megállapításakor,  a  családi  kedvezmény, 

adókedvezmény  figyelembevételekor  az  előző  munkáltató  által  igazolt  adatokat  is 
figyelembe vette azzal, hogy az adónyilatkozatban érvényesített, érvényesíthető családi 
kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőlege megállapítása során a 
munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével. 

background image

G/172-1/2015. 

44 

 

Ha  az  adóelőleget  megállapító  munkáltató,  a  kifizető  rendelkezésére  álló  adatok  alapján  a 
magánszemély  az  adóévre  nem  választhatja  az  adónyilatkozatot,  erről  a  kiadott  összesített 
igazoláson kötelezően tájékoztatni kell a magánszemélyt. 

9.2.3.2

 

12. § Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel 

Egyszerűsített  bevallást  –  az  adózás  rendjéről  szóló  törvény  szerint  előírt  határidőben  tett 

nyilatkozattal – az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben 

a)  kizárólag  olyan  bevallásköteles  bevételt  szerzett,  amelyből  kifizető  (munkáltató) 

adót/adóelőleget vont le, és/vagy 

b) ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt 

van adókötelezettsége, továbbá 

c) nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében 

szüneteltette, és 

d) mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, és 
e)  a  b)  pontban  említett  eset  kivételével,  nem  a  13.  §  rendelkezései  szerinti  (adóhatósági 

közreműködés nélküli) bevallást köteles benyújtani 
azzal, hogy nem zárja ki az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély családi kedvezményt, 
adókedvezményt  érvényesít,  az  adójáról  rendelkezik,  továbbá  a  d)  pont  rendelkezésétől 
eltérően,  ha  a  mezőgazdasági  őstermelő  az  e  tevékenységéből  származó  bevételéből  a 
jövedelmére  nemleges  nyilatkozatot  ad  vagy  egyébként  e  bevételéből  nem  kell  jövedelmet 
megállapítani,  továbbá  –  ide  nem  értve  a  13.  §-ban  említetteket  –  olyan  bevételt  szerzett, 
amelyre  az  egyszerűsített  közteherviselési  hozzájárulásról  szóló  törvény  szerinti 
közteherviselést választott. 

A  nyilatkozat  csak  abban  az  esetben  válasszuk,  ha  a  fenti  meghatározott  jövedelmen  kívül 
más jövedelem nem volt. 

9.2.3.3

 

13.§ Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül 

9.2.3.4

 

13.§ Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül 

Bizonyos  tevékenységekből  megszerzett  jövedelmek  esetén  kötelező  (pl.  egyéni  vállalkozó, 
mezőgazdasági  őstermelő,  stb.),  egyéb  esetben  választható,  hogy  a  magánszemély  az 
adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be (önadózás). 

Egyéni vállalkozók kivételével a bevallás határideje 2015. május 20. napja. 

9.2.3.5

 

14. § Munkáltatói adómegállapítás 

14. § (1) „A munkáltatói adómegállapításra nyilatkozatot adó magánszemély adóját - az e 
§-ban  foglalt  feltételek  fennállása  esetén  -  az  adózás  rendjéről  szóló  törvény  szerint  
munkáltató
 (az adó elszámolását vállaló munkáltató) állapítja meg és számolja el.” 

Az a munkavállaló adhat nyilatkozatot, akinek a munkáltatója vállalja az adó elszámolását. 

Ebben az esetben a munkáltató állapítja meg az adóévben megszerzett összes jövedelmet és az 
azt  terhelő  adót  megállapítja  és  bevallja.  Túlfizetés  esetén  az  adókülönbözetet  a 
magánszemélynek visszatéríti). 

background image

G/172-1/2015. 

45 

 

9.2.4

 

Az összevont adóalap 

Az összevont adóalap része az önálló tevékenységből, nem önálló tevékenységből származó 
és egyéb jövedelmek. 

9.2.4.1

 

16. § Önálló tevékenységből származó jövedelem 

Önálló  tevékenység  minden  olyan  tevékenység,  amelynek  eredményeként  a  magánszemély 
bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. 

Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön 
kell megállapítani. A bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható 

17.§  (3)  „a)  az  e  törvényben  meghatározott  kivételekkel,  legfeljebb  az  adott  tevékenység 
bevételének  mértékéig  az  e  tevékenység  folytatása  érdekében  az  adóévben  ténylegesen 
felmerült  és  igazolt  -  a  személyi  jövedelemadóról  szóló  törvény  3.  számú  melléklet 
rendelkezései  szerint  elismert  költség  (tételes  költségelszámolás),  igazolás  nélkül  elismert 
költség… vagy 

b) az önálló tevékenység bevételének 10 %-a (10 %-os költséghányad).” 

A  10  %-os  költséghányad  igénybevételéről  is  nyilatkozni  kell!  A  nyilatkozat 
formanyomtatványát és a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutatót a 09. sz. melléklet tartalmazza. 

A  magánszemélynek  a  17.§  (3)  bekezdésének  a)  vagy  b)  pontja  szerinti  elszámolási  módra 
vonatkozó  választását  az  adott  adóévben  valamennyi  önálló  tevékenységből  származó 
bevételére
- az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve – azonosan 
kell alkalmaznia

9.2.4.2

 

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem 

24.§ (1) „Nem önálló tevékenység: 

a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység…” 

Személyi  jövedelemadó  tekintetében  ezzel  egy  tekintet  alá  esik  a  szolgálati  jogviszonyban 
végzett tevékenység. 

9.2.4.3

 

Egyéb jövedelem 

28.§  (1)  „Egyéb  jövedelem  minden  olyan  bevétel,  amelynek  adókötelezettségére  e  törvény 
eltérő rendelkezést nem tartalmaz.” 

9.2.5

 

Az összevont adóalap megállapítása 

9.2.5.1

 

Az összevont adóalap megállapítása 

29. § „Az összevont  adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem 
önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá 
átalányadózás  esetén  az  egyéni  vállalkozói,  a  mezőgazdasági  kistermelői  bevételből  az 
átalányban  megállapított  jövedelem.  Ha  a  jövedelem  után  a  magánszemély  kötelezett  a 
szociális hozzájárulási adó, a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére 

background image

G/172-1/2015. 

46 

 

(kivéve,  ha  az  költségként  elszámolható,  vagy  azt  számára  megtérítették),  a  megállapított 
jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.” 

9.2.5.2

 

Családi kedvezmény  

„29/A. § (1) A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. 

§] a családi kedvezménnyel csökkenti. 

(2)  A  családi  kedvezmény  –  az  eltartottak  lélekszámától  függően  –  kedvezményezett 

eltartottanként és jogosultsági hónaponként 

a) egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, 
b) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. 
(3) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult 
a)  az  a  magánszemély,  aki  a  családok  támogatásáról  szóló  törvény  szerint  gyermekre 

tekintettel  családi  pótlékra  jogosult,  továbbá  a  jogosulttal  közös  háztartásban  élő,  családi 
pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a 
családi pótlékot 

aa)  gyermekotthon  vezetőjeként  a  gyermekotthonban  nevelt  gyermekre  (személyre) 

tekintettel, 

ab)  szociális  intézmény  vezetőjeként  a  szociális  intézményben  elhelyezett  gyermekre 

(személyre) tekintettel, 

ac)  javítóintézet  igazgatójaként,  illetve  büntetés-végrehajtási  intézet  parancsnokaként  a 

javítóintézetben  nevelt  vagy  büntetés-végrehajtási  intézetben  lévő,  és  gyermekvédelmi 
gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel 
kapja; 

b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; 
c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); 
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély 
c)–d) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban 

élő hozzátartozói közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak. 

(4) Kedvezményezett eltartott 
a)  az,  akire  tekintettel  a  magánszemély  a  családok  támogatásáról  szóló  törvény  szerint 

családi pótlékra jogosult, 

b) a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), 
c) az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, 
d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. 
(5) Eltartott 
a) a kedvezményezett eltartott, 
b)  az,  aki  a  családok  támogatásáról  szóló  törvény  szerint  a  családi  pótlék  összegének 

megállapítása szempontjából figyelembe vehető. 

(6) E § alkalmazásában jogosultsági hónap az a hónap, 
a) amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, 
b) amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, 
c)  amelyben  a  várandósság  orvosi  igazolása  alapján  a  jogosultság  legalább  egy  napig 

fennáll,  kivéve  azt  a  hónapot,  amikor  a  megszületett  gyermek  után  a  családi  pótlékra  való 
jogosultság megnyílik. 

 
29/B.  §  (1)  A  családi  kedvezmény  ugyanazon  kedvezményezett  eltartott  után  egyszeresen 

vehető igénybe. 

background image

G/172-1/2015. 

47 

 

(1a)  A  családi  kedvezményt  a  jogosult  arra  a  hónapra  tekintettel  veheti  igénybe,  mely 

számára  jogosultsági  hónapnak  minősül.  Több  jogosult  esetén  az  adott  jogosultsági  hónap 
után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. 

(1b)  Ha  az  adott  jogosultsági  hónap  után  járó  családi  kedvezményre  egy  magánszemély 

jogosult,  az  őt  megillető  családi  kedvezményt  –  adóbevallásban,  munkáltatói 
adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő 
házastársával,  élettársával,  ideértve  azt  az  esetet  is,  ha  a  családi  kedvezményt  a  jogosult 
egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, 
amelyre  vonatkozóan  a  jogosult  vagy  házastársa,  élettársa  a  gyermeket  nevelő  egyedülálló 
családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható. 

(1c)  A  családi  kedvezmény  közös  igénybevétele,  megosztása  az  adóbevallásban, 

munkáltatói  adómegállapításban  a  29/A.  §  (3)  bekezdés  c)–d)  pontjában  nem  említett 
jogosultak  esetében  független  attól,  hogy  az  adóelőleg  megállapításánál  mely  jogosultnál 
történt annak figyelembevétele. 

(1d)  Több  jogosult  vagy  a  kedvezmény  megosztása  esetén  az  igénybevétel  feltétele  az 

érintett  magánszemélyek  –  adóbevallásban,  munkáltatói  adómegállapításban  közösen  tett, 
egymás  adóazonosító  jelét  is  feltüntető  –  nyilatkozata,  amely  tartalmazza,  hogy  a 
kedvezményt melyikük veszi igénybe, továbbá a kedvezmény összegének – az összeg vagy a 
kedvezményezett  eltartottak  számának  felosztásával  történő  –  közös  igénybevételére, 
megosztására vonatkozó döntésüket. 

(1e) Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva 

gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban mindkét szülő 
jogosult,  a  gyermek  mindkét  szülő  –  valamint  a  szülő  házastársa  –  vonatkozásában 
kedvezményezett  eltartottnak  minősül.  A  felváltva  gondozott  gyermek  után  a  szülő 
(házastársa)  a  családi  kedvezmény  29/A.  §  (2)  bekezdés  szerint  meghatározott  összege  50 
százalékának  érvényesítésére  jogosult.  A  gyermeket  felváltva  gondozó  szülők  a  családi 
kedvezmény közös érvényesítésére egymás között nem jogosultak. 

(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, 

adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata 

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és 
b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, 

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett 
eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az 
adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi 
kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell 
tüntetni. 

(2a) A családi kedvezmény 
a) több jogosulttal való közös érvényesítése, vagy 
b) adóévre vonatkozó közös érvényesítése mellett a kedvezmény megosztása 

esetén a bevallásban, munkáltatói adómegállapításban – a másik jogosult vagy a megosztással 
érintett házastárs, élettárs adóazonosító jelének közlésével – fel kell tüntetni, hogy hány 
jogosultsági hónap tekintetében érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény 
megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják 
meg a kedvezményt. A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás 
nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak 
közösen érvényesítették. 

background image

G/172-1/2015. 

48 

 

(3) Ha a magzat (ikermagzat) felismerése az adóévi adó megállapítását követően történik, a 

várandósság  időszakának  a  bevallott  jövedelem  adóévére  eső  jogosultsági  hónapjai  alapján 
járó családi kedvezmény az elévülési időn belül önellenőrzéssel érvényesíthető. 

(4)  Az  adóhatóság  az  ellenőrzés  során  kérheti  a  várandósság  tényéről  kiadott  orvosi 

igazolást. 

(5)  E  törvénynek  a  családi  kedvezményre  vonatkozó  szabályait  –  figyelemmel  az  1/A.  § 

rendelkezéseire is – megfelelően alkalmazni kell bármely külföldi állam jogszabálya alapján 
családi  pótlékra,  rokkantsági  járadékra,  vagy  más  hasonló  ellátásra  jogosult  magánszemély 
(jogosult, eltartott) esetében is azzal, hogy 

a)  kedvezményezett  eltartottként  az  a  magánszemély  (gyermek)  vehető  figyelembe,  akire 

tekintettel a családok támogatásáról szóló  törvény megfelelő  alkalmazásával  a kedvezményt 
érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne; 

b)  eltartottként  az  a  magánszemély  (gyermek)  vehető  figyelembe,  akit  a  családok 

támogatásáról  szóló  törvény  megfelelő  alkalmazásával  más  magánszemély  (gyermek)  után 
járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni. 

(6)  Ha  a  családi  kedvezményre  jogosult  magánszemély  vagy  a  kedvezményre  szintén 

jogosult  más  magánszemély  a  családi  járulékkedvezmény  havi  vagy  negyedéves  összegét  a 
Tbj.  51.  §-a  vagy  51/A.  §-a  szerint  érvényesítette,  akkor  a  személyi  jövedelemadóról  szóló 
bevallásban,  munkáltatói  adómegállapításban  a  jogosult(ak)  által,  vagy  a  kedvezmény 
megosztásával  érintett  házastársak,  élettársak  által  együttesen  érvényesíthető  családi 
kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény 
összegének  az  adó  mértékére  vonatkozó  rendelkezés  szerinti  mértékkel  elosztott  része  (625 
százaléka).” 

A családi kedvezmény 2015-ös adóévre vonatkozó változásai 

A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a 
jogosult  –  jogosultsági  hónaponként  –  az  eltartottak  számától  függően  a  kedvezményezett 
eltartottak után érvényesíthet.  
2015. évben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és 
kedvezményezett eltartottanként 

 

62 500 forint egy és két eltartott,  

 

206 250 forint három vagy több eltartott  

esetén. 

2015.  január  1-jétől  bővült  a  családi  kedvezmény  jogosultjainak  köre.  A  változás 
eredményeképpen  jogosultnak  minősül  a  családi  pótlékra  jogosult  magánszemély  családi 
pótlékra nem jogosult házastársa. 
A  gyakorlatban  ez  azt  jelenti,  hogy  amennyiben  például  a  feleség  nevelőszülő  –  azaz  a 
családban  nevelt  gyermek(ek)  él(nek)  –,  akkor  a  kedvezmény  szempontjából  a  férj  is 
jogosultnak  minősül.  Így  lehetőség  van  arra,  hogy  év  közben  közösen  érvényesítsék  nem 
csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is. 
A  családi  kedvezményt  az  arra  jogosult  év  közben  az  adóelőleg  megállapítása  során  is 
érvényesítheti.  
Amennyiben  a  magánszemély  az  összevont  adóalapba  tartozó  bevételét  olyan  kifizetőtől 
kapja, amely  

 

adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve  

background image

G/172-1/2015. 

49 

 

 

2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek  

minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen 
kifizetőknek. 
A  változás  eredményeképpen  a  családi  kedvezmény  például  abban  az  esetben  is 
érvényesíthető,  ha  a  magánszemély  tartós  megbízási  jogviszonyból,  kifizetőtől  ingatlan 
bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez. 

A  2015-ös  adóévről  szóló  bevallásban,  munkáltatói  elszámolásban  a  családi  kedvezmény 
csak  akkor  érvényesíthető,  ha  az  eltartottak,  kedvezményezett  eltartottak  –  a  magzat 
kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel. 
Az  Szja  törvény  2015.  január  1-jétől  hatályos  48.  §  (3)  bekezdés  b)  pontja  értelmében  az 
adóelőleg  nyilatkozatban  kötelező  szerepeltetni  az  eltartottak,  kedvezményezett  eltartottak 
adóazonosító  jelét.  Azonban  az  Szja  törvény  84/ZS.  §  (5)  bekezdésében  foglalt  átmeneti 
szabályra  tekintettel  az  adóelőleg  nyilatkozatban  csak  2016.  január  1-jétől  kell  az 
adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-
jétől  nem  érvényesíthető  a  kedvezmény,  ha  az  adóelőleg  nyilatkozaton  az  eltartott 
(kedvezményezett  eltartott)  neve  mellett  kizárólag  a  természetes  azonosító  adatai 
szerepelnek. 

Ezért  2015.  évben  tehát  minden  gyermek  adóazonosító  jelét  a  NAV-tól  meg  kell 
igényelni, aki azzal még nem rendelkezik! 

(A családi kedvezmény 2016-os adóévre vonatkozó változásai 

2016-tól  kezdődően  két  eltartott  esetén  a  kedvezményezett  eltartottanként  érvényesíthető 
kedvezmény havi összege emelkedik fog. 
Kedvezményezett eltartottként és jogosultsági hónaponként egy és két eltartott esetén 62.500 
forinttal,  három  és  minden  további  eltartott  esetén  206.250  forinttal,  csökkenthető  az 
összevonat  adóalap.  Ez  az  egy  és  két  gyermek  esetén  gyermekenként  maximum  10.000  Ft 
adócsökkentést  eredményezhet,  míg három vagy  több  gyermek  esetén ennek gyermekenkénti 
maximális összege 33.000 Ft lehet.  

Így  az  egygyermekes  családok  havi  bruttó  62.500,  a  kétgyermekes  havi  125.000,  a  három-
gyermekesek havi  618.750 forint  bruttó  jövedelem alatt  nem tudják teljes egészében igénybe 
venni a kedvezményt, de 2014. január 1-től családi járulékkedvezményt érvényesíthetnek.) 

Ha  a  magánszemély  vagy  házastársa,  élettársa  a  családi  járulékkedvezmény  havi  vagy 
negyedéves  összegét  érvényesítette,  akkor  az  éves  szja  bevallásban  a  magányszemély  és  a 
házastársa  által  érvényesíthető  családi  kedvezmény  együttes  összegét  csökkenti  az  általuk 
(együttesen) igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó 
rendelkezés  szerinti  mértékkel  elosztott  része  (625  százaléka).  Ha  a  magánszemély  már  év 
közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de az szja bevallásában megállapítja, hogy 
szja-fizetési  kötelezettsége  is  fennmaradt,  akkor  azt  a  családi  kedvezményt,  amelyet  családi 
járulékkedvezmény  formájában  már  érvényesítettek,  ismételten  nem  vonhatja  le  az 
adóalapból, azaz az szja-t meg kell fizetnie. 

Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély ugyanazon adóéven belül több személlyel 
érvényesíti közösen a családi kedvezményt, vagy a jogosult ugyanazon adóéven belül a közös 

background image

G/172-1/2015. 

