Navigáció
Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Törvénykönyv 2018.07.01.

törvénykönyv 20180701.pdf — PDF document, 2352Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

EVANGÉLIKUSOK VAGYUNK 

 

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Jézus  Krisztus  egyházának  részegyháza,  az  evangélikusság  világméretű 

családjának  tagja,  hálát  ad  Urának,  hogy  mindeddig  megőrizte  és  abban  a  biztos  reménységben  és  örömben  él,  hogy  a 
jövőben is megtartja. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata (1991-től) mind a folyamatosságot, mind a megújulást 
fontosnak  tartja,  amikor  újra  fogalmazza  szolgálatának  rendjét  zsinati  munkája  során.  Őseink  a  reformáció  idején  is 
hangsúlyozták  az  első  15  évszázad  örökségét,  noha  élesen  bírálták  is  az  egyházban  tapasztalt  visszaéléseket.  A  múlt 
kincseinek őrzése és a javítás egyaránt jelentős volt. Ez ma is példaértékű. Hitték, hogy a Szentlélek megőrzi és megújítja az 
egyházat. 
 

Hitünket elsősorban az „egyedül Krisztus” (solus Christus) megvallása határozza meg. Mi is valljuk: „nincs üdvösség 

senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (ApCsel 4,12). Ez hitünk 
középpontjának tekinthető ma is gyülekezeteinkben. Valljuk a reformáció három másik alapelvét is : „egyedül a Szentírás” 
(sola  Scriptura),  „egyedül  kegyelemből”  (sola  gratia),  „egyedül  hit  által”  (sola  fide).  Ezek  az  alapvető  hitvallások  ma  is 
összekötnek  minket  a  protestantizmus  nagy  családjával.  Az  első  évezredbeli  ökumenikus  hitvallások  pedig  összekötnek  a 
történelmi keresztyénség három nagy ágával: az orthodoxiával, a római katolicizmussal és az anglikanizmussal. 
 

Ma  is  mértékadó  számunkra  az  Ágostai  Hitvallás  és  Védőirata,  élő  kincsünk  a  Kis-  és  Nagykáté,  és  a  Konkordia 

könyv  minden  irata.  Ezek  a  hitvallásaink  segítenek  Jézus  Krisztushoz  igazodni,  ugyanakkor  arra  indítanak,  hogy  mi  is 
kövessük  Őt  és  kortársainknak  megvalljuk:  Jézus  Krisztus  Úr!  Gondozzuk  az  evangéliumi  keresztyének  kegyességének 
életformáit, a személyes és közösségi bibliaolvasást, az imádságot és gyakoroljuk a személyes elkötelezettségű hívő életet. 

 
 

KÜLDETÉSÜNK 

 

 

Hisszük,  hogy  Jézus  Krisztus  követésében  Isten  egész  népe  –  ki-ki  elhívatása  szerint  –  hallgatja  és  hirdeti  az 

evangéliumot  Isten  törvényével  együtt  abban  a  bizonyosságban,  hogy  Isten  igéje  élő  és  ható  és  a  Szentlélek  munkáján 
keresztül képes hitet és új életet teremteni ma is. 
 

Hisszük  és  tapasztaljuk,  hogy  Isten  egész  népe  –  ki-ki  elhívatása  szerint  –  él  és  szolgál  az  evangéliumot  hordozó 

szentségekkel, tanul és nevelődik, tanít és nevel. Valljuk, hogy a missziói parancsban a keresztelés és tanítás együtt jár (Mt 
28). A tanításhoz tartozik a nevelés feladata is: az emberformálás. 
 

Egyházunk  nem  e  világhoz  igazodik,  de  keresi  azt,  ami  Isten  kinyilatkoztatott  akarata  számunkra  e  világban  (Róm 

12,2). Ezért kell  figyelembe  vennünk  környezetünket,  korunkat, a helyi és időbeli tényezőket. Tudatosan  vállaljuk,  amiért 
Jézus imádkozott: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15). 
 

Hitünk alapján végezzük a szeretet cselekedeteit Jézus kicsinyei között: az árvák, özvegyek, betegek, elesettek között, 

de Urunkat szolgáljuk minden rossz  megelőzésében is. Luther Mártonnal valljuk: „A hit nem kérdezi, kell-e cselekednie a 
jót,  de  még  meg  sem  kérdeztük,  ő  már  meg  is  cselekedte”.  Tisztában  vagyunk  korlátainkkal,  erőtlenségeinkkel,  de  jelt 
akarunk adni Krisztusról, akinek szolgálatában állunk, aki erősebb minden bűnnél, bajnál, betegségnél, sőt még a halálnál is, 
és aki új eget és új földet ígér. Az Ő erejével merünk és tudunk szembeszállni a romlás erőivel. Az emberek nyomorúsága, 
elesettsége  éppenúgy  állandó  feladatot  jelent  számunkra,  mint  a  jólét  kísértései,  hiszen  arra  a  szolgálatra  hívunk,  hogy  az 
embereket mindkétféle kísértéstől megőrizni igyekezzünk. 

 
 

FELELŐSSÉGÜNK – KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSUNK 

 

 

Isten előtti felelősségünk kötelez arra, hogy testvérként tekintsünk minden emberre. 

 

Egyházunk  tagjainak  jelentős  része  él  szórványban  más  felekezetű  testvérek  között.  Szeretettel,  megbecsüléssel 

fordulunk szórványban élő híveinkhez és kérjük, őrizzék meg hitüket, evangélikus örökségüket. 
 

Elfogadó  és  adakozó  egyháznak  tudjuk  magunkat  a  világ  keresztyénségében.  Szívesen  tanulunk  másoktól  és 

bizonyosak vagyunk abban, hogy mi is tudunk adni lelki értékeket testvéregyházaknak. 
 

Közösségben vagyunk az Egyházak Világtanácsa tagegyházaival, velük együtt valljuk: Jézus Krisztus Úr, Megváltó 

és velük együtt hiszünk a Szentháromság Istenben. 
 

Közösségben  vagyunk  a  Lutheránus  Világszövetség  tagegyházaival  az  ősi  reformátori  hitbeli  kincsek  alapján  és 

századunkban megtapasztalt kölcsönös, építő kapcsolataink révén. 
 

Felelősséget érzünk az Európai Egyházak Konferenciája tagegyházai iránt, jelentősnek tekintjük ezt a  felekezetközi 

szervezetet mind az új Európa, mind az új világrend kialakulásának folyamatában. 
 

Szeretettel figyelünk hazai testvéregyházaink életére és munkájára: a református egyházra, amellyel Magyarországon 

a  reformáció  kezdeteitől  sorsközösség,  helyenként  szószék-  és  úrvacsora-közösség  köt  össze,  a  római  katolikus  egyházra, 
amellyel  a  2.  Vatikáni  Zsinat  óta  a  régebbinél  jobb  kapcsolatok  kötnek  össze,  a  gazdag  liturgiájú  orthodox  egyházra  és  a 
kisebb protestáns közösségekre is. A magunk részéről jó kapcsolatokra törekszünk a  magyarországi keresztyénség minden 
ágával. Ez a testvéri közösség erősítheti mai missziói szolgálatunkat, közös Urunkról szóló bizonyságtételünket. 
 

Testvéri  szeretettel  vagyunk  a  zsidó  hitközösség  iránt  is,  a  közös  Szentírás  (Ószövetség)  és  a  közös  múltbeli 

gyökereink alapján. 
 

Párbeszédre  készen  fordulunk  a  hazánkban  új  jelenségnek  számító  más  vallások  képviselői  felé  (buddhisták, 

hinduisták stb.), tudva, hogy nekik is tartozunk az evangéliummal. 
 

Több nemzetiségű egyház vagyunk, ezért különös felelősséget érzünk a  magyarországi nemzetiségek és a környező 

background image

országok  népei  iránt.  Vannak  gyülekezeteink,  ahol  rendszeresen  tartunk  szlovák,  illetve  német  istentiszteleteket, 
szertartásokat, lelkigondozást. Nem feledkezünk meg a határainkon túl élő magyar testvéreinkről és felismertük az egyházak 
hídépítő szerepét a századvég bonyolult helyzetében. Iránymutatónak tartjuk az apostoli figyelmeztetést: „Legyetek készen 
mindenkor számot adni mindenkinek a bennetek élő reménységről, de tegyétek ezt szelíden és tisztelettudóan.” (1Pt 3,15–
16). 

 
 

EGYHÁZI TÖRVÉNYEINK ÉRTELME 

 

 

A jelenlegi Zsinatunk által hozott egyházi törvényeink életünk és szolgálatunk jó rendje érdekében szükségesek, hogy 

tisztán  és  igazán  hirdethessük  az  evangéliumot,  Krisztus  rendelése  szerint  éljünk  a  szentségekkel,  hatékony  legyen 
szeretetszolgálatunk, botránkozás és rendetlenség mindezt meg ne erőtlenítse. 
 

Evangélikus testvéregyházainkkal egyek vagyunk abban, hogy a rend és a törvény nem öncél, hanem mindig csupán 

eszköz ahhoz, hogy Jézus Krisztus szabadító és megújító munkája folyjék az egyház által e világban. 
Örömünknek adunk kifejezést, amiért az 1990. évi IV. törvény és a Magyar Köztársaság Alkotmánya új helyzetet teremtett 
országunkban az állam és egyház valódi szétválasztása tekintetében és ezáltal újra visszanyertük autonómiánkat. 
 

Az  államtól  való  szétválásunk  nem  jelenti  azt,  hogy  egyházunk  többé  már  nem  tudja  magát  a  társadalom  szerves 

részének. Itt akarunk élni és értékeinkkel szolgálni. 
 

Egyházi  törvényeinknek  nem  tulajdonítunk  tévedhetetlen  jelleget,  de  azt  valljuk,  hogy  az  egyházi  élet  és  szolgálat 

számára jó rendet biztosíthatnak. Az egyházi törvények biztosítéka az egyház autonómiája, amelyet évszázados demokratikus 
gyakorlat, valamint a szabadságjogok kiteljesítése tesz lehetővé. Egyházunk egyház kíván maradni a jövőben is.  
 

