background image

2005. ÉVI V. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT KÜLÖN 

TERÜLETEIRŐL 

 
 

I. fejezet 

Az egyház evangélizáló és missziói munkája 

 

1. §  (1)  Az  evangélizáció  és  misszió  az  egyház  alapvető 
hivatása,  ezért  annak  érvényesülnie  kell  az  egyház  egész 
munkájában. 
(2) Az egyház evangélizációval fordul a hitükben erősítésre 
szorulók  és  az  egyháztól  eltávolodottak,  belmissziós 
szolgálattal  a  hazai  nemkeresztyének,  külmissziós 
felelősséggel pedig a külföldi nemkeresztyének felé. 
 
2. §  Evangélizáló  és  missziói  küldetése  minden  felelős 
egyházközségi  tagnak  van,  de  e  szolgálatok  hivatásszerű 
végzésére az egyház külön munkásokat készít fel és küld ki. 

 

Az evangélizáló és missziói munka rendje és munkásai 

 

3. §  Az evangélizáló és missziói munka az egyházközség 
szolgálatának,  a  lelkészi  munkatervnek  és  az  évi 
jelentésnek  szerves  része.  Tagjai  felelősségét  az 
egyházközség  evangélizáló  alkalmak  és  missziói  napok 
rendezésével,  missziói  offertóriumok  meghirdetésével  és 
tartásával serkenti. 
 
4. §  (1)  Az  egyházmegyében  az  evangélizáló  és  missziói 
munka  szervezését  és  végzését  az  egyházmegye 
evangélizációs és missziói felelőse segíti. Az egyházmegye 
e célra bizottságot is létrehozhat. 
(2)  Az  egyházmegye  evangélizációs  és  missziói 
bizottságának  vezetője  az  egyházmegyei  evangélizációs  és 
missziói  felelős,  tagjait  az  egyházmegyei  közgyűlés 
választja. 
 
5. §  Az 

egyházkerületek  evangélizáló  és  missziói 

munkáját  az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói 
lelkész  irányítja  az  egyházmegyei  evangélizációs  és 
missziói  felelősökkel  és  az  egyházmegyék  evangélizációs 
és  missziói  bizottságaival  összhangban.  Az  egyházkerületi 
evangélizációs  és  missziói  lelkész  megbízását  az 
egyházkerületi 

közgyűléstől 

kapja. 

Munkáját 

az 

egyházkerület  püspöke  felügyeli.  Az  egyházkerületi 
evangélizációs  és  missziói  lelkész  önálló  munkakörben  is 
szolgálhat. 
 
6. §  (1)

1

  Az  evangélizációs  és  missziói  munka  országos 

irányítása, 

szervezése, 

koordinálása 

az 

országos 

evangélizációs  és  missziói  lelkész  feladata,  aki  önálló 
munkakörben 

dolgozik. 

Javadalmát 

az 

országos 

presbitérium  állapítja  meg.  Munkáját  a  püspöki  tanács 
egyik  tagja  felügyeli.  Megbízása  idején  nem  tölthet  be 
alacsonyabb  szintű  evangélizációs  és  missziói  munkakört, 
illetve tisztséget. 
(2)

2

 

 

7. §  (1)  Az  országos  evangélizációs  és  missziói  bizottság 
feladatairól és tagjairól külön jogszabály rendelkezik. 
(2)  Az  országos  evangélizációs  és  missziói  bizottság 
szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.  
(3)  A  zsinat  az  országos  evangélizációs  és  missziói 

 

1

Módosította a 2007. évi II. törvény 4. §-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

2

Hatályon  kívül  helyezte  a  2007.  évi  II.  törvény  1.  §-a.  Hatályos:  2007. 

április 10-től. 

bizottság  javaslata  alapján,  irányelvekben  rögzíti  az 
evangélizáló és missziói munka időszerű súlypontjait és azt 
legalább 3 évenként felülvizsgálja. 
 
8. §  A 

missziói 

intézményekről 

külön 

törvény 

rendelkezik. 

 

Az evangélizáló és missziói munka területei és eszközei 

 

9. §  Az  egyház  feladatának  tartja  az  evangélizációk, 
csendesnapok,  illetve  az  egyéb  bel-  és  külmissziói 
konferenciák szervezését. 
 
10. §  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

kötelességének  tartja  a  világban  folyó  evangéliumi 
külmissziói  munkában  való  részvételt.  A  külmissziói 
munkát önállóan vagy a testvéregyházakkal együttműködve 
végzi. 
 
11. §  Az  egyház  evangélizáló  és  missziói  munkájában 
felhasználja  a  tájékoztatás  korszerű  eszközeit  az  e 
törvényben szabályozott módon. 

 

II. fejezet 

Az egyház hitoktatásáról 

 

12. §

3

  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyháznak  Jézus 

Krisztus  missziói  parancsa  alapján  kötelessége  a  hitoktatói 
szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát 

a) egyházközségekben,  
b) köznevelési intézményekben folyó oktatás keretében, 
ezen belül 

ba) evangélikus köznevelési intézményben, 
bb)  más  egyház  által  fenntartott  köznevelési 
intézményben, 
bc) állami köznevelési intézményben, valamint 
bd) más fenntartású köznevelési intézményben 

végzi. 
(2)  A  hitoktatás  keretében  megtartott  órák  megnevezése  a 
vonatkozó  állami  köznevelési  törvény  által  meghatározott 
esetekben hit- és erkölcstan óra, a többi esetben hittanóra. 
  
13. §  (1)

4

Az  egyházközségek  gyülekezeti  hitoktatást 

szerveznek.  Az  egyházközségeknek  kötelessége  azon 
diákok  számára  a  gyülekezeti  hitoktatás  megszervezéséről 
gondoskodni,  akik  nem  jutnak  hitoktatáshoz  a  köznevelési 
intézményekben,  vagy  akik  a  köznevelési  intézményben 
igénybe  vett  hittanóra,  vagy  hit-  és  erkölcstanóra  mellett 
további 

hitoktatást 

igényelnek. 