50 

 

érvényesítés  mellett  még  egy  harmadik  magánszeméllyel  megosztva  is  érvényesít 
kedvezményt,  akkor  a  bevallásban  –  a  másik  jogosultak  vagy  a  jogosult  és  a  megosztással 
érintett  házastárs,  élettárs  adóazonosító  jelének  közlésével  –  fel  kell  tüntetni,  hány 
jogosultsági hónapra érvényesítik közösen a kedvezményt, vagy a kedvezmény megosztásával 
érintett  házastársak,  élettársak  hány  jogosultsági  hónapra  osztják  meg  a  kedvezményt.  A 
jogosultnak  nem  minősülő  házastárssal,  élettárssal  a  megosztás  nem  alkalmazható  azokra  a 
hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosultak közösen érvényesítették. Az éven 
belüli válás és azt követően új élettársi kapcsolat esetén a megosztás nem érintheti azokat  a 
hónapokat, amelyekre a volt házastársak a családi kedvezményt közösen érvényesíthetik. 

A  bevallásban  vagy  a  munkáltatói  adómegállapítás  során  a  magánszemélynek  nyilatkoznia 
kell  arról,  hogy  az  eltartottak,  kedvezményezett  eltartottak  az  adóév  mely  hónapjában 
minősültek  eltartottnak,  illetve  kedvezményezett  eltartottnak.  A  nyilatkozatban  fel  kell 
tüntetni  a  közös  érvényesítés  vagy  a  megosztás  tényét,  valamint  az  érintett  másik 
magánszemély adóazonosító jelét. 

A  családi  kedvezményre  vonatkozó  szabályozás  megkülönbözteti  a  családi  kedvezmény 
közös érvényesítését annak megosztásától
. Az előbbi a jogosultak között lehetséges, míg a 
megosztás  egy  jogosult  és  jogosultnak  nem  minősülő  élettársa,  házastársa  között  lehetséges 
(ez  utóbbi  a  nevelt  gyermekre  tekintettel  a  nevelőszülő-szülő  és  a  házastársa  közötti 
megosztást jelenti.) A közös érvényesítés azokra a jogosultsági hónapokra lehetséges, amikor 
mindkét  magánszemély  jogosultnak  minősült,  a  megosztás  pedig  azokra  a  jogosultsági 
hónapokra nem lehetséges, amelyekre az érintett magánszemélyek bármelyike igénybe vette a 
gyermeküket egyedül nevelők magasabb családi pótlékát. 

A  közös  érvényesítés  12  jogosultsági  hónapnál  rövidebb  is  lehet.  Egy  magánszemély 
ugyanazon  kedvezményezett  eltartottra  tekintettel  közösen  érvényesítheti  a  családi 
kedvezményt  több  más  magánszeméllyel  is  (például  éven  belüli  válás  és  új  házasságkötés 
esetén),  illetve  a  közös  érvényesítés,  majd  az  azt  követő  időszakra  megosztás  is  lehetséges 
ugyanabban az évben (például éven belüli válás és új élettársi kapcsolat esetén). 

szolgálati 

jogviszonyban 

foglalkoztatott 

egyházi 

személyek 

családi 

járulékkedvezményt  nem  tudnak  igénybe  venni,  mivel  a  Tbj.  alapján  pénzbeli  és 
természetbeni  egészségbiztosítási  járulék,  valamint  nyugdíjjárulék  fizetést  nem 
teljesítenek.
 Személyi jövedelemadó kedvezménnyel természetesen továbbra is élhetnek. 

9.2.5.3

 

 Az első házasok kedvezménye 

„29/C.  §  (1)  Az  első  házasok  kedvezményét  érvényesítő  magánszemély  az  összevont 

adóalapját  [29.  §]  az  első  házasok  kedvezményével  csökkenti.  A  kedvezmény  a  családi 
kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. 

(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az 

egyik házastárs első házasságát köti. 

(3) A házastársak által  együttesen érvényesíthető kedvezmény  jogosultági  hónaponként  31 

250 forint. 

background image

G/172-1/2015. 

51 

 

(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő 

hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de 
az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra 
vagy  gyermekre  (ide  nem  értve  a  nevelt  gyermeket)  tekintettel  családi  kedvezményre  válik 
jogosulttá. 

(5)  A  kedvezményt  a  házastársak  –  döntésük  szerint  –  az  összeg  megosztásával  közösen 

érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A 
kedvezmény  közös  igénybevétele  az  adóbevallásban,  munkáltatói  adómegállapításban 
független  attól,  hogy  az  adóelőleg  megállapításánál  mely  házastársnál  történt  annak 
figyelembevétele. 

(6)  Az  igénybevétel  feltétele  a  házastársak  –  adóbevallásban,  munkáltatói 

adómegállapításban  közösen  tett,  egymás  adóazonosító  jelét  is  feltüntető  –  nyilatkozata, 
amely  tartalmazza,  hogy  a  kedvezményt  melyikük  veszi  igénybe,  vagy  a  kedvezmény 
összegének megosztására vonatkozó döntésüket.” 

2015.  január  1-jétől  a  2014.  december  31-e  után  házasságot  kötött  minden  olyan  házaspár, 
amely  esetében  legalább  az  egyik  házastárs  első  házasságát  köti,  jogosult  az  első  házasok 
kedvezményére. E kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. 

A  házastársak  együttesen  jogosultsági  hónaponként  5000  forint  adónak  megfelelő 
mértékben  csökkenthetik  az  egyébként  fizetendő  adójukat.  Adóalapban  kifejezve  ez  azt 
jelenti, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem havi 31 250 forinttal csökkenthető. 

Az  első  házasok  kedvezménye  –  a  családi  kedvezményhez  hasonlóan  –  az  erre  vonatkozó 
adóelőleg-nyilatkozat megtétele esetén már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető, és 
azt  a  házastársak  közösen  érvényesíthetik.  A  kedvezmény  –  ugyancsak  a  családi 
kedvezményhez hasonlóan – abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély maga 
köteles az összevont adóalapja adóelőlegét megállapítani. 

9.2.6

 

Adó mértéke 

8.§  (1)  „Az  e  törvény  hatálya  alá  tartozó  jövedelem  után  az  adó  mértéke  -  ha  e  törvény 
másként nem rendelkezik - az adóalap 16 százaléka.” 

9.2.7

 

Személyi kedvezmény 

40. § (1) „Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél 
az  erről  szóló  igazolás,  határozat  alapján  a  fogyatékos  állapot  kezdő  napjának  hónapjától 
ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 
százalékának megfelelő összeg
 (személyi kedvezmény). 

(2)  Súlyosan  fogyatékos  személynek  azt  kell  tekinteni,  aki  az  összevont  adóalap  adóját 
csökkentő  kedvezmény  igénybevétele  szempontjából  súlyos  fogyatékosságnak  minősülő 
betegségekről  szóló  kormányrendeletben  említett  betegségben  szenved,  továbbá,  aki 
rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.” 

background image

G/172-1/2015. 

52 

 

Igazolás alapján, a havonta igénybe vehető összeg 2015-ben 5.250 Ft/hó, amely elsőként arra 
a hónapra illeti meg a magánszemélyt, amelyben a fogyatékosság kezdődött, legutoljára pedig 
abban a hónapban, amelyben még fennállt. 

9.2.8

 

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények 

35. § „(1) Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények együttes összege legfeljebb 
az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet

 (2)  Ha  a  magánszemély  több  adókedvezményre  is  jogosult,  azokat  az  adóhatósági 
közreműködés nélkül benyújtott bevallásban vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa 
megjelölt  sorrendben,  ennek  hiányában,  valamint  adóhatósági  közreműködéssel  benyújtott 
egyszerűsített  bevallásban  a  következő  sorrendben,  de  legfeljebb  a  levonható  adóra 
vonatkozó  korlátozó  rendelkezések  által  meghatározott  mértékig  kell  érvényesítettnek 
tekinteni: 

1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye, 
2. személyi kedvezmény, 
3. őstermelői kedvezmény, 
4. egyéb.” 

Az  egyéb  kedvezmények  figyelembe  vételének  sorrendjéről  a  magánszemély  dönthet. 
Önadózás  esetén  a  bevallás  elkészítésekor  érvényesíti  a  döntését  (amennyiben  több 
kedvezményre  is  jogosult,  de  az  összevont  adóalap  adója  nem  elegendő  valamennyi 
kedvezmény igénybevételére, eldöntheti, hogy melyiket állítja be az adóbevallásába). 

Ha  munkáltató  vagy  adóhatóság  állapítja  meg  az  adóját,  nyilatkozhat  a  kedvezmények 
igénybevételének sorrendjéről.  Ha nem  nyilatkozik,  akkor a 35.§ (2) bekezdésében rögzített 
sorrendet kell figyelembe venni. 

Természetesen  ennek  csak  akkor  van  jelentősége,  ha  több  adókedvezményre  vonatkozó 
igazolása  van  a  magánszemélynek,  mint  amennyi  fizetendő  adója  keletkezett  az  összevont 
(családi kedvezménnyel csökkentett) adóalapját terhelő adóból. 

9.2.9

 

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése 

9.2.9.1

 

Adóelőleg megállapítására, bevallására, megfizetésére kötelezett (46.§) 

Ha  az  összevont  adóalapba  tartozó  jövedelem  kifizetőtől/munkáltatótól  származik,  az 
adóelőleget  főszabályként  a  kifizető/munkáltató  állapítja  meg,  vallja  be  és  fizeti  meg  a 
kifizetést követő hó 12-éig. 

Köteles  megállapítani  az adóelőleget a kifizető akkor is,  ha azt a bevételből  nem  tudja 
levonni (pl. nem pénzbeli juttatás esetén). Ekkor a bevételről kiállított igazoláson fel kell 
tüntetni  a  le  nem  vont  adóelőleg  összegét,  és  fel  kell  hívnia  a  magánszemély  figyelmét 
arra, hogy azt a kifizetőnek megfizesse. 

background image

G/172-1/2015. 

53 

 

Ha a bevétel nem kifizetőtől származik (pl. külfölditől, magánszemélytől), akkor az adóelőleg 
megállapítása,  bevallása  és  megfizetése  a  bevételt  szerző  magánszemély  feladata,  melyet 
negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megtennie. 

A  kifizetőnek  adóelőleget  kell  megállapítania  a  kifizetésből,  ha  a  kifizetés  számlaadásra 
kötelezett  magánszemélynek  történik.  (pl.  egyéni  adószámos  magánszemély  részére  számla 
alapján  kifizetett  lakásbérleti  díj,  stb.)  A  számla  ellenében  történő  kifizetésből  a  kifizető 
csak  akkor  nem  von  adóelőleget,  ha  az  igazolását  bemutató  őstermelő,  családi 
gazdálkodó, egyéni vállalkozó

9.2.9.2

 

Az adóelőleg alapja (47.§) 

Nem  önálló  tevékenységből  (pl.:  munkaviszony)  származó  bevétel  esetében  az  adóalap  a 
bevétel, amelyet csökkenteni kell: 

 

a megfizetett érdekképviseleti-tagdíj összegével 

 

az üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeggel 

A  költségtérítés  és  a  nem  önálló  tevékenységből  származó  jövedelmen  kívüli  bevételek 
estében  az  adóelőleg  alapja  a  bevételnek  az  elszámolható  költséggel,  költséghányaddal 
csökkentett összeg. 

Az adóelőleg alapja a fentiekben meghatározott összeg növelve az adott bevételre tekintettel 
megállapított estleges adóalap-kiegészítés összegével. 

9.2.9.3

 

Adóelőleg-nyilatkozat (48.§) 

A  kifizető  (munkáltató  is)  az  adóelőleget  a  magánszemély,  írásban  adott  nyilatkozata 
figyelembe vételével állapíthatja meg. A nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy 
felszólításra, esetenként visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a 
nyilatkozattétel lehetőségéről és a jogkövetkezményekről.
 

2015. évben a következő nyilatkozat típusok használhatók: 

 

Adóelőleg-nyilatkozat  2015.  évben  az  adóelőleg  meghatározása  során  figyelembe 
vehető költségekről (07. sz. melléklet) 

 

Adóelőleg-nyilatkozat  2015.  évben  a  családi  kedvezmény  érvényesítéséről  (08.  sz. 
melléklet) 

 

Adóelőleg-nyilatkozat a személyi kedvezmény érvényesítéséről a 2015. évben (09. sz. 
melléklet) 

 

Adóelőleg-nyilatkozat 2015. évben az első házasok kedvezményének érvényesítéséről 
(10. sz. melléklet) 

 

Adóelőleg-nyilatkozat  a  külföldi  illetőségű  magánszemélynek  a  2015.  évben 
adókedvezmény érvényesítéséhez (11. sz. melléklet) 

background image

G/172-1/2015. 

54 

 

9.2.9.4

 

A fizetendő adóelőleg (49.§) 

Az adóelőleg a 9.2.5.2 pontban leírt (47.§) szerint meghatározott, családi kedvezménnyel, első 
házasok kedvezményével csökkentett adóalap után 16% adómértékkel számított adó, amelyet 
legfeljebb annak mértékéig a munkáltató csökkenthet a magánszemély nyilatkozata alapján: 

 

a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján érvényesíthető 
személyi kedvezmény összegével. 

9.3

 

Egyes juttatások adózásának szabályai 

69.§  (1)  „Béren  kívüli  juttatásnak  nem  minősülő  egyes  meghatározott  juttatások  (70.§), 
valamint a béren kívüli juttatások (70.§) után az adó a kifizetőt terheli.” 

69.§ (2)”…A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szorosa.” 

69.§ (5) „Az adót a kifizetőnek – eltérő rendelkezések hiányában 

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként; 
b)  a  70.  §  (2a)  bekezdése  szerint  adókötelezettség  alá  eső  érték  után  az  adóévre  elszámolt 

éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel 
megállapítása hónapjának kötelezettségeként; 

c)  a  70.  §  (4)  bekezdés  a)–c)  pontja  szerinti  esetben  az  ott  említett  meghaladó  rész  után  a 

juttatás hónapja kötelezettségeként; 

d)  a  70.  §  (4)  bekezdés  b)  és  c)  pontja  szerinti  esetben  –  a  c)  ponttól  eltérően  –  ha  a 

magánszemély  béren  kívüli  juttatásra  jogosító  jogviszonya  úgy  szűnik  meg,  hogy  a 
megszűnéskor  a  munkáltatótól  az  adóévben  –  az  adott  juttatásokra  vonatkozóan 
meghatározott  értékhatárokat  meg  nem  haladóan  –  szerzett  béren  kívüli  juttatások  együttes 
értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves keretösszeget, a 70. § (4) bekezdés c) 
pontja  esetében  az  éves  rekreációs  keretösszeget  meghaladja,  a  meghaladó  rész(ek)  után  a 
jogviszony  megszűnésekor,  a  megszűnés  hónapja  kötelezettségeként,  a  meghaladó  rész(ek) 
után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával 

kell  megállapítania  és  a  kifizetésekkel,  juttatásokkal  összefüggő  adó  és  járulékok 

bevallására,  megfizetésére  az  adózás  rendjéről  szóló  törvényben  előírt  módon  és  határidőre 
kell bevallania, illetve megfizetnie.” 

Vagyis  a  kifizetés,  juttatás  hónapjáról  készített  1508  bevallásban  kell  szerepeltetni,  és  a 

tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. 

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások után a kifizető minden esetben adó és 
járulékfizetésre kötelezett. Akkor is, ha azt egyházi személynek juttatja, és a juttatásra 
az adomány – perselypénz – egyházfenntartói járulék bevétel fedezetet nyújt. 

9.3.1

 

Egyes meghatározott juttatások 

70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül 

a)  a  hivatali,  üzleti  utazáshoz  kapcsolódó  étkezés  vagy  más  szolgáltatás  révén  a 

magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem

b)  a  kifizető  tevékenységének  ellátása  érdekében  biztosított  helyi  és  távolsági 

távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó 

background image

G/172-1/2015. 

55 

 

beszédcélú  adatátvitel–szolgáltatás  (az  előbbi  szolgáltatások  együtt:  telefonszolgáltatás) 
magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; 

c)  a  kifizető  által  magánszemély  javára  kötött  személybiztosítási  szerződés  alapján 

kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. 

(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: 

a) a munkáltató által 

aa)  valamennyi  munkavállaló  (ideértve  a  Munka  Törvénykönyvéről  szóló  törvény 

előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy 

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai 

tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha 
nyugdíjazását  megelőzően  a  munkáltatónál  vagy  annak  jogelődjénél  volt  munkavállaló  –, 
vagy 

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik 

részére  azonos  feltételekkel  és  módon  ingyenesen  vagy  kedvezményesen  átadott  termék, 
nyújtott  szolgáltatás  (kivéve  a  fogyasztásra  kész  étel  vásárlására  jogosító  utalvány)  révén 
juttatott  adóköteles  bevétel  (ideértve  azt  az  esetet  is,  ha  a  termék,  a  szolgáltatás  azonos 
értékben  meghatározott  keret  terhére  valamennyi,  az  előzőekben  említett,  juttatásban 
részesülő  magánszemély  számára  ugyanazon  termék  vagy  szolgáltatáskörből  azonos 
feltételekkel  választható),  feltéve,  hogy  a  termék  megszerzése  (választása),  illetve  a 
szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető; 

b)  a  munkáltató  által  valamennyi  munkavállaló  (e  rendelkezés  alkalmazásában 

ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt 
munkavállalót is) által  megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és 
működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján 

ba) több munkavállaló, vagy 

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai 

tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha 
nyugdíjazását  megelőzően  a  munkáltatónál  vagy  annak  jogelődjénél  volt  munkavállaló  –, 
vagy 

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik 

részére,  azonos  feltételekkel  és  módon  ingyenesen  vagy  kedvezményesen  átadott  termék, 
nyújtott  szolgáltatás  (kivéve  a  fogyasztásra  kész  étel  vásárlására  jogosító  utalvány)  révén 
juttatott  adóköteles  bevétel  (ideértve  azt  az  esetet  is,  ha  a  termék,  a  szolgáltatás  azonos 
módszerrel  meghatározott  keret  terhére  választható),  feltéve,  hogy  a  juttatásra  jogosultak 
körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban 
eltöltött  idő,  az  életkor  vagy  más  –  munkaköri  feladattal  kapcsolatos  teljesítménytől  nem 
függő – közös ismérv alapján határozza meg; 

background image

G/172-1/2015. 

56 

 

(2)  Egyes  meghatározott  juttatásnak  minősül  az  adóévben  reprezentáció  és  üzleti 
ajándékok  juttatása  alapján  meghatározott  jövedelem  azzal,  hogy  a  jövedelem 
meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes 
juttatásokat. 

(2a)  Ha  a  kifizető  egyesület,  köztestület,  egyházi  jogi  személy,  alapítvány  (ideértve  a 
közalapítványt  is),  a  (2)  bekezdéstől  eltérően  mentes  az  adó  alól  az  adóévben 
reprezentáció  és  a  minimálbér  25  százalékának  megfelelő  egyedi  értéket  meg  nem 
haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a 
közhasznú, illetve cél  szerinti tevékenysége  érdekében felmerült, az  adóévre vonatkozó 
beszámolóban  kimutatott  összes  ráfordítás  10  százalékát,  de  legfeljebb  az  adóévre 
elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg.
 

