2018. ÉVI IX. TÖRVÉNY
A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ
2019. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL
I. fejezet
Főösszegek és kötelezettségek
1. §
A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház (a
továbbiakban: országos egyház) költségvetésének 2019. évi
a) bevételi főösszegét 22.705.000.000,- forintban,
b) kiadási főösszegét 20.966.400.000, - forintban
állapítja meg.
2. §
(1) Az 1. §-ban megállapított főösszegek részletes
számadatait e törvény 1. számú mellékletének költségvetési
sorai, valamint a szöveges magyarázatot a 2. számú
melléklet tartalmazza. Az előző évi maradványok végleges
összegeit a 2018. évi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvény határozza meg.
(2) A költségvetés végrehajtásáért az országos elnökség
felelős és a költségvetési sorok felett – a (3) bekezdésben
meghatározottak kivételével – rendelkezik. E jogosultságot
az országos iroda igazgatójára ruházhatja át. Az országos
iroda igazgatója a szakmai ellenjegyzésre hatalmazhatja fel
az országos iroda osztályvezetőit és a Zelenka Pál
Evangélikus Szolidaritási Alap vezetőjét, akik igazolják a
kötelezettségvállalás szükségességét és megtörténtét.
(3) a) Az A/K/IV.1.1.1. Zsinat költségvetési sor terhére a
zsinat egyik elnöke,
b)
az
A/K/IV.1.1.5
Országos
számvevőszék
költségvetési sor terhére az országos számvevőszék
elnöke,
c) az A/K/IV.1.1.6. Bíróság költségvetési sor terhére az
egyházi bíróság elnöke,
d) az A/K/III. Egyházkerületi feladatok ellátása
költségvetési sor terhére az egyházkerületi elnökség
egyik tagja
jogosult rendelkezni.
(4) Az országos egyház költségvetése terhére 2019. évben a
munkaviszony, illetve szolgálati jogviszony keretében a 3.
számú melléklet szerinti státuszokra lehet személyi
kifizetést utalványozni.
(5) A 2020. évi költségvetés elkészítésének ütemezését és
felelőseit, a végső határidőkkel e törvény 4. számú
melléklete tartalmazza.
(6) A költségvetés időszaki teljesüléséről folyamatosan be
kell számolni a gazdasági bizottság és az országos
presbitérium előtt.
(7) A számvevőszéki bírság egy vizsgálat során kiróható
összege a 2019. évben legfeljebb 300.000,- Ft.
3. § (1) A korábbi években - 2019. évre és az azt követő
évekre - vállalt kötelezettségeket e törvény 5. számú
melléklete tartalmazza.
(2) Az országos elnökség 2019. május 31-ig elkészíti a több
évre szóló kötelezettségek és követelések terveit, a 2020-
2022. évekre szóló költségvetések, intézményalapítások és
megszüntetések, illetve az országos egyház általi
beruházások tervezhetősége érdekében.
II. fejezet
Kiemelt költségvetési sorok, döntési jogosultságok
Tartalékok
4. §
(1) Az A/K/IV.3.4. Vis major tartalék költségvetési
sor olyan előre nem látható esetek elhárításának segítésére
szolgál, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, és ahol
a beavatkozás elmulasztása életveszéllyel vagy súlyos
kárral járna. A tartalékból az összegeket visszatérítendő
támogatásként kell kifizetni.
(2) Az A/K/IV.3.5. általános tartalék költségvetési sor olyan
esetekben használható fel, amelyeket a költségvetés
készítésekor nem lehetett előre látni, de finanszírozásuk
mégis szükséges vagy célszerű. Az általános tartalékon
belül nevesített tartalékként jelennek meg azok az
elkülönített költségvetési sorok, amelyek felhasználása
meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékkeretek
felhasználásáról:
a) esetenként 10.000.000,- Ft feletti igények ügyében az
országos presbitérium,
b) esetenként 200.000.000,- Ft feletti igények ügyében a
zsinat határoz.
(4) A tartalékkereteket akkor szabad megnyitni, ha az adott
eset finanszírozására szolgáló egyházkerületi vagy országos
költségvetési sor felhasználásra került vagy annak terhére
kötelezettségvállalás történt.
Elkülönített alapok
5. §
(1) Az egyház korábbi döntései alapján elkülönített
alapok:
a) C/I. Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap,
b) C/II. Befektetési alap,
c) C/III. Oktatási intézményi tartalékalap,
d) C/IV. Diakóniai intézményi tartalékalap,
(2) Az C/II. Befektetési Alap soron lévő összeget az
A/B/I.1. járadék és annak kiegészítése költségvetési sor,
valamint az A/B/I.2. 1 %-os részesedés költségvetési
sorokon szereplő bevételek legalább 6 %-ából kell képezni,
melyet az egyház hosszútávú önfinanszírozásának
megalapozására lehet felhasználni.
