Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

2017. évi VI. törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház 2018. évi költségvetéséről

MEE 2018. evi koltsegvetesi torveny.pdf — PDF document, 382Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

2017. ÉVI VI. TÖRVÉNY 

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 

2018. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL 

 

I. fejezet 

Főösszegek és kötelezettségek 

 
1. § 

A  zsinat  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  (a 

továbbiakban: országos egyház) költségvetésének 2018. évi 

a) bevételi főösszegét 16.144.600.000,- forintban, 
b) kiadási főösszegét 16.893.500.000, - forintban 

állapítja meg. 
 
2. § 

(1)  Az  1.  §-ban  megállapított  főösszegek  részletes 

számadatait e törvény 1. számú mellékletének költségvetési 
sorai,  valamint  a  szöveges  magyarázatot  a  2.  számú 
melléklet tartalmazza. Az előző évi maradványok  végleges 
összegeit  a  2017.  évi  költségvetés  végrehajtásáról  szóló 
törvény határozza meg. 
(2)  A  költségvetés  végrehajtásáért  az  elnök-püspök  és  az 
országos felügyelő felelős és a költségvetési sorok felett – a 
(3) 

bekezdésben 

meghatározottak 

kivételével 

– 

rendelkeznek. E jogosultságukat  az országos irodaigazgató 
bevonásával,  az  általa  kijelölt,  szakmailag  illetékes 
országos irodai alkalmazottakra ruházhatják át. 
(3)  a)  Az  A/K/IV.1.1.1.  Zsinat  költségvetési  sor  terhére,  a 

zsinat egyik elnöke, 
b) 

az 

A/K/IV.1.1.5 

Országos 

számvevőszék 

költségvetési  sor  terhére,  az  országos  számvevőszék 
elnöke, 
c) az A/K/IV.1.1.6. Bíróság költségvetési sor terhére, az 
egyházi bíróság elnöke, 
d)  az  A/K/III.  Egyházkerületi  feladatok  ellátása 
költségvetési  sor  terhére,  az  egyházkerületi  elnökség 
egyik tagja  

jogosult rendelkezni. 
(4) Az országos egyház költségvetése terhére 2018. évben a 
munkaviszony,  illetve  szolgálati  jogviszony  keretében  a  3. 
számú  melléklet  szerinti  státuszokra  lehet  személyi 
kifizetést utalványozni.  
(5)  A  2019.  évi  költségvetés  elkészítésének  ütemezését 
végső  határidőkkel  és  felelőseit  e  törvény  4.  számú 
melléklete tartalmazza.  
(6)  A  költségvetés  időszaki  teljesüléséről  folyamatosan  be 
kell  számolni  a  gazdasági  bizottság  és  az  országos 
presbitérium előtt. 
(7)  A  számvevőszéki  bírság  egy  vizsgálat  során  kiróható 
összege a 2018. évben legfeljebb 300.000,- Ft. 
 
3.  §  (1)  A  zsinat  a  következő  évekre  az  alábbi 
kötelezettségeket vállalja: 
C/K/III.3.24.  Oktatási  intézményi  tartalékalap  –  Kulturális 
programok (múzeum látogatás támogatása): 

2019. évre 3.500.000,- Ft, 
2020. évre 3.500.000,- Ft. 

 (2) A korábbi években - 2018. évre és az azt követő évekre 
-  vállalt  kötelezettségeket  e  törvény  5.  számú  melléklete 
tartalmazza. 
(3) Az  elnök-püspök  és  az  országos  felügyelő  2018.  május 
31-ig  elkészíti  a  több  évre  szóló  kötelezettségek  és 
követelések 

terveit, 

2019-2021. 

évekre 

szóló 

költségvetések,  intézményalapítások  és  megszüntetések, 
illetve 

az 

országos 

egyház 

általi 

beruházások 

tervezhetősége érdekében. 
 

