background image

2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY 

A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 
1. §  E 

törvény  rendelkezéseit  az  egyházközségi 

közgyűlés, 

képviselő-testület 

és 

presbitérium, 

az 

egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi 
közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban 
együttesen:  egyházi  testület)  döntéseinél  kell  alkalmazni. 
Az  egyház  bármely  más,  egyházi  törvényben  szereplő 
testülete  a  döntéseit  –  ha  jogszabály  vagy  saját  szabályzat 
eltérően  nem  rendelkezik  –  szintén  e  törvény  választási  és 
szavazási szabályainak alkalmazásával hozza. 
 

I. fejezet 

Választó és szavazati jog és a választhatóság 

feltétele 

 
2. §  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban 
választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi 
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói 
névjegyzék) 

szerepel. 

választói 

névjegyzék 

összeállításáról  –  a  helyi  sajátosságok  figyelembevételével 
meghatározott  feltételek  alapján  –  az  egyházközség 
elnöksége  évente  legkésőbb  a  zárszámadás  határnapjáig 
gondoskodik,  és  két  hétig  az  egyházközség  helyiségében 
hozzáférhetővé  teszi.  A  névjegyzék  vitás  kérdéseiről  a 
presbitérium dönt. 
(2)  Az  egyházközségi  választásoknál  a  választójog 
általános és egyenlő. 
(3) 

magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

tisztségviselőinek  és  testületeinek,  illetve  az  egyházi 
bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi 
tagok  szavazati  joga  közvetetten  érvényesül.  Ezt  a  jogukat 
az egyházközségi presbitériumok által leadott szavazatokon 
vagy 

magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják.

1

 

(4)  A  magasabb  egyházkormányzati  szintek  közgyűlési 
tagjainak  szavazati  joga  egyenlő.  Egy  szavazati  joga  van 
egy  közgyűlési  tagnak  akkor  is,  ha  több  minőségében  is 
tagja a közgyűlésnek. 
(5)

2

Az  e  törvény  XVI-XVIII.  fejezeteiben  meghatározott 

választások  esetén  minden,  a  hivatalos  országos  egyházi 
névtárban  szereplő,  az  érintett  egyházi  önkormányzat 
területén  működő  egyházközséget  legalább  egy  szavazat 
illet  meg.

3

Azt  az  egyházközséget,  amelyben  több,  az 

egyházközség által díjlevél alapján fenntartott lelkészi állás 
van,  azok  számával  egyező,  de  legfeljebb  három  szavazat 
illeti  meg.  A  választó  közgyűlés  idején  több  mint  három 
hónapja  betöltetlen  második  és  harmadik  lelkészi  állást  a 
szavazatok  szempontjából  nem  szabad  figyelembe  venni. 
Az  egyházközség  szavazatait  megosztani  nem  lehet.  Az 
országos  egyházi  névtár  naprakész  állapotáért  az  országos 
presbitérium felel. 
 
3. §  (l)  Egyházi  tisztségre  csak  rendezett  életvitelű, 
nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként 
a  tisztség  betöltéséhez  megkívánt  többi  feltételnek  eleget 

 

1

A  második  mondatot  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (1) 

bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól. 

2

Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

3

A  másodiktól-ötödikig  mondatokat beiktatta a 2012.  évi  II.  törvény  5. § 

(1) bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól. 

tesz.

4

  Nem  lelkész  egyháztag  ugyanazt  a  tisztséget  vagy 

választott 

testületi 

tagságot 

ugyanazon 

az 

egyházkormányzati  szinten  egyidejűleg  több  egyházi 
önkormányzatban  nem  töltheti  be. 

5

Az  egyházközségi, 

egyházmegyei, egyházkerületi, valamint országos felügyelő 
választásakor  törekedni  kell  arra,  hogy  az  az  egyházi 
közéletben  gyakorlott  személy  legyen. 

6

Egyházmegyei, 

egyházkerületi,  valamint  országos  felügyelővé  az  az 
egyházközségi  tag  választható,  aki  vagy  presbitériumban 
szerzett  egyházkormányzati  -  ajánlással  megerősített  - 
gyakorlattal,  vagy  a  feladat  ellátására  való  alkalmasság 
indoklását 

is 

tartalmazó 

presbitériumi 

ajánlással 

rendelkezik. 
(2)  A  lelkészi  képesítéshez  kötött  tisztségekre  csak  a 
Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

lelkészeinek 

nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók. 
(3)

7

Egyházi önkormányzatok elnökségének tagjává egymás 

Polgári  Törvénykönyv  szerinti  közeli  hozzátartozói  nem 
választhatók meg. 
 

II. fejezet 

Választási ciklusra történő választás 

 

4. §  (1)  A  lelkészt  határozott  vagy  határozatlan  időre, 
illetve  törvényben  meghatározott  esetekben  ciklusra,  a 
püspököt  határozatlan  időre  választják.  Minden  más 
egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással 
kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól. 
(2) A választási ciklus időtartama hat év. 
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a 
presbitérium  és  a  képviselő-testület  mandátuma  az  új 
tisztségviselők,  presbitérium,  illetve  képviselő-testület 
beiktatásával szűnik meg. 
(4)  Az  egyházközségnél  magasabb  egyházkormányzati 
szinteken  a  közgyűlések  mandátuma  az  új  közgyűlés 
megalakulásával,  a  tisztségviselők  és  a  testületek 
mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával 
szűnik meg. 
(5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók. 
(6)

8

Választási  ciklus  közben  megüresedett  helyre  történt 

(rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes. 
(7)

9

Nem  szükséges  rendkívüli  választás  kiírása,  ha  a 

megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – 
az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 
6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év 
van  hátra.

10

A  választás  elhalasztásáról  az  illetékes  egyházi 

önkormányzat 

elnökségének 

javaslata 

alapján 

presbitérium,  országos  tisztségviselők  esetén  az  őket 
megválasztó testület dönt. 
 
5. §  Ha  e  törvény  eltérően  nem  rendelkezik,  a 
megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület 
ülésén,  a  testületi  tagokat  a  testület  alakuló  ülésén  tett 
esküvel  iktatják  be.  Az  iktatás  tényét  az  elnökség  írásban 
közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit 
arra  a  tisztségre  választanak  meg,  amelyet  az  előző 

 

4

Az  első  mondatot  módosította  a  2013.  évi  V.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2013. november 30-tól. 

5

A  harmadik  mondatot  beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  1.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól. 

6

Az  utolsó  mondatot  beiktatta  a  2017.  évi  III.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2017. június 30-tól. 

7

Beiktatta a 2022. évi VII. törvény 3. §-a. Hatályos: 2023. január 1-től.  

8

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól. 

9

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól. 

10

Az  utolsó  mondatot  módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  5.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2012. szeptember 28-tól. 

background image

ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie. 
 

III. fejezet 

Általános tisztújítás 

 

6. §  (1)

11

Hat  évenként  általános  tisztújítást  kell  tartani, 

melynek  során 

–  az  egyházközség  nemlelkészi 

tisztségviselőinek  és  az  egyházközségi  presbitérium 
tagjainak  választásával  kezdve  –  újra  kell  választani  az 
egyházkormányzati  szintek  közgyűléseinek  küldötteit, 
képviselőtestületeit,  presbitériumait  és  –  a  püspökök 
kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat 
tagjait. 
(2)

12

Az  általános  tisztújítást  úgy  kell  ütemezni,  hogy  az 

egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 
31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyházközség 
küldötteinek  megválasztása,  továbbá  április  30-ig  a 
szavazat  leadása  az  egyházmegyei  elnökségi  jelöltekre, 
június  30-ig  pedig  a  szavazat  leadása  az  egyházkerületi 
felügyelőjelöltekre.  Abban  az  egyházközségben,  amelyben 
képviselő-testület  működik,  ennek  tagjait  a  presbitérium 
tagjaival egy időben kell megválasztani. 
(3)  Az  új  egyházmegyei  közgyűlés  megalakulásának,  az 
egyházmegyei 

elnökség 

beiktatásának, 

az 

egyéb 

tisztségviselők 

megválasztásának 

és 

beiktatásának, 

valamint  a  magasabb  egyházkormányzati  testületekbe 
delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás 
évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie. 
(4)  Az  új  egyházkerületi  közgyűlés  megalakulásának,  az 
egyházkerületi 

felügyelő 

beiktatásának, 

az 

egyéb 

tisztségviselők  megválasztásának  és  beiktatásának  az 
általános  tisztújítás  évében  legkésőbb  szeptember  30-ig 
meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati 
testületek zsinati küldötteit is meg kell választani. 
(5)

13

A  zsinat  megalakulásának  és  az  országos  egyházi 

tisztségviselők  megválasztásának  és  beiktatásának  az 
általános  tisztújítás  évében  november  30-ig,  az  országos 
presbitérium  megalakulásának  az  általános  tisztújítás 
évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.  
(6)  Az  országos  munkaági  bizottságok  tagjait  úgy  kell 
megválasztani,  hogy  az  alakuló  ülés  az  általános  tisztújítás 
évét követő március 15-ig összehívható legyen. 
(7)  Az  illetékes  önkormányzati  szintek  presbitériumai 
gondoskodnak  arról,  hogy  az  általános  tisztújítás  évét 
követő  június  30-ig  megtörténjen  az  intézmények 
igazgatótanácsi  tagjainak  megválasztása  és  a  testület 
megalakulása. 
 