(3) Az elkülönített alapok működésének módjáról külön
jogszabály rendelkezik.
Költségvetési éven belüli döntések
6. §
(1)
A költségvetési sorok túllépéséről, legfeljebb 20
%-os mértékű egymás közötti átcsoportosításáról – a (2)
bekezdésben
foglaltak kivételével - az országos
presbitérium dönt. Az elkülönített alapokból más, alapon
kívüli költségvetési sorra átcsoportosítani nem lehet.
(2) E törvény 6. sz. mellékletében írt költségvetési sorokon
belül az alsorok közötti legfeljebb 50 %-os mértékű, de
5.000.000,-
Ft-ot
meg
nem
haladó
összegű
átcsoportosításokról az országos elnökség dönt.
(3) Az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott
csoportok összlétszámától való eltérést csoportonként
legfeljebb 10 %-os mértékig az országos presbitérium
engedélyezi.
(4) Céltámogatás esetén - annak időtartamára és mértékéig -
további álláshely létesíthető.
(5) Céltámogatás kivételével, a terven felüli bevételt
A/B/II.3.4.3.3. egyéb bevétel maradványaként kell kezelni.
Következő évre áthúzódó maradványok
7. § (1) Az e törvény 1. számú mellékletében
meghatározott költségvetési sorok kötelezettséggel nem
terhelt részének a költségvetési évet követő időszakban
történő felhasználásáról az országos egyház 2018. évi
beszámolójában kell rendelkezni. Ugyancsak a 2018. évi
beszámolóban kell rendelkezni a 2018-ban kötelezettséggel
terhelt költségvetési sorok azon részéről, amelyek esetében
e törvény 1. számú mellékletében meghatározott tételek
nem nyújtanak fedezetet.
(2) Külön döntés nélkül tovább kell vinni a 2018. évet
követő időszakra - a céltámogatásként megkapott, de
tárgyévben fel nem használt támogatások, adományok,
befizetések mellett – az elkülönítetten kezelt alapok és az
alábbi költségvetési sorok maradványát:
a) A/K/III. egyházkerületi feladatok ellátása,
b) A/K/IV.2.5.1. reformációi emlékbizottság feladatai,
c) A/K/IV.2.5.2. Sztehlo Gábor ösztöndíj,
d) A/K/IV.2.5.4. Andorka Eszter program,
e)
A/K/IV.2.11.1.
pályázati
előkészítés, önrész,
előfinanszírozás támogatása,
f) A/K/IV.3.2.1. szociális támogatások.
III. fejezet
Kapcsolatok
Egyházközségek
8. §
(1)
A
kártalanítási
járadékban
részesülő
egyházközségek az országos egyház költségvetéséből – az
A/K/I.1.1. költségvetési sor szerint – az 1992. évi
kártalanítási összeg valorizált értékét kapják. A kártalanítási
valorizáció mértéke 2019-ben 2,4 %.
(2) Egyes önhibájukon kívül nehéz gazdasági helyzetben
lévő egyházközségeket az országos egyház költségvetése –
az A/K/I.1.2. költségvetési sor szerinti – működési
támogatásban
részesíti.
Ennek
elosztásáról
az
egyházmegyei elnökségek véleményének figyelembe
vételével az egyházkerületi elnökségek döntenek.
(3) Az állami kártalanításból kimaradt egyházközségek
részére az országos egyház költségvetése – az A/K/I.2.2.
költségvetési sor szerinti – belső kártalanítási költségvetési
sort határoz meg, amelynek elosztásáról az országos iroda
nyilvántartása alapján az országos elnökség dönt.
(4) Az állami rendelkezések szerinti – a B/K/IV.1.
költségvetési sorban meghatározott – kistelepülési
illetménypótlék felosztásáról országos szabályrendelet
rendelkezik.
(5) Egyházközségek, – a 12. §-ban foglaltak kivételével –
az egyházi intézmények és szervezeti egységek, valamint az
országos iroda és a püspöki hivatalok számára a 2019. évi
bérfejlesztés javasolt átlagos mértéke 4 %.
(6) Az egyházi lakások használati ellenértékét, amelyet az
egyházi személyek járulékalapjának meghatározásakor kell
figyelembe venni, a 7. számú melléklet tartalmazza.
(7) Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot vég-
zőkről szóló 2005. évi III. törvény 63. §-a szerint figyelem-
be veendő összeg 2019-ban a kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
szóló, a költségvetési évre érvényes, kormányrendeletben
meghatározott minimálbér.
(8) Az országos kötelező offertóriumok időpontjait és a
felosztásukról döntő egyházi testületet, egyházkormányzati
szintet az 8. számú melléklet tartalmazza.
