2016. ÉVI II. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS
EGYHÁZ 2017. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
I. fejezet
Főösszegek és kötelezettségek
1. §
A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház
(a továbbiakban: országos egyház) költségvetésének
2017. évi
a) bevételi főösszegét 16.796.100.000,- forintban,
b) kiadási főösszegét 15.490.700.000, - forintban
állapítja meg.
2. §
(1) Az 1. §-ban megállapított főösszegek
részletes
számadatait
e
törvény
1.
számú
mellékletének költségvetési sorai, valamint a szöveges
magyarázatot a 2. számú melléklet tartalmazza. Az
előző évi maradványok végleges összegeit a 2016. évi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvény határozza
meg.
(2) A költségvetés végrehajtásáért az elnök-püspök és
az országos felügyelő felelős és a költségvetési sorok
felett – a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével
– rendelkeznek. E jogosultságukat az országos
irodaigazgató bevonásával, az általa kijelölt,
szakmailag illetékes országos irodai alkalmazottakra
ruházhatják át.
(3) a) Az A/K/IV.1.1.1. Zsinat költségvetési sor
terhére, a zsinat egyik elnöke,
b) az A/K/IV.1.1.6. Bíróság költségvetési sor terhére,
az egyházi bíróság elnöke,
c)
az A/K/IV.1.1.5
Országos
számvevőszék
költségvetési sor terhére, az országos számvevőszék
elnöke,
d) az A/K/III. Egyházkerületi feladatok ellátása
költségvetési sor terhére, az egyházkerületi elnökség
egyik tagja
jogosult rendelkezni.
(4) Az országos egyház költségvetése terhére 2017.
évben a munkaviszony, illetve szolgálati jogviszony
keretében a 3. számú melléklet szerinti státuszokra
lehet személyi kifizetést utalványozni.
(5) A
2018.
évi költségvetés elkészítésének
ütemezését végső határidőkkel és felelőseit e törvény
4. számú melléklete tartalmazza.
(6)
A
költségvetés
időszaki
teljesüléséről
folyamatosan be kell számolni a gazdasági bizottság
és az országos presbitérium előtt.
(7) A számvevőszéki bírság egy vizsgálat során
kiróható összege a 2017. évben legfeljebb 300.000,-
Ft.
3. §
(1) A zsinat vállalja a 2016. évi költségvetési
törvényben rögzített kötelezettségeken túlmenően az
Üllői úti székház felújítására
a) 2030. évre 66.000.000,- Ft + járulékos költség,
b) 2031. évre 66.000.000,- Ft + járulékos költség.
(2) A korábbi években - 2017. évre és az azt követő
évekre - vállalt kötelezettségeket e törvény 5. számú
melléklete tartalmazza.
(3) Az elnök-püspök és az országos felügyelő 2017.
május 31-ig elkészíti a több évre szóló kötelezettségek
és követelések terveit, a 2018-2020. évekre szóló
költségvetések,
intézményalapítások
és
megszüntetések, illetve az országos egyház általi
beruházások tervezhetősége érdekében.
II. fejezet
Kiemelt költségvetési sorok, döntési jogosultságok
Tartalékok
4. §
(1) Az A/K/IV.3.4. Vis major tartalék
költségvetési sor olyan előre nem látható esetek
elhárításának segítésére szolgál, amelyek azonnali
beavatkozást igényelnek, és ahol a beavatkozás
elmulasztása életveszéllyel vagy súlyos kárral járna. A
tartalékból
az
összegeket
visszatérítendő
támogatásként kell kifizetni.
(2) Az A/K/IV.3.5. általános tartalék költségvetési sor
olyan esetekben használható fel, amelyeket a
költségvetés készítésekor nem lehetett előre látni, de
finanszírozásuk mégis szükséges vagy célszerű. Az
általános tartalékon belül nevesített tartalékként
jelennek meg azok az elkülönített költségvetési sorok,
amelyek felhasználása meghatározott feltételek
teljesülése esetén lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
tartalékkeretek felhasználásáról:
a) esetenként 10.000.000,- Ft feletti igények
ügyében az országos presbitérium,
b) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények
ügyében a zsinat határoz.
(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az
adott eset finanszírozására szolgáló egyházkerületi
vagy országos költségvetési sor felhasználásra került
vagy annak terhére kötelezettségvállalás történt.
Elkülönített alapok
5. §
(1) Az egyház korábbi döntései alapján
elkülönített alapok:
a) C/I. Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap,
b) C/II hosszútávú befektetés,
c) C/III. oktatási intézményi tartalékalap,
d) C/IV diakóniai intézményi tartalékalap,
(2) Az C/II. hosszútávú befektetési alap soron lévő
összeget az A/B/I.1. járadék és annak kiegészítése
költségvetési sor, valamint az A/B/I.2. 1 %-os
részesedés költségvetési sorokon szereplő bevételek
legalább 6 %-ából kell képezni, melyet az egyház
hosszútávú önfinanszírozásának megalapozására lehet
felhasználni.