(3) Egyes meghatározott juttatásnak minősül 

a)  a  legfeljebb  évi  három  alkalommal  –  az  erre  vonatkozó  nyilvántartás  vezetése 

mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt 

aa)  a  munkáltató  a  munkavállalójának,  a  munkavállaló,  az  elhunyt  munkavállaló 

közeli hozzátartozójának, 

ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas 

tag) közeli hozzátartozójának, 

ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek 

és közeli hozzátartozójának, 

ad)  a  kifizető  a  szakképző  iskolai  tanulónak,  kötelező  szakmai  gyakorlatának  ideje 

alatt a hallgatónak 

juttatja,  továbbá  az  aa)–ad)  pontban  nem  említett  esetben  akkor,  ha  a  juttatás  olyan 
magánszemélynek történik, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; 

b)  az  olyan  ingyenes  vagy  kedvezményes  termék,  szolgáltatás  révén  juttatott 

adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a 
kifizető  – jóhiszemű  eljárása ellenére  – nem  képes megállapítani  az egyes magánszemélyek 
által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti 
partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel 
összefüggésben  (ha  a  rendezvény,  esemény  a  juttatás  körülményeiből  megítélhetően  döntő 
részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az 
ilyen  rendezvényen,  eseményen  a  résztvevőknek  adott  ajándéktárgyra  fordított  kiadást  is, 
feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 
százalékát); 

c)  a  kifizető  által  törvény  vagy  törvény  felhatalmazása  alapján  más  jogszabály 

rendelkezése  következtében  a  magánszemélynek  ingyenesen  vagy  kedvezményesen  átadott 
termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; 

d)  az  olyan  adómentesnek,  üzleti  ajándéknak  nem  tekinthető  üzletpolitikai  (reklám) 

célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, 

background image

G/172-1/2015. 

57 

 

azzal, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási 
bírság az adóalap 50 százaléka. 

 
(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül 
a) az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, 

de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, 

b)  az  adott  juttatásokra  vonatkozóan  meghatározott  értékhatárokat  meg  nem  haladóan 

biztosított  béren  kívüli  juttatások  –  ide  nem  értve  a  71.  §  (1)  bekezdés  c)  pontja  szerinti 
juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része, 

c)  a  71.  §  (1)  bekezdés  c)  pontja  szerinti  juttatást  nem  tartalmazó  (az  adott  juttatásokra 

vonatkozóan  meghatározott  értékhatárokat  meg  nem  haladóan  biztosított)  béren  kívüli 
juttatások  adóévi  értékének  az  éves  keretösszeget  meg  nem  haladó  része  és  a  71.  §  (1) 
bekezdés c) pontja szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem 
haladóan)  az  adóévben  biztosított  juttatások  együttes  értékének  az  éves  rekreációs 
keretösszeget meghaladó része. 

(4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves keretösszeg 
a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; 
b)  a  200  ezer  forintnak  a  munkavállaló  által  az adott  munkáltatónál  az  adóévben  a  juttatás 

alapjául  szolgáló  jogviszonyban  töltött  napokkal  arányos  összege,  ha  a  munkavállaló 
munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 

c)  évi  200  ezer  forint,  ha  a  magánszemély  munkaviszonya  a  magánszemély  halála  miatt 

szűnik meg, 
azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell 
tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást 
is. 

(4b) A (4) bekezdés c) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg 
a)
 évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; 
b)  a  450  ezer  forintnak  a  munkavállaló  által  az adott  munkáltatónál  az  adóévben  a  juttatás 

alapjául  szolgáló  jogviszonyban  töltött  napokkal  arányos  összege,  ha  a  munkavállaló 
munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 

c)  évi  450  ezer  forint,  ha  a  magánszemély  munkaviszonya  a  magánszemély  halála  miatt 

szűnik meg, 
azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell 
tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást 
is.  

(5) E § alkalmazásában 

a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, 

szolgáltatás; (2015-ben 10.500 Ft) 

b) elszámolt  éves  összes  bevétel:  a kifizető  által  az adóévre vonatkozó beszámolóban 

kimutatott  (ennek  hiányában  az  adóév  utolsó  napjára  vonatkozó  könyvviteli  zárlat  alapján 
megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel; 

c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a 

juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból 

background image

G/172-1/2015. 

58 

 

ca)  a  forgalomarányos  kiadások  tételes  elkülönítésével  és  a  nem  forgalomarányos 

kiadásoknak  a  forgalomarányos  kiadások  magáncélú  hányada  értékével  meghatározott 
magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, 
illetve  –  ha  magáncélú  telefonhasználat  elkülönítése  nem  lehetséges  –  a  kiadások  20 
százalékának, 

cb) ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy 
az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának 

a magánszemély által meg nem térített része. 

Az egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt / munkáltatót személyi jövedelemadó 
fizetési  kötelezettség  terheli.  Az  adó  alapja  a  juttatás  összegének  1,19-szerese.  Az  adó 
mértéke 16%. 

Az  egyes  meghatározott  juttatások  a  kifizetőt  /  munkáltatót  27%  Egészségügyi 
hozzájárulás (eho) is terheli, melynek alapja a juttatás értékének 1,19-szerese. 

9.3.2

 

Béren kívüli juttatások 

71. §

668

 (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak 

a)

6 69

  személyére  és  közeli  hozzátartozói  személyére  tekintettel  a  munkáltató  tulajdonában

vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből 
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész

b) a munkavállaló választása szerint 

ba)  munkahelyi  (üzemi)  étkeztetésnek  minősülő  szolgáltatás  keretében  a  munkáltató 
telephelyén  működő  étkezőhelyen  megvalósuló  ételfogyasztás  formájában  juttatott 
jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott 
munkáltató  telephelyén  működő  munkahelyi  (üzemi)  étkezőhelyen  az  említett  értékben  és 
célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott 
– utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy  

bb)  Erzsébet-utalvány  formájában  juttatott  jövedelemből  (az  adóéven  belül  utólagosan 
adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 
ezer forintot meg nem haladó rész; 

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya 

ca)  szálláshely  alszámlájára  utalt,  kormányrendeletben  meghatározott  szálláshely-
szolgáltatásra felhasználható  – több  juttatótól  származóan együttvéve  – legfeljebb 225 ezer 
forint
 támogatás; 

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi 
étkeztetést  is)  kormányrendeletben  meghatározott  étkezési  szolgáltatásra  felhasználható  – 
több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás; 

background image

G/172-1/2015. 

59 

 

cc)  szabadidő  alszámlájára  utalt,  a  szabadidő-eltöltést,  a  rekreációt,  az  egészségmegőrzést 
szolgáló,  kormányrendeletben  meghatározott  szolgáltatásra  felhasználható  –  több  juttatótól 
származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás; 

e)  iskolakezdési  támogatás  címén  juttatott  jövedelemből  gyermekenként,  tanulónként  a 
minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; 

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására 
szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; 

g)  az  iskolarendszerű  képzési  költsége  munkáltató  által  történő  átvállalása  révén  juttatott 
jövedelemből  a  minimálbér  két  és  félszeresét  meg  nem  haladó  rész,  azzal,  hogy  ez  a 
rendelkezés  akkor  alkalmazható,  ha  a  képzés  –  akkor  is,  ha  a  költséget  nem  a  munkáltató 
viseli – munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a 
munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. 

… 

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói 
havi hozzájárulásból 

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, 

b)  az  önkéntes  kölcsönös  egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező  pénztár(ak)ba  együttvéve  a 
minimálbér 30 százalékát, 

c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát 

meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele 
az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, 
vagy  –  az  adott  hónapokra  vonatkozó  összegek  közlésével  –  több  hónapra  előre,  vagy 
utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt 
a  magánszemélynél  a  közölt  összegeknek  megfelelő  hónap(ok)  szerinti  juttatásnak  kell 
tekinteni.  A  megállapított  adót  a  kifizető  a  közölt  összegeknek  megfelelőhónapokra 
vonatkozó  szabályok  szerint  és  mértékkel,  előre  történő  utalás  esetén  a  juttatás  közölt 
hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti 
meg. 

(4)  A  kifizető  az  adókötelezettség  megállapításához  a  béren  kívüli  juttatásra  vonatkozó 
rendelkezésekben  foglalt  feltételek  általa  nem  ismert  fennállását  a  magánszemélynek  az 
adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján
 veszi figyelembe. 

(5)  Ha  béren  kívüli  juttatásra  vonatkozóan  az  adóhatóság  a  feltételek  fennállásának  hiányát 
állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával 
–  a  kifizető  viseli.  Ha  az  adóhiány  a  magánszemély  valótlan  nyilatkozatának  a 
következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat  átadását  nem  tudja igazolni, akkor az 
adóhiányt  és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell 
viselnie. 

(6) E § alkalmazásában… 

background image

G/172-1/2015. 

60 

 

f)  a  Széchenyi  Pihenő  Kártya  az  arra  jogosult  intézmény  által  kibocsátott  olyan  fizetési 
eszköz,  amellyel  a  munkavállalónak  a  munkáltató  által  utalt  támogatás  terhére  –  az  arra 
felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók; 

g) iskolakezdési  támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet  a munkáltató a  köznevelésben 
(vagy  bármely  EGT-államban  ennek  megfelelő  oktatásban)  részt  vevő  gyermekre,  tanulóra 
tekintettel  a  tanév  első  napját  megelőző  60.  naptól  a  kibocsátás  évének  utolsó  napjáig 
tankönyv,  taneszköz,  ruházat  vásárlására  jogosító  –  papír  alapon  vagy  elektronikus 
formában kibocsátott – utalvány formájában juttat
, feltéve, hogy a juttatásban részesülő 
magánszemély  a  juttató  olyan  munkavállalója,  aki  az  említett  gyermeknek,  tanulónak  a 
családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján 
családi  pótlék  juttatásra  vagy  hasonló  ellátásra  jogosult  szülője,  gyámja  (ide  nem  értve  a 
gyermekvédelmi  gyámot)  vagy  e  szülőnek,  gyámnak  (ide  nem  értve  a  gyermekvédelmi 
gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek 
fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz; 

h)  iskolarendszerű  a  képzés,  ha  az  abban  részesülő  a  képző  intézménnyel  tanulói  vagy 
hallgatói jogviszonyban áll.” 

Továbbra  az  a  szabály,  hogy  az  iskolakezdési  támogatás  már  csak  utalvány  formájában 
adható,  míg  korábban  (2013  előtt)  számlával  is  el  lehetett  számolni.  A  támogatásra  való 
jogosultságról  a  magányszemélynek  nyilatkozatot  kell  tennie  a  munkáltatónak,  de  továbbra 
sem  kell  semmi  –  például  iskolalátogatási  –  igazolást  benyújtani,  de  ezzel  összhangban  a 
magányszemély,  nyilatkozatával  nyilatkozik  a  jogosultságáról.  Tehát  nem  valós  nyilatkozat 
esetén a jogkövetkezményeket a magánszemély viseli. 

2015. január 1-től a kedvezményes közteher-fizetés csak meghatározott keretösszegen belül 
és meghatározott feltétlek mellett lehetséges. 200ezer forint éves keretösszegig 2015-ben is a 
2014-es  közteher  megfizetése  mellett  adható  bármilyen  „klasszikus”  béren  kívüli  juttatás 
(pl.  Erzsébet-utalvány,  iskolakezdési  támogatás,  önkéntes  pénztári  hozzájárulás,  Széchenyi 
pihenőkártyára utalt támogatás). 200e Ft felett további 250e Ft-ig csak a SZÉP kártya három 
„zsebébe” biztosítható munkáltatói támogatás a 2014-es közterhek mellett. 

2015-től  hatályos  szabályozás  két  éves  keretösszeget  különböztet  meg:  az  évi  450e  Ft-os 
keretösszeg  elnevezése  éves  rekreációs  keretösszeg.  Ez  a  keret  akár  teljes  egészében 
kitölthető  a  SZÉP  kártyára  utalt  munkáltatói  támogatás  összegéből  és  „minden  más” 
(klasszikus)  béren  kívüli  juttatás  összegéből.  A  klasszikus  béren  kívüli  juttatás  éves 
keretösszege 200e Ft. 

Akkor kell az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közterheket (a juttatás értékének 
1,19-szerese után 16% szja és 27% eho) fizetni, ha: 

 

az adott juttatás meghaladja az adott juttatásra meghatározott értékhatárt, és/vagy 

 

a  „minden  más”  (klasszikus)  juttatás  értéke  együttesen  már  meghaladja  az  éves 

keretösszeget (200e Ft-ot) és/vagy 

background image

G/172-1/2015. 

61 

 

 

a „minden más”  (klasszikus) juttatás értéke, de legfeljebb  az éves keretösszeg (200e 

Ft)  a  SZÉP  kártyára  utalt  támogatás  összegével  együtt  meghaladja  a  rekreációs 
keretösszeg, az évi 450e Ft-ot.  

Ha  a  foglalkoztatás  csak  az  év  egy  részében  áll  fenn,  az  éves  keretösszeget  és  az  éves 
rekreációs  keretösszeget  a  foglalkoztatás  napjaival  arányos  (csökkentett)  összegben  kell 
megállapítani. 

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után a közterheket a főszabály 
szerint a kifizetőnek továbbra is a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, 
bevallania  és  megfizetnie.  Ha  azonban  a  juttatás  értéke  meghaladja  valamelyik 
értékhatárt  (az  egyedi  keretet,  az  éves  keretösszeget  vagy  az  éves  rekreációs 
keretösszeget),  a  meghaladó  juttatási  értékrész  után  a  közterhet  annak  a  hónapnak  a 
kötelezettségeként  kell  megállapítani,  bevallani  és  megfizetni,  amelyben  az  értékhatár 
átlépése megtörtént. 

Ha  a  magánszemély  béren  kívüli  juttatásra  jogosító  jogviszonya  úgy  szűnik  meg,  hogy  a 
megszűnésekor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke az 
éves keretösszeget, az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a 
jogviszony  megszűnésekor,  a  megszűnés  hónapja  kötelezettségeként  kell  a  közterhet 
megállapítani,  bevallani  és  megfizetni.  Ekkor  a  meghaladó  rész(ek)  után  már  teljesített 
közterhet le kell vonni, tekintettel arra, hogy ilyenkor a béren kívüli juttatás közterhének az 
egyes meghatározott juttatás közterhére történő kiegészítéséről van szó. 

A béren kívüli  juttatások  után a kifizetőt /  munkáltatót személyi jövedelemadó fizetési 
kötelezettség terheli. Az adó alapja a juttatás összegének 1,19-szerese. Az adó  mértéke 
16%. 

A  200  ezer  forintot  meg  nem  haladó  béren  kívüli  juttatások  után  a  kifizetőt  / 
munkáltatót 14% Egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli, melynek alapja a juttatás 
értékének  1,19-szerese.  A  200  és  450  ezer  forint  között  nyújtott  juttatás  esetén  27% 
egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. 

 

Béren kívüli juttatás lelkészeknek: 

A)

 

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat lelkészek számára nem javasoljuk. A 
béren kívüli juttatás kifizetőt terhelő adója  

-

 

200 ezer forintig juttatott jövedelem 35,7%, vagyis pl. 10.000 Ft Szép-kártyára fizetett 

étkezés esetén a kifizetőnek (10.000 Ft  * 1,19 * (16%+14%) 3.570  Ft  terhet  kell  az 
adóhatóság felé megfizetni, így a gyülekezet összes terhe 13.570 Ft. 

-

 

200 – 450 ezer forint között a juttatott jövedelem 51,17%, vagyis pl. 10.000 Ft Szép-

kártyára fizetett étkezés esetén a kifizetőnek (10.000 Ft * 1,19 * (16%+27%) 5.117 Ft 
terhet kell az adóhatóság felé megfizetni, így a gyülekezet összes terhe 15.117 Ft 

B)

 

Abban az esetben, ha az egyházközség adomány – perselypénz – egyházfenntartói járulék 
bevételéből  adómentes  10.000  Ft  nettó  (lelkészi  nyugdíjjárulék  levonása  után)  lelkészi 

background image

G/172-1/2015. 

62 

 

illetményt ad a lelkésznek, az 11.765 Ft bruttó lelkészi illetmény kifizetést jelent. (Bruttó 
illetmény  11.645  Ft  –  1.645  Ft  lelkészi  nyugdíjjárulék  =  10.000  Ft  nettó  illetmény). 
Ebben az esetben kedvezőbb a jövedelemként történő kifizetés a béren kívüli juttatásnál. 

C)

 

Abban  az  esetben,  ha  a  lelkészi  illetmény  adómentesen  nem  adható,  a  nyugdíjjárulék 
mellett  a  lelkésznek  személyi  jövedelemadó  fizetési  kötelezettsége  is  keletkezik,  de  
lelkész a jövedelem egészére családi kedvezményt tud érvényesíteni, a B) ponttal azonos 
terhet  visel  az  egyházközség  10.000  Ft  nettó  kifizetés  esetén.  Ebben  az  esetben  is 
kedvezőbb a jövedelemként történő kifizetés a béren kívüli juttatásnál. 

D)

 

Ha a lelkészi  illetmény  adómentesen nem  adható, a nyugdíjjárulék mellett a lelkésznek 
személyi  jövedelemadó  fizetési  kötelezettsége  is  keletkezik,  amelyet  családi 
kedvezménnyel nem tud csökkenteni, nettó 10.000 Ft illetmény biztosításához 14.493 Ft 
bruttó illetményt kell adni  az egyházközségnek.  (Bruttó illetmény 14.493 Ft – 2.174 Ft 
lelkészi nyugdíjjárulék – 2.319 Ft személyi jövedelemadó = 10.000 Ft nettó illetmény). 
Kizárólag  ebben  az  esetben  kedvezőbb  a  lelkészi  illetmény  emelése  helyett  kedvező 
adózás alá tartozó béren kívüli juttatást biztosítani. 