IV. fejezet 

Tisztségviselők és testületi tagok mandátumának 

megszűnése 

 
7. §  Az  egyházi  tisztségviselők  és  testületi  tagok 
mandátuma  a  megbízatás  lejártakor,  továbbá  elhalálozás, 
lemondás,  visszahívás,  jogerős  bírósági  végzés  folytán  és 
egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg. 
 
8. §  A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi 
önkormányzat  elnökségéhez,  illetve  szóban  tehető  meg  az 
illetékes  egyházi  önkormányzat  közgyűlésének  vagy 
presbitériumának  ülésén.  Amennyiben  a  lemondásban 
külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél 

 

11

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

12

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

13

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

keltezésében  megjelölt  naptól,  illetve  a  szóbeli  bejelentés 
időpontjától tekintendő megszűntnek. 
 
9. §  (1)

14

Az 

törvény 

XVI-XVIII. 

fejezeteiben 

meghatározott  választások  kivételével  bármely  egyházi 
tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes 
választó testület dönt. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, 
a  visszahíváshoz  a  választó  testület  több  mint  felének 
egyetértő  szavazata  szükséges.  A  visszahívásról  döntő 
szavazást  el  kell  rendelni,  ha  az  illetékes  választó  testület 
tagjainak  legalább  ötöde  írásban  ezt  kéri.  Egyházközségi 
közgyűlés által megválasztott nemlelkészi tisztségviselők és 
testületi 

tagok 

visszahívását 

presbitérium 

is 

kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, 
ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. 
A  határozatképes  egyházközségi  közgyűlés  a  jelenlévő 
szavazati  jogú  tagok  legalább  kétharmadának  szavazatával 
hívhatja  vissza  a  nemlelkészi  tisztségviselőt  és  testületi 
tagot. Lelkészi állás egyházközség által történő felmondását 
külön törvény szabályozza.  
(2)  Az  e  törvény  XVI-XVIII.  fejezeteiben  meghatározott 
választások 

esetén 

visszahívásról 

választó 

egyházközségek 

presbitériumai 

döntenek.

15

visszahíváshoz  a  választásra  jogosult  egyházközségek 
szavazatainak  több  mint  fele  szükséges.  A  visszahívást  az 
illetékes 

egyházi 

önkormányzat 

közgyűlése 

kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, 
ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. 
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja. 
 

V. fejezet 

Választási panaszok 

 

10. §  A  választási  eljárásokkal  kapcsolatos  panaszokat 
külön törvény szerint kell elbírálni. 
 

MÁSODIK RÉSZ 

A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA 

 

VI. fejezet 

Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése 

 
11. §

16

 (1)  A  lelkészi  állás  megüresedésétől  számított  21 

napon  belül  –  törvény  eltérő  rendelkezése  hiányában  –  az 
egyházmegye  elnöksége  mint  a  választást  levezetni 
illetékes  elnökség  az  egyházközségben  presbiteri  ülést  hív 
össze  írásban,  személyre  szóló  meghívással.  A  presbiteri 
ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl. 
Ha  előre  tudható  a  lelkészi  állás  megüresedésének 
időpontja,  akkor  a  választást  előkészítő  presbiteri  ülés  a 
megüresedés előtt is összehívható.

17

 

(2) 

Teljes 

elnökséggel 

rendelkező 

többlelkészes 

egyházközségekben – az egyházmegyei elnökséggel történt 
egyeztetést  követően  –  az  egyházközség  elnöksége  mint  a 
választást  levezetni  illetékes  elnökség  hívja  össze  a 
választást  előkészítő  presbiteri  ülést  vagy  üléseket  és  a 
választó  közgyűlést.  Ezeken  az  üléseken  az  egyházmegyei 
elnökség személyesen vagy képviselő(i) által az ellenőrzés 
és  a  törvényességi  felügyelet  jogkörét  látja  el.  A  választás 
folyamatában  a  választói  névjegyzék  frissítésének 

 

14

Módosította a 2022. évi VII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2023. január 1-től. 

15

Az  első  mondatot  módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  4.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól  

16

Módosította a 2017. évi VIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

január 1-től azzal, hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási ügyekben a 

megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

17

Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi VII. törvény 5. § (1) bekezdése. 

Hatályos: 2023.január 1-től. 

background image

megállapítása,  a  díjlevél  és  a  választás  eredményének 
jóváhagyása  át  nem  adható  egyházmegyei  elnökségi 
feladat. 
(3) A presbiteri ülésen az elnök: 

a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti 
intézkedéseit,  megállapítja  és  jegyzőkönyvbe  veszi, 
hogy  a  lelkészi  javadalomból  mi  illeti  meg  a  volt 
lelkészt,  illetőleg  jogutódait,  valamint  megállapítja  az 
eltávozó,  a  nyugalomba  vonuló  vagy  elhalálozott 
lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait; 
b)  megállapítja  a  választói  névjegyzék  érvényességét, 
szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát); 
c)  ismerteti  a  gyülekezeti  lelkész  alkalmazására 
vonatkozó rendelkezéseket; 
d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti 
az újat. 

(4)  A  presbiteri  ülés  dönt  a  díjlevélről  és  a  lelkészi  állás 
betöltésének módjáról, a jelölést követő választásról vagy a 
pályázatot  követő  választásról,  illetve  megválasztja  a 
lelkészjelölő  bizottságba  a  küldötteket  (3  fő).  A 
presbitérium  ezen  döntéseiről  az  egyházközség  tagjait  a 
helyi  nyilvánosság  szabályai  szerint  haladéktalanul 
értesíteni kell. 
(5)  Az  elfogadott  díjlevelet  az  egyházmegyei,  majd  az 
egyházkerületi elnökségnek jóvá kell hagynia. 
(6) Amennyiben a presbitérium pályázatot követően kívánja 
betölteni  a  megüresedett  lelkészi  állást,  dönt  a  pályázati 
hirdetményről  is.  Ebben  meg  kell  jelölni  az  írásban 
benyújtandó  pályázat  határidejét.  Az  írásbeli  pályázatnak 
kötelező  része  a  pályázó  lelkész  bemutatkozása  és 
gyülekezetépítési elképzeléseinek ismertetése. 
 

Különleges eljárások

18

 

 

11/A. §

19

 

A  legalább  6  éves  másodlelkészi  szolgálatot 

követően  az  egyházközségi  presbitérium  tagjainak 
kétharmados  ajánlásával,  a  hívány  módosításával,  az 
egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek véleményének 
megkérését  követően  az  egyházközségi  közgyűlés  a 
korábban 

megválasztott 

másodlelkészt 

gyülekezeti 

lelkésznek átminősítheti. 
 