Az 

egyházközség 

gondoskodik  a  gyülekezeti  hitoktatás  személyi  és  tárgyi 
feltételeinek biztosításáról.  
(2)  Az  evangélikus  köznevelési  intézmény  a  tanulói 
számára  hitoktatást  szervez,  valamint  gondoskodik  a 
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. 
(3)  A  nem  evangélikus  köznevelési  intézmény  (12.  §  (1) 
bekezdés  b)  pont  bb)-bd)  alpontja)  evangélikus  hitoktatást 
igénylő tanulói számára a területileg illetékes egyházközség 
–  elsődlegesen  az  intézményben  –  hitoktatást  szervez,  és 
gondoskodik  a  hitoktatás  személyi  és  tárgyi  feltételeinek 
biztosításáról.  E  feltételek  biztosítása  érdekében  szükség 
esetén  igénybe  veszi  az  egyház  önkormányzatainak  és 
illetékes testületeinek segítségét.  
(4)  A  hitoktatás  rendjét,  így  különösen  a  hitoktatás 
tantervének,  tankönyveinek,  taneszközeinek,  a  hitoktatók 

 

3

A  12-15. §-t  módosította  a  2014.  évi  III.  törvény 1. §-a.  Hatályos:  2014. 

május 30-tól. 

4

Módosította a 2022. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2022. november 25-

től.

 

background image

alkalmazásának, a hitoktatás megszervezésének, valamint a 
szakmai  támogatásnak  és  felügyeletnek,  továbbá  a 
hitoktatással  kapcsolatos  költségek  fedezésének  részletes 
szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
 
14. § 

5

(1)  Egyházközségben  hitoktatást  az  végezhet,  akit 

erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz, 
és  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  vagy 
jogelődjén  szerzett,  illetve  elismert  felsőfokú  hitéleti 
képesítéssel rendelkezik, vagy a foglalkoztatási jogviszony 
időtartama  alatt  megkezdte  ez  irányú  felsőfokú 
tanulmányait,  és  oklevelét  a  megszerzéséhez  szükséges 
időtartamnál legfeljebb három félévvel későbbi időpontban 
bemutatja  vagy  igazolja,  hogy  adott  szakon  tanulmányi 
kötelezettségeinek  eleget  tett  és  a  záróvizsgát  sikeresen 
teljesítette.  A  záróvizsgát  követő  negyedik  félév  végéig  a 
nyelvvizsga  kötelezettségnek  eleget  tesz  és  oklevelét 
bemutatja. 
(2)  Köznevelési  intézményben  hitoktatást  az  végezhet,  aki 
az Evangélikus Hittudományi Egyetem vagy jogelődje által 
kiadott oklevéllel rendelkezik, vagy ez irányú felsőfokú ta-
nulmányait  megkezdte,  és  oklevelét  a  megszerzéséhez 
szükséges  időtartamnál  legfeljebb  három  félévvel  későbbi 
időpontban bemutatja vagy igazolja, hogy adott szakon ta-
nulmányi kötelezettségeinek eleget  tett  és  a  záróvizsgát  si-
keresen  teljesítette.  A  záróvizsgát  követő  negyedik  félév 
végéig a nyelvvizsga kötelezettségnek eleget tesz és okleve-
lét bemutatja. 
(3)  A  (2)  bekezdésben  felsorolt,  de  nem  Evangélikus 
Hittudományi  Egyetemen  szerzett  oklevéllel  rendelkező 
személy  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  tett 
különbözeti  képesítő  vizsgával  vehet  részt  az  evangélikus 
hitoktatásban. 
(4)  Evangélikus  hittan  érettségi  vizsgán  evangélikus 
lelkész, illetve egyetemi végzettségű hittanár vizsgáztathat. 
 
15. §

6

  (1)

7

Az  egyház  jogi  személyiséggel  rendelkező  ön-

kormányzatai,  valamint  az  evangélikus  köznevelési  intéz-
mények hitoktatói és hittantanári állásokat szervezhetnek. A 
hitoktató, hittantanár  a feladatát munkaviszonyban, szolgá-
lati, illetve megbízási jogviszonyban vagy önkéntes egyházi 
munkásként  végzi.  Főállású  hitoktatói  munkaviszonyban, 
szolgálati  jogviszonyban  csak  hittanári  vagy  hitoktatói  ok-
levéllel  rendelkező  személy  állhat,  továbbá  aki  megkezdte 
és  folyamatosan  végzi  az  oklevél  megszerzéséhez  szüksé-
ges tanulmányait és a megszerzéshez szükséges időtartam-
hoz (képzési idő) képest legfeljebb három félévvel későbbi 
időpontban  oklevelét  bemutatja  vagy  igazolja,  hogy  adott 
szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és a záró-
vizsgát sikeresen teljesítette. A főállású jogviszony fenntar-
tásának feltétele, hogy a záróvizsgát követő negyedik félév 
végéig a nyelvvizsga kötelezettségének eleget tesz és okle-
velét bemutatja.  
(2) A hitoktató, hittantanár feladata a hitoktatás tananyagá-
nak  megtanítása,  a  felelős  keresztény  életre  nevelés  és  az 
egyház közösségéhez tartozás erősítése. 
(3)  Köznevelési  intézményben  a  hitoktató,  hittantanár  to-
vábbi feladata, hogy a területileg illetékes vagy a lakóhely 
szerinti  egyházközség  lelkésze(i)vel  együttműködve  kap-
csolatot teremtsen a hitoktatásban résztvevők és az egyház-
község között.  
(4) Evangélikus köznevelési intézményben a hitoktató, hit-
tantanár feladata  az is, hogy az intézményvezetővel, az is-

 

5

Az (1)-(2) bekezdést módosította a 2022. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 

2022. november 25-től. 

6

Módosította a 2019. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től. 

7

Módosította a 2022. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2022. november 25-

től. 

kolalelkésszel  és  a  tantestülettel  együttműködve  elősegítse 
az intézmény evangélikus szellemiségű működését. 
(5) Az egyház a főállású hitoktatók számára szakfelügyeleti 
eljárást  szervez,  melynek  részletes  szabályait  országos 
szabályrendelet tartalmazza. 

 

III. fejezet 

Felkészítés a konfirmációra, illetve a 

felnőttkeresztségre 

 
16. §  (1)

8

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  hagyományos 

rendje 

szerint 

a  gyülekezetekben  felkészítés  folyik  a 

konfirmációra,  melyet  konfirmációi  vizsga,  hitvallástétel  és 

konfirmációi  áldás  követ.  Ezután  lehetséges  az  önálló 
úrvacsoravétel

(2) A konfirmációi felkészítés célja az élő Krisztus-hitre és 
vallástételre  segítés,  valamint  a  gyülekezet  életébe  való 
beépítés. 
(3) A felkészítés egyházközségi, kivételesen iskolai keretek 
között  történik,  a  hitoktatással  összehangoltan.  A 
felkészítést lelkész végzi. 
 