Egyházunk  a  hitélet  körébe  tartozó  munkálkodás  mellett  kulturális,  nevelési-oktatási,  szociális-egészségügyi 

tevékenységével, valamint a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet kíván betölteni az ország életében. Ezért tudatosan és 
önként  szánjuk  el  magunkat  az  érvényes  egyházi  törvények  megtartására  mindaddig,  amíg  egy  új  Zsinat  azokat  meg  nem 
változtatja.  A  jórend  szükségességéről  meggyőződve  magunkra  nézve  elismerjük  egyházi  törvényeink  kötelező  erejét  és 
azokat minden kényszer nélkül önként teljesítjük. 
 

Mindezt  a  Szentírás  intése  alapján  valljuk:  „Éljetek  méltón  ahhoz  az  elhívatáshoz,  amellyel  elhívattatok,  teljes 

alázatossággal,  szelídséggel  és  türelemmel;  viseljétek  el  egymást  szeretettel,  igyekezzetek  megtartani  a  Lélek  egységét  a 
békesség kötelékével. Egy a test és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is; egy az Úr, egy a hit, egy a 
keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek, ő van mindenek felett, és mindenek által és mindenekben.” (Ef 4,1–6). 
 
 

background image

1997. ÉVI I. TÖRVÉNY 

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS 

EGYHÁZRÓL

1

 

 
 

1.§  A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy, szent, 
egyetemes,  apostoli,  keresztyén  anyaszentegyház  része,  a 
Magyarországon  élő  evangélikusok  jogilag  szervezett 
közössége.  Tanítása  a  Szentíráson,  az  egyetemes 
hitvallásokon  (az  Apostoli,  a  Niceai  és  az  Athanasiusi 
Hitvallásokon)  és  a  reformáció  lutheri  irányzatának 
hitvallásain  (különösen  az  Ágostai  Hitvalláson  és  a 
Kiskátén) alapul. 
 
2.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a  hitvallás 
azonossága  alapján  szószék-  és  oltárközösségben  van  más 
országok 

evangélikus 

egyházaival, 

Lutheránus 

Világszövetség tagegyházaival. 
 
3.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyházat 

Magyarországi  Református  Egyházhoz  szoros  kapcsolat 
köti,  mely  az  évszázados  történelmi  hagyományokon  és  a 
Leuenbergi Konkordia együttes elfogadásán alapul. 
 
4.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházat  a  Jézus 
Krisztusba  vetett  hitbeli  közösség  révén  testvéri  kapcsolat 
köti  össze  a  többi  keresztyén  egyházzal.  Ökumenikus 
kapcsolatokat  tart  fenn  a  magyarországi  és  külföldi 
egyházakkal, valamint egyházi szervezetekkel, elsősorban a 
Magyarországi  Egyházak  Ökumenikus  Tanácsával,  az 
Egyházak  Világtanácsa  és  az  Európai  Egyházak 
Konferenciája tagegyházaival. 
 
5.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Jézus 
Krisztustól  rendelt  küldetésének  tekinti,  hogy  Isten  igéjét 
tisztán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket 
Krisztus  rendelése  szerint  szolgáltassa  ki,  és  hitének 
gyümölcseként  a  szeretetet  Jézus  Krisztus  tanítása  és 
példája szerint gyakorolja. Ennek megvalósításáért minden 
egyháztag és egyházi tisztségviselő felelősséggel tartozik. 
 
6.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  feladatának 
tekinti  a  szolgálat  szervezését,  a  szervezett  missziói  és 
diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való nevelést, 
az egyházi szolgálatra való felkészítést és tiszteletben tartja 
a teológia művelésének szabadságát. 
 
7.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  felajánlja 
segítségét  a  más  országban,  illetve  egyházban  élő  magyar 
ajkú evangélikus gyülekezetek szolgálatához. 
 
8.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

egyházközségekből 

épül 

fel. 

Az 

egyházközségek 

egyházmegyét,  az  egyházmegyék  egyházkerületet,  az 
egyházkerületek pedig országos egyházat alkotnak. 
 
9.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyházat 

önkormányzati  jog  illeti  meg,  amelyet  az  évszázados 
joggyakorlat  és  az  állami  törvények  is  megerősítenek.  A 
Magyarországi Evangélikus Egyház önálló jogi személy, az 
egyházat  érintő  ügyekben  –  a  törvény  keretei  között  – 
önállóan intézkedik. 
 
10.§

2

  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden 

                                                                        

1

Hatályos: 1995. december 1-től. Egységes szerkezetbe foglalta a 2000. évi 

XIV. törvény. Hatályos: 2001. január 1-től. 

2

Módosította a 2005. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. január 1-től. 

egyházközsége jogi személy. 
(2)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden 
önkormányzattal  és  önálló  gazdálkodással  rendelkező 
szervezeti  egysége  közgyűlési  határozata  alapján  jogi 
személy  lehet,  és  ezek  további  önálló  jogi  személyként 
működő  szervezeteket  és  intézményeket  hozhatnak  létre. 
Mindez  azonban  nem  bontja  meg  a  Magyarországi 
Evangélikus Egyház egységét. 
(3)  Törvény  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  más 
részének is jogi személyiséget adhat. 
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája 
nyilvántartást  vezet  a  jogi  személyiséggel  rendelkező 
evangélikus önkormányzati egységekről és intézményekről. 
 
11.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  –  a 
törvényesség  érvényesülése  érdekében,  a  törvényben 
rögzített módon – a  törvényhozást, az egyházkormányzást, 
a bíráskodást egymástól elválasztja. 
 
12.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

törvényhozásában,  kormányzásában  és  bíráskodásában  az 
egyházi  szervek  összetételénél  a  paritás  elve,  vagyis  a 
lelkészi  és  nemlelkészi  elem  azonos  mértékű  befolyása 
érvényesül.  Az  egyházi  élet  minden  területén  a  nők  és  a 
férfiak azonos jogokat élveznek. 
 
13.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagja  az  a 
magyar  állampolgár  és  az  a  Magyarországon  élő  személy, 
aki  keresztségben  részesült,  az  evangélikus  egyháznak  a 
Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja és 
képességei szerint megtartja. 
 
14.§  Az  egyháztagság  rendesen  egyházközségi  tagságban 
valósul  meg.  Az  egyházközség  tagja  az  az  egyháztag,  aki 
annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki, szellemi 
és  anyagi  erejéhez  képest  részt  vesz  és  általában  az 
egyházközség  területén  lakik.  Az  egyházközség  tagjairól 
nyilvántartást vezet. 
 
15.§

3

  Az egyháztagság elhalálozással, illetve az egyházból 

való kilépéssel szűnik meg.  
 
16.§  Minden  egyházközségi  tag,  aki  az  egyházi 
törvényekben  megfogalmazott  feltételeknek  megfelel, 
jogosult a Magyarországi Evangélikus Egyház közéletében 
és kormányzásában részt venni.  Az  egyházjogi hatalom az 
összes  jogosult  egyháztag  közakaratán  alapul.  Az  egyházi 
törvényekben  megfogalmazott  feltételek  fennállása  esetén 
minden  egyházközségi  tag  egyházi  tisztségre  választó  és 
választható. 
 
17.§  Egyházi  tisztségre  az  olyan  feddhetetlen  életű, 
egyházához  hűséges  egyházközségi  tag  választható,  aki  a 
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  jogszabályaiban 
meghatározott  feltételeknek  megfelel.  Az  egyházi 
tisztségviselők felelősséggel tartoznak a rájuk bízott feladat 
elvégzéséért és az anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre 
történt  választás  meghatározott  időtartamra  szól.  Egyházi 
tisztségről  érvényesen  lemondani  csak  írásban  vagy 
törvényben meghatározott más módon lehet.

4

  

 
18.§

5

  Minden  egyházi  tisztségviselő  és  testület  csak  saját 

illetékességi  területén,  a  feladat-  és  hatáskörébe  tartozó 
ügyben  jogosult  hivatalosan  nyilatkozni,  egyéb  ügyekről 

                                                                        

3

Módosította a 2002. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2002. március 5-től. 

4

Az  utolsó  mondatot  módosította  a 2003.  évi  II.  törvény  1.§-a.  Hatályos: 

2003. június 10-től. 

5

Módosította a 2002. évi III. törvény 2.§-a. Hatályos: 2002. március 5-től. 

background image

csak saját nevében nyilváníthat véleményt. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 

background image

2005. ÉVI III. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRÓL ÉS AZ 

EGYHÁZI SZOLGÁLATOT VÉGZŐKRŐL 

 
 

Az egyház elsődleges szolgálata az evangélium hirdetése és 
a szentségek kiszolgáltatása annak érdekében, hogy a Jézus 
Krisztusban  való  megigazító  hitre  eljussunk.  Az 
evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdetése 
az  egyház  missziói  küldetése  és  minden  egyéb 
szolgálatának alapja. 
A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel  minden Krisztusban 
hívő  ember  egyetemes  feladata.  Az  egyház  minden  tagja 
részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki adományának 
mértéke szerint. 
Az  egyház  hivatalos  szolgálatát,  a  nyilvános  tanítást  és  a 
szentségek  kiszolgáltatását  az  egyház  jó  rendje  érdekében 
az  azzal  megbízott  egyházi  munkások  végzik.  Minden 
egyházi szolgálatban álló munkás a feladat- és hatáskörében 
felelős azért, hogy az egyház sajátos küldetését betöltse. 
Mindezek  keretéül  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
zsinata a következő törvényt alkotja: 

 

ELSŐ RÉSZ 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 

 

A törvény hatálya 

 

1.§  (1)  A  törvény  hatálya  kiterjed  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  önálló  képviselettel  rendelkező 
szervezeti 

egységeinél 

(a 

továbbiakban: 

egyházi 

önkormányzat), 

intézményeinél, 

evangélikus 

egyesületeknél  szolgáló  lelkészekre,  nemlelkészi  egyházi 
munkásokra  és  a  szolgálatba  állítót  megillető  jogok 
gyakorlóira. 
(2)  Az  e  törvény  alapján  szolgálati  jogviszonyban  álló 
lelkész,  illetve  nemlelkészi  egyházi  munkás  egyházi 
személy. 

