2016. ÉVI VI. TÖRVÉNY
AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL
A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten
gondviselő
szeretetére alapozza, anyagi erejét az
evangélium hirdetésére és a szeretet gyakorlására fordítja.
Hívei az egyházat hitből és egyházszeretetből tartják fenn.
Az egyházat küldetésének betöltésében a hívek anyagi
hozzájárulása is segíti.
Az egyház valamennyi önkormányzattal rendelkező
szervezeti egységének és intézményének önálló háztartása
van, a maga terhét hordozza, de ugyanakkor szükség szerint
hordozza a többiek terhét is, anyagilag is támogatva a
segítségre szorulót és az egyház egészének szolgálatát.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Jelen törvény hatálya az alábbi egyházi gazdálkodó
szervezetekre és azok önálló jogi személyiséggel nem
rendelkező, de elkülönült gazdálkodást folytató szervezeti
egységeire terjed ki:
a) jogi személyiséggel rendelkező egyházközségre és
annak jogi személyiséggel rendelkező részeire,
b) egyházmegyére,
c) az országos egyházra,
d) a jogi személyiséggel rendelkező intézményre.
A gazdálkodás pénzügyi-számviteli alapelvei
2. § (1) A gazdálkodás folytonosságának az elve: Az
egyházi gazdálkodó szervezet köteles olyan gazdálkodást
folytatni, amely alapján a belátható jövőben is fenn tudja
tartani működését.
(2) Teljesség elve: Az egyházi gazdálkodó szervezetnek
könyveiben rögzítenie kell mindazon gazdasági eseménye-
ket, amelyek a gazdasági év során a gazdálkodásra kihatás-
sal voltak. A bizonylatok alapján rögzített gazdasági ese-
ményeket a beszámolóban ki kell mutatni.
(3) Valódiság elve: A könyvvitelben rögzített, és a beszá-
molóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálha-
tóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapítha-
tóknak kell lenniük.
(4) Világosság elve: A könyvvezetést, és a beszámolót átte-
kinthető, érthető, e törvénynek megfelelő rendezett formá-
ban kell elkészíteni.
(5) Következetesség elve: A beszámoló tartalma és formája,
valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az
állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
(6) Az óvatosság elve: Amennyiben nem kettős könyvvitel
alkalmazása történik, akkor kizárólag olyan bevétel, kiadás,
eredmény mutatható ki, amely pénzügyi realizálása meg is
történt. Az egyszeres és a kettős könyvvezetésben a számvi-
teli folyamatokat az előírásoknak megfelelően kell elszá-
molni akkor is, ha az veszteséget eredményez.
3. § Az alapelvek betartásáért, betartatásáért az egyházi
gazdálkodó szervezet vezetése a felelős (elnökségek, in-
tézményvezetők).
Fogalmak
4. § E törvény alkalmazásában:
1. Gazdálkodás: a gazdasági műveletek céltudatos meg-
szervezésére, a rendelkezésre álló erőforrások ésszerű fel-
használására irányuló, a hitélet gyakorlásának elősegítése
érdekében végzett tevékenység.
2. Egyházi önkormányzatok: az egyházközségek, az egy-
házmegyék, az egyházkerületek és az országos egyház.
3. Felettes egyházi önkormányzat: egyházközség esetén az
az egyházmegye, melynek illetékességi területén működik
az adott egyházközség; egyházmegye és egyházkerület ese-
tén az országos egyház.
4. Közvetlen felettes egyházi önkormányzat: egyházközség
esetén az az egyházmegye, egyházmegye esetén az az egy-
házkerület, melynek illetékességi területén működik az
adott egyházi önkormányzat; egyházkerület esetén az or-
szágos egyház.
5. Gazdálkodási biztos: egyházi gazdálkodó szervezet kifo-
gásolható gazdálkodása esetén, a jó rend biztosítása érde-
kében, a gazdálkodás felügyeletére kiküldött személy.
6. Alaptevékenység: a hitéleti tevékenység, beleértve az az-
zal közvetlenül összefüggő, az intézmények hitéleti tevé-
kenységét szolgáló, történelmi és kulturális értékeket meg-
őrző, nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karita-
tív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturá-
lis vagy sporttevékenység.
7. Vállalkozási tevékenység: üzletszerű bevételszerző tevé-
kenység, melynek eredménye a hitéletet szolgálja.
8. Befektetési tevékenység: az egyházi gazdálkodó szerve-
zet szabad eszközeiből történő értékpapír, éven túli befekte-
tést szolgáló pénzeszköz szerzésére irányuló tevékenység,
melynek eredménye a hitéletet szolgálja.
9. Adomány: a hitéleti tevékenység gyakorlásának biztosí-
tására ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz (pénzeszköz),
nyújtott szolgáltatás.
II. fejezet
Kölcsönös teherhordozás az egyházban
5. § (1) Az egyház tagjai anyagilag hozzájárulnak
egyházközségük fenntartásához. Hozzájárulásnak kell
tekinteni a magánszemélyek által az egyházi szertartásért,
egyházi szolgálatért közvetve vagy közvetlenül nyújtott
juttatást is.
(2) Minden egyházközség anyagilag hozzájárul a felsőbb
önkormányzati
szintek
működéséhez,
az
egyházi
intézmények fenntartásához, valamint lehetőségei szerint a
gazdaságilag erőtlen egyházközségek támogatásához.
