2005. évi IV. törvény az egyház szervezetéről és igazgatásáról

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS

IGAZGATÁSÁRÓL

ELSŐ RÉSZ

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

Az egyházközség meghatározott területen működő, a

saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige
hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk
gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége.

2. §

(1)

A Magyarországi Evangélikus Egyház minden

egyházközsége  jogi  személy.  Az  egyházközség  területi
határait  az  egyházmegyei  közgyűlés  állapítja  meg.
Magyarország  minden  lakóterülete  területi,  közlekedési
vagy  nemzetiségi  szempontok  alapján  valamelyik
egyházközség  része.  Az  egyházközség  székhelye  az
egyházmegyei  közgyűlés  által  jóváhagyott  és  a  hivatalos
országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és
adminisztratív központ.
(2)  Az  egyházközségnek  saját  lelkésze,  önálló  döntéshozó
és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van,
és istentiszteleti hellyel rendelkezik.

3. §

(1) Az egyházközséget megilleti az önkormányzás

joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja,
egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket
hozhat  létre.  Az  egyházközség  kötelessége,  hogy  saját
területén  az  egyházi  szolgálat  feltételeit  biztosítsa,  ennek
érdekében  köteles  megalakítani  önkormányzati  testületeit,
megválasztani  tisztségviselőit,  gondoskodni  a  szükséges
anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről.
(2)  Az  egyházközségnek,  mint  a  Magyarországi
Evangélikus  Egyház  részének  joga,  hogy  részt  vegyen
annak

törvényhozásában,

kormányzásában

és

igazságszolgáltatásában.  Ezt  a  jogát  a  törvényben
meghatározott  tagjai  és  küldöttei  révén  gyakorolja  úgy,
hogy  közvetlen  vagy  közvetett  képviselettel  jelen  van  az
egyházmegyei,  egyházkerületi  és  országos  igazgatási  és
jogszolgáltatási  szinteken,  azok  választási  és  döntési
folyamataiban,  és  a  zsinat  munkájában.  Fentiek  teljesülése
érdekében  joga  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
életének  egészét  és  részterületeit  ismerni,  beleszólni
kérdéseibe  és  döntéseibe,  illetőleg  kötelessége  arányos
mértékben  részt vállalni  az  egyház  egészének  feladataiból,
gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél
a  szervezett  lelkészi  állások  számát,  az  egyházközségi
tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét
kell lehetőség szerint figyelembe venni.
(3)  Az  egyházközségek  joga  a  székhely  és  az  evangélikus
egyházközség  megjelölésen  túl  –  az  egyházmegyei
közgyűlés  jóváhagyását  követően  –  választott  név
használata.
(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a
hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza.
(5)  Az  anyakönyvek,  az  egyházközségi  nyilvántartások
vezetése,  az  irattár  és  levéltár  kezelése,  az  értéktárgyak
őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal
feladata.  A  lelkészi  hivatal  ügyrendjét  egyházközségi
szabályrendelet

szabályozza.

hivatal

előírásos

Módosította a 2019. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. július 15-től.

működéséért az egyházközség elnöksége a felelős.

4. §  (1)  Az  újonnan  alakult  egyházközség  a  szerveződés
időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor
is,  ha  az  egyházközséget  meghatározó  követelmények
mindegyikét  még  nem  teljesíti,  amennyiben  azt  az
egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja.
(2)

Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek

nem tud eleget tenni vagy a felettes egyházkormányzati
szint

számvevőszéke

kezdeményezi

önállóság

megszüntetését, az egyházmegyei közgyűlés által kijelölt
egyházközség vagy egyházközségek részévé válik. A
döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.

II. fejezet

Az egyházközség részei

Általános rendelkezések

5. § (1)

Az egyházközség részekre (egyházakra)

tagolódhat,  de  az  egyházközségi  jogok  és  kötelességek
tekintetében egyetlen egységként szerepel.
(2)  A  szervezettség  mértéke  szerint  az  egyes  részek
lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház
és szórvány.
(3)  Amennyiben  az  egyházközség  része  a  meghatározó
feltételeknek  nem  tud  eleget  tenni,  az  egyházközség
közgyűlése  dönt  jellegének  megváltoztatásáról,  amelyet  az
egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.
(4)

Amennyiben az egyházközség bármely részének

valamely

joga

gyakorlásához vagy kötelezettsége

teljesítéséhez a hatályos magyar jog szabályai szerint
szükséges a jogi személlyé válása, a szolgálati út
betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi
személlyé nyilvánítását országos szabályrendelet alapján.

Anyaegyház

6. §  (1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az
egyházközség  székhelye  van,  és  amelyhez  legalább  egy
leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.
(2)  Az  anyaegyház  kötelessége,  hogy  az  egyházközséghez
tartozó  leány-  és  fiókegyházakat,  illetve  a  szórványokat
gondozza és segítse.

Társegyház

7. §  (1)  A  társegyházak  a  társult  egyházközség  társulási
egyezménnyel  létrehozott  részei,  melyek  egymással
egyenrangúak.
(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de
külön  felügyelőjük,  presbitériumuk  és  tisztségviselőik
vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással
rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak,
kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket.

Leányegyház (filia)

8. §  A  leányegyház  az  egyházközség  azon  része,
amelynek  nincs  önálló  lelkésze  és  felügyelője,  de
presbitériummal  (élén  gondnokkal),  önálló  gazdálkodással
és  saját  istentiszteleti  hellyel  rendelkezik.  Az  anyaegyház
gondozása  alatt  áll,  gazdálkodását  az  anyaegyház
számvevőszéke is ellenőrzi.

Módosította a 2011. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

Módosította a 2022. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től.

Fiókegyház

9. §  (1)  A  fiókegyház  az  egyházközség  azon  része,
amelynek  nincs  önálló  lelkésze,  felügyelője,  presbitériuma
és  gazdálkodása,  általában  saját  istentiszteleti  hellyel  sem
rendelkezik,  de  a  helyi  ügyek  intézésére  és  szervezésére
gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot
delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll.
(2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját
elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyűlés dönt.

Szórvány

10. § (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi
egyházközségi

szervezet

és

gazdálkodás

nélkül

egyházközségi tagok élnek.
(2) A szórvány a megfelelő feltétel teljesítésével, saját
elhatározásából fiókegyházzá szerveződhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyűlés dönt.

III. fejezet

Külön szabályozást igénylő egyházközségek

Újonnan alakult egyházközség

11. § (1)

Újonnan alakuló egyházközség az az

egyházközség,

amelyik

társ-,

illetve

leányegyház

önállósodásával, korábban több egyházközséghez tartozó
részek egyesítésével, nagy lélekszámú egyházközség
részekre

válásával

vagy

korábbi

egyházközségek

társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre.
(2)

egyházközség

alakulásához

illetékes

egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása
szükséges. Egyházi érdekből az egyházmegyei közgyűlés
az

egyházkerületi

közgyűlés

jóváhagyásával

új

egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben
az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó
közösség közgyűlését.
(3)  Az  egyházközség  megalakulásakor  meg  kell  határozni
azt az időpontot, ameddig az egyházközséget  meghatározó
feltételeket  biztosítani  kell.  Amennyiben  ez  nem  történik
meg,  az  alakulás  előtti  helyzet  áll  vissza,  illetve  az
egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról.

Társult egyházközség

12. §  Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben
a  lelkészi  szolgálat  célszerűbb  beosztása,  gazdasági  vagy
egyéb  szempontok  miatt  korábbi  egyházközségek  vagy
újonnan  alakult  egyházközség  társegyházai,  illetve  egy
egyházközség  társult  viszonyra  lépett  részei  közösen
tartanak  fenn  lelkészi  állást,  és  ezt  a  társulást  nevükben  is
hordozzák.

13. §  (1)  A  társulást  az  abban  érintett  közgyűlések
határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a
közgyűléseken  az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő,
illetve  azok  helyettesei  elnökölnek.  A  társulást  az
egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá.
(2)  A  társult  egyházközségek  részei  közös  lelkészi  állást
tartanak  fenn.  A  társulásban  résztvevők  a  társegyházak
számára  külön  választanak  saját  hatáskörű  felügyelőt  és
tisztségviselőket.  A  felügyelők  közül  az  egyik  egyúttal  a
társult  egyházközség  közös  felügyelője,  míg  a  másik
(illetve a többi) másodfelügyelő.
(3)  Az  egyházközségi  közgyűlések  –  a  társulás
kimondásakor  –  társulási  egyezményben  meghatározzák  a

társult egyházközség

a) székhelyét,
b) lelkészének díjlevelét,
c)  anyagi  fenntartásához  szükséges  hozzájárulás
mértékét,
d)  közgyűlése  és  presbitériuma  összehívása  módját  és
minimális gyakoriságát,
e)  presbitériumába  a  társegyházak  által  küldött  tagok
számát,  valamint  a  presbitérium  hatáskörébe  tartozó
kérdéseket,
f)  a  felügyelőjének  és  másodfelügyelőjének  (illetve
másodfelügyelőinek) hatáskörét,
g) elnökségének hatáskörét.

14. § A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik
ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.

Szórványegyházközség

15. §  (1)  Szórványegyházközség  az  az  egyházközség,
amelyben  az  egyházközségi  tagok  számának  több  mint  60
százaléka szórványokban él.
(2)  A  szórványegyházközség  jogosult  azokra  a
támogatásokra,  melyeket  a  szórványokkal  rendelkező
egyházközségek segítésére hoznak létre.

IV. fejezet

Az egyházközség önkormányzati testületei

Egyházközségi közgyűlés

16. § (1)

A közgyűlés az egyházközség legfőbb

döntéshozó  testülete,  amely  az  egyházközség  nagykorú
tagjaiból áll.
(2)  A  közgyűlésnek  hivatalból  tagja  az  egyházközség
összes  tisztségviselője.  Távolmaradásuk  esetén  kötelesek
magukat kimenteni.
(3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő, vagy
több  istentiszteleti  hellyel  rendelkező  egyházközségek
esetében  az  egyházközség  részeiben  külön-külön  is
megtartható.

Ebben az esetben a részközgyűlések

szavazatait  összesíteni  kell.  A  részközgyűlések  esetében
minden  közgyűlési  tag  szavazati  jogával  egy  kérdésben
csak egyszer élhet.

17. §  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal
össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és
az  egyházközségi  felügyelő  hívja  össze,  kivéve  azokat  az
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Azokban  az
egyházközségekben,  ahol  képviselő-testület  működik,  az
évenkénti  közgyűlést  a  képviselő-testület  nyilvános  ülése
helyettesítheti.
(2)  A  közgyűlési  tagok  egytizedének  írásban  előterjesztett
kérelmére  az  elnökség  köteles  3  héten  belüli  időpontra
közgyűlést összehívni.
(3)  A  közgyűlési  tagok  jogosultak  a  döntéshez  szükséges
iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve
előzetesen írásos hozzászólást benyújtani.
(4)  Az  egyházközségi  közgyűlést  az  egyházközség
elnökségének  tagjai  vezetik,  kivéve  azokat  az  eseteket,
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei
elnökség tagjainak biztosítja.
(5)  A  határozathozatal  rendjét  külön  törvény  szabályozza.
A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit

Az első mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos:

2012. szeptember 28-tól.

és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti.
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az
elnökségnek,  a  jegyzőnek  és  2  jelen  lévő,  erre  a  feladatra
felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.

