Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2005. évi IV. törvény az egyház szervezetéről és igazgatásáról.pdf

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY.pdf — PDF document, 706Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS 

IGAZGATÁSÁRÓL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

AZ EGYHÁZKÖZSÉG 

 

I. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

1.§ 

Az egyházközség meghatározott területen működő, a 

saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige 
hirdetésére,  a  szentségekkel  való  élésre  és  vallásuk 
gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége. 
 
2.§ 

(1)  Az  egyházközség  területi  határait  az 

egyházmegyei  közgyűlés  állapítja  meg.  Magyarország 
minden  lakóterülete  területi,  közlekedési  vagy  nemzetiségi 
szempontok  alapján  valamelyik  egyházközség  része.  Az 
egyházközség  székhelye  az  egyházmegyei  közgyűlés  által 
jóváhagyott  és  a  hivatalos  országos  evangélikus  névtárban 
nyilvántartott működési és adminisztratív központ. 
(2)  Az  egyházközségnek  saját  lelkésze,  önálló  döntéshozó 
és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van, 
és istentiszteleti hellyel rendelkezik. 
 
3.§ 

(1)  Az  egyházközséget  megilleti  az  önkormányzás 

joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja, 
egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket 
hozhat  létre.  Az  egyházközség  kötelessége,  hogy  saját 
területén  az  egyházi  szolgálat  feltételeit  biztosítsa,  ennek 
érdekében  köteles  megalakítani  önkormányzati  testületeit, 
megválasztani  tisztségviselőit,  gondoskodni  a  szükséges 
anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről. 
(2)  Az  egyházközségnek,  mint  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  részének  joga,  hogy  részt  vegyen 
annak 

törvényhozásában, 

kormányzásában 

és 

igazságszolgáltatásában.  Ezt  a  jogát  a  törvényben 
meghatározott  tagjai  és  küldöttei  révén  gyakorolja  úgy, 
hogy  közvetlen  vagy  közvetett  képviselettel  jelen  van  az 
egyházmegyei,  egyházkerületi  és  országos  igazgatási  és 
jogszolgáltatási  szinteken,  azok  választási  és  döntési 
folyamataiban,  és  a  zsinat  munkájában.  Fentiek  teljesülése 
érdekében  joga  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
életének  egészét  és  részterületeit  ismerni,  beleszólni 
kérdéseibe  és  döntéseibe,  illetőleg  kötelessége  arányos 
mértékben részt vállalni az egyház egészének  feladataiból, 
gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél 
a  szervezett  lelkészi  állások  számát,  az  egyházközségi 
tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét 
kell lehetőség szerint figyelembe venni. 
(3)  Az  egyházközségek  joga  a  székhely  és  az  evangélikus 
egyházközség  megjelölésen  túl  –  az  egyházmegyei 
közgyűlés  jóváhagyását  követően  –  választott  név 
használata. 
(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a 
hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza. 
(5)  Az  anyakönyvek,  az  egyházközségi  nyilvántartások 
vezetése,  az  irattár  és  levéltár  kezelése,  az  értéktárgyak 
őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal 
feladata.  A  lelkészi  hivatal  ügyrendjét  egyházközségi 
szabályrendelet 

szabályozza. 

hivatal 

előírásos 

működéséért az egyházközség elnöksége a felelős. 
 
4.§  (1)  Az  újonnan  alakult  egyházközség  a  szerveződés 
időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor 

is,  ha  az  egyházközséget  meghatározó  követelmények 
mindegyikét  még  nem  teljesíti,  amennyiben  azt  az 
egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja. 
(2)

1

Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek 

nem  tud  eleget  tenni  vagy  a  felettes  egyházkormányzati 
szint 

számvevőszéke 

kezdeményezi 

az 

önállóság 

megszüntetését,  az  egyházmegyei  közgyűlés  által  kijelölt 
egyházközség  vagy  egyházközségek  részévé  válik.  A 
döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá. 
 

II. fejezet 

Az egyházközség részei 

 

Általános rendelkezések 

 
5.§ 

(1)  Az  egyházközség  részekre  (egyházakra) 

tagolódhat,  de  az  egyházközségi  jogok  és  kötelességek 
tekintetében egyetlen egységként szerepel. 
(2)  A  szervezettség  mértéke  szerint  az  egyes  részek 
lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház 
és szórvány. 
(3)  Amennyiben  az  egyházközség  része  a  meghatározó 
feltételeknek  nem  tud  eleget  tenni,  az  egyházközség 
közgyűlése  dönt  jellegének  megváltoztatásáról,  amelyet  az 
egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.  
(4)  Amennyiben  az  egyházközség  bármely  részének 
valamely  joga  gyakorlásához,  vagy  kötelezettsége 
teljesítéséhez  a  hatályos  magyar  jog  szabályai  szerint 
szükséges  a  jogi  személlyé  válása,  a  szolgálati  út 
betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi 
személlyé nyilvánítását. 
 

Anyaegyház 

 
6.§ 

(1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az 

egyházközség  székhelye  van,  és  amelyhez  legalább  egy 
leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik. 
(2)  Az  anyaegyház  kötelessége,  hogy  az  egyházközséghez 
tartozó  leány-  és  fiókegyházakat,  illetve  a  szórványokat 
gondozza és segítse. 
 

Társegyház 

 
7.§ 

(1)  A  társegyházak  a  társult  egyházközség  társulási 

egyezménnyel  létrehozott  részei,  melyek  egymással 
egyenrangúak. 
(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de 
külön  felügyelőjük,  presbitériumuk  és  tisztségviselőik 
vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással 
rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak, 
kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket. 
 

Leányegyház (filia) 

 
8.§ 

A  leányegyház  az  egyházközség  azon  része, 

amelynek  nincs  önálló  lelkésze  és  felügyelője,  de 
presbitériummal  (élén  gondnokkal),  önálló  gazdálkodással 
és  saját  istentiszteleti  hellyel  rendelkezik.  Az  anyaegyház 
gondozása  alatt  áll,  gazdálkodását  az  anyaegyház 
számvevőszéke is ellenőrzi. 
 

Fiókegyház 

 
9.§ 

(1)  A  fiókegyház  az  egyházközség  azon  része, 

amelynek  nincs  önálló  lelkésze,  felügyelője,  presbitériuma 
és  gazdálkodása,  általában  saját  istentiszteleti  hellyel  sem 

                                                                        

1

Módosította a 2011. évi II. törvény 8.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től. 

background image

rendelkezik,  de  a  helyi  ügyek  intézésére  és  szervezésére 
gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot 
delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll. 
(2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját 
elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az 
egyházmegyei közgyűlés dönt. 
 

Szórvány 

 
10.§  (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi 
egyházközségi 

szervezet 

és 

gazdálkodás 

nélkül 

egyházközségi tagok élnek. 
(2)  A  szórvány  a  megfelelő  feltétel  teljesítésével,  saját 
elhatározásából  fiókegyházzá  szerveződhet.  Vita  esetén  az 
egyházmegyei közgyűlés dönt. 
 

III. fejezet 

Külön szabályozást igénylő egyházközségek 

 

Újonnan alakult egyházközség 

 

11.§  (1) 

Újonnan  alakuló  egyházközség  az  az 

egyházközség, 

amelyik 

társ-, 

illetve 

leányegyház 

önállósodásával,  korábban  több  egyházközséghez  tartozó 
részek  egyesítésével,  nagy  lélekszámú  egyházközség 
részekre 

válásával 

vagy 

korábbi 

egyházközségek 

társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre. 
(2) 

Az 

egyházközség 

alakulásához 

az 

illetékes 

egyházmegyei  és  egyházkerületi  közgyűlés  jóváhagyása 
szükséges.  Egyházi  érdekből  az  egyházmegyei  közgyűlés 
az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

jóváhagyásával 

új 

egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben 
az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó 
közösség közgyűlését. 
(3)  Az  egyházközség  megalakulásakor  meg  kell  határozni 
azt az időpontot,  ameddig az egyházközséget  meghatározó 
feltételeket  biztosítani  kell.  Amennyiben  ez  nem  történik 
meg,  az  alakulás  előtti  helyzet  áll  vissza,  illetve  az 
egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról. 
 

Társult egyházközség 

 
12.§  Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben 
a  lelkészi  szolgálat  célszerűbb  beosztása,  gazdasági  vagy 
egyéb  szempontok  miatt  korábbi  egyházközségek  vagy 
újonnan  alakult  egyházközség  társegyházai,  illetve  egy 
egyházközség  társult  viszonyra  lépett  részei  közösen 
tartanak  fenn  lelkészi  állást,  és  ezt  a  társulást  nevükben  is 
hordozzák. 
 
13.§  (1)  A  társulást  az  abban  érintett  közgyűlések 
határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a 
közgyűléseken  az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő, 
illetve  azok  helyettesei  elnökölnek.  A  társulást  az 
egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá. 
(2)  A  társult  egyházközségek  részei  közös  lelkészi  állást 
tartanak  fenn.  A  társulásban  résztvevők  a  társegyházak 
számára  külön  választanak  saját  hatáskörű  felügyelőt  és 
tisztségviselőket.  A  felügyelők  közül  az  egyik  egyúttal  a 
társult  egyházközség  közös  felügyelője,  míg  a  másik 
(illetve a többi) másodfelügyelő. 
(3)  Az  egyházközségi  közgyűlések  –  a  társulás 
kimondásakor  –  társulási  egyezményben  meghatározzák  a 
társult egyházközség 

a) székhelyét, 
b) lelkészének díjlevelét, 
c)  anyagi  fenntartásához  szükséges  hozzájárulás 
mértékét, 

d)  közgyűlése  és  presbitériuma  összehívása  módját  és 
minimális gyakoriságát, 
e)  presbitériumába  a  társegyházak  által  küldött  tagok 
számát,  valamint  a  presbitérium  hatáskörébe  tartozó 
kérdéseket,  
f)  a  felügyelőjének  és  másodfelügyelőjének  (illetve 
másodfelügyelőinek) hatáskörét,  
g) elnökségének hatáskörét. 

 
14.§  A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik 
ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.  
 

Szórványegyházközség 

 
15.§  (1)  Szórványegyházközség  az  az  egyházközség, 
amelyben  az  egyházközségi  tagok  számának  több  mint  60 
százaléka szórványokban él. 
(2) 

A  szórványegyházközség  jogosult  azokra  a 

támogatásokra,  melyeket  a  szórványokkal  rendelkező 
egyházközségek segítésére hoznak létre. 
 

IV. fejezet 

Az egyházközség önkormányzati testületei 

 

Egyházközségi közgyűlés 

 
16.§  (1) 

A  közgyűlés  az  egyházközség  legfőbb 

döntéshozó  testülete,  amely  az  egyházközség  nagykorú 
tagjaiból áll. 
(2)  A  közgyűlésnek  hivatalból  tagja  az  egyházközség 
összes  tisztségviselője.  Távolmaradásuk  esetén  kötelesek 
magukat kimenteni. 
(3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő, vagy 
több  istentiszteleti  hellyel  rendelkező  egyházközségek 
esetében  az  egyházközség  részeiben  külön-külön  is 
megtartható.

2

Ebben  az  esetben  a  részközgyűlések 

szavazatait  összesíteni  kell.  A  részközgyűlések  esetében 
minden  közgyűlési  tag  szavazati  jogával  egy  kérdésben 
csak egyszer élhet. 
 
17.§  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal 
össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és 
az  egyházközségi  felügyelő  hívja  össze,  kivéve  azokat  az 
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az 
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Azokban  az 
egyházközségekben,  ahol  képviselő-testület  működik,  az 
évenkénti  közgyűlést  a  képviselő-testület  nyilvános  ülése 
helyettesítheti. 
(2)  A  közgyűlési  tagok  egytizedének  írásban  előterjesztett 
kérelmére  az  elnökség  köteles  3  héten  belüli  időpontra 
közgyűlést összehívni. 
(3)  A  közgyűlési  tagok  jogosultak  a  döntéshez  szükséges 
iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve 
előzetesen írásos hozzászólást benyújtani. 
(4)  Az  egyházközségi  közgyűlést  az  egyházközség 
elnökségének  tagjai  vezetik,  kivéve  azokat  az  eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökség tagjainak biztosítja. 
(5)  A  határozathozatal  rendjét  külön  törvény  szabályozza. 
A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit 
és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti. 
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőnek  és  2  jelen  lévő,  erre  a  feladatra 
felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 

                                                                        

2

Az  első  mondatot  módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2012.  szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell. 

background image

 
18.§  (1) 

Az  egyházközségi  közgyűlés  kizárólagos 

hatáskörébe  tartoznak  az  egyházközség  életének  legfőbb 
jelentőségű kérdései: 

a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét, 
a  presbitérium  és  a  képviselő-testület  tagjait,  valamint 
az  általános  tisztújítás  alkalmával  minden  egyéb 
nemlelkészi  tisztségviselőt,  a  jelölőbizottság  és  a 
számvevőszék  tagjait.  Az  egyházközség  egyes  részei 
saját 

tisztségviselőiket 

és 

presbitereiket 

részközgyűlésükön maguk választják. 
b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz 
létre  és  szüntet  meg,  illetve  megszüntetésüket 
kezdeményezi. 
c)  Határoz  az  egyházközség  szervezeti  jellegének 
átminősítéséről, 

és 

ezeket 

jóváhagyásra 

az 

egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. 
d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről. 