17. §  A  konfirmációi  felkészítés  legkorábban  a  12. 
életévüket  betöltött  fiatalokkal  kezdhető  el.  Az  oktatás 
rendjét  országos  szabályrendelet  írja  elő,  amely  az  oktatás 
tantervéről,  tankönyveiről,  taneszközeiről,  az  oktatás 
szakmai 

feltételeiről 

és 

felügyeletéről, 

valamint 

költségeinek fedezéséről rendelkezik. 
 
18. §  A  felnőttkeresztségre  való  felkészítés  megfelel  a 
konfirmációi 

felkészítésnek. 

felnőttkeresztségben 

részesült egyháztag konfirmáltnak tekintendő. 
 
19. §  A  konfirmáció  tényét  a  konfirmációi  anyakönyv 
alapján kiállított konfirmációi emléklap igazolja. 

 

IV. fejezet 

Az egyház fiatalok között végzett szolgálata, 

oktató-nevelő munkája 

 

20. §  A Magyarországi Evangélikus Egyház alapvető céljai 
közé  tartozik  a  fiatalok  segítése  abban,  hogy  élő  hitre 
jussanak  és  az  egyház  közösségébe  bekapcsolódhassanak. 
Az e cél érdekében végzett szolgálat formái a hitoktatás és 
a konfirmációi felkészítés mellett 

a) a gyülekezeti ifjúsági munka, melyhez módszertani és 
anyagi támogatást nyújt az egyházmegye és az országos 
egyház, 
b) 

táborok, 

ifjúsági 

találkozók 

szervezése 

egyházközségi, egyházmegyei és országos szinten. 

 
21. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  oktató-
nevelő  munkájának  elsődleges  helyszínei  az  egyház 
oktatási intézményei, de keresi és vállalja a más formákban 
való részvétel lehetőségét is. 
(2)  Az  oktatási  intézményekben  az  oktató-nevelő  munka 
mellett  kiemelt  szerepet  kap  a  tanulók  és  oktatók 
lelkigondozása. 
(3)  A  lakóhelyüktől  távol  tanuló  evangélikus  diákok 
számára 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

önkormányzati  egységei  és  intézményei  diákotthonokat 
tartanak  fenn,  biztosítva  azokban  az  evangélikus  szellemű 
nevelést. 
(4) Az egyetemi városokban országos egyházi támogatással 
egyetemi  gyülekezetek  szervezhetők,  az  ezekre  vonatkozó 
szabályokat országos szabályrendelet tartalmazza. 

 

8

Módosította a 2021. évi I. törvény 1. §-a. Hatályos: 2021. április 1-től. 

background image

 

V. fejezet 

Az egyházi szeretetszolgálat 

 

22. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a  Jézus 
Krisztusban  való  hite  gyümölcseként  szeretetszolgálatot 
végez. 
(2)

9

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

szeretetszolgálatot 

az 

egyházközségekben, 

illetve 

egyházközségek  és  magasabb  egyházi  önkormányzati 
szintek  által  fenntartott  intézményekben,  illetve  más 
szervezetekkel együttműködve végzi. 
(3)  Az  egyház  tagjai  és  egyházközségei  egymás  terhét 
hordozzák  lelki,  szellemi  és  anyagi  téren,  és  felajánlják 
szolgálatukat minden rászoruló részére. 
(4)  Az  egyház  a  szeretetszolgálat  végzésére  diakóniai 
munkásokat képez és küld ki. 
 
23. §  (1)

10

Az  önálló  jogi  személyiséggel  rendelkező 

diakóniai ntézményekről külön törvény rendelkezik. 
(2) Az országos diakóniai bizottság feladatairól és tagjairól 
külön jogszabály rendelkezik. 

 

Szeretetszolgálat az egyházközségben és az 

egyházmegyében 

 

24. §  (1)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálat  az  egyházközség 
tagjainak hitükből eredő feladata. 
(2)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálatot  az  egyházközség 
szervezi  és  irányítja.  Ennek  a  segítésére  az  egyházközség 
presbitériuma 

diakóniai 

bizottságot 

választhat, 

szabályrendelet 

készíthet 

elő, 

valamint 

diakóniai 

munkásokat állíthat szolgálatba. 
(3)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálat  területe  elsődlegesen  a 
személyek,  családok  és  közösségek  eseti  vagy  rendszeres 
szociális támogatása. 
 
25. §  (1)  Az  egyházmegyében  végzett  szeretetszolgálat 
szervezésére  és  irányítására  az  egyházmegyei  közgyűlés 
diakóniai felelőst választhat. 
(2)  Szükség  esetén  az  egyházmegye  közgyűlése 
egyházmegyei diakóniai bizottságot is választhat.  

 

25/A. §

11

 

(1)  Az  egyház  a  szeretetszolgálat  végzésére 

diakóniai önkéntes és hivatásos munkásokat  képez és küld 
ki, akiket saját iskolarendszerében (középfokú és felsőfokú 
intézményben),  iskolarendszeren  kívüli  oktatásban  vagy 
más szervezetekkel való együttműködés keretében képez ki. 
A felsőfokú képzés területén az Evangélikus Hittudományi

 

Egyetem  teológiai  képzésére  alapoz.  Az  önkéntesség 
szervezése  és  képzése  az  egyház  diakóniai  munkaágának 
feladata. 
(2)  Az  egyház diakónusi  szolgálatot  (hivatalt)  tart  fenn. A 
diakónus az iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívül 
megszerzett munkaterületének megfelelő szakképzettséggel 
és teológia képzettséggel rendelkező szakember, munkatárs, 
aki munkáját püspöki felhatalmazással végzi az evangélikus 
egyház 

szeretetszolgálatában. 

diakónusok 

felhatalmazását a diakóniai munkáért felelős püspök végzi. 
A diakónusok lelki és szakmai közösséget alkotnak. 

 

VI. fejezet 

A lelkészi munkaközösségek és a lelkészi 

 

9

Módosította  a  2012.  évi  IV.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól. 