(3)
1
Azok a személyek és hozzátartozóik, akik nem vesznek
részt az egyházközség anyagi terheinek rendszeres
hordozásában, de egyes esetekben egyházi személyek által
végzett külön szolgálatot kérnek, az illetékes presbitérium
által meghatározott összeget tartoznak az egyházközségnek
megfizetni.
6. § (1) Az egyházközségek a felsőbb egyházkormányzati
szintek gazdálkodásához éves járulék, kötelező és nem
kötelező offertóriumok, valamint adományok révén
járulnak hozzá.
(2) Bármely egyházi gazdálkodó szervezet meghatározott
céllal és módon adományozásra hívhatja fel az
egyháztagokat és az egyházközségeket. Az így befolyt
összegeket a meghirdetett cél megvalósulásáig arra kell
felhasználni. Az igénybe nem vett többlet hasonló célú
felhasználásáról az illetékes presbitérium dönt.
7. § (1) Az országos egyház által előírt befizetéseket az
egyházmegye gyűjti össze és - eltérő rendelkezés hiányában
- továbbítja az országos irodához.
(2) A kötelezően elrendelt offertóriumokat minden
egyházközség köteles meghirdetni és a meghatározott
módon befolyt összegeket, hiánytalanul – 14 napon belül –
1
Módosította a 2018. évi VI. törvény 6. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.
továbbítani az egyházmegye vagy az országos egyház
részére. A befizetések elmulasztása fegyelmi vétségnek
minősül, amiért az egyházközség elnöksége felel.
III. fejezet
Az egyházi háztartás rendszere
Az egyházközségek gazdálkodása
8. § (1)
Az
egyházközség
éves
gazdálkodását
meghatározó költségvetést és beszámolót készít, melyet az
egyházközség presbitériuma fogad el, és az egyházközség
elnöksége jóváhagyásra megküld az egyházmegye
presbitériumának.
(2) A költségvetés elfogadásáig az egyházközség az előző
évi
jóváhagyott
költségvetés
időarányos
részével
gazdálkodik.
(3) Az egyházközség jóváhagyott költségvetésébe és
beszámolójába az egyházközség tagja betekinthet.
(4)
Az
egyházközségek
költségvetésének
és
beszámolójának formai és tartalmi követelményeit,
valamint határidőit országos szabályrendelet rögzíti.
9. § Az egyházközség és intézményei jóváhagyott
költségvetéseit és zárszámadásait, valamint zárómérlegeit
nyilvános
hirdetésekben,
közgyűlésen,
illetve
az
egyházközség presbitériuma által meghatározott formában
kell nyilvánosságra hozni. Az országos iroda a megküldött
költségvetéseket és beszámolókat az egyház szervezetéről
és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény 148. § (1)
bekezdés e) pontban írt nyilvántartásában kezeli.
10. § Az egyházközség vagyonleltárának összeállításáért
az egyházközség elnöksége felelős.
11. § (1) Az egyházfenntartási hozzájárulás fizetésének
rendjére és mértékére az egyházmegye közgyűlése ad
ajánlásokat.
(2) Az egyházközség – az ajánlás figyelembevételével –
maga határozza meg az egyházfenntartási hozzájárulás
mértékét, melynél figyelembe veszi tagjainak jövedelmi és
anyagi viszonyait.
12. § Az egyházközségi elnökség tagjai önállóan, a
presbitérium
a
számvevőszék
útján
ellenőrzi
a
gazdálkodást, ezen belül a pénzkezelés rendjét, annak
törvényességét.
13. § (1) Az egyházközség az állami és egyházi
jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően ingó és
ingatlan vagyonával rendelkezhet.
(2) Az egyházközség hitelfelvételéhez az illetékes
egyházmegye elnökségének előzetes engedélye szükséges.
Az egyházmegyék gazdálkodása
14. § (1)
2
Az
egyházmegye
éves
gazdálkodását
meghatározó költségvetést és beszámolót készít, melyeket
az egyházmegye presbitériuma fogad el, és az
egyházmegye elnöksége jóváhagyásra megküld az országos
presbitériumnak.
(2) A költségvetés elfogadásáig az egyházmegye az előző
évi
jóváhagyott
költségvetés
időarányos
részével
gazdálkodik.
2
Módosította a 2018. évi II. törvény 6. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-
tól.
15. § (1) Az egyházmegye vagyoni és pénzügyi
természetű ügyeinek előkészítésére gazdasági felelőst
választ és gazdasági bizottságot alakíthat.
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelősnek vagy a bizottság
legalább egy tagjának gazdasági végzettséggel kell
rendelkeznie.
(3) Az egyházmegyei gazdasági felelős, illetve bizottság
döntés-előkészítő jogkörrel rendelkezik. Ezen jogkörön
belül
a) bármely ügyet önállóan az egyházmegyei
presbitérium elé terjeszthet, amely az egyházmegye
vagyonkezelési körébe, háztartásába tartozik,
b) az egyházmegyei presbitérium vagy az egyházmegyei
közgyűlés napirendjén szereplő gazdasági ügyeket
előzetesen véleményezi,
c) javaslatot készít az egyházmegyei presbitérium
részére az országos egyházi támogatások egyházmegyén
belüli felosztására,
d) az egyházközségek országos egyház által elosztható
forrásból történő támogatási igényeit véleményezi.
16. § (1) Az egyházközségeknek az egyházmegye
gazdálkodásához való rendszeres évi hozzájárulásának
mértékét az egyházmegyei presbitérium állapítja meg.
(2)
A
hozzájárulás
mértékének
megállapításánál
figyelemmel kell lenni az egyházközségek teherbíró
képességére és tehervállalására, továbbá az arányosság
elvére.