18. §  (1)

Az egyházközségi közgyűlés kizárólagos

hatáskörébe tartoznak az egyházközség életének legfőbb
jelentőségű kérdései:

a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét,
a  presbitérium  és  a  képviselő-testület  tagjait,  valamint
az  általános  tisztújítás  alkalmával  minden  egyéb
nemlelkészi  tisztségviselőt,  a  jelölőbizottság  és  a
számvevőszék  tagjait.  Az  egyházközség  egyes  részei
saját

tisztségviselőiket

és

presbitereiket

részközgyűlésükön maguk választják.
b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz
létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket
kezdeményezi.
c) Határoz az egyházközség szervezeti jellegének
átminősítéséről,

és

ezeket

jóváhagyásra

egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.
d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről.

(2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még
a következő kérdések:

b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról,
eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről
a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az
ingatlanok

tulajdonjogának

változásához

egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges.
c)

Évenként

meghallgatja

és

megvitatja

egyházközség

lelkészének

és

presbitériumi

megbízottjának jelentését az egyházközség lelki és
anyagi helyzetéről.
d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot.
e)

Küldő jogával él az egyházmegyei közgyűlési

küldöttek megválasztásakor.
f)  Rendkívüli  választás  esetén  megválasztja  –  a
felügyelő  kivételével  –  az  egyházközség  nemlelkészi
tisztségviselőit,  illetve  a  jelölőbizottság  és  a
számvevőszék tagjait.

Egyházközségi képviselő-testület

19. §  Az  egyházközség  választott  testülete  a  képviselő-
testület  (képviseleti  közgyűlés),  amelyet  a  közgyűlés
választ  konfirmált  tagjai  közül.  Az  egyházközségi
képviselő-testület  a  közgyűlés  feladatait  látja  el,  kivéve  a
közgyűlés

kizárólagos

hatáskörébe

utalt

ügyeket.

Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg.

20. §  (1)  Egyházközségi  képviselő-testületet  azokban  az
egyházközségekben  kell  választani,  ahol  az  egyházközségi
tagok  száma  a  4000-t  meghaladja.  Azokban  az
egyházközségekben  is  lehet  képviselő-testületet  választani,
ahol  az  egyháztagok  száma  ennél  kisebb.  A  képviselő-
testület  tagjainak  száma  50-nél  kevesebb  nem  lehet.  Az
anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő-
testülete  az  egyházközség  részeinek  presbitériumaiból,
valamint  választott  tagokból  tevődik  össze.  A  képviselők
számának  meghatározásánál  az  egyházközségi  tagok
számbeli megoszlását kell figyelembe venni.

Hatályon kívül helyezte a a 2017. évi VIII. törvény 5. §-a. Hatályos: 2018.

január 1-től azzal, hogy hogy a folyamatban lévő lelkészválasztási

ügyekben a megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013.

november 30-tól.

(2)  A  társult  egyházközségek  létszámuktól  függetlenül
közös  képviselő-testületet  alakíthatnak  a  közös  ügyek
intézésére.  Az  ilyen  képviselő-testületek  hatásköre  csak  a
társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki.
(3)  Az  egyházközségi  képviselő-testületnek  hivatalból
tagjai  a  presbitérium  tagjai.  A  képviselő-testület  választott
tagjainak  száma  meg  kell,  hogy  haladja  a  presbitérium
létszámát.
(4)  A  képviselő-testület  azon  tagját,  aki  az  írásban
összehívott  képviselő-testület  üléséről  –  egy  választási
cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad,
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

21. §  (1)

Az egyházközségi képviselő-testületet az

egyházközség  elnöksége  hívja  össze,  az  egyházközségi
presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei
elnökségnek biztosítja.
(2)  Az  egyházközségi  képviselő-testület  ülései  az
egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak.
(3)  Minden  egyéb,  nem  szabályozott  kérdésben  a
közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egyházközségi presbitérium

22. § (1) Az egyházközségnek, illetve részeinek általános
hatáskörű képviseleti testülete a presbitérium, amelyet a
közgyűlés választ konfirmált tagjai közül.
(2)

A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség

valamennyi  lelkésze,  az  egyházközségi  felügyelő  és
másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma
hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott
lelkész  tanácskozási  joggal  vesz  részt  a  presbitérium
ülésein.
(3)  A  presbitérium  azon  tagját,  aki  az  írásban  összehívott
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről,
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

23. §  (1)  A  presbitériumot  szükség  szerint,  de  évente
legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az
egyházközségi  elnökség  hívja  össze,  kivéve  azokat  az
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Leányegyházban  a
presbiteri  ülést  a  lelkész  és  a  leányegyház gondnoka  hívja
össze.

Társult

egyházközségek

presbitériumának

összehívását a társulási egyezmény szabályozza.
(2) A presbitérium tagjai egynegyedének írásban
előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli
időpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő
írásban kezdeményezheti az egyházmegyei elnökségnél
általa

vezetett

presbiteri

ülés

összehívását.

egyházmegyei  elnökség  –  az  egyházkerületi  elnökség
egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról.
(4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről
a  presbitérium  tagjait  tájékoztatni  kell.  A  presbitérium
tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni
vagy  szóbeli  tájékoztatást  kérni,  illetve  előzetesen  írásos
hozzászólást benyújtani.
(4a)

Az egyházközségi presbitérium ülése nem nyilvános.

(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség
elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei
elnökség tagjainak biztosítja.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

június 30-tól.

Beiktatta a 2014. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2015. július 1-től.

(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell
vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2
jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie.

24. § Az

egyházközségi

presbitérium

hatáskörébe

tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a
közgyűlés, illetve a képviselő-testület hatáskörébe utalva,
így különösen az alábbiak:

a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi
életének szervezésében, irányításában és felügyeletében.
E  célból  bizottságokat  hozhat  létre,  amelyek  a
presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak,
javaslataikat  a  presbitérium  hagyja  jóvá, munkájukért a
presbitérium felelős.
b)  Eljár  az  egyházközségi  lelkészi  állás  betöltésénél  a
törvény  előírásai  szerint,  és  dönt  a  helyettes  lelkész
javadalmazásáról.
c)  Előkészíti  az  egyházközségi  közgyűlést,  illetve  a
képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve
a képviselő-testületi ülés határozatait.
d)

Magasabb

egyházkormányzati

szintek

tisztségviselőinek megválasztása előtt az egyházközség
nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak.
e)

Tárgyalja és - az egyházközségi számvevőszék

jelentésének  meghallgatását  követően  -  elfogadja  az
éves költségvetést és beszámolót.
f)  Intézkedik  az  egyházi  épületek  és  egyéb  ingatlanok
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása
ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről,
a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül.
g)  Dönt  az  egyházközségi  alkalmazotti  álláshelyek
létesítéséről  és  a  bérezésről.  Határozatlan  idejű
megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak.
h)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet
másképp  nem  rendelkezik,  megválasztja  az  igazgató
lelkészt.
i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait.
j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival
kapcsolatos feladatait
k)

Gyakorolja a magasabb egyházkormányzati szintek

elnökségének megválasztásakor az egyházközséget
megillető szavazati jogot.

Egyházközségi elnökség

25. § (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó
testülete az elnökség, feladata az egyházközség életének
irányítása.
(2)

Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a

felügyelő,  akik  együttes  joggal  és  felelősséggel  vezetik  és
képviselik  az  egyházközséget,  és  annak  összes  ügyeit
egyetértőleg  intézik  az  erre  vonatkozó  egyházközségi
szabályrendelet szerint.
(3)  Az  egyházközségi  elnökség  lelkészi  tisztségviselője  az
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott,  vagy  oda
kiküldött – helyettes – lelkész.
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  felelős  a  presbitériumi,  a
közgyűlési,

illetve

képviselő-testületi

határozatok

végrehajtásáért.

26. § Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések előtt

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013.

november 30-tól.

Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

június 30-tól.

Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

kibővített  elnökségi  ülést  lehet  tartani,  amelynek  tagjai  az
elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői.

27. §  (1)  Az  elnökség  irányítja  az  egyházközségi
tisztségviselők  szolgálatát  és  vezeti  a  presbitérium,  a
közgyűlés  és  a  képviselő-testület  munkáját.  Építi  a
gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét.
(2)  Az  elnökség  felelős  az  egyházközség  egész
háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy

a)  az  egyházközségi  számadások  és  költségvetések  az
előírásoknak megfelelően készüljenek el,
b)  az  egyházközség  teljesítse  adminisztratív  és  anyagi
kötelezettségeit,
c)  az  egyházközségi  gazdálkodás  a  költségvetéseknek
megfelelően folyjék,
d)  az  egyházközség  megszerezze  az  egyházi  felettes
testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre
nézve az egyházi törvények rendelkeznek.

(3)  Az  alkalmazottak  és  a  munkaviszonyban  álló
nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a
munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  a  vonatkozó
jogszabályokban  előírt  módon  gyakorolják  utalványozási
jogukat.

28. §  (1)  Azokban  az  egyházközségekben,  ahol  2  vagy
több  gyülekezeti  lelkész  szolgál,  a  gyülekezeti  lelkészek
közül  az  egyik  igazgató  lelkész.  Az  igazgató  lelkész  az
egyházközségi elnökség lelkészi tagja.
(2)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet
másként  nem  rendelkezik,  az  igazgató  lelkészt  a
presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól.
Az  igazgató  lelkész  e  tisztségre  újraválasztható.
Amennyiben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a
választásig  az  adott  egyházközségben  végzett  szolgálatára
nézve  legidősebb  lelkész  látja  el  az  igazgató  lelkészi
feladatokat.
(3)  Ahol  törvény  az  egyházközségi  elnökség  lelkész  tagját
említi,  ott  többlelkészes  egyházközségben  az  igazgató
lelkész értendő.
(4)  Az  igazgató  lelkész  helyettesítéséről  az  egyházközség
szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

29. §  (1)  Az  igazgató  lelkész  az  egyházközség  felelős
lelkésze.  Felelős  az  egyházközségben  folyó  minden
tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt
egyházi tevékenységében felügyeli.
(2) Az igazgató lelkész

gondoskodik

egyházközség

gyülekezeti

alkalmainak folyamatos ellátásáról,
b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben,
c)

felügyelővel

egyetértésben

irányítja

presbitériumot,
d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését.

(3)  Az  egyházközség  területén  az  igazgató  lelkész
engedélye  nélkül  –  a  hivatalosan  eljáró  esperesen  és
püspökön,  illetve  ezek  megbízottain  kívül  –  senki  egyházi
szolgálatot  nem  végezhet,  kivéve  haldoklónál  és
szükségkeresztelésnél.

30. §  (1)  Az  egyházközségi  felügyelő  az  a  rendezett
életvitelű  konfirmált  egyházközségi  tag,  akit  az
egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy  – a
lelkésszel együtt – az egyházközség vezetője legyen.
(2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni
az  egyházközség  működésének  feltételeire,  segíteni  a
gyülekezeti  munkát,  figyelemmel  kísérni  és  irányítani  a
személyi,  anyagi  és  jogi  természetű  ügyek  intézését.

Kezdeményezi  az  egyházközségi  tisztségviselők  és
alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését.
(3)  A  felügyelő  munkájának  segítésére  másodfelügyelő
választható,  aki  a  felügyelő  helyettese  is.  Ahol  nincs
másodfelügyelő,  a  felügyelő  helyettese  a  gondnok,  ennek
hiányában a jegyző.