2014-től  az  önkéntes  kölcsönös  pénztárak  bármelyikébe  befizetett  összeg  20  százalékáról 
rendelkezhet  a  magánszemély.  Megszűnik  a  nyugdíjba  vonulás  időpontjához  (2020)  kötődő 
magasabb összegre vonatkozó rendelkezési  jog.  Az önkéntes kölcsönös  pénztári  nyilatkozat 
alapján  érvényesíthető  összes  kedvezmény  nem  haladhatja  meg  az  adóévben  a  150  ezer 
forintot, függetlenül attól, hogy a magánszemély mikor tölti be a rá irányadó öregséginyugdíj-
korhatárt,  illetve attól,  hogy egy vagy két  (akár  eltérő típusú) pénztárba teljesít-e befizetést. 
(Korábban az így érvényesíthető kedvezmény összege 100 ezer, 120 ezer, 130 ezer vagy 150 
ezer forint volt, attól függően, hogy a pénztártag hány pénztárba fizet tagdíjat, illetve, hogy 
mikor éri el a nyugdíjkorhatárt.) [Szja. tv. 44/A.§] 

2014-től  a  magányszemély  által  önkéntes  pénztári,  nyugdíj-előtakarékossági  és 
nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján igénybe vehető kedvezmény nem haladhatja meg a 280 
ezer  forintot.  Amennyiben  a  magánszemély  ezt  meghaladó  összegről  nyilatkozik,  akkor  a 
rendelkezés szerinti összeg arányosan kerül jóváírásra az egyes számlákon. [Szja. tv. 44/D.§] 

9.3.3

 

Példák 

A  71.§-ba  tartozó  béren  kívüli  juttatások  után  –  az  egyes  juttatási  formáknál  meghatározott 
értékhatáron belül – a munkáltatónak / kifizetőnek a juttatott összeg 1,19-szorosával növelt 
értéke  után  16%  kifizetői  személyi  jövedelemadót
  kell  megállapítania,  bevallania  és 
megfizetnie (1508 bevallás 1508A-01-01 lap 3. sor). A kifizetőt 14% eho (vagy értékhatár 
túllépés  miatt  27%  eho)
  fizetési  kötelezettség  terheli,  melyet  a  személyi  jövedelemadóval 
egy időben kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (1508 bevallás 1508A-01-01 lap 14. 
sor). 

Példa: Január hónapban juttatott 8.000 Ft értékű Erzsébet-utalvány: 

adóalap: 8.000 Ft * 1,19 = 9.520 Ft 
kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó: 9.520 Ft * 16% = 1.523 Ft 
kifizetőt terhelő 14% eho: (8000*1,19)*14% =1.333 Ft 

background image

G/172-1/2015. 

63 

 

A  70.§-ba  tartozó  (9.3.1.  pontban  részletezett,  továbbá  a  9.3.2.  pontba  felsorolt,  de  a 
kedvezményes  adózás  értékhatárát  meghaladó)  egyes  meghatározott  juttatások  után  a 
munkáltatónak  /  kifizetőnek  a  juttatott  összeg  1,19-szorosával  növelt  értéke  után  16% 
kifizetői  személyi  jövedelemadót
  és  27%-os  eho-t  kell  megállapítania,  bevallania  és 
megfizetnie (1508 bevallás 1508A-01-01 lap 2. sor és 15. sor). 

Példa:  Külföldi  vagy  belföldi  kiküldetéshez  kapcsolódóan  elszámolt  étkezési  költségek 
összege november hónapban 25.000 Ft: 

adóalap: 25.000 Ft * 1,19 = 29.750 Ft 
kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó: 29.750 Ft * 16% = 4.760 Ft 
kifizetőt terhelő 27% eho: (25.000*1,19)*27% = 8.033 Ft 

A 71.§-ba tartozó, az egyes juttatási formáknál meghatározott értékhatárokon felül nyújtott 
béren kívüli juttatások után, 
valamint ha az adóévben nyújtott béren kívüli juttatások értéke 
meghaladja  a  200eFt-os  éves  keretösszeget  és/vagy  a  450e  Ft  rekreációs  keretösszeget  a 
munkáltatónak  /  kifizetőnek  a  juttatott  összeg  1,19-szorosával  növelt  értéke  után  16% 
kifizetői  személyi  jövedelemadót
  kell  megállapítania,  bevallania  és  megfizetnie.  Továbbá 
27%-os  eho-t
  kell  megállapítania,  bevallania  és  megfizetnie  az  értékhatár  túllépésének 
hónapjának  kötelezettségeként
,  azzal,  hogy  a  fizetési  kötelezettséget  csökkenti  a  már 
megállapított 14% eho. 

Példa: Legfeljebb évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartások vezetése mellett 
–  csekély  értékű  ajándék  révén  juttatott  adóköteles  jövedelem  (2015-ben  max.  3  *  10.500 
Ft/alkalom): 

adóalap alkalmanként: 10.500 Ft * 1,19 = 12.495 Ft 
kifizetőt terhelő adó: 12.495 Ft * 16% = 1.999 Ft 
kifizetőt terhelő eho: 12.495 Ft * 27% = 3.374 Ft 

9.4

 

Adó-, járulék- és eho mentes béren kívüli juttatások 

A  személyi  jövedelemadóról  szóló  1995.  évi  CXVII.  törvény  1.  sz.  melléklete  alapján 
biztosított adómentesség 

9.4.1

 

A szociális és más ellátások közül adómentes: 

Az 1. sz. melléklet 1.3. pontja szerint adómentes bevétel: 

 

az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély (a szociális 

rászorultságot azonban igazolható módon vizsgálni szükséges) 

 

az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona részére folyósított temetési segély. 

„az állami szociális  rendszer keretében, illetőleg  a helyi  önkormányzat,  továbbá  az egyházi 
jogi  személy  által  nyújtott  szociális  segély
,  a  gyermekek  védelméről  és  a  gyámügyi 
igazgatásról  szóló  törvényben  meghatározott  pénzbeli  ellátások,  a  nevelési  díj  és  a 
nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány, valamint az utógondozói ellátás, 
a  helyi  önkormányzat  által  a  szociális  igazgatásról  és  szociális  ellátásokról  szóló  törvény 
alapján  nyújtott  átmeneti  segély,  temetési  segély,  önkormányzati  segély,  lakásfenntartási 
támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, az aktív korúak ellátására való 

background image

G/172-1/2015. 

64 

 

jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátás, települési támogatás, a vakok személyi 
járadéka,  a  rokkantsági  járadék,  a  súlyosan  mozgáskorlátozott  magánszemély  részére 
jogszabály  alapján  nyújtott  közlekedési  támogatás,  a  fogyatékossági  támogatás,  a 
hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti 
gondozási  díj,  valamint  a  munkáltatótól,  az  érdekvédelmi  szervezettől  az  elhunyt 
házastársa  vagy  egyeneságbeli  rokona  részére  folyósított  temetési  segély
,  továbbá  az 
önsegélyező  feladatot  is  vállaló  egyesület,  önsegélyező  egyesület  által  nyújtott  szociális 
segély  azzal,  hogy  e  rendelkezés  alkalmazásában  önsegélyező  feladat  ellátásának  minősül  a 
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások 
fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;” 

9.4.2

 

Egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentesség: 

Az 1. sz. melléklet 4.8. pontja szerint adómentes bevétel:  

az  egyházi  jogi  személy  által  egyházi  személynek  vagy  az  egyházi  jogi  személy  részére 
végzett  tevékenység  ellátásáért  rendszeres  havi  díjazásban  részesülő  magánszemélynek
elkülönített nyilvántartás alapján 

a) juttatott olyan vagyoni érték (így különösen a perselypénz, az egyházfenntartói járulék 

vagy az adomány, ide nem értve az egyházi jogi személy számára közcélú adományként 
átadott pénzösszeget
), amelyet egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély 
közvetlenül vagy közvetve nyújt, 

b)  a  központi  költségvetésből  jövedelempótlék  vagy  annak  megfelelő  jogcímen  nyújtott 

támogatás;” 

9.4.3

 

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: 

 

8.1.  az  állam,  a  helyi  önkormányzat  vagy  az  egyházi  jogi  személy  forrásából 

nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás (ideértve a gyermek, a tanuló, a 
beteg, illetve a szociális ellátásra jogosult részére ingyenesen vagy kedvezményesen 
természetben  biztosított  étkeztetést  is)  azzal,  hogy  az  üdültetés  és  a  gyógyüdültetés 
nem minősül egészségügyi, illetőleg szociális ellátásnak, 

 

8.18.  az  egyesülettől,  az  egyházi  jogi  személytől  évente  egy  alkalommal  kapott 

tárgyjutalom  értékéből  az  5000  forintot  meg  nem  haladó  összeg,  e  rendelkezés 
alkalmazásában nem minősül tárgyjutalomnak az értékpapír; 

 

8.20.  a bevett egyház belső  szabályában meghatározott tartási kötelezettségből  adódó 

juttatás, ideértve az egyházi jogi személy által a kezelésében levő egyházi üdülőben 
egyházi személynek nyújtott ingyenes üdülést is, valamint a bejegyzett szerzetesrend 
közösségében élő magánszemély tagnak a rendtől – egyéni szükségleteinek fedezetére 
– kapott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás; 
(Kapcsoló  előírás  2013-tól,  hogy  az  egyházi  személynek  nem  kell  idegenforgalmi 
adót fizetnie, ha az egyház ingatlanában, kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében 
(pl. lelkészkonferencia) való részvétel céljából száll meg.) 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi 
szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III.  törvényben  szabályozta  a  tartási 
kötelezettség  tartalmát,  továbbá  az  országos  presbitérium  az  egyház  tartási 

background image

G/172-1/2015. 

65 

 

kötelezettségéről  szóló  6/2014.  (XII.11.)  országos  szabályrendeletben  rögzítette  a 
tartási  kötelezettség  formáit.  Ezekről  a  gazdasági  körlevél  11.4  pontja  részletes 
tájékoztatást ad. 
 

 

8.24.  a  munkáltató  által  a  munkavállaló  magánszemélynek  adott  munkaruházati 

termék. 

 

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen 

a) juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló 
belépőjegy, bérlet

b)  a  kifizető  által  ugyanazon  magánszemélynek  az  adóévben  legfeljebb  50  ezer 
forint  értékben  juttatott,  kulturális  szolgáltatás  igénybevételére  
–  muzeális 
intézmény  és  művészeti  létesítmény  (kiállítóhely)  kiállítására,  színház-,  tánc-, 
cirkusz-  vagy  zeneművészeti  előadásra,  közművelődési  tevékenységet  folytató 
szervezet  által  nyújtott  kulturális  szolgáltatás  igénybevételére  –  szóló  belépőjegy, 
bérlet,
 továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya 
szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást; 

 

8.35.  a  helyi  és/vagy  nemzetiségi  önkormányzat,  az  egyesület,  az  alapítvány,  a 

közalapítvány,  az  egyházi  jogi  személy  által  a  lakosság,  a  közösség  széles  körét 
érintő  (nem  zártkörű),  azonos  részvételi  feltételekkel  szervezett  kulturális, 
hagyományőrző,  sport,  szabadidős  és  más  hasonló  közösségi  rendezvényen  helyben 
nyújtott szolgáltatás, helyi fogyasztásra juttatott étel, ital, valamint – legfeljebb a 
rendezvény  összes  költségének  10  százalékáig  terjedő  együttes  értékben  – 
résztvevőnként azonos értékű, ajándék. 

 

8.39. a kifizető által biztosított védőoltás.

 

10

 

Egyéb adók, hozzájárulások 

10.1

 

Gépjárműadó, cégautó adó 

A  gépjárműadó  és  a  cégautó  adó  szabályait  is  a  gépjárműadóról  szóló  1991.  évi  LXXXII. 
törvény rögzíti. 

Gépjárműadó tekintetében: 

5.§ „Mentes az adó alól 

… 
d) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,” 

Cégautó adó tekintetében: 

17/D.§ „Mentes az adó alól az a személygépkocsi, 

… 
b) amelyet egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő 
más tevékenysége ellátásához üzemeltet,” 

background image

G/172-1/2015. 

66 

 

Amennyiben a cégautó mentesség nem áll fenn, az útnyilvántartás alapján nem igazolható, a 
cégautó adót az alábbiak szerint kell megfizetni: 

 

Gépjármű 

hajtómotorjának 

teljesítménye (kW) 

Környezetvédelmi osztály-jelzés 

0-4 

6-10 

5 és 14-15 

0-50 

16.650 Ft/hó 

8.800 Ft/hó 

7.700 Ft/hó 

51-90 

22.000 Ft/hó 

11.000 Ft/hó 

8.800 Ft/hó 

91-120 

33.000 Ft/hó 

22.000 Ft/hó 

11.000 Ft/hó 

121- 

44.000 Ft/hó 

33.000 Ft/hó 

22.000 Ft/hó 

Saját gépkocsival szolgálatot ellátó lelkészek számára fontos: 

17/A.  §  (2)  „Nem  adóköteles  az  a  magánszemély  tulajdonában  álló  személygépkocsi, 
amelynek használatával  összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag 
az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti 
költségtérítést  kap
,  továbbá  az  olyan,  magánszemélynek  pénzügyi  lízingbe  adott 
személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.” 

A lelkészek számára tehát csak abban az esetben nem kell cégautó adót fizetni, ha kiküldetési 
rendelvény  alapján  a  NAV  által  közzétett  üzemanyag  ár,  a  saját  gépkocsijára  érvényes 
üzemanyag  felhasználási  norma  és  a  9  Ft/km  költségtérítés  figyelembe  vételével  kerül 
megállapításra és kifizetésre a költségtérítés. 

10.2

 

 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek az egyes 
mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és 
kenőanyag- fogyasztásának igazolás nélküli elszámolható mértékéről  

E rendelet szabályozza a gépjárművek alapnorma-átalány mértékét. A rendelet 2010. január 1-
jétől hatályos normatívái a következők: 

A  benzinüzemű  személygépkocsi  alapnorma-átalány  mértéke  a  beépített  motor  henger-
űrtartalma szerint (4. § (2) bekezdés): 

1000 cm3-ig 

7,6 liter / 100 kilométer 

1001-1500 cm3-ig 

8,6 liter / 100 kilométer 

1501-2000 cm3-ig 

9,5 liter / 100 kilométer 

2001-3000 cm3-ig 

11,4 liter / 100 kilométer 

3001 cm3 felett 

13,3 liter / 100 kilométer 

A  gázolajüzemű  személygépkocsi  alapnorma-átalány  mértéke  a  beépített  motor  henger-
űrtartalma szerint (4. § (3) bekezdés: 

1500 cm3-ig 

5,7 liter / 100 kilométer 

1501-2000 cm3-ig 

6,7 liter / 100 kilométer  

background image

G/172-1/2015. 

67 

 

2001-3000 cm3-ig 

7,6 liter / 100 kilométer 

3001 cm3 felett 

9,5 liter / 100 kilométer 

Az alapnorma-átalány mértéke nem változott. 

10.3

 

Rehabilitációs hozzájárulás 

A  rehabilitációs  hozzájárulás  szabályozását  a  megváltozott  munkaképességű  személyek 
ellátásairól  és  egyes  törvények  módosításáról  szóló  2011.  évi  CXCI.  törvény  22  –  26.  §-a 
tartalmazza. 

A  munkaadó  a  megváltozott  munkaképességű  személyek  foglalkozási  rehabilitációjának 
elősegítése  érdekében  rehabilitációs  hozzájárulás  fizetésére  köteles,  ha  az  általa 
foglalkoztatottak  létszáma  a  25  főt  meghaladja,  és  az  általa  foglalkoztatott  megváltozott 
munkaképességű  
személyek  száma  nem  éri  el  a  létszám  5  százalékát  (a  továbbiakban: 
kötelező foglalkoztatási szint). 

A  rehabilitációs  hozzájárulás  éves  összege  a  kötelező  foglalkoztatási  szintből  hiányzó 
létszám
, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 

Létszámon  a  Központi  Statisztikai  Hivatal  munkaügy-statisztikai  adatszolgáltatáshoz  kiadott 
útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A 
statisztikai  állományi  létszámot  egy  tizedes  jegyre  kerekítve  a  kerekítés  általános  szabályai 
szerint kell meghatározni. 

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. 

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, 
és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. (1401 bevallás) 

Év közben negyedévenként előleget kell bevallani és fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori 
tárgynegyedévre  vonatkozó  tényadatok  alapján  kiszámított  éves  rehabilitációs  hozzájárulás 
fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. A negyedik negyedévre nem kell előleget fizetni. 

Gyülekezeteinket általában ez a kötelezettség nem érinti, intézményeinket viszont érintheti. 

10.4

 

Baleseti adó 

A 2011. évi CIII. törvényben került szabályozásra a baleseti adó. 
Baleseti  adót  kell  fizetni  a  kötelező  gépjármű-felelősségbiztosításról  szóló  2009.  évi  LXII. 
törvény szerinti biztosítási kötelezettség után. 
Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit (amelyet) a felelősségbiztosítási díj fizetése 
terhel, vagyis a gépjármű üzembentartója. 
Az adó alapja az éves felelősségbiztosítási díj és fedezetlenségi díj. 
Az adó mértéke az adóalap 30%-a. 
A biztosítási szerződés hatályának időszakában az adót a biztosító állapítja meg és szedi be a 
biztosítási díjjal együtt. 

background image

G/172-1/2015. 

68 

 

Amennyiben  az  üzembentartó  a  biztosítási  díjat  nem  fizette  meg,  a  szerződés  díjnemfizetés 
miatt  megszűnt,  és  a  gépjárművet  a  forgalomból  még  nem  vonták  ki,  valamint  az 
üzembentartó  fedezetlenségi  díjat  sem  fizetett,  az  adóalanynak  (üzembentartónak)  kell  az 
adóhatósághoz adóbevallást benyújtani, s az adót megfizetni. 
(Kizárólag a legfontosabb, legáltalánosabb szabályok kerültek kiemelésre.) 

10.5

 

Illetékek 

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ (1) bekezdése rögzíti, hogy kik részesülnek 
teljes személyi illetékmentességben

„5. § (1) Teljes személyes illetékmentességben részesül
a) a Magyar Állam, 
b)

1 2

 a helyi önkormányzatok és azok társulásai, 

c)

13

 a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a 

Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, 
d)

1 4

 az egyesület, a köztestület, 

e) az egyházi jogi személy, 
f)

15

 az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, 

…” 

5. §  

(2) Az (1) bekezdés c)–g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak 

abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző 
adóévben  folytatott  vállalkozási  tevékenységéből  származó  jövedelme  után  társasági 
adófizetési kötelezettsége
, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi 
költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.” 

Az  illetéktörvény  ezen  rendelkezése  alapján  az  egyházi  jogi  személyeknek,  egyházi 
intézményeknek sem vagyonszerzési illetéket, sem eljárási illetéket, sem igazgatási, bírósági 
szolgáltatási díjat nem kell fizetniük, ha társasági adó fizetésre nem kötelezettek. 

A  mentesség  érvényesítéséhez  azonban  az  eljárás  során  (általában  az  eljárás  kezdetén) 
nyilatkozatot  kell  tenni  arról,  hogy  az  egyházközség  a  vagyonszerzést  (pl.  ingatlan 
vásárlást), illetőleg az eljárás megindítását (pl. peres eljárás) megindítását megelőző adóévben 
folytatott  vállalkozási  tevékenységéből  származó  jövedelme  után  társasági  adófizetési 
kötelezettsége nem keletkezett 

10.6

 

Helyi adók 

A  helyi  adókról  szóló  1990.  évi  C.  törvény  3.§  (5)  bekezdése  rögzíti,  hogy  a  helyi  adókról 
szóló  törvény nem  terjed ki  az egyházra, így az egyházi  jogi  személyeknek nincs helyi  adó 
fizetési kötelezettségük. 