11/B.§

20

 

(1)  Választással  határozott  időre  létrejött 

szolgálati  jogviszony  lejárta  előtt  az  egyházközségi 
presbitérium – az egyházmegyei elnökség egyik tagja által 
elnökölt  ülésén  –  javaslatot  tehet  a  szolgálati  jogviszony 
határozatlan 

idejű 

megújítására, 

egyidejűleg 

megfogalmazva  a  díjlevelet.  Az  egyházmegyei  és  az 
egyházkerületi  elnökség  14  napon  belül  véleményezi  a 
javaslatot  és  állást  foglal  a  díjlevél  jóváhagyásáról. 
Amennyiben  legalább  az  egyik  elnökség  egyetértően 
nyilatkozik a javaslatról, az az egyházközségi közgyűlés elé 
kerül  szavazásra.  A  közgyűlés  ezen  ülésén  szintén  az 
egyházmegyei elnökség egyik tagja elnököl. 
(2)  Az  egyházközségi  presbitérium  (1)  bekezdés  szerinti 
javaslata  hiányában,  vagy  az  egyházmegyei  és  az 
egyházkerületi  elnökség  egybehangzó  ellenvéleménye 
esetén,  illetve  az  egyházközségi  közgyűlés  hosszabbítást 
elutasító  döntése  esetén  az  általános  szabályok  szerint 
lelkészválasztási eljárást kell lefolytatni. 
 

 

18

Az  alcímet  beiktatta  a  2022.  évi  VII.  törvény  5.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2023. január 1-től. 

19

Beiktatta a a 2017. évi VIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

január  1-től azzal, hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási ügyekben a 

megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

20

Beiktatta  a  2022.  évi  VII.  törvény  5.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2023. 

január 1-től. 

VII. fejezet 

A lelkészjelölő bizottság 

 

12. § 

21

(1)  A  választás  folyamatát  5  fős  lelkészjelölő 

bizottság  segíti,  amelybe  3  főt  az  egyházközség 
presbitériuma,  1  főt  az  egyházmegye  elnöksége,  1  főt  az 
egyházkerület elnöksége delegál. 
(2)  A  lelkészjelölő  bizottságot  a  választást  levezetni 
illetékes elnökség hívja  össze. Amennyiben a  presbitérium 
a  jelölést  követő  választás  mellett  döntött,  a  lelkészjelölő 
bizottság  alakuló  ülését  a  presbitérium  ülését  követő  15 
napon  belüli  időpontra  kell  összehívni.  Amennyiben  a 
presbitérium pályázat kiírása mellett döntött, a lelkészjelölő 
bizottság  alakuló  ülését  a  pályázatok  benyújtásának 
határnapját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni. 
(3) A lelkészjelölő bizottság  alakuló ülésén maga választja 
meg az elnököt saját tagjai közül. A lelkészjelölő bizottság 
a döntéseit négyötödös többséggel hozza meg. 
 

VIII. fejezet 

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő 

betöltése esetén 

 
13. §

22

 (1) A lelkészjelölő bizottság a megalakulását követő 

30  napon  belül  javaslatot  tesz  a  presbitériumnak  a 
meghívandó személy(ek)re. 
(2) A lelkészjelölő bizottság döntését követően a választást 
levezetni illetékes elnökségnek a törvényben meghatározott 
legrövidebb  időn  belül  jelölő  presbiteri  ülést  kell 
összehívni.  
(3) A presbitériumnak joga van a jelöltek elutasítására, és a 
lelkészjelölő  bizottságot  további  jelöltek  keresésére  kérni. 
Amennyiben  a  lelkészjelölő  bizottság  javaslatát  a 
presbitérium háromszor elutasítja, az egyházközség köteles 
pályázatot kiírni.  
(4) A jelölő presbiteri ülés legfeljebb három személyre tesz 
javaslatot. 
(5)

23

A jelölés folyamata legfeljebb a 11. § (1) bekezdésében 

szabályozott presbiteri üléstől számított 90 napig tarthat. 
 
14. §  (1)  Érvényes  határozat  esetén  a  választást  levezetni 
illetékes  elnökség  a  presbitérium  által  jelölt  lelkész  vagy 
lelkészek  nevét  bejelenti  a  püspöknek,  és  személyükre 
nézve  választhatóságuk  megállapítását  kéri.  A  püspök  14 
napon  belül  írásban  közli  a  választást  levezetni  illetékes 
elnökséggel,  hogy  a  jelölt  lelkésznek  van-e  érvényesen 
megállt 

parókusi 

alkalmassági 

vizsgálata, 

áll-e 

választhatóságát  kizáró  vagy  korlátozó  ítélet  hatálya  alatt. 
Amennyiben törvényi rendelkezés további feltételhez köti a 
jelölt  lelkész  választhatóságát,  közli  az  erre  vonatkozó 
határozatot is. 
(2)  A  választást  levezetni  illetékes  elnökség  a  jelölt 
lelkész(eke)t  14  napos  határidővel  írásban  nyilatkozatra 
hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e. 
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó 
szolgálatra  hívja  meg.  A  jelölt  köteles  a  gyülekezetépítési 
elképzeléseit  –  legalább  3  nappal  a  bemutatkozást 
megelőzően  –  a  meghívó  presbitériumnak  írásban 
benyújtani,  amely  azt  a  választó  közgyűlés  tagjai  számára 

 

21

A fejezet címét és a 12. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 2. §-a. 

Hatályos:  2018.  január  1-től  azzal,  hogy  a  folyamatban  lévő 

lelkészválasztási  ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény 
rendelkezéseit kell alkalmazni. 

22

A  13-17.  §-t  módosította  a  a  2017.  évi  VIII.  törvény  3.  §-a.  Hatályos: 

2018.  január  1-től  azzal,  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni. 

23

Módosította a 2022. évi VII. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

background image

elérhetővé teszi. 
(4)  Másodszori  eredménytelen  jelölési  eljárás  után  az 
egyházközség pályázatot köteles kiírni. 
 

IX. fejezet 

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján 

történő betöltése esetén 

 
15. §  Amennyiben  az  egyházközség  a  lelkészt  pályázat 
útján kívánja megválasztani, a választást levezetni illetékes 
elnökség  a  jóváhagyott  díjlevél  kézhezvétele  után  azonnal 
intézkedik 

az 

egyházközség 

presbitériuma 

által 

megszövegezett  pályázati  hirdetmény  közzétételéről.  A 
pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának 
(választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább két 
alkalommal az országos egyházi lapban kell közzétenni. 
 
16. §  (1)  A  pályázatok  beérkezését  követően  a 
lelkészjelölő  bizottság  a  pályázatokat  értékeli.  Javaslatot 
tesz a presbitériumnak legfeljebb 3 pályázó meghívására. 
(2) A presbitérium döntését követően a választást levezetni 
illetékes  elnökség  a  püspöknek  bejelenti  a  meghívásra 
kiválasztott  pályázó(k)  nevét,  és  a  választhatóságuk 
megállapítását  kéri.  A  püspök  a  14.§  (1)  bekezdése 
értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli 
a választást levezetni illetékes elnökséggel. 
(3) A kiválasztott pályázó(ka)t a presbitérium bemutatkozó 
szolgálatra hívja meg. 
 

X. fejezet 

A választó közgyűlés 

 
17. §  (1)  A  gyülekezeti  lelkész  választása  egyházközségi 
közgyűlésen történik. 
(2) A közgyűlés összehívására és levezetésére a 11.§ (1)-(2) 
bekezdésének  rendelkezései  az  irányadóak.  Amennyiben  a 
közgyűlést  az  egyházközség  elnöksége  hívja  össze,  az 
egyházmegye  elnöksége  a  választás  törvényességét 
felügyeli.  Ebben  a  minőségében  joga  van  beletekinteni  a 
választói névjegyzékbe, ellenőrizheti a szavazólapok formai 
követelményeit és a szavazatszámlálás folyamatát.  
(3) A  közgyűlésen az elnök felolvassa  a  presbitérium által 
elfogadott díjlevelet, majd előterjeszti a jelölt(ek), illetve a 
pályázó(k) nevét. 
(4)  A  közgyűlésen  a  választás  az  56.§  (1)  bekezdésében 
meghatározott szavazólapokon titkosan történik. 
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg 
nem  kapja  az  érvényes  szavazatok  több  mint  felét. 
Amennyiben  ez  három  szavazási  fordulóban  nem  történik 
meg,  a  gyülekezeti  lelkészi  állás  betöltésének  eljárását 
elölről kell kezdeni. 
 
18. §  Ha  a  lelkészi  állás  betöltése  eredménytelen  marad, a 
területileg  illetékes  püspök  helyettes  lelkészt  küld  az 
egyházközségbe.  A  második  eredménytelen  választási 
eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az 
egyházközség átminősítését. 
 