31. §  (1)  A  társegyházi  felügyelő  a  társegyház  vezetője  a
lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt.
(2)  A  társegyházi  felügyelő  hatásköre  a  társegyház  belső
ügyeiben az egyházközségi felügyelő hatáskörével  azonos.
Másodfelügyelőként  támogatja  a  társult  egyházközség
felügyelőjének munkáját.

V. fejezet

Az egyházközség tisztségviselői

32. §  (1)  Az  egyházközségi  közgyűlés  az  önkormányzati
feladatok  ellátására  és  az  egyházközség  működésének
biztosítására  tisztségviselőket  választ.  Az  egyházközség
kötelessége  gyülekezeti  (parókus)  lelkészt,  felügyelőt,
gondnokot,  számvevőszéki  elnököt,  jegyzőt,  pénztárost,  és
lehetőség  szerint  kántort  választani.  Szükség  szerint
egyházközségi

szabályrendeletben

meghatározott

feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat.
(2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az
egyházközségi  részek  a  vonatkozó  törvények  szerint
önállóan  választanak  vagy  választhatnak  tisztségviselőket,
akik  hatáskörüket  az  egyházközség  illetékes  részében
gyakorolják,  és  akik  az  egyházközségi  presbitériumnak
hivatalból  tagjai.  Feladatkörükről  és  jogaikról  az
egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet.

33. §  A  gondnok,  a  pénztáros,  illetve  az  egyéb
tisztségviselők  feladatkörét,  illetve  a  kántori  szolgálatot
alkalmazottak,  munkaviszonyban  álló  tisztségviselők,
illetve  önkéntes  munkások  is  elláthatják.  A  kántori
szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni.

Lelkészi tisztségviselők

34. §  Az  egyházközség  lelkészi  tisztségviselője  az
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott  lelkész  vagy
oda kiküldött helyettes lelkész.

35. §  Az

egyházközség

lelkészi

tisztségviselőjének

feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint
minden olyan feladat, amivel az egyházközségi közgyűlés,
képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza.

Nemlelkészi tisztségviselők

36. §  (1)  A  gondnok  az  a  rendezett  életvitelű  közgyűlési
tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  meghatározott
időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és
dologi természetű ügyeinek intézésére választ.
(2)  Különböző  feladatok  elvégzésére  feladatkörük
meghatározásával több gondnok is választható.

37. §  (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag,
akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész
munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének
és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása
6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés
másképp nem rendelkezik.
(2)  Az  egyházközségben  folyó  egyházzenei  szolgálat
kérdéseit külön törvény szabályozza.

38. §

(1) Az egyházközségi számvevőszéki elnök az a

rendezett

életvitelű

egyházközségi

tag,

akit

egyházközségi közgyűlés választ, hogy a 3-7 tagú,
választott

számvevőszékkel

egyházközség,

egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve
szükség esetén eljárjon.
(2)  Az  egyházközségi  számvevőszéki  elnök  irányítja  az
egyházközségi  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez
valamennyi  eljárási  cselekményt.  Az  egyházközségi
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében
határozza meg.

39. §  Az  egyházközségi  jegyző  az  a  rendezett  életvitelű
közgyűlési  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  választ,
hogy  a  közgyűlések,  képviselő-testületi  ülések,  valamint  a
presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse.

40. §  Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű
egyházközségi  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés
választ,  hogy  az  egyházközség  pénzkezelését  és  gazdasági
ügyintézését végezze.

Egyéb tisztségviselők

41. §  Az  egyházközségi  közgyűlés  bizonyos  feladatok
ellátására  egyéb  tisztségviselőket  (gyülekezeti  munkatárs,
hitoktató,  pedagógus,  jogtanácsos,  könyvtáros,  levéltáros
stb.)  is  választhat.  Feladatkörüket  és  megbízatásuk  idejét
egyházközségi szabályrendelet határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYHÁZMEGYE

VI. fejezet

Általános rendelkezések

42. §  Az  egyházmegye  meghatározott  területen  levő
egyházközségek  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri,
szolgálati  és  gazdasági  közösségük  megélésének  színtere.
Az  egyházmegye  kérheti  önálló  jogi  személlyé
nyilvánítását.

43. §  (1) Az egyházmegye

a) összefogja a területén lévő egyházközségeket, segíti
és szervezi közös alkalmaikat,
b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi
szolgálatokat,
c) felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat
zavartalanságát.

(2)  Működése  érdekében  megválasztja  önkormányzati
testületeit  és  tisztségviselőit,  és  meghozza  azokat  a
szolgálati,  gazdasági,  szervezeti  és  szervezési  döntéseket,
amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső
önkormányzatának  és  jogi  önállóságának  sérelme  nélkül  –
érintik.

44. §  Az  egyházmegye  adminisztrációs  központja  az
esperesi  hivatal.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési
feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.

45. §  (1)

Az egyházközségek elnevezését és az

egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván,
s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában
közzéteszi.
(2) Egyházközségeknek egyik egyházmegyéből másikhoz

Módosította a 2011. évi II. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. március 1-től.

való csatolásról az érintett egyházmegyei közgyűlések
véleményével

ellátott

előterjesztés

alapján

egyházkerületi közgyűlés dönt. Vitás esetben, vagy ha
különböző egyházkerületekhez tartozó egyházmegyékről
van szó, a zsinat dönt.

VII. fejezet

Az egyházmegye önkormányzati testületei

Egyházmegyei közgyűlés

46. § Az

egyházmegyei

önkormányzat

döntéshozó

testülete az egyházmegyei közgyűlés.

47. § Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörébe tartoznak
az egyházmegye életének legfőbb kérdései:

Megállapítja, és jegyzőkönyvbe foglalja az

egyházközségi  presbitériumok  által  megválasztott
esperes,  illetve  egyházmegyei  felügyelő  beiktatásának
megtörténtét,  és  meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint
meghatározza  az  esperesi  hivatal  rendjét  és  működési
feltételeit.
b)

Megválasztja az esperes és az egyházmegyei

felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a
számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait.
c)

Megválasztja

egyházkerületi

közgyűlés

egyházmegyei küldötteit.
d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit.
e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot.
f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a
számvevőszék jelentését, a bizottságok javaslatait, és
elrendeli a szükséges tennivalókat.
g) Jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelentését
az

egyházmegye

egyházközségeinek

éves

költségvetéséről és beszámolójáról.
h)

Tárgyalja

és

elfogadja

egyházmegye

presbitériumának  jelentését  az  egyházmegye  éves
költségvetéséről  és  beszámolójáról,  az  egyházmegye
kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti
elosztásáról.
i)  Egyházmegyei  intézményeket  alapít,  illetve  szüntet
meg.
j)  Jóváhagyja  az  egyházközségek  területének  és
szolgálati  viszonyainak  változását.  Az  egyházközségek
közötti  vitás  esetekben  határoz,  amely  határozata  ellen
az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni.
k)  Dönt  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és
tisztségviselőinek díjazásáról.
l)  Jóváhagyja  az  egyházközség  által  választott  név
használatát.
m)  Dönt  mindazon  ügyekben,  amelyeket  törvény  a
hatáskörébe  utal,  valamint  amelyeket  az  egyházmegyei
presbitérium  a  közgyűlés  elé  terjeszt  vagy  hatáskörébe
utal.

48. §  (1) Az egyházközségi közgyűlések az egyházmegyei
közgyűlési  küldötteiket  az  általános  tisztújítás  keretében
választják.  Egyházmegyei  közgyűlési  tagságra  csak
rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi  tag
választható,  aki  az  egyházközségi  tagság  feltételeinek
legalább 5 éve megfelelt.
(2)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  szavazati  joggal
rendelkező tagjai:

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

szeptember 30-tól.

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013.

november 30-tól.

hivatalból: az egyházmegyei presbitérium tagjai, az

egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  elnökségei,
valamint  az  egyházmegyében  szolgáló  valamennyi
gyülekezeti lelkész és másodlelkész,
b)  választás  alapján:  az  egyházmegyéhez  tartozó
egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként
egy-egy választott nemlelkész küldötte.

(3) Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejűleg
több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is
csak egy szavazati joggal rendelkezik.
(4)

Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok

mindazon  lelkészek  és  egyházmegyei  tisztségviselők,  akik
nem  tartoznak  a  (2)  bekezdés  a)  pontjának  hatálya  alá,  az
egyházmegye  zsinati  és  egyházkerületi  közgyűlési
küldöttei,  valamint  az  egyházmegye  területén  lévő,  az
egyházi  törvények  hatálya  alá  tartozó  intézmények
küldöttei.
(5)  Az  egyházmegye  elnöksége  a  napirenden  szereplő
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.
(6)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  azon  tagját,  aki  a
közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről,
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli
tag  ellen  –  ilyen  esetekben  –  az  egyházmegyei  elnökség
fegyelmi eljárást kezdeményez.

49. §  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal
össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és
az  egyházmegyei  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A
közgyűlés  tagjai  egynegyedének  írásban  előterjesztett
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni.
(2)  A  közgyűlés  nyilvános,  azon  hallgatóként  a  közgyűlés
tagjain  kívül  bármely  egyházközségi  tag  részt  vehet,  de
tanácskozási  joguk  az  egyházmegye  területén  lévő
egyházközségek

tagjainak

csak

akkor

van,

egyházközségi

meghatalmazásukat

–

melyet

egyházközségük  elnöksége  aláírt  és  az  egyházközség
bélyegzőjével  lebélyegzett  –  az  egyházmegyei  közgyűlés
megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének.
(3)  A  közgyűlésen  az  esperes  és  az  egyházmegyei
felügyelő,  akadályoztatásuk  vagy  tisztségük  üresedése
esetén  az  espereshelyettes,  illetve  a  másodfelügyelő
elnököl.
(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(5)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az
elnökségnek,  a  jegyzőkönyvvezetőjének  és  2  jelen  lévő,
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.
A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15
napon belül értesíteni kell.

50. §  Az  egyházmegye  lelki,  szellemi,  kulturális  és
gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a
közgyűlés  különböző  bizottságokat  alakíthat,  melyeknek
elnöke  a  munkaág  választott  felelőse.  A  bizottságok
együttműködnek  az  egyházmegyei  presbitériummal,  és  a
közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel
tartoznak.

Egyházmegyei presbitérium

51. § Az egyházmegye önálló hatáskörű végrehajtó és
intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium.

Módosította a 2014. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. december 30-

tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

szeptember 30-tól.

52. §  Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak
mindazok  az  ügyek,  amelyek  nem  tartoznak  az
egyházmegyei  közgyűlés  vagy  más  egyházi  testület
hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyűlés
a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak:

a)  Összeállítja  az  egyházmegye  éves  munkatervét,
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok
megvalósítását.
b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz,
és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket.
c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését.
d)  Dönt  egyházmegyei  állások  létesítéséről  és
megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei
munkások  határozatlan  idejű  megbízásáról,  valamint
javaslatot  tesz  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és
tisztségviselőinek

díjazására,

és

gyakorolja

munkáltatói jogokat.
e)  Gazdasági  döntéseket  hoz  a  közgyűlés  által
elfogadott  gazdálkodási  elvek  keretein  belül,  elfogadja
az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját.
f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves
költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az
egyházmegyei közgyűlésnek.
g)  Jóváhagyja  az  egyházmegye  egyházközségi
ingatlanainak  tulajdonjogi  változásait,  intézkedik  az
egyházmegye  tulajdonában  lévő  egyházi  épületek  és
egyéb

ingatlanok

állagmegóvása,

karbantartási

munkálatai és hasznosítása ügyében.
h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol
magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek
választása előtt.
1)

Ellátja

intézményekkel

és

azok

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.