„(5) E törvény hatálya – a 34. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki az államra, a helyi 
önkormányzatra,  a  nemzetiségi  önkormányzatra,  a  költségvetési  szervre,  az  egyházi  jogi 
személyre,
  a  Magyar  Nemzeti  Vagyonkezelő  Zrt.-re,  a  Nemzeti  Eszközkezelő  Zrt.-re,  az 

background image

G/172-1/2015. 

69 

 

Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete 
alá  tartozó  büntetés-végrehajtási  gazdálkodó  szervezetre,  valamint  a  helyi  iparűzési  adó 
vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bankra, az Országos Betétbiztosítási Alapra és a pénzügyi 
közvetítőrendszer 

egyes 

szereplőinek 

biztonságát 

erősítő 

intézményrendszer 

továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alapra.” 

A  30.  §  alapján  az  egyház,  egyházi  intézmény,  egyházközség  is  köteles  az  idegenforgalmi 
adó  beszedésére,  bevallására  és  befizetésére,  ha  szálláshelyet  ellenérték  fejében  vagy 
ellenérték nélkül átenged
. A befizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha az idegenforgalmi 
adó beszedését az egyház, egyházi intézmény, egyházközség elmulasztotta. 

„31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes
… 
e) az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag 
az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő 
egyházi személy
.” 

11

 

Sajátos egyházi szabályozás 

11.1

 

Kistelepülési illetménypótlék  

Az  Szja  törvény  1.  sz.  mellékletének  4.8.  b)  pontja  szerint  adómentes  juttatásnak  minősül  a 
központi  költségvetésből  egyházi  személy  részére  jövedelempótlék  vagy  annak  megfelelő 
jogcímen juttatott támogatás. 

Lelkészeink  számára  a  központi  költségvetésből  kizárólag  kistelepülési  illetménypótlék 
jogcímen kifizetett jövedelem tartozik a fenti adómentes kategóriába. 

A kistelepülési illetménypótlékot nem kell figyelembe venni a lelkész illetményeként akkor, 
amikor  a  lelkészi  illetmény  adómentességét  vizsgálják,  vagyis  az  adomány,  perselypénz  és 
egyházfenntartói járulék összegével történő összehasonlításkor. 

11.2

 

Gyülekezetek működési támogatása  

A gyülekezeti működési támogatás országos egyházi forrásból biztosított támogatás, amely a 
gyülekezet működési kiadásainak fedezetére szolgál. 

Amennyiben az egyházközség bevételei nem nyújtanak fedezetet az egyházközség kiadásaira 
(ezek között értendő a lelkész illetménye is), a gyülekezet működési támogatást igényelhet. 

A  működési  támogatás  megítélése,  folyósítása  a  felettes  egyházi  önkormányzati  szint 
hozzájárulása, javaslata alapján történhet. 

A gyülekezeti működési támogatás terhére kifizetett illetmény adóköteles!!!  

background image

G/172-1/2015. 

70 

 

11.3

 

Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap  

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Zsinata  2013.  november  hóban  fogadta  el  a  Zelenka 
Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alapról  szóló  2013.  évi  III.  törvényt,  amely  2014.  január  1. 
napjával lépett hatályba. 

Ezzel  egyidejűleg  az  országos  presbitérium  szabályrendeletben  szabályozta  az  alap 
működéséhez kapcsolódó eljárási kérdéseket. 

A szolidaritási alap működésének szabályait az alábbi törvény és szabályzatok rögzítik: 

-

 

2013. évi III.  törvény a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról,  

-

 

6/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási 

Alaptól szóló 2013. évi III. törvény végrehajtásáról , 

-

 

 a 7/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási 

Alaphoz kapcsolódó egyházközségi támogatásról 

2014. év folyamán az alapra vonatkozó törvény és szabályrendelet módosult.  

Törvényváltozás  a  nyugdíj-kiegészítés  számítás  (lásd  11.3.4.1  pontnál)  valamint  a 
gyermekáldási ellátás (lásd 11.3.4.4 pontnál) szabályaiban következett be. 

A 6/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet módosítását a 11.3.6.2 pontnál részletezzük. 

11.3.1

 

Az Alap feladata 

Az  Alap  feladata,  hogy  az  egyházi  jogi  személyek  (egyházközség,  egyházmegye,  országos 
egyház,  illetve  egyházi  intézmények)  által  szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott  egyházi 
személyek  számára,  rájuk  tekintettel  nyugdíjkiegészítő,  özvegyi  nyugdíjkiegészítő  és  egyéb 
juttatásokat (árvaellátás, szociális juttatás gyerekáldás idejére, keresetpótló járadék, egyszeri 
nyugdíj-kiegészítés, lakhatási támogatás, betegszabadságra járó illetmény
) biztosítson.  

A  juttatások  biztosításának  feltételeit  törvény  határozza  meg,  az  ezekhez  kapcsolódó 
eljárásokat országos szabályrendelet szabályozza. 

11.3.2

 

Az Alap tagjai és felépítése 

Az Alap tagjai mindazok a természetes és jogi személyek, akik befizetőként vagy a juttatások 
részeseiként  kapcsolódnak  az  Alaphoz.  Megkülönböztetünk  fenntartó,  rendes  és  járadékos 
tagokat. A tagság keletkezésének és megszűnésének eseteit a törvény részletezi. 

Járadékos tag az, aki az Alap juttatásaiból nyugdíjasként, segélyezettként vagy más módon 
részesül és járulékfizetési kötelezettsége nem áll fenn. 

Rendes tag az a lelkészi nyilvántartásban szereplő, szolgálati jogviszonyban álló természetes 
egyházi  személy,  aki  jövedelmének  egy  részével  hozzájárul  az  Alap  bevételeihez,  s  ezzel 
jogosultságot  szerez  az  Alap  juttatásaira.  Ilyenek:  a  lelkész,  a  volt  lelkész  és  (bizonyos 
feltétellel) a gyülekezeti munkatárs. 

background image

G/172-1/2015. 

71 

 

Fenntartó  tag  az  a  szolgálatba  állító  egyházi  jogi  személy,  aki  befizetésével  biztosítja  azt, 
hogy  a  járadékos  tagok  juttatásaira  legyen  elegendő  anyagi  fedezet.  Ilyenek:  az 
egyházközségek, az egyházi intézmények és az országos egyház. 

Az  Alap  működését  annak  vezetője  irányítja.  A  vezetőt  az  országos  presbitérium  választja, 
munkáját a gazdasági bizottság felügyeli. 

A  püspöki  hivatal  köteles  bejelenteni  az  alapnak  a  szolgálati  jogviszony  létesítését, 
megszüntetését,  változását  a  6/2013.(XI.29.)  szabályrendelet  2.  sz.  mellékletében  foglalt 
adattartalommal. 

11.3.3

 

Az Alap bevételei 

Az  Alap  rendszeres  bevételei  a  fenntartó  és  rendes  tagok  által  befizetett  járulékokból 
származnak.  A  járulék  a  rendes  tagot,  annak  szolgálatba  állítóját  és  az  országos  egyházat 
azonos mértékben terheli. 

A  járulék  alapja  a  rendes  tag  illetménye,  mértéke  a  járulékalap  15%-a.  Az  illetmény  alapja 
(azaz a rendes tag járulékköteles bevételei): 

-

 

a rendes tag díjlevele (szolgálati szerződés) alapján kifizetett jövedelme,  

-

 

a  szolgálatba  állító  által  lakhatás  keretében  nyújtott  természetbeni  juttatásoknak  az 

egyház  mindenkori  költségvetési  törvényében,  forintban  kifejezett  értéke  (lásd  3.1. 
pont),  

-

 

minden  egyéb,  a  fenntartó  tag  beszámolójában  szereplő,  a  rendes  tagnak  juttatott 

kifizetés (beleértve a hitoktatói díjat is), valamint  

-

 

az egyháztól kapott személyi jövedelemadó-köteles ellátás. 

A  ténylegesen  kifizetett  illetmény  alakulásáról  havonta,  a  tárgyhónapot  követő  hó  12. 
napjáig
 elektronikus bevallást kell készíteni a szolgálatba állítónak.  

A járulékot (a rendes tagét és a szolgálatba állítóét együttesen) a fenntartó tag negyedévente a 
tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig utalja át az Alap számlájára. (Gyakoribb, akár havi 
befizetés  is  lehetséges,  azonban  legkésőbb  a  tárgynegyedévet  követő  hónap  12.  napjáig 
teljesíteni kell a befizetést.) 

11.3.4

 

Az Alap szolgáltatásai 

Az Alap az alábbi szolgáltatásokat (kifizetéseket) nyújtja járadékos tagjainak: 

-

 

nyugdíj-kiegészítés,  

-

 

özvegyi nyugdíj-kiegészítés, 

-

 

árvaellátás,  

-

 

szociális juttatás gyerekáldás idejére,  

-

 

keresetpótló járadék,  

-

 

tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott egyszeri nyugdíj-kiegészítés,  

-

 

lakhatási támogatás,  

-

 

betegszabadságra járó illetmény. 

background image

G/172-1/2015. 

72 

 

11.3.4.1

 

Nyugdíj-kegészítés 

Az Alap az állami nyugdíjban részesülő, azt igénybe vevő tagja részére, az egyházi nyugdíjba 
vonulását  követően,  a  szolgálati  jogviszonyban  szerzett  jövedelme  alapján  nyugdíj-
kiegészítést  nyújt.  A  nyugdíj-kiegészítés  összege  a  szolgálati  jogviszonyból  származó, 
lelkészi  nyugdíjjárulék  alapját  képező  jövedelem  és  a  minimálbér  alapján  járó  nyugdíj 
különbözete.  A  rendes  tag  az  állami  nyugdíjra  az  állami  nyugdíjkorhatár  elérésével  és 
legalább  15  év  szolgálati  idő  elérésével,  az  egyházi  nyugdíj-kiegészítésre  a  65.  életév 
elérésével  válik  jogosulttá.  A  nyugdíj-kiegészítés  nagyságát  a  befizetett  járulékok  és  a 
szolgálati idő alapján (vö. SzAtv. 8.§) kell kiszámítani. 

2014. évi változás! 

A törvény 8. §-a kiegészült az alábbiakkal: 
„8. § (8) A nyugdíj-kiegészítés megállapításakor a (3) bekezdés szerinti egyházi szolgálati 
időre  járó  teljes  nyugdíj  összegét  az  egyházi  szolgálati  idő  alapján  a  szorzó  havi 
pontossággal való alkalmazásával kell meghatározni.” 
Az  állami  szabályok  alapján  csak  a  teljes  évek  száma  vehető  figyelembe  a  szolgálati  idő 
számításánál.  

Az egyházi törvénymódosítás hatására – 2014. január 1. napjától visszamenőleges hatállyal – 
a nem teljes szolgálati év hónapjai is arányosan növelik a szorzó nagyságát

Pl. ha a szolgálati idő 38 év 11 hónap, akkor a szorzó az alábbiak szerint számítandó: 

38 teljes év szolgálati idő alapján az állami szorzó 

77 % 

11  hónap  szolgálati  idő  (39  év  szolgálati  időre  78,5%  járna,  ebből  11  hónapra  {(78,5%-
77%)/12 hó * 11 hónap = 1,375%})  

szorzó 1,375% 

Teljes szolgálati idő alapján számolt egyházi szorzó 

78,375 % 

11.3.4.2

 

Özvegyi nyugdíj-kegészítés 

Az özvegyi nyugdíj-kiegészítésre annak az elhunyt rendes vagy járadékos tagnak az özvegye 
jogosult,  aki  jogosult  lenne  nyugdíj-kiegészítésre.  A  folyósítás  vagy  rendszeres  járadékként 
12  hónapig,  vagy  egy  összegben  történik.  A  12  hónap  lejárta  után  csak  bizonyos  feltételek 
fennállása esetén jár ez a juttatás. A törvény az elvált házastárs esetét külön szabályozza. Az 
özvegyi nyugdíj-kiegészítés mértéke a tagot megillető összeg 100, 60 vagy 40%-a. 

11.3.4.3

 

Árvaellátás 

Árvaellátást az Alap annak az árvának juttathat, aki szülőjével (az elhunyt rendes taggal) egy 
háztartásban  lakott,  s  aki  nyugdíj-kiegészítésre  jogosult  lett  volna.  Az  ellátás  az  árva  16. 
(továbbtanuló esetén 25.) életévének betöltéséig jár. Az árvaellátás összege a minimálbér 15 
(egyes esetekben 30)%-a. 

background image

G/172-1/2015. 

73 

 

11.3.4.4

 

Szociális juttatás gyermekáldás idejére 

A rendes tag gyermekének születése után 2 évig szociális juttatásra jogosult. A gyermekáldás 
miatti szociális juttatás megilleti a rendes tagot, amennyiben fizetés nélküli szabadságot vesz 
igénybe,  nem  folytat  kereső  tevékenységet,  illetve  csak  a  törvény  szerint  engedélyezett 
módon  és  formában  folytat  keresőtevékenységet,
  és  a  család  a  gyermek  után  nem  részesül 
GYED-ben  vagy  GYET-ben.  Mértéke  egy  gyermek  után  a  minimálbér  összegével  egyezik 
meg. 

2014. évi változás! 
„13.  §  (1)  Gyermekáldás  miatt  szociális  juttatásra  (a  továbbiakban:  gyermekáldási  ellátás) 
jogosult  az alap 2. §  (2) bekezdés  a-b) pontban  meghatározott tagja, ha  gyermeke született, 
gyermeket fogadott örökbe.  
(2)  Az  alap  tagja  a  gyermekáldási  ellátásra  a  gyermek  születésétől  annak  2  éves  koráig 
jogosult, amennyiben  

a) gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, és  
b)  a  másik  szülő  nem  részesül  gyermekgondozási  díjban  vagy  gyermekgondozási 
támogatásban, valamint  
c) az alap tagja úgy nyilatkozik, hogy  

ca)  gyermeke  1  éves  koráig  –  szerzői  jogvédelem  alatt  álló  alkotás  létrehozását  és 
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet kivéve – semmilyen és 
cb) gyermeke 1 és 2 éves kora között rendszeres heti 8 órát meghaladó  

keresőtevékenységet nem folytat.” 
A törvény módosítása lehetőséget ad keresőtevékenység végzésére: 

-

 

a gyermek 1 éves kora előtt is, szerzői jogvédelem alatt álló alkotás létrehozását és 

nevelőszülői  foglalkoztatási  jogviszonyban  végzett  tevékenység  esetén,  (pl. 
hittankönyv írás) 

-

 

a  gyermek  1-2  éves  kora  között  nem  rendszeres  (heti  8  órát  el  nem  érő) 

keresőtevékenység esetén (pl. eseti helyettesítés). 

11.3.4.5

 

Keresetpótló járadék 

Keresetpótló  járadékot  fizet  az  Alap  a  Püspöki  Tanács  határozata  alapján,  legfeljebb  6 
hónapig  annak  a  rendes  tagnak,  aki  –  a  szolgálati  jogviszony  megszűnése,  megszüntetése 
esetén – rendelkezési állományba kerül. A juttatás összege a mindenkori minimálbér összege, 
de  legfeljebb  a  megelőző  két  év  jövedelmének  havi  átlaga.  Ez  a  juttatás  fegyelmi  okok 
esetében nem adható. 

11.3.4.6

 

Egyszeri nyugdíj-kiegészítés 

Egyszeri  nyugdíj-kiegészítést  igényelhet  a  rendes  tag  nyugdíjba  vonulásakor  a  tartási 
kötelezettség  megszűnésére  tekintettel,  amelynek  összege  függ  attól,  hogy  korábban  
részesült-e már lakhatási támogatásban. 

-

 

amennyiben  lakhatási  támogatásban  nem  részesült,  az  egyszeri  nyugdíj-kiegészítés 

összege 1,2 millió Ft, 

background image

G/172-1/2015. 

74 

 

-

 

amennyiben  korábban  csökkentett  összegű  lakhatási  támogatásban  részesült,  úgy 

egyszeri nyugdíj-kiegészítésként 600 eFt, 

-

 

amennyiben nettó 1 millió Ft támogatásban részesült, 0 Ft egyszeri nyugdíj-kiegészítés 

illeti meg. 

11.3.4.7

 

Lakhatási támogatás 

A  11.3.4.6  pontban  leírt  egyszeri  nyugdíj-kiegészítés  helyett  a  rendes  tag  lakhatási 
támogatást  igényelhet.  A  lakhatási  támogatás  összege  az  egyszeri  nyugdíj-kiegészítés 
összegével  azonos.  Az  igénylést  a  rendes  tag  a(z  egyházi)  nyugdíjba  vonulást  megelőző  5. 
éven belül igényelheti. A lakhatási támogatás adóköteles jövedelem. Amennyiben ezt igényli 
a rendes tag, abban az esetben viszont nem lesz jogosult az egyszeri nyugdíj-kiegészítésre. 

11.3.4.8

 

Betegszabadságra járó illetmény kiegészítés 

Betegszabadságra  járó  illetményre  a  rendes  tag  egy  év  betegszabadságban  eltöltött  idő  után 
jogosult a 2005. évi III. tv. 55.§ (3) szerint), amelynek összege legfeljebb 6 hónapig a korábbi 
illetményének 75 százaléka. 

A részletes szabályok a törvényben olvashatók. 

11.3.5

 

Eljárások 

Az  1.4  pontban  felsorolt  juttatások  elbírálására  általában  a  rendes  vagy  a  fenntartó  tag 
kérelmére  (igénybejelentés)  indul  eljárás.  Igényt  visszamenőleg  legfeljebb  6  hónapra  lehet 
érvényesíteni.  

Az  igény  elfogadásának,  elutasításának  vagy  az  eljárás  megszüntetésének  eseteit  a 
szabályrendelet szabályozza. 

Az  eljárások  megindítása  általában  igénybejelentő  lapon  történik.  A  szolgáltatást  az  Alap 
vezetője határozatban rögzíti. Az igény bejelentőjét a jogorvoslat lehetőségéről a határozatban 
tájékoztatni  kell.  Az  eljárási  határidőket  a  végrehajtási  szabályrendelet  rögzíti,  amelyek 
bizonyos esetekben jogvesztő hatással bírnak. 

Az  Alap  a  tagok  adatait  nyilvántartja.  Ezeket  az  adatokat  a  taggá  váláskor,  a  szolgálati 
jogviszony  változásakor,  továbbá  (rendszeres)  bevalláskor  kell  az  Alaphoz  eljuttatni.  A 
bevallásban a járulék megállapításához szükséges adatokat kell – a rendelet melléklete szerint 
–  közölni.  Hasonlóan  közölni  kell  az  Alappal  minden  olyan  adatot,  amely  az  Alap 
szolgáltatásainak  feltételeit  meghatározza  (pl.  saját  jogon  állami  nyugdíj  szerzése,  vagy 
egyházi szolgálatból való kilépés stb.). 