Egyházmegyék
9. §
(1) Az egyházmegyék az országos egyház
költségvetéséből
támogatást
kapnak
az
A/K/II.1.
költségvetési sor szerint. Ezek felhasználásáról az
egyházmegyei presbitérium dönt.
(2) A
támogatás
tartalmazza
az
egyházmegyei
tisztségviselők javadalmazását is. Az esperesi tiszteletdíj
2019-ban legalább 70.000,- Ft/hó.
(3) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházmegyék – az
A/K/II.2.
költségvetési
sorban
meghatározott,
az
egyházkerületek között egyforma összegben, és az
egyházmegyék között egyenlően felosztott - külön
költségvetési sorral rendelkeznek.
Egyházkerületek
10. § (1)
Az egyházkerületek – az A/K/III.1.1.,
A/K/III.2.1. és A/K/III.3.1. költségvetési sorok szerinti –
működési költségeit az országos egyház költségvetése
tartalmazza.
(2) Az egyházközségek felújítási és beruházási tervei
megvalósításának segítésére az egyházkerületek külön
költségvetési
sorral
rendelkeznek
az
A/K/III.1.2.,
A/K/III.2.2. és A/K/III.3.2. költségvetési sorok szerint.
(3) Az egyházkerület a (2) bekezdés szerinti költségvetési
sor terhére segítheti hitéleti célok megvalósítását is.
Intézmények
11. § (1) Az intézmény a feladatellátással kapcsolatosan
folyósított állami támogatással a fenntartói célmeghatározás
keretein belül önállóan gazdálkodik.
(2) Az állami költségvetéshez kapcsolódó, köznevelési in-
tézmények 2019. évi működési támogatásának 7,5 %-a, va-
lamint a támogatás 2017. évi korrekciós összegének az or-
szágos presbitérium által, legkésőbb 2019. május 31. napjá-
ig meghatározott hányada az oktatási intézményi tartalék-
alapba kerül. A fennmaradó összeg az intézmények között
gyermeklétszám arányosan kerül felosztásra.
(3) Az állami költségvetéshez kapcsolódó, diakóniai
intézmények 2019. évi egyházi kiegészítő támogatásának
10 %-a, valamint a támogatás 2017. évi korrekciós
összegének 50 %-a - a tartalékalaphoz nem csatlakozott
egyházközségi fenntartású intézmények kivételével -, a
diakóniai intézményi tartalékalapba kerül.
(4) Az egyházközségi fenntartású diakóniai intézmény, il-
letve fenntartója az intézménnyel kapcsolatban az országos
egyház költségvetéséből abban az esetben kérhet egyházi
pályázati, illetve nem egyházi pályázathoz kapcsolódó visz-
szatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatást, ameny-
nyiben a diakóniai intézményi tartalékalaphoz való csatla-
kozás szándékáról az országos egyház és a fenntartó egy-
házközség között kötött határozatlan idejű megállapodásban
nyilatkozik, valamint a kiegészítő támogatás és a kiegészítő
támogatás korrekciós összegének az országos presbitérium
által évenként meghatározott részét a tartalékalapba befizet-
te. Ebben az esetben az országos fenntartású intézmények-
kel egyenlő elbírálásban részesül.
(5)
A
(2)-(3)
bekezdésben
írt
tartalékalapok
felhasználásának céljait és az azokhoz rendelt összegeket –
az ágazati szakmai stratégiákkal összhangban – az 1. számú
melléklet rögzíti.
(6) A (2)-(3) bekezdésben írt tartalékalapok működésének
részletes
szabályairól
országos
szabályrendeletek
rendelkeznek.
12. § Az állami támogatásban részesülő intézményben
közfeladat ellátására alkalmazottak munkaidejét és pihenő-
idejét, előmeneteli és illetményrendszerét a 326/2013.
(VIII. 30.) Korm. rendelet, illetve a 1992. évi XXXIII. tör-
vény (55-80. §) szerint kell megállapítani. Ezt az alkalma-
zottal kötött munkaszerződésben, valamint az intézményi
szervezeti és működési szabályzatban is rögzíteni kell.
Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap
13. § A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról
szóló 2013. évi III. törvény 8. § (5) bekezdésben írt
minimális nyugdíj összege 2019-ben, amennyiben a
szolgálati idő
a) 15-20 év: 124.000,- Ft,
b) 20 év és egy nap -30 év: 138.000,- Ft,
c) 30 év és egy nap: 152.000,- Ft.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
14. § E törvény 2019. január 1. napján lép hatályba.
Budapest, 2018. november 24.
Elfelejtett jelszó?
MEE 2019. evi koltsegvetesi torveny.pdf
—
PDF document,
379Kb