(2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még 
a következő kérdések: 

a)

3

 

b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról, 
eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről 
a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az 
ingatlanok 

tulajdonjogának 

változásához 

az 

egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges. 
c) 

Évenként 

meghallgatja 

és 

megvitatja 

az 

egyházközség 

lelkészének 

és 

presbitériumi 

megbízottjának  jelentését  az  egyházközség  lelki  és 
anyagi helyzetéről. 
d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot. 
e)

4

Küldő  jogával  él  az  egyházmegyei  közgyűlési 

küldöttek megválasztásakor. 
f)  Rendkívüli  választás  esetén  megválasztja  –  a 
felügyelő  kivételével  –  az  egyházközség  nemlelkészi 
tisztségviselőit,  illetve  a  jelölőbizottság  és  a 
számvevőszék tagjait. 
 

Egyházközségi képviselő-testület 

 
19.§  Az  egyházközség  választott  testülete  a  képviselő-
testület  (képviseleti  közgyűlés),  amelyet  a  közgyűlés 
választ  konfirmált  tagjai  közül.  Az  egyházközségi 
képviselő-testület  a  közgyűlés  feladatait  látja  el,  kivéve  a 
közgyűlés 

kizárólagos 

hatáskörébe 

utalt 

ügyeket. 

Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg. 
 
20.§  (1)  Egyházközségi  képviselő-testületet  azokban  az 
egyházközségekben  kell  választani,  ahol  az  egyházközségi 
tagok  száma  a  4000-t  meghaladja.  Azokban  az 
egyházközségekben is lehet  képviselő-testületet választani, 
ahol  az  egyháztagok  száma  ennél  kisebb.  A  képviselő-
testület  tagjainak  száma  50-nél  kevesebb  nem  lehet.  Az 
anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő-
testülete  az  egyházközség  részeinek  presbitériumaiból, 
valamint  választott  tagokból  tevődik  össze.  A  képviselők 
számának  meghatározásánál  az  egyházközségi  tagok 
számbeli megoszlását kell figyelembe venni. 
(2)  A  társult  egyházközségek  létszámuktól  függetlenül 
közös  képviselő-testületet  alakíthatnak  a  közös  ügyek 
intézésére.  Az  ilyen  képviselő-testületek  hatásköre  csak  a 
társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki. 

                                                                        

3

Hatályon  kívül  helyezte  a  a  2017.  évi  VIII.  törvény  5.  §-a.  Hatályos: 

2018. január 1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni.

 

4

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

(3)  Az  egyházközségi  képviselő-testületnek  hivatalból 
tagjai  a  presbitérium  tagjai.  A  képviselő-testület  választott 
tagjainak  száma  meg  kell,  hogy  haladja  a  presbitérium 
létszámát. 
(4)  A  képviselő-testület  azon  tagját,  aki  az  írásban 
összehívott  képviselő-testület  üléséről  –  egy  választási 
cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, 
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
 
21.§  (1) 

Az  egyházközségi  képviselő-testületet  az 

egyházközség  elnöksége  hívja  össze,  az  egyházközségi 
presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökségnek biztosítja. 
(2)  Az  egyházközségi  képviselő-testület  ülései  az 
egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak.  
(3)  Minden  egyéb,  nem  szabályozott  kérdésben  a 
közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 
 

Egyházközségi presbitérium 

 
22.§  (1)  Az  egyházközségnek,  illetve  részeinek  általános 
hatáskörű  képviseleti  testülete  a  presbitérium,  amelyet  a 
közgyűlés választ konfirmált tagjai közül. 
(2)

5

A  presbitériumnak  hivatalból  tagja  az  egyházközség 

valamennyi  lelkésze,  az  egyházközségi  felügyelő  és 
másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma 
hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott 
lelkész  tanácskozási  joggal  vesz  részt  a  presbitérium 
ülésein.  
(3)  A  presbitérium  azon  tagját,  aki  az  írásban  összehívott 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről, 
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
 
23.§  (1)  A  presbitériumot  szükség  szerint,  de  évente 
legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az 
egyházközségi  elnökség  hívja  össze,  kivéve  azokat  az 
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az 
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Leányegyházban  a 
presbiteri  ülést  a  lelkész  és  a  leányegyház  gondnoka  hívja 
össze. 

Társult 

egyházközségek 

presbitériumának 

összehívását a társulási egyezmény szabályozza. 
(2)  A  presbitérium  tagjai  egynegyedének  írásban 
előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli 
időpontra presbiteri ülést összehívni. 
(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő 
írásban  kezdeményezheti  az  egyházmegyei  elnökségnél 
általa 

vezetett 

presbiteri 

ülés 

összehívását. 

Az 

egyházmegyei  elnökség  –  az  egyházkerületi  elnökség 
egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról. 
(4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről 
a  presbitérium  tagjait  tájékoztatni  kell.  A  presbitérium 
tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni 
vagy  szóbeli  tájékoztatást  kérni,  illetve  előzetesen  írásos 
hozzászólást benyújtani. 
(4a)

6

Az egyházközségi presbitérium ülése nem nyilvános. 

(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség 
elnökségének  tagjai  vezetik,  kivéve  azokat  az  eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökség tagjainak biztosítja. 
(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 

                                                                        

5

Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházközségi  testületek 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb 2012.  június  30-tól  azzal,  hogy  2012. 

február  28.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházközségi 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

6

Beiktatta a 2014. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2015. július 1. napjától. 

background image

(7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell 
vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 
jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. 
 
24.§  Az 

egyházközségi 

presbitérium 

hatáskörébe 

tartoznak  mindazok  az  ügyek,  amelyek  nincsenek  a 
közgyűlés,  illetve  a  képviselő-testület  hatáskörébe  utalva, 
így különösen az alábbiak: 

a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi 
életének szervezésében, irányításában és felügyeletében. 
E  célból  bizottságokat  hozhat  létre,  amelyek  a 
presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, 
javaslataikat a presbitérium  hagyja jóvá,  munkájukért a 
presbitérium felelős. 
b)  Eljár  az  egyházközségi  lelkészi  állás  betöltésénél  a 
törvény  előírásai  szerint,  és  dönt  a  helyettes  lelkész 
javadalmazásáról. 
c)  Előkészíti  az  egyházközségi  közgyűlést,  illetve  a 
képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve 
a képviselő-testületi ülés határozatait. 
d) 

Magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

tisztségviselőinek  megválasztása  előtt  az  egyházközség 
nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak. 
e)

7

Tárgyalja  és  -  az  egyházközségi  számvevőszék 

jelentésének  meghallgatását  követően  -  elfogadja  az 
éves költségvetést és beszámolót. 
f)  Intézkedik  az  egyházi  épületek  és  egyéb  ingatlanok 
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása 
ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről, 
a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül. 
g)  Dönt  az  egyházközségi  alkalmazotti  álláshelyek 
létesítéséről  és  a  bérezésről.  Határozatlan  idejű 
megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak. 
h)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet 
másképp  nem  rendelkezik,  megválasztja  az  igazgató 
lelkészt.  
i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait. 
j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival 
kapcsolatos feladatait 
k)

8

Gyakorolja  a  magasabb  egyházkormányzati  szintek 

elnökségének  megválasztásakor  az  egyházközséget 
megillető szavazati jogot. 

 

Egyházközségi elnökség 

 
25.§  (1)  Az  egyházközség  képviseleti  és  végrehajtó 
testülete  az  elnökség,  feladata  az  egyházközség  életének 
irányítása. 
(2)

9

Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  a  lelkész  és  a 

felügyelő,  akik  együttes  joggal  és  felelősséggel  vezetik  és 
képviselik  az  egyházközséget,  és  annak  összes  ügyeit 
egyetértőleg  intézik  az  erre  vonatkozó  egyházközségi 
szabályrendelet szerint.  
(3)  Az  egyházközségi  elnökség  lelkészi  tisztségviselője  az 
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott,  vagy  oda 
kiküldött – helyettes – lelkész.  
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  felelős  a  presbitériumi,  a 
közgyűlési, 

illetve 

képviselő-testületi 

határozatok 

végrehajtásáért. 

                                                                        

7

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól.

 

8

Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi 

általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba 

lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. 

után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és 

testületek a napi működést biztosítják. biztosítják. 

9

Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

 
26.§  Fontosabb  ügyekben,  valamint  testületi  ülések  előtt 
kibővített  elnökségi  ülést  lehet  tartani,  amelynek  tagjai  az 
elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői. 
 
27.§  (1)  Az  elnökség  irányítja  az  egyházközségi 
tisztségviselők  szolgálatát  és  vezeti  a  presbitérium,  a 
közgyűlés  és  a  képviselő-testület  munkáját.  Építi  a 
gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét. 
(2)  Az  elnökség  felelős  az  egyházközség  egész 
háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy 

a)  az  egyházközségi  számadások  és  költségvetések  az 
előírásoknak megfelelően készüljenek el, 
b)  az  egyházközség  teljesítse  adminisztratív  és  anyagi 
kötelezettségeit, 
c)  az  egyházközségi  gazdálkodás  a  költségvetéseknek 
megfelelően folyjék, 
d)  az  egyházközség  megszerezze  az  egyházi  felettes 
testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre 
nézve az egyházi törvények rendelkeznek. 

(3)  Az  alkalmazottak  és  a  munkaviszonyban  álló 
nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a 
munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja. 
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  a  vonatkozó 
jogszabályokban  előírt  módon  gyakorolják  utalványozási 
jogukat. 
 
28.§  (1)  Azokban  az  egyházközségekben,  ahol  2  vagy 
több  gyülekezeti  lelkész  szolgál,  a  gyülekezeti  lelkészek 
közül  az  egyik  igazgató  lelkész.  Az  igazgató  lelkész  az 
egyházközségi elnökség lelkészi tagja. 
(2)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet 
másként  nem  rendelkezik,  az  igazgató  lelkészt  a 
presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól. 
Az  igazgató  lelkész  e  tisztségre  újraválasztható. 
Amennyiben  nincs  megválasztott igazgató lelkész, akkor a 
választásig  az  adott  egyházközségben  végzett  szolgálatára 
nézve  legidősebb  lelkész  látja  el  az  igazgató  lelkészi 
feladatokat. 
(3) Ahol  törvény az egyházközségi elnökség lelkész  tagját 
említi,  ott  többlelkészes  egyházközségben  az  igazgató 
lelkész értendő. 
(4)  Az  igazgató  lelkész  helyettesítéséről  az  egyházközség 
szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. 
 
29.§  (1)  Az  igazgató  lelkész  az  egyházközség  felelős 
lelkésze.  Felelős  az  egyházközségben  folyó  minden 
tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt 
egyházi tevékenységében felügyeli. 
(2) Az igazgató lelkész 

a) 

gondoskodik 

az 

egyházközség 

gyülekezeti 

alkalmainak folyamatos ellátásáról, 
b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben, 
c) 

felügyelővel 

egyetértésben 

irányítja 

presbitériumot, 
d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését. 

(3)  Az  egyházközség  területén  az  igazgató  lelkész 
engedélye  nélkül  –  a  hivatalosan  eljáró  esperesen  és 
püspökön,  illetve  ezek  megbízottain  kívül  –  senki  egyházi 
szolgálatot  nem  végezhet,  kivéve  haldoklónál  és 
szükségkeresztelésnél. 
 
30.§  (1)  Az  egyházközségi  felügyelő  az  a  rendezett 
életvitelű  konfirmált  egyházközségi  tag,  akit  az 
egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy  – a 
lelkésszel együtt – az egyházközség vezetője legyen. 
(2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni 
az  egyházközség  működésének  feltételeire,  segíteni  a 

background image

gyülekezeti  munkát,  figyelemmel  kísérni  és  irányítani  a 
személyi,  anyagi  és  jogi  természetű  ügyek  intézését. 
Kezdeményezi  az  egyházközségi  tisztségviselők  és 
alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését. 
(3)  A  felügyelő  munkájának  segítésére  másodfelügyelő 
választható,  aki  a  felügyelő  helyettese  is.  Ahol  nincs 
másodfelügyelő,  a  felügyelő  helyettese  a  gondnok,  ennek 
hiányában a jegyző. 
 
31.§  (1)  A  társegyházi  felügyelő  a  társegyház  vezetője  a 
lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt. 
(2)  A  társegyházi  felügyelő  hatásköre  a  társegyház  belső 
ügyeiben az egyházközségi felügyelő  hatáskörével  azonos. 
Másodfelügyelőként  támogatja  a  társult  egyházközség 
felügyelőjének munkáját. 
 