HARMADIK RÉSZ 

KÖZGYŰLÉSI ÉS TESTÜLETI 

VÁLASZTÁSOK 

 

XI. fejezet 

A jelölési eljárás 

 
19. §  (1)  Választások  esetén  a  szavazást  jelölési  eljárás 
előzi meg. 

(2)  Az  általános  tisztújítás  során  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat  közgyűlése  3-5  tagú  jelölőbizottságot 
választ, 

hatéves 

időtartamra. 

jelölőbizottság 

szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik. 
A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak. 

24

A  32-33.  §-ban  rögzített  választások  előtt  a  választó 

testület alkalmi döntéssel állít fel jelölőbizottságot. 
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről 
jegyzőkönyvet  készít.  Döntéseit  szótöbbséggel  hozza. 
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 
(4)  Az  ajánlások  beérkezésének  határnapját  és  a  választás 
időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben 
– a jelölőbizottság tűzi ki. 
(5)  Rendes  (az  általános  tisztújítás  keretében  történő) 
választás  esetén  a  határidőket  úgy  kell  kitűzni,  hogy  a 
választás az előző  ciklus  tisztségviselői és testületi  tagsági 
megbízatásának lejárta előtt befejeződjék. 
(6)  Rendkívüli  (nem  az  általános  tisztújítás  keretében 
történő)  választás  esetén  az  illetékes  egyházi  testület 
elnöksége  értesíti  a  jelölőbizottság  elnökét  a  tisztség  vagy 
testületi  hely  megüresedéséről.  Az  ajánlás  határnapját  és  a 
választás  időpontját  úgy  kell  kitűzni,  hogy  az  a  lehető 
leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. 
 
20. §  (1) 

Az 

egyházközségi 

jelölőbizottság 

az 

egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat. 
(2)

25

Az  e  törvény  XII-XVII.  fejezeteiben  meghatározott 

választások esetén ajánlásra való felhívással 

a)  az  egyházmegyei  jelölőbizottság  megkeresi  az 
illetékes egyházközségek presbitériumait, 
b)  az  egyházkerületi  és  az  országos  jelölőbizottság 
megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait. 

(3)

26

Más  választások  esetén  a  jelölőbizottság  a  választó 

testület  tagjaitól  és  az  adott  választásra  vonatkozó 
sajátosságok 

alapján 

meghatározott 

körből 

gyűjt 

ajánlásokat.  Az  országos  bizottságok  tagjainak  választása 
során az egyházkerületi jelölőbizottságok ajánlást kérnek az 
illetékes  országos  bizottság  zsinat  által  már  megválasztott 
elnökétől is.

27

 

(4)  A  jelölőbizottságot  bármely  érintett  egyházközségi  tag 
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 
 
21. §

28

 (1)  A  jelölőbizottság  a  beérkezett  ajánlások, 

valamint  saját  tagjainak  javaslata  alapján,  többségi 
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, 
s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti. 
(2)  Bármilyen  tisztségre  jelöltnek  csak  az  nevezhető  meg, 
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját 
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség 
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek 
megfelelt.  A  nyilatkozatot  attól  az  ajánlott  személytől  is 
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek 
listájára.  
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.  
(4)

29

Az  egyház  szervezetéről  és  igazgatásáról  szóló  2005. 

évi  IV.  törvény  68-69.  §-ában,  95-96.  §-ában,  105.  §  (2) 
bekezdésében, 129.  §  (1)  bekezdés  b)  pontjában  és  140. § 
(2)-(3)  bekezdésében  meghatározott  esetben  a  jelölés 
elfogadásával  egyidejűleg  az egyház  tényfeltáró bizottsága 

 

24

Az  utolsó  mondatot  beiktatta  a  2017.  évi  III.  törvény  2.  §-a.  Hatályos: 

2017. június 30-tól. 

25

Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

26

Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

27

Az utolsó mondatot beiktatta a 2022. évi VII. törvény 6. § (1) bekezdése. 

Hatályos: 2023. január 1-től. 

28

A  21.  §-t  módosította  a  2017.  évi  III.  törvény  3.  §-a.  Hatályos:  2017. 

június 30-tól. 

29

Módosította a 2022. évi VII. törvény 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

background image

jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – 
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a 
továbbiakban:  vizsgálat)  azzal,  hogy  további  tisztségre  is 
történő jelölés esetén a vizsgálat  megismételt  elvégzése  az 
adott választási ciklusban nem szükséges.  
(5)  A  vizsgálathoz  szükséges  személyi  adatokat  a 
jelölőbizottság  a  jelölés  elfogadása  után  haladéktalanul 
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz.  A vizsgálatot úgy kell 
elvégezni,  hogy  annak  eredménye  lehetőleg  a  jelöltlista 
véglegesítése  előtt,  de  az  általános  tisztújítás  során 
legkésőbb  az  e  törvény  6.  §  (3)-(5)  bekezdésben 
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a  19. 
§  (6)  bekezdése  alapján  meghatározott  időpontig 
rendelkezésre álljon.  
(6)  A  jelölőbizottság  a  tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának 
eredményét  írásban  közli  a  jelöltekkel,  majd  rögzíti  az 
általa  előterjesztett  jelöltlistán.  Amennyiben  a  vizsgálat 
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást 
követően  áll  rendelkezésre,  akkor  a  jelölőbizottság  a 
tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának  eredményét  írásban 
közli  a  megválasztott  érintettel,  majd  megküldi  a  választó 
testület tagjainak. 
(7)  A  (4)-(6)  bekezdésben  rögzített  vizsgálatot  nem  kell 
kezdeményezni  azoknál  a  jelölteknél,  akik  1972.  február 
14. után születtek. 
 

XII. fejezet 

Egyházközségi választások 

 
22. §  (1)  Az  egyházközségi  jelölőbizottság  a  választó 
közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházközségi 

tisztségviselőkre, 

presbitériumi, 

képviselő-testületi, 

számvevőszéki,  jelölőbizottsági  tagsági  és  egyházmegyei 
közgyűlési  küldötti  helyekre.  Az  egyházközség  tagjait  a 
helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról, 
az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról. 
(2)

30

 Amennyiben az egyházközségi presbitérium ülésén az 

e  törvény  XVI-XVIII.  fejezete  szerinti  választás  történik, 
akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint 
jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek. 
 

Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek, 

presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása 

 
23. §  (l)  Az  egyházközség  nemlelkészi  tisztségviselőit, 
presbitereit  és  képviselő-testületi  tagjait  az  egyházközség 
közgyűlése  választja.  Az  egyházközségben  a  választás 
megszervezhető  úgy  is,  hogy  az  egyházközség  választó 
tagjai  a  szavazatukat  a  közgyűlés  által  elfogadott 
jelöltlistára  az  elnökség  és  a  jelölőbizottság  által  kitűzött 
időben és helyen adják le.

31

 

(2)  Az  egyházközség  tisztségviselőinek,  presbitereinek  és 
képviselő-testületi  tagjainak  a  beiktatása  istentisztelet 
keretében történik. 
 
24. §  (1)  A  választásoknál  törekedni  kell  arra,  hogy  a 
presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség 
minden rétege képviselve legyen. 
(2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik 
a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be. 
Póttagok  hiányában  a  közgyűlés  a  presbitérium 
megbízatásának  lejárta  előtt  a  megüresedett  helyekre  új 
presbitereket választhat. 

 

30

Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

31

A  második  mondatot  beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  6.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól. 

(3)

32

A  közgyűlés  tiszteletbeli  presbitereket  is  választhat, 

akik  a  presbiteri  üléseken  tanácskozási  joggal  vesznek 
részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan 
időre szól. 
 

Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása 

 
25. §  (1)  Az  egyházközség  közgyűlése  az  egyházmegyei 
közgyűlésbe  –  a  2.  §  (5)  bekezdésének  megfelelően  – 
betöltött  lelkészi  állásonként  egy,  összesen  legfeljebb 
három képviselőt választ. 
(2)  Az  egyházközségi  közgyűlés  az  egyházmegyei 
közgyűlés  választott  tagjai  számával  megegyező  számú 
póttagot  is  választ.  A  póttag  a  közgyűlési  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  megbízólevele  bemutatásával 
helyettesíti,  illetve  a  választási  ciklus  közben  megüresedő 
helyét  tölti  be.  Több  póttag  esetében  helyettesítésre  a 
sorban következőt kell felkérni. 
(3)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 
egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. 
(4)  Az  egyházmegyei  közgyűlésbe  választott  tag  és  póttag 
részére  az  egyházközség  elnöksége  és  jegyzője  által  aláírt 
megbízólevelet állítanak ki. 
 