10

Módosította a 2018. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

11

Beiktatta a 2012. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-

tól. 

továbbképzés

12

 

 
26. §  A  lelkészi  hivatás  betöltése  érdekében  a  lelkészek 
munkaközösséget  alkotnak,  amely  szervezett  formában  és 
rendszeresen  gondoskodik  a  teológiai  és  egyéb 
ismeretekben 

nélkülözhetetlen 

továbbképzésről, 

személyes  hit  ápolásáról,  a  kölcsönös  tájékoztatásról  és  az 
egymás iránti felelős testvéri szeretet gyakorlásáról. 
 
27. §  (1) 

lelkészi 

munkaközösség 

elsősorban 

egyházmegyénként  végzi  munkáját.  Az  egyházmegyei 
lelkészi  munkaközösség  tagjai  az  egyházmegye  területén 
élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége 
a  munkaközösség  alkalmain  való  részvétel.  A  nyugdíjas 
lelkészek teljes jogú tagjai a lelkészi munkaközösségnek. A 
munkaközösség  más  szolgatársakat,  szakértőket  és 
vendégeket is meghívhat. 
(2)

13

Lelkészi munkaközösséget az egyház munkaágaiban is 

szervezhetők  a  munkaágban  szolgáló  lelkészek  számára, 
amelynek  vezetőjét  a  lelkészi  munkaközösség  tagjai 
választják meg. 
(3)  A  lelkészi  munkaközösség  alkalmain  való  részvétel  a 
lelkészek kötelező továbbképzésének része. 
 
28. §  Az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek maguk 
alakítják  ki  évi  munkatervüket,  határozzák  meg 
összejöveteleik helyét és számát, amely általában havi egy 
összejövetelt  jelent,  és  döntenek  más  egyházmegyék 
lelkészi 

munkaközösségeivel, 

más 

szolgatársakkal, 

szakértőkkel  és  vendégekkel  tartandó  kapcsolataikról.  A 
lelkészi 

munkaközösség 

összejöveteleiről 

készült 

emlékeztetőt  meg  kell  küldeni  az  egyházmegyei  levéltár 
számára.  Az  elfogadott  munkatervük  alapján  elvégzett  évi 
munkáról  a  lelkészi  munkaközösség  elnöke  jelentést  tesz, 
illetve  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösség  témákat 
javasol 

lelkészi 

munkaközösségek 

országos 

szövetségének. 
 
29. §  A  lelkészi  munkaközösség  tagjai  köréből  választja 
meg  a  munkáját  irányító  és  szervező  elnököt,  illetve 
elnökhelyettest. 
 
30. §  (1) Az egyházmegyei munkaközösségek a regionális 
és  országos  alkalmak  szervezésére,  az  egyházmegyei 
lelkészi 

munkaközösségek 

tevékenységének 

összehangolására  a  lelkészi  munkaközösségek  országos 
szövetségét alkotják. A lelkészi munkaközösséget az elnök, 
illetve 

az 

elnökhelyettes 

képviseli 

lelkészi 

munkaközösségek országos szövetségében.  
(2)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
meghatározza  a  következő  évre  javasolt  témákat, 
meghallgatja  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösségek 
munkaterveiről  és  elvégzett  munkájáról  szóló  jelentését, 
valamint  szükség  esetén  intézkedéseket  tesz.  A  lelkészi 
munkaközösségek országos szövetsége szakértők segítségét 
veheti igénybe. 
 
31. §  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
elnökét,  valamint  elnökhelyettesét  a  tagjai  közül  választja 
meg. A lelkészi munkaközösségek országos szövetségének 
elnöke  vagy  akadályoztatása  esetén  az  elnökhelyettese 
felügyeli a lelkészi munkaközösségek munkáját. Összehívja 
a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége üléseit, és 

 

12

A 26-32/A. §-t módosította a 2007. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2007. 

december 20-tól. 

13

A  (2)  bekezdést  beiktatta  a  2012.  évi  IV.  törvény  4.  §-a  és  ezzel 

egyidejűleg  a  korábbi  (2)  bekezdés  (3)  bekezdésre  módosul.  Hatályos: 
2012. szeptember 28-tól. 

background image

jelentést  tesz  a  lelkészi  munkaközösségek  országos 
szövetségének. Képviseli a  lelkészi munkaközösségeket  az 
országos egyházi önkormányzati testületekben és a belföldi, 
valamint külföldi társszervezeteknél. 
 

Országos lelkészkonferencia és az egyházkerület által 

szervezett éves lelkészkonferencia 

32. §

14

 (1) 

lelkészi 

munkaközösségek 

országos 

szövetsége által évente legalább egy alkalommal szervezett 
országos  lelkészkonferencia  a  lelkészi  életpályamodell 
kötelező része. 
(2) 

Az 

egyházkerületek 

által 

évente 

szervezett 

lelkészkonferencia  a  lelkészi  életpályamodell  kötelező 
része. 

A Lelkészakadémia 

 
32/A. § 

(1)

15

A  Lelkészakadémia  az  egyház  intenzív 

teológiai  és  spirituális  továbbképzést  biztosító  szervezeti 
egysége,  melynek  keretében  megszervezésre  kerülnek  a 
lelkészi  életpályamodell  lelkészek  számára  kötelező  és 
választható egyes részei. 
(2) 

Lelkészakadémia 

vezetőjét 

lelkészi 

munkaközösségek  országos  szövetsége  elnökének,  a 
püspöki  tanácsnak,  és  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetem rektorának javaslatát figyelembe véve az országos 
presbitérium nevezi ki. 
(3)

16

A Lelkészakadémia vezetője a továbbképzés alkalmait 

a  püspöki  tanáccsal  egyetértésben  szervezi,  munkáját 
tanácsadó  testület  segíti,  és  –  országos  szabályrendelet 
rendelkezései  szerint  –  évente  jelentést  tesz  az  elvégzett 
munkáról. 
(4) A Lelkészakadémia alkalmain való részvétel a lelkészek 
kötelező továbbképzésének része. 

 

LÉM bizottság 

 

32/B. §

17

 

(1)  A  lelkészi  életpályamodell  szakmai  bi-

zottságának (a továbbiakban: LÉM bizottság) feladata:  

a)  ellátja  a  lelkészi  életpályamodell  rendszerének 
folyamatos felülvizsgálatát, 
b)  megadja  a  képzési  és  minősítési,  valamint  a 
jelzőrendszer  és  támogató  szolgálat  kötelező  elemei 
alóli 

felmentést, 

más 

képzés 

teljesítésének 

egyenértékűségével indokolva,  
c)  kijelöli  a  minősítési  kollokvium  bizottsági  tagjait, 
valamint  az  egyházközségi  szolgálatban  nem  álló 
lelkészek esetén az éves beszélgetést lefolytató lelkészt. 