53. § (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú
tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei
felügyelő,

másodfelügyelő,

egyházmegyei

evangélizációs és missziói felelős, az ifjúsági felelős és a
gazdasági felelős.
(2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplő
témákhoz

tanácskozási

joggal

meghívja

egyházmegyének

tárgyalt

témában

illetékes

tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg.
(3)  Az  egyházmegyei  presbitérium  azon  tagját,  aki  a
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

54. §  (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti
rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze
kell  hívni.  Az  egyházmegyei  presbitériumot  az
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.
(2)  A  presbitérium  3  tagjának  írásban  előterjesztett
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános.
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az
egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük
üresedése  esetén,  a  presbiteri  ülésen  az  espereshelyettes,
illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az
elnökség  egyik  tagjának,  a  jegyzőkönyvvezetőnek  és  egy
jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell
hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon
belül  értesíteni  kell  a  presbitérium  tagjait  és  az
egyházmegye egyházközségeit.

55. § Az egyházmegyei presbitérium képviselője évente
beszámol a presbitérium működéséről az egyházmegyei
közgyűlésen.

Egyházmegyei elnökség

56. §  (1)  Az  egyházmegye  képviseleti  és  végrehajtó
(ügyviteli)  testülete  az  elnökség.  Az  egyházmegyei
elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő.
(2)  Az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő  együtt  és
közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét,
irányítják  közigazgatását,  és  annak  összes  ügyeit
egyetértően intézik.

57. §  (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai:

a)  Építik  az  egyházmegye  közösségét  és  őrzik  annak
belső békéjét.
b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon,
hogy  az  egyházmegyében  minden  az  egyházi
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek
szerint, az egyház javára történjék.
c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői
szolgálatukat hűségesen végezzék.
d)  Összehívják  az  egyházmegyei  presbiteri  üléseket  és
közgyűléseket, és azokon elnökölnek.
e)  Jelentést  tesznek  az  egyházmegyei  közgyűlésen  az
egyházmegye  életét  meghatározó  lelki  és  közösségi
eseményekről,  az  egyházmegye  anyagi  viszonyairól,  s
ezeket a püspöknek is tudomására hozzák.
f)  Felelősek  a  presbitériumi  és  közgyűlési  határozatok
végrehajtásáért.
g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket.
h)

Eredménytelen

választási

eljárás

esetén

kezdeményezési jogkörüket gyakorolják.
i) Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei
munkásoknak.
j) Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi
hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.

(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai:

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és
felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát.
b)  Látogatják  és  ellenőrzik  az  egyházközségeket  és
egyházmegyei intézményeket.
c)  Összehívják  az  egyházközségek  lelkészeinek,
felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét.
d)  Eljárnak  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészi
állásainak

megüresedésekor

és

lefolytatják

lelkészválasztási eljárást.
e)

Feladatuk

kötelességüket

elmulasztó

tisztségviselőket először testvérileg meginteni, a
botrányos magaviseletűeket rendreutasítani, ennek
eredménytelensége

esetén

egyházmegyei

szabályrendeletben meghatározott eljárást, illetve
szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni.

58. §  Az  esperes  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészei
közül választott lelkész.

59. §  Az esperes

a)  őrködik  az  egyházmegyében  az  egyházi  szolgálat
felett,
b)  felel  az  egyházmegye  lelki  életéért  és  közösségi
alkalmaiért,
c)  pásztorolja  az  egyházmegye  lelkészeit  hivatásuk
betöltésében  és  magánéletükben,  felel  az  egyházmegye
lelkészeinek

testvéri

szeretetben

történő

együttműködéséért,
d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség

munkáját,
e) részt vesz az egyházkerületi és az országos esperesi
tanács munkájában.

60. § Az esperes az egyházmegyében

a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a
gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt,
b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit,
renovált templomait, a templomok új oltárát,
keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és
harangjait.

61. § (1)

esperes

joga

és

kötelessége

egyházközségekben  legalább  5  évenként  általános
vizsgálatot  tartani,  és  a  vizsgálatáról  az  érintett
egyházközségnek  és  a  püspöknek  jelentést  tenni.  A
vizsgálat  keretében  sor  kerülhet  a  lelkészi  életpályamodell
minősítési kollokviumára is, melynek részletes szabályairól
országos szabályrendelet rendelkezik.
(2)  Az  esperes  egyházközségében  való  vizsgálatról  az
illetékes püspök rendelkezik.

62. §  Az

esperest

akadályoztatása

esetén

espereshelyettes  helyettesíti.  Az  esperes  saját  maga  és
helyettese  akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat
ellátására  felhatalmazást  adhat  az  egyházmegye  bármelyik
gyülekezeti lelkészének is.

63. §  (1)  Az  egyházmegyei  felügyelő  –  az  esperessel
együtt  –  az  egyházmegye  felelős  vezetője.  Ügyel  az
egyházmegye

működésének

feltételeire,

segíti

egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és
irányítja a személyi, az anyagi és a jogi természetű ügyek
intézését.
(2) A közéletben az egyházmegyét lehetőleg az
egyházmegyei felügyelő képviseli.

VIII. fejezet

Az egyházmegye tisztségviselői

64. § Az

egyházi

szolgálat

egyházmegyei

összehangolására,  az  egyes  egyházközségekben  végzett
egyházi  szolgálaton  túlmutató  egyházmegyei  szolgálatok
ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ.

65. §  Minden  egyházmegyében  választandó  az  esperesen
és  a  felügyelőn  kívül  espereshelyettes,  másodfelügyelő,
gazdasági  felelős,  számvevőszéki  elnök,  egyházmegyei
evangélizációs  és  missziói  felelős,  egyházmegyei  ifjúsági
felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és
gyűjteményi  felelős.  Szükség  esetén  az  esperesi  és  a
felügyelői tisztség kivételével  egy személy két  feladatot is
elláthat.

66. §

Egyházmegyei tisztségviselőnek csak rendezett

életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve
megfelelt,  és  az  egyházmegye  területén  lévő  valamely
egyházközség választói névjegyzékében szerepel.

67. §  Az egyházmegye tisztségviselői közül az esperes, az
egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden
évben  jelentést  tesz  az  egyházmegyei  testületek  és
tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek.

Módosította a 2018. évi VII. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos:

2019. január 1-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

szeptember 30-tól.

68. §  (1)  Az  espereshelyettes  az  egyházmegye  gyülekezeti
lelkészei közül választott lelkész.
(2)  Az  espereshelyettes  feladata  az  esperes  helyettesítése
annak  akadályoztatása  esetén,  valamint  ellátja  az  esperesi
feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott
feladatokat.  Az  egyházmegyei  másodfelügyelővel  együtt
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról.

69. §  Az

egyházmegyei

másodfelügyelő

joga

és

kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak
akadályoztatása  esetén.  Az  espereshelyettessel  együtt
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az
egyházmegyei  felügyelő  feladataiból  az  egyházmegyei
szabályrendelettel átruházott feladatokat.

70. §  Az  egyházmegyei  evangélizációs  és  missziói  felelős
feladata  az  egyházmegyében  az  evangélizáció  hitébresztő
szolgálatának

segítése,

gyülekezeti

evangélizációk,

egyházmegyei  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése.
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét,
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is.

71. §  Az  egyházmegyei  ifjúsági  felelős  feladata  az
egyházmegyében  az  ifjúság  között  végzett  munka
összefogása

és

irányítása,

egyházmegyei

ifjúsági

találkozók, táborok és konferenciák szervezése.

72. §

(1) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök joga és

kötelessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye
egyházközségeiben és előbbiek intézményeiben és
gazdálkodási

egységeiben

azok

gazdálkodásának

ellenőrzését  irányítsa,  ezeket  jóváhagyásra  felterjessze,
illetve szükség esetén eljárjon.
(2)  Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  irányítja  az
egyházmegyei  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez
valamennyi  eljárási  cselekményét.  Az  egyházmegyei
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében
határozza meg.
(3)

Az egyházmegyei számvevőszéki elnök szakirányú

felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet.
(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja
az egyházmegyei gazdasági bizottságnak.

73. §  (1)  Az  egyházmegyei  gazdasági  felelős  joga  és
kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését,
valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján –
pénzkezelését is végezze.
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a
gazdasági bizottság elnöke.

74. §  A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az
évenkénti  rendszeres  gyűjtést,  véleményezi  a  Gusztáv
Adolf  Segélyszolgálati  segélyre  benyújtott  kérvényeket  az
elbírálás  előtt,  szervezi  a  szószékcserét  a  gyűjtéssel
kapcsolatban  és  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat
helyzetéről  beszámolót  készít  az  egyházmegye  közgyűlése
számára.

75. §  Az  egyházmegyei  gyűjteményi  felelős  feladata  az

Módosította a 2011. évi II. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.

március 1-től.

A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 10. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2011. március 1-től.

egyházmegyei  gyűjteményi  nyilvántartás  vezetése,  az
egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  és  intézmények
gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete,
illetve  a  gyűjtemények  szakmai  felügyeletét  ellátó
ágazatvezetőkkel való együttműködés.

76. §  Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok
(pl.

gyermekmunka,

szeretetszolgálat,

egyházzene,

tájékoztatás) ellátására további tisztségviselőket is
választhat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet
határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ EGYHÁZKERÜLET

IX. fejezet

Általános rendelkezések

77. §  Az  egyházkerület  meghatározott  területen  levő
egyházmegyék  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri,
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.

78. §  Az egyházkerület

a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és
szervezi közös alkalmaikat,
b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot,
biztosítja annak folyamatosságát,
c)

egyházigazgatási

ügyekben

elbírálja

egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket.

79. §  (1)  Az  egyházkerület  adminisztrációs  központja  a
püspöki  hivatal.  A  püspöki  hivatal  a  püspök  és  az
egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a
püspök  felelős.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési
feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.
(2)  A  püspöki  titkár  az  a  lelkész  vagy  nemlelkész,  akit  az
országos  egyház  a  püspök  segítésére,  a  püspök  döntése
alapján  alkalmaz.  Munkáját  a  püspök  rendelkezése  szerint
végzi.

80.§  Az

egyházkerületek és a hozzájuk tartozó

egyházmegyék

felsorolását

törvény

melléklete

tartalmazza.  Egyházmegyék  alakítását,  megszüntetését,
egyik  egyházkerületből  a  másikba  való  csatolását  az
illetékes  egyházmegyei  és  egyházkerületi  közgyűlések
véleményével  ellátott  előterjesztés  alapján  a  zsinat
határozhatja el.

X. fejezet

Az egyházkerület önkormányzati testületei

Egyházkerületi közgyűlés

81. §  (1)  Az  egyházkerületi  önkormányzat  döntéshozó
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés.
(2)  Ahol  jogszabály  presbitériumot  említ,  egyházkerületi
szinten a közgyűlést kell érteni.