V. fejezet 

Az egyházközség tisztségviselői 

 
32.§  (1)  Az  egyházközségi  közgyűlés  az  önkormányzati 
feladatok  ellátására  és  az  egyházközség  működésének 
biztosítására  tisztségviselőket  választ.  Az  egyházközség 
kötelessége  gyülekezeti  (parókus)  lelkészt,  felügyelőt, 
gondnokot,  számvevőszéki  elnököt,  jegyzőt,  pénztárost,  és 
lehetőség  szerint  kántort  választani.  Szükség  szerint 
egyházközségi 

szabályrendeletben 

meghatározott 

feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat. 
(2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az 
egyházközségi  részek  a  vonatkozó  törvények  szerint 
önállóan  választanak  vagy  választhatnak  tisztségviselőket, 
akik  hatáskörüket  az  egyházközség  illetékes  részében 
gyakorolják,  és  akik  az  egyházközségi  presbitériumnak 
hivatalból  tagjai.  Feladatkörükről  és  jogaikról  az 
egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet. 
 
33.§  A  gondnok,  a  pénztáros,  illetve  az  egyéb 
tisztségviselők  feladatkörét,  illetve  a  kántori  szolgálatot 
alkalmazottak,  munkaviszonyban  álló  tisztségviselők, 
illetve  önkéntes  munkások  is  elláthatják.  A  kántori 
szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni. 
 

Lelkészi tisztségviselők 

 
34. §  Az  egyházközség  lelkészi  tisztségviselője  az 
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott  lelkész  vagy 
oda kiküldött helyettes lelkész. 
 
35.§  Az 

egyházközség 

lelkészi 

tisztségviselőjének 

feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint 
minden  olyan  feladat,  amivel  az  egyházközségi  közgyűlés, 
képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza. 
 

Nemlelkészi tisztségviselők 

 
36.§  (1)  A  gondnok  az  a  rendezett  életvitelű  közgyűlési 
tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  meghatározott 
időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és 
dologi természetű ügyeinek intézésére választ. 
(2)  Különböző  feladatok  elvégzésére  feladatkörük 
meghatározásával több gondnok is választható.  
 
37. §  (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, 
akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész 
munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének 
és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása 
6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés 
másképp nem rendelkezik. 
(2)  Az  egyházközségben  folyó  egyházzenei  szolgálat 

kérdéseit külön törvény szabályozza.  
 
38.§

10

  (1)  Az  egyházközségi  számvevőszéki  elnök  az  a 

rendezett 

életvitelű 

egyházközségi 

tag, 

akit 

az 

egyházközségi  közgyűlés  választ,  hogy  a  3-7  tagú, 
választott 

számvevőszékkel 

az 

egyházközség, 

az 

egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek 
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve 
szükség esetén eljárjon. 
(2)  Az  egyházközségi  számvevőszéki  elnök  irányítja  az 
egyházközségi  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez 
valamennyi  eljárási  cselekményt.  Az  egyházközségi 
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében 
határozza meg. 
 
39.§  Az  egyházközségi  jegyző  az  a  rendezett  életvitelű 
közgyűlési  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  választ, 
hogy  a  közgyűlések,  képviselő-testületi  ülések,  valamint  a 
presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse. 
 
40.§  Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű 
egyházközségi  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés 
választ,  hogy  az  egyházközség  pénzkezelését  és  gazdasági 
ügyintézését végezze. 
 

Egyéb tisztségviselők 

 
41.§  Az  egyházközségi  közgyűlés  bizonyos  feladatok 
ellátására  egyéb  tisztségviselőket  (gyülekezeti  munkatárs, 
hitoktató,  pedagógus,  jogtanácsos,  könyvtáros,  levéltáros 
stb.)  is  választhat.  Feladatkörüket  és  megbízatásuk  idejét 
egyházközségi szabályrendelet határozza meg. 
 

MÁSODIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZMEGYE 

 

VI. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

42.§  Az  egyházmegye  meghatározott  területen  levő 
egyházközségek  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri, 
szolgálati  és  gazdasági  közösségük  megélésének  színtere. 
Az  egyházmegye  kérheti  önálló  jogi  személlyé 
nyilvánítását. 
 
43.§  (1) Az egyházmegye 

a)  összefogja  a  területén  lévő  egyházközségeket,  segíti 
és szervezi közös alkalmaikat, 
b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi 
szolgálatokat, 
c)  felügyeli  az  egyházmegyében  az  egyházi  szolgálat 
zavartalanságát. 

(2)  Működése  érdekében  megválasztja  önkormányzati 
testületeit  és  tisztségviselőit,  és  meghozza  azokat  a 
szolgálati,  gazdasági,  szervezeti  és  szervezési  döntéseket, 
amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső 
önkormányzatának  és  jogi  önállóságának  sérelme  nélkül  – 
érintik. 
 
44.§  Az  egyházmegye  adminisztrációs  központja  az 
esperesi  hivatal.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési 
feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg. 
 
45.§  (1) 

Az  egyházközségek  elnevezését  és  az 

egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván, 
s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában 

                                                                        

10

Módosította a 2011. évi II. törvény 9.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től. 

background image

közzéteszi.  
(2)  Egyházközségeknek  egyik  egyházmegyéből  másikhoz 
való  csatolásról  az  érintett  egyházmegyei  közgyűlések 
véleményével 

ellátott 

előterjesztés 

alapján 

az 

egyházkerületi  közgyűlés  dönt.  Vitás  esetben,  vagy  ha 
különböző  egyházkerületekhez  tartozó  egyházmegyékről 
van szó, a zsinat dönt. 
 

VII. fejezet 

Az egyházmegye önkormányzati testületei 

 

Egyházmegyei közgyűlés 

 
46.§  Az 

egyházmegyei 

önkormányzat 

döntéshozó 

testülete az egyházmegyei közgyűlés.  
 
47.§  Az  egyházmegyei  közgyűlés  hatáskörébe  tartoznak 
az egyházmegye életének legfőbb kérdései: 

a)

11

Megállapítja,  és  jegyzőkönyvbe  foglalja  az 

egyházközségi  presbitériumok  által  megválasztott 
esperes,  illetve  egyházmegyei  felügyelő  beiktatásának 
megtörténtét,  és  meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint 
meghatározza  az  esperesi  hivatal  rendjét  és  működési 
feltételeit. 
b)

12

Megválasztja  az  esperes  és  az  egyházmegyei 

felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a 
számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait. 
c) 

Megválasztja 

az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

egyházmegyei küldötteit. 
d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit. 
e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot. 
f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a 
számvevőszék  jelentését,  a  bizottságok  javaslatait,  és 
elrendeli a szükséges tennivalókat. 
g)  Jóváhagyja  az  egyházmegyei  presbitérium  jelentését 
az 

egyházmegye 

egyházközségeinek 

éves 

költségvetéséről és beszámolójáról. 
h) 

Tárgyalja 

és 

elfogadja 

az 

egyházmegye 

presbitériumának  jelentését  az  egyházmegye  éves 
költségvetéséről  és  beszámolójáról,  az  egyházmegye 
kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti 
elosztásáról. 
i)  Egyházmegyei  intézményeket  alapít,  illetve  szüntet 
meg. 
j)  Jóváhagyja  az  egyházközségek  területének  és 
szolgálati  viszonyainak  változását.  Az  egyházközségek 
közötti  vitás  esetekben  határoz,  amely  határozata  ellen 
az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. 
k)  Dönt  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és 
tisztségviselőinek díjazásáról. 
l)  Jóváhagyja  az  egyházközség  által  választott  név 
használatát. 
m)  Dönt  mindazon  ügyekben,  amelyeket  törvény  a 
hatáskörébe  utal,  valamint  amelyeket  az  egyházmegyei 
presbitérium  a  közgyűlés  elé  terjeszt  vagy  hatáskörébe 
utal. 

 
48.§  (1) Az egyházközségi  közgyűlések az egyházmegyei 
közgyűlési  küldötteiket  az  általános  tisztújítás  keretében 
választják.  Egyházmegyei  közgyűlési  tagságra  csak 
rendezett 

életvitelű,  konfirmált  egyházközségi  tag 

                                                                        

11

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházmegyei  testületek 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 
tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

12

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

választható,  aki  az  egyházközségi  tagság  feltételeinek 
legalább 5 éve megfelelt. 
(2)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  szavazati  joggal 
rendelkező tagjai: 

a)

13

hivatalból:  az  egyházmegyei  presbitérium  tagjai,  az 

egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  elnökségei, 
valamint  az  egyházmegyében  szolgáló  valamennyi 
gyülekezeti lelkész és másodlelkész, 
b)  választás  alapján:  az  egyházmegyéhez  tartozó 
egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként 
egy-egy választott nemlelkész küldötte. 

(3)  Amennyiben  az  egyházmegyében  valaki  egyidejűleg 
több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is 
csak egy szavazati joggal rendelkezik. 
(4)

14

Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok 

mindazon  lelkészek  és  egyházmegyei  tisztségviselők,  akik 
nem  tartoznak  a  (2)  bekezdés  a)  pontjának  hatálya  alá,  az 
egyházmegye  zsinati  és  egyházkerületi  közgyűlési 
küldöttei,  valamint  az  egyházmegye  területén  lévő,  az 
egyházi  törvények  hatálya  alá  tartozó  intézmények 
küldöttei.  
(5)  Az  egyházmegye  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. 
(6)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  azon  tagját,  aki  a 
közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről, 
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli 
tag  ellen  –  ilyen  esetekben  –  az  egyházmegyei  elnökség 
fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
49.§  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal 
össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és 
az  egyházmegyei  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A 
közgyűlés  tagjai  egynegyedének  írásban  előterjesztett 
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni. 
(2)  A  közgyűlés  nyilvános,  azon  hallgatóként  a  közgyűlés 
tagjain  kívül  bármely  egyházközségi  tag  részt  vehet,  de 
tanácskozási  joguk  az  egyházmegye  területén  lévő 
egyházközségek 

tagjainak 

csak 

akkor 

van, 

ha 

egyházközségi 

meghatalmazásukat 

– 

melyet 

egyházközségük  elnöksége  aláírt  és  az  egyházközség 
bélyegzőjével  lebélyegzett  –  az  egyházmegyei  közgyűlés 
megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének. 
(3)  A  közgyűlésen  az  esperes  és  az  egyházmegyei 
felügyelő,  akadályoztatásuk  vagy  tisztségük  üresedése 
esetén  az  espereshelyettes,  illetve  a  másodfelügyelő 
elnököl. 
(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(5)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőkönyvvezetőjének  és  2  jelen  lévő, 
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 
A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15 
napon belül értesíteni kell. 
 
50.§  Az  egyházmegye  lelki,  szellemi,  kulturális  és 
gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a 
közgyűlés  különböző  bizottságokat  alakíthat,  melyeknek 
elnöke  a  munkaág  választott  felelőse.  A  bizottságok 
együttműködnek  az  egyházmegyei  presbitériummal,  és  a 
közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel 

                                                                        

13

Módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  a  kihirdetése 

napjától. 

14

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházmegyei  testületek 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

background image

tartoznak. 
 

Egyházmegyei presbitérium 

 
51.§  Az  egyházmegye  önálló  hatáskörű  végrehajtó  és 
intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium. 
 
52.§  Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak 
mindazok  az  ügyek,  amelyek  nem  tartoznak  az 
egyházmegyei  közgyűlés  vagy  más  egyházi  testület 
hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei  közgyűlés 
a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak: 

a)  Összeállítja  az  egyházmegye  éves  munkatervét, 
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok 
megvalósítását. 
b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz, 
és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket. 
c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését. 
d)  Dönt  egyházmegyei  állások  létesítéséről  és 
megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei 
munkások  határozatlan  idejű  megbízásáról,  valamint 
javaslatot  tesz  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és 
tisztségviselőinek 

díjazására, 

és 

gyakorolja 

munkáltatói jogokat. 
e)  Gazdasági  döntéseket  hoz  a  közgyűlés  által 
elfogadott  gazdálkodási  elvek  keretein  belül,  elfogadja 
az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját. 
f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves 
költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az 
egyházmegyei közgyűlésnek. 
g)  Jóváhagyja  az  egyházmegye  egyházközségi 
ingatlanainak  tulajdonjogi  változásait,  intézkedik  az 
egyházmegye  tulajdonában  lévő  egyházi  épületek  és 
egyéb 

ingatlanok 

állagmegóvása, 

karbantartási 

munkálatai és hasznosítása ügyében. 
h)  Az  egyházmegye  nevében  jelölteket  javasol 
magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek 
választása előtt. 
1) 

Ellátja 

az 

intézményekkel 

és 

azok 

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. 