Az Alapba a járulékot negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig kell átutalni. A 
fizetés elmaradásáról az Alap figyelmeztetést küld.  

A befizetés elmaradása esetén az országos egyház követeléskezelésre vonatkozó szabályzata 
alapján kell az alap vezetőjének eljárni. 

background image

G/172-1/2015. 

75 

 

A  bevallások  adattartalmában  felfedezett  hibát  újabb,  ún.  önellenőrzési  bevallással  kell 
javítani. A különbözetet, amely a járulékfizetésben emiatt adódnék, a bevallással együtt kell 
befizetni. 

Az  Alap  a  megállapított  ellátást  havonként,  a  tárgyhónap  15.  napjáig  készpénz  postai 
kézbesítésével vagy banki átutalással teljesíti. 

Olyan esetben, amikor egy tag jogosulatlanul veszi igénybe az Alap ellátását, vagy hibás adat 
alapján  került  az  ellátás  megállapításra,  a  jogosulatlanul  kifizetett  ellátásokat  az  Alap 
visszaköveteli. Ilyenkor a Ptk. szerinti késedelmi kamat felszámolható. 

A kérelem adatait a szabályrendelet 1. sz. melléklete alapján kell bejelenteni. 

11.3.6

 

Szolidaritási alapba teljesítendő havi bevallás 

11.3.6.1

 

Eljárások 

A  bevallást  a  vonatkozó  eljárási  szabályrendelet  3.  melléklete  szerint  kell  megtenni.  (A  3. 
számú melléklet 2014-ben változott! lásd 11.3.6.2 pontot) 

Fontos tudnivalók: 

-

 

havonta  elektronikus  bevallást  kell  beküldenie  minden  gyülekezetnek  és  azoknak 
az  intézményeknek
,  melyek  az  Alapba  tartozó  személyt  (lelkészt,  gyülekezeti 
munkatársat) szolgálati jogviszonyban foglalkoztatnak 

-

 

azoknak a gyülekezeteknek is kell havonta bevallást tenniük, ahol nincsen lelkész: 
az  ő  esetükben  „nullás”  bevallást  kell  beküldeniük
,  amely  tartalmazza  a  tárgyévre 
megállapított foglalkoztatói nyugdíjjárulék 1/12 részét, melyet negyedévente be is kell 
fizetniük. 

-

 

a vonatkozó támogatási  szabályrendelet 8. § (3) bekezdése alapján a 2015-ben az 
egyházközség által fizetendő nyugdíjjárulék összege a 2013. évben fizetett országos 
járulék évente 10%-kal növelt összege. 

11.3.6.2

 

Havonta beküldendő adatok 

Havonta elektronikusan, a tényleges jövedelmek alapján a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig 
kell a fenntartó tagnak bevallást beküldenie. 

A bevallás adattartalma (2014. évi módosítás alapján): 

Lelkész/gyülekezeti munkatárs neve: 

Lelkész/gyülekezeti  munkatárs  adóazonosító 
száma: 

Lelkész/gyülekezeti munkatárs beosztása: 

Szolgálatba állító fenntartó tag neve: 

Szolgálatba állító fenntartó tag adószáma: 

background image

G/172-1/2015. 

76 

 

Szolgálatba állító fenntartó tag címe: 

Szolgálatba  állító  fenntartó  tag  bankszámla 
száma: 

1.

 

Egyházi szolgálatért járó illetmény összesen (1.1 +1.2 + 1.3 + 1.4 + 1.5 + 1.6 + 1.7 + 
1.8) 

1.1.

 

Gyülekezeti / intézményi javadalom 

1.2.

 

Társegyházi-, leányegyházi, szórvány-javadalom 

1.3.

 

13. havi illetmény 

1.4.

 

Nagyünnepi persely adományokból 

1.5.

 

Egyházi funkciókért kapott adományok (stóla) 

1.6.

 

Szolgálati lakás használatának ellenértéke 

1.7.

 

Szolgálati lakás fűtésének ellenértéke 

1.8.

 

Szolgálati lakás világításának ellenértéke 

2.

 

Egyéb illetmény összesen (2.1) 

2.1.

 

Hitoktatási díj 

2.2.

 

Esperesi, espereshelyettesi illetmény 

2.3.

 

Intézményi lelkész illetménye 

2.4.

 

Intézményi lelkész: lakáshasználat ellenértéke 

2.5.

 

Intézményi lelkész: rezsi hozzájárulás ellenértéke  

2.6.

 

Egyházon kívüli pályázati forrásból fizetett illetmény 

2.7.

 

Egyéb külső forrásból származó illetmény 

Számított adatok (ezeket nem kell megadni, a bevallás közben számításra kerülnek) 

3.

 

Nyugdíjjárulék alap összesen (1. + 2.) 

4.

 

Egyházi személyt terhelő nyugdíjjárulék összege (3. * 15%) 

5.

 

Szolgálatba állító fenntartó tagot terhelő számított nyugdíjjárulék összesen (5.1 + 5.2) 

5.1.

 

Egyházi szolgálatért járó illetmény alapján (1. * 15%) 

5.2.

 

Egyéb illetmény alapján (2. * 15%) 

6.

 

Szolgálatba állító fenntartó tagot megillető támogatás 

6.1.

 

Mértéke (%) 

6.2.

 

Összege (5.1 * 6.1) 

7.

 

Szolgálatba állító fenntartó tagot terhelő fizetendő nyugdíjjárulék összege (5. – 6.2) 

8.

 

Szolgálatba állító fenntartó tag által befizetendő nyugdíjjárulék teljes összege (4. + 7.) 

 

A  bevallás  2014.  évi  módosításának  lényege  a  2.  pontban  szereplő  Egyéb  illetmények 
részletezése. Ezek közé tartozik: 

-

 

Hitoktatási díj 

-

 

Esperesi, espereshelyettesi illetmény 

-

 

Intézményi lelkész illetménye 

background image

G/172-1/2015. 

77 

 

-

 

Intézményi lelkész: lakáshasználat ellenértéke 

-

 

Intézményi lelkész: rezsi hozzájárulás ellenértéke  

-

 

Egyházon kívüli pályázati forrásból fizetett illetmény 

Mivel  ezekre  az  illetményekre  és  azok  járulékaira  az  egyházközségnek  külső  forrás  biztosít 
fedezetet,  ezért  a  2.  pontba  tartozó  jövedelmek  fenntartói  járulékára  támogatást  nem 
lehet igénybe venni

A hitoktatói  díj támogatását  járulékkal  növelten  kapta meg az egyházközség 2014. január  – 
augusztus hónapban. 

Az  esperesi  illetmény  járulékterhét  2014-től  az  egyházmegyék  a  működési  támogatásban 
megkapják. 

Az  intézményi  lelkész  illetménye  és  az  ahhoz  kapcsolódó  terhek  az  intézményre  kerülnek 
áthárításra. 

A pályázati forrásból fizetett illetmény járulékára a pályázat szintén fedezetet biztosít. 

Amennyiben a 2014. évi bevallásoknál a 2. pont szerinti jövedelmek nem megfelelő soron 
kerültek  bevallásra  (pl.  esperesi  illetmény),  úgy  a  bevallásokat  haladéktalanul 
önellenőrizni szükséges. 

11.3.6.3

 

Havi bevallás adatainak helyesbítése 

A  havi  bevallás  –  amennyiben  utólagos  ellenőrzés  alapján  annak  adattartalma  hibás  –  a 
Mókus rendszerben önellenőrzéssel javítandó. 

11.3.7

 

Éves bevallás 

Évente,  a  tárgyévet  követő  hónap  20.  napjáig*,  papír  alapon,  a  havi  bevallások 
(önellenőrzés  esetén  az  önellenőrzött  bevallások)  adattartalmával  egyezően,  havi  bontásban 
részletezve és éves szinten összesítve kell a járulékfizetési kötelezettségről adatot szolgáltatni 
a  szolgálatba  állító  képviselője  és  a  felettes  egyházkormányzati  szint  lelkészi  elnöke 
aláírásával. 

* 2014. évről készített éves bevallást 2015. január 31-ig kell teljesíteni. 

Az éves bevallást az elektronikusan kitöltött havi bevallás adatai alapján a bevallási rendszer 
összegzi, kinyomtatása a rendszerből megtörténhet. 

Az éves bevallást megelőzően minden hiányzó havi bevallást pótolni szükséges! 

Utólag feltárt hiba esetén az éves bevallás benyújtását követően is lehetőség van a 2014. év 
bármely hónapjának önellenőrzésére, azonban az önellenőrzés hatása (+ vagy -) a következő 
(2015. év) éves bevallásában kerül feltüntetésre. 

11.3.8

 

Kifizetések egyes szabályai 

Az Alap által megállapított ellátások folyósítását havonként, a tárgyhónap 15. napjáig teljesíti 
az Alap. 

background image

G/172-1/2015. 

78 

 

Az  ellátást  a  megállapítás  napjától  a  jogosultság  megszűnése  (megszüntetése)  napjáig  kell 
teljesíteni. 

Egyes  juttatások  esetén  (pl.  árvaellátás,  gyermekáldási  ellátás,  stb.)  az  ellátás  folyósításának 
ideje  alatt  a  szabályrendelet  a  jogosultság  időszakonkénti  igazolásának  igazolási 
kötelezettségét írja elő (pl. hallgatói jogviszony igazolása) 

11.3.9

 

Járulékfizetés 

11.3.9.1

 

Szolgálati lakás ellenértéke 

A  járulékalap  megállapításánál  az  egyházi  lakások  használati  ellenértékét  2015.  évben  az 
alábbi összegek alkalmazásával kell meghatározni: 

Változott! 

lakásméret m

2

 

lakás 

fűtés 

világítás 

-80 

5.500 

6.400 

3.200 

81-100 

6.900 

10.600 

4.500 

101-120 

8.300 

11.100 

5.300 

121- 

9.800 

12.800 

6.400 

11.3.9.2

 

Nyugdíjjárulék 

A Magyarországi Evangélikus Egyház 2011. évi költségvetéséről szóló 2011. évi III. törvény 
7.§  (7)  bekezdésében  foglaltaknak  megfelelően  a  lelkészek  által  fizetendő  („egyházi”) 
nyugdíjjárulék mértéke 2011. január 1-jétől 15%. 

A  foglalkoztatót  terhelő  nyugdíjjárulék  mértéke  2014.  január  1.  napjától  15%. 
Fenntartói nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettek az egyházi jogi személyek. 

Az Alap gazdálkodásának harmadik pillérét az országos egyház 15% mértékű járulékfizetési 
kötelezettsége biztosítja. 

11.3.9.3

 

Országos járulék 

Az országos járulékfizetési kötelezettség 2014. január 1. napjával megszűnt. 

11.3.9.4

 

Fenntartói járulékfizetés 

Az  egyházi  szolgálatért  járó  (bevallás  1.  pontja  szerinti)  illetmények  alapján  számított 
fenntartói járulék összegének (bevallás 5.1. pont) megfizetéséhez az egyházközség támogatást 
kap. 

Az  egyéb  (bevallás  2.  pontja  szerinti)  illetmények  alapján  számított  fenntartói  járulék 
összegének (bevallás 5.2. pont) megfizetéséhez az egyházközséget külön támogatás nem illeti 
meg, mivel arra forrást is megkapja. 

background image

G/172-1/2015. 

79 

 

Az  5.1.  pont  szerint  számított  fenntartói  járulék  támogatással  csökkentett  összege  nem 
haladhatja meg az egyházközséget terhelő 2013. évi országos járulékfizetési kötelezettség 

-

 

2014. évben a 10%-kal növelt értékét, 

-

 

2015. évben további 10%-kal növelt értékét. 

11.3.9.5

 

Nyugdíjjárulék befizetése 

A járulék befizetését a Magyarországi Evangélikus Egyház elkülönített számlájára kérjük: 

OTP 11707024-20500801 

A  befizetést  minden  esetben  a  bevallással  egyező  összegben,  kerekítés  nélkül  kérjük 
megtenni! 

A  befizetés  közlemény  rovatában  kérjük  feltüntetni  az  időszakot  és  a  település  nevét  a 
befizetett tételek könnyebb azonosításához. 

 

11.4

 

Egyház tartási kötelezettsége 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Zsinata  módosította  az  egyházi  szolgálatról  és  az 
egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvényt (a továbbiakban: Sztv.).  

A  szolgálati  szerződésre  (díjlevél,  hívány)  vonatkozó  rendelkezés  (Sztv.

 

43.  §  (4)  g)) 

kiegészítésre  került  azzal,  hogy  a  szolgálati  szerződésben  rögzíteni  kell,  hogy  a  szolgálati 
jogviszony keretében az egyházi önkormányzat tartási kötelezettségéből eredően milyen nem 
pénzbeli  és  pénzbeli  juttatásban  részesíti  szolgálati  jogviszonyban  álló  lelkészt,  gyülekezeti 
munkatársat.  A  szolgálatba  állítónak  a  szolgálati  szerződésben  rögzíteni  kell  a  tartási 
kötelezettségéből eredő juttatás általa vállalt formáit, módját és mértékét.
 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  a  6/2014.  országos  szabályrendelet  az  egyház 
tartási  kötelezettségéről  
rögzíti,  hogy  milyen  juttatások  adhatók  tartási  kötelezettségként. 
(12. sz. melléklet) 

A  szolgálatba  állító  tartási  kötelezettségként  a  következő  juttatásokat  adhatja  a  szolgálati 
jogviszony keretében foglalkoztatott egyházi személyek részére:  
a) szolgálati lakás használata  
b) szolgálati lakás berendezéseinek használata  
c) szolgálati lakáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatás fizetésének átvállalása  
d) lelkészek költöztetési költségeinek átvállalása 

FIGYELEM!  A  személyi  jövedelemadóról  szóló  1995.  évi  CXVII.  törvény  szerint  csak  a 
nem pénzben adott juttatás adómentes:
 

„A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: 
8.20. a bevett egyház belső szabályában meghatározott tartási kötelezettségből adódó juttatás, 
ideértve  az  egyházi  jogi  személy  által  a  kezelésében  levő  egyházi  üdülőben  egyházi 
személynek  nyújtott  ingyenes  üdülést  is,  valamint  a  bejegyzett  szerzetesrend  közösségében 

background image

G/172-1/2015. 

80 

 

élő  magánszemély  tagnak  a  rendtől  –  egyéni  szükségleteinek  fedezetére  –  kapott  pénzbeli 
vagy nem pénzbeli juttatás;” 
A  törvénymódosítás  kötelezettségként  írja  elő  a  szolgálatba  állítók  (pl.  egyházközség, 
egyházmegye)  részére,  hogy  a  szolgálati  szerződésben  az  általa  juttatott  tartási 
kötelezettségeket rögzítse
. Ezt legkésőbb 2016. december 31-ig kell megtenni a szolgálatba 
állítóknak, de - ha bármely  más okból  kifolyólag  - olyan módosítást  kell tenni a szolgálati 
szerződésben  amit  jóváhagyásra  fel  kell  terjeszteni  az  egyházmegyének,  egyházkerületnek, 
akkor  az  első  ilyen  módosításakor  a  tartási  kötelezettségeket  is  rögzíteni  kell  a  szolgálati 
szerződésekben. 

1. Példa: 

Az egyházközség saját ingatlanában kialakított szolgálati lakást biztosít lelkésze számára. A 
szolgálati  lakás áram,  víz és gázfogyasztásáról szóló  számlák a  gyülekezet nevére szólnak, 
melyeket a gyülekezet teljes összegben kifizet tartási kötelezettsége keretében. 

A  szolgálati  lakás  és  a  gyülekezet  által,  nevére  szóló  számla  alapján  fizetett  rezsi 
költségek adómentes juttatásnak minősülnek. 

 

2. Példa: 

Az egyházközség saját ingatlanában kialakított szolgálati lakást biztosít lelkésze számára. A 
szolgálati  lakás áram,  víz és gázfogyasztásáról szóló  számlák a  gyülekezet nevére szólnak, 
melyeket a gyülekezet teljes összegben kifizet tartási kötelezettsége keretében, de a lelkész a 
rezsi költség 30%-át megtéríti az egyházközségnek költségtérítés címén. 

A  szolgálati  lakás  és  a  gyülekezet  által,  nevére  szóló  számla  alapján  fizetett  rezsi 
költségek  70%-a  (lelkészi  költségtérítéssel  csökkentett  összeg)  számít  adómentes 
juttatásnak. 

 

3. Példa: 

Az egyházközség szolgálati lakás céljára ingatlant bérel a lelkésze számára, amelynek bérleti 
díját közvetlenül az egyházközség fizeti.  

A szolgálati lakás áram, víz és gázfogyasztásáról szóló számlák a lelkész nevére szólnak. A 
rezsi költségekhez a gyülekezet 60% pénzbeli hozzájárulást ad. 

A gyülekezet által bérelt szolgálati lakás juttatása adómentes juttatásnak számít. 

Ezzel szemben a lelkésznek, a rezsiköltségekhez adott pénzbeli hozzájárulás adóköteles 
kifizetés, amelyet 16% személyi jövedelemadó terhel! (Abban az esetben is adóköteles ez 
a pénzbeli juttatás, ha a lelkésznek adott juttatás nem éri el az adomány - perselypénz – 
egyházfenntartói járulék összegét!) 

Lelkészt  nyugdíjjárulék  fizetési  kötelezettség  valamint  az  egyházközséget  fenntartói 
járulékfizetési  kötelezettség  a  tényleges  kifizetés  alapján  nem  terheli,  de  a  mindenkori 
egyházi  költségvetési  törvényben  rögzített  mértékű  juttatás  után  járulékfizetésre 
kötelezettek. 

background image

G/172-1/2015. 

81 

 

 

4. Példa: 

Az egyházközség szolgálati lakás nem tud biztosítani lelkésze számára, ezért helyette, ezen 
a címen a lakhatásra meghatározott összegű pénzbeli juttatást ad a lelkész számára.  

A szolgálati lakás helyett biztosított pénzbeli juttatás a lelkésznek adóköteles jövedelme, 
amelyet  16%  személyi  jövedelemadó  terhel!  (Abban  az  esetben  is  adóköteles  ez  a 
pénzbeli juttatás, ha a lelkésznek adott juttatás nem éri el az adomány  - perselypénz – 
egyházfenntartói járulék összegét!. 

Lelkészt  nyugdíjjárulék  fizetési  kötelezettség  valamint  az  egyházközséget  fenntartói 
járulékfizetési  kötelezettség  a  tényleges  kifizetés  alapján  nem  terheli,  de  a  mindenkori 
egyházi  költségvetési  törvényben  rögzített  mértékű  juttatás  után  járulékfizetésre 
kötelezettek. 

11.5

 

Útiköltség-térítés elszámolása 

A  körlevél  13.  sz.  melléklete  tartalmazza  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  útiköltség-
térítés  elszámolására  alkalmazott  nyomtatványát.  Amennyiben  magánszemélyek  vagy 
egyházközségek,  egyházmegyék  az  országos  egyháztól  útiköltség-térítést  igényelnek,  a 
mellékletben szereplő nyomtatvány kitöltésével tehetik meg. 