82. §  Az  egyházkerületi  közgyűlés  hatáskörébe  tartoznak
az  egyházkerület  életének  legfőbb  kérdései,  ezek  közül
különösen az alábbiak:

Megválasztja az egyházkerület tisztségviselőit a

püspök és az egyházkerületi felügyelő kivételével, az
egyházkerületi jelölőbizottság tagjait, az egyházkerület
küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmények
igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit, valamint
jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba.
b)

Megállapítja és jegyzőkönyvbe foglalja az

egyházközségek  által  megválasztott  püspök,  illetve
egyházkerületi felügyelő beiktatásának megtörténtét, és
meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint  meghatározza  a
püspöki hivatal rendjét és működési feltételeit.
c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet.
d)  Összeállítja  az  egyházkerület  éves  munkatervét,
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok
megvalósítását.
e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és
a  jelentésre  kötelezett  egyházkerületi  tisztségviselők
jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.
f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot.
g)  Javaslatot  tesz  az  egyházkerület  költségigényével
kapcsolatosan

országos

presbitériumnak,

véleményezi az egyházmegyék támogatására biztosított
gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi
keret felhasználásáról.
h)

Ellátja

intézményekkel

és

azok

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait.
i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó
egyházmegyék közötti átcsatolásáról.
j)  Másodfokon  dönt  az  egyházközségek  közötti  vitás
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben
–  ha  törvény  másképp  nem  rendelkezik  –  első  fokon
határoz.
k)  Törvényben  meghatározott  kivételekkel  dönt  az
egyházkerület

tisztségviselőinek

díjazásáról

és

gyakorolja  a  munkáltatói  jogokat.  Dönt  egyházkerületi
állások  létesítéséről  és  megszüntetéséről,  nemlelkészi
egyházkerületi  munkások  megbízatásáról.  Ezeket  a
döntéseit  az  országos  költségvetés  által  meghatározott
keretek között hozza.

83. § (1)

Egyházkerületi közgyűlési tagságra csak

rendezett

életvitelű, konfirmált egyházközségi tag

választható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek
legalább 5 éve megfelelt.
(2) Az egyházkerületi közgyűlés szavazati joggal
rendelkező tagjai:

hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és

ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek;
b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi
és nemlelkészi küldötte.

(3)

Az egyházkerületi közgyűlés tanácskozási jogú tagjai

az egyházkerület területén lévő intézmények küldöttei, és
mindazon

egyházkerületi

tisztségviselők, akik nem

tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az
egyházkerület zsinati küldöttei.
(4)  Az  egyházkerület  elnöksége  a  napirenden  szereplő
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg.
(5)  Az  egyházkerületi közgyűlés  azon  választott  tagját,  aki
az  egyházkerületi  közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson
belül  –  3  alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.
Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

84. §  (1) A közgyűlést legalább évenként össze kell hívni.

Módosította a 2022. évi VII. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023.

január 1-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

A  közgyűlést  az  egyházkerület  elnöksége  írásban  hívja
össze.  A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  a
napirendi  pontokat.  A  közgyűlés  előtt  megfelelő  időben
meg  kell  küldeni  a  közgyűlés  napirendi  pontjaival
kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható
eldöntendő kérdéseket is.
(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett
kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli
időpontra közgyűlést összehívni.
(3)  A  közgyűlésen  általában  a  közgyűlés  tagjain  kívül
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet.
(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő,
akadályoztatásuk  vagy  hivataluk  üresedése  esetén  a
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az
elnökségnek,  a  jegyzőkönyv  vezetőjének  és  2  jelen  lévő,
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie.

Egyházkerületi elnökség

85. §  (1)  Az  egyházkerület  végrehajtó  és  képviseleti
testülete  az  elnökség.  Az  egyházkerületi  elnökség  tagjai  a
püspök és az egyházkerületi felügyelő.
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös
felelősséggel  vezetik  és  képviselik  az  egyházkerületet,
irányítják  igazgatását,  és  annak  összes  ügyeit  egyetértően
intézik.

86. §  (1)  A  püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  közös
feladatai különösen az alábbiak:

a)  Építik  az  egyházkerület  közösségét  és  őrzik  annak
belső békéjét.
b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon,
hogy  az  egyházkerületben  minden  az  egyházi
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek
szerint történjék.
c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői
szolgálatukat hűségesen végezzék.
d)  Összehívják  az  egyházkerületi  közgyűléseket,  és
azon  elnökölnek.  Jelentést  tesznek  az  egyházkerületi
közgyűlésen  az  egyházkerület  életét  meghatározó  lelki
és  közösségi  eseményekről,  az  egyházkerület  anyagi
viszonyairól.  Felelősek  a  közgyűlési  határozatok
végrehajtásáért.
e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket.
f)

(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő megosztható
feladatai különösen az alábbiak:

a)  Felügyeletet  gyakorolnak  az  egyházközségek  és  az
egyházmegyék  felett,  és  felügyelik  az  egyházkerületi
tisztségviselők szolgálatát.
b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület
területén  lévő  intézményeket  a  mindenre  kiterjedő
vizsgálat igényével is.
c)  Joguk  az  egyházközségek  lelkészei,  felügyelői  és
elnökségei értekezletének összehívása.
d)

Feladatuk

kötelességüket

elmulasztó

tisztségviselőket  először  testvérileg  meginteni,  a
botrányos  magaviseletűeket  rendreutasítani,  ennek
eredménytelensége  esetén  szükség  szerint  fegyelmi
eljárást kezdeményezni.

87. § A püspök joga és kötelessége, hogy gondot viseljen
az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire, így

Hatályon kívül helyezte a 2016. évi VII. törvény 9. § (1) bekezdése.

Hatályos: 2017. január 1-től.

különösen

a)  őrködik  az  egyház  egységén  és  azon,  hogy  az
egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére
és az egyház javára történjék;
b)  felügyel  arra,  hogy  a  lelkészek  híven  töltsék  be
szolgálatukat,  hűségesek  legyenek  az  evangélikus
egyház  biblikus  és  hitvallásos  tanításához,  és  a
keresztyén erkölcs szerint éljenek;
c)  vigyáz  az  egyházi  szolgálat  folyamatosságára  és
helyes  végzésére  az  egyházkerület  egyházközségeiben,
intézményeiben és minden területén;
d)  pásztorolja  az  egyházkerület  lelkészeit  hivatásuk
betöltésében  és  magánéletükben,  elősegíti  a  lelkészek
testvéri

szeretetben

történő

együttműködését,

tudományos és gyakorlati továbbképzését;
e) felügyeli a leendő lelkészek és más egyházi
munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait
és erkölcsi életét;
f)

felelős

azért,

hogy

egyházkerület

egyházközségeiben, egyházmegyéiben, magában az
egyházkerületben és ezek intézményeiben az egyház
törvényeit megtartsák;
g)

esperesek

esetében

ellátja

lelkészi

életpályamodell

megvalósításával

összefüggő

feladatokat.

88. § A püspök

a)  felavatja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
lelkészjelöltjeit,
b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét,
c)  felszenteli  az  egyházkerületben  a  templomokat,
intézményeket,  gyülekezeti  házakat,  orgonákat  és
harangokat,
d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus
istentiszteletek  és  liturgikus  események  rendjének
megállapításában a zsinat jóváhagyásával.

89. § A püspök felelős az egyházkerület lelkészi
szolgálatának személyi feltételeiért:

a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról,
b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről,
c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe,
d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő
teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését,
e)  dönt  valamely  külföldi  evangélikus  egyházban
felavatott lelkész szolgálatba állításáról,
f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben
szerzett  lelkészi  oklevél  birtokosa  az  Evangélikus
Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított
tárgyakból vizsgát tehessen,
g)  a  szolgálatba  állító  kérésére  közreműködik  a
lelkészek tartós szabadságolásában,
h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál
a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,
i)  figyelemmel  kíséri  a  lelkészek  által  betöltendő
másodállás,  illetve  jelentős  lekötöttséggel  járó
elfoglaltság elvállalását,
j)  feladata  segítésére  szükség  szerint  esperesi
értekezletet hívhat össze,
k)

gyakorolja az egyház törvényes rendjének és

békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34.
§ (3) bekezdésében biztosított egyetértési jogát
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén.

Beiktatta a 2018. évi VII. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2019.

január 1-től.

Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017.

január 1-től.

90. § A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház
lelkészei közül választott lelkész.

91. §

A püspököt akadályoztatása esetén, valamint

hivatalból  való  testületi  tagságában  a  püspökhelyettes
helyettesíti.  A  püspök  saját  maga  és  helyettese
akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat  ellátására
felhatalmazást

adhat

egyházkerület

bármelyik

esperesének is.

92. §  A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is
használhatja.

93. §  Az  egyházkerületi  felügyelő  a  püspökkel  együtt  az
egyházkerület

vezetője.

Ügyel

egyházkerület

működésének  feltételeire,  segíti  az  egyházkerületben folyó
lelki  munkát,  figyelemmel  kíséri  és  irányítja  a  közéleti,
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a
püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és
a  hivatali  adminisztrációt  egyházkerületi  munkájához
felhasználni.

XI. fejezet

Az egyházkerület tisztségviselői

94. §  (1)  Az  egyházkerületben  az  egyházi  szolgálat
egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és
az  egyházmegyékben  végzett  egyházi  szolgálat  segítésére,
az  önkormányzati  feladatok  ellátására,  az  egyházkerület
működésének  biztosítására  és  a  lelki,  szellemi,  kulturális
élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ.
(2)  Az  egyházkerület  tisztségviselői:  a  püspök,  az
egyházkerületi

felügyelő,

püspökhelyettes,

egyházkerületi  másodfelügyelő,  az  egyházkerületi  ügyész,
az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói  felelős,
valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati
felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány,
a  feladatkörükkel  kapcsolatos  leírás  vagy  munkaköri  leírás
rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek.
(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést
tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek.

95. §  (1)

A püspökhelyettes az egyházkerület lelkészei

közül választott lelkész.
(2)

A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a

püspök  feladataiban  való  segítés.  A  püspökhelyettes
felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt,
és tagja az országos fegyelmi tanácsnak. Egyéb feladatkörét
egyházkerületi szabályrendelet szabályozza.
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges
tájékoztatást megkapja.

96. §  Az

egyházkerületi

másodfelügyelő

joga

és

kötelessége  az  egyházkerületi  felügyelő  helyettesítése,
annak  akadályoztatása  esetén.  Ezen  kívül  ellátja  az
egyházkerületi  felügyelő  feladataiból  az  egyházkerületi
szabályrendelettel  átruházott  feladatokat.  Felügyeli  a
jegyzői  feladatok  ellátását.  Joga,  hogy  a  feladataihoz
szükséges tájékoztatást megkapja.

97. §

Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2006. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017.

január 1-től.

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2017.

január 1-től.

az  egyházkerület  jogi  vonatkozású  ügyeit  intézze,  az
egyházkerületet  jogi  természetű  ügyeiben  képviselje,  jogi
tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az
országos  fegyelmi  tanács  működésében,  és  gyakorolja
külön  törvényben  szabályozott  törvényességi  felügyeleti
jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell
rendelkeznie.

98. §  Az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói  felelős
feladata  az  egyházkerületben  az  evangélizáció  hitébresztő
szolgálatának

segítése,

gyülekezeti

evangélizációk,

egyházkerületi  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése.
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét,
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása.

99. §  A

Gusztáv

Adolf

Segélyszolgálati

felelős

véleményezi  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati  segélyre
benyújtott  kérvényeket  az  elbírálás  előtt,  és  véleményét
felterjeszti  az  országos  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati
Tanácsnak.  Beszámol  az  egyházkerületi  közgyűlésnek  a
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről.