 
53.§  (1)  Az  egyházmegyei  presbitérium  szavazati  jogú 
tagjai:  az  esperes,  az  espereshelyettes,  az  egyházmegyei 
felügyelő, 

másodfelügyelő, 

az 

egyházmegyei 

evangélizációs  és  missziói  felelős,  az  ifjúsági  felelős  és  a 
gazdasági felelős. 
(2)  Az  egyházmegye  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz 

tanácskozási 

joggal 

meghívja 

az 

egyházmegyének 

tárgyalt 

témában 

illetékes 

tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg. 
(3)  Az  egyházmegyei  presbitérium  azon  tagját,  aki  a 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
54.§  (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti 
rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze 
kell  hívni.  Az  egyházmegyei  presbitériumot  az 
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.  
(2)  A  presbitérium  3  tagjának  írásban  előterjesztett 
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra presbiteri ülést összehívni. 
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános. 
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az 
egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük 
üresedése  esetén,  a  presbiteri  ülésen  az  espereshelyettes, 
illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 

(6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az 
elnökség  egyik  tagjának,  a  jegyzőkönyvvezetőnek  és  egy 
jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon 
belül  értesíteni  kell  a  presbitérium  tagjait  és  az 
egyházmegye egyházközségeit. 
 
55.§  Az  egyházmegyei  presbitérium  képviselője  évente 
beszámol  a  presbitérium  működéséről  az  egyházmegyei 
közgyűlésen. 
 

Egyházmegyei elnökség 

 
56.§  (1)  Az  egyházmegye  képviseleti  és  végrehajtó 
(ügyviteli)  testülete  az  elnökség.  Az  egyházmegyei 
elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő. 
(2)  Az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő  együtt  és 
közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét, 
irányítják  közigazgatását,  és  annak  összes  ügyeit 
egyetértően intézik. 
 
57.§  (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai: 

a)  Építik  az  egyházmegye  közösségét  és  őrzik  annak 
belső békéjét. 
b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon, 
hogy  az  egyházmegyében  minden  az  egyházi 
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek 
szerint, az egyház javára történjék. 
c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői 
szolgálatukat hűségesen végezzék. 
d)  Összehívják  az  egyházmegyei  presbiteri  üléseket  és 
közgyűléseket, és azokon elnökölnek.  
e)  Jelentést  tesznek  az  egyházmegyei  közgyűlésen  az 
egyházmegye  életét  meghatározó  lelki  és  közösségi 
eseményekről,  az  egyházmegye  anyagi  viszonyairól,  s 
ezeket a püspöknek is tudomására hozzák. 
f)  Felelősek  a  presbitériumi  és  közgyűlési  határozatok 
végrehajtásáért. 
g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket. 
h) 

Eredménytelen 

választási 

eljárás 

esetén 

kezdeményezési jogkörüket gyakorolják. 
i) Alkalmi  megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei 
munkásoknak. 
j)  Gyakorolják  utalványozási,  valamint  egyházközségi 
hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.  

(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai: 

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és 
felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát. 
b)  Látogatják  és  ellenőrzik  az  egyházközségeket  és 
egyházmegyei intézményeket. 
c)  Összehívják  az  egyházközségek  lelkészeinek, 
felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét. 
d)  Eljárnak  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészi 
állásainak 

megüresedésekor 

és 

lefolytatják 

lelkészválasztási eljárást. 
e) 

Feladatuk 

kötelességüket 

elmulasztó 

tisztségviselőket  először  testvérileg  meginteni,  a 
botrányos  magaviseletűeket  rendreutasítani,  ennek 
eredménytelensége 

esetén 

az 

egyházmegyei 

szabályrendeletben  meghatározott  eljárást,  illetve 
szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni. 

 
58.§  Az  esperes  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészei 
közül választott lelkész.  
 
59.§  Az esperes 

a)  őrködik  az  egyházmegyében  az  egyházi  szolgálat 
felett, 

background image

b)  felel  az  egyházmegye  lelki  életéért  és  közösségi 
alkalmaiért, 
c)  pásztorolja  az  egyházmegye  lelkészeit  hivatásuk 
betöltésében  és  magánéletükben,  felel  az  egyházmegye 
lelkészeinek 

testvéri 

szeretetben 

történő 

együttműködéséért, 
d)  segíti  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösség 
munkáját, 
e)  részt  vesz  az  egyházkerületi  és  az  országos  esperesi 
tanács munkájában.  

 
60.§  Az esperes az egyházmegyében 

a)  beiktatja  az  egyházközségek  új  lelkészeit:  a 
gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt, 
b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit, 
renovált  templomait,  a  templomok  új  oltárát, 
keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és 
harangjait. 

 
61.§  (1) 

Az 

esperes 

joga 

és 

kötelessége 

az 

egyházközségekben  legalább  3  évenként  általános 
vizsgálatot  tartani,  s  a  vizsgálatáról  az  érintett 
egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni. 
(2)  Az  esperes  egyházközségében  való  vizsgálatról  az 
illetékes püspök rendelkezik. 
 
62.§  Az 

esperest 

akadályoztatása 

esetén 

az 

espereshelyettes  helyettesíti.  Az  esperes  saját  maga  és 
helyettese  akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat 
ellátására  felhatalmazást  adhat  az  egyházmegye  bármelyik 
gyülekezeti lelkészének is. 
 
63.§  (1)  Az  egyházmegyei  felügyelő  –  az  esperessel 
együtt  –  az  egyházmegye  felelős  vezetője.  Ügyel  az 
egyházmegye 

működésének 

feltételeire, 

segíti 

az 

egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és 
irányítja  a  személyi,  az  anyagi  és  a  jogi  természetű  ügyek 
intézését. 
(2)  A  közéletben  az  egyházmegyét  lehetőleg  az 
egyházmegyei felügyelő képviseli. 

 

VIII. fejezet 

Az egyházmegye tisztségviselői 

 
64.§  Az 

egyházi 

szolgálat 

egyházmegyei 

összehangolására,  az  egyes  egyházközségekben  végzett 
egyházi  szolgálaton  túlmutató  egyházmegyei  szolgálatok 
ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ. 
 
65.§  Minden  egyházmegyében  választandó  az  esperesen 
és  a  felügyelőn  kívül  espereshelyettes,  másodfelügyelő, 
gazdasági  felelős,  számvevőszéki  elnök,  egyházmegyei 
evangélizációs  és  missziói  felelős,  egyházmegyei  ifjúsági 
felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és 
gyűjteményi  felelős.  Szükség  esetén  az  esperesi  és  a 
felügyelői tisztség  kivételével egy személy  két  feladatot is 
elláthat. 
 
66.§ 

15

Egyházmegyei  tisztségviselőnek  csak  rendezett 

életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt,  és  az  egyházmegye  területén  lévő  valamely 

                                                                        

15

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  2.  §  (4)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

egyházközség választói névjegyzékében szerepel. 
 
67.§  Az egyházmegye  tisztségviselői közül az esperes, az 
egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden 
évben  jelentést  tesz  az  egyházmegyei  testületek  és 
tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek. 
 
68.§  (1)  Az  espereshelyettes  az  egyházmegye  gyülekezeti 
lelkészei közül választott lelkész. 
(2)  Az  espereshelyettes  feladata  az  esperes  helyettesítése 
annak  akadályoztatása  esetén,  valamint  ellátja  az  esperesi 
feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott 
feladatokat.  Az  egyházmegyei  másodfelügyelővel  együtt 
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri 
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. 
 
69.§  Az 

egyházmegyei 

másodfelügyelő 

joga 

és 

kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak 
akadályoztatása  esetén.  Az  espereshelyettessel  együtt 
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri 
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az 
egyházmegyei  felügyelő  feladataiból  az  egyházmegyei 
szabályrendelettel átruházott feladatokat. 
 
70.§  Az  egyházmegyei  evangélizációs  és  missziói  felelős 
feladata  az  egyházmegyében  az  evangélizáció  hitébresztő 
szolgálatának 

segítése, 

gyülekezeti 

evangélizációk, 

egyházmegyei  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése. 
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el 
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét, 
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat. 
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is. 
 
71.§  Az  egyházmegyei  ifjúsági  felelős  feladata  az 
egyházmegyében  az  ifjúság  között  végzett  munka 
összefogása 

és 

irányítása, 

egyházmegyei 

ifjúsági 

találkozók, táborok és konferenciák szervezése. 
 
72.§

 16

  (1)  Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  joga  és 

kötelessége,  hogy  az  egyházmegyében,  az  egyházmegye 
egyházközségeiben  és  előbbiek  intézményeiben  és 
gazdálkodási 

egységeiben 

azok 

gazdálkodásának 

ellenőrzését  irányítsa,  ezeket  jóváhagyásra  felterjessze, 
illetve szükség esetén eljárjon. 
(2)  Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  irányítja  az 
egyházmegyei  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez 
valamennyi  eljárási  cselekményét.  Az  egyházmegyei 
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében 
határozza meg. 
(3)

17

Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  szakirányú 

felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet. 
(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja 
az egyházmegyei gazdasági bizottságnak. 
 
73.§  (1)  Az  egyházmegyei  gazdasági  felelős  joga  és 
kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését, 
valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján – 
pénzkezelését is végezze. 
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a 
gazdasági bizottság elnöke.  
 
74.§  A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az 
évenkénti  rendszeres  gyűjtést,  véleményezi  a  Gusztáv 

                                                                        

16

Módosította a 2011. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

március 1-től. 

17

A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi  II. törvény 10.§ (2) bekezdése. 

Hatályos:  2011.  március  1-től,  azonban  a  2012.  évi  általános  tisztújítás 

során kell először alkalmazni. 

background image

Adolf  Segélyszolgálati  segélyre  benyújtott  kérvényeket  az 
elbírálás  előtt,  szervezi  a  szószékcserét  a  gyűjtéssel 
kapcsolatban  és  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat 
helyzetéről  beszámolót  készít  az  egyházmegye  közgyűlése 
számára. 
 
75.§  Az  egyházmegyei  gyűjteményi  felelős  feladata  az 
egyházmegyei  gyűjteményi  nyilvántartás  vezetése,  az 
egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  és  intézmények 
gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete, 
illetve  a  gyűjtemények  szakmai  felügyeletét  ellátó 
ágazatvezetőkkel való együttműködés. 
 
76.§  Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok 
(pl. 

gyermekmunka, 

szeretetszolgálat, 

egyházzene, 

tájékoztatás)  ellátására  további  tisztségviselőket  is 
választhat.  Feladatkörüket  egyházmegyei  szabályrendelet 
határozza meg. 
 

HARMADIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZKERÜLET 

 

IX. fejezet 

Általános rendelkezések 

 
77.§  Az  egyházkerület  meghatározott  területen  levő 
egyházmegyék  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri, 
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. 
 
78.§  Az egyházkerület 

a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és 
szervezi közös alkalmaikat, 
b)  összehangolja  és  felügyeli  az  egyházi  szolgálatot, 
biztosítja annak folyamatosságát, 
c) 

egyházigazgatási 

ügyekben 

elbírálja 

az 

egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket. 

 
79.§  (1)  Az  egyházkerület  adminisztrációs  központja  a 
püspöki  hivatal.  A  püspöki  hivatal  a  püspök  és  az 
egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a 
püspök  felelős.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési 
feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg. 
(2)  A  püspöki  titkár  az  a  lelkész  vagy  nemlelkész,  akit  az 
országos  egyház  a  püspök  segítésére,  a  püspök  döntése 
alapján  alkalmaz.  Munkáját  a  püspök  rendelkezése  szerint 
végzi. 
 
80.§  Az 

egyházkerületek  és  a  hozzájuk  tartozó 

egyházmegyék 

felsorolását 

törvény 

melléklete 

tartalmazza.  Egyházmegyék  alakítását,  megszüntetését, 
egyik  egyházkerületből  a  másikba  való  csatolását  az 
illetékes  egyházmegyei  és  egyházkerületi  közgyűlések 
véleményével  ellátott  előterjesztés  alapján  a  zsinat 
határozhatja el. 
 

X. fejezet 

Az egyházkerület önkormányzati testületei 

 

Egyházkerületi közgyűlés 

 
81.§  (1)  Az  egyházkerületi  önkormányzat  döntéshozó 
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés.  
(2)  Ahol  jogszabály  presbitériumot  említ,  egyházkerületi 
szinten a közgyűlést kell érteni. 
 