17. § Az
egyházmegyék
költségvetésének
és
beszámolójának formai és tartalmi követelményeit,
valamint határidőit országos szabályrendelet rögzíti.
Az egyházkerületek gazdálkodása
18. § Az egyházkerületek bevételei és kiadásai önálló
tételként az országos egyházi költségvetésben és
beszámolóban szerepelnek.
Az országos egyház gazdálkodása
19. § (1) Az országos egyház éves gazdálkodását
meghatározó költségvetést és beszámolót készít, melyet az
országos presbitérium javaslata alapján a zsinat fogad el.
(2) A költségvetés elfogadásáig az országos egyház az
előző évi jóváhagyott költségvetés időarányos részével
gazdálkodik.
20. § (1) Az országos egyház gazdasági irányítására
vonatkozó döntések előkészítését az országos gazdasági
bizottság végzi.
(2) A gazdasági bizottság tagjai többségének gazdasági
végzettséggel kell rendelkeznie.
(3) A zsinat és az országos presbitérium napirendjére kerülő
gazdasági természetű ügyeket az országos gazdasági
bizottság előzetesen véleményezi.
21. § Az országos presbitérium az országos gazdasági
bizottság előterjesztése alapján dönt az egyházmegyék éves
támogatási keretének elosztásáról.
Az intézmények gazdálkodása
22. § (1)
3
Az országos egyház által fenntartott intézmények
költségvetését
és
beszámolóját
–
az
intézmény
3
Módosította a 2018. évi II. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-
tól.
igazgatótanácsa, az országos gazdasági bizottság és a
szakmailag illetékes országos bizottság véleményének
figyelembe vételével – az országos presbitérium fogadja el.
(2) Az egyházközségek által fenntartott intézmények
költségvetését
és
beszámolóját
–
az
intézmény
igazgatótanácsa, az országos gazdasági bizottság és a
szakmailag illetékes országos bizottság véleményének
figyelembe vételével – az egyházközség presbitériuma
fogadja el, és az egyházmegyei presbitérium hagyja jóvá.
(3) Az egyházmegyék által fenntartott intézmények
költségvetését
és
beszámolóját
–
az
intézmény
igazgatótanácsa, az országos gazdasági bizottság és a
szakmailag illetékes országos bizottság véleményének
figyelembe vételével - az egyházmegye presbitériuma
fogadja el, és az országos presbitérium hagyja jóvá.
(4) A költségvetés elfogadásáig az intézmények az előző
évi
jóváhagyott
költségvetés
időarányos
részével
gazdálkodnak.
Gazdálkodási szabályzatok
23. § (1) Minden egyházi gazdálkodó szervezetnek ren-
delkeznie kell elfogadott és jóváhagyott
a) szervezeti és működési szabályzattal,
b) iratkezelési szabályzattal,
c) a számviteli törvényben meghatározott szabályzatok-
kal,
d) a gazdálkodását meghatározó - országos szabályren-
deletben meghatározott - egyéb szabályzatokkal.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a szervezeti és
működési szabályzatot a közgyűlés, az egyéb szabályzato-
kat az egyházi gazdálkodó szervezet presbitériuma fogadja
el.
(3) Az országos egyház gazdálkodásával összefüggő
kérdéseket egyéb törvények és országos szabályrendeletek,
szabályzatok határozzák meg.
IV. fejezet
A tervezés alapvető szabályai
24. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetnek az éves
gazdálkodását megalapozó, az összes bevételt és kiadást
részletesen tartalmazó költségvetést kell készítenie.
(2) Az elfogadott költségvetést kötelező módosítania az azt
elfogadó testületnek, ha a kiadási főösszegnél 20 %-ot
meghaladó túllépés, illetve a bevételi főösszegnél 20 %-ot
meghaladó csökkenés várható. A módosított költségvetést
az elfogadása után fel kell terjeszteni a felettes egyházi
önkormányzathoz.
(3) Az elnökség, illetve az intézményvezető legalább
félévenként köteles beszámolni a presbitériumnak, illetve
az
igazgatótanácsnak
a
költségvetés
időarányos
teljesüléséről.
25. § A felettes egyházi önkormányzat
a) a költségvetést jóváhagyja,
b) a költségvetést hiánypótlásra visszaküldi,
c) a költségvetés jóváhagyását elutasítja.
(2) Amennyiben a költségvetés hiányosságainak mértéke és
a hibák súlyossága indokolja, valamint ha az egyházi
gazdálkodó szervezet a költségvetését nem nyújtotta be a
felettes egyházi önkormányzatnak, majd felszólítás után, 30
napon belül ismét nem nyújtotta be a költségvetést vagy
nem pótolta a hiányosságokat, az elutasító döntéssel
egyidejűleg a felettes egyházi önkormányzat elnöksége
gazdálkodási biztost küld ki az egyházi gazdálkodó
szervezethez.
(3) Amennyiben 30 napon belül a jelzett hiányosságok
pótlása nem történik meg, úgy a felettes egyházi
önkormányzat elnöksége köteles ezt jelezni az országos
irodának, amely felfüggeszti a központi támogatások
folyósítását.
(4) A költségvetés elkészítésének határidőit, valamint
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
Költségvetési előirányzatok átcsoportosítása, módosítása
26. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet elfogadott
költségvetésének módosításáról, valamint az egyes költség-
vetési fejezetek, sorok közötti átcsoportosításról az a testü-
let dönt, amely a költségvetést elfogadta.