(2) A LÉM bizottság tagjai: 

a)

18

 a Püspöki Tanács által delegált négy tag, akik közül 

legalább  két  tagnak  gyülekezeti  szolgálatban  álló  lel-
késznek kell lennie, 
b) az Evangélikus Hittudományi Egyetem által delegált 
oktató, 
c) a  lelkészi munkaközösségek országos szövetségének 
elnöke,  
d) a Lelkészakadémia vezetője. 

(3)  A  LÉM  bizottság  elnöke  a  lelkészi  munkaközösségek 
országos szövetségének elnöke.  
(4) A LÉM bizottság üléseit szükség szerint tartja. Az elnök 

 

14

Az  alcímet  és  a  32.  §-t  módosította  a  2018.  évi  VII.  törvény  12.  §-a. 

Hatályos: 2019. január 1-től. 

15

Módosította  a  2018.  évi  VII.  törvény  13.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2019. január 1-től. 

16

Módosította  a  2018.  évi  VII.  törvény  13.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos: 

2019. január 1-től. 

17

Az  alcímet  és  a  32/B.  §-t  beiktatta  a  2018.  évi  VII.  törvény  14.  §-a. 

Hatályos: 2019. január 1-től. 

18

Módosította a 2019. évi  VII.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 2019.  november 

22-től. 

rendkívüli és sürgős esetben elrendelhet távolléti ülést, ha a 
következő ülésig beálló késedelem az egyház vagy a lelkész 
számára hátrányos következményekkel járna.  
(5) A LÉM bizottság az általa végzett munkáról évente leg-
alább egy alkalommal beszámol a zsinatnak.  
(6)  A  LÉM  bizottság  adminisztratív  feladatait  az  országos 
iroda erre kijelölt munkatársa mint titkár látja el.

 

 

VII. fejezet 

Az egyházzenei szolgálat 

 

33. §  Az 

énekes  és  hangszeres  egyházzene  Isten 

imádásának,  az  igehirdetésnek  és  az  imádságnak  sajátos 
formája, az egyház életének elválaszthatatlan, szerves része. 
 
34. §  Az  egyházzenei  szolgálatot  az  egyházközségben 
elsősorban  a  kántor  szervezi  és  vezeti,  amely  feladatban 
mások is segítik. 

 

Egyházzenei szolgálat a gyülekezetben 

 

35. §  (1) A kántor feladatai a gyülekezetben: 

a)  vezeti  a  gyülekezeti  éneklést,  ellátja  a  hangszeres 
szolgálatot az istentiszteleteken és egyéb alkalmakon, 
b) tanítja az énekeket, 
c)  tevékenyen  közreműködik  a  gyülekezet  liturgiai 
életében. 

(2)  A  kántor  lehetőség  szerint  ellátja  a  következő 
feladatokat is: 

a) szervezi és vezeti a felnőtt-, ifjúsági- és gyermekkart, 
valamint hangszeres együttest,  
b)  gondoskodik  az  egyházközségi  alkalmak  zenei 
műsoráról, 
c)  szervezi  a  zenés  áhítatokat  és  egyházzenei 
hangversenyeket  az  évi  egyházközségi  munkaterven 
belül. 

 
36. §  Az  egyházközség  a  kántort  a  helyi  igények  és 
lehetőségek  szerinti  feladatok  elvégzésére  írásban  bízza 
meg. A  kántori feladatok több személy között (így kántor, 
énekvezető,  orgonista,  karvezető,  zenekar  vezetője)  is 
feloszthatók. Ebben az esetben mindenki a maga, írásban is 
meghatározott feladatköréért felelős. 
 
37. §  Az  egyházközségben  folyó  egyházzenei  szolgálat 
személyi és tárgyi feltételeit az egyházközség elnöksége és 
presbitériuma biztosítja: 

a) gondoskodik a kántori állás betöltéséről, 
b)  biztosítja  az  évi  költségvetésben  az  egyházzenei 
munkához szükséges összeget, 
c)  biztosítja  az  évi  költségvetésben  az  egyházközség 
kántorainak  és  kántorjelöltjeinek  továbbképzését  segítő 
összeget, 
d)  gondoskodik  a  szükséges  hangszerekről  és  az 
egyházközség 

birtokában 

lévő 

hangszerek 

karbantartásáról. 

 
38. §  A  kántor  tevékenysége  más  egyházi  szolgálattal,  így 
hitoktatói,  diakóniai  és  adminisztratív  munkakörökkel  is 
összekapcsolható. 
 
39. §  A  kántor  szakmai  szempontból  az  országos 
egyházzenei bizottság felügyelete alá tartozik. 
 
40. §  A  kántor  megválasztásánál  a  jelölt  egyházzenei 
képzettségét és gyakorlatát, valamint emberi alkalmasságát 
is figyelembe kell venni. 
 

background image

41.§  A  megválasztott  kántort  a  gyülekezeti  lelkész 
istentisztelet keretében iktatja be.  

 

Egyházzenei szolgálat az egyházmegyében 

 

42. §  Az 

egyházmegyében  az  egyházzenei  ügyek 

felügyeletére  és  szervezésére  zenei  felelős  választható. 
Több egyházmegyének lehet közös zenei felelőse. 
 
43. §  Az egyházmegyei zenei felelős 

a)  egyházzenei  ügyekben  tanácsadó,  szervező  és 
ellenőrző  munkát  végez,  segíti  az  egyházközségekben 
végzett egyházzenei szolgálat személyi, anyagi és tárgyi 
kérdéseinek megoldását, 
b) szorgalmazza és segíti a kántorok és a lelkészek zenei 
és liturgiai képzését, illetve továbbképzését, 
c)  szervezi  az  egyházmegyei  kántortalálkozókat, 
képzéseket 

és 

továbbképzéseket, 

az 

énekkari 

találkozókat és egyházzenei táborokat, 
d)  közvetít  az  országos  egyházzenei  bizottság  és  az 
egyházmegye  egyházközségei  között  az  egyházzenei 
kérdésekben. 