82.§  Az  egyházkerületi  közgyűlés  hatáskörébe  tartoznak 
az  egyházkerület  életének  legfőbb  kérdései,  ezek  közül 

különösen az alábbiak: 

a)

18

Megválasztja  az  egyházkerület  tisztségviselőit  a 

püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  kivételével,  az 
egyházkerületi  jelölőbizottság  tagjait,  az  egyházkerület 
küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő 
bizottság  egyházkerületi  tagjait,  az  intézmények 
igazgatótanácsának  egyházkerületi  küldötteit,  valamint 
jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba. 
b)  Megállapítja  és  jegyzőkönyvbe  foglalja  az 
egyházközségek 

közgyűlései 

által 

megválasztott 

püspök,  illetve  egyházkerületi  felügyelő  beiktatásának 
megtörténtét,  és  meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint 
meghatározza  a  püspöki  hivatal  rendjét  és  működési 
feltételeit. 
c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet. 
d)  Összeállítja  az  egyházkerület  éves  munkatervét, 
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok 
megvalósítását. 
e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és 
a  jelentésre  kötelezett  egyházkerületi  tisztségviselők 
jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat. 
f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot. 
g)  Javaslatot  tesz  az  egyházkerület  költségigényével 
kapcsolatosan 

az 

országos 

presbitériumnak, 

véleményezi az egyházmegyék támogatására  biztosított 
gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi 
keret felhasználásáról. 
h) 

Ellátja 

az 

intézményekkel 

és 

azok 

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. 
i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó 
egyházmegyék közötti átcsatolásáról. 
j)  Másodfokon  dönt  az  egyházközségek  közötti  vitás 
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben 
–  ha  törvény  másképp  nem  rendelkezik  –  első  fokon 
határoz. 
k)  Törvényben  meghatározott  kivételekkel  dönt  az 
egyházkerület 

tisztségviselőinek 

díjazásáról 

és 

gyakorolja  a  munkáltatói  jogokat.  Dönt  egyházkerületi 
állások  létesítéséről  és  megszüntetéséről,  nemlelkészi 
egyházkerületi  munkások  megbízatásáról.  Ezeket  a 
döntéseit  az  országos  költségvetés  által  meghatározott 
keretek között hozza. 

 
83.§  (1) 

Egyházkerületi  közgyűlési  tagságra  csak 

rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi  tag 
választható,  aki  az  egyházközségi  tagság  feltételeinek 
legalább 5 éve megfelelt. 
(2)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  szavazati  joggal 
rendelkező tagjai: 

a)

19

hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és 

ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek; 
b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi 
és nemlelkészi küldötte. 

(3)

20

Az  egyházkerületi  közgyűlés  tanácskozási  jogú  tagjai 

                                                                        

18

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi  közgyűlés 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  augusztus  31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

19

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  3.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi 

közgyűlés  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól 

azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

20

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  3.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi 
közgyűlés  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól 
azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

background image

az  egyházkerület  területén  lévő  intézmények  küldöttei,  és 
mindazon  egyházkerületi  tisztségviselők,  akik  nem 
tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az 
egyházkerület zsinati küldöttei. 
(4)  Az  egyházkerület  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. 
(5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki 
az  egyházkerületi  közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson 
belül  –  3  alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad, 
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
84.§  (1) A közgyűlést  legalább évenként össze kell hívni. 
A  közgyűlést  az  egyházkerület  elnöksége  írásban  hívja 
össze.  A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  a 
napirendi  pontokat.  A  közgyűlés  előtt  megfelelő  időben 
meg  kell  küldeni  a  közgyűlés  napirendi  pontjaival 
kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható 
eldöntendő kérdéseket is.  
(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett 
kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra közgyűlést összehívni. 
(3)  A  közgyűlésen  általában  a  közgyűlés  tagjain  kívül 
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet. 
(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő, 
akadályoztatásuk  vagy  hivataluk  üresedése  esetén  a 
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőkönyv  vezetőjének  és  2  jelen  lévő, 
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 
 

Egyházkerületi elnökség 

 
85.§  (1)  Az  egyházkerület  végrehajtó  és  képviseleti 
testülete  az  elnökség.  Az  egyházkerületi  elnökség  tagjai  a 
püspök és az egyházkerületi felügyelő. 
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös 
felelősséggel  vezetik  és  képviselik  az  egyházkerületet, 
irányítják  igazgatását,  és  annak  összes  ügyeit  egyetértően 
intézik. 
 
86.§  (1)  A  püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  közös 
feladatai különösen az alábbiak:  

a)  Építik  az  egyházkerület  közösségét  és  őrzik  annak 
belső békéjét. 
b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon, 
hogy  az  egyházkerületben  minden  az  egyházi 
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek 
szerint történjék. 
c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői 
szolgálatukat hűségesen végezzék. 
d)  Összehívják  az  egyházkerületi  közgyűléseket,  és 
azon  elnökölnek.  Jelentést  tesznek  az  egyházkerületi 
közgyűlésen  az  egyházkerület  életét  meghatározó  lelki 
és  közösségi  eseményekről,  az  egyházkerület  anyagi 
viszonyairól.  Felelősek  a  közgyűlési  határozatok 
végrehajtásáért. 
e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket. 
f)

21

 

(2)  A  püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  megosztható 
feladatai különösen az alábbiak: 

a)  Felügyeletet  gyakorolnak  az  egyházközségek  és  az 
egyházmegyék  felett,  és  felügyelik  az  egyházkerületi 

                                                                        

21

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

tisztségviselők szolgálatát. 
b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület 
területén  lévő  intézményeket  a  mindenre  kiterjedő 
vizsgálat igényével is. 
c)  Joguk  az  egyházközségek  lelkészei,  felügyelői  és 
elnökségei értekezletének összehívása. 
d) 

Feladatuk 

kötelességüket 

elmulasztó 

tisztségviselőket  először  testvérileg  meginteni,  a 
botrányos  magaviseletűeket  rendreutasítani,  ennek 
eredménytelensége  esetén  szükség  szerint  fegyelmi 
eljárást kezdeményezni. 

 
87.§  A  püspök  joga  és  kötelessége,  hogy  gondot  viseljen 
az  egyházi  szolgálat  tartalmi  és  személyi  feltételeire,  így 
különösen 

a)  őrködik  az  egyház  egységén  és  azon,  hogy  az 
egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére 
és az egyház javára történjék; 
b)  felügyel  arra,  hogy  a  lelkészek  híven  töltsék  be 
szolgálatukat,  hűségesek  legyenek  az  evangélikus 
egyház  biblikus  és  hitvallásos  tanításához,  és  a 
keresztyén erkölcs szerint éljenek; 
c)  vigyáz  az  egyházi  szolgálat  folyamatosságára  és 
helyes  végzésére  az  egyházkerület  egyházközségeiben, 
intézményeiben és minden területén; 
d)  pásztorolja  az  egyházkerület  lelkészeit  hivatásuk 
betöltésében  és  magánéletükben,  elősegíti  a  lelkészek 
testvéri 

szeretetben 

történő 

együttműködését, 

tudományos és gyakorlati továbbképzését; 
e)  felügyeli  a  leendő  lelkészek  és  más  egyházi 
munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait 
és erkölcsi életét; 
f) 

felelős 

azért, 

hogy 

az 

egyházkerület 

egyházközségeiben,  egyházmegyéiben,  magában  az 
egyházkerületben  és  ezek  intézményeiben  az  egyház 
törvényeit megtartsák. 

 
88.§  A püspök 

a)  felavatja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
lelkészjelöltjeit, 
b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét, 
c)  felszenteli  az  egyházkerületben  a  templomokat, 
intézményeket,  gyülekezeti  házakat,  orgonákat  és 
harangokat, 
d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus 
istentiszteletek  és  liturgikus  események  rendjének 
megállapításában a zsinat jóváhagyásával. 

 
89.§  A  püspök 

felelős  az  egyházkerület  lelkészi 

szolgálatának személyi feltételeiért:  

a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról, 
b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről, 
c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe, 
d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő 
teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését, 
e)  dönt  valamely  külföldi  evangélikus  egyházban 
felavatott lelkész szolgálatba állításáról, 
f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben 
szerzett  lelkészi  oklevél  birtokosa  az  Evangélikus 
Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított 
tárgyakból vizsgát tehessen, 
g)  a  szolgálatba  állító  kérésére  közreműködik  a 
lelkészek tartós szabadságolásában, 
h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál 
a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,  
i)  figyelemmel  kíséri  a  lelkészek  által  betöltendő 
másodállás,  illetve  jelentős  lekötöttséggel  járó 
elfoglaltság elvállalását, 

background image

j)  feladata  segítésére  szükség  szerint  esperesi 
értekezletet hívhat össze, 
k)

22

gyakorolja  az  egyház  törvényes  rendjének  és 

békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. 
§  (3)  bekezdésében  biztosított  egyetértési  jogát 
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén. 

 
90.§  A  püspök  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
lelkészei közül választott lelkész. 
 
91.§ 

23

A  püspököt  akadályoztatása  esetén,  valamint 

hivatalból  való  testületi  tagságában  a  püspökhelyettes 
helyettesíti.  A  püspök  saját  maga  és  helyettese 
akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat  ellátására 
felhatalmazást 

adhat 

az 

egyházkerület 

bármelyik 

esperesének is. 
 
92.§  A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is 
használhatja.  
 
93.§  Az  egyházkerületi  felügyelő  a  püspökkel  együtt  az 
egyházkerület 

vezetője. 

Ügyel 

az 

egyházkerület 

működésének  feltételeire,  segíti  az  egyházkerületben  folyó 
lelki  munkát,  figyelemmel  kíséri  és  irányítja  a  közéleti, 
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a 
püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és 
a  hivatali  adminisztrációt  egyházkerületi  munkájához 
felhasználni. 
 

XI. fejezet 

Az egyházkerület tisztségviselői 

 
94.§  (1)  Az  egyházkerületben  az  egyházi  szolgálat 
egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és 
az  egyházmegyékben  végzett  egyházi  szolgálat  segítésére, 
az  önkormányzati  feladatok  ellátására,  az  egyházkerület 
működésének  biztosítására  és  a  lelki,  szellemi,  kulturális 
élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ. 
(2)  Az  egyházkerület  tisztségviselői:  a  püspök,  az 
egyházkerületi 

felügyelő, 

püspökhelyettes, 

az 

egyházkerületi  másodfelügyelő,  az  egyházkerületi  ügyész, 
az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói  felelős, 
valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati 
felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány, 
a feladatkörükkel  kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás 
rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek. 
(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést 
tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek.  
 
95.§  (1)

24

  A  püspökhelyettes  az  egyházkerület  lelkészei 

közül választott lelkész. 
(2)

25

A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a 

püspök  feladataiban  való  segítés.  A  püspökhelyettes 
felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt, 
és tagja az országos fegyelmi tanácsnak. Egyéb feladatkörét 
egyházkerületi szabályrendelet szabályozza. 
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges 
tájékoztatást megkapja.  

                                                                        

22

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

23

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi  közgyűlés 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  augusztus  31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

24 

Módosította a 2006. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól. 

25

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

 
96.§  Az 

egyházkerületi 

másodfelügyelő 

joga 

és 

kötelessége  az  egyházkerületi  felügyelő  helyettesítése, 
annak  akadályoztatása  esetén.  Ezen  kívül  ellátja  az 
egyházkerületi  felügyelő  feladataiból  az  egyházkerületi 
szabályrendelettel  átruházott  feladatokat.  Felügyeli  a 
jegyzői  feladatok  ellátását.  Joga,  hogy  a  feladataihoz 
szükséges tájékoztatást megkapja. 
 
97.§

26

 Az  egyházkerületi  ügyész  joga  és  kötelessége,  hogy 

az  egyházkerület  jogi  vonatkozású  ügyeit  intézze,  az 
egyházkerületet  jogi  természetű  ügyeiben  képviselje,  jogi 
tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az 
országos  fegyelmi  tanács  működésében,  és  gyakorolja 
külön  törvényben  szabályozott  törvényességi  felügyeleti 
jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell 
rendelkeznie. 
 
98.§  Az  egyházkerületi evangélizációs és  missziói felelős 
feladata  az  egyházkerületben  az  evangélizáció  hitébresztő 
szolgálatának 

segítése, 

gyülekezeti 

evangélizációk, 

egyházkerületi  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése. 
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el 
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét, 
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat. 
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása. 
 
99.§  A 

Gusztáv 

Adolf 

Segélyszolgálati 

felelős 

véleményezi  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati  segélyre 
benyújtott  kérvényeket  az  elbírálás  előtt,  és  véleményét 
felterjeszti  az  országos  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati 
Tanácsnak.  Beszámol  az  egyházkerületi  közgyűlésnek  a 
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről. 
 
100.§ Az  egyházkerületi  közgyűlés  bizonyos  feladatok 
ellátására 

egyéb 

tisztségviselőket 

is 

választhat. 

Feladatkörüket  egyházkerületi  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 

NEGYEDIK RÉSZ 

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ 

 

XII. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

101.§ A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  az  egyház 
egészét 

érintő 

döntések 

meghozatalára 

országos 

önkormányzati  testületeket,  az  ügyek  intézésére  országos 
irodát hoz létre. 
 
101/A.§

27

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházat 

törvényes  képviselőként,  önálló  képviseleti  joggal  a 
püspökök,  az  országos  felügyelő  és  az  országos  iroda 
igazgatója

28

  képviselik  harmadik  személyekkel  szemben, 

valamint bíróságok és más hatóságok előtt. 
 
102.§ Az  országos  egyház  illetékes  testületei  igazgatási 
ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak. 
 

XIII. fejezet 

A Zsinat 

                                                                        

26

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

27

Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

28

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

background image

 

103.§ (1)  A  zsinat  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
legszélesebb  körű  döntéshozó,  legfőbb  képviseleti  és 
törvényhozó  testülete.  Irányítja,  segíti  és  felügyeli  az 
egyház lelki, szellemi és anyagi életét. 
(2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos 
szinten a zsinat értendő.  
 