(2) A költségvetést elfogadó testület dönthet úgy, hogy a
költségvetésen belüli átcsoportosításokat az egyházi gaz-
dálkodó szervezet képviselőjére bízza.
(3) Ha a költségvetést elfogadó testület nem ruházza át a
költségvetésen belüli átcsoportosítások jogát, akkor az át-
csoportosítás kezdeményezésekor ugyanaz az eljárási rend
követendő, mint a költségvetés elfogadásakor.
(4) Amennyiben a költségvetési módosítás a költségvetés
főösszegét is érinti, a költségvetést elfogadó testület nem
ruházhatja át a módosítás jogát.
(5) Az elfogadott költségvetés kötelezően módosítandó,
amennyiben éven belül új – a költségvetési kiadásokat ter-
helő - egyházi jogi személy kerül alapításra és ennek követ-
keztében a költségvetés sorai módosulnak.
V. fejezet
A beszámolás alapvető szabályai
27. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet működéséről,
vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetéről a gazdasági
év – ami megegyezik a naptári évvel – zárását követően, e
törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott
beszámolót köteles készíteni.
(2) Az egyházi gazdálkodó szervezetek beszámolójának
részei:
a) az adott év költségvetésével azonos szerkezetű zár-
számadás,
b) egyszerűsített beszámoló (egyszerűsített mérleg és
eredménylevezetés), vagy egyszerűsített éves beszámo-
ló (mérleg és eredménykimutatás),
c) vagyonmérleg,
d) szöveges kiértékelés.
(3) A beszámolónak megbízható és valós összképet kell
adnia az egyházi gazdálkodó szervezet vagyonáról, annak
összetételéről
(eszközeiről,
forrásairól),
pénzügyi
helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
(4) A szöveges kiértékelésben ki kell térni a költségvetés
teljesítésére, illetve a költségvetéstől való eltéréseket -
különös tekintettel egyes kiadási, illetve költségsorokon
mutatkozó 10 %-nál nagyobb mértékű eltérésekre -
indokolni kell.
28. § (1) A beszámoló formája az éves bevétel
nagyságától és a tevékenység jellegétől függ.
(2)
Ha
az
egyházi
gazdálkodó
szervezet
alaptevékenységéből származó bevételének összege két
egymást követő évben évenként a 25 millió forintot nem
haladja meg, akkor az egyházi gazdálkodó szervezetnek
egyszeres
könyvvitellel
alátámasztott
zárszámadást,
vagyonmérleget és szöveges kiértékelést kell készítenie.
(3)
Ha
az
egyházi
gazdálkodó
szervezet
alaptevékenységéből származó bevételének összege két
egymást követő évben évenként az 50 millió forintot nem
haladja meg (25-50 millió forint között van), akkor az
egyházi gazdálkodó szervezetnek egyszeres könyvvitellel
alátámasztott egyszerűsített beszámolót és szöveges
kiértékelést kell készítenie.
(4)
Ha
az
egyházi
gazdálkodó
szervezet
alaptevékenységéből származó bevételének összege két
egymást követő évben évenként az 50 millió forintot
meghaladja, akkor az egyházi gazdálkodó szervezetnek
kettős könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített éves
beszámolót és szöveges kiértékelést kell készítenie.
(5) Ha az egyházi gazdálkodó szervezet vállalkozási
tevékenységet is végez – tekintet nélkül a vállalkozási
tevékenységből származó bevétel nagyságára –, akkor az
egyházi gazdálkodó szervezetnek kettős könyvvitellel
alátámasztott egyszerűsített éves beszámolót és szöveges
kiértékelést kell készíteni.
(6) Az az egyházi gazdálkodó szervezet, amelyik
gazdálkodási tevékenységét – beleértve az alap-, és
vállalkozási tevékenységet is – év közben kezdi meg, a
bevételét arányosítással állapítja meg.
(7) Az intézmények kizárólag kettős könyvvitellel alátá-
masztott egyszerűsített éves beszámolót és szöveges kiérté-
kelést kötelesek készíteni.
29. § (1) Ha az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi
gazdálkodó szervezet az egyszerűsített beszámoló
készítésére a 28. § (2)-(3) bekezdésben meghatározott
feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg, a
második évi beszámoló elkészítését követő év első napjától
köteles áttérni a kettős könyvvitelre, és az egyszerűsített
éves beszámoló készítésére.
(2) Ha a kettős könyvvitelt választó egyházi gazdálkodó
szervezet az egyszerűsített beszámoló készítésére ezen
törvényben meghatározott feltételeknek két egymást követő
évben megfelel, a második évi beszámoló elkészítését
követő évtől áttérhet az egyszeres könyvvitelre és az
egyszerűsített beszámoló készítésre.
(3) Az a kettős könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó
szervezet, amely saját elhatározása alapján bármikor a
kettős könyvvitelt választja, az egyszeres könyvvitel
vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő
második év első napjával térhet át, ha megfelel a 28.§ (2)-
(3) bekezdésében szabályozott feltételeknek. Ettől eltérően
választhatja a kettős könyvvitel szerinti nyilvántartást, és
ennek megfelelően változatlanul eleget tehet a kettős
könyvvitel
szabályai
szerinti
beszámolókészítési
kötelezettségének is.
30. § (1) A felettes egyházi önkormányzat
a) a beszámolót jóváhagyja,
b) a beszámolót hiánypótlásra visszaküldi,
c) a beszámoló jóváhagyását elutasítja.