XIII. fejezet 

Egyházmegyei választások 

 

26. §  Az 

egyházmegyei  jelölőbizottság  a  választó 

közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházmegyei 

tisztségviselőkre,  egyházkerületi  közgyűlési  és  zsinati 
küldöttekre. 
 

Az egyházmegye tisztségviselőinek választása 

 
27. §  Az  egyházmegye  tisztségviselőit  –  az  esperes  és  az 
egyházmegyei  felügyelő  kivételével  –  az  egyházmegye 
közgyűlése választja. 
 

Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek 

választása 

 
28. §  (l)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  az  egyházkerületi 
közgyűlésbe  egy-egy  lelkészi  és  nemlelkészi  küldöttet 
választ.  
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi 
és nemlelkészi küldöttet választ. 
(3)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  az  egyházkerületi 
közgyűlés  választott  tagjai  számával  megegyező  számú 
póttagot  is  választ.  A  póttag  a  közgyűlési  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  megbízólevele  bemutatásával 
helyettesíti,  illetve  a  választási  ciklus  közben  megüresedő 
helyét tölti be. 
(4)

33

Az  egyházmegyei  közgyűlés  zsinati  tagonként  két 

póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép 
–  a  tisztségét  kivéve  –  amennyiben  annak  zsinati  tagsága 
megszűnik. 
(5)

34

Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 

egyházmegyei  közgyűlés  új  tagot,  illetve  póttagot  választ. 
(6)

35

Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott 

 

32

Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

33

Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

34

Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

35

Módosította  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos: 2013. november 30-tól. 

background image

tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége által aláírt 
megbízólevelet állítanak ki. 
 

XIV. fejezet 

Egyházkerületi választások 

 
29. §  Az 

egyházkerületi  jelölőbizottság  a  választó 

közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházkerületi 

tisztségviselőkre,  az  országos  presbitériumi  és  zsinati 
küldöttekre. 
 

Az egyházkerületi tisztségviselők választása 

 
30. §  Az  egyházkerület  tisztségviselőit  –  a  püspök  és  az 
egyházkerületi  felügyelő  kivételével  –  az  egyházkerület 
közgyűlése választja. 
 

Az egyházkerület országos küldötteinek választása 

 
31.§  (1)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  a  zsinatba  három-
három lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül 
legalább az egyik jogi végzettségű. 
(2) 

Az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

az 

országos 

presbitériumba  egy-egy  lelkészi  és  nemlelkészi  küldöttet 
választ. 
(3)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  az  országos  presbitérium 
választott  tagjai  számával  megegyező  számban  póttagot  is 
választ.  A  póttag  a  választott  rendes  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  helyettesíti,  illetve  a  választási 
ciklus közben megüresedő helyét töltik be. 
(4)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  a  zsinati  tagok  mellé  –  a 
28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ.  
(5)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 
egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. 
(6)

36

A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag 

és  póttag  részére  az  egyházkerület  elnöksége  által  aláírt 
megbízólevelet állítanak ki. 
 

XV. fejezet 

Az országos egyház testületeinek és 

tisztségviselőinek választása 

 

A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása 

 
32. §  (1)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  zsinati 
küldöttét  az  Egyetemi  Tanács  választja.  Részére  az 
Egyetemi  Tanács  elnöke  és  a  választás  ülésének 
jegyzőkönyvvezetője  által  aláírt  megbízólevelet  állítanak 
ki. 
 
33. § 

37

(1)  A  köznevelési  intézmények  küldötteit  az  in-

tézmények  jelöltjei  közül  az  országos  nevelési  és  oktatási 
bizottság választja meg. 
(2)

38

A  diakóniai  intézmények  küldötteit  az  intézmények 

jelöltjei közül a diakóniai bizottság választja meg. 
(3)  A  missziói  szolgálatban  álló  lelkészek  küldöttét  az 
egyházmegyei  lelkészi munkaközösségek jelöltjei közül az 
evangélizációs és missziói bizottság választja meg. 
(4)  A  választó  testület  a  zsinati  tagok  mellé  –  a  28.  §  (4) 
bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ. 
(5)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  a  választó 

 

36

Módosította a 2013. évi IV. törvény 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

37

A  33.  §  (1)-(3)  bekezdését  módosította  a  2017.  évi  III.  törvény  4.  §-a. 

Hatályos: 2017. június 30-tól. 

38

Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

testület új tagot, illetve póttagot választ. 
(6)

39

A  zsinatba  választott  tag  és  póttag  részére  a  zsinat 

alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az 
országos 

bizottság 

által 

kiküldött 

háromtagú 

szavazatszámló  bizottság  elnöke  által  aláírt  megbízólevelet 
állítanak ki. 
 

Az országos tisztségviselők választása 

 
34. §  (1)

40

Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, 

az  országos  jelölőbizottság  a  19-21.  §-ban  szabályozott 
eljárással  jelölteket  állít  a  zsinat,  illetve  az  országos 
presbitérium 

által 

megválasztandó 

országos 

tisztségviselőkre és testületi tagokra. 
(2)  A  zsinat,  illetve  az  országos  presbitérium  az 
önkormányzati  feladatok  ellátására  és  az  országos  egyházi 
szervezet 

működésének 

biztosítására 

törvényben 

meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ. 
(3)

41

 

(4)

42

Az  országos  felügyelő  a  tisztségét  legfeljebb  70. 

életévének betöltéséig láthatja el. 
(5)

43

Az  országos  felügyelő  beiktatása  istentisztelet 

keretében történik. 
 
 

NEGYEDIK RÉSZ 

PÜSPÖK, ESPERES, EGYHÁZKERÜLETI 

FELÜGYELŐ, EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELŐ 

VÁLASZTÁSA

44

 

 

XVI. fejezet 

Általános előírások 

 
35. §  (1)

45

Az  esperest  és  az  egyházmegyei  felügyelőt  az 

illetékes  egyházmegye  egyházközségeinek  presbitériumai 
választják.  Az  illetékes  önkormányzati  szint  ebben  az 
esetben az egyházmegye. 
(2)

46

  Az  esperessé  választhatóság  feltétele,  hogy  jelölt  az 

egyházmegye  valamelyik  egyházközségében  gyülekezeti 
lelkészi  állást  töltsön  be,  valamint  az,  hogy  a  jelölt  5  év 
gyülekezeti  lelkészi

 

szolgálattal  vagy  10  év  lelkészi 

szolgálattal  rendelkezzen.  Lelkészi  állását  esperesi 
megbízatása alatt is betölti. 
 
36.§  (1)

47

A  püspököt  és  az  egyházkerületi  felügyelőt  az 

illetékes  egyházkerület  egyházközségeinek  presbitériumai 
választják.  Az  illetékes  önkormányzati  szint  ebben  az 
esetben az egyházkerület. 
(2)

48

A  püspökké  választhatóság  feltétele  legalább  15  év 

lelkészi,  ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat 

 

39

Módosította a 2022. évi VII. törvény 6. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

40

Módosította  a  2007.  évi  III.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007.  szeptember 

14-től. 

41

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VII.  törvény  7.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2011. november 26-tól. 

42

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  7.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november 26-tól. 

43

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  7.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november 26-tól. 

44

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  9.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól. 

45

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  8.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november 26-tól.  

46

Módosította a a 2017. évi VIII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. január 1-

től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási  ügyekben  a 

megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

47

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  8.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november 26-tól. 