104.§ (1) A zsinat 

a)  megállapítja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
hitvallásait, 
b)  jóváhagyja  az  evangélikus  istentiszteleteknek  és 
liturgikus  eseményeknek  a  püspöki  tanács  által 
meghatározott rendjét. 

(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén: 

a)  törvényeket  alkot,  határozatot  hoz,  nyilatkozatot  és 
állásfoglalást ad ki, 
b) ügyel az egyházi törvények teljességére, 
c)

29

törvényességi  ellenőrzést  végez  az  országos 

szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott 
esetekben  –  egyéb  szabályrendeletek  és  szabályzatok 
felett,  hatályon  kívül  helyezi  az  egyházi  törvényekkel 
ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat, 
d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a 
hiányzó szabályrendeletek megalkotására.  

(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben: 

a)  meghatározza  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
hazai  és  nemzetközi  ökumenikus  kapcsolatainak 
alapelveit és alapvető tartalmát, 
b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak 
az állami, valamint civil és egyéb szervezetekkel kötött 
alapvető  megállapodásait,  felhatalmazza  az  országos 
elnökséget a megállapodások aláírására. 

(4) A zsinat megválasztja: 

a)

30

a  püspökök  közül  az  elnök-püspököt  és  annak 

helyettesét,  továbbá  az  országos  felügyelőt,  az 
egyházkerületi felügyelők közül az országos  felügyelő-
helyettest,  valamint  –  amennyiben  erről  a  rájuk 
vonatkozó  törvény  másképpen  nem  rendelkezik  –  az 
országos  egyházi  tisztségviselőket,  az  országos 
számvevőszék,  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
jelölőbizottság tagjait, 
b)  a  protestáns  tábori  püspöki,  illetve  hivatalvezetői 
tisztnek  evangélikus  lelkésszel  történő  betöltésénél  a 
tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt, 
c)

31

saját  tisztségviselőit:  a  zsinat  elnökeit,  alelnökeit,  a 

zsinati  bizottságok  tagjait  és  elnökeit,  valamint  3-3 
lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét. 

(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során: 

a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és 
működési ágakat és ezek feladatait, 
b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az 
országos 

tisztségviselők  jelentéseit,  elrendeli  a 

szükséges tennivalókat, 
c)  meghallgatja  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
számvevőszék jelentését. 

(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén: 

a)

32

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy 

vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár 
fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése 

                                                                        

29

Módosította a 2007. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

30

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

31

Módosíotta a 2018. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

32

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

tárgyában, 
b)  meghatározza  az  országos  egyház  gazdálkodásának, 
az  országos  egyházi  szervezet  kezelésében  lévő 
pénzeszközök elosztásának alapvető elveit, 
c)  elfogadja  az  országos  egyház  éves  költségvetését  és 
beszámolóját, 
d)

33

 

(7) A zsinat 

a)  dönt  az  országos  presbitérium  által  előterjesztett 
javaslatokról, 
b)

34

 

c)  dönt  az  egyház  igazgatási  beosztása  és  egyházon 
belüli illetékességi területek kérdésében. 

 
105.§ (1)  A  zsinat  szavazati  jogú  tagja  hivatalból  az 
országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai

35

(2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján: 

a)  egyházmegyénként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi 
küldött; 
b)  egyházkerületenként  3-3  lelkészi  és  nemlelkészi 
küldött,  akik  közül  egyházkerületenként  legalább  egy 
jogi végzettségű; 
c)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  egy  főállású 
oktatója, 
d) az evangélikus köznevelési intézmények 2 küldötte, 
e)

36

az evangélikus diakóniai 2 küldötte, 

f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte. 

 
106.§ 

37

(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai: 

a) országos presbitérium választott tagjai, 
b)

38

a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész, 

az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, 
az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi 
munkaközösség elnöke, 
c) az országos munkaági bizottságok elnökei, 
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, 
e)  a  Romániai  Evangélikus-Lutheránus  Egyház  saját 
eljárása szerint választott 2 küldötte, 
f)  a  Magyarországi  Református  Egyház  saját  eljárása 
szerint választott küldötte. 

(2)  A  zsinat  elnöksége  a  napirenden  szereplő  témákhoz 
tanácskozási  joggal  szakértőt  hívhat  meg  az  ülés 
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  pontjaihoz 
kapcsolódóan.

 

 

 
107.§ (1)  A  zsinati  tagságra  csak  rendezett  életvitelű, 
konfirmált  egyházközségi  tag  választható,  aki  az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt. 
(2)

39

A  zsinatnak  nem  lehet  szavazati  jogú  tagja  egyházi 

                                                                        

33

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

34

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (4)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

35

Módosította  a  2007.  évi  VII.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007.  december 

20-tól,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (5)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

36

Módosította a 2018. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

 

37

Módosította  a  2007.  évi  VII.  törvény  2.§-a.  Hatályos:  2007.  december 

20-tól,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (6)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

38

Módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során 
alkalmazni kell.

 

39

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

background image

bíró,  országos  és  egyházkerületi  ügyész,  valamint  az 
országos presbitérium választott tagja. 
(3)

40

A  zsinati  póttagokról  külön  törvény  rendelkezik.  A 

zsinati  tagok  választásának  rendjét  külön  törvény 
szabályozza. 
(4)

41

 

 
108.§ Azt  a  választott  zsinati  tagot,  aki  a  zsinat  3 
ülésszakáról  kimentés  nélkül  távol  marad,  tagságáról 
lemondottnak  kell  tekinteni,  erről  őt  és  a  küldő  testületet 
írásban  értesíteni  kell.  Hivatalbóli  tag  ellen  –  ilyen 
esetekben  –  a  zsinat  elnöksége  fegyelmi  eljárást 
kezdeményez.  
 

XIV. fejezet 

A Zsinat szervezete és működése 

 

A zsinat elnöksége

42

 

109. § (1)  A  zsinat  elnöksége  a  lelkészi  és  a  nemlelkészi 
elnökből  áll,  akiket  akadályozatásuk  esetén  a  lelkészi  és  a 
nemlelkészi alelnök helyettesít. 
(2) A zsinat elnökségének feladata: 

a) a zsinat munkájának vezetése, 
b) a zsinati ülésszakok és a zsinati tanács üléseinek ösz-
szehívása és vezetése, 
c) a zsinati ülések vezetése, az alelnökökkel megosztva, 
d) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és ál-
lásfoglalások  hitelesítése  és  gondoskodás  a  közzététel-
ről, 
e)  a  zsinat  nevében  történő  nyilatkozatok  megtétele  a 
zsinat döntései szerint, 
f) a zsinat képviselete, 
g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető tes-
tületeivel, 
h) a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolato-
san az országos iroda illetékes osztályának felügyelete, 
i) a zsinat, illetve a zsinati tanács által átruházott felada-
tok ellátása. 

 

A zsinati tanács 

109/A. § 

(1) A zsinat  tanács tagjai  a  zsinat elnökei és 

alelnökei,  valamint  a  123.  §  (1)  bekezdése  szerinti  zsinati 
bizottságok elnökei. 
(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül 
választja. 
(3)

43

A  zsinati  tanács  az  üléseit  szükség  szerint  tartja,  me-

lyen tanácskozási joggal az országos iroda képviselője, va-
lamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az 
elnök-püspök, az országos felügyelő, az országos ügyész és 
az országos munkaági bizottságok elnökei is részt vesznek. 
(4) A zsinati tanács feladata: 

a)  a  zsinati  ülésszakok  előkészítése  és  napirendjének 
összeállítása, 
b)  a  zsinati  bizottságok  munkájának  figyelemmel  kísé-
rése és összehangolása, 
c) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak 
összehangolása, 
d) a zsinat elnöksége által előterjesztett kérdésekben ál-
lásfoglalás kialakítása. 

                                                                                                                        

legkésőbb 2012. december 15-től. 

40

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

41

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (9)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

42

A  109-109/A.  §-t  módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  3.  §-a.  Hatályos: 

2014. november 28-tól. 

43

Módosította a 2018. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

(5)  A  zsinat  alelnökei  a  zsinat  elnöksége  által  elkészített 
beosztás alapján vezetik a zsinati üléseket, valamint ellátják 
az elnökség által rájuk bízott eseti vagy rendszeres felada-
tokat. 
 

A zsinat jegyzői 

 
110.§ (1)  A  zsinat  jegyzői  kara  a  zsinat  tagjai  által 
megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.  
(2) A zsinatjegyzői karának feladata: 

a) az ülést vezető elnök munkájának segítése, 
b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása, 
c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása, 
d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése, 
e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése. 
 

A zsinat adminisztrációja 

 

111. § (1)  A  zsinat  adminisztrációjának  intézése  az 
országos  iroda  országos  szabályrendeletben  meghatározott 
osztályán  történik,  amelynek  a  zsinati  hatáskörbe  tartozó 
feladatokhoz  kapcsolódó  munkáját  a  zsinat  elnökei 
felügyelik.  A  zsinathoz  intézett  beadványok  címzettje  az 
országos iroda. 
(2)

44

Az  országos  iroda  országos  szabályrendeletben 

meghatározott 

osztálya 

közreműködik 

az 

ülések 

lebonyolításában. Ennek során 

a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről, 
b)  szervezi  a  zsinat  működéséhez  szükséges  technikai 
munkát,  
c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját, 
d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.  

(3) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke

45

 utalványozza. 

 
112.§

46

 

 

A zsinat működése 

 
113.§ A  zsinat  a  feladatait  törvény,  határozat,  nyilatkozat 
vagy  állásfoglalás  elfogadásával,  valamint  a  választás 
lefolytatásával látja el. 
 
114.§ (1) A zsinat  munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló 
ülésszakokon és bizottságokban végzi.  
(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább 
2 alkalommal össze kell hívni. 
(3)  Zsinati  ülésszakot  a  zsinati  tagok  egynegyedének,  az 
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a 
téma  megjelölésével  történő  –  írásbeli  kezdeményezésére 
45 napon belüli időpontra össze kell hívni. 
 
115.§ (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze. 
A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  napirendi 
pontokat. 
(2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az 
ülésszak  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és 
anyagokat  is.  Késői  kiküldés  esetén  a  zsinat  dönt  arról, 
hogy a napirendi pontot tárgyalja-e. 
 
116.§ 

47

A  zsinat  ülései  általában  nyilvánosak,  de  a  zsinati 

                                                                        

44

Módosította  a  (2)  bekezdést  módosította  és  a  (3)  bekezdést  beiktatta  a 

2018. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

45

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

46

Hatályon  kívül  helyezte  a  2018.  évi  IV.  törvény  4.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos:  2018. július  1-től  azzal,  hogy  a  megválasztott  zsinata  gazda  és 

helyettesének a tisztsége a zsinata ciklus záró ülésszakának végével szűnik 
meg. 

background image

tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető. 
 
117.§ (1)

48

A  zsinat  határozatképes,  ha  az  ülésen  szavazati 

jogú tagjainak több mint fele jelen van. 
(2)  A  zsinat  a  döntéseit  az  ügyrend  szerinti  többségi 
szavazással,  de  legalább  a  határozatképes  zsinat  jelenlévő 
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza. 
(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó 
– ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához 
és  módosításához  legalább  az  összes  zsinati  tag 
kétharmadának szavazata szükséges. 
 
118.§ Az 

újonnan  megválasztott  zsinat  elnökeinek 

megválasztásáig  az  elnöki  tisztet  a  legidősebb  lelkészi  és 
nemlelkészi  zsinati  tag  (korelnök)  tölti  be,  akik  a  zsinat 
alakuló  ülésszakát  összehívják.  A  mandátumvizsgáló  és 
szavazatszedő  bizottság  feladatait  a  jegyzői  kar 
megválasztásáig  a  2-2  legfiatalabb  lelkészi  és  nemlelkészi 
zsinati tag látja el. 
 
119.§ (1)

49

A  zsinat  a  választás  utáni  alakuló  ülésszakán 

megválasztja  a  104.§  (4)  bekezdésében  meghatározott 
személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével. 
(2)

50

A  zsinat  legkésőbb  második  ülésszakán  –  az  újonnan 

megválasztott  elnökség  javaslatára  –  saját  tagjai  közül 
megválasztja a zsinati bizottságok tagjait. 
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az 
a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli 
választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be. 
 
120.§

51

 

(1)  A  zsinathoz  érkezett  beadványt  a  zsinat 

elnöksége  

a)  előkészítés  készítésére  kiadja  az  illetékes  zsinati 
bizottságnak, 
b)

52

előterjesztés  készítésére,  illetve  véleményezésre 

megküldi  az  országos  presbitériumnak  és  az  országos 
elnökségnek, 
c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre, 
d)  írásos  válaszban  a  javaslat  zsinati  tárgyalását 
elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen. 

(2)  Az  országos  presbitérium  és  az  országos  elnökség 
önállóan is készíthet előterjesztést. 
(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az 
(1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  elutasításról  a  zsinat  dönt. 
Ha  a  zsinat  az  előterjesztést  nem  fogadja  el,  a  javaslatot 
megtárgyalásra elő kell készíteni. 
 