(2) Amennyiben a beszámoló hiányosságainak mértéke és a
hibák súlyossága indokolja, valamint ha az egyházi
gazdálkodó szervezet a beszámolót nem nyújtotta be a
felettes egyházi önkormányzatnak, majd felszólítás után, 30
napon belül ismét nem nyújtotta be a beszámolót vagy nem
pótolta a hiányosságokat, az elutasító döntéssel egyidejűleg
a felettes egyházi önkormányzat elnöksége gazdálkodási
biztost küld ki az egyházi gazdálkodó szervezethez.
(3) Amennyiben 30 napon belül a jelzett hiányosságok
pótlása nem történik meg, úgy a felettes egyházi
önkormányzat elnöksége köteles ezt jelezni az országos
irodának, amely felfüggeszti a központi támogatások
folyósítását.
(4) A beszámoló elkészítésének határidőit, valamint
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
31. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolóját
az adott egyházi önkormányzat hatáskörrel rendelkező
testülete a vonatkozó szabályrendeletben megjelölt
határidőig fogadja el.
(2) A beszámoló akkor tárgyalható, ha az egyházi
gazdálkodó szervezet számvevőszéke, illetve az arra kijelölt
szakértő megvizsgálta, és jóváhagyásra, illetve elfogadásra
alkalmasnak találta.
(3) Ha a hatáskörrel rendelkező számvevőszék a beszámoló
záradékában arról nyilatkozik, hogy a beszámoló jelentős
hibát tartalmaz, az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksége,
illetve az intézményvezető a hiba megvizsgálásáról, annak
kijavításáról köteles gondoskodni, és azt haladéktalanul
kijavíttatni.
(4) Az (2) bekezdés szerint elfogadott beszámolót az
egyházi
gazdálkodó
szervezet
a
vonatkozó
szabályrendeletben
meghatározott időpontig
köteles
megküldeni a felettes egyházi önkormányzat hatáskörrel
rendelkező testületének.
(5) Az országos egyház beszámolóját és a költségvetés
teljesítését független könyvvizsgálóval kell auditáltatni.
(6) Az országos egyház beszámolójának elfogadásáról az
országos számvevőszék és a könyvvizsgáló jelentése
alapján a zsinat dönt.
32. § A beszámolás és a könyvvezetési kötelezettség
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.
VI. fejezet
A gazdálkodás szabályai
Vagyongazdálkodás
33. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet vagyonával az
állami és az egyházi jogszabályok keretei között - különös
tekintettel a kölcsönös teherhordozásra – önállóan rendel-
kezik, vagyona fenntartásáról, bevételei előteremtéséről,
gazdálkodásáról saját hatáskörben felelősséggel dönt.
(2) Országos szabályrendeletben meghatározott összegha-
tárt meghaladó ingó vagyon értékesítése előtt a közvetlen
felettes egyházi önkormányzat jóváhagyásával kell rendel-
kezni.
(3) Egy adott egyházi önkormányzat illetékes testülete egy
beruházás indításáról szóló döntését csak abban az esetben
hozhatja meg, ha beszerezte a szükséges gazdasági, szak-
mai hozzájárulásokat.
(4) Az egyházi vagyon védelme érdekében minden egyházi
gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell a vagyon biz-
tosításáról.
(5) Minden egyházi gazdálkodó szervezet köteles ingó és
ingatlan vagyonát naprakészen számon tartani, ennek céljá-
ból vagyonleltárt szükséges készíteni. A vagyonnyilvántar-
tás alapján az ingatlan vagyont négy évenként, az ingó va-
gyont évenként leltározni kell.
34. § (1) Az egyházi gazdálkodás során ideiglenesen, il-
letve tartósan szabad pénzeszközök esetleges befektetéséről
a (2)-(3) bekezdésben foglaltak betartásával kell gondos-
kodni.
(2) A befektetési döntések meghozatala során mérlegelni
kell a befektetések végrehajtásánál felmerülő banki- és
egyéb költségek, valamint a várható hozamok egyenlegét és
kockázatának mértékét is.
(3) A befektetések értékének és hozamának alakulását fo-
lyamatosan figyelemmel kell kísérni. A befektetési tevé-
kenységet a beszámoló szöveges kiértékelésében be kell
mutatni.
Támogatások kezelése
35. § (1) Országos egyházi támogatások meghirdetéséről,
elosztásának elveiről, elosztásáról jogszabályi rendelkezés
hiányában az országos presbitérium dönt.
(2) A támogatási kérelmek tartalmi és formai követelmé-
nyeit, valamint a szükséges önerő mértékét országos sza-
bályrendelet tartalmazza.
36. § (1) Támogatás csak részletes költségvetéssel alátá-
masztott, a közvetlen felettes egyházi önkormányzat véle-
ményezésével ellátott, írásos kérelemre adható.
(2) Amennyiben a támogatást kérő kérelmében valótlan
adatokat közöl, úgy 3 évre kizárásra kerül a támogatási le-
hetőségekből.
(3) Nem kaphat támogatást az az egyházi gazdálkodó szer-
vezet, amelynek
a) lejárt határidejű egyházi tartozása van,
b) költségvetését és/vagy beszámolóját határidőre nem
nyújtotta be,
c) költségvetésének és/vagy beszámolójának jóváhagyá-
sát a felettes egyházi önkormányzat elutasította.
(4) Az országos presbitérium által megítélt támogatásokat
az országos iroda utalja a támogatottnak, valamint a támo-
gatás felhasználását ellenőrzi.