 

Országos egyházzenei szolgálat 

 

44. §  (1)  Az  egyházzenei  szolgálat  országos  tervezése, 
szervezése,  irányítása  és  az  egyházzenei  kiadványok 
előkészítése az országos egyházzenei bizottság feladata. 
(2)  Az  országos  egyházzenei  bizottság  tagjairól  és 
feladatairól külön jogszabály rendelkezik. 

 

VIII. fejezet 

Gusztáv Adolf Segélyszolgálat 

 

45. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  az 
egyházközségek 

egymást 

kölcsönösen 

segítő 

szeretetmunkáját  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  végzi, 
ezzel  is  kifejezve  az  egyházközségek  és  intézmények 
egységét és összetartozását. 
(2)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  feladata  az  építkező, 
renováló,  újonnan  alakuló  és  a  szórványegyházközségek 
meghatározott célú támogatása. 
(3)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  munkáját  az 
egyházközségekben, 

az 

egyházmegyékben, 

az 

egyházkerületekben  és  az  országos  egyház  önkormányzati 
szintjén végzi. 
 
46. §  (1)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  ügyeinek 
intézésére  az  egyházmegyék  és  az  egyházkerületek 
közgyűlései  felelőst  választanak,  aki  munkájáról  a 
közgyűlésnek beszámol, munkáját a közgyűlés hagyja jóvá. 
(2)  Az  egyházmegyék  és  az  egyházkerületek  által 
megválasztott  felelősök  alkotják  a  Gusztáv  Adolf 
Segélyszolgálat  Tanácsát.  Hatáskörébe  tartozik  a  Gusztáv 
Adolf Segélyszolgálat munkájának tervezése, szervezése és 
irányítása, a segélyek összegének elosztása. A Tanács saját 
tagjai  közül  országos  elnököt  választ,  aki  a  zsinatnak 
számol be. 
(3)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  Tanácsát  szükség 
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.  
(4) A külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolatot a Gusztáv 
Adolf Segélyszolgálat országos elnöke tartja. 
(5)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  pénzkezelését  az 
országos számvevőszék ellenőrzi. 
 
47. §  A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat bevételi forrásai:  

a)  a  templomokban  és  istentiszteleti  helyiségekben  e 
célra kötelezően kitett perselyek,  

b)  minden  egyházközségben  és  részeiben  évenként 
megtartandó offertóriumok és gyűjtések,  
c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint 
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai. 

 
48. §  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  feladatainak 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 

 

IX. fejezet 

A börtönlelkészi szolgálat 

 

49. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  –  az  állami 
jogszabályoknak  megfelelően  –  a  büntetés-végrehajtási 
intézetekben  börtönlelkészi  szolgálatot  szervez.  A 
börtönlelkészi  szolgálat  elsődleges  célja  a  fogvatartottak 
lelkigondozása, hitébresztés, és a hit megéléséhez közösség 
kialakítása. 
 
50. §  A  börtönlelkészi  szolgálat  feladata  a  hitéleti 
tevékenység végzése, így különösen 

a) istentiszteletek, bibliaórák tartása és hitoktatás,  
b)  egyéni  és  közösségi  lelki  gondozás,  rendszeres 
fogadóórák tartása,  
c) életvezetési, valláserkölcsi oktatás és tanácsadás, 
d)  a  fogvatartottak  kérésére  kazuális  és  egyéb 
szolgálatok elvégzése. 

 
51. §  A  börtönlelkész  a  lelkipásztori  szolgálatot  a  lelkészi 
esküben vállalt és a szolgálati törvényben foglalt előírások 
szerint  végzi.  Lelkészi  tevékenysége  kizárólag  egyházi 
irányítás,  felügyelet  alatt  áll,  de  szolgálatában  betartja  a 
büntetés-végrehajtási  intézet  működési  rendjére  vonatkozó 
szabályokat,  együttműködik  az  intézet  parancsnokával  és 
dolgozóival. 
 
52. §  A börtönlelkészt az országos presbitérium választja. 

 

X. fejezet 

A tábori lelkészi szolgálat 

 

53. §  A  tábori  lelkészi  szolgálatról  külön  törvény 
rendelkezik. 

 

XI. fejezet 

A kommunikáció eszközei az egyház szolgálatában 

 

54. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a 
kultúrparancs  (1  Móz  1,28),  valamint  a  missziói  parancs 
(Mt  28,19–20)  értelmében,  a  reformátori  örökség 
szellemében – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja 
a korszerű technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót 
(továbbiakban:  sajtó).  A  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  sajtószolgálatának  célja:  tájékoztatás,  hitébresztés, 
tanítás és nevelés. 
(2)  A  sajtószolgálat  evangélikus  jellegét  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  bibliai  és  hitvallási  alapokon  nyugvó 
értékrendje  biztosítja.  Ennek  érvényesítéséért  az  illetékes 
szerkesztő felel, aki munkáját az országos sajtóbizottsággal 
összhangban végzi. 
(3)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  feladata  a 
sajtószolgálatához  szükséges  anyagi  és  személyi  feltételek 
biztosítása, szakemberek képzése. 

 

55. §  Az  országos  sajtóbizottság  feladatairól  és  tagjairól 
külön jogszabály rendelkezik.  

 

background image

Evangélikus kiadványok 

 

56. §  (1) Az evangélikus egyházi szervezetek végezhetnek 
lap- és könyvkiadást, valamint forgalmazást. 
(2)  Az  egyházon  belüli  információáramlás  és  a  történeti 
regisztráció  érdekében  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyházon  belül  megjelent  minden  kiadványból  a  felelős 
kiadónak  kötelespéldányt  kell  eljuttatnia  az  Országos 
Evangélikus  Könyvtárba  és  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetem Könyvtárába. 

 

Közszolgálati műsorszolgáltató eszközök 

 

57. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  él  a 
közszolgálati 

műsorszolgáltató 

eszközök 

nyújtotta 

lehetőségekkel az állami törvények által biztosított keretek 
között.  Az  országos  sajtóbizottság  egyházi  szakértőket 
delegál  a  közszolgálati  műsorszolgáltató  eszközök  által 
készítendő vallási műsorok szerkesztőségébe. 

 

Egyéb tájékoztatási eszközök felhasználása 

 

58. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  és  annak 
szervezetei  a  közszolgálati  műsorszolgáltató  eszközök 
mellett igénybe vehetnek egyéb tájékoztatási eszközöket is, 
melyek  segítik  szolgálatukat,  és  összhangban  vannak  az 
alapvető rendelkezésekkel. 