 

Fogalom meghatározások 

 

2.§  E törvény alkalmazásában: 

a)  szolgálatba  állító:  az  az  egyházi  önkormányzat, 
intézmény,  evangélikus  egyesület,  amely  az  egyházi 
szolgálat ellátására szolgálati jogviszonyt létesít, 
b)  szolgálati  jogviszony  evangélikus  lelkész,  illetve 
nemlelkészi  egyházi  munkás  és  szolgálatba  állítója, 
valamint  e  kapcsolat  révén  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  között  az  egyház  törvényeinek 
megfelelően  az  egyházi  szolgálat  ellátására  létrejött 
jogviszony, 
c) a szolgálatba állítót megillető jogok gyakorlói: azok a 
személyek, 

illetve 

testületek, 

akik/amelyek 

Magyarországi  Evangélikus  Egyház  nevében  a 
szolgálatba  állítót  megillető  jogok  törvényben,  illetve 
írásbeli szerződésben meghatározott részét gyakorolják, 
d) szolgálati szerződés: a szolgálatba állító és a lelkész, 
illetve  nemlelkészi  egyházi  munkás  közötti  szerződés, 
amely  tartalmazza  az  egyházi  szolgálat  ellátásának 
legfontosabb  feltételeit  és  elvárásait.  Ahol  jogszabály 
díjlevelet  vagy  híványt  említ,  ott  szolgálati  szerződést 
kell érteni. 

 

MÁSODIK RÉSZ 

A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 

I. fejezet 

A lelkészi szolgálat 

 

3.§  (1)  Az  evangélium  hirdetésére  és  a  szentségek 
kiszolgáltatására  Jézus  Krisztus  külön  szolgálatot  rendelt. 
Az egyház rendjének megfelelően ezt a szolgálatot az arra 
szabályszerűen elhívott lelkész végzi. 
(2) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközökkel 
való  szolgálatuk  –  a  lelkészi  alkalmazás  helyétől  és  az 
egyházigazgatási hatáskörtől függetlenül – azonos. 
(3)  A  lelkészeknek  az  alkalmazási  helyükből  és 
egyházigazgatási  hatáskörükből  adódó  képviseleti  és 
kormányzási  teendőiről  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház külön törvényben rendelkezik. 
 
4.§  (1)  Minden  egyházi  szolgálatban  álló  lelkész  és 
lelkészi  szolgálattal  megbízott  személy  kötelessége  a 
lelkészi szolgálat hűséges végzése, különösen  

a)  Isten  igéjének,  törvényének  és  evangéliumának 
hirdetése,  
b) az egyház építése, 
c) a hívek pásztorolása. 
d) a lelkigondozás szolgálata, 
e) a bűnökből való feloldozás, 
f) a fiatalok és idősek tanítása, 
g) a szeretetszolgálat szervezése, 
h)  önmaga  továbbképzése  egyéni  és  egyházi 
továbbképzés keretében.  

(2)  Az  egyházi  szolgálatban  álló  lelkész  sajátos  joga  és 
kötelessége: 

a) a szentségek kiszolgáltatása, 
b) a házasság egyházi megáldása, 
c) az egyházi temetések végzése. 

 
5.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  férfiakat  és 
nőket  egyaránt  képez,  felavat,  illetve  kiküld  a  lelkészi 
szolgálatra. 
 
6.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkésze 
felelős  egyháza  biblikus  és  hitvallásos  tanításának 
érvényesüléséért. 
 
7.§  (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészétől 
elvárja, hogy  

a)  belső  elhívásból  kötelezze  el  magát  az  egyházi 
szolgálatra,  
b)  lelkészi  hivatásában  feddhetetlenül  éljen  és 
szolgáljon,  
c) családját példaadóan, evangélikus hitben pásztorolja. 

(2)  A  lelkész  köteles  magatartásával,  viselkedésével  és 
külső megjelenésével is hivatalának megfelelni. 
 
8.§  (1)  A  lelkészi  szolgálatban  álló  személy  köteles  a 
lelkipásztori  titkot  megőrizni,  az  egyház  törvényes  rendjét 
megtartani  és  védelmezni.  A  lelkész  lelkiismeretesen  és 
híven  köteles  magát  minden  tevékenységében  lelkészi 
esküjéhez tartani. 
(2)  A  lelkész  az  egyházban  rendszeresített  liturgikus 
öltözetet  istentiszteleteken  és  az  egyéb  liturgikus 
alkalmakon viseli. 
 

background image

9.§ 

1

(1) Az egyház a szolgálat rendjének kialakításával, 

a  pihenésre,  testi  és  lelki  feltöltődésre  való  lehetőségek 
biztosításával, a lelkészcsaládok támogatásával, valamint a 
kritikus helyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez felajánlott 
szolgálatával segíti, hogy a lelkész magánélete összhangban 
legyen hivatásával. 
(2)  A  lelkész  olyan  személlyel  köthet  házasságot,  aki 
magánéletében,  valamint  hivatásában  egyaránt  vállalja  a 
házastársa  evangélikus  egyházi  szolgálatával  járó 
felelősséget. A lelkész házasságkötési szándékát a házasság 
megkötése  előtt  3  hónappal  az  esperesen  keresztül  a 
püspöknek  bejelenti,  és  a  házasságkötéshez  engedélyt  kér. 
A  lelkészi  szolgálatra  készülő  teológiai  hallgató  és  a 
lelkészjelölt is csak a  püspök előzetes engedélyével  köthet 
házasságot.  
(3)  A  lelkész,  valamint  a  lelkészi  szolgálatra  készülő 
teológiai  hallgató  és  a  lelkészjelölt  élettársi  kapcsolatban 
nem élhet.  
(4)  A  püspök  vagy  az  általa  felkért  lelkészi  személy 
feladata,  hogy  legalább  3  évenként  olyan  lelkipásztori 
beszélgetést  folytasson  a  lelkésszel,  amelynek  témája  a 
lelkész  magánélete,  illetve  annak  összefüggései  a  lelkész 
szolgálatával. 
 
10.§  A  lelkész  a  köz  szolgálatában  választott  tisztséget 
betölthet,  ugyanakkor  pártpolitikai  tevékenységet  nem 
folytathat, pártnak tagja nem lehet. 

 

II. fejezet 

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei 

 
11.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  felavatott 
lelkésze az, aki 

a) az előírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és erről 
egyetemi, illetve ezzel egyenértékű oklevelet szerzett, 
b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik, 
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbízást 
és felhatalmazást kapott, 
d)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek 
nyilvántartásában szerepel. 

(2) A lelkészi oklevél feltételként való megjelenése először 
az  1996.  évben  Budapesten  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetemre felvett hallgatóknál lép hatályba. 
(3)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  felavatott 
lelkésze  továbbá  az  is,  akit  az  Evangélikus  Teológiai 
Akadémia levelező teológiai vagy hitoktatói tanfolyamának 
elvégzése  után,  de  2003.  június  10.  előtt  lelkésszé  avattak 
és  gyülekezeti  szolgálatba  kiküldtek.  E  lelkészek  2005. 
december  31-ig  az  illetékes  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottság  előtt  vizsgát  tesznek.  Eredményes  vizsga 
hiányában más lelkészi beosztásba nem választhatók. 
(4) Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyettesi és 
igazgató  lelkészi  tisztségek  betöltéséhez  –  a  törvényben 
rögzített  egyéb  feltételek  mellett  –  az  (1)  bekezdés  a) 
pontjában meghatározott oklevél szükséges. 
 
12.§  (1)  A  lelkésszé  avatás  (ordináció)  feltétele  az 
evangélikus  hittudományi  egyetemi  diploma  megszerzése, 
valamint a lelkészképesítő vizsga letétele. A lelkészjelölt az 
egyetemi  diplomát  az  ötéves  elméleti  képzés  után  letett 
szigorlatokkal  és  a  hatodik  év  gyakorlati  képzése  után  az 
országos  lelkészképesítő  bizottság  előtt  tett  eredményes 
lelkészképesítő  vizsgával  szerezheti  meg.  Ennek  során  a 
bizottság  a  lelkészi  szolgálatra  való  alkalmasságot  is 
megvizsgálja.  Amennyiben  a  bizottság  a  jelöltet  a  lelkészi 
szolgálatra  alkalmasnak  találja,  a  lelkészjelölt  lelkésszé 

                                                                        

1

Módosította a 2017. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2017. március 30-től 

avatható. 
(2)  Az  országos  lelkészképesítő  bizottság  öttagú. 
Társelnökei  hivataluknál  fogva  a  rektor  és  a  lelkészjelölt 
egyházközsége  szerint  illetékes  püspöke,  akadályoztatásuk 
esetén  az  általuk  megbízott  teológiai  tanár  és 
püspökhelyettes.  További  egy  bizottsági  tagot  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem,  2  bizottsági  tagot 
pedig  –  a  megválasztott  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottság tagjai közül – az illetékes egyházkerületi elnökség 
küld.  A  lelkészképesítő  vizsgát  megállott  lelkészjelöltek 
egyetemi diplomát és avatás után lelkészi oklevelet kapnak, 
amelyeket  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
képviselője és a bizottság társelnöke ír alá. 
(3)  Az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  elnöke 
hivatalánál  fogva  a  püspök,  akadályoztatása  esetén 
helyettese.  Az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  5 
tagját,  valamint  3  póttagját  az  illetékes  egyházkerületi 
közgyűlés  választja  6  évre.  A  vizsga  anyagát  és 
követelményrendszerét  az  egyházkerületi  lelkészképesítő 
bizottságok együttes ülése állapítja meg. 
(4)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  vagy  annak 
jogelődjén  a  korábbi  ötéves  képzés  alapján  egyetemi 
végzettséget  szerzők  vagy  más  külföldi  intézményekben 
kiállított 

teológiai 

végzettséget 

igazoló  oklevéllel 

rendelkezők  az  egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottságok 
előtt tesznek vizsgát. 
(5)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  használt 
nemzetiségi  nyelveken  leteendő  lelkészképesítő  vizsgákra 
az 

egyházkerületi 

lelkészképesítő 

bizottságoknál 

jelentkezhetnek a lelkészjelöltek vagy lelkészek. 
 
13.§  A  lelkészjelölt  az  avatás  alkalmával  kapja  meg  a 
lelkészi  címet  és  a  lelkészi  oklevelet.  Ezt  követően 
beosztott lelkészként a kibocsátó egyházkerület püspökének 
rendelkezése szerint áll szolgálatba a parókusi alkalmassági 
vizsgálat megállásáig. 