(5) A felhasználást követően – illetve a felhasználás közben
is, amennyiben a támogatási okirat így rendelkezik – a tá-
mogatottnak a kapott támogatás (időarányos) felhasználá-
sával tételesen el kell számolnia. A nem rendeltetésszerűen
felhasznált támogatást, vagy támogatási részt vissza kell
fizetni.
(6) El nem fogadott elszámolás a támogatási lehetőségekből
való 2 év kizárást vonja maga után.
(7) Ha a támogatás elszámolása kapcsán jogszabálysértés
gyanúja merül fel, az elszámoltató, illetve ellenőrző köteles
eljárást kezdeményezni az illetékes egyházi, indokolt eset-
ben állami hatóság előtt.
37. § Nem országos egyházi támogatások meghirdetéséről,
elosztásának elveiről, elosztásáról a támogatás anyagi
forrását biztosító egyházi gazdálkodó szervezet dönt. Ennek
során, valamint a felhasználás és az elszámolás
szabályainak kialakításakor figyelembe veszi a 36. §
rendelkezéseit.
A gazdálkodási biztos intézménye
38. § (1) Az e törvény 25. § (2) és 30. § (2) bekezdésében
meghatározott eseteken túlmenően, kifogásolható gazdál-
kodás esetén gazdálkodási biztost küldhet ki
a) bármely egyházi gazdálkodó szervezethez az orszá-
gos presbitérium, az országos gazdasági bizottság kez-
deményezésére,
b) az illetékességi területéhez tartozó egyházi gazdálko-
dó szervezethez az egyházmegye presbitériuma,
c) az általa fenntartott intézményhez az egyházközség
presbitériuma.
(2) A gazdálkodási biztos kinevezése határozott időre vagy
meghatározott feladat végrehajtására szól.
(3) A gazdálkodási biztos megbízásának időtartama alatt az
egyházi gazdálkodó szervezet vezetője anyagi következ-
ménnyel járó kötelezettséget kizárólag a gazdálkodási biz-
tos egyetértésével, annak ellenjegyzése után vállalhat.
Kötelezettségvállalás
39. § (1) A kötelezettségvállalás az a kezdeményezett
jogügylet, amelynek eredményeképpen az egyházi
gazdálkodó szervezet számára helytállási kötelezettséget
keletkeztető cselekmény – így különösen is: szerződés,
megrendelés - következtében pénz fizetésére, más vagyoni
érték átadására, illetve valamely tevékenység végzésére
irányuló anyagi vagy egyéb kötelezettség hárul.
(2)
Az
egyházi
gazdálkodó
szervezet
kötelezettségvállalásainak részletes szabályait országos
szabályrendelet tartalmazza.
Pénzügyi ellenjegyzés
40. § (1)
A
pénzügyi
ellenjegyzés
a
kötelezettségvállalásból származó pénzügyi teljesítési
kötelezettség költségvetésen belüli rendelkezésre állását és
a gazdálkodási szabályoknak való megfelelést igazolja.
(2) A pénzügyi ellenjegyző felelős azért, hogy a
költségvetési fedezet biztosított, a tervezett kifizetés
időpontjában a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, valamint
azért, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a
gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(3) A pénzügyi ellenjegyzés részletes szabályait országos
szabályrendelet tartalmazza.
Teljesítésigazolás
41. § (1) A teljesítésigazolás annak igazolása, hogy a kö-
telezettségvállalást eredményező igény teljes egészében,
szerződésszerűen, megfelelő minőségben, határidőre, a
költségkeret betartásával teljesítésre került.
(2) A teljesítésigazolás részletes szabályait országos
szabályrendelet tartalmazza.
Utalványozás
42. § (1) Az utalványozás annak igazolása, engedélyezése,
hogy a költségvetési kereten belüli kifizetés megtörténhet.
(2)
Az
egyházi
szervezetek
kifizetéseket
csak
utalványozásra teljesíthetnek. Az utalványozó felelős az
utalványozás indokoltságáért, az utalványozott anyag vagy
eszköz
mennyiségének,
illetve
forint
összegének
szükségességéért, az utalványozási bizonylat szabályos
kitöltéséért.
(3) Saját személyére szóló utalványozást senki sem
végezhet.
(4) Utalványozásra jogosultak
a) egyházközségeknél: az elnökség egyik tagja,
b) egyházmegyéknél: az elnökség egyik tagja,
c) egyházkerületeknél: az elnökség egyik tagja,
d) országos egyháznál: az országos iroda igazgatója
vagy távollétében helyettese,
e) intézményeknél: a szervezeti és működési
szabályzatban meghatározott személyek,
f) a törvényben meghatározottak.
(5) Az egyházkerületek kifizetéseivel kapcsolatos
utalványozási rendet országos szabályrendelet a (4)
bekezdés c) pontjától eltérően is meghatározhatja.
(6) Az országos egyháznál és intézményeknél az
utalványozás csak ellenjegyzés mellett történhet. Az
országos egyháznál és az intézményeknél a gazdasági
vezető hatáskörébe tartozik az ellenjegyzés, amennyiben a
pénzügyi fedezet rendelkezésre áll.
VII. fejezet
Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése
43. § (1)
Az
egyház
önkormányzati
testületei
gondoskodnak
saját,
illetve
az
intézményeik
gazdálkodásának ellenőrzéséről, és alávetik magukat a
felsőbb szintű egyházi ellenőrzésnek. Az ellenőrzési
feladatok ellátása a folyamatba épített vezetői ellenőrzés és
fenntartói ellenőrzés mellett, a belső ellenőrzés és a
számvevőszéki ellenőrzés keretében történik.
