2013. ÉVI II. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 2013. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
I. fejezet
Főösszegek
1.§ A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház központi költségvetésének 2013. évi
a) bevételi főösszegét 12.300.000.000.- forintban,
b) kiadási főösszegét 12.300.000.000.- forintban,
c) egyenlegét 0 forintban állapítja meg.
2.§ (1) Az 1.§-ban megállapított főösszegek részletes számadatait e törvény 1. számú
melléklete tartalmazza.
(2) A zsinat a költségvetési tételek feletti rendelkezési jogosultságokat (szakmai ellenjegyzési
jog) e törvény 1. számú melléklete szerint hagyja jóvá. A jogosultságokkal kapcsolatos
felelősséget az érintett által tett írásbeli nyilatkozatban kell rögzíteni.
(3) A központi költségvetés terhére 2013. évben a munkaviszony illetve szolgálati jogviszony
keretében a 2. számú melléklet szerinti státuszokra lehet személyi kifizetést utalványozni.
(4) A 2013. évi költségvetés elkészítésének (rész) határidőit és felelőseit e törvény 3. számú
melléklete tartalmazza.
(5) A központi költségvetést érintő, pénzügyi kötelezettségvállalást magában foglaló
szerződéseket az országos iroda gazdasági vezetőjével előzetesen ellenjegyeztetni kell.
3.§ (1) A zsinat felhatalmazza az országos presbitériumot, hogy a központi költségvetés 2013.
évi likviditását biztosítsa, adósságait és követeléseit kezelje.
(2) Az országos presbitérium 2013. szeptember 30-ig elkészíti a több évre szóló
kötelezettségek és követelések terveit, a 2014-2016. évekre szóló költségvetések,
intézményalapítások és megszüntetések, illetve központi beruházások tervezhetősége
érdekében.
II. fejezet
Tartalékok, célelőirányzatok
4.§ (1) A „vis maior” tartalék olyan előre nem látható esetek elhárításának segítésére szolgál,
amely azonnali beavatkozást igényel, s ahol a beavatkozás elmulasztása életveszéllyel vagy
súlyos kárral járna. Az alapból az összegeket visszatérítendő támogatásként kell kifizetni.
(2) Az általános tartalék olyan esetekben használható fel, amelyet a költségvetés készítésekor
nem lehetett előre látni, de finanszírozása mégis szükséges vagy célszerű. Nevesített
tartalékként jelennek meg azok az elkülönített keretek, amelyek felhasználása meghatározott
feltételek teljesülése esetén lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékkeretek felhasználásáról:
a) esetenként 500.000.-Ft-ot meg nem haladó igények ügyében, de összesen legfeljebb az
éves keret 15%-áig az országos irodaigazgató,
b) esetenként 1.000.000.-Ft-ot meg nem haladó igények ügyében, de legfeljebb az éves
keret 35%-áig az országos felügyelő vagy az elnök püspök,
c) esetenként 1.000.000.-Ft feletti igények ügyében az országos presbitérium,
d) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények ügyében a zsinat határoz.
(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az adott eset finanszírozására szolgáló
egyházkerületi vagy országos keret elfogyott, vagy felhasználására az illetékes testület már
határozatot hozott.
(5) Az X7031001/4 soron lévő összeget az X7031001/1 és az X7031001/2 sorokon szereplő
bevételek legalább 6%-ából kell képezni, melyet az egyházunk hosszútávú
önfinanszírozásának megalapozására lehet felhasználni.
(6) A tartalékok felhasználásáról folyamatosan be kell számolni a gazdasági bizottság és az
országos presbitérium előtt.
5.§ Célelőirányzat szolgál az alábbiakra:
a) X7021001 reformációi emlékbizottság feladatai
b) X7021101 Sztehlo Gábor ösztöndíj
c) X7031005 pályázati előkészítés, önrész, előfinanszírozás
d) X7040101/1 oktatási intézmények tartalék alap
e) X7040201/1 diakóniai intézmények tartalék alap
f) X7040300 nyugdíjalap
g) X7040400 szociális alap
6.§ (1) Az e törvény 1. sz. mellékletében meghatározott tételek túllépéséről, költséghelyek
közötti átcsoportosításáról – a 5.§-ban foglalt kivételektől eltekintve – továbbá a 2.
mellékletben meghatározott csoportok összlétszámától való eltérést legfeljebb csoportonként
10 %-os mértékig az országos presbitérium dönthet. Az 5.§-ban meghatározott
célelőirányzatokból átcsoportosítani nem lehet.
(2) Az e törvény 2. sz. mellékletében meghatározott csoportok összlétszámától való eltérést
legfeljebb csoportonként 10 %-os mértékig az országos presbitérium engedélyezhet.
(3) Terven felüli bevétel felhasználásáról – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – egyedileg
a) 250.000,- Ft-ot meg nem haladó esetben az országos irodaigazgató,
b) 1.000.000,- Ft-ot meg nem haladó esetben az országos felügyelő vagy az elnök püspök,
c) 1.000.000,- Ft felett az országos presbitérium határoz.
III. fejezet
Kapcsolatok
Egyházközségek
7.§ (1) A kártalanítási járadékban részesülő egyházközségek a központi költségvetésből –
X7035001/1 sor szerint - az 1992. évi kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A
kártalanítási valorizáció mértéke 2013-ban 2%.
(2) Egyes önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő egyházközségeket a központi
költségvetés –X7035001/2 sor szerinti - működési támogatásban részesít. Ennek elosztásáról
az egyházmegyei elnökségek véleményének figyelembe vételével az egyházkerületi elnökség
dönt.