 

14.§  (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött időt 
követően – amelyből legalább egy év gyülekezeti szolgálat 
–  jelentkezhet  parókusi  alkalmassági  vizsgálatra.  A 
vizsgálatot végző testület tagja: 

a) az illetékes püspök, 
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek), 
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek), 
d)  az  illetékes  egyházközségi  felügyelő(k),  illetőleg 
egyházi  fenntartású  intézményben  végzett  szolgálat 
esetén annak vezetője. 

(2)  A  testület  megvizsgálja,  hogy  a  vizsgálatra  jelentkező 
jelölt szolgálatában hogyan valósulnak meg a hitvallásosság 
szempontjai, 

hogyan 

tudja 

alkalmazni 

az 

egyházkormányzati  és  az  egyházi  ismereteit.  A  vizsgálat 
szempontrendszerét országos szabályrendelet rögzíti. 
(3)  Az  önálló  lelkészi  szolgálatra  alkalmasnak  talált  jelölt 
nevét,  választhatóságát  a  testület  az  egyház  hivatalos 
lapjában  kihirdeti.  Így  a  jelölt  lelkészi  szolgálati  helyre 
választható,  amennyiben  a  törvényben  rögzített  egyéb 
feltételeknek megfelel. 
(4)  Amennyiben  a  testület  az  önálló  lelkészi  szolgálatra 
alkalmatlannak  találja  a  jelöltet,  ezt  a  döntését  vele  – 
indokolással  együtt  –  írásban  közli.  A  jelölt  legközelebb 
további egy év beosztott lelkészi szolgálat után jelentkezhet 
alkalmassági vizsgálatra. A harmadik alkalmatlan minősítés 
után  újabb  vizsgálatnak  helye  nincs,  és  a  jelölt  kizárólag 
beosztott lelkészként szolgálhat tovább. 
 
15.§  (1) A lelkészt a lelkésszé avatás után fel kell venni a 
lelkészi  nyilvántartásba.  A  lelkészi  nyilvántartásban 
szerepel az, 

background image

a)  aki  e  törvény  alapján  létesített  szolgálati 
jogviszonyban áll, 
b)  akinek  a  lelkészi  jogviszonya  megszűnése  óta 
kevesebb, mint 5 év telt el,  
c) aki lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba. 

(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell a lelkészt, ha 

a) a lelkészi jogviszonyának – nem nyugdíjazás miatti – 
megszűnésétől legalább 5 év eltelt, 
b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegéről lemondott, 
c)  írásos  nyilatkozatával  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyházból kilépett,  
d)  jogerős  bírói  ítélet  alapján  lelkészi  jellegétől 
megfosztották. 

(3)  Minden  lelkész  a  szolgálati  helye  szerint  illetékes 
egyházkerület 

megjelölésével 

szerepel 

lelkészi 

nyilvántartásban.  Bármilyen  formában  végzett  lelkészi 
szolgálat tanítási tisztasága és a lelkész erkölcsi magatartása 
fölött  a  lelkész  nyilvántartása  szerint  illetékes  püspök 
gyakorol felügyeletet. 
(4)  A  lelkészi  nyilvántartás  vezetésének  módjáról, 
hozzáférhetőségéről,  a  rendelkezési  állományban  lévők 
jelöléséről  és  egyéb,  részletes  szabályairól  országos 
szabályrendelet rendelkezik. 
 
16.§  Amennyiben  a  lelkész  megszakítás  nélkül  5  éven 
keresztül 

nem 

állt 

egyházi 

alkalmazásban, 

az 

egyházkerületi  lelkészképesítő  bizottság  előtt  tett  vizsga 
szükséges  ahhoz,  hogy  a  lelkészi  nyilvántartásba 
visszakerüljön,  s  beosztott  lelkészként  újra  szolgálatba 
álljon.  Választhatóságát  –  legalább  2  év  elteltével  –  a 
parókusi  alkalmassági  vizsgálat  megállását  követően  nyeri 
vissza. 
 
17.§  Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilép, vagy 
akit  az  egyházi  bíróság  hivatalvesztésre  ítél,  lelkészi 
jellegét  elveszti,  lelkészi  szolgálatot  nem  végezhet, 
liturgikus  öltözetet  nem  viselhet  és  a  lelkészi  címet  nem 
használhatja. 
 
18.§

2

  (1)  Az  a  lelkész,  aki  az  előírt  egyházi  továbbképzés 

törvényben  vagy  országos  szabályrendeletben  rögzített 
követelményeinek – az illetékes püspök 6 hónappal korábbi 
előzetes  felszólítása  ellenére  –  nem  tett  eleget,  beosztott 
lelkészi státuszba kerül, s a szolgálati helye szerint illetékes 
püspök jelöli ki a szolgálatát felügyelő parókus lelkészt. A 
követelmények  nem  teljesítését  a  püspök  állapítja  meg 
megindokolt  határozatával.  A  püspök  határozatával 
szemben a lelkész az egyházi bírósághoz fordulhat. 
(2) 

lelkész 

választhatóságát 

az 

elmulasztott 

továbbképzési  követelmények  teljesítése  után,  valamint  a 
parókusi  alkalmassági  vizsgálat  megállását  követően  nyeri 
vissza.  A  parókusi  alkalmassági  vizsgálatra  leghamarabb  a 
választhatóság  megvonását  kimondó  határozat  jogerőre 
emelkedésétől számított 2 év elteltével kerülhet sor. 
(3) Amennyiben a lelkész a mulasztás miatti 2 év beosztott 
lelkészi idő alatt továbbképzési kötelezettségének nem tesz 
eleget,  az  egyház  törvényes  rendjének  és  békéjének 
megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  32.§  c)  pontja 
szerinti fegyelmi vétséget követ el. 
 
19.§  (1) Külföldi evangélikus egyházban felavatott lelkész 
a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  lelkészi 
szolgálatba  csak  akkor  léphet,  ha  az  egyházkerületi 
lelkészképesítő  bizottság  által  előírt  (különbözeti)  vizsgát 
letette.  Szolgálatba  állításáról  a  leendő  szolgálati  helye 

                                                                        

2

Módosította a 2007. évi V. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. december 20-

tól. 

szerint illetékes püspök dönt. 
(2) 

külföldi 

egyetemen, 

főiskolán 

teológiai 

végbizonyítványt szerzett, fel nem avatott, a Magyarországi 
Evangélikus  Egyházban  lelkészi  szolgálatra  készülő 
személy köteles végbizonyítványát honosíttatni. 
 
20.§  Más  keresztyén  felekezetekben  szerzett  lelkészi 
oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyházban 
lelkészi  alkalmazásba  csak  úgy  léphet,  ha  a  lelkészekre 
vonatkozó  jogszabályokban  rögzített  feltételeken  túl  az 
egyházközsége  szerint  illetékes  püspök  engedélyével  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  tanári  kara  által 
megállapított 

tantárgyakból 

vizsgát 

tett, 

és 

az 

egyházkerületi lelkészképesítő bizottság az alkalmasságáról 
meggyőződött. Az avatásra a lelkészképesítő bizottság tesz 
javaslatot az illetékes püspöknek. 
 
21.§

3

  A  lelkészek  számára  az  egyház  biztosítja  a  parókusi 

alkalmassági  vizsgálaton  való  megfeleléshez  szükséges 
szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4 év 
időtartamra,  valamint  ennek  során  legalább  a  lelkészek 
minimális  rendszeres  havi  illetményének  megfelelő 
juttatást.  Ezen  túlmenően  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház,  az  egyházi  önkormányzatok  és  intézmények 
igényeikhez igazodva létesítenek szolgálati jogviszonyt. 
 
22.§  (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év. 
(2)  A  lelkészi  jelleg  nem  szűnik  meg  a  nyugdíjba 
vonulással. 
(3)

4

A  lelkész  egészségügyi  okból  az  öregségi  nyugdíj 

igénybevételét követően, az (1) bekezdésben meghatározott 
korhatár  előtt  is  kérelmezheti  nyugállományba  helyezését, 
melynek 

megállapításáról 

– 

Püspöki 

Tanács 

véleményének  ismeretében  –  az  alap  vezetője  dönt. 
Lelkésznő az öregségi nyugdíj igénybevételét követően, az 
(1)  bekezdésben  meghatározott  korhatár  előtt  külön  ok 
megjelölése  nélkül  is  kérelmezheti  nyugállományba 
helyezését azzal, hogy annak megállapítása során a Zelenka 
Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap  vezetőjének  nincs 
mérlegelési lehetősége. 
(4)

5

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek  és 

gyülekezeti  munkatársainak  nyugdíj-kiegészítéséről  és  az 
ehhez  kapcsolódó  egyéb  ellátásokról  külön  törvény 
rendelkezik. 

 

III. fejezet 

A lelkészi szolgálat formái 

 

23.§  (1)  Az  önálló  szolgálatot  végző  lelkész  olyan 
szolgálati helyre választott lelkész, amelyben nem áll másik 
lelkész  közvetlen  irányítása  alatt.  Önálló  szolgálatra  csak 
parókusi  alkalmassági  vizsgálatot  érvényesen  megállott 
lelkész választható. Felelős azért, hogy egyháza biblikus és 
hitvallásos  tanítása  érvényesüljön  munkájában  és  a 
szolgálatával  ellátott  területen.  Felelős  azért,  hogy 
szolgálati  helyén  tévtanítások  ne  terjedjenek,  őrködik  a 
rábízottak  egységén.  Egyházközségben  e  felelősségében 
osztoznak  vele  az  egyházközségben  szolgáló  lelkészek, 
valamint az egyházközség tisztségviselői és a presbitérium 
tagjai is. 
(2)  Az  egyházközségben  önálló  szolgálatot  végző  lelkész 
(gyülekezeti,  parókus  lelkész)  felelős  az  igehirdetői  és 
gyülekezeti  lelkészi  munka  szervezéséért,  tartalmáért  és 

                                                                        

3

Módosította a 2007. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

4

Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. 

január 1-től. 

5

Módosította a 2013. évi III. törvény 26. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. 

január 1-től. 

background image

folyamatos végzéséért. 
 