II. fejezet 

Kiemelt költségvetési sorok, döntési jogosultságok 

 

Tartalékok 

 

4. § 

(1)  Az  A/K/IV.3.4.  Vis  major  tartalék  költségvetési 

sor  olyan  előre  nem  látható  esetek  elhárításának  segítésére 
szolgál, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, és ahol 
a  beavatkozás  elmulasztása  életveszéllyel  vagy  súlyos 
kárral  járna.  A  tartalékból  az  összegeket  visszatérítendő 
támogatásként kell kifizetni. 
(2) Az A/K/IV.3.5. általános tartalék költségvetési sor olyan 
esetekben  használható  fel,  amelyeket  a  költségvetés 
készítésekor  nem  lehetett  előre  látni,  de  finanszírozásuk 
mégis  szükséges  vagy  célszerű.  Az  általános  tartalékon 
belül  nevesített  tartalékként  jelennek  meg  azok  az 
elkülönített  költségvetési  sorok,  amelyek  felhasználása 
meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges. 
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékkeretek 
felhasználásáról: 

a) esetenként 10.000.000,- Ft feletti igények ügyében az 
országos presbitérium, 
b) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények ügyében a 
zsinat határoz. 

(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az adott 
eset finanszírozására szolgáló egyházkerületi vagy országos 
költségvetési  sor  felhasználásra  került  vagy  annak  terhére 
kötelezettségvállalás történt. 
 

Elkülönített alapok 

 
5. § 

(1) Az  egyház  korábbi  döntései  alapján  elkülönített 

alapok: 

a) C/I. Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap, 
b) C/II befektetési alap, 
c) C/III. oktatási intézményi tartalékalap, 
d) C/IV diakóniai intézményi tartalékalap, 

(2) Az C/II. befektetési alap soron lévő összeget az A/B/I.1. 
járadék és annak kiegészítése költségvetési sor, valamint az 
A/B/I.2.  1  %-os  részesedés  költségvetési  sorokon  szereplő 
bevételek legalább 6 %-ából kell képezni, melyet az egyház 
hosszútávú  önfinanszírozásának  megalapozására  lehet 
felhasználni. 
(3)  Az  elkülönített  alapok  működésének  módjáról  külön 
jogszabály rendelkezik. 
 

Költségvetési éven belüli döntések 

 
6. § 

(1)

 

A költségvetési sorok  túllépéséről,  legfeljebb 20 

%-os  mértékű  egymás  közötti  átcsoportosításáról  –  a  (2) 
bekezdésben  foglaltak  kivételével  -  az  országos 
presbitérium  dönt.  Az  elkülönített  alapokból  más,  alapon 
kívüli költségvetési sorra átcsoportosítani nem lehet. 
(2) E törvény 6. sz. mellékletében írt költségvetési sorokon 
belül  az  alsorok  közötti  legfeljebb  50  %-os  mértékű,  de 
5.000.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű, egymás közötti 
átcsoportosításáról  az  elnök-püspök  és  az  országos 
felügyelő dönt. 
(3)  Az  e  törvény  3.  számú  mellékletében  meghatározott 
csoportok  összlétszámától  való  eltérést  csoportonként 
legfeljebb  10  %-os  mértékig  az  országos  presbitérium 
engedélyezi.  
(4) Céltámogatás esetén - annak időtartamára és mértékéig - 
további álláshely létesíthető. 
(5)  Céltámogatás  kivételével,  a  terven  felüli  bevételt 

background image

A/B/II.3.3.3.2. egyéb bevétel maradványaként kell kezelni. 
(6) 

A  tárgyévben  „Egyházi  közgyűjtemények  és 

közművelődési  intézmények  támogatása”  címen  kapott, 
gyűjteményi  célra  fel  nem  használt  állami  támogatást  a 
B/III.  Gyűjteményi  költségvetési  sorról  az  A/K/IV.3.1.1. 
Üllői  úti  székház  felújítása  költségvetési  sorra  át  kell 
vezetni. 
 

Következő évre áthúzódó maradványok 

 

7. §  (1)  Az  e  törvény  1.  számú  mellékletében 
meghatározott  költségvetési  sorok  kötelezettséggel  nem 
terhelt  részének  a  költségvetési  évet  követő  időszakban 
történő  felhasználásáról  az  országos  egyház  2018.  évi 
beszámolójában  kell  rendelkezni.  Ugyancsak  a  2018.  évi 
beszámolóban kell rendelkezni a 2018-ban kötelezettséggel 
terhelt  költségvetési sorok azon részéről, amelyek esetében 
e  törvény  1.  számú  mellékletében  meghatározott  tételek 
nem nyújtanak fedezetet. 
(2)  Külön  döntés  nélkül  tovább  kell  vinni  a  2018.  évet 
követő  időszakra  -  a  céltámogatásként  megkapott,  de 
tárgyévben  fel  nem  használt  támogatások,  adományok, 
befizetések  mellett  –  az  elkülönítetten  kezelt  alapok  és  az 
alábbi költségvetési sorok maradványát: 

a) A/K/III. egyházkerületi feladatok ellátása, 
b) A/K/IV.2.5.1. reformációi emlékbizottság feladatai, 
c) A/K/IV.2.5.2. Sztehlo Gábor ösztöndíj, 
d) 

A/K/IV.2.11.1. 

pályázati 

előkészítés,  önrész, 

előfinanszírozás, 
e) A/K/IV.3.2.1. szociális támogatások. 