100.§ Az  egyházkerületi  közgyűlés  bizonyos  feladatok
ellátására

egyéb

tisztségviselőket

választhat.

Feladatkörüket egyházkerületi szabályrendelet határozza
meg.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ

XII. fejezet

Általános rendelkezések

101. § A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház
egészét

érintő

döntések

meghozatalára

országos

önkormányzati testületeket, az ügyek intézésére országos
irodát hoz létre.

101/A. §

A Magyarországi Evangélikus Egyházat

törvényes képviselőként, önálló képviseleti joggal a
püspökök, az országos felügyelő és az országos iroda
igazgatója

képviselik harmadik személyekkel szemben,

valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

102. § Az országos egyház illetékes testületei igazgatási
ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak.

XIII. fejezet

A Zsinat

103. § (1)  A  zsinat  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
legszélesebb  körű  döntéshozó,  legfőbb  képviseleti  és
törvényhozó  testülete.  Irányítja,  segíti  és  felügyeli  az
egyház lelki, szellemi és anyagi életét.
(2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos
szinten a zsinat értendő.

104. § (1) A zsinat

a)  megállapítja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
hitvallásait,
b)  jóváhagyja  az  evangélikus  istentiszteleteknek  és
liturgikus  eseményeknek  a  püspöki  tanács  által

Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos 2012.

november 30-tól.

meghatározott rendjét.

(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén:

a) törvényeket alkot, határozatot hoz, nyilatkozatot és
állásfoglalást ad ki,
b) ügyel az egyházi törvények teljességére,
c)

törvényességi ellenőrzést végez az országos

szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott
esetekben  –  egyéb  szabályrendeletek  és  szabályzatok
felett,  hatályon  kívül  helyezi  az  egyházi  törvényekkel
ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat,
d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a
hiányzó szabályrendeletek megalkotására.

(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben:

a)  meghatározza  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
hazai  és  nemzetközi  ökumenikus  kapcsolatainak
alapelveit és alapvető tartalmát,
b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak
az állami, valamint civil és egyéb szervezetekkel kötött
alapvető  megállapodásait,  felhatalmazza  az  országos
elnökséget a megállapodások aláírására.

(4) A zsinat megválasztja:

a püspökök közül az elnök-püspököt és annak

helyettesét,  továbbá  az  országos  felügyelőt,  az
egyházkerületi felügyelők közül az országos felügyelő-
helyettest,  valamint  –  amennyiben  erről  a  rájuk
vonatkozó  törvény  másképpen  nem  rendelkezik  –  az
országos  egyházi  tisztségviselőket,  az  országos
számvevőszék,  az  egyházi  bíróság  és  az  országos
jelölőbizottság tagjait,
b)  a  protestáns  tábori  püspöki,  illetve  hivatalvezetői
tisztnek  evangélikus  lelkésszel  történő  betöltésénél  a
tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt,
c)

saját tisztségviselőit: a zsinat elnökeit, alelnökeit, a

zsinati bizottságok tagjait és elnökeit, valamint 3-3
lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét.

(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során:

a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és
működési ágakat és ezek feladatait,
b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az
országos tisztségviselők jelentéseit, elrendeli a
szükséges tennivalókat,
c) meghallgatja az egyházi bíróság és az országos
számvevőszék jelentését.

(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén:

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy

vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár
fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése
tárgyában,
b)  meghatározza  az  országos  egyház  gazdálkodásának,
az  országos  egyházi  szervezet  kezelésében  lévő
pénzeszközök elosztásának alapvető elveit,
c)  elfogadja  az  országos  egyház  éves  költségvetését  és
beszámolóját,
d)

(7) A zsinat

a) dönt az országos presbitérium által előterjesztett
javaslatokról,
b)

c) dönt az egyház igazgatási beosztása és egyházon

Módosította a 2007. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosíotta a 2018. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (3) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (4) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

belüli illetékességi területek kérdésében.

105. § (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból az
országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai

(2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján:

a)  egyházmegyénként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi
küldött;
b)  egyházkerületenként  3-3  lelkészi  és  nemlelkészi
küldött,  akik  közül  egyházkerületenként  legalább  egy
jogi végzettségű;
c)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  egy  főállású
oktatója,
d) az evangélikus köznevelési intézmények 2 küldötte,
e)

az evangélikus diakóniai intézmények 2 küldötte,

f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte.

106. §

(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai:

a) országos presbitérium választott tagjai,
b)

a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész,

az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke,
az országos  számvevőszék elnöke, az országos lelkészi
munkaközösség elnöke,
c) az országos munkaági bizottságok elnökei,
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora,
e)  a  Romániai  Evangélikus-Lutheránus  Egyház  saját
eljárása szerint választott 2 küldötte,
f)  a  Magyarországi  Református  Egyház  saját  eljárása
szerint választott küldötte.

(2)  A  zsinat  elnöksége  a  napirenden  szereplő  témákhoz
tanácskozási  joggal  szakértőt  hívhat  meg  az  ülés
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  pontjaihoz
kapcsolódóan.

107. § (1)  A  zsinati  tagságra  csak  rendezett  életvitelű,
konfirmált  egyházközségi  tag  választható,  aki  az
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve
megfelelt.
(2)

A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi

bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint az
országos presbitérium választott tagja.
(3)

A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A

zsinati tagok választásának rendjét külön törvény
szabályozza.
(4)

108. § Azt  a  választott  zsinati  tagot,  aki  a  zsinat  3
ülésszakáról  kimentés  nélkül  távol  marad,  tagságáról
lemondottnak  kell  tekinteni,  erről  őt  és  a  küldő  testületet
írásban  értesíteni  kell.  Hivatalbóli  tag  ellen  –  ilyen
esetekben  –  a  zsinat  elnöksége  fegyelmi  eljárást
kezdeményez.

XIV. fejezet

A Zsinat szervezete és működése

A zsinat elnöksége

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (5) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2018. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (6) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2012. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember

28-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 5. § (9) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

A 109-109/A. §-t módosította a 2014. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos:

109. § (1) A zsinat elnöksége a lelkészi és a nemlelkészi
elnökből áll, akiket akadályozatásuk esetén a lelkészi és a
nemlelkészi alelnök helyettesít.
(2) A zsinat elnökségének feladata:

a) a zsinat munkájának vezetése,
b) a zsinati ülésszakok és a zsinati tanács üléseinek ösz-
szehívása és vezetése,
c) a zsinati ülések vezetése, az alelnökökkel megosztva,
d) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és ál-
lásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a közzététel-
ről,
e) a zsinat nevében történő nyilatkozatok megtétele a
zsinat döntései szerint,
f) a zsinat képviselete,
g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető tes-
tületeivel,
h) a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolato-
san az országos iroda illetékes osztályának felügyelete,
i) a zsinat, illetve a zsinati tanács által átruházott felada-
tok ellátása.

A zsinati tanács

109/A. §

(1) A zsinat tanács tagjai a zsinat elnökei és

alelnökei, valamint a 123. § (1) bekezdése szerinti zsinati
bizottságok elnökei.
(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül
választja.
(3)

A zsinati tanács az üléseit szükség szerint tartja, me-

lyen tanácskozási joggal az országos iroda képviselője, va-
lamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az
elnök-püspök, az országos felügyelő, az országos ügyész és
az országos munkaági bizottságok elnökei is részt vesznek.
(4) A zsinati tanács feladata:

a) a zsinati ülésszakok előkészítése és napirendjének
összeállítása,
b) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kísé-
rése és összehangolása,
c) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak
összehangolása,
d) a zsinat elnöksége által előterjesztett kérdésekben ál-
lásfoglalás kialakítása.

(5) A zsinat alelnökei a zsinat elnöksége által elkészített
beosztás alapján vezetik a zsinati üléseket, valamint ellátják
az elnökség által rájuk bízott eseti vagy rendszeres felada-
tokat.

A zsinat jegyzői

110. § (1) A zsinat jegyzői kara a zsinat tagjai által
megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.
(2) A zsinatjegyzői karának feladata:

a) az ülést vezető elnök munkájának segítése,
b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása,
c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása,
d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése,
e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése.

A zsinat adminisztrációja

111. § (1)  A  zsinat  adminisztrációjának  intézése  az
országos  iroda  országos  szabályrendeletben  meghatározott
osztályán  történik,  amelynek  a  zsinati  hatáskörbe  tartozó
feladatokhoz  kapcsolódó  munkáját  a  zsinat  elnökei
felügyelik.  A  zsinathoz  intézett  beadványok  címzettje  az
országos iroda.

2014. november 28-tól.

Módosította a 2018. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

(2)

Az országos iroda országos szabályrendeletben

meghatározott

osztálya

közreműködik

ülések

lebonyolításában. Ennek során

a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről,
b)  szervezi  a  zsinat  működéséhez  szükséges  technikai
munkát,
c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját,
d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.

(3) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke utalványozza.

112. §

A zsinat működése

113. § A  zsinat  a  feladatait  törvény,  határozat,  nyilatkozat
vagy  állásfoglalás  elfogadásával,  valamint  a  választás
lefolytatásával látja el.

114. § (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló
ülésszakokon és bizottságokban végzi.
(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább
2 alkalommal össze kell hívni.
(3)  Zsinati  ülésszakot  a  zsinati  tagok  egynegyedének,  az
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a
téma  megjelölésével  történő  –  írásbeli  kezdeményezésére
45 napon belüli időpontra össze kell hívni.

115. § (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze.
A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  napirendi
pontokat.
(2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az
ülésszak  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és
anyagokat  is.  Késői  kiküldés  esetén  a  zsinat  dönt  arról,
hogy a napirendi pontot tárgyalja-e.

116. §

A zsinat ülései általában nyilvánosak, de a zsinati

tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető.

117. § (1)

A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavazati

jogú tagjainak több mint fele jelen van.
(2)  A  zsinat  a  döntéseit  az  ügyrend  szerinti  többségi
szavazással,  de  legalább  a  határozatképes  zsinat  jelenlévő
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza.
(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó
– ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához
és  módosításához  legalább  az  összes  zsinati  tag
kétharmadának szavazata szükséges.

118. § Az

újonnan megválasztott zsinat elnökeinek

megválasztásáig  az  elnöki  tisztet  a  legidősebb  lelkészi  és
nemlelkészi  zsinati  tag  (korelnök)  tölti  be,  akik  a  zsinat
alakuló  ülésszakát  összehívják.  A  mandátumvizsgáló  és
szavazatszedő

bizottság feladatait a jegyzői kar

megválasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi
zsinati tag látja el.

119. §

(1) A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán

A (2) bekezdést módosította és a (3) bekezdést beiktatta a 2018. évi IV.

törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2018. július 1-től azzal, hogy a megválasztott zsinati gazdának

és helyettesének a tisztsége a zsinati ciklus záró ülésszakának végével

szűnik meg.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (3)

bekezdése. Hatályos: 2012. november 30-tól.

megválasztja  a  104.§  (4)  bekezdésében  meghatározott
személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével.
(2)  A  zsinat  legkésőbb  második  ülésszakán  –  az  újonnan
megválasztott  elnökség  javaslatára  –  saját  tagjai  közül
megválasztja a zsinati bizottságok tagjait.
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget  – az
a) pontban meghatározott tisztségekre  – a zsinat rendkívüli
választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be.

120. §

(1) A zsinathoz érkezett beadványt a zsinat

elnöksége

a) előkészítés készítésére kiadja az illetékes zsinati
bizottságnak,
b)

előterjesztés készítésére, illetve véleményezésre

megküldi az országos presbitériumnak és az országos
elnökségnek,
c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre,
d) írásos válaszban a javaslat zsinati tárgyalását
elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen.