24.§  A másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé választott 
lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításával és 
felelőssége mellett végzi, de személyében felelős a rábízott 
munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért. 
 
25.§  (1)  A  beosztott  lelkész  munkáját  püspöki  kiküldés 
alapján,  valamely  kijelölt  önálló  szolgálatot  végző  lelkész 
irányításával, beosztottként végzi, de személyében felelős a 
rábízott  feladatok  elvégzéséért  és  lelkészi  munkája 
tartalmáért. A beosztott lelkész a parókus lelkész jogait nem 
gyakorolhatja. 
(2)  A  beosztott  lelkészt  a  püspök  küldi  ki  az 
egyházközségbe,  vagy  más  szolgálati  helyre.  A  kiküldés 
történhet határozatlan vagy határozott – legfeljebb 3 éves – 
időtartamra. 
 
26.§  (1)  Helyettes  lelkész  az,  akit  a  tartósan  betöltetlen 
lelkészi  szolgálati  helyre  a  püspök  küld  ki.  A  helyettes 
lelkész a helyettesített lelkész feladatköre és jogköre szerint 
működik. 
(2)  A  helyettes  lelkész  megbízatása  meghatározott, 
legfeljebb  3  éves  időszakra  szól.  Helyettes  lelkészként 
nyugdíjas lelkész is megbízható. 

 

IV. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszony 

 

27.§  (1)  Az  e  törvényben  meghatározottak  szerint 
szolgálatban  álló  lelkészek  –  a  szolgálatba  állító  egyházi 
önkormányzaton, 

intézményen, 

illetve 

egyesületen 

keresztül 

– 

szolgálati 

jogviszonyban 

állnak 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyházzal. 

Szolgálati 

jogviszony  azzal  a  lelkésszel  létesíthető,  aki  a  lelkészi 
nyilvántartásban szerepel. 
(2)  A  szolgálati  idő  számításakor  figyelembe  vett  időbe 
beletartozik  az  e  törvény  alapján  létesített  szolgálati 
jogviszony, különösen  

a) az egyházközségben végzett lelkészi szolgálat, 
b)  más  egyházi  önkormányzatnál  végzett  lelkészi 
szolgálat, 
c)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Országos 
Irodájában  (a  továbbiakban:  országos  iroda),  vagy 
központi beosztásban végzett szolgálat, 
d)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  oktatójaként 
végzett szolgálat, 
e) az evangélikus intézményben végzett lelkészi jellegű 
szolgálat,  
f) az evangélikus egyesületnél végzett lelkészi szolgálat, 
g)  az  egyházi  ösztöndíj,  illetve  hivatalos  külföldi 
kiküldetés, amennyiben a kiküldött erről szerződést köt 
a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, 
h)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyházzal  állandó 
kapcsolatban álló szervezetnél végzett szolgálat, 
i)  a  nem  egyházi  állományban  végzett,  de  egyházilag 
elismert  szolgálat  (így  különösen  a  börtönlelkészi, 
tábori lelkészi, kórházlelkészi szolgálat). 

(3)  A  szolgálati  idő  számításakor  szintén  figyelembe  kell 
venni: 

a) 

az 

országos 

szabályrendeletben 

szolgálati 

jogviszonynak elismert egyházi tevékenységet, 
b)  az  eddig  felsoroltaktól  eltérő  beosztású  lelkészi 
szolgálatot,  amelyet  a  püspöki  tanács  szolgálati 
jogviszonyként elismert. 

(4)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek  a 
Magyarországi  Református  Egyházban,  valamint  külföldi 
evangélikus,  illetve  református  egyházban  végzett  korábbi 

lelkészi szolgálatának ideje szolgálati időnek számít. 
(5)  Az  e  törvény  hatályba  lépése  előtt  végzett  szolgálatok 
tekintetében  az  országos  iroda  állapítja  meg  a  lelkészi 
nyilvántartásban  szereplő  lelkészek  szolgálati  idejét  a 
korábban  hatályos  szabályok  szerint  (beleértve  a  korábbi 
segédlelkészi  szolgálatot  is),  vitás  esetben  a  lelkészi 
munkaközösségek  országos  szövetsége,  valamint  az 
illetékes püspök véleményének figyelembe vételével. 
 
28.§ 

6

 

 

V. fejezet 

Rendelkezési állomány 

 

29.§  (1)  Az  a  lelkész,  aki  nem  áll  szolgálati 
jogviszonyban, rendelkezési állományba kerül. 
(2)  A  rendelkezési  állományban  lévő  lelkész  az  utolsó 
szolgálati  helye  szerint  illetékes  püspök,  ennek  hiányában 
az egyházközsége szerint illetékes püspök felügyelete alatt 
áll. 
(3)  A  rendelkezési  állományban  lévő  lelkészt  a  leendő 
szolgálati  hely  szerint  illetékes  püspök  a  felügyeletet 
gyakorló püspök egyetértésével küldheti ki szolgálatba. 
(4) A rendelkezési állományban lévő lelkész díjazásra csak 
a  püspöki  kiküldés  alapján  jogosult,  azt  megelőzően 
javadalmazásban nem részesül. 
(5)  A  rendelkezési  állományban  álló  lelkész  írásban 
bejelentheti  az  illetékes  püspöknél  a  rendelkezési 
állományból való kilépését, ez – erre irányuló külön írásos 
nyilatkozat hiányában – nem jelenti a lelkészi jellegről való 
lemondást. A bejelentés visszavonható. Sem a kilépés, sem 
annak visszavonása nem befolyásolja a 15.§ (2) bekezdés a) 
pontjában meghatározott 5 éves időtartam számítását. 

 

VI. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos vitás 

kérdések rendezése 

 

A lelkészi becsületszék 

 

30.§  (1)  Az  egyházi  alkalmazásban  levő  lelkész 
szolgálatával  kapcsolatban  felmerült,  illetve  beérkezett 
panasz 

elbírálására 

– 

amennyiben 

az 

illetékes 

egyházkerületben  működik  –  a  lelkészi  becsületszék  (a 
továbbiakban: becsületszék) jogosult, ha az nem tartozik az 
egyházi bíróság hatáskörébe. 
(2)  A  becsületszék  illetékessége  az  adott  egyházkerület 
lelkészi  névjegyzékében  szereplő  lelkészek  szolgálatával 
kapcsolatos kérdésekre terjed ki.  
 
31.§  (1)  Becsületszék  létrehozásáról  az  egyházkerületi 
közgyűlés 

dönthet, 

ebben 

az 

esetben 

biztosítja 

működésének anyagi és egyéb feltételeit. 
(2)  A  becsületszékbe  az  egyházmegyei  lelkészi 
munkaközösségek  delegálnak  1-1  tagot  az  általános 
tisztújítás  ciklusának  megfelelő  időre.  A  becsületszék 
elnökét  és  alelnökét  a  tagok  maguk  közül  választják.  Az 
elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti. 
 
32.§  (1)  Eljárást  kezdeményezhet  a  becsületében 
megsértett  lelkész  is.  A  becsületszék  eljárásának 
megindításáról  az  elnök  dönt.  A  becsületszék  legalább 
háromtagú  becsületszéki  tanácsban  (a  továbbiakban: 
tanácsban)  jár  el.  A  tanács  tagjait  a  becsületszék  elnöke 
jelöli ki. Az ügyben érintett tag a panasz elbírálásában nem 

                                                                        

6

Hatályon  kívül  helyezte  a  2013.  évi  III.  törvény  26.  §  (3)  bekezdése. 

Hatálytalan: 2014. január 1-től. 

background image

vehet részt. 
(2)  Ha  erről  a  becsületszék  eltérően  nem  dönt,  a  tanács 
maga  határozza  meg  a  panasz  kivizsgálásának  módját  és 
ütemezését.  A  tanács  a  vizsgálatról  jegyzőkönyvet 
készíthet. 
(3) A tanács a kivizsgálás során egyebek mellett jogosult: 

a) meghallgatni az érintetteket, 
b) a panasszal kapcsolatos iratokba betekinteni, azokról 
másolatot készíteni, 
c) felvilágosítást kérni,  
d) szemlét tartani, 
e) az érintetteket békítő tanácskozás meghívni,  
f)  megbeszéléseire  az illetékes püspököt,  esperest  vagy 
más személyt tanácskozási joggal meghívni. 

(4) A tanács a panasz kivizsgálásának befejezése után 

a)  tájékoztathatja  a  panasz  előterjesztőjét  a  panasz 
kivizsgálásáról,  s  arról,  ha  a  panaszt  nem  találta 
indokoltnak, 
b)  megállapíthatja  a  lelkészi  szolgálattal  kapcsolatos 
panasz indokoltságát, 
c)  felhívhatja  a  lelkészt  a  Szentírásnak,  a  hitvallási 
iratoknak,  a  jogi  és  erkölcsi  előírásoknak  megfelelő 
magatartás  tanúsítására,  és  az  ezekkel  ellentétes 
magatartás  abbahagyására,  valamint  az  attól  való 
tartózkodásra, 
d)  javaslatot  tehet  az  illetékes  püspöknek,  esperesnek, 
igazgató  lelkésznek,  valamint  más  személynek  vagy 
testületnek valamilyen intézkedés megtételére, 
e)  erkölcsi  állásfoglalást,  közleményt  adhat  ki,  amit  az 
egyház 

hivatalos 

lapjában 

vagy 

hetilapjában 

megjelentethet, 
f) életviteli vagy egyéb tanácsot adhat,  
g) egyéb döntést hozhat. 

(5)  A  tanács  a  vizsgálat  lezárásáról  és  döntéséről  a 
panasztevőt,  a  többi  érintettet,  a  becsületszék  elnökét  és  a 
püspököt 

tájékoztatja. 

Írásban 

érkezett 

panasz 

kivizsgálásának  eredményéről  a  tájékoztatást  írásban  kell 
megadni. 
 
33.§  A  püspökkel  kapcsolatos  becsületszéki  eljárást  az 
egyházkerületi  becsületszékek  elnökeiből  álló  tanács 
folytatja  le,  melyet  az  illetékes  becsületszék  elnöke  vezet. 
Amennyiben  nincs  az  egyházkerületben  megválasztva 
becsületszék, az illetékes elnök a szomszédos egyházkerület 
egyházmegyei  lelkészi  munkaközösségeinek  elnökei  közül 
kér fel tanácstagot. 