 

III. fejezet 

Kapcsolatok 

 

Egyházközségek 

 

8. § 

(1) 

kártalanítási 

járadékban 

részesülő 

egyházközségek  az  országos  egyház  költségvetéséből  –  az 
A/K/I.1.1.  költségvetési  sor  szerint  –  az  1992.  évi 
kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A kártalanítási 
valorizáció mértéke 2018-ban 0 %. 
(2)  Egyes  önhibájukon  kívül  nehéz  gazdasági  helyzetben 
lévő egyházközségeket az országos egyház költségvetése – 
az  A/K/I.1.2.  költségvetési  sor  szerinti  –  működési 
támogatásban 

részesíti. 

Ennek 

elosztásáról 

az 

egyházmegyei  elnökségek  véleményének  figyelembe 
vételével az egyházkerületi elnökségek döntenek. 
(3)  Az  állami  kártalanításból  kimaradt  egyházközségek 
részére  az  országos  egyház  költségvetése  –  az  A/K/I.2.2. 
költségvetési sor szerinti – belső kártalanítási költségvetési 
sort  határoz  meg,  amelynek  elosztásáról  az  országos  iroda 
nyilvántartása  alapján  az  elnök-püspök  és  országos 
felügyelő dönt. 
(4)  Az  állami  rendelkezések  szerinti  –  a  B/K/IV.1. 
költségvetési  sorban  meghatározott  –  kistelepülési 
illetménypótlék  felosztásáról  országos  szabályrendelet 
rendelkezik.  
(5)  Egyházközségek,  –  a  12.  §-ban  foglaltak  kivételével  – 
az egyházi intézmények és szervezeti egységek, valamint az 
országos iroda  és  a püspöki hivatalok  számára  a  2018. évi 
bérfejlesztés javasolt átlagos mértéke 5 %. 
(6) Az  egyházi  lakások  használati  ellenértékét,  amelyet  az 
egyházi személyek járulékalapjának meghatározásakor kell 
figyelembe venni, a 7. számú melléklet tartalmazza. 

(7) Az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyházi  szolgálatot  vég-
zőkről szóló 2005. évi III. törvény 63. §-a szerint figyelem-
be veendő összeg 2018-ban a kötelező legkisebb munkabér 
(minimálbér)  és  a  garantált  bérminimum  megállapításáról 
szóló,  a  költségvetési  évre  érvényes,  kormányrendeletben 
meghatározott minimálbér. 
(8)  Az  országos  kötelező  offertóriumok  időpontjait  és  a 
felosztásukról döntő egyházi  testületet, egyházkormányzati 
szintet az 8. számú melléklet tartalmazza. 

 

Egyházmegyék 

 
9. § 

(1)  Az  egyházmegyék  az  országos  egyház 

költségvetéséből 

támogatást 

kapnak 

az 

A/K/II.1. 

költségvetési  sor  szerint.  Ezek  felhasználásáról  az 
egyházmegyei presbitérium dönt. 
(2)  A 

támogatás 

tartalmazza 

az 

egyházmegyei 

tisztségviselők  javadalmazását  is.  Az  esperesi  tiszteletdíj 
2018-ban legalább 67.000,- Ft/hó. 
(3)  Az  egyházközségek  felújítási  és  beruházási  tervei 
megvalósításának  segítésére  az  egyházmegyék  –  az 
A/K/II.2. 

költségvetési 

sorban 

meghatározott, 

az 

egyházkerületek  között  egyforma  összegben,  és  az 
egyházmegyék  között  egyenlően  felosztott  -  külön 
költségvetési sorral rendelkeznek. 
 