(A  hitoktatáshoz  kapcsolódó  útiköltség  megtérítése  ugyanennek  a  nyomtatványnak  a  Mókus 
rendszerben történő kitöltésével, kinyomtatásával, igazolt és aláírt példányának beküldésével 
kezdeményezhető.) 

Az  egyház  a  közúti  gépjárművek  az  egyes  mezőgazdasági,  erdészeti  és  halászati  erőgépek 
üzemanyag  és  kenőanyag-  fogyasztásának  igazolás  nélküli  elszámolható  mértékéről  szól 
60/1992.  (IV.1.)  Korm.  rendeletben  rögzített  üzemanyag  normák,  a  NAV  által  közzétett 
üzemanyag  ára,  és  saját  (vagy  házastárs)  tulajdonban  lévő  gépkocsik  esetén  9  Ft/km 
költségtérítés figyelembe vételével téríti meg az utazások költségét. 

(A  hitoktatáshoz  kapcsolódó  útiköltséget  legfeljebb  az  országos  presbitérium  által 
szabályrendeletben és határozatban rögzített esetben és mértékig téríti az országos egyház.) 

Az elszámolásnál a matrica értéke saját gépjármű esetén CSAK az egyház nevére szóló 
eredeti  számla,  egyházi  gépjármű  esetén  számlamásolat  beküldése  esetén  fizethető
,  de 
minden esetben csak az utazáshoz indokolt értékben!!! 

A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyházi tulajdonú gépjárművek útiköltség-térítését 
az üzembentartó / tulajdonos egyházközség részére átutalással egyenlíti ki. 

11.6

 

Betegszabadság – lelkészek részére 

Szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott  egyházi  személyek  (lelkészek)  esetében  az  állami 
törvények helyett egyházi törvényeink szabályozzák a betegszabadság rendjét. 

A Magyarországi  Evangélikus Egyház zsinata által  elfogadott, az egyházi  szolgálatról és az 
egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III.  törvény  55.§-a  tartalmazza  a 

background image

G/172-1/2015. 

82 

 

betegszabadságra vonatkozó előírásokat. E szerint a lelkészt betegsége idejére betegszabadság 
illeti meg, amelynek mértéke 

 

a betegség első hónapjában a lelkész korábbi havi illetményének teljes összege 

 

az  első  hónapot  követően  a  korábbi  illetményének  75%-a.  Ugyan  ez  illeti  meg  a 
gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás idejére, 
a gyermek gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkész szülőt. 

Egy  év  betegszabadságban  eltöltött  idő  után  a  lelkész  szolgálati  jogviszonya  az  adott 
egyházközségben  megszűnik,  a  lelkészi  állás  megüresedik.  Ezt  követően  –  amennyiben 
közben  a  lelkész  nem  létesít  szolgálati  jogviszonyt,  vagy  munkavégzésre  irányuló  egyéb 
jogviszonyt,  és  nem  részesül  állami  társadalombiztosítási  juttatásban  –  az  országos  egyház 
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapja költségvetéséből továbbra is jogosult 6 hónapig 
a korábbi illetménye 75 százalékára. 

11.7

 

Lelkész helyettesítése 

Ugyanezen törvény 65.§-a alapján a gyülekezeti lelkész betegsége vagy tartós akadályoztatása 
esetén az egyházközség presbitériuma - az esperes jóváhagyásával - dönt a helyettes lelkész 
javadalmazásáról.  Ha  az  egyházközség  a  helyettesítés  terheit  nem  bírja  el,  az  esperes 
gondoskodik arról, hogy az egyházkerülettől támogatást kapjon. A helyettesítés költségeinek 
viselésére az egyházközség csak egy évig kötelezhető. 

A helyettes lelkésszel írásbeli megállapodást kell kötni, amelyben rendelkezni kell a helyettes 
lelkészi megbízás időtartamáról, javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról. 

12

 

Hittanoktatás 

12.1

 

Hittanoktatási támogatás 

Az  országos  presbitérium  az  evangélikus  hitoktatás  tartalmi,  munkaügyi,  jogi,  valamint 
pénzügyi  kereteiről  szóló  3/2014.  (VI.  26.)  szabályrendeletében  rögzítette  a  hitoktatás  új 
kereteit. 

Az országos presbitérium döntése alapján a hit- és erkölcstan oktatás keretében megvalósuló 
hittanórák díjazása – heti egy tanórára vetítve – bruttó 70.000,- Ft/év, a fakultatív hittanórák 
díjazása – heti egy tanórára vetítve – bruttó 44.100,- Ft/ év. Az óradíj, illetve támogatás havi 
összege ennek 1/12 része (támogatás esetén a munkaadói járulékokkal növelten). 

12.2

 

A hittanoktatási támogatás felhasználása, elszámolása 

„35. §  (1)  Az  evangélikus  fenntartású  intézményekben  szervezett  fakultatív  finanszírozású 
hittanoktatás költségeinek fedezéséhez az egyház a 33. §-ban felsorolt forrásokból támogatást 
nyújt 
a)  az  iskolalelkész  által  végzett  fakultatív  finanszírozású  hittanórák  száma  alapján  a 
iskolalelkészt foglalkoztató fenntartónak, 

background image

G/172-1/2015. 

83 

 

b)  az  evangélikus  intézmény  által  foglalkoztatott  személyek  által  végzett  fakultatív 
finanszírozású hittanórák száma alapján az evangélikus egyházi intézménynek.” 

A megítélt és szabályrendelet szerint kifizetett fakultatív és kötelező hittanoktatási támogatást 
az  intézményfenntartó  egyházközségek,  valamint  az  evangélikus  egyházi  intézmények  
támogatási
 időszakon belül, kizárólag a támogatás céljának megfelelően: hittanoktatáshoz 
kapcsolódó  illetmény  és  kifizetői  járulék  fedezésére,  továbbá  a  hittanoktatáshoz  kapcsolódó 
gépjármű használat költségeinek fedezetére használhatják. 

A  hittanoktatási  támogatás  terhére  a  hittanoktatást  végző  személlyel  kötött  szerződés  (pl. 
szolgálati  szerződés,  megbízási  szerződés,  pedagógus  munkaszerződés)  alapján  történhet 
kifizetés. 

Az  iskolalelkészek  feladatkörük  részeként  tanítanak  hittant  az  intézményükben,  országos 
fenntartású intézményben legfeljebb 11 órát hetente. Ebből 5 órát szintén támogat az országos 
egyház,  beépítve  javadalmazásukba.  Az  oktatási  intézményt  fenntartó  egyházközségek 
támogatásként kapják meg ezt az összeget 3 egyenlő részletben. 

A  támogatással  a  támogatásban  részesülő  gyülekezeti  intézményfenntartó  egyházközség  és 
evangélikus egyházi intézmény a támogatás folyósítását követő naptári év 15. napjáig köteles 
a  szabályrendeletben  meghatározott  elszámolást  benyújtani.  A  fel  nem  használt  támogatást 
vissza kell fizetni az egyház részére. 

12.3

 

Hitoktatói díj a személyi jövedelemadó és járulék bevallásban 

Az országos presbitérium 6/2014. (VI.26.) szabályrendelete alapján, a 2014/2015. tanévtől az 
evangélikus  fenntartású  intézményekben  folytatott  hitoktatás  kivételével,  a  hitoktatás 
ellátására a hitoktatókat (főállás vagy megbízás keretében) az országos egyház foglalkoztatja. 

A  foglalkoztatás  –  a  szabályrendeletben  leírt  feltételek  teljesülése  mellett  –  történhet 
munkaviszony, szolgálati jogviszony vagy megbízás keretében.  

Bármely szerződéses forma esetén a hitoktató a Magyarországi Evangélikus Egyházzal kerül 
szerződéses jogviszonyba. Jövedelmét az egyház számfejti, fizeti, annak adóját, járulékterhét 
megállapítja, bevallja, megfizeti. Év végén a kifizetések alapján a magánszemély részére M30 
jövedelemigazolást állít ki.  

A  hitoktatónak  az  egyház  által  kiállított  M30-as  igazolás,  valamint  más  munkáltatóktól, 
kifizetőktől  kapott  adóigazolás  alapján  együttesen  kell  a  személyi  jövedelemadó  bevallását 
elkészítenie. 

12.4

 

Hitoktatói díj a lelkészi nyugdíjjárulék bevallásban 

A hitoktatói díj alapján megállapított lelkészi és fenntartói nyugdíjjárulékról a kifizetőnek kell 
bevallást tennie, azt levonnia a magánszemélytől és befizetnie a szolidaritási alapba. 

A 2014. január – augusztus hónapokban folytatott hitoktatás esetén kifizető az egyházközség, 
intézmény. 

background image

G/172-1/2015. 

84 

 

A  2014.  szeptembertől  kezdődő  hitoktatás  esetén  (a  12.2  pont  kivételével)  kifizető  a 
Magyarországi Evangélikus Egyház. 

2015. szeptember 1-től az egyházközség csak abban az esetben vallhat be hitoktatói  díj 
alapján  nyugdíjjárulékot,  ha  a  2014.  január  –  augusztusra  járó  díjat,  vagy  annak  egy 
részét késedelmesen fizette ki a hitoktatónak. 

12.5

 

Teljesítésigazolás 

A  folyó  tanévben  a  hitoktatóknak  minden  hónap  29-étől  a  következő  hónap  elsejéig  kell 
teljesítésigazolást  adniuk:  feltölteni  a  Mókus  rendszerbe  az  adott  hónapban  teljesített 
hittanórákat, egyéb feladatokat, illetve jelezni a rendkívüli eseteket (pl. elmaradt/pótolt órák). 
A teljesítést a hitoktató felügyelő lelkésze igazolja, szintén elektronikus úton. 

12.6

 

Útiköltség-térítés 

Útiköltség térítés fakultatív, valamint hit-és erkölcstan órák megtartása után igényelhető. 

Evangélikus  oktatási  intézményekben  tartott  kötelező  hittanórák  megtartásához  nem 
kapcsolódik útiköltség-térítés.  

Az útiköltség-térítésre vonatkozó elszámolást a teljesítésigazolás keretében lehet megtenni. 

Az útiköltség-térítést is a felügyelő lelkész igazolja elektronikusan. 

Az útiköltség-elszámoló lapot kinyomtatva és minden oldalát aláírva az országos irodába kell 
beküldeni „Hittan útiköltség” megjelöléssel.  

Az útiköltség-térítés történhet  

-

 

a lelkész, hitoktató részére, saját vagy házastársa tulajdonában lévő gépkocsi használat 

alapján; 

-

 

az  egyházközség  részére,  a  tulajdonában  lévő,  vagy  az  egyházközség  által  üzemben 

tartott gépkocsi hitoktatáshoz történő használata után. 

Főállású hitoktatók esetén az útiköltség-térítés történhet még: 

-

 

 helyi bérlettérítéssel,  

-

 

 távolsági bérlettérítéssel,  

-

 

az előbbiek szerint nem megoldható utazás esetén útiköltség-átalány fizetésével. 

12.6.1

 

Saját vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsival ellátott hitoktatás 

Ha  lelkész  vagy  hitoktató  saját  vagy  házastárs  tulajdonában  lévő  gépkocsival  látja  el  a 
hitoktatási  feladatot,  a  Mókus  rendszerben  rendszeresített  útiköltség-elszámolás  által 
elkészített kiküldetési nyomtatványon számol el. 

Az  elszámolása  alapján  az  egyház  NAV  által  közzétett  havi  üzemanyagár,  a  gépkocsira 
megállapított üzemanyag fogyasztási norma és a 9 Ft/km költségátalány figyelembe vételével 
állapítja meg a költségtérítés összegét. A térítés összege azonban legfeljebb 35 Ft/km lehet. 

background image

G/172-1/2015. 

85 

 

A kapott bevételből nem keletkezik adóköteles jövedelem. 

Főállású hitoktató esetén a hitoktató lakhelye és a felügyelő lelkész székhelye közötti utazásra 
a munkába járásra adómentesen adható 9 Ft/km támogatást állapítja meg az országos egyház. 

12.6.2

 

Egyházközség tulajdonában lévő, vagy az egyházközség által üzemben 
tartott gépkocsival történő hitoktatás 

Az  országos  egyház  az  egyházközség  által,  a  hitoktatás  elvégzéséhez,  a  hitoktató 
rendelkezésére bocsátott gépkocsi használatára útiköltség-támogatást ad az egyházközségnek. 

A  támogatás  elszámolásának  alapja  a  hitoktató  által  az  útiköltség-elszámolásban  lejelentett, 
hitoktatáshoz kapcsolódóan megtett kilométerek.  

Az  egyházközségnek  átadandó  üzemanyag-támogatás  összegét  a  NAV  által  közzétett  havi 
üzemanyagár, a gépkocsira megállapított üzemanyag fogyasztási norma figyelembe vételével 
állapítja meg az országos egyház (szintén legfeljebb 35 Ft/km-es összegben). 

12.6.3

 

Bérlettérítés 

A főállású hitoktató a Magyarországi Evangélikus Egyház nevére kiállított számla ellenében 
számolhatja  el  a  tömegközlekedési  bérletét.  A  hitoktató  lakhelye  és  a  felügyelő  lelkész 
székhelye közötti utazásra a munkába járáshoz adómentesen adható 86%-os térítés jár. 

12.6.4

 

Útiköltség-átalány 

Ha  fenti  módok  egyike  szerint  sem  oldható  meg  a  hitoktató  útiköltség-elszámolása,  a 
hitoktató választhatja a bruttó 27 Ft/km útiköltség-átalányt. Az útiköltség-átalány adóköteles 
jövedelemnek számít. 

Az  országos  presbitérium  február  5-i  ülésén  tárgyal  egy  olyan  irányú  módosítást,  ami  az 
útiköltség-átalány  választását  a  nem  főállású  hitoktatók  számára  is  lehetővé  tenné. 
Amennyiben ez a módosítás érvénybe lép, erről tájékoztatjuk a hitoktatókat. 

13

 

Adóhatósági bevallások, adatszolgáltatások, egyéb információk 

13.1

 

1508 Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, 
járulékokról és egyéb adatokról 

A bevallás benyújtásának határideje: tárgyhót követő hó 12. napja. 

A járulékfizetés határideje  – az  előző évek  gyakorlatával  azonosan  -  a tárgyhónapot  követő 
hónap 12. napja.  

2015-ben  a  bevallási  kötelezettségnek  a  1508A  és  1508M  nyomtatvány  kitöltésével  és 
beküldésével lehet eleget tenni. 

A bevallás továbbra is elektronikus úton történik. 

background image

G/172-1/2015. 

86 

 

A bevallási kötelezettségnek csak elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet eleget tenni. 
(14-15. számú melléklet) 

Az  NAV  honlapjáról  (www.nav.gov.hu)  letölthető  a  bevallási  garnitúra  és  annak  kitöltési 
útmutatója. 

A  kitöltés  menete  változatlan:  Elsőként  a  1508A  fedőlapját  kell  kitölteni,  majd 
magánszemélyenként  a  1508M  lapokat.  A  bevallási  időszaknak  az  A  és  M  jelű  lapokon 
egyezőnek kell lennie. 

Az  M  lapon  rögzített  adatokat  a  program  automatikusan  átemeli  az  A  összesítő  lapra  a 
számított mezők újraszámítása menüpont kiválasztása után. 

Új bevallás kitöltése előtt minden esetben frissítéssel kezdjük a munkát. 

2015.  január  havi  (2015.  február  12.  napjáig  benyújtandó)  bevallásban  minden 
magánszemélynél,  akiről  bevallást  kell  benyújtani,  a  1508M  főlap  (D)  blokkjában  jelölni 
szükséges  (I  =  igen,  N  =  nem),  hogy  a  magánszemély  munkáltatói  adómegállapítást 
választott, vagy sem. Az év további hónapjaiban ezt a mezőt nem kell kitölteni 

Szolgálati  jogviszonyban  foglalkoztatott  lelkészek  esetén  a  három  bevételi  forrásból  nem 
fedezett  adóköteles  lelkészi  illetményt,  valamint  a  pénzben  nyújtott  tartási  kötelezettséget  a 
1508M bevallás 360. munkaviszonyból származó bérjövedelem sorában valljuk be, ezt pedig 
azért tehetjük meg, mert az Art 178. § 22. pontja tartalmazza azt a kivételt, hogy az egyházi 
személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni, amennyiben adóköteles illetményt kap. 

„Art.  178.  §  22.  munkaviszony:  a  Munka  Törvénykönyve  szerinti  munkaviszony,  továbbá 
minden  olyan  munkavégzésre  létesített  jogviszony,  amelyre  külön  törvény  szerint  a  Munka 
Törvénykönyve  rendelkezéseit  is  alkalmazni  kell,  illetőleg  azok  a  munkavégzésre  irányuló 
egyéb  jogviszonyok,  amelyekre  a  külön  törvények  rendelkezéseit  kell  alkalmazni.  A  Magyar 
Honvédség, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek hivatásos és szerződéses állományú 
tagját, valamint az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni,” 

A szolgálati  jogviszonyban foglalkoztatott lelkész  – a feltételek fennállása esetén  – egyedül 
vagy megosztva érvényesítheti: 

-

 

az első házasok kedvezményét (1508M-01 lap 372. sor), valamint  

-

 

a családi adókedvezményt (1508M-01 lap 373. sor). 

1508-09-01 oldalon kell jelezni az alkalmazás minőségét

Pl.: 

0 - nem részesül nyugellátásban 

 

1 – öregségi nyugellátás, 2008.01.01. előtt megállapított 

 

2 - öregségi nyugellátás, 2007.12.31. után megállapított  

91 - egyházi személy 

Ha  2009.09.01-től  szól  a  magállapodás,  akkor  090901  a  következő  kódkocka  sorszámot 
jelenti 001. Tehát az alkalmazás minősége 0 91 090901 001 

Lelkész  esetén  az  574.  sorban  (A  nyugdíj  alapját  képező  jövedelem  összege)  0  értéket  kell 
feltüntetni. 

background image

G/172-1/2015. 

87 

 

Amennyiben  valamely  hónapra  nem  keletkezik  bevallási  kötelezettség,  arra  a  hónapra 
vonatkozóan  az  NY  jelű,  „Nyilatkozat  a  nulla  értékadatú  bevallás  kiváltására”  elnevezésű 
nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni. (lásd 13.4 pontnál) 

13.2

 

1501 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással 
szemben 

A bevallás benyújtásának határideje: tárgynegyedévet követő hó 20. napja. 