(3) Az állami kártalanításból kimaradt egyházközségek részére a központi költségvetés –
X7035004 sor szerint - belső kártalanítási keretet határoz meg, amelynek elosztásáról az
országos iroda nyilvántartása alapján az országos presbitérium dönt.
(4) Az állami rendelkezések szerint – X7035001/5 sor alatt - kistelepülési illetménypótlékban
részesülő egyházközségi lelkészek kiválasztását az egyházmegyei elnökség véleményének
figyelembe vételével az egyházkerületi elnökség végzi.
(5) Egyházközségek, egyházi intézmények 2013. évi javasolt bérfejlesztés mértéke 0,0%.
(6) A nyugdíjemelés az állami nyugdíjemeléshez rögzített mértékben történik.
(7) A lelkészek által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 15%. Az egyházi lakások használati
ellenértéke, amelyet a járulék kiszámításához kell használni, a 4. számú melléklet tartalmazza.
(8) Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzőkről szóló 2005. évi III. törvény
56.§ (1) bekezdés szerint figyelembe veendő összeg 2013-ban a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 390/2012. (XII.20.) Korm.
rendeletben meghatározott minimálbér.
(9) Az országos járulék mértéke 2013-ban a Magyarországi Evangélikus Egyház 2012. évi
költségvetéséről szóló 2012. évi I. törvény 7. § (9) pontjában rögzítettek alapján emelkedik.
(10) Az országos kötelező offertóriumok időpontjait és a felosztásukról döntő egyházi
testületet, egyházkormányzati szintet az 5. számú melléklet tartalmazza.
Egyházmegyék
8.§ (1) Az egyházmegyék a központi költségvetésből támogatást kapnak az X7034001 sor
szerint. Ezek felhasználásáról az egyházmegyei presbitérium dönt.
(2) A támogatás tartalmazza az egyházmegyei tisztségviselők javadalmazását is. Az esperesi
tiszteletdíj 2013-ban legalább 55.000.- Ft/hó.
(3) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei megvalósításának segítésére az
egyházmegyék külön kerettel rendelkeznek az X7035002 sor szerint.
Egyházkerületek
9.§ (1) Az egyházkerületek – X7033101, X7033201, X7033301 sorok szerinti - működési
költségeit a központi költségvetés tartalmazza.
(2) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei megvalósításának segítésére az
egyházkerületek külön kerettel rendelkeznek az X7033102, X7033202, X7033302 sorok
szerint.
(3) Az egyházkerület a (2) bekezdés szerinti keret terhére segítheti hitéleti célok
megvalósítását is.
(4) Az egyházkerület dönt az egyházmegyei működési (X7034001) és egyházmegyei felújítási
keret (X7035002) egyházmegyék közötti felosztásáról.
Országos fenntartású intézményekkel kapcsolatos rendelkezések
10.§ (1) A normatív támogatásban részesülő intézményekben teljes munkaidőben
alkalmazottak munkaidejét és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint kell megállapítani (55-
80. §). Ezt az alkalmazottal kötött munkaszerződésben, valamint az intézményi SzMSz-ben is
rögzíteni kell.
(2) Az állami költségvetéshez kapcsolódó egyházi kiegészítő támogatás és a kiegészítő
támogatás korrekciós összege a diakóniai illetve oktatási tartalékalapba kerül, amelynek
felhasználása országos szabályrendelet rendelkezései szerint történik.
(3) Az államtól kapott normatív támogatással a célmeghatározás keretein belül az
intézmények saját hatáskörön belül szabadon gazdálkodnak.
(4) Az intézmények állami kiegészítő támogatásának és a kiegészítő támogatás korrekciós
összegének felhasználásáról országos szabályrendelet rendelkezik. A kiegészítő támogatás és
a kiegészítő támogatás korrekciós összege nem fordítható más célra, mint amire a támogatást
az állam adta. A tartalékalapok felhasználásáról folyamatosan be kell számolni a gazdasági
bizottság és az országos presbitérium előtt.
Nem országos fenntartású intézményekkel kapcsolatos rendelkezések
11.§ (1) Az intézménynek folyósított normatív és kiegészítő támogatással a célmeghatározás
keretein belül az intézmény saját hatáskörén belül szabadon gazdálkodik.
(2) Az intézmény, illetve fenntartója az intézménnyel kapcsolatban központi költségvetésből
abban az esetben kérhet egyházi pályázati, illetve nem egyházi pályázathoz kapcsolódó
támogatást és kölcsönt, amennyiben kiegészítő támogatás és a kiegészítő támogatás
korrekciós összegének az országos presbitérium által évenként meghatározott részét a
tartalékalapba befizette. Ebben az esetben minden tekintetben az országos fenntartású
intézményekkel egyenlő elbírálásban részesülnek, a részükre megállapítható támogatás
szabályairól országos szabályrendelet rendelkezik.
(3) A (2) bekezdésben történő befizetés szándékáról az egyház és a fenntartó egyházközség
között kötött határozatlan idejű megállapodásban kell nyilatkozni.
Elkülönített központi pénzalapok - Szolidaritási Alap
12.§ A nyugdíjakkal kapcsolatos költségvetési sorok végrehajtásakor ügyelni kell a
Szolidaritási Alap 2014-es bevezetésének előkészítésére.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
13.§ (1) E törvény – a (2) bekezdésében foglalt kivételekkel - az elfogadása napján lép
hatályba.
(2) A 2014. évre szóló költségvetés végrehajtásakor a 2014. évi költségvetési törvény
elfogadásáig az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény és e törvény rendelkezése
szerint kell eljárni.