48

Módosította a 2022. évi III. törvény 3. §-a. Hatályos: 2022. május 27-től. 

background image

és  a  be  nem  töltött  60.  életév.  A  püspöki  megbízatás  a 
lelkészi nyugdíjkorhatárig tart. A püspök a nyugdíjkorhatár 
elérését  megelőzően  jogosult  az  egyházkerületi  közgyűlés 
felé  intézett  kezdeményezésével  és  az  egyházkerületi 
közgyűlés  előzetes  jóváhagyó  határozatával  szolgálati 
jogviszonyát  legfeljebb  2  évvel  meghosszabbítani.  A 
kezdeményezésre, az egyházkerületi közgyűlési, valamint a 
püspöki 

továbbszolgálásra 

vonatkozó 

határozat 

meghozatalára  –  jogvesztő  határidővel  -  120  nap  áll 
rendelkezésre  azzal,  hogy  annak  kezdő-  és  végidőpontját 
úgy  kell  meghatározni,  hogy  szükség  esetén  a  40.  §  (3) 
bekezdésben 

hivatkozott 

püspökjelölési 

eljárás 

megkezdhető és lefolytatható legyen. 
(3)  A  püspöknek  egyházkerületében  gyülekezeti  lelkészi 
állást  kell  betöltenie.  A  püspök  megválasztásának 
elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását 
is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori 
püspök  részére  van  fenntartva.  A  püspöknek  az  így  nyert 
gyülekezeti  lelkészi  megbízatása  csak  addig  tart,  amíg  a 
püspöki  állást  betölti.  A  püspök  a  gyülekezetben  minden 
lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség 
igazgató lelkésze.  
(4)  Állandó  püspöki  székhelyet  az  egyházkerület 
közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének 
előzetesen  döntenie  kell  arról,  hogy  hozzájárul-e  ehhez  a 
kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát 
mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a 
püspöki  székhely  megállapítása  tekintetében  hozott 
határozatát  meg  nem  változtatja.  A  hozzájárulással  az 
egyházközség  arra  a  lelkészi  állásra  vonatkozóan,  amelyet 
az  egyházkerület  püspöke  fog  betölteni,  lemond 
lelkészválasztó  jogáról,  és  ezt  a  lelkészi  állást  az 
egyházkerület  mindenkor  megválasztott  püspökével 
betöltöttnek tekinti. 
 
37. § 

49

 

 
38. § 

50

Az  egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő a 

tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el. 
 

XVII. fejezet 

A jelölési eljárás 

 
39. §  Választások  esetén  a  szavazást  jelölési  eljárás  előzi 
meg.  A  jelölési  eljárást  a  19.§  (2)-(3)  bekezdésében 
szabályozott jelölőbizottság irányítja.  
 
40. §  (1)  Az  ajánlások  beérkezésének  határnapját  és  a 
választás  időpontját  –  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki. 
(2)  Rendes  (az  általános  tisztújítás  keretében  történő) 
választás  esetén  a  határidőket  úgy  kell  kitűzni,  hogy  a 
választás  az  előző  ciklus  tisztségviselői  megbízatásának 
lejárta előtt befejeződjék. 
(3)

51

Rendkívüli  (nem  az  általános  tisztújítás  keretében 

történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat 
elnöksége  értesíti  a  jelölőbizottság  elnökét  a  tisztség 
megüresedéséről.  Az  ajánlás  határnapját  és  a  választás 
időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, 
de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. Püspökválasztás 
esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a 
jelölőbizottság munkája. 
 

 

49

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. 

november 26-tól. 

50

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  9.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól. 

51

Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23-tól. 

41. §  (1) Az ajánlásra való felhívással 

a)  az  egyházmegyei  jelölőbizottság  megkeresi  az 
egyházközségek presbitériumait, 
b)

52

az  egyházkerületi  jelölőbizottság  megkeresi  az 

illetékes egyházmegyék presbitériumait.  

(2)  A  megkeresett  testületek  legfeljebb  két  személyt 
ajánlhatnak a jelölőbizottságnak.  
(3)  A  jelölőbizottságot  bármely  érintett  egyházközségi  tag 
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 
 
42. §

53

 (1)  A  jelölőbizottság  a  beérkezett  ajánlások, 

valamint  saját  tagjainak  javaslata  alapján  többségi 
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, 
s  ezt  írásos  indoklással  az  illetékes  önkormányzati  szint 
közgyűlése elé terjeszti. 
(2)  Bármilyen  tisztségre  jelöltnek  csak  az  nevezhető  meg, 
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját 
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség 
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek 
megfelelt.  A  nyilatkozatot  attól  az  ajánlott  személytől  is 
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek 
listájára. 
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.  
(4)

 

A  jelölés  elfogadását  követően  a  tényfeltáró  bizottság 

jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – 
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a 
továbbiakban:  vizsgálat)  azzal,  hogy  további  tisztségre  is 
történő jelölés esetén a vizsgálat  megismételt  elvégzése  az 
adott választási ciklusban nem szükséges.  
(5)  A  vizsgálathoz  szükséges  személyi  adatokat  a 
jelölőbizottság  a  jelölés  elfogadása  után  haladéktalanul 
eljuttatja  a  tényfeltáró  bizottsághoz.  A  vizsgálatot  úgy  kell 
elvégezni,  hogy  annak  eredménye  lehetőleg  a  jelöltlista 
véglegesítése  előtt,  de  az  általános  tisztújítás  során 
legkésőbb  az  e  törvény  6.  §  (3)-(5)  bekezdésben 
meghatározott határidőig, rendkívüli választás esetén a  40. 
§  (3)  bekezdése  alapján  meghatározott  időpontig, 
püspökválasztás  esetén  a  beiktatás  előtt  rendelkezésre 
álljon. 
(6)  A  jelölőbizottság  a  tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának 
eredményét  írásban  közli  a  jelöltekkel,  majd  rögzíti  az 
általa  előterjesztett  jelöltlistán.  Amennyiben  a  vizsgálat 
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást 
követően  áll  rendelkezésre,  akkor  a  jelölőbizottság  a 
tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának  eredményét  írásban 
közli  a  megválasztott  érintettel,  majd  megküldi  az  adott 
egyházi önkormányzat közgyűlése tagjainak. 
(7)  A  (4)-(6)  bekezdésben  rögzített  vizsgálatot  nem  kell 
kezdeményezni  azoknál  a  jelölteknél,  akik  1972.  február 
14. után születtek. 
(8)  Azt  a  jelöltet,  akit  a  megkeresett  egyházi 
önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, 
–  ha  a  jogszabályi  feltételeknek  megfelel  és  a  jelölést 
vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára. 
 
43. §  (1)  A  jelöltlistát  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
közgyűlése véglegesíti. 
(2)  Ha  a  jelölőbizottság  által  előterjesztett  listához  ezen  a 
közgyűlésen  módosító  javaslat  nem  érkezik,  akkor  a 
közgyűlés  egyetlen  nyílt  szavazással  dönt  a  lista 
elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a 
listát titkos szavazással kell elfogadni. 
(3)

54

Ha  a  jelölőbizottság  által  előterjesztett  listához 

 

52

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  10.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2011. november 26-tól. 

53

Módosítota a 2017. évi III. törvény 65. §-a. Hatályos: 2017. június 30-tól. 

54

Módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  8.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól. 

background image

módosító  javaslat  érkezik,  a  közgyűlés  –  a  42.§  (5) 
bekezdése  figyelembevételével  –  eldönti,  hogy  hány  jelölt 
legyen a listán, majd  – ha szükséges – az összes módosító 
javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt. 
 
44. §  (1)

55

A  jelölőbizottság  a  jelöltek  véglegesített 

névsorát  megküldi  a  szavazásra  jogosult  egyházközségek 
elnökségeinek,  egyidejűleg  meghatározza  azt  a  legfeljebb 
10  nap  hosszúságú  időszakot,  amelyben  a  választó 
presbiteri  üléseket  meg  kell  tartani,  és  megjelöli  a 
szavazatok beérkezésének határidejét. 
(2)  Több  jelölőbizottságot  érintő,  egyidejű  választás 
esetében, 

választási 

időszakot 

az 

érintett 

jelölőbizottságokkal  való  egyeztetés  után  a  magasabb 
egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg. 
 