121.§

53

 

(1)  A  zsinat  nagyobb  jelentőségű,  illetve 

terjedelmű  javaslat  esetében  először  –  az  általános  vitát 
megelőző  ülésszakon  –  előzetes  (elvi)  vitában  határozza 
meg  a  szabályozás  célját  és  elveit,  esetleg  az  ezek 
eléréséhez tervezett megoldási módokat. 
(2)  A  zsinat  az  előterjesztéseket  általában  két  részletben: 

                                                                                                                        

47

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

48

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

49

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  7.  §  (3) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

50

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  7.  §  (3) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

51

Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

52

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

53

Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

általános  és  részletes  vitában  tárgyalja.  Az  általános  vita 
során  dönti  el  a  javaslat  fő  irányait,  összefüggéseit  és  a 
választ  a  lehetséges  alapvető  megoldások  közül.  Törvény 
módosításakor  és  határozathozatalkor  az  általános  vita 
elhagyható.  Zsinati  nyilatkozat  és  zsinati  állásfoglalás 
elfogadásánál a két vita összevonható. 
(3)  A  zsinat  részletes  vitában  alakítja  ki  a  javaslat  végső 
formáját.  A  részletes  vita  alapjául  az  általános  vitában 
elfogadott  döntések  szerint  kialakított  szövegjavaslat 
szolgál. 
(4)  Az  általános  és  részletes  vitát  azonos  ülésszakon 
megtartani  akkor  lehet,  ha  ehhez  a  zsinat  teljes  (plenáris) 
ülése  az  összes  zsinati  tag  több  mint  felének  szavazatával 
hozzájárul. 
(5)  Az  általános  és  részletes  vita  lefolytatásának  részletes 
szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza. 
 
122.§ 

54

A  zsinat  üléséről  a  felszólalások  teljes  szövegét 

tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A 
jegyzőkönyvet – a ciklus záró ülésszakának esetét kivéve – 
a  következő  ülésszak  elején  a  zsinat  véglegesíti,  majd  a 
zsinat  elnökei  és egyik jegyzője hitelesíti.  A záró ülésszak 
jegyzőkönyvét a zsinat elnökei, egyik jegyzője és két jelen 
lévő,  erre  a  feladatra  felkért  zsinati  tag  hitelesíti.  A 
jegyzőkönyv  jegyzők  által  elkészített  változatát  –  a  záró 
ülésszak  esetében  a  hitelesített  jegyzőkönyvet  –  30  napon 
belül el kell juttatni a zsinat tagjainak. 
 

A zsinati bizottságok 

 
123.§

55

 

(1) 

zsinat 

létrehozza 

az 

alábbi 

bizottságokat: 

a) ügyrendi bizottság, 
b) törvényelőkészítő bizottság, 
c) teológiai bizottság. 

(2) 

zsinat 

saját 

tisztségviselői 

választásának 

előkészítésére 

és 

választás 

jogszabályoknak 

megfelelősége  ellenőrzésére  saját  tagjai  közül  3  tagú 
választási bizottságot alakít. 
(3)  Szükség  szerint  más  bizottságok  vagy  időszakos 
munkacsoportok is alakíthatók. 
 
124.§

56

 

 
125.§ (1)

57

zsinati 

bizottságok 

munkájuk 

során 

támaszkodnak  a  munkaági  bizottságok  és  munkacsoportok 
szakvéleményére,  és  az  országos  iroda  információira. 
Figyelemmel  kísérik  az  országos  presbitérium  és  az 
országos 

elnökség 

intézkedéseit 

és 

határozatait. 

Vizsgálataikat  a  zsinat  által  elfogadott  programok  és 
szempontok alapján végzik. 
(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának 
irányítása.  A  bizottsági  elnökök  felelősek  a  bizottság 
számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi 
munkájáért. 
 
126.§ 

58

(1) 

                                                                        

54

Módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  5.  §-a.  Hatályos:  2014.  november 

28-tól. 

55

Módosította  a  2013.  évi  I.  törvény  4.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2013. 

február 23-tól. 

56

Módosította a 2007. évi  I. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től, 

majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

57

Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

58

Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. § 

background image

(2)  
(3)  A  zsinati  bizottságok  ülésein  tanácskozási  joggal  részt 
vehet  az  országos  ügyész,  valamint  az,  akit  a  bizottság 
elnöke meghív. 
 

XV. fejezet 

Országos presbitérium

 

 
127.§ Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő 
és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete 
az országos presbitérium. 
 
128.§ (1) Az országos presbitérium az irányítás terén: 

a)

59 

a zsinat által meghatározott keretek között irányítja 

az egyház szervezetének működését, 
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak, 
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos 
bizottságoknak  munkatervükre  vagy  más  tárgyra 
vonatkozó  jelentéseit  és  javaslatait,  összehangolja  a 
bizottságok,  illetve  az  ügyeket  intéző  országos  egyházi 
irodai  osztályok  működését,  megvitatja  és  elfogadja  az 
országos  iroda  igazgatója

60

  által  összeállított  éves 

feladattervet és éves jelentést. 

(2) Az országos presbitérium gazdasági téren: 

a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az 
országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját 
az országos számvevőszék jelentése alapján, 
b)  gazdasági  döntéseket  hoz  a  zsinat  által  elfogadott 
gazdálkodási 

elvek 

keretein 

belül, 

dönt 

az 

egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított 
gazdasági erőforrások elosztásáról, 
c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági 
vonatkozású  kérdésekben  a  zsinat  által  meghatározott 
kereteken belül, 
d)

61

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy 

vagyonának  elidegenítéséről, 

megterheléséről  és 

kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,  
e)

62

határoz  pályázatok  benyújtásáról  50  millió  forint 

értékhatár felett. 

(3)

63

Az  országos  presbitérium  az  intézményekkel 

kapcsolatban: 

a)  intézményt  alapít  vagy  szüntet  meg,  ellátja  az 
intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos 
feladatait, 
b)  jóváhagyja  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
rektorának,  egyetemi  tanárának  és  lelkészének 
választását. 

(4) Az országos presbitérium 

a)  dönt  egyházközség  valamely  részének,  illetve 
egyházmegyének jogi személlyé válásáról, 
b)  megválasztja  a  tábori  lelkészeket,  börtönlelkészeket 
és kórházlelkészeket, 
c)  intézkedik  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
tulajdonában  lévő  épületek  és  egyéb  ingatlanok 
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása 

                                                                                                                        

(2) bekezdése. Hatályos 2013. február 23-tól. 

59

Módosította a 2007. évi I. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

60

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

61

A  d-e)  pontot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

62

A  d-e)  pontot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

63

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

ügyében, 
d)

64

gyakorolja  a  munkáltatói  jogokat  az  országos  iroda 

igazgatója

65

  felett  azzal,  hogy  kizárólagos  joga  a 

jogviszony  létesítése  és  megszüntetése,  valamint  a 
díjazás megállapítása, 
e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél 
szolgálatban  állók  javadalmazásáról,  a  tisztségviselők 
díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról, 
f)

66

határozatot  hoz  az  egyházmegyék,  illetve  az 

egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási 
vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján, 
g)

67

 

(5)  Az  országos  presbitérium  hatáskörébe  tartoznak 
mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a  zsinat vagy  más 
egyházi testület hatáskörébe utalva. 
 
129.§ (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja: 

a)

68

hivatalból: 

az 

országos 

felügyelő 

és 

az 

egyházkerületi elnökségek tagjai, 
b)  az  egyházkerületi  közgyűlések  választása  alapján: 
egyházkerületenként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi 
küldött.  

(2)

69

Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja: 

a)  hivatalból:  a  zsinat  elnökei,  az  országos  iroda 
igazgatója, országos ügyész,  
b)  ha  a  napirenden  őket  érintő  téma  szerepel:  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  rektora  és  az 
országos  gazdasági,  diakóniai  és  nevelési-oktatási 
bizottság elnöke, 
c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív 
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  ponthoz 
kapcsolódóan. 

(3)  Országos  presbitériumi  tagságra  csak  rendezett 
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt. 
(4)  Az  országos  presbitérium  azon  tagja  ellen,  aki  a 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  az  országos 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
130.§ (1)

70

Az  országos  presbitériumot  szükség  szerint,  de 

évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni. 
(2)

71

Az  országos  presbitériumot  az  elnök-püspök  és  az 

országos  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A  kibocsátott 
meghívónak  tartalmaznia  kell  a  napirendi  pontokat.  A 
presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az 

                                                                        

64

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 
legkésőbb 2012. december 15-től. 

65

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

66

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

67

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (5)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

68

Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. 

december 15-től. 

69

Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. 

december  15-től,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  10.  §-a  és  a 

2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során 

megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  december 
15-től. 

70

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

71

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

background image

ülés  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és 
anyagokat is. 
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános. 
(4)

72

Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az 

országos felügyelő felváltva  vezetik. A jegyzői feladatokat 
az  országos  presbitérium  által  a  tagjai  közül  választott 
lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(6)  Az  országos  presbitérium  azon  határozatát,  amely 
valamely  országos  munkaágat  érint,  az  illetékes  országos 
munkaági 

bizottság 

előkészítése 

alapján, 

illetve 

állásfoglalására figyelemmel hozza meg. 
(7)  Az  országos  presbitérium  üléséről  jegyzőkönyvet  kell 
vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek 
és  2  jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. 
 

XVI. fejezet 

Országos elnökség 

 
131.§ 

73

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos 

szervezeti  szintjén  az  önkormányzati  testületek  döntései 
alapján  –  két  presbitériumi  ülés  között  –  a  vezetést  és 
kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja.  
(2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos 
felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai. 
(3) Az  országos elnökség tanácskozási jogú  tagjai  a  zsinat 
egyik  elnöke,  az  országos  ügyész  és  az  országos  iroda 
igazgatója.  A  napirenden  szereplő  témákhoz  tanácskozási 
joggal 

szakértő 

hívható 

meg 

valamennyi 

vagy 

meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. 
 
132.§ 

74

Az országos elnökség 

a)

 

a  zsinat  és  az  országos  presbitérium  által 

meghatározott  keretek  között  irányítja  az  egyház 
szervezetének működését, 
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és 
az országos presbitériumnak, 
c)  végrehajtja  az  országos  presbitérium  határozataiból 
adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, 
d)  jóváhagyja  az  egyházmegyék  éves  költségvetését  és 
beszámolóját.  
e) 

elfogadja 

az 

országos 

intézmények 

éves 

költségvetését, éves beszámolóját.  
f)  határoz  pályázatok  benyújtásáról  50  millió  forint 
értékhatár alatt, 
g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos 
presbitérium  határozatainak  keretei  között,  és  annak 
legközelebbi ülésén beszámol ezekről, 
h)  munkáltatói  jogokat  gyakorol  az  országos  iroda 
igazgatója  felett  az  országos  presbitérium  által 
meghatározott keretek között, 
i)  felügyeli  a  törvényben  meghatározott  országos 
egyházi nyilvántartások vezetését, 
j)  szükség  esetén  az  országos  egyház  hatáskörébe 
tartozó  álláshelyeket  hoz  létre  és  intézkedik  azok 
betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi 
munkásoknak, 
k)  dönt  mindazokban  a  kérdésekben,  amelyekben  több 

                                                                        

72

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

73

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  12.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

74

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  12.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

 

munkaági  bizottság  véleményének  összehangolására 
van szükség. 

 

XVI/A. fejezet 

Elnök-püspök és országos felügyelő 

 

132/A.§ 

75

(1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

országos  szervezeti  szintjén  az  önkormányzati  testületek 
döntései  alapján  –  két  országos  elnökségi  ülés  között  –  a 
vezetést  és  kapcsolattartást  az  országos  felügyelő  és  az 
elnök-püspök gyakorolja. 
(2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő: 

a) hivatalos  kapcsolatot tart  az állami, valamint civil és 
egyéb szervezetekkel, 
b)  végrehajtja  az  országos  presbitérium  és  az  országos 
elnökség  határozataiból  adódó  feladatokat,  illetve 
ellenőrzi azok végrehajtását, 
c)  összehívja  az  országos  presbitérium  és  az  országos 
elnökség üléseit, és azokon elnököl. 
d)

76

 

 
133.§ Az elnök-püspök sajátos feladata: 

a)  hivatalos  kapcsolatot  tart  az  ország  más  keresztyén 
egyházaival, külföldi egyházakkal, 
b)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  egyház  életét 
meghatározó lelki és közösségi eseményekről.  

 
134.§ 

77

Az országos felügyelő sajátos feladata: 

a)  figyelemmel  kíséri  az  egyházi  testületek  és 
intézmények  működését,  kezdeményezi  -  a  szükséges  - 
jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat, 
b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források 
előteremtését, 
c)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  presbitérium  és  az 
országos  elnökség  munkájáról,  az  egyház  anyagi  és 
intézményi helyzetéről, 
d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között. 