(2) Az egyház ellenőrzési rendszere:
a) vezetői ellenőrzés,
b) fenntartói ellenőrzés,
c) belső ellenőrzés,
d) számvevőszéki ellenőrzés.
Vezetői ellenőrzés
44. § (1) Minden egyházi gazdálkodó szervezet elsődleges
és legközvetlenebb, folyamatba épített ellenőrzése a szerve-
zet vezetőjének feladata. A vezetői ellenőrzés eszközei a
beszámoltatás, az aláírási jog gyakorlása, az információ-
szerzés és a munkahelyi ellenőrzés.
(2) A vezetői ellenőrzésről, annak tartalmi követelményei-
ről országos szabályrendelet rendelkezik.
Fenntartói ellenőrzés
45. § (1) Az intézményt fenntartó egyházi önkormányzat
ellenőrzési kötelezettségéről külön törvény rendelkezik.
(2)
A
fenntartói
ellenőrzésekről,
azok
tartalmi
követelményeiről, gyakoriságáról országos szabályrendelet
rendelkezik.
Belső ellenőrzés
46. § (1) Minden egyházi gazdálkodó szervezet kialakít-
hatja saját belső ellenőrzési rendszerét. A belső ellenőrzés
feladata az állami és az egyházi jogszabályok, eljárások
pontos betartásának ellenőrzése, a bevételek és kiadások,
valamint az egyházi gazdálkodó szervezetek tevékenysége
gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességé-
nek vizsgálata az egyházi gazdálkodás átláthatósága érde-
kében. A belső ellenőrzés nem terjed ki a szakmai működés
törvényességi ellenőrzésére.
(2) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet belső el-
lenőrt megbízási vagy munkaviszonyban foglalkoztat, an-
nak szakirányú gazdasági végzettséggel kell rendelkeznie.
Az egyházi gazdálkodó szervezet munkaviszonyban álló
belső ellenőre felett az adott egyházi önkormányzat elnök-
sége, az intézmény belső ellenőre felett az intézmény veze-
tője, illetve az országos egyház belső ellenőre felett a mun-
káltatói jogokat az országos presbitérium gyakorolja.
(3) Az adott egyházi önkormányzat belső ellenőre folyama-
tosan köteles vizsgálni a saját és az illetékességi területén
működő egyházi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek
és intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét.
(4) Az országos egyház belső ellenőre az országos presbité-
rium megbízásából valamennyi egyházkormányzati szinten
ellenőrzést folytathat le, ha az adott egyházi önkormányzat,
illetve intézménye gazdálkodása során állami vagy önkor-
mányzati forrást használ fel, vagy országos egyházi támo-
gatásban részesül.
(5) A belső ellenőr köteles az ellenőrzés eredményéről az
adott egyházi önkormányzat, illetve intézmény vezetését
írásban tájékoztatni.
(6) A belső ellenőrzés részletes szabályait országos
szabályrendelet rögzíti.
Számvevőszéki ellenőrzés
47. § (1) A számvevőszéki ellenőrzés feladata a gazdálko-
dási célkitűzések és ezek teljesülésének, a vagyoni és pénz-
eszközök célszerű, takarékos, valamint az egyháztagok és
adományozók által rendelkezésre bocsátott, illetve egyéb
rendelkezésre álló források célkitűzésekkel összhangban
álló felhasználásának felülvizsgálata.
(2) A számvevőszék létszáma 3-7 fő, egyik tagja gazdasági
végzettségű
egyháztag
azzal,
hogy
gazdasági
végzettségűnek tekintendő a gazdasági munkakörben
tapasztalatot szerzett egyháztag.
(3) A számvevőszék független testületként végzi munkáját,
az ellenőrzési tevékenység során tagjait senki nem
utasíthatja.
(4) A felettes egyházi önkormányzat számvevőszéke az
általános választási ciklusokban legalább egyszer köteles -
de mindenkor jogosult – az illetékességi területéhez tartozó
egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodását ellenőrizni.
(5) A felsőbb egyházkormányzati szintek számvevőszéki
tagjai nem vehetnek részt azokban az ellenőrzésekben,
melyek saját egyházközségüket, egyházmegyéjüket,
valamint ezek intézményeit, illetve saját intézményüket
vizsgálják.
(6) A számvevőszék működésének részletes szabályait
ügyrendben szabályozhatja.
Egyházközségi számvevőszék
48. § (1) Az egyházközségi számvevőszék hatáskörébe
tartozik
a) az egyházközség,
b) az egyházközségi részek,
c) az egyházközségben működő intézményi szervezeti
egységek,
d) az egyházközség által alapított, illetve fenntartásában
lévő intézmények
gazdálkodásának ellenőrzése.
(2) Az egyházközségi számvevőszék egyházmegyei
számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, ha az általa
javasolt intézkedést határidőre nem végzik el, vagy a
számvevőszék munkájában akadályoztatva van.
(3) Ha az egyházközség vagy egyházközségi számvevőszék
nem ért egyet az egyházmegyei számvevőszék
intézkedésével vagy eljárásával, akkor az országos
számvevőszékhez
fordulhat
annak
megváltoztatása
érdekében.
Egyházmegyei számvevőszék
49. § Az egyházmegyei számvevőszék hatáskörébe
tartozik
a) az egyházmegye,
b)
az
egyházmegye által alapított, illetve a
fenntartásában lévő intézmények,
c) egyházmegyében működő intézményi szervezeti
egységek,
d) az egyházmegye egyházközségei, azok részei,
szervezeti egységei és intézményei
gazdálkodásának ellenőrzése.