 

Lelkészek házasságának felbontása 

 

33/A.§

7

 

(1)  A  lelkész  –  házassági  kapcsolatának 

megromlása  esetén  –  a  házasság  felbontására  irányuló 
kereset  előterjesztését  megelőzően  tájékoztatja  a  szolgálati 
területe  szerint  illetékes  esperest  és  püspököt  az  ő  vagy 
házastársa válási szándékáról.  
(2)  A  lelkész  a  házasság  felbontására  irányuló  keresetlevél 
kézhezvételét  követően  legkésőbb  8  napon  belül 
egyidejűleg  írásban  értesíti  erről  a  szolgálatba  állítót,  az 
esperest és a püspököt. 
(3) A (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvétele 
után  a  püspök  azonnali  hatállyal  felállít  egy  bizottságot, 
melynek  segítségével  15  napon  belül  megvizsgálja  a 
történteket. Meghallgatják a  lelkészt és a szolgálatba állító 
képviselőit, 

valamint 

meghallgathatják 

lelkész 

házastársát.  Ha  egyházi  önkormányzat  a  szolgálatba  állító, 
akkor ebben az ügyben a presbitérium vagy a presbitérium 
legalább  3  tagja,  ha  intézmény,  akkor  az  igazgatótanács 

                                                                        

7

Beiktatta a 2017. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2017. március 31-től. 

vagy az igazgatótanács legalább 3 tagja a szolgálatba állító 
képviselője. 
(4)  A  vizsgálat  lefolytatása  után  a  püspök  dönt  a  lelkész 
további szolgálatáról:  
a) a lelkész szolgálatát változatlanul hagyja,  
b) a lelkész szolgálatát legfeljebb 90 napra felfüggeszti, 
c) fegyelmi eljárást kezdeményez a lelkész ellen, 
d) egyéb intézkedést hoz. 
(5) A püspök a (4) bekezdés a-d) pontjaiban meghatározott, 
egymásnak  nem  ellentmondó  döntéseket  együttesen  is 
meghozhatja.  Döntését  írásban  közli  az  érintettekkel.  A 
szolgálati  jogviszony  felfüggesztése  esetén  az  esperes 
bevonásával  intézkedik  a  helyettesítésről  és  a  jövedelem 
megosztásáról. 
(6)  A  püspök  figyelemmel  kíséri  a  válás  folyamatát  a 
bontóper  lezárulásáig.  A  püspök  a  (4)  bekezdésben 
meghatározott intézkedéseket a bontóper ideje alatt később 
is tehet. 
(7)  Amennyiben  a  per  a  házasság  jogerős  felbontásával 
zárul,  a  lelkész  a  jogerős  ítélet  kézhezvételét  követően 
legkésőbb 8 napon belül egyidejűleg írásban értesíti erről a 
szolgálatba  állítót,  az  esperest  és  a  püspököt.  A  püspök  a 
bejelentés  kézhezvétele  után  –  szükség  esetén  a  (3) 
bekezdésben  meghatározott  bizottság  bevonásával  –  15 
napon  belül  dönt  a  lelkész  szolgálati  jogviszonyáról.  A 
püspök  a  szolgálati  jogviszonyt  változatlanul  hagyja  vagy 
megszünteti. Döntését írásban közli az érintettekkel. 
(8) A lelkész házasságának felbontása után választhatósága 
3 évig a püspöki tanács egyetértési jogához kötött.  
(9)  A  házasság  jogerős  bírósági  felbontásával  a  lelkész 
minden 

– 

az 

egyházközségnél 

magasabb 

egyházkormányzati  szinten  viselt  –  tisztsége,  valamint 
zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága 
megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a házasság 
felbontása után 3 évig nem választható. 

 

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták 

 

34.§  A  lelkészi  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatos 
jogvita  eldöntésére  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
bírósága jogosult. 

 

HARMADIK RÉSZ 

LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ 

EGYHÁZKÖZSÉGBEN 

 

VII. fejezet 

Az egyházközség lelkészei 

 

35.§  (1)  Az  egyházi  szolgálat  ellátása  érdekében  minden 
egyházközség  az  egyházközségi  tagok  számától  és  az 
ellátandó feladatoktól függően egy vagy több lelkészi állást 
tart fent. 
(2) Az egyházközség lelkésze:  

a) a gyülekezeti lelkész,  
b) a gyülekezeti másodlelkész,  
c) a beosztott lelkész,  
d) a helyettes lelkész. 

 
36.§  Az egyházközség lelkésze köteles: 

a)  gondoskodni  az  istentiszteleti  és  egyéb  gyülekezeti 
alkalmak ellátásáról, 
b) ellátni a kazuális szolgálatokat, valamint a megelőző 
és követő beszélgetéseket és látogatásokat, 
c) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt, az 
ifjúsági munkát,  
d) szervezni a szeretetszolgálatot, 
e) ellátni a gyülekezet lelkigondozói feladatait,  

background image

f) végezni a lelkészi hivatali munkát, 
g)  vállalni  és  megszervezni  az  egyházmegyei, 
egyházkerületi  és  országos  egyházi  élet  alkalmain  és 
feladataiban való részvételt, 
h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdekében 
szükséges további teendőket. 

 

VIII. fejezet 

Az egyházközség lelkészeinek szolgálatba állítása 

 

37.§  (1)  Gyülekezeti  lelkész  szolgálatba  állításának  az 
egyházközségi 

lelkészi 

állás 

szervezésekor 

vagy 

megüresedésekor van helye. 
(2) Gyülekezeti lelkész az a lelkész  lehet, akinek érvényes 
lelkészi  oklevele  van,  és  az  e  törvényben  szabályozott 
parókusi  alkalmassági  vizsgálaton  megfelelt,  illetve  ezzel 
egyenértékű vizsgát tett. 
(3)  A  gyülekezeti  lelkész  szolgálatba  állítása  az 
egyházközségi  közgyűlés  által  meghívás  vagy  pályázat 
alapján,  –  külön  törvény  rendelkezéseinek  megfelelően  – 
választás útján történik. 
 
38.§  A  gyülekezeti  másodlelkészi  állás  megszervezésére, 
valamint a másodlelkész alkalmazására és nyugdíjazására a 
gyülekezeti 

lelkészre 

vonatkozó 

szabályokat 

kell 

alkalmazni. 
 
39.§  (1)  A  lelkész  szolgálati  jogviszonya  határozott  vagy 
határozatlan  időre  létesíthető.  A  határozott  időre  létesített 
szolgálati  jogviszony  legfeljebb  3  évre  szólhat,  ennek 
lejártakor csak határozatlan időre újítható meg. 
(2)  A  szolgálati  jogviszony  kezdő  időpontját  a 
lelkészválasztáskor  kell  meghatározni,  ennek  hiányában  a 
szolgálati  jogviszony  a  hivatalátvétel  időpontjától 
számítandó. 
 
40.§  (1)  Az  egyházközség  megválasztott  lelkészeinek 
beiktatása  istentiszteleten  történik,  melyet  egyházközségi 
közgyűlés követ. 
(2) A gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt az 
esperes,  rendkívüli  esetben  az  esperes  által  megbízott 
lelkész iktatja be. 
(3)  A  beosztott  lelkész  beiktatását  a  szolgálatát  felügyelő 
lelkész végzi. 
(4) Az iktatásnak a szolgálati jogviszony kezdő időpontjától 
számított 3 hónapon belül kell megtörténnie. 
 
41.§  (1) A tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre  – 
az  egyházközség  presbitériumának  egyetértésével  –  az 
illetékes  püspök  küld  ki  helyettes  lelkészt  vagy  beosztott 
lelkészt. 
(2) Helyettes lelkész küldésének van helye különösen: 

a) 

ha a gyülekezeti lelkészi állás megüresedett, 

b) 

ha a lelkész beteg, teológiai tanulmányai céljából 

szabadságot  vesz  ki,  vagy  egyéb  okból  tartósan  nem 
tudja  ellátni  feladatát  és  az  egyházmegye  nem  tudja 
megoldani rendszeres helyettesítését, 
c) 

ha  a  gyülekezeti  lelkész  fegyelmi  felfüggesztés 

alatt áll. 

(3)  A  szolgálat  ellátásával  a  püspök  beosztott  lelkészt  is 
megbízhat,  egyidejűleg  megnevezi  a  beosztott  lelkész 
munkáját  felügyelő  helyettes  lelkészt,  és  gondoskodik  a 
szolgálati  teendők  és  a  javadalom  megosztásáról.  A 
beosztott lelkész kiküldése szólhat határozatlan időre is. 
 
42.§  A  püspöki kiküldéssel  létrejött szolgálati  jogviszony 
alapja  az  egyházközség  –  szükség  esetén  a  presbitérium 
által  módosított  –  díjlevele  és  a  püspök  kiküldő 

rendelkezése együttesen. A szolgálati jogviszony kezdete a 
kiküldő rendelkezésben megjelölt időpont. 
 

A díjlevél 

 

43.§  (1)  Az  egyházközség  gyülekezeti  lelkésze  és 
másodlelkésze  az  egyházközséggel  megkötött  szolgálati 
szerződés  (díjlevél,  hívány)  alapján  kerül  szolgálati 
jogviszonyba. 
(2)  A  díjlevelet  az  egyházközség  részéről  a  közgyűlés 
fogadja el. 
(3)  Az  egyházközség  lelkészeinek  díjlevelét  az 
egyházmegyei  és  az  egyházkerületi  elnökségnek  kell 
jóváhagynia.  Amennyiben  az  egyházmegyei  vagy 
egyházkerületi  elnökség  a  díjlevelet  nem  hagyja  jóvá,  azt 
14  napon  belül  észrevételeivel  visszajuttatja.  Az 
egyházközség  közgyűlése  újabb  14  napon  belül  köteles  az 
abban  javasolt  módosításokat  megvizsgálni,  s  a  díjlevelet 
ismételten  felterjeszteni  jóváhagyásra.  Amennyiben  a 
közgyűlés  a  felsőbb  szintű  elnökségek  észrevételeit 
figyelmen  kívül  hagyva  fogadja  el  a  díjlevelet,  az 
elnökségek  írásban  rögzíthetik  ellenvetésüket,  ekkor  a 
díjlevél aláírásuk nélkül válik véglegessé.  
(4) A díjlevélben rögzíteni kell: 

a)  az  ellátandó  lelkészi  szolgálat  fő  területeit  és 
jellegzetességeit, 
b)  szolgálati  lakás,  és  a  szolgálati  lakással  kapcsolatos 
fűtés, közüzemi díjak biztosítását vagy az ezekhez való 
egyházközségi hozzájárulás összegét, 
c)

8

a  lelkészi  szolgálatért  juttatott  rendszeres  havi 

díjazást, 
d)  a  lelkészi  hivatal  helyiségének,  berendezésének, 
fűtésének, világításának, takarításának biztosítását, 
e)  a  szolgálati  lakás  épületének  külső  és  belső 
karbantartását, vagyonbiztosítását és közterheit, 
f)  a  szolgálati  lakással,  a  szolgálathoz  biztosított 
eszközökkel kapcsolatos kétoldalú vállalásokat, 
g)

9

a  62/A.  §  szerinti  juttatások  formáit,  módját  és 

mértékét. 