XVIII. fejezet 

A választási eljárás 

 

45. §  (1)

56

A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az 

egyházközségi  elnökségek  kötelesek  egyházközségi 
presbiteri ülést összehívni. Az egyházközségi presbiteri ülés 
jegyzőkönyvbe  foglalt  szavazatát  (szavazatait)  az 
egyházközség elnöksége és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti, 
ellátja  az  egyházközség  pecsétjével,  és  kettős  zárt 
borítékban  megküldi  a  jelölőbizottság  elnökének. 
Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag 
nem  felel  meg  a  törvény  előírásainak,  vagy  a  kitűzött 
határidő  után  adták  fel.  A  minden  jelöltre  leadott  „nem” 
szavazat is érvényes tartalmilag. 
(2)  A  választás  akkor  érvényes,  ha  érvényes  szavazatként 
érkezik  be  a  szavazásra  jogosult  egyházközségek  leadható 
szavazatainak  legalább  kétharmada,  és  akkor  eredményes, 
ha  az  egyik  jelölt  megkapta  az  érvényes  szavazatok  több 
mint  felét.  Amennyiben  a  választás  eredménytelen,  a  64.§ 
megfelelő  alkalmazásával  második  fordulót  kell  tartani. 
Amennyiben a  választás érvénytelen, a  jelölési eljárást két 
hónapon belül meg kell ismételni. 
(3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról 
szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben 
értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a 
szavazatokat  az  eljárás  lefolytatása  után  azt  az  illetékes 
önkormányzati  szint  irattárában  kell  elhelyezni.  A 
jegyzőkönyv  egy  példányát  a  magasabb  önkormányzati 
szintek hivatalának is meg kell küldeni. 
(4)

57

Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az 

egyházkerületi  felügyelő  beiktatása  istentisztelet  keretében 
történik. 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A KÖZGYŰLÉSEKRŐL ÉS TESTÜLETI 

ÜLÉSEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS 

RENDELKEZÉSEK 

 

XIX. fejezet 

Összehívás, határozatképesség 

 
46. §  Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem 
rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt 
az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs 
anyagokat  is  ki  kell  küldeni.  Ezeknek  úgy  kell 

 

55

Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember 28-tól. 

56

Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember 28-tól. 

57

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  10.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos: 

2011. november 26-tól. 

megérkezniük,  hogy  a  szavazati  jogú  tagoknak  legyen 
idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni. 
 
47. §  (1)  Az  egyházközségi  közgyűlés  határozatképes,  ha 
szabályszerűen,  a  közgyűlés  napját  megelőző  két  egymás 
utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy 
az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban 
hívták  össze,  és  azon  az  egyházközség  választói 
névjegyzékében  szereplők  legalább  a  presbitérium 
létszámával  azonos  számban  jelentek  meg.  Leány-  és 
fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet, 
a  közgyűlés  összehívásának  módját  helyi  egyházközségi 
szabályrendelet  ettől  eltérően  szabályozhatja.  Rendkívüli 
közgyűlés  az  ülés  előtt  egy  héttel  kiküldött  írásos 
meghívóval is összehívható. 
(2)  Az  egyházközségi  képviselő-testület  és  presbitérium 
ülése  határozatképes,  ha  szabályosan,  az ülést  megelőzően 
legalább  egy  héttel  az  istentiszteleti  alkalmon  vagy 
személyre  szóló  meghívással  hívták  össze  és  a  tagjainak 
legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés 
írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható. 
(3)  Az  egyházközségi  közgyűlés,  képviselő-testület  és 
presbitérium  kivételével  egy  egyházi  testület  akkor 
határozatképes,  ha  szabályszerűen,  az  ülést  megelőzően 
tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal 
rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. 
(4)  Szabályosan  összehívott,  de  határozatképtelen  testületi 
ülés  esetén  –  a  törvényben  másképpen  szabályozott 
esetektől  eltekintve  –  az  azonos  napirenddel  egy  későbbi 
napra  összehívott  testület  a  megjelentek  számától 
függetlenül határozatképes. 
 

XX. fejezet 

Az ülés levezetése 

 

48. §  Az  ülés  levezetésére  –  ha  jogszabály  vagy  saját 
szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell 
választani.  Feladata,  hogy  a  felszólalások  és  szavazások  a 
törvényben,  illetve  ügyrendben  (szervezeti  és  működési 
szabályzatban)  előírt  módon  történjenek.  Az  ülésen 
történtek  írásbeli  rögzítésére  jegyzőkönyvvezetőt  kell 
kijelölni.  Az  elkészült  jegyzőkönyv  helyességét  az  ülés 
elején  erre  a  feladatra  felkért  hitelesítők  aláírásukkal 
igazolják. 
 
49. §  (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője 
tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre 
előterjesztett  javaslat  szövegét.  Az  előterjesztő  személye 
napirendi pontonként változhat. 
(2)  A  testület  tagja  jogosult  mindazon  információkra, 
amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a 
döntések meghozatalához szükségesek. 
 
50. §  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell 

a) az ülés helyét, időpontját, 
b)  a  levezető  elnök,  a  jegyzőkönyvvezető  és  a 
hitelesítők nevét, 
c)  az  ülésen  résztvevők  és  a  kimentést  kérők 
felsorolását, 
d)  minden  témában  az  előterjesztő  személyét  és  a 
döntéseket, 
e)  azokat  a  hozzászólásokat,  amelyeket  a  hozzászóló  a 
jegyzőkönyvben rögzíteni kíván. 
 

51. §  (1)  A  testületi  ülés  jegyzőkönyvét  minden  szavazati 
jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni. 
(2)  Magasabb  egyházkormányzati  szinteken  hozott, 
másokra  kötelező  döntések  nyilvánosságra  hozataláért  a 

background image

döntéshozó testület elnöksége felel. 
 
52. § 

58

hozzászólások, 

kérdésfeltevések 

és 

döntéshozatal  e  törvényben  nem  szabályozott  kérdéseit 
ügyrendben, illetve vitás esetben az ülésen szavazással kell 
meghatározni. 
 
52/A. §

59

 

(1)  Az  elnökség  elrendelheti  a  közgyűlés, 

testületi  ülés  megtartását  személyes  részvétel  helyett 
elektronikus  eszközök  igénybevételével  (távolléti  ülés), 
amennyiben  a  közgyűlés  vagy  választott  testület  minden 
szavazati 

jogú 

tagjának 

ülésen 

való 

részvétele 

megvalósítható elektronikus eszközökkel. 
(2)  Az  ülés  összehívása  a  közgyűlés  vagy  egyéb  testület 
levelezőlistájára  küldött  meghívóval  történik,  amelynek 
elküldése legalább 72 órával meg kell előzze a távolléti ülés 
kezdetét.  A  meghívóban  ismertetni  kell  a  napirendet, 
valamint  ki  kell  küldeni  a  rendelkezésre  álló  előkészítő 
anyagokat, előterjesztéseket.  
(3)  A  távolléti  ülésről  –  a  rendes  ülésekhez  hasonlóan  – 
jegyzőkönyvet kell készíteni.  
(4) Távolléti ülésen is történhet határozathozatalra irányuló 
szavazás.  A  távolléti  ülés  határozatképességére  a  rendes 
ülésekre 

vonatkozó 

szabályok 

alkalmazandók, 

döntéshozatal  rendje  megegyezik  a  rendes  ülés 
határozathozatali  rendjével.  A  határozati  javaslat  végleges 
szövegének  ismertetését  követően  a  határozathozatal  az 
„igen”, 

„nem” 

vagy 

„tartózkodom” 

szavazatok 

egyértelműen  azonosítható  személyenkénti  közlésével 
történik.  Az  összes  szavazat  beérkezését  követően  az 
elnökség  a  jegyző  segítségével  összesíti,  majd  kihirdeti  a 
szavazás eredményét. Az így hozott határozat szövegét és a 
szavazás  eredményét  a  távolléti  ülés  jegyzőkönyvében 
rögzíteni kell. 
(5)  A  távolléti  ülés  összehívásának  és  lebonyolításának 
részletes szabályait az illetékes egyházi önkormányzat által 
elfogadott szabályrendelet vagy az adott testület ügyrendje 

(2)-(4) 

bekezdésben  rögzítettektől  eltérően  is 

meghatározhatja. 
 