 

Püspöki tanács 

 
135.§ (1)

78

  A  püspökök  sajátos  feladata  az  evangélikus 

egyház  hitéletének  egyetemes  és  egységes  irányítása.  Az 
egyházkerületek  püspökei  sajátos  közös  feladataikat 
püspöki tanácsban látják el. 
(2)

79

Amennyiben  az  országos  fegyelmi  tanács  vagy  a 

bíróság  eljárása  során  hivatalvesztés  büntetést  szab  ki,  a 
püspöki  tanács  ellátja  az  egyház  törvényes  rendjének  és 
békéjének  megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  34. § 
(3) bekezdésében előírt feladatát. 
(3)  A  püspöki  tanács  az  evangélikus  istentiszteletek  és 
liturgikus  események  rendjének  kialakítására,  teológiai 
ösztöndíjak  elosztására,  valamint  teológiai  kérdések 
megvitatására  bizottságot  vagy  munkacsoportot  hozhat 
létre. 
(4)  A  püspöki  tanács  munkáját  esperesi  tanács  segíti, 
amelynek  működését  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 

                                                                        

75

Fejezetcímmel  együtt  beiktatta  a  2011.  évi  VI.  törvény  13.  §  (1) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

76

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  III.  törvény  1.  §-a.  Hatályos:  2016. 

november 18-tól. 

77

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  13.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

78

Módosította a 2007. évi II. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

79

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (5)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

background image

XVII. fejezet 

Az egyház országos munkaági bizottságai 

 
136.§ (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  az 
alábbi országos munkaági bizottságok működnek:  

a) diakóniai bizottság, 
b) egyházzenei bizottság, 
c) evangélizációs és missziói bizottság, 
d) építési és ingatlanügyi bizottság, 
e) gazdasági bizottság, 
f)

80

gyermek- és ifjúsági bizottság, 

g)

81

gyűjteményi tanács, 

h) nevelési-oktatási bizottság, 
i) sajtóbizottság. 

(2)  Szükség  szerint  más  bizottságok  vagy  időszakos 
munkacsoportok is alakíthatók.  
 
137.§ (1)

82

A  munkaági  bizottságok  figyelemmel  kísérik  a 

munkaágakban  folyó  tevékenységeket,  értékelik  azokat  és 
ennek  alapján  javaslatokat  készítenek.  A  bizottságok  a 
zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját 
segítve  értékelő,  döntés-előkészítő  és  a  zsinat  vagy  az 
országos  presbitérium  által  meghatározott  kereten  belül  – 
országos  szabályrendeletben  meghatározott  -  döntéshozó 
feladatokat  látnak  el.  A  bizottságok  szakmai  szempontból 
irányítják 

és 

felügyelik 

területükhöz 

tartozó 

intézményeket. 
(2)  A  bizottság  elnöke  felelős  azért,  hogy  a  munkaágnak 
éves  munkaterve  legyen.  A  munkatervet  a  zsinat 
határozataira  és  az  országos  presbitérium  javaslataira 
figyelemmel  kell  összeállítani.  A  bizottság  elnöke  felelős 
azért,  hogy  a  munkaterv  bizottságot  érintő  részleteiben 
elmaradás ne legyen. 
(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell 
hívni. 
(4)  A  bizottságok  munkájukat  az  általuk  elfogadott  és  az 
országos  presbitérium  által  jóváhagyott  ügyrend  alapján 
végzik.  
(5)  A  bizottságok  határozathozatali  rendjét  külön  törvény 
szabályozza. 
 
138.§ (1)

83

A zsinat és az országos presbitérium, valamint az 

országos  elnökség  a  munkájában  figyelembe  veszi,  illetve 
kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását. 
(2)  A  munkaági  bizottságok  működésének  és  feladatainak 
részletes  szabályait  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 
139.§ (1)

84

A munkaági bizottságok létszáma  – a gazdasági 

bizottság  kivételével  –  nem  lehet  9  főnél  nagyobb.  A 
gazdasági bizottság létszáma 12 fő. Az országos ügyész és 
az  országos  iroda  kijelölt  munkatársai  tanácskozási  joggal 
vesznek  részt  a  bizottságok  munkájában.  A  gyűjteményi 
tanácsnak  hivatalból  tagja  az  Evangélikus  Országos 
Gyűjtemény igazgatója, továbbá tanácskozási jogú tagja a 3 
ágazatvezető.

85

 

                                                                        

80

Beiktatta  a  2008.  évi  III.  törvény  1.§  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2008. 

május 30-tól. 

81

A  g-i)  pontok  számozását  módosította  a  2008.  évi  III.  törvény  1.§  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól. 

82

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  14.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

83

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  14.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

84

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  6.  §-a  azzal, 

hogy gazdasági bizottság új tagjait 2015. március 31-ig kell megválasztani. 

85

A  negyedik  mondatot  beiktatta  a  2016.  évi  IV.  törvény  1.  §  (1) 

(2) A bizottságok elnökeit a zsinat választja.

86

A bizottságok 

többi tagját az országos presbitérium választja meg az egy-
házkerületek  4-4,  illetve  a  gazdasági  bizottság  esetén  5-5 
jelöltjéből. 
(3)  A  bizottságok  tagjait  –  az  egyházkerületi  közgyűlések 
jelöltjei  közül  úgy  kell  megválasztani,  hogy  a  munkaág 
részterületei  megfelelő  súllyal  képviselve  legyenek.  Ennek 
választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik. 
(4) 

bizottságok 

egyházkerületi 

jelöltjeire 

az 

egyházkerületi  jelölőbizottság,  elnökére  az  országos 
jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat. 
 

XVIII. FEJEZET 

Az országos egyház tisztségviselői 

 

140.§ (1)

87

A zsinat, illetve törvény felhatalmazása alapján a 

országos  presbitérium  az  önkormányzati  feladatok 
ellátására 

meghatározott 

feladatkörrel 

országos 

tisztségviselőket választ. 
(2)

88

Országos  egyházi  tisztségviselők:  a  zsinat  elnökei  és 

alelnökei,  az  elnök-püspök  és  az  országos  felügyelő,  ezek 
helyettesei,  valamint  az  országos  ügyész,  az  országos 
számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei. 
(3)  A  zsinat  bizonyos  feladatok  ellátására  egyéb 
tisztségviselőket  is  választhat.  Feladatkörüket  –  a  zsinat 
határozata  alapján  megalkotott  –  országos  szabályrendelet 
határozza meg. 
 
141.§ Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és 
a  helyettesek  kivételével  –  minden  évben  jelentést  tesznek 
munkájukról  a  zsinatnak.

89

  Amennyiben  két  egymást 

követő  évben  a  zsinat  nem  fogadja  el  egy  tisztségviselő 
jelentését,  az  országos  ügyész  (érintettség  esetén  az 
országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő 
visszahívását és a választási eljárás megindítását. 
 
142.§

90

 

Az  országos  ügyész  az  a  jogi  szakvizsgával 

rendelkező,  rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi 
tag,  akit  a  zsinat  arra  a  feladatra  választ,  hogy  az  egyház 
törvényes  működését  felügyelje,  eljárjon  törvényességi 
felügyeleti  és  fegyelmi  ügyekben  külön  törvényben 
meghatározott  módon,  az  egyház  jogi  vonatkozású  ügyeit 
intézze,  és  azokban  az  egyházat  képviselje.  Tanácsokat  ad 
az  országos  elnökségnek  és  az  országos  presbitériumnak, 
valamint  kérésre  az  egyházkerületi  és  egyházmegyei 
önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények 
értelmezése  és  azok  alkalmazása  terén.  Közreműködik  az 
országos  intézmények  szerződéskötéseiben  és  jogi 
ügyleteiben,  valamint  az  egyházi  bíróság  előtti 
eljárásokban.  Az  országos  ügyész  az  országos  fegyelmi 
tanács elnöke. 
 
143.§

91

 

(1)  Az  országos  számvevőszéki  elnök  az  a 

                                                                                                                        

bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

86

A második mondat hatályon kívül helyezésével módosította a 2016. évi 

IV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

87

Módosította a 2012. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell.

 

88

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

89

Az  első  mondatot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (2) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

90

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (6) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

91

Módosította a 2011. évi II. törvény 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

március 1-től. 

background image

szakirányú  felsőfokú  végzettséggel  rendelkező,  rendezett 
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a 
feladatra  választ,  hogy  az  országos  számvevőszékkel  az 
országos  egyház  és  az  országos  egyházi  intézmények 
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve 
szükség esetén eljárjon.  
(2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos 
számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez  valamennyi 
eljárási  cselekményt.  Az  országos  számvevőszék  belső 
működését saját hatáskörében határozza meg. 
(3)

92

Az  országos  számvevőszéki  elnök  nem  lehet  tagja  az 

országos gazdasági bizottságnak. 
 
144.§

93

 

(1)  Az  országos  iroda  igazgatója  az  a 

rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus 
egyházközségi  tag,  aki  felsőfokú  végzettséggel  és  vezetői 
gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium – 
országos  szabályrendeletben  meghatározott  eljárásrend 
szerint  és  időtartamra  -  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Országos  Irodájának  vezetésére  megválaszt  és 
alkalmaz.  Felette  a  munkáltatói  jogokat  az  országos 
presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja. 
(2)  Az  országos  iroda  igazgatójának  feladata  és  hatásköre 
az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai 
felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és 
hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló 
szabályrendelet rögzíti. 
(3)  Az  országos  iroda  igazgatóhelyettesének  és  az 
osztályvezetők  jogviszonyának  létesítését  megelőzően  az 
országos  presbitérium  előzetes  jóváhagyását  be  kell 
szerezni. 

 

XIX. fejezet 

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos 

Irodája 

 
145.§

94

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

Országos  Irodája  (országos  iroda)  az  országos  egyház 
adminisztratív  központja.  Szervezetét,  működését,  a 
kiadmányozás 

rendjét, 

valamint 

munkatársainak 

munkakörét országos szabályrendelet rögzíti. 
 
146.§ (1)

95

Az  országos  iroda  érkezteti  és  előkészíti  az 

országos presbitérium, az országos elnökség és az országos 
bizottságok,  valamint  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
számvevőszék  hatáskörébe  tartozó  ügyeket,  valamint  a 
döntések  értelmében  gondoskodik  az  országos  irodára  eső 
feladatok elvégzéséről. 
(2)

96

Az  országos  iroda  vezetője  az  országos  iroda 

igazgatója. 
 
147.§ Az  országos  presbitérium  és  azon  országos 
tisztségviselők,  akik  nem  alkalmazottai  az  országos 
irodának,  az  országos  irodát  érintő  feladatok  végrehajtását 
az  országos  irodaigazgatótól  kérik,  aki  munkatársainak 

                                                                        

92

A  bekezdést  beiktatta  a  2011.  évi  II.  törvény  11.§  (2)  bekezdése. 

Hatályos:  2011.  március  1-től,  azonban  a  2012.  évi  általános  tisztújítás 

során kell először alkalmazni. 

93

Módosította  a  2008.  évi  VIII.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2008.  december 

15-től,  majd.  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (3)  bekezdése,  a 

2012. évi II. törvény 4. § (2) bekezdése és a 2014. évi II. törvény 1. §-a. 

Hatályos: 2014. február 21-től. 

94

Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

95

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (4)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

96

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

kiadja a feladatokat. 
 
148.§ (1) Az országos iroda kezeli: 

a) az evangélikus névtárat, 
b)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek 
nyilvántartását, 
c)  az  egyházközségek  elnevezéséről,  egyházmegyei 
hovatartozásáról,  illetve  működési  (adminisztratív) 
központjairól szóló nyilvántartást, 
d)  az  evangélikus  jogi  személyek  nyilvántartását, 
valamint 
e)

97

azokat  az  egyéb  nyilvántartásokat,  amelyeket  a 

zsinat,  az  országos  presbitérium  vagy  az  országos 
elnökség feladatául meghatároz. 

(2)

98

Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok 

a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az 
országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve 
az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve 
azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek. 
 
149.§

99

 

Az  egyes  munkaágak  segítésére  és  az 

országos  jellegű  feladatok  ellátására  az  országos 
presbitérium  állásokat  létesít,  amelyeket  az  országos 
presbitérium  által  megválasztott  személyek  töltenek  be.  A 
munkáltatói  jogokat  –  a  jogviszony  létesítése  és 
megszűntetése  kivételével  -  az  országos  irodaigazgató 
gyakorolja. 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 
150.§ 

100

 

 
151.§ 

101

 

 
 

MELLÉKLET 

 
A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei: 
 

Északi  egyházkerület,  amelyhez  a  Borsod-Hevesi,  a 

Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-
Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye; 
 

Déli  egyházkerület,  amelyhez  a  Bács-Kiskuni,  a 

Kelet-Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai 
egyházmegye; 
 

Nyugati  (Dunántúli)  egyházkerület,  amelyhez  a 

Fejér-Komáromi,  a  Győr-Mosoni

102

,  a  Somogy-Zalai,  a 

Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik. 
 
 

                                                                        

97

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (5)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

98

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (6)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

99

Módosította  a  2008.  évi  VIII.  törvény  2.§-a.  Hatályos:  2008.  december 

15-től. 

100

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése. 

101

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése 

102

Módosította a 2006. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. július »
július
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031