(2)  Az  országos  presbitérium  és  az  országos  elnökség
önállóan is készíthet előterjesztést.
(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az
(1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  elutasításról  a  zsinat  dönt.
Ha  a  zsinat  az  előterjesztést  nem  fogadja  el,  a  javaslatot
megtárgyalásra elő kell készíteni.

121. §

(1) A zsinat nagyobb jelentőségű, illetve

terjedelmű  javaslat  esetében  először  –  az  általános  vitát
megelőző  ülésszakon  –  előzetes  (elvi)  vitában  határozza
meg  a  szabályozás  célját  és  elveit,  esetleg  az  ezek
eléréséhez tervezett megoldási módokat.
(2)  A  zsinat  az  előterjesztéseket  általában  két  részletben:
általános  és  részletes  vitában  tárgyalja.  Az  általános  vita
során  dönti  el  a  javaslat  fő  irányait,  összefüggéseit  és  a
választ  a  lehetséges  alapvető  megoldások  közül.  Törvény
módosításakor  és  határozathozatalkor  az  általános  vita
elhagyható.  Zsinati  nyilatkozat  és  zsinati  állásfoglalás
elfogadásánál a két vita összevonható.
(3)  A  zsinat  részletes  vitában  alakítja  ki  a  javaslat  végső
formáját.  A  részletes  vita  alapjául  az  általános  vitában
elfogadott  döntések  szerint  kialakított  szövegjavaslat
szolgál.
(4)  Az  általános  és  részletes  vitát  azonos  ülésszakon
megtartani  akkor  lehet,  ha  ehhez  a  zsinat  teljes  (plenáris)
ülése  az  összes  zsinati  tag  több  mint  felének  szavazatával
hozzájárul.
(5)  Az  általános  és  részletes  vita  lefolytatásának  részletes
szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza.

122. §

A zsinat üléséről a felszólalások teljes szövegét

tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A
jegyzőkönyvet – a ciklus záró ülésszakának esetét kivéve –
a  következő  ülésszak  elején  a  zsinat  véglegesíti,  majd  a
zsinat  elnökei  és egyik jegyzője  hitelesíti.  A  záró ülésszak
jegyzőkönyvét a zsinat elnökei, egyik jegyzője és két jelen
lévő,  erre  a  feladatra  felkért  zsinati  tag  hitelesíti.  A
jegyzőkönyv  jegyzők  által  elkészített  változatát  –  a  záró
ülésszak  esetében  a  hitelesített  jegyzőkönyvet  –  30  napon
belül el kell juttatni a zsinat tagjainak.

A zsinati bizottságok

Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

Módosította a 2014. évi VI. törvény 5. §-a. Hatályos: 2014. november

28-tól.

123. §

(1)

zsinat

létrehozza

alábbi

bizottságokat:

a) ügyrendi bizottság,
b) törvényelőkészítő bizottság,
c) teológiai bizottság.

(2)

zsinat

saját

tisztségviselői

választásának

előkészítésére

és

választás

jogszabályoknak

megfelelősége ellenőrzésére saját tagjai közül 3 tagú
választási bizottságot alakít.
(3) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos
munkacsoportok is alakíthatók.

124. §

125. § (1)

zsinati

bizottságok

munkájuk

során

támaszkodnak  a  munkaági  bizottságok  és  munkacsoportok
szakvéleményére,  és  az  országos  iroda  információira.
Figyelemmel  kísérik  az  országos  presbitérium  és  az
országos

elnökség

intézkedéseit

és

határozatait.

Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott programok és
szempontok alapján végzik.
(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának
irányítása. A bizottsági elnökök felelősek a bizottság
számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi
munkájáért.

126. §

(1)

(2)
(3)  A  zsinati  bizottságok  ülésein  tanácskozási  joggal  részt
vehet  az  országos  ügyész,  valamint  az,  akit  a  bizottság
elnöke meghív.

XV. fejezet

Országos presbitérium

127. § Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő
és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete
az országos presbitérium.

128. § (1) Az országos presbitérium az irányítás terén:

a zsinat által meghatározott keretek között irányítja

az egyház szervezetének működését,
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak,
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos
bizottságoknak  munkatervükre  vagy  más  tárgyra
vonatkozó  jelentéseit  és  javaslatait,  összehangolja  a
bizottságok,  illetve  az  ügyeket  intéző  országos  egyházi
irodai  osztályok  működését,  megvitatja  és  elfogadja  az
országos  iroda  igazgatója

által összeállított éves

feladattervet és éves jelentést.

(2) Az országos presbitérium gazdasági téren:

a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az
országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját
az országos számvevőszék jelentése alapján,
b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott
gazdálkodási

elvek

keretein

belül,

dönt

egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított
gazdasági erőforrások elosztásáról,

Módosította a 2013. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013.

február 23-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. §

(2) bekezdése. Hatályos 2013. február 23-tól.

Módosította a 2007. évi I. törvény 5. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági
vonatkozású kérdésekben a zsinat által meghatározott
kereteken belül,
d)

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy

vagyonának  elidegenítéséről,  megterheléséről  és
kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,
e)  határoz  pályázatok  benyújtásáról  50  millió  forint
értékhatár felett,
f)

az országos egyház hatáskörébe tartozó álláshelyeket

hoz létre és intézkedik azok betöltési módjáról,
megbízást ad nemlelkészi egyházi munkásoknak,
g) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és
beszámolóját.
h)

elfogadja

országos

intézmények

éves

költségvetését és beszámolóját.

(3)

Az országos presbitérium az intézményekkel

kapcsolatban:

a)  intézményt  alapít  vagy  szüntet  meg,  ellátja  az
intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos
feladatait,
b)  jóváhagyja  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem
rektorának,  egyetemi  tanárának  és  lelkészének
választását.

(4) Az országos presbitérium

a)  dönt  egyházközség  valamely  részének,  illetve
egyházmegyének jogi személlyé válásáról,
b)  megválasztja  a  tábori  lelkészeket,  börtönlelkészeket
és kórházlelkészeket,
c)  intézkedik  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház
tulajdonában  lévő  épületek  és  egyéb  ingatlanok
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása
ügyében,
d)

gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iroda

igazgatója

felett azzal, hogy kizárólagos joga a

jogviszony létesítése és megszüntetése, valamint a
díjazás megállapítása,
e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél
szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztségviselők
díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról,
f)

határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az

egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási
vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján,
g)

(5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak
mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más
egyházi testület hatáskörébe utalva.

129. § (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja:

hivatalból:

országos

felügyelő

és

egyházkerületi elnökségek tagjai,
b)  az  egyházkerületi  közgyűlések  választása  alapján:
egyházkerületenként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi
küldött.

A d-e) pontot módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (1) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

Az f-h) pontokat beiktatta a 2018. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018.

szeptember 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 9. § (5) bekezdése.

Hatályos: 2012. november 30-tól.

Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008.

december 15-től.

(2)

Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:

a)  hivatalból:  a  zsinat  elnökei,  az  országos  iroda
igazgatója, országos ügyész,
b)  ha  a  napirenden  őket  érintő  téma  szerepel:  az
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  rektora  és  az
országos  gazdasági,  diakóniai  és  nevelési-oktatási
bizottság elnöke,
c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  ponthoz
kapcsolódóan.

(3)  Országos  presbitériumi  tagságra  csak  rendezett
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve
megfelelt.
(4)  Az  országos  presbitérium  azon  tagja  ellen,  aki  a
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  az  országos
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

130. § (1)

Az országos presbitériumot szükség szerint, de

évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni.
(2)

Az országos presbitériumot az elnök-püspök és az

országos  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A  kibocsátott
meghívónak  tartalmaznia  kell  a  napirendi  pontokat.  A
presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az
ülés  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és
anyagokat is.
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános.
(4)

Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az

országos  felügyelő  felváltva vezetik.  A  jegyzői  feladatokat
az  országos  presbitérium  által  a  tagjai  közül  választott
lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6)  Az  országos  presbitérium  azon  határozatát,  amely
valamely  országos  munkaágat  érint,  az  illetékes  országos
munkaági

bizottság

előkészítése

alapján,

illetve

állásfoglalására figyelemmel hozza meg.
(7) Az országos presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell
vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek
és 2 jelen lévő, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie.

XVI. fejezet

Országos elnökség

131. §

A Magyarországi Evangélikus Egyház

országos  szervezeti  szintjén  az  önkormányzati  testületek
döntései alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést
és  kapcsolattartást  az  országos  elnökség  gyakorolja.  Az
országos  elnökség  tagjai  az  elnök-püspök  és  az  országos
felügyelő.

132. § Az országos elnökség

a) hivatalos kapcsolatot tart az állami, valamint civil és
egyéb szervezetekkel,
b) összehívja az országos presbitérium üléseit, és
azokon elnököl,
c) végrehajtja az országos presbitérium határozataiból
adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását,

Módosította a 2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. november 30-

tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 11. § (3) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

A 131-132. §-t módosította a 2018. évi II. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018.

szeptember 30-tól.

d)  sürgős  döntést  igénylő  kérdésekben  –  az
egyházkerületi  elnökségek  azonnali  értesítése  mellett  –
dönt  az  országos  presbitérium  határozatainak  keretei
között, és annak legközelebbi ülésén beszámol ezekről,
e)  munkáltatói  jogokat  gyakorol  az  egyházi
jogszabályokban  meghatározottak,  így  különösen  is  az
országos iroda igazgatója felett az országos presbitérium
által meghatározott keretek között,
f)  felügyeli  a  törvényben  meghatározott  országos
egyházi nyilvántartások vezetését.

XVI/A. fejezet

132/A. §

133. § Az elnök-püspök sajátos feladata:

a)  hivatalos  kapcsolatot  tart  az  ország  más  keresztyén
egyházaival, külföldi egyházakkal,
b)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  egyház  életét
meghatározó lelki és közösségi eseményekről.

134. §

Az országos felügyelő sajátos feladata:

a)  figyelemmel  kíséri  az  egyházi  testületek  és
intézmények működését,  kezdeményezi  -  a  szükséges  -
jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat,
b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források
előteremtését,
c)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  presbitérium  és  az
országos  elnökség  munkájáról,  az  egyház  anyagi  és
intézményi helyzetéről,
d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között.

Püspöki tanács

135. § (1)

A püspökök sajátos feladata az evangélikus

egyház hitéletének egyetemes és egységes irányítása. Az
egyházkerületek püspökei sajátos közös feladataikat
püspöki tanácsban látják el.
(2)

Amennyiben az országos fegyelmi tanács vagy a

bíróság  eljárása  során  hivatalvesztés  büntetést  szab  ki,  a
püspöki  tanács  ellátja  az  egyház  törvényes  rendjének  és
békéjének megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  34. §
(3) bekezdésében előírt feladatát.
(2a)

A püspöki tanács ellátja a hitoktatás terén

jogszabályban meghatározott feladatait.
(3)  A  püspöki  tanács  az  evangélikus  istentiszteletek  és
liturgikus  események  rendjének  kialakítására,  teológiai
ösztöndíjak  elosztására,  valamint  teológiai  kérdések
megvitatására  bizottságot  vagy  munkacsoportot  hozhat
létre.
(4)  A  püspöki  tanács  munkáját  esperesi  tanács  segíti,
amelynek  működését  országos  szabályrendelet  határozza
meg.