(3) Az elkülönített alapok működésének módjáról
külön jogszabály rendelkezik.
Költségvetési éven belüli döntések
6. §
(1) A költségvetési sorok túllépéséről,
legfeljebb 20 %-os mértékű egymás
közötti
átcsoportosításáról az országos presbitérium dönt. Az
elkülönített alapokból más, alapon kívüli költségvetési
sorra átcsoportosítani nem lehet.
(2) Az
e törvény 3. számú mellékletében
meghatározott csoportok összlétszámától való eltérést
csoportonként legfeljebb 10 %-os mértékig az
országos presbitérium engedélyezi.
(3) Céltámogatás esetén - annak időtartamára és
mértékéig - további álláshely létesíthető.
(4) Céltámogatás kivételével, a terven felüli bevételt
A/B/II.4.3.6.3. egyéb bevétel maradványaként kell
kezelni.
(5) A tárgyévben „Egyházi közgyűjtemények és
közművelődési intézmények támogatása” címen
kapott, gyűjteményi célra fel nem használt állami
támogatást a B/III. Gyűjteményi költségvetési sorról
az A/K/IV.3.1.1. Üllői úti székház felújítása
költségvetési sorra át kell vezetni.
Következő évre áthúzódó maradványok
7. § (1) Az e törvény 1. számú mellékletében
meghatározott költségvetési sorok kötelezettséggel
nem terhelt részének a költségvetési évet követő
időszakban történő felhasználásáról az országos
egyház 2017. évi beszámolójában kell rendelkezni.
Ugyancsak a 2017. évi beszámolóban kell rendelkezni
a 2017-ben kötelezettséggel terhelt költségvetési
sorok azon részéről, amelyek esetében e törvény 1.
számú mellékletében meghatározott tételek nem
nyújtanak fedezetet.
(2) Külön döntés nélkül tovább kell vinni a 2017. évet
követő időszakra - a céltámogatásként megkapott, de
tárgyévben
fel
nem
használt
támogatások,
adományok, befizetések mellett – az elkülönítetten
kezelt alapok és az alábbi költségvetési sorok
maradványát:
a)
A/K/IV.2.5.1.
reformációi emlékbizottság
feladatai,
b) A/K/IV.2.5.3.Sztehlo Gábor ösztöndíj,
c) A/K/II.4.2.8.1. pályázati előkészítés, önrész,
előfinanszírozás,
d) A/K/IV.2.11.1. szociális alap,
e) A/K/III. egyházkerületi feladatok ellátása.
III. fejezet
Kapcsolatok
Egyházközségek
8. §
(1) A kártalanítási járadékban részesülő
egyházközségek az országos egyház költségvetéséből
– az A/K/I.1.1. költségvetési sor szerint – az 1992. évi
kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A
kártalanítási valorizáció mértéke 2017-ban 0 %.
(2) Egyes önhibájukon kívül nehéz gazdasági
helyzetben lévő egyházközségeket az országos egyház
költségvetése – az A/K/I.1.2. költségvetési sor szerinti
–
működési
támogatásban
részesíti.
Ennek
elosztásáról
az
egyházmegyei
elnökségek
véleményének figyelembe vételével az egyházkerületi
elnökségek döntenek.
(3)
Az
állami
kártalanításból
kimaradt
egyházközségek részére az országos egyház
költségvetése – az A/K/I.2.2. költségvetési sor szerinti
– belső kártalanítási költségvetési sort határoz meg,
amelynek
elosztásáról
az
országos
iroda
nyilvántartása alapján az elnök-püspök és országos
felügyelő dönt.
(4) Az állami rendelkezések szerinti – a B/K/IV.1.
költségvetési sorban meghatározott – kistelepülési
illetménypótlék felosztásáról országos szabályrendelet
rendelkezik.
(5) Egyházközségek, – a 12. §-ban foglaltak
kivételével – az egyházi intézmények és szervezeti
egységek, valamint az országos iroda és a püspöki
hivatalok számára a 2017. évi bérfejlesztés javasolt
átlagos mértéke 2 %.
(6) Az egyházi lakások használati ellenértékét,
amelyet az egyházi személyek járulékalapjának
meghatározásakor kell figyelembe venni, a 6. számú
melléklet tartalmazza.