(5)

10

A  díjlevélnek  tartalmaznia  kell  az  egyházközség 

nyilatkozatát,  amelyben  kötelezettséget  vállal  a  lelkész 
díjazásának  évenkénti  felülvizsgálatára,  és  legalább  az 
országosan  megállapított  lelkészi  minimumjövedelem 
biztosítására.  
(6)  A  díjlevél  a  kötelező  elemeken  kívül  tartalmazhat  a 
lelkészi  szolgálati  jogviszony  egyéb  elemeire  vonatkozó 
rendelkezést is. 
(7)  A  díjlevelet  a  lelkész  és  az  egyházközségi  közgyűlés 
közös megegyezéssel módosíthatja. A díjlevél módosítására 
–  a  lelkész  illetményének  felülvizsgálatát  kivéve  –  a 
létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 
(8)  A  lelkész  rendszeres  pénzbeli  illetményének 
felülvizsgálatát a presbitérium végzi, díjlevél kizárólag erre 
vonatkozó  módosítását  nem  kell  külön  felterjeszteni  a 
felsőbb szintű elnökségeknek jóváhagyásra. 
(9) A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgálhatja 
lelkészválasztási  eljárás  nélkül  is,  és  annak  módosítására 
javaslatot tehet. 

 

                                                                        

8

Módosította  a  2015.  évi  II.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2016. 

január 1-től. 

9

Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 1. §-a. Hatályos: 2014. november 29-től. 

10

Módosította a 2015. évi II. törvény 9. § (2)  bekezdése. Hatályos: 2016. 

január 1-től. 

background image

IX. fejezet 

A szolgálati jogviszony megszűnése és 

megszüntetése 

 

44.§  (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik: 

a) a lelkész halálával, 
b) a lelkész nyugdíjazása esetén a nyugdíjazást kimondó 
határozatban  megjelölt  napon,  illetve  a  határozat 
jogerőre emelkedése napján, 
c)  az  egyház  törvényes  rendjének  és  békéjének 
megőrzéséről  szóló 2005. évi IX. törvény 34.§ f) és  g) 
pontjában  leírt  fegyelmi  büntetésekről  szóló  ítélet 
jogerőssé válásának napján, 
d) a lelkésznek a lelkészi jellegéről való lemondásával, 
illetve  az  evangélikus  egyházból  való  kilépésével,  az 
erre vonatkozó szándéka bejelentésének napján, 
e) az egyházközség megszűnése, társulása esetén, annak 
jogerőre emelkedésével, 
f) a határozott idő lejártával, 
g)  ha  a  lelkész  egy  évet  meghaladó  időt  tölt 
betegszabadságon, 
h)

11

a  lelkész  házasságának  felbontása  esetén  a 

püspöknek  a  szolgálati  jogviszony  megszüntetéséről 
szól határozatával. 

(2)  Az  egyházkerületi  elnökség  a  korhatár  elérése  előtt  6 
hónappal  írásban  emlékezteti  az  illetékes  egyházközségi 
elnökséget  e  törvényre  hivatkozva  arra,  hogy  az 
egyházközség 

lelkésze 

eléri 

nyugdíjkorhatárt. 

Amennyiben  egyházi  érdekből,  a  nyugdíjkorhatárt  elért 
lelkész  további  szolgálata  szükséges,  a  lelkész  –  az 
egyházközség presbitériuma, a lelkész és a püspök írásbeli 
megállapodása  alapján  –  legfeljebb  2  évig  gyülekezeti 
lelkészként  szolgálhat  tovább.  Ez  idő  alatt  szolgálati 
viszonya továbbra is fennáll. 
(3)  A  lelkész  nyugdíjazásával  minden  olyan  választott 
tisztsége  megszűnik,  amelyet  csak  egyházközségi  lelkész 
láthat el. 
(4) 

Egyházközségek 

társulásakor, 

társulás 

megszüntetésekor  az  egyházközség  közgyűlése  dönthet  a 
szolgálati jogviszony folytatásáról, ilyenkor nem szükséges 
új lelkészválasztási eljárás megindítani. 
 
45.§  (1)  A  37.§  (3)  bekezdése  alapján  létrejött, 
határozatlan 

idejű 

lelkészi 

szolgálati 

jogviszony 

megszüntethető: 

a)  a  lelkész  és  a  szolgálatba  állító  közös 
megegyezésével, 
b) a lelkész vagy a szolgálatba állító felmondásával. 

(2)  A  szolgálati  jogviszony  megszüntetésére  vonatkozó 
nyilatkozatot, illetőleg megállapodást írásba kell foglalni. A 
felmondás  a  másik  féllel  való  írásbeli  közléssel,  a 
megállapodás annak aláírásával válik hatályossá. 
(3)  A  lelkész  szolgálati  jogviszonyának  felmondását  az 
egyházközség  részéről  a  presbitérium,  az  egyházmegyei 
elnökség  által  összehívott  és  vezetett  ülésen  az  összes 
presbiter  több  mint  felének  megegyező  szavazatával 
indítványozhatja  az  egyházközségi  közgyűlésnek.  Az 
egyházmegyei  elnökség  tagjai  által  összehívott  és  vezetett 
közgyűlés  a  jelenlévő  közgyűlési  tagok  több  mint 
kétharmadának  szavazatával  határozhat  a  szolgálati 
jogviszony felmondásáról. 
(4)  A  felmondási  idő  30  nap.  Az  egyházközség 
presbitériuma  és  a  lelkész  ennél  hosszabb  időben  is 
megállapodhatnak,  amely  azonban  a  4  hónapot  nem 
haladhatja meg. 

                                                                        

11

Beiktatta  a  2017.  évi  I.  törvény  3.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

március 31-től 

(5)

12

Az  egyházközség  felmondása  esetén  a  lelkészt 

végkielégítés  illeti  meg,  amit  az  egyházközség  fizet.  A 
végkielégítés mértéke a lelkész háromhavi lelkészi díjazása. 
(6) Az egyházközség, a lelkész súlyos kötelezettségszegése 
esetén  a  lelkészi  szolgálati  jogviszonyt  azonnali  hatályú 
felmondással is megszüntetheti. 
(7) Azonnali hatályú felmondás esetén a lelkész felmondási 
időre és végkielégítésre nem jogosult. 
 
46.§  (1) A 37.§ (3) bekezdése alapján létrejött, határozott 
időre szóló szolgálati jogviszony csak közös megegyezéssel 
vagy  súlyos  kötelezettségszegés  esetén  azonnali  hatályú 
felmondással szüntethető meg. 
(2)

13

Az  (1)  bekezdéstől  eltérően  is  megszüntetheti  az 

egyházközség  az  általa  határozott  időre  létrehozott 
szolgálati  jogviszonyt,  a  lelkész  ez  esetben  azonban 
jogosult a hátralévő időre jutó díjazására. 
 
47.§  (1)  A  püspöki  kiküldéssel  határozatlan  időtartamra 
létrejött  szolgálati  jogviszonyt  az  illetékes  püspök 
áthelyezéssel 

megszüntetheti. 

Az 

egyházközség 

presbitériuma  a  püspöki  kirendeléssel,  határozatlan 
időtartamra  létesített  szolgálati  jogviszony  megszüntetését 
az 

illetékes 

püspöknél 

kezdeményezheti. 

kezdeményezéstől  számított  3  hónap  elteltével  az 
egyházközség  az  így  létrejött  szolgálati  jogviszonyt  is 
felmondhatja  a  felmondásra  vonatkozó  szabályok 
betartásával. 
(2) Beosztott lelkész és helyettes lelkész esetén a határozott 
időtartamra  püspöki  kiküldéssel  létrejött  szolgálati 
jogviszony az időtartam letelte előtt csak a kiküldő püspök, 
a  lelkész  és  az  egyházközség  presbitériumának 
egyetértésével szüntethető meg. Ebben az esetben a lelkész 
kizárólag 30 nap felmondási időre jogosult. 
(3)  Az  (1)  bekezdéstől  eltérően  a  beosztott  lelkész  és 
helyettes  lelkész  jogviszonyát  az  egyházközség  a  lelkész 
súlyos  kötelezettségszegése  esetén  azonnali  hatállyal 
felmondhatja. 
 
48.§  (1)  Ha  a  szolgálati  jogviszony  az  egyházközség 
kezdeményezésére  szűnt  meg,  a  lelkész  a  döntéssel 
szemben  15  napon  belül  bírósághoz  fordulhat.  E  határidő 
elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs. 
(2) A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetén 
a  lelkészt  kérelmére  az  eredeti  jogviszony  keretében  kell 
továbbfoglalkoztatni.  Ha  a  lelkész  kérésére  vagy  az 
egyházközség  magatartása  miatt  a  bíróság  mellőzi  az 
eredeti  jogviszonyba  való  visszahelyezést,  a  bíróság  az 
egyházközséget  a  lelkész  legfeljebb  6  havi  illetményének 
megfizetésére kötelezheti. 