50. § (1) Az egyházmegyei számvevőszék az illetékességi
körébe
tartozó
egyházi
gazdálkodó
szervezetek
költségvetéseinek
és
beszámolóinak
elfogadásáról
javaslatot tesz az egyházmegyei presbitériumnak.
(2) Az egyházmegyei számvevőszék javaslatot tehet az
illetékességi
körébe
tartozó
egyházi
gazdálkodó
szervezeteknél
intézkedés
meghozatalára,
melyhez
határidőt tűz ki. Ha a javasolt intézkedés meghozatalára
nem került sor, akkor egyházmegyei számvevőszék a
következő intézkedéseket teheti:
a)
kezdeményezheti
az
adott
egyházközség,
egyházközségi intézmény és intézményi szervezeti
egység egyházi támogatásainak azonnali felfüggesztését
a támogatás folyósítójánál;
b) számvevőszéki bírságot szabhat ki, melynek
maximális mértékét az adott év költségvetési törvénye
határozza meg, és amely az egyházmegye bevétele;
c) gazdálkodási biztos kirendelését kezdeményezheti;
d) kezdeményezheti az egyházközség, egyházközségi
rész önállóságának, illetve jogi személyiségének
megszüntetését;
e) kezdeményezheti egyházközség által alapított, illetve
fenntartásában lévő intézmény megszüntetését, az
intézmény teljes vagy részleges átadását, más
intézményhez csatolását.
(3)
Az
egyházmegyei
számvevőszék
országos
számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, ha az általa
javasolt intézkedést határidőre nem végzik el, vagy a
számvevőszék munkájában akadályoztatva van.
(4) Ha az egyházmegye vagy egyházmegyei számvevőszék
nem ért egyet az országos számvevőszék intézkedésével
vagy eljárásával, akkor az egyházi bírósághoz fordulhat
annak megváltoztatása érdekében.
Országos számvevőszék
51. § (1) Az országos számvevőszék hatáskörébe tartozik
az országos egyház, az egyházmegyék, valamint az
országos egyház által fenntartott intézmények és
intézményi
szervezeti
egységek
gazdálkodásának
ellenőrzése.
(2) Az országos számvevőszék javaslatot tehet az
illetékességi
körébe
tartozó
egyházi
gazdálkodó
szervezeteknél
intézkedés
meghozatalára,
melyhez
határidőt tűz ki. Ha a javasolt intézkedés meghozatalára
nem került sor, akkor az országos számvevőszék a
következő intézkedéseket teheti:
a) kezdeményezheti az egyházmegyék, valamint az
országos egyház által fenntartott intézmények és
intézményi szervezeti egységek egyházi támogatásainak
azonnali felfüggesztését a támogatás folyósítójánál;
b) számvevőszéki bírságot szabhat ki, melynek
maximális mértékét az adott év költségvetési törvénye
határozza meg, és amely az országos egyház bevétele;
c) gazdálkodási biztos kirendelését kezdeményezheti;
d)
kezdeményezheti
az
egyházmegye
jogi
személyiségének megszüntetését;
e) kezdeményezheti az országos egyház által alapított,
illetve fenntartásában lévő intézmény megszüntetését,
az intézmény teljes vagy részleges átadását, más
intézményhez csatolását.
52. §
4
Az országos számvevőszék az országos egyház és
az egyházmegyék költségvetéseinek és beszámolóinak
elfogadásáról javaslatot tesz a zsinatnak, illetve az országos
presbitériumnak.
VIII. fejezet
Egyéb jogi személyek alapítása és működése
Civil szervezet alapítása
53. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet az egyházi
célok megvalósítása érdekében alapítványt, egyesületet és
egyéb civil szervezeteket hozhatnak létre közgyűlési
döntésük
alapján,
a
közvetlen
felettes
egyházi
önkormányzat
hatáskörrel
rendelkező
testületének
jóváhagyását követően.
4
Módosította a 2018. évi II. törvény 8. §-a. Hatályos: 2018. szeptember 30-
tól.
(2) A civil szervezet alapítására, működtetésére és
megszüntetésére az állami jogszabályokat e törvénybe
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A civil szervezet működéséhez egyházi támogatás
adható. E támogatás felhasználásáról minden évben
beszámolási kötelezettséggel tartozik a civil szervezet az
egyházi támogatást nyújtónak.
Gazdasági társaság alapítása
54. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezetek az egyházi
célok megvalósítása érdekében gazdasági társaságot
hozhatnak létre, azokban többségi részesedést szerezhetnek
közgyűlési döntésük alapján, a közvetlen felettes egyházi
önkormányzat
hatáskörrel
rendelkező
testületének
jóváhagyását követően.
(2) A gazdasági társaság alapítására, működtetésére és
megszüntetésére az állami jogszabályokat e törvénybe
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Egyházi gazdálkodó szervezet korlátlan felelősségű
tagja gazdasági társaságnak nem lehet.
IX. fejezet
Záró rendelkezések
55. § (1) E törvény 2017. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az egyház ház-
tartásáról szóló 2000. évi I. törvény hatályát veszti.
(3) E törvény 27-29. §-ait első alkalommal a 2017. évről
szóló beszámoló elkészítésekor kell alkalmazni. A 2016.
évről szóló beszámolók elkészítésénél és elfogadásánál az
adott költségvetés jóváhagyásakor hatályos országos sza-
bályrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.