Egyházkerületek 

 

10. §  (1) 

Az  egyházkerületek  –  az  A/K/III.1.1., 

A/K/III.2.1.  és  A/K/III.3.1.  költségvetési  sorok  szerinti  – 
működési  költségeit  az  országos  egyház  költségvetése 
tartalmazza. 
(2)  Az  egyházközségek  felújítási  és  beruházási  tervei 
megvalósításának  segítésére  az  egyházkerületek  külön 
költségvetési 

sorral 

rendelkeznek 

az 

A/K/III.1.2., 

A/K/III.2.2. és A/K/III.3.2. költségvetési sorok szerint. 
(3) Az  egyházkerület  a  (2)  bekezdés  szerinti  költségvetési 
sor terhére segítheti hitéleti célok megvalósítását is. 
 

Intézmények 

 
11. §  (1)  Az  intézmény  a  feladatellátással  kapcsolatosan 
folyósított állami támogatással a fenntartói célmeghatározás 
keretein belül önállóan gazdálkodik. 
(2)  Az  állami  költségvetéshez  kapcsolódó,  köznevelési  in-
tézmények 2018. évi működési támogatásának 7,5 %-a, va-
lamint  a  támogatás  2016.  évi  korrekciós  összegének  az  or-
szágos presbitérium által, legkésőbb 2018. május 31. napjá-
ig  meghatározott  hányada  az  oktatási  intézményi  tartalék-
alapba  kerül.  A fennmaradó  összeg az intézmények között 
gyermeklétszám arányosan kerül felosztásra.  
(3)  Az  állami  költségvetéshez  kapcsolódó,  diakóniai 
intézmények  2018.  évi  egyházi  kiegészítő  támogatásának 
10  %-a,  valamint  a  támogatás  2016.  évi  korrekciós 
összegének  50  %-a  -  a  tartalékalaphoz  nem  csatlakozott 
egyházközségi  fenntartású  intézmények  kivételével  -,  a 
diakóniai intézményi tartalékalapba kerül.  
(4)  Az  egyházközségi  fenntartású  diakóniai  intézmény,  il-
letve fenntartója az intézménnyel kapcsolatban az országos 
egyház  költségvetéséből  abban  az  esetben  kérhet  egyházi 
pályázati, illetve nem egyházi pályázathoz kapcsolódó visz-
szatérítendő vagy vissza  nem térítendő  támogatást, ameny-
nyiben  a  diakóniai  intézményi  tartalékalaphoz  való  csatla-
kozás  szándékáról  az  országos  egyház  és  a  fenntartó  egy-
házközség között kötött határozatlan idejű megállapodásban 

background image

nyilatkozik, valamint a kiegészítő támogatás és a kiegészítő 
támogatás  korrekciós  összegének  az  országos  presbitérium 
által évenként meghatározott részét a tartalékalapba befizet-
te.  Ebben  az  esetben  az  országos  fenntartású  intézmények-
kel egyenlő elbírálásban részesül.  
(5) 

(2)-(3) 

bekezdésben 

írt 

tartalékalapok 

felhasználásának céljait és az azokhoz rendelt összegeket – 
az ágazati szakmai stratégiákkal összhangban – az 1. számú 
melléklet rögzíti.  
(6)  A  (2)-(3)  bekezdésben  írt  tartalékalapok  működésének 
részletes 

szabályairól 

országos 

szabályrendeletek 

rendelkeznek. 
 
12. §  Az  állami  támogatásban  részesülő  intézményben 
közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenő-
idejét,  előmeneteli  és  illetményrendszerét  a  326/2013. 
(VIII. 30.) Korm. rendelet, illetve  a 1992. évi XXXIII. tör-
vény  (55-80. §)  szerint  kell megállapítani.  Ezt  az alkalma-
zottal  kötött  munkaszerződésben,  valamint  az  intézményi 
szervezeti és működési szabályzatban is rögzíteni kell.  

 

Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap 

 

13. §  A  Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alapról 
szóló  2013.  évi  III.  törvény  8.  §  (5)  bekezdésben  írt 
minimális  nyugdíj  összege  2018-ban,  amennyiben  a 
szolgálati idő 
a) 15-20 év: 124.000,- Ft,  
b) 20 év és egy nap -30 év: 138.000,- Ft, 
c) 30 év és egy nap: 152.000,- Ft. 

 

 

IV. fejezet 

Záró rendelkezések 

 
14. §  E törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.  
 
 
Budapest, 2017. november 24. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. április »
április
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930