 

A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén követendő 

eljárás 

 

49.§  (1)  A  gyülekezeti  lelkészi  állás  megüresedését  az 
egyházközség  felügyelője  köteles  azonnal  jelenteni  az 
esperesnek,  aki  értesíti  a  püspököt  és  az  egyházi 
nyugdíjszervet. 
(2) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségekben 
a  lelkészi  állás  megüresedésekor  az  esperes  vagy  az 
egyházmegyének az esperes által megbízott lelkésze: 

a)  gondoskodik  a  helyettes  lelkész  kirendeléséig  az 
egyházi munka zavartalan folytatásáról, 
b)  átveszi  leltár  szerint  az  egyházközség  ingóságait, 
amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondoskodik 

                                                                        

12

Módosította a 2015. évi II. törvény 10. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től.

 

13

Módosította a 2015. évi II. törvény 11. §-a. Hatályos: 2016. január 1-től. 

background image

azok megőrzéséről, 
c)  megállapítja  az  egyházközség  követeléseit  és 
kintlevőségeit, 
d)  meggyőződik  a  pénztárkönyv  naprakész  vezetéséről 
és a pénzeszközök meglétéről, 
e)  megállapítja  az  elmaradt  vagy  előre  felvett 
javadalmakat,  
f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt. 

(3) Az egy lelkészi állással rendelkező egyházközségben az 
üresedés 

idején 

az 

esperes, 

illetve 

megbízottja 

meghatalmazása  nélkül  senki  hivatalos  lelkészi  szolgálatot 
nem végezhet, gyűlést nem hívhat össze, összejövetelt nem 
tarthat.  
(4)  A  lelkészi  állás  megüresedésével  kapcsolatos 
eljárásokról jegyzőkönyv készül. 
 
50.§  (1)  Az  üresedésben  levő  gyülekezeti  lelkészi  állás 
fenntartott lelkészi állásnak tekintendő. A lelkész javadalma 
az 

üresedés 

idejére 

helyettesítésre, 

illetve 

lelkészalkalmazásra használhatók fel. 
(2)  A  megüresedéstől  számított  2  év  elteltével  az 
egyházmegyei  elnökség  felülvizsgálja,  hogy  a  gyülekezeti 
lelkészi állás fenntartható-e önálló szolgálati helyként 

 

X. fejezet 

A lelkészi szolgálati jogviszony szabályai 

 

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlói 

 

51.§  (1)  Az  egyházközség  lelkészeinek  szolgálati 
jogviszonyával kapcsolatban a szolgálatba állítót megillető 
jogok  és  kötelességek  törvényben  meghatározott  részét  az 
illetékes 

egyházkerület 

elnökségének 

tagjai, 

az 

egyházmegye 

elnökségének 

tagjai, 

valamint 

az 

egyházközség testületei és tisztségviselői gyakorolják. 
(2) Az egyházkerületi elnökség: 

a) jóváhagyja a díjlevelet, 
b)

14

tagot delegál a lelkészjelölő bizottságba. 

(3) A püspök: 

a)  egyetértési  jogot  gyakorol  a  lelkész  rendkívüli 
szabadságának kiadásakor, 
b) kiadja a választhatósági igazolást, 
c)

15

intézkedik 

és 

dönt 

lelkész 

szolgálati 

jogviszonyával 

kapcsolatban 

33/A. 

§-ban 

meghatározott esetekben,  
d) 

helyettes 

és 

beosztott 

lelkészt 

küld 

az 

egyházközségbe, 
e)  közreműködik  a  nyugdíjkorhatárt  elért  lelkész 
további 

szolgálatáról 

szóló 

megállapodás 

megkötésében. 

(4) Az egyházmegyei elnökség: 

a) jóváhagyja a díjlevelet, 
b)

16

tagot  delegál  a  lelkészjelölő  bizottságba,  és  a 

lelkészválasztás  során  ellátja  a  törvény  által  ráruházott 
egyéb feladatait, 
c)  közreműködik  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség 
által történő felmondásra irányuló eljárásban. 

(5) Az esperes: 

a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél, 
b)  meghatározza  a  szabadságolás  miatti  helyettesítési 
rendet az egyházmegyében.  

(6) Az egyházközség közgyűlése: 

                                                                        

14

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

15

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

16

A b) pontot módosította és a c) pontot beiktatta a 2018. évi VI. törvény 1. 

§ (3) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től. 

a) lelkészi állásokat szervez, 
b)

17

 

c)  megválasztja  a  gyülekezeti  lelkészt,  valamint  a 
gyülekezeti másodlelkészt,  
d)  dönt  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség  részéről 
történő felmondásáról, 
e) meghallgatja és megvitatja a lelkészi jelentést. 

(7)

18

A  (6)  bekezdés  e)  pontjában  meghatározott  jog 

gyakorlását a közgyűlés átruházhatja a képviselő-testületre. 
(8) Az egyházközség presbitériuma: 

a)

19

elfogadja  a  lelkészi  díjlevelet,  tagot  delegál  a 

lelkészjelölő 

bizottságba, 

jelölt(ek)et 

állít 

megüresedett vagy új lelkész állásra, 
b)  évente  felülvizsgálja  a  lelkész  havi  rendszeres 
járandóságát, 
c)  megköti  a  nyugdíjkorhatárt  elért  lelkész  további 
szolgálatáról szóló megállapodást, 
d) meghatározza a helyettes lelkész javadalmát, 
e) engedélyezi a lelkész rendkívüli szabadságát,  
f) tanulmányi szerződést köt a lelkésszel, 
g) engedélyezi a további szolgálati jogviszony, valamint 
munkavégzésre irányuló egyébjogviszony létesítését, 
h)  kezdeményezi  a  szolgálati  jogviszony  egyházközség 
részéről történő felmondását. 

(9) Az egyházközség felügyelője: 

a)

20

 

b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában. 

(10) Az igazgató lelkész: 

a) meghatározza az egyházközségben szolgáló lelkészek 
munkarendjét,  
b) közreműködik a lelkészi szabadság kiadásában. 

 
52.§ 

21

A  lelkészi  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatban 

tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül 
eső  körben  a  lelkész,  a  lelkész  nyilvántartása  szerint 
illetékes  püspök,  továbbá  a  lelkész  kérése  alapján  az 
egyházközség  felügyelője  adhat.  Állami  szervek,  illetve 
bíróságok  jogszerű  megkeresése  alapján  a  lelkészi 
szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos tájékoztatást kizárólag 
az illetékes püspök adhat. Lelkészi jövedelemigazolást  –  a 
Zelenka  Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alap  nyilvántartása 
alapján – csak az országos iroda állíthat ki. 
 

A munkaidő és a munkarend 

 

53.§  (1)  A  lelkészi  szolgálat  megszakítás  nélküli 
munkarenddel  és  kötetlen  munkaidővel  jár  együtt.  A 
kötetlen  munkaidőnek  megfelel,  ha  az  előre  ütemezhető 
feladatait  a  lelkész  saját  maga  ütemezi,  osztja  be, 
figyelemmel  az  egyházi  szempontokra  és  előírásokra. 
Munkájáról  tételes  szolgálati  naplót  vezet.  A  lelkészi 
hivatal  rendjéről  szóló  egyházközségi  szabályrendelet 
meghatározhat hivatali időt is. 
(2)  Többlelkészes  egyházközségben  a  lelkészek  szolgálati 
tevékenységének  beosztását  az  igazgató  lelkész  készíti  el, 
és gondoskodik annak megtartásáról. 
(3)  A  lelkészi  szolgálatot  úgy  kell  megszervezni,  hogy  a 
lelkész(ek)  számára  hetente  egy  pihenőnap  biztosított 
legyen. 

                                                                        

17

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. 

május 25-től. 

18

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

19

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

20

Hatályon kívül helyezte a 2018. évi VI. törvény 7. §-a. Hatályos: 2018. 

május 25-től. 

21

Módosította  a  2017.  évi  I.  törvény  3.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

március 31-től. 

background image

(4)  Az  egyházközség  érdekében  tett,  illetve  a  vállalt 
egyházi  tisztségekkel  összefüggésben  végzett  tevékenység 
(munkavégzés,  utazás  stb.)  a  lelkészi  szolgálat  része,  nem 
számolható a lelkész szabadságának terhére. 
(5)  A  lelkész  köteles  a  presbitériumnak  bejelenteni  a  (4) 
bekezdésen  kívül  eső,  egyéb  egyházi  tevékenységét, 
elfoglaltságát.  Az  egyházközség  presbitériuma  erre 
vonatkozóan korlátot határozhat meg, ami nem lehet évente 
21 napnál kevesebb. 

 

Rendes szabadság 

 

54.§  (1) A lelkészt – ha törvény eltérően nem rendelkezik 
– évente 30 naptári nap fizetett rendes szabadság illeti meg. 
Az  éves  szabadságot  szeptember  1-től  következő  év 
szeptember  1-ig  kell  kiadni.  A  ki  nem  vett  szabadság  a 
következő periódusra nem átvihető, pénzre nem váltható. 
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában 
nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész  szülőt  a  16  évesnél 
fiatalabb  gyermekek  után  gyermekenként  2  nap  –  de 
összesen legfeljebb 8 nap – pótszabadság illeti meg. 
(3)  A  szabadság  kiadásának  időpontját  a  lelkész  kérése 
alapján  a  felügyelő  az  igazgató  lelkésszel,  illetve  – 
amennyiben  az  egyházközségben  nincs  igazgató  lelkész  – 
az esperessel egyeztetve határozza meg. 

 

Betegszabadság 

 

55.§  (1) 

lelkészt 

betegsége 

idejére 

fizetett 

betegszabadság illeti meg. 
(2)  A  betegség  első  hónapjában  a  lelkész  korábbi  havi 
illetményét  kapja,  azt  követően  annak  75  százalékát. 
Ugyanez  illeti  meg  a  gyermek  12.  életéve  betöltéséig  a 
gyermek  betegsége  esetén  az  otthoni  ápolás  idejére  a 
gyermek  gondozásában  nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész 
szülőt. 
(3)  Egy  év  betegszabadságban  eltöltött  idő  után  a  lelkész 
szolgálati 

jogviszonya 

az 

adott 

egyházközségben 

megszűnik,  a  lelkészi  állás  megüresedik.  Ezt  követően  – 
amennyiben  közben  a  lelkész  nem  létesít  szolgálati 
jogviszonyt,  vagy  munkavégzésre  irányuló  egyéb 
jogviszonyt,  és  nem  részesül  állami  társadalombiztosítási 