52/B. § 

(1)  Rendkívüli  esetben  az  elnökség  ülés 

tartása  nélkül,  elektronikus  eszközök  igénybevételével 
lebonyolított távolléti szavazást rendelhet el, amennyiben a 
közgyűlés  vagy  választott  testület  minden  szavazati  jogú 
tagjának  szavazásban  való  részvétele  megvalósítható 
elektronikus eszközökkel. 
(2) A távolléti szavazás elrendelése előtt az elnökség egyik 
tagja elküldi a szavazásra feltenni kívánt határozat szövegét 
és  annak  indoklását  a  közgyűlés  vagy  egyéb  testület 
levelezőlistájára. A testület tagjai ezután 72 óráig tehetnek 
fel  kérdéseket  és  fogalmazhatnak  meg  módosító 
javaslatokat  ugyanerre  a  levelezőlistára  elküldött  levélben. 
A  72  órás  határidő  után  legkésőbb  24  órával  az  elnökség 
egyik  tagja  szavazásra  teszi  fel  az  elnökség  végleges 
határozati javaslatát. 
(3)  A  testület  tagjai  „igen”,  „nem”,  vagy  „tartózkodom” 
szavazatuknak  a  levelezőlista  címére  történő  elküldésével 
szavaznak. A szavazatok leadására 48 óra áll rendelkezésre. 
A szavazatot le nem adók úgy minősülnek, mint akik távol 
maradnak  a  szavazástól.  A  szavazás  akkor  érvényes,  ha  a 
testület  rendes  ülésének  határozatképességét  biztosító 
számú  szavazat  beérkezik.  A  határozati  javaslat 
elfogadásához az „igen” szavazatok többsége szükséges.  
(4)  A  távolléti  szavazás  eredményét,  annak  lezárulta  után 

 

58

Módosította a 2022. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

59

Az  52/A.  és  52/B.  §-t  beiktatta  a  a  2022.  évi  VII.  törvény  7.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2023. január 1-től. 

24  órán  belül  az  elnökség  egyik  tagja  a  testület 
levelezőlistáján  kihirdeti.  A  távolléti  szavazás  útján  hozott 
határozat  szövegét  és  a  szavazás  eredményét  a  következő 
ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. 
(5)  A  távolléti  szavazás  lebonyolításának  részletes 
szabályait  az  illetékes  egyházi  önkormányzat  által 
elfogadott szabályrendelet vagy az adott testület ügyrendje 

(2)-(4) 

bekezdésben  rögzítettektől  eltérően  is 

meghatározhatja. 
 

XXI. fejezet 

A választás és szavazás általános szabályai 

 

53. §  Minden  döntés,  illetve  választás  előtt  az  ülés  elnöke 
megállapítja  a  szavazásra  jogosultak  számát  és  ismerteti  a 
szavazás szabályait. 
 
54. §  Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel, 
hogy  arra  egyértelmű  „igen”-nel,  „nem”-mel  vagy 
„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a 
testület egyetértésével lehet. 
 
55. §  A  szavazás  érvényes,  ha  a  határozatképes  ülésen 
jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le. 
A  javaslat  akkor  tekinthető  elfogadottnak,  ha  az  érvényes 
szavazatok több mint fele egyetértő. 
 
56. §  (1) 

Írásbeli  szavazás  az  illetékes  egyházi 

önkormányzat  hivatalos  pecsétjével  ellátott  szavazólapon 
történik. 
(2)  A  szavazatok  összeszámlálásánál  az  érvénytelen 
szavazatokat  figyelmen  kívül  kell  hagyni.  Ha  egy  lapon 
több  szavazást  bonyolítanak  le,  akkor  a  lapon  szereplő 
minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni. 
 
57. §  (1)  A  szavazat  érvényes,  ha  szabályos  és 
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.  
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha 

a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében 
rögzített előírásoknak, 
b) a szavazólap üres, vagy 
c)

60

a szavazólapon az 54.§-ban megadott, vagy az ottani 

módon meghatározott válaszok helyett más szerepel. 
 

Titkos szavazás 

 
58. §  Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály 
vagy  szabályzat  előírja,  vagy  ha  azt  a  szavazásra  jogosult 
jelenlévők legalább ötöde kéri. 
 
59. §  Bármely  –  nem  választási  –  döntés  előtt,  ha  a 
szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást, 
mert  azt  valamely  személyt  érintő  döntésnek  véli,  titkos 
szavazást kell tartani. 
 
60. §  A  titkos  szavazás  befejezése  után  a  szavazólapokat 
zárt  és  lepecsételt  borítékban  az  egyházi  önkormányzat 
irattárában kell elhelyezni. 
 

Elektronikus szavazás

61

 

 

60/A. § 

Személyes  jelenléttel  tartott  ülésen  is 

lehetőség  van  a  szavazások  elektronikus  eszközzel  történő 

 

60

Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

61

  Az  alcímet  és  a  60/A.  §-t  beiktatta  a  2022.  évi  VII.  törvény  8.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2023. január 1-től. 

background image

lebonyolítására, ha erről az illetékes egyházi önkormányzat 
által  elfogadott  szabályrendelet  vagy  az  adott  testület 
ügyrendje rendelkezik. 
 

Választás 

 
61. §  (1)

62

Tisztségviselők,  testületi  tagok  vagy  feladattal 

megbízott személyek választása általában titkos szavazással 
történik.  Nyílt  szavazással  akkor  tartható  választás,  ha  a 
jelöltek száma megegyezik a megválasztandók számával, és 
a testület egyhangúlag így dönt. 
(2) Ha  egy testületbe  vagy egy tisztségre  egyidejűleg több 
tagot  kell  megválasztani  (a  továbbiakban:  listás  szavazás), 
előre közölni kell a megválasztható személyek számát. 
(3)  Amennyiben  egy  testületbe  vagy  tisztségre  póttagot  is 
kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb 
annyi  névre  lehet  szavazni,  amennyi  a  megválasztandó 
tagok – a rendes és póttagok együttes – száma. 
(4)  A  jelöltekre  az  „igen”  vagy  a  „nem”  egyértelmű 
jelzésével kell szavazni. 
 
62. §  (1)  Választásokhoz  a  jelölőbizottság  által  elkészített 
szavazólapokon  a  jelölteket  ábécé  sorrendben  kell 
feltüntetni. 
(2)  Választáskor  a  szavazat  érvényes,  ha  szabályos  és 
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.  
(3) A szavazat nem szabályos, ha 

a)  a  szavazólap  nem  felel  meg  az  56.§  (1) 
bekezdésében,  57.§  (2)  bekezdésében  és  a  62.§  (1) 
bekezdésében rögzített előírásoknak, 
b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot, 
c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,  
d)  a  jelöltlistán  nem  szereplő  személyre  adtak  le 
szavazatot. 

 
63. §  (1)  A  választás  eredményének  értékelésénél  a 
jelölteket  az  „igen”-ek  számának  csökkenő  rendjében  kell 
sorrendbe állítani. 
(2)  Megválasztottnak  tekintendő  a  lista  élén  álló,  a  rendes 
és  a  póttagok  együttes  számával  megegyező  számú  jelölt, 
ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét. 
(3)  A  kialakult  holtverseny(eke)t,  ha  ez  szükséges,  az 
érintettek  közötti  újabb  szavazással  kell  eldönteni.  Ha  ez 
sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy 
alakult  ki,  hogy  minden  szavazat  azok  valamelyikét 
támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről. 
(4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második 
fordulót kell tartani.  
 
64. §  (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott 
jelöltek  közül  eggyel  több  kerül,  mint  ahány  helyre  még 
nincs megválasztott személy. 
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és 
az  (1)  bekezdés  szerint  ki  nem  választott  jelöltek 
valamelyike  között  az  első  forduló  alapján  holtverseny 
lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek, 
akik a holtversenyben szerepelnek. 
(3)  A  második  forduló  lebonyolítására  és  eredményének 
megállapítására a 63.§ az irányadó. 
 
65. §  Listás  választásnál  a  megválasztottak  közül  a 
sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők 
a póttagok. 
 
66. §  (1)

63

 A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke 

 

62

Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023. 

január 1-től. 

63

Módosította a 2022. évi VII. törvény 8. § (4) bekezdése. Hatályos: 2023. 

hirdeti ki, közgyűlési, testületi választás esetén az ülésen, a 
választás  23.  §  (1)  bekezdés  második  mondatában 
szabályozott  lebonyolítása  esetén  a  helyben  szabályozott 
módon. 
(2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének 
írásban  értesítenie  kell  a  felettes  egyházkormányzati  szint 
elnökségét is. 
 

HATODIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 
67. §

64

 (1)  E  törvény  2005.  november  1-jén  lép  hatályba. 

Ezzel  egyidejűleg  hatályát  veszti  a  választásokról  és 
szavazásról  szóló,  többször  módosított  1997.  évi  VII. 
törvény. 
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem 
az  általános  tisztújítás  keretébe  tartozó)  választási 
eljárásokat  a  megkezdésük  idején  hatályos  törvények 
szerint kell befejezni. 
 
68. §

65

  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 

 
 

 

január 1-től. 

64

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  12.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2011. november 26-tól. 

65

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VII.  törvény  12.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2011. november 26-tól.