(7) Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot
végzőkről szóló 2005. évi III. törvény 63. §-a szerint
figyelembe veendő összeg 2016-ban a kötelező legki-
sebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérmini-
mum megállapításáról szóló, a költségvetési évre ér-
vényes, kormányrendeletben meghatározott minimál-
bér.
(8) Az országos kötelező offertóriumok időpontjait és
a
felosztásukról
döntő
egyházi
testületet,
egyházkormányzati szintet az 7. számú melléklet
tartalmazza.
Egyházmegyék
9. §
(1) Az egyházmegyék az országos egyház
költségvetéséből támogatást kapnak az A/K/II.1.
költségvetési sor szerint. Ezek felhasználásáról az
egyházmegyei presbitérium dönt.
(2) A támogatás tartalmazza az egyházmegyei
tisztségviselők javadalmazását is. Az esperesi
tiszteletdíj 2017-ban legalább 63.500,- Ft/hó.
(3) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházmegyék – az
A/K/II.2. költségvetési sorban meghatározott, az
egyházkerületek között egyforma összegben, és az
egyházmegyék között egyenlően felosztott - külön
költségvetési sorral rendelkeznek.
Egyházkerületek
10. §
(1) Az egyházkerületek – az A/K/III.1.1.,
A/K/III.2.1. és A/K/III.3.1. költségvetési sorok
szerinti – működési költségeit az országos egyház
költségvetése tartalmazza.
(2) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházkerületek külön
költségvetési sorral rendelkeznek az A/K/III.1.2.,
A/K/III.2.2. és A/K/III.3.2. költségvetési sorok szerint.
(3) Az egyházkerület a (2) bekezdés szerinti
költségvetési sor terhére segítheti hitéleti célok
megvalósítását is.
Intézmények
11. §
(1) Az intézmény a feladatellátással
kapcsolatosan folyósított állami támogatással a
fenntartói célmeghatározás keretein belül önállóan
gazdálkodik.
(2) Az állami költségvetéshez kapcsolódó, köznevelé-
si intézmények 2017. évi működési támogatásának 7,5
%-a, valamint a támogatás 2015. évi korrekciós ösz-
szegének az országos presbitérium által, legkésőbb
2017. május 31. napjáig meghatározott hányada az ok-
tatási intézményi tartalékalapba kerül. A fennmaradó
összeg az intézmények között gyermeklétszám ará-
nyosan kerül felosztásra.
(3) Az állami költségvetéshez kapcsolódó, diakóniai
intézmények
2017.
évi
egyházi
kiegészítő
támogatásának 10 %-a, valamint a támogatás 2015.
évi korrekciós összegének az országos presbitérium
által,
legkésőbb
2017.
május
31.
napjáig
meghatározott hányada - a tartalékalaphoz nem
csatlakozott egyházközségi fenntartású intézmények
kivételével -, a diakóniai intézményi tartalékalapba
kerül. A fennmaradó összeg az intézmények között
arányosan – a 2. számú mellékletben részletezett
módon – kerül felosztásra.
(4) Az egyházközségi fenntartású diakóniai intéz-
mény, illetve fenntartója az intézménnyel kapcsolat-
ban az országos egyház költségvetéséből abban az
esetben kérhet egyházi pályázati, illetve nem egyházi
pályázathoz kapcsolódó visszatérítendő vagy vissza
nem térítendő támogatást, amennyiben a diakóniai in-
tézményi tartalékalaphoz való csatlakozás szándékáról
az országos egyház és a fenntartó egyházközség kö-
zött kötött határozatlan idejű megállapodásban nyilat-
kozik, valamint a kiegészítő támogatás és a kiegészítő
támogatás korrekciós összegének az országos presbi-
térium által évenként meghatározott részét a tartalék-
alapba befizette. Ebben az esetben az országos fenn-
tartású intézményekkel egyenlő elbírálásban részesül.
(5) A
(2)-(3)
bekezdésben írt tartalékalapok
felhasználásának céljait és az azokhoz rendelt
összegeket – az ágazati szakmai stratégiákkal
összhangban – az 1. számú melléklet rögzíti.
(6) A
(2)-(3)
bekezdésben írt tartalékalapok
működésének
részletes
szabályairól
országos
szabályrendeletek rendelkeznek.
12. §
Az állami támogatásban részesülő intézmény-
ben közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét
és pihenőidejét, előmeneteli és illetményrendszerét a
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet, illetve a 1992.
évi XXXIII. törvény (55-80. §) szerint kell megállapí-
tani. Ezt az alkalmazottal kötött munkaszerződésben,
valamint az intézményi szervezeti és működési sza-
bályzatban is rögzíteni kell.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
13. §
E törvény 2017. január 1. napján lép hatályba.
Aszód, 2016. november 18.