A  1501  nyomtatványon  az  egyházi  jogi  személyeknek  rehabilitációs  járulék  előleg  és  éves 
bevallási kötelezettségek lehet, ha a foglalkoztatottak száma meghaladja a 25 főt. (lásd 10.3. 
pontnál) 

2015. I-III. negyedévéről előleg bevallást, majd az éves elszámolás alapján éves bevallást kell 
tenni. 

Amennyiben  valamely  negyedévre  nem  keletkezik  bevallási  kötelezettség,  vagy  az  egyházi 
jogi  személy  által  foglalkoztattak  létszáma  nem  haladja  meg  a  25  főt,  a  bevallás  adott 
időszakra  az  NY  jelű,  „Nyilatkozat  a  nulla  értékadatú  bevallás  kiváltására”  elnevezésű 
nyomtatványt kell kitölteni és beküldeni. (lásd 13.4 pontnál) 

13.3

 

Bejelentés biztosítottakról 

A biztosítottak bejelentésére a 15T1041 Bejelentő és változást bejelentő lap szolgál, amelyet 
legkésőbb a munkaviszony megkezdésének napján, a munka felvétele előtt be kell nyújtani. 
(16. sz. melléklet) 

Kitöltése az ABEVJAVA programmal, elektronikus úton történik. 

A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak 
a bejelentés időpontjáról és arról milyen adatokat jelentett be. 

A munkaviszony, egyéb biztosítási jogviszony megszűnését ugyancsak a 15T1041 Bejelentő 
és változást bejelentő lap benyújtásával kell megtenni a jogviszony megszűnésekor. 

A  biztosítási  jogviszony  megszűnésekor  ki  kell  állítani  és  át  kell  adni  a  jogviszony 
megszűnéséhez kapcsolódó iratokat: tárgyévi jövedelemigazolást, valamint igazolást a levont 
személyi járulékokról illetve a munkáltató, kifizető által befizetett járulékokról. 

Munkaviszony  megszűnése  esetén  az  adóhatóság  által  közzétett  nyomtatványon  lehet  a 
jövedelemigazolást  kiállítani.  Kifizetőként  teljesítendő  adatszolgáltatás  esetén  ugyanilyen 
adattartalommal  saját  szerkesztésű  nyomtatványon  kell  az  adatokat  közölni.  A  levont 
személyi  járulékokról  illetve  a  munkáltató,  kifizető  által  befizetett  járulékokról  készítendő 
igazolás formája azonos az év végén kiállítandó nyomtatványéval. 

A  bejelentések,  adatszolgáltatások,  járulék  és  tagdíjbevallások  elmulasztása  miatt  az 
adóhatóság jelentős összegű mulasztási bírságokat szabhat ki. Kérjük, hogy ennek elkerülése 
érdekében (is) fokozottan figyeljenek a kötelezettségek teljesítésére. 

background image

G/172-1/2015. 

88 

 

13.4

 

NY Nyilatkozat a nulla értékű bevallás kiváltásáról 

Az  egyházi  jogi  személy,  amennyibe  a  bevallás  benyújtására  kötelezett  (pl.  1508A;  1501, 
stb.), de a bevallást nulla értékkel nyújtaná be, kiválthatja NY jenű, Nyilatkozat a nulla értékű 
bevallás kiváltásáról megnevezésű nyomtatvány kitöltésével. 

Az NY nyomtatványt egyszerre több típusú, valamint több időszakra vonatkozó nyomtatvány 
helyett is  benyújtható  egyszerre. (Ha pl.  valamely  egyházközség tudja, hogy 2015. január  – 
október hónapokban nem  lesz adóköteles jövedelem kifizetése, és egész évben nem  éri  el  a 
foglalkoztatottainak száma a 25 főt, akkor az NY nyomtatványt legkésőbb 2015. február 12-ig 
beküldheti az alábbiak szerint kitöltve: 

A „B” blokk 1. sorába 

 

„a)” nyilatkozat által kiváltott bevallás száma: 1508 

 

„f)” a nyilatkozat által kiváltott bevallás gyakorisága: H (havi) 

 

„b)” és „c)” éves bevallástípus bevallási időszaka: mindkét mező üres 

 

„d)” havi, negyedéves bevallástípus kezdő időszaka (a fenti példa szerint): 2015.01.01. 

 

„e)” havi, negyedéves bevallástípus záró időpontja (a fenti példa szerint): 2015.10.31. 

A „B” blokk 2. sorába 

 

„a)” nyilatkozat által kiváltott bevallás száma: 1501 

 

„f)” a nyilatkozat által kiváltott bevallás gyakorisága: N (negyedéves) 

 

„b)” és „c)” éves bevallástípus bevallási időszaka: mindkét mező üres 

 

„d)” havi, negyedéves bevallástípus kezdő időszaka (a fenti példa szerint): 2015.01.01. 

 

„e)” havi, negyedéves bevallástípus záró időpontja (a fenti példa szerint): 2015.12.31. 

Amennyiben  valamelyik  hónapról,  amelyre  vonatkozóan  NY  nyilatkozat  került  benyújtásra, 
mégis  adóbevallást  kell  tennünk  (mert  az  előzetes  információkhoz  képest  pl.  adó  és 
járulékköteles  jövedelem  kifizetés  történt),  abban  az  esetben  a  bevallási  kötelezettség 
teljesítésének határidejéig be kell nyújtania a bevallást. 

Pl.  márciusban  adóköteles  jövedelmet  fizet  ki  a  gyülekezet,  ekkor  március  hónapról  április 
12-ig 1508-as bevallást nyújt be. 

FIGYELEM!!!  Ha  a  bevallási  kötelezettséget  ebben  az  esetben  április  12-i  határidővel 
elmulasztjuk,  akkor  már  csak  önellenőrzéssel  helyesbíthetjük  a  1408  bevallást  az  adott 
hónapra!!! 

13.5

 

Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 

A  KSH  elnökének  7/2010.  (IV.  23.)  közleménye  szerint  a  Foglalkozások  Egységes 
Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 2011. január 1-jén lépett hatályba

FEOR-08 

rendszer 

elérhető 

az 

interneten: 

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/feorlista.html internetes cím alatt. 

A lelkészek besorolási száma 2011. január 1-től 

2730 Pap (lelkész), egyházi foglalkozású 

background image

G/172-1/2015. 

89 

 

FEOR-08 számmal lehet bejelentést, bevallást tenni! 

13.6

 

Adófolyószámla 

Az  adófolyószámlát  már  csak  elektronikus  úton  lehet  lekérni  a  regisztrációval  rendelkező 
személynek. 

Kérjük, hogy rendszeresen ellenőrizzék az adófolyószámla tartalmát! 

www.magyarorszag.hu  honlapon  Ügyintézés  lapfülön  az  EBEV-szolgáltatások  között 
Szolgáltatások / Folyószámla-kivonat 

Az  egyházi  jogi  személy  a  NAV-nál  bejelentett  törzsadatait  a  www.magyarorszag.hu 
honlapon  Ügyintézés  lapfülön  az  EBEV-szolgáltatások  között  Szolgáltatások  /  Törzsadatok 
címszó  alatt  kérheti  le.  Ez  tartalmazza  a  bejelentett  képviselők,  székhely,  telephely, 
tevékenységek, stb. adatait. 

13.7

 

Statisztikai számjel 

Az  adószámmal  rendelkező  jogi  személyek  statisztikai  számjele,  neve,  címe  az  alábbi 
internetes oldalon lekérdezhető: 

http://www.ksh.hu/apps/vb.szlek.main1 

A lekérdezéshez az adóalany adószámának első 8 számjegyét kell megadni. 

2012. május hóban a Központi Statisztikai Hivatal, a 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet alapján 
– a 2012. január 1-jén hatályos, az egyházakról szóló törvényre hivatkozva – megváltoztatta 
az egyházi szervezetek statisztikai számjelében az ún. gazdálkodási forma osztályozás szerinti 
jelölést (GFO-kód). A módosításról nem adott értesítést sem az egyházaknak, sem az érintett 
belső egyházi jogi személyeknek (egyházközségeknek, egyházi intézményeknek). 

Az  új  besorolás  szerint  a  minisztériumnál  regisztrált  egyházakon  (esetünkben  a 
Magyarországi Evangélikus Egyházon) kívül minden belső egyházi jogi személy 559 Egyéb 
egyházi  szervezet  lett.  Jelenleg az összes evangélikus egyházközség és intézmény is  ebbe  a 
kategóriába került. 

Bár a számjel változása a mindennapi életben nem okoz problémát, mégsem a valós helyzetet 
tükrözi,  s  –  különösen  intézmények  esetén  –  gondot  jelenthet  pályázatok  esetében, 
amennyiben a jelzés nem a valós intézményi formára utal. 

Javasoljuk,  hogy  mind  az  intézmények,  mind  az  egyházközségek  kérjék  a  GFO-kóduk 
megváltoztatását
  a  Statisztikai  Hivataltól  a  megfelelő  formára.  Intézmények  esetén  ez  az 
552 Elsődlegesen közfeladatot ellátó belsőegyházi jogi személy”, egyházközségek esetén 
pedig „553 Elsődlegesen vallási tevékenységet végző belső egyházi jogi személy”. 

A  besorolás  megváltoztatását  a  NAV  megyei  adóigazgatásainak  Adóalany-nyilvántartási 
osztályára  küldött  kérelemmel  lehet  kérni.  A  kérelemhez  csatolni  kell  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  által  kiállított  jogi  személyiségről  szóló  igazolást  (amit  az  országos 
irodától lehet beszerezni). 

background image

G/172-1/2015. 

90 

 

Elsősorban  az  egyházközségek  esetében  tapasztalható,  hogy  az  egyházközségek  NAV-nál, 
illetve az MVH-nál bejelentett neve nem egyezik az általánosan használt névvel. Ez az eltérés 
a pályázatoknál szintén problémát jelenthet, de más esetben is gondot okozhat. 

Több  esetben  találkozhatunk  „Lelkészi  Hivatal”  vagy  „Evangélikus  Egyházközség” 
megnevezéssel,  illetve  más,  eltérő  formákkal.  Javasoljuk,  hogy  ezeket  a  regisztrációkat  is 
ellenőrizzék az egyházközségek (pl. a NAV törzsadatok lekérésével, ellenőrzésével). Eltérés 
esetén az erre rendszeresített XXT201 nyomtatványon (2015-ben a 15T201 nyomtatványon) a 
jogi személyiség igazolás alapján, azzal egyezően jelentsék be a pontos nevüket, de akár ezzel 
együtt címüket, képviselők személyét, stb. is, amennyiben azokban – a bejelentett adatokhoz 
képest – változás következett be, vagy pontatlanok. 

 

 

Jó munkát kívánunk! 

background image

G/172-1/2015. 

91 

 

Tartalomjegyzék 

2015. évi offertóriumok időpontjai: ................................................................................................ 2 

Javasolt illetményemelés, bérkompenzáció ..................................................................................... 3 

2.1 

Javasolt illetményemelés. ........................................................................................................ 3 

2.2 

Minimálbér 2015. .................................................................................................................... 3 

2.3 

A költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottainak 2015. évi 

kompenzációjáról szóló 349/2014.(XII.29.) Korm. rendelet............................................................... 4 

A rendelkező nyilatkozat a befizetett személyi jövedelemadó  1 + 1 %-ról ................................... 4 

Az adóhatóság részére 2014. évről teljesítendő adatszolgáltatás .................................................... 5 

4.1 

1408 havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb 

adatokról .............................................................................................................................................. 5 

4.2 

Összesített igazolás kiállítása .................................................................................................. 5 

4.2.1 

14M30 A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó 

bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához ................................................................................... 6 

4.2.2 

Igazolás a magánszemély részére a levont személyi járulékokról illetve a munkáltató, 

kifizető által befizetett járulékokról............................................................................................... 10 

4.3 

Adónyilatkozat (1453ADO) .................................................................................................. 11 

4.4 

Egyszerűsített bevallás (1453NY) ......................................................................................... 12 

4.5 

Munkáltatói adómegállapítás................................................................................................. 13 

4.6 

NYENYI adatszolgáltatás ..................................................................................................... 14 

4.7 

TAONY Nyilatkozat a társaságiadó-bevallásról az Art. 31.§ (5) bekezdés alapján ............. 14 

4.8 

Társasági adó bevallás 1429 .................................................................................................. 15 

Társasági adóval kapcsolatos kötelezettségek ............................................................................... 15 

5.1 

Gazdasági-vállalkozási tevékenység minősítése az egyházközségek esetében: .................... 15 

5.2 

A társasági adó megállapítása gazdasági tevékenységet folytató egyházközség esetén ....... 17 

Általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek ................................................................ 19 

6.1 

Alanyi adómentesség választása............................................................................................ 19 

6.2 

Fordított adózás ..................................................................................................................... 19 

6.3 

Számlán feltüntetendő adatok ............................................................................................... 20 

6.4 

Gazdasági tevékenység adójogi megítélése ........................................................................... 21 

6.5 

2015. évi változás: időszakos elszámolás teljesítési időpontja .............................................. 21 

2014. évi társadalombiztosítási jogszabályok változása................................................................ 23 

7.1 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések: ................................................................ 23 

7.1.1 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e 

szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) ................................................ 23 

background image

G/172-1/2015. 

92 

 

7.1.2 

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény ................................. 27 

7.2 

Járulék mértékek: .................................................................................................................. 28 

7.2.1 

Társadalombiztosítási járulék ........................................................................................ 28 

7.2.2 

Egészségügyi hozzájárulás ............................................................................................ 28 

7.3 

Járulékfizetés felső határa ..................................................................................................... 29 

7.4 

Nyugdíjas foglalkoztatott ...................................................................................................... 29 

7.5 

Tiszteletdíjak ......................................................................................................................... 29 

7.6 

Egyéb jogviszony .................................................................................................................. 30 

7.7 

Egyházi személyek járuléka .................................................................................................. 30 

7.8 

Betegszabadság ..................................................................................................................... 30 

7.9 

Táppénz mértéke ................................................................................................................... 31 

7.10 

Gyermekápolási táppénz ....................................................................................................... 31 

7.11 

Táppénz 1/3-a ........................................................................................................................ 31 

Szociális hozzájárulási adó (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete) ............................................. 31 

8.1 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések ................................................................. 31 

8.2 

Értelmezések ......................................................................................................................... 37 

8.2.1 

Szociális hozzájárulási adó az egyházi személyeknél ................................................... 37 

8.2.2 

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyes adókedvezmények ................. 37 

2014. évi személyi jövedelemadó változások ............................................................................... 38 

9.1 

Alapelvek, fogalmak és értelmező rendelkezések ................................................................. 38 

9.2 

Jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok.................................. 41 

9.2.1 

Jövedelem: ..................................................................................................................... 41 

9.2.2 

Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek................................ 41 

9.2.3 

Az adó megállapítása ..................................................................................................... 42 

9.2.4 

Az összevont adóalap .................................................................................................... 45 

9.2.5 

Az összevont adóalap megállapítása ............................................................................. 45 

9.2.6 

Adó mértéke .................................................................................................................. 51 

9.2.7 

Személyi kedvezmény ................................................................................................... 51 

9.2.8 

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények ............................................... 52 

9.2.9 

Az adóelőleg megállapítása, bevallása és megfizetése .................................................. 52 

9.3 

Egyes juttatások adózásának szabályai ................................................................................. 54 

9.3.1 

Egyes meghatározott juttatások ..................................................................................... 54 

9.3.2 

Béren kívüli juttatások ................................................................................................... 58 

9.3.3 

Példák ............................................................................................................................ 62 

9.4 

Adó-, járulék- és eho mentes béren kívüli juttatások ............................................................ 63 

9.4.1 

A szociális és más ellátások közül adómentes: ............................................................. 63 

background image

G/172-1/2015. 

93 

 

9.4.2 

Egyes tevékenységekhez kapcsolódó adómentesség: .................................................... 64 

9.4.3 

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: ..................................................... 64 

10 

Egyéb adók, hozzájárulások ...................................................................................................... 65 

10.1 

Gépjárműadó, cégautó adó .................................................................................................... 65 

10.2 

60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet a közúti gépjárművek az egyes mezőgazdasági, erdészeti és 

halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag- fogyasztásának igazolás nélküli elszámolható 

mértékéről .......................................................................................................................................... 66 

10.3 

Rehabilitációs hozzájárulás ................................................................................................... 67 

10.4 

Baleseti adó ........................................................................................................................... 67 

10.5 

Illetékek ................................................................................................................................. 68 

10.6 

Helyi adók ............................................................................................................................. 68 

11 

Sajátos egyházi szabályozás ...................................................................................................... 69 

11.1 

Kistelepülési illetménypótlék ................................................................................................ 69 

11.2 

Gyülekezetek működési támogatása ...................................................................................... 69 

11.3 

Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap .......................................................................... 70 

11.3.1 

Az Alap feladata ............................................................................................................ 70 

11.3.2 

Az Alap tagjai és felépítése ........................................................................................... 70 

11.3.3 

Az Alap bevételei .......................................................................................................... 71 

11.3.4 

Az Alap szolgáltatásai ................................................................................................... 71 

11.3.5 

Eljárások ........................................................................................................................ 74 

11.3.6 

Szolidaritási alapba teljesítendő havi bevallás .............................................................. 75 

11.3.7 

Éves bevallás ................................................................................................................. 77 

11.3.8 

Kifizetések egyes szabályai ........................................................................................... 77 

11.3.9 

Járulékfizetés ................................................................................................................. 78 

11.4 

Egyház tartási kötelezettsége ................................................................................................. 79 

11.5 

Útiköltség-térítés elszámolása ............................................................................................... 81 

11.6 

Betegszabadság – lelkészek részére ...................................................................................... 81 

11.7 

Lelkész helyettesítése ............................................................................................................ 82 

12 

Hittanoktatás .............................................................................................................................. 82 

12.1 

Hittanoktatási támogatás ....................................................................................................... 82 

12.2 

A hittanoktatási támogatás felhasználása, elszámolása ......................................................... 82 

12.3 

Hitoktatói díj a személyi jövedelemadó és járulék bevallásban ............................................ 83 

12.4 

Hitoktatói díj a lelkészi nyugdíjjárulék bevallásban.............................................................. 83 

12.5 

Teljesítésigazolás................................................................................................................... 84 

12.6 

Útiköltség-térítés ................................................................................................................... 84 

12.6.1 

Saját vagy házastárs tulajdonában lévő gépkocsival ellátott hitoktatás......................... 84 

background image

G/172-1/2015. 

94 

 

12.6.2 

Egyházközség tulajdonában lévő, vagy az egyházközség által üzemben tartott 

gépkocsival történő hitoktatás ....................................................................................................... 85 

12.6.3 

Bérlettérítés ................................................................................................................... 85 

12.6.4 

Útiköltség-átalány ......................................................................................................... 85 

13 

Adóhatósági bevallások, adatszolgáltatások, egyéb információk ............................................. 85 

13.1 

1508 Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb 

adatokról ............................................................................................................................................ 85 

13.2 

1501 Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben ...................... 87 

13.3 

Bejelentés biztosítottakról ..................................................................................................... 87 

13.4 

NY Nyilatkozat a nulla értékű bevallás kiváltásáról ............................................................. 88 

13.5 

Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 ......................................... 88 

13.6 

Adófolyószámla..................................................................................................................... 89 

13.7 

Statisztikai számjel ................................................................................................................ 89 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2021. április »
április
HKSzeCsPSzoV
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930