XVII. fejezet

Az egyház országos munkaági bizottságai

136. § (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
alábbi országos munkaági bizottságok működnek:

a) diakóniai bizottság,

A fejezetcímet és a 132/A. §-t hatályon kívül helyezte a 2018. évi II.

törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2007. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től.

Beiktatta a 2016. évi VII. törvény 9. § (5) bekezdése. Hatályos: 2017.

január 1-től.

Beiktatta a 2019. évi V. törvény 4. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től.

b) egyházzenei bizottság,
c) evangélizációs és missziói bizottság,
d) építési és ingatlanügyi bizottság,
e) gazdasági bizottság,
f)

gyermek- és ifjúsági bizottság,

gyűjteményi tanács,

h) nevelési-oktatási bizottság,
i) sajtóbizottság.

(2) Szükség szerint más bizottságok vagy időszakos
munkacsoportok is alakíthatók.

137. § (1)

A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a

munkaágakban  folyó  tevékenységeket,  értékelik  azokat  és
ennek  alapján  javaslatokat  készítenek.  A  bizottságok  a
zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját
segítve  értékelő,  döntés-előkészítő  és  a  zsinat  vagy  az
országos  presbitérium  által  meghatározott  kereten  belül  –
országos  szabályrendeletben  meghatározott  -  döntéshozó
feladatokat  látnak  el.  A  bizottságok  szakmai  szempontból
irányítják

és

felügyelik

területükhöz

tartozó

intézményeket.
(2)  A  bizottság  elnöke  felelős  azért,  hogy  a  munkaágnak
éves  munkaterve  legyen.  A  munkatervet  a  zsinat
határozataira  és  az  országos  presbitérium  javaslataira
figyelemmel  kell  összeállítani.  A  bizottság  elnöke  felelős
azért,  hogy  a  munkaterv  bizottságot  érintő  részleteiben
elmaradás ne legyen.
(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell
hívni.
(4)  A  bizottságok  munkájukat  az  általuk  elfogadott  és  az
országos  presbitérium  által  jóváhagyott  ügyrend  alapján
végzik.
(5)  A  bizottságok  határozathozatali  rendjét  külön  törvény
szabályozza.

138. § (1)

A zsinat és az országos presbitérium, valamint az

országos  elnökség  a  munkájában  figyelembe  veszi,  illetve
kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását.
(2)  A  munkaági  bizottságok  működésének  és  feladatainak
részletes  szabályait  országos  szabályrendelet  határozza
meg.

139. § (1)

A munkaági bizottságok létszáma – a gazdasági

bizottság  kivételével  –  nem  lehet  9  főnél  nagyobb.  A
gazdasági bizottság létszáma 12 fő. Az országos ügyész és
az  országos  iroda  kijelölt  munkatársai  tanácskozási  joggal
vesznek  részt  a  bizottságok  munkájában.  A  gyűjteményi
tanácsnak  hivatalból  tagja  az  Evangélikus  Országos
Gyűjtemény igazgatója, továbbá tanácskozási jogú tagja a 3
ágazatvezető.

(2) A bizottságok elnökeit a zsinat választja.

A bizottságok

többi tagját az országos presbitérium választja meg az egy-
házkerületek  4-4,  illetve  a  gazdasági  bizottság  esetén  5-5
jelöltjéből.
(3)  A  bizottságok  tagjait  –  az  egyházkerületi  közgyűlések
jelöltjei  közül  úgy  kell  megválasztani,  hogy  a  munkaág

Beiktatta a 2008. évi III. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008.

május 30-tól.

A g-i) pontok számozását módosította a 2008. évi III. törvény 1.§ (2)

bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 14. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2014. évi VI. törvény 6. §-a. Hatá-

lyos: 2014. november 28-tól.

A negyedik mondatot beiktatta a 2016. évi IV. törvény 1. § (1)

bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.

A második mondat hatályon kívül helyezésével módosította a 2016. évi

IV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től.

részterületei megfelelő súllyal képviselve legyenek. Ennek
választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik.
(4)

bizottságok

egyházkerületi

jelöltjeire

egyházkerületi jelölőbizottság, elnökére az országos
jelölőbizottság

gyűjti

össze

ajánlásokat.

egyházkerületi jelölőbizottságok ajánlást kérnek az adott
országos bizottság zsinat által már megválasztott elnökétől
is.

XVIII. FEJEZET

Az országos egyház tisztségviselői

140. § (1)

A zsinat, illetve törvény felhatalmazása alapján a

országos presbitérium az önkormányzati feladatok
ellátására

meghatározott

feladatkörrel

országos

tisztségviselőket választ.
(2)

Országos egyházi tisztségviselők: a zsinat elnökei és

alelnökei,  az  elnök-püspök  és  az  országos  felügyelő,  ezek
helyettesei,  valamint  az  országos  ügyész,  az  országos
számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei.
(3)  A  zsinat  bizonyos  feladatok  ellátására  egyéb
tisztségviselőket  is  választhat.  Feladatkörüket  –  a  zsinat
határozata  alapján  megalkotott  –  országos  szabályrendelet
határozza meg.

141. § Az országos egyház tisztségviselői  – az alelnökök és
a  helyettesek  kivételével  –  minden  évben  jelentést  tesznek
munkájukról  a  zsinatnak.

Amennyiben két egymást

követő évben a zsinat nem fogadja el egy tisztségviselő
jelentését, az országos ügyész (érintettség esetén az
országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő
visszahívását és a választási eljárás megindítását.

142. §

Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával

rendelkező,  rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi
tag,  akit  a  zsinat  arra  a  feladatra  választ,  hogy  az  egyház
törvényes  működését  felügyelje,  eljárjon  törvényességi
felügyeleti  és  fegyelmi  ügyekben  külön  törvényben
meghatározott  módon,  az  egyház  jogi  vonatkozású  ügyeit
intézze,  és  azokban  az  egyházat  képviselje.  Tanácsokat  ad
az  országos  elnökségnek  és  az  országos  presbitériumnak,
valamint  kérésre  az  egyházkerületi  és  egyházmegyei
önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények
értelmezése  és  azok  alkalmazása  terén.  Közreműködik  az
országos  intézmények  szerződéskötéseiben  és  jogi
ügyleteiben,  valamint  az  egyházi  bíróság  előtti
eljárásokban.  Az  országos  ügyész  az  országos  fegyelmi
tanács elnöke.

143. §

(1) Az országos számvevőszéki elnök az a

szakirányú  felsőfokú  végzettséggel  rendelkező,  rendezett
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a
feladatra  választ,  hogy  az  országos  számvevőszékkel  az
országos  egyház  és  az  országos  egyházi  intézmények
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve
szükség esetén eljárjon.
(2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos

Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi VII. törvény 2. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2023. január 1-től.

Módosította a 2012. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

szeptember 28-tól.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az első mondatot módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (2)

bekezdése. Hatályos: 2012. november 30-tól.

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (6) bekezdése. Hatályos: 2017.

január 1-től.

Módosította a 2011. évi II. törvény 11. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011.

március 1-től.

számvevőszék munkáját és kezdeményez valamennyi
eljárási cselekményt. Az országos számvevőszék belső
működését saját hatáskörében határozza meg.
(3)

Az országos számvevőszéki elnök nem lehet tagja az

országos gazdasági bizottságnak.

144. §

(1) Az országos iroda igazgatója az a

rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus
egyházközségi  tag,  aki  felsőfokú  végzettséggel  és  vezetői
gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium –
országos  szabályrendeletben  meghatározott  eljárásrend
szerint  és  időtartamra  -  a  Magyarországi  Evangélikus
Egyház  Országos  Irodájának  vezetésére  megválaszt  és
alkalmaz.  Felette  a  munkáltatói  jogokat  az  országos
presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja.
(2)  Az  országos  iroda  igazgatójának  feladata  és  hatásköre
az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai
felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és
hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló
szabályrendelet rögzíti.
(3)  Az  országos  iroda  igazgatóhelyettesének  és  az
osztályvezetők  jogviszonyának  létesítését  megelőzően  az
országos  presbitérium  előzetes  jóváhagyását  be  kell
szerezni.

XIX. fejezet

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos

Irodája

145. §

A Magyarországi Evangélikus Egyház

Országos Irodája (országos iroda) az országos egyház
adminisztratív központja. Szervezetét, működését, a
kiadmányozás

rendjét,

valamint

munkatársainak

munkakörét országos szabályrendelet rögzíti.

146. § (1)

Az országos iroda érkezteti és előkészíti az

országos presbitérium, az országos elnökség és az országos
bizottságok,  valamint  az  egyházi  bíróság  és  az  országos
számvevőszék  hatáskörébe  tartozó  ügyeket,  valamint  a
döntések  értelmében  gondoskodik  az  országos  irodára  eső
feladatok elvégzéséről.
(2)

Az országos iroda vezetője az országos iroda

igazgatója.

147. § Az  országos  presbitérium  és  azon  országos
tisztségviselők,  akik  nem  alkalmazottai  az  országos
irodának,  az  országos  irodát  érintő  feladatok  végrehajtását
az  országos  irodaigazgatótól  kérik,  aki  munkatársainak
kiadja a feladatokat.

148. § (1) Az országos iroda kezeli:

a) az evangélikus névtárat,
b)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek
nyilvántartását,
c)  az  egyházközségek  elnevezéséről,  egyházmegyei
hovatartozásáról,  illetve  működési  (adminisztratív)
központjairól szóló nyilvántartást,
d)  az  evangélikus  jogi  személyek  nyilvántartását,
valamint

A bekezdést beiktatta a 2011. évi II. törvény 11. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2011. március 1-től.

Módosította a 2014. évi II. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. február 21-től.

Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től.

Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (4) bekezdése. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

Az elnevezést módosította a 2011. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012.

november 30-tól.

100

azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a

zsinat, az országos presbitérium vagy az országos
elnökség feladatául meghatároz.

(2)

101

Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és

adatok  a  zsinat,  az  országos  presbitérium,  az  országos
elnökség,  az  országos  tisztségviselők,  valamint  az
egyházkerületi,  illetve  az  egyházmegyei  elnökségek
rendelkezésére állnak, kivéve azokat, amelyek személyiségi
jogokat érintenek.

149. §

102

Az egyes munkaágak segítésére és az

országos  jellegű  feladatok  ellátására  az  országos
presbitérium  állásokat  létesít,  amelyeket  az  országos
presbitérium  által  megválasztott  személyek  töltenek  be.  A
munkáltatói  jogokat  –  a  jogviszony  létesítése  és
megszűntetése  kivételével  -  az  országos  irodaigazgató
gyakorolja.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

150. §

103

151. §

104

MELLÉKLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei:

Északi egyházkerület, amelyhez a Borsod-Hevesi, a

Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-
Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye;

Déli egyházkerület, amelyhez a Bács-Kiskuni, a

Kelet-Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai
egyházmegye;

Nyugati (Dunántúli) egyházkerület, amelyhez a

Fejér-Komáromi, a Győr-Mosoni

105

, a Somogy-Zalai, a

Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik.

100

Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (5) bekezdése. Hatályos:

2012. november 30-tól.

101

Módosította a 2011. évi VI. törvény 15. § (6) bekezdése. Hatályos:

2012. november 30-tól.

102

Módosította a 2008. évi VIII. törvény 2.§-a. Hatályos: 2008. december

15-től.

103

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2011. december 28-tól.

104

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése.

Hatályos: 2011. december 28-tól.

105

Módosította a 2006. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2006. április 30-tól.