 

Sajtószolgálat az egyházközségekben 

 

59. §

19

 

Az  egyházközségek  presbitériumának  feladata  a  helyi 

körülményeknek megfelelően megszervezni  a sajtószolgálatot, az 

iratterjesztést,  valamint  kapcsolatot  tartani  az  evangélikus  és  a 
helyi sajtóval

 

XII. fejezet 

Az egyházi gyűjtemények 

 

A gyűjteményi anyagok és kezelésük 

 

60. §  (1)  Az  egyházi  önkormányzatok,  intézményeik, 
valamint  az  egyházi  egyesületek  és  alapítványok  (a 
továbbiakban  e  fejezeten  belül:  egyházi  szervezetek)  jogi 
felelősséggel  tartoznak  a  tulajdonukban  levő  vagy  náluk 
letétbe  helyezett  hivatalos  iratok,  nyomtatott  kiadványok, 
művészeti  alkotások,  az  épített  környezetre  –  különösen  a 
hatályos  műemlékvédelmi  törvénnyel  és  határozatokkal 
védett  műemlékekre  –  vonatkozó  forrásanyagok  és 
tervdokumentációk,  valamint  egyéb  tárgyi,  írásos,  illetve 
audiovizuális  emlékek  (a  továbbiakban:  gyűjteményi 
anyagok) megőrzéséért és kezeléséért.  
(2)  Az  egyházi  önkormányzatok  és  intézményeik 
gyűjteményi anyagaik megőrzését és kezelését végezhetik 

a)  önálló  intézményként  működő,  jogi  személyiséggel 
rendelkező gyűjteményekben, 
b)  a  saját  szervezetükön  belüli  szervezeti  egységként 
működő gyűjteményekben,  
c) saját szervezetük keretei között. 

(3) Az  önálló intézményként működő, jogi személyiséggel 
rendelkező gyűjteményekről külön törvény is rendelkezik. 

 

Az egyházi gyűjtemények feladatai 

 

61. §  (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények: 

a) a könyvtárak, 
b) a levéltárak, 

 

19

Módosította a 2017. évi  VII.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 2017.  november 

25-től. 

c) a muzeális gyűjtemények. 

(2)

20

Az  evangélikus  könyvtárak  gyűjtik, őrzik,  gondozzák, 

feltárják,  illetve  hozzáférhetővé  teszik  a  magyarországi 
evangélikusság múltjára és jelenére, általában a keresztyén 
és  különösen  a  lutheránus  egyházakra  és  az  egyetemes 
protestantizmusra  vonatkozó  –  elsősorban  nyomtatásban 
megjelent – dokumentumokat. 
(3) Az evangélikus levéltárak gyűjtik, őrzik, gondozzák és a 
kutatás számára hozzáférhetővé teszik azokat az egyházi és 
más  eredetű,  az  egyházi  történetírás  és  az  épített  örökség 
megőrzése szempontjából fontos forrásanyagokat, amelyek 
az  egyes  egyházi  szervezetekben  keletkeztek,  illetve 
amelyeket  egyházi  vagy  magánszemélyek  az  egyház 
számára irathagyatékként átadtak. 
(4)  Az  evangélikus  muzeális  gyűjtemények  feladata  az  – 
elsősorban  evangélikus  –  egyháztörténet,  egyházművészet 
és  közművelődés  tárgyi,  írásos,  nyomtatott,  illetve 
audiovizuális 

emlékeinek 

gyűjtése, 

nyilvántartása, 

megőrzése  és  restaurálása,  tudományos  feldolgozása  és 
publikálása,  valamint  kiállításokon  és  más  módon  történő 
bemutatása. 

 

Az országos gyűjtemények 

 

61/A. §

21

 

 

Az egyházi gyűjtemények szakmai felügyelete 

 

62. §  (1)  Az  evangélikus  egyházi  gyűjtemények  az  állami 
és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint működnek. 
(2)

22

Az  evangélikus  könyvtárak  és  könyvtári  anyagok,  az 

evangélikus  levéltárak  és  levéltári  anyagok,  illetve  az 
evangélikus  muzeális  gyűjtemények  és  egyéb  muzeális 
értékek  szakmai  felügyeletét  az  Evangélikus  Országos 
Gyűjtemény  illetékes  gyűjteményi  egységének  vezetője 
mint  ágazatvezető  látja  el.  Az  illetékes  ágazatvezető 
javaslatára egy-egy fenntartó szervezet – indokolt esetben – 
gyűjteményének szükségleteire központi anyagi támogatást 
kaphat. 
(3)  A  gyűjteményi  tanács  felügyeli  a  gyűjtemények 
működését  és  összehangolja  az  ágazatvezetők  szakmai 
felügyeleti munkáját. 
(4)  Az  ágazatvezetők  munkáját  az  egyházmegyei 
gyűjteményi felelősök segítik. 

 

A gyűjteményekkel kapcsolatos vegyes rendelkezések 

 

63. §  (1)  Veszélyeztetett  gyűjteményi  anyagok  országos 
gyűjteményben  való  biztonságos  megőrzéséről  –  a 
tulajdonjog  fenntartása  mellett  –  az  illetékes  ágazatvezető 
javaslatára a gyűjteményi tanács rendelkezik. 
(2) Egyházi szervezetek összevonása, társítása, megszűnése 
esetén  a  jogutód  szervezet  köteles  gondoskodni  a 
gyűjtemények  és  gyűjteményi  anyagok  elhelyezéséről  és 
gondozásáról.  Ilyen  esetekben,  valamint  a  gyűjtemények 
vezetőjének  változása  esetén  a  gyűjteményi  anyagok 
átadása a felettes egyházi önkormányzat felügyelete mellett 
történik. 
(3) A gyűjteményekre és gyűjteményi anyagokra vonatkozó 
– törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket országos 
szabályrendelet rögzíti. 

 

 

20

Módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

21

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  IV.  törvény  2.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

22

A  (2)-(3)  bekezdést  módosította  a  2016.  évi  IV.  törvény  2.  §  (3) 

bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

background image

XIII. fejezet 

Az egyesületekről és egyletekről 

 

Az egyházi egyesületek és egyletek 

 

64. §  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagjai, 
valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetei 
közös  feladataik  szolgálatára,  közös  érdekeik  védelmére 
evangélikus  egyházi  egyesületeket,  illetve  evangélikus 
egyházi egyleteket  hozhatnak létre. Ezek működési céljuk, 
munkaterületük  és  működési  feltételeik  tekintetében  az 
egyházzal,  annak  testületeivel  és  tisztségviselőivel  szoros 
kapcsolatban tevékenykednek. 
 
65. §  Az  evangélikus  egyházi  egyesületek  a  hatályos 
állami törvényekben előírt feltételek mellett jönnek létre és 
működnek,  önálló  jogi  személyiséggel  és  alapszabállyal 
rendelkeznek,  melyben  az  egyházhoz  való  tartozásukat 
kinyilvánítják. 
 
66. §  Egyházi  egyletnek  tekintendő  minden  egyházi  célú 
tömörülés,  amely  evangélikus  egyházi  önkormányzat 
keretében működik, jogi személyiséggel nem, de működési 
szabályzattal rendelkezik. Az egylet működési szabályzatát 
az illetékes egyházi önkormányzat hagyja jóvá. 

 

Az evangélikus egyházi egyesületek 

 

67. §  Valamely  egyesület  egyházi  egyesületként  való 
elismerése  úgy  történik,  hogy  az  elismerést  kívánó 
egyesület,  illetve  annak  alapítói  kérelemmel  fordulnak 
ahhoz az egyházi önkormányzathoz, amelynek illetékességi 
területén  működnek,  illetve működni  kívánnak.  A  kérelem 
tartalmazza az egyesület alapszabályát, valamint az egyházi 
önkormányzat  szolgálatával  való  összhangjának  és 
együttműködésének  módját.  Az  evangélikus  egyházi 
egyesületként  való  elismerést  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat  presbitériumának  javaslata  alapján  a 
közgyűlés adja meg. 
 
68. §  Az  illetékes  egyházi  önkormányzatok,  és  ezek 
jelentései alapján az országos iroda az egyesületekről, azok 
képviselőiről  és  a  kialakított  kapcsolatokról  nyilvántartást 
vezetnek. 
 
69. §  Az  egyházi  egyesület  megszűnését  köteles  az 
egyesület,  illetve  képviselője  az  illetékes  egyházi 
önkormányzatnak 2 hónapon belül bejelenteni. 
 
70. §  A  már  létező  egyesületek  evangélikus  jellegük 
elismerését a törvény rendelkezései alapján a hatálybalépés 
után kérhetik. 
 
71. §  Egyesületek 

az 

„evangélikus” 

jelzőt 

saját 

megnevezésükben  csak  a  67.§-ban  meghatározott  testület 
jóváhagyásával használhatják. 
 
72. §  Az  egyházi  egyesületek  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat presbitériumának és az illetékes püspöknek a 
jóváhagyásával egyesületi lelkészt alkalmazhatnak. 

 

A nem evangélikus egyházi, illetve nem egyházi egyesületek 

 

73. §  Az  egyház  önkormányzatai  a  nem  evangélikus 
egyházi,  illetve  a  nem egyházi  egyesületekkel  a  bármelyik 
fél  részéről  kezdeményezett  együttműködés  kölcsönös 
feltételeit  rögzítő,  külön  megállapodásban  rendezik 
kapcsolataikat. 

 
74. §  Ökumenikus  jellegű  egyesületnél  ennek  ökumenikus 
egyházi  elkötelezettségét  az  írásos  megállapodásban 
rögzíteni kell. 

 

XIV. fejezet 

Záró rendelkezések 

 

75. §  (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. 
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 
az  egyházi  szolgálat  külön  területeiről  szóló,  többször 
módosított 1997. évi V. törvény 1-34. §-a, 39-73. §-a és 75-
80. 

§-a,  valamint  az  egyház  intézményeiről  és 

egyesületeiről  szóló,  többször  módosított  1997.  évi  VIII. 
törvény 55-56. §-a, 58-67. §-a, 69-70. §-a, 72.§-a, 74-98. §-
a. 
(3)

23

Az  a  hitoktató,  aki  2018.  szeptember  15-én  főállású 

hitoktatói  munkaviszonyban  vagy  szolgálati  viszonyban 
állt,  és  a  hittanári  vagy  hitoktatói  oklevél  megszerzéséhez 
szükséges  tanulmányait  megkezdte,  a  tanulmányok  meg-
szakítás  nélküli  folytatásával  az  oklevél  megszerzéséhez 
szükséges  képzési  ideig  oklevél  bemutatása  nélkül  is  be-
töltheti a főállású hitoktatói státuszt. Amennyiben az okle-
vél  bemutatására  vonatkozó  határidő  tartós  távollét  alatt 
következik be, a határidő a tartós távollét időszakával meg-
hosszabbodhat. 
(4)

24

Ha a hitoktatói feladat ellátása megfelelő végzettséggel 

és szakképzettséggel rendelkező munkatárs  alkalmazásával 
vagy  megbízásával  nem  látható  el,  akkor  egy  tanévre  a 
püspöki  tanács  jóváhagyásával  alkalmazható,  illetve 
megbízható  az  is,  aki  nem  teljesíti  a  14.  §  (1)-(2) 
bekezdéseiben rögzített képesítési feltételeket, amennyiben 
végzettsége megfelel a köznevelési törvényben előírtaknak. 
Főállású  hitoktatói  státusz  betöltése  esetén  jelen  bekezdés 
alkalmazásához  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen, 
illetve  jogelődjén  vagy  más  intézményben  pedagógiai 
tudományterületen szerzett diploma szükséges. 
(5)

25

Amennyiben  a  főállású  hitoktató  nem  tudja  sikeresen 

teljesíteni  a  15.  §  (1)  bekezdésében  előírt  záróvizsgát  az 
előírt  időtartamon belül,  úgy a  záróvizsga  megszerzéséhez 
szükséges időszak - különös méltánylást érdemlő esetekben 

püspöki 

tanács 

jóváhagyásával 

évre 

meghosszabbítható a hitoktató külön kérelme alapján. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

23

A (3) bekezdést módosította  és a (4) bekezdést beiktatta a 2019. évi V. 

törvény 3. §-a. Hatályos: 2019. május 31-től. 

24

Módosította a 2022. évi VI. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2022. 

november 25-től. 

25

Beiktatta  a  2022.  évi  VI.  törvény  4.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2022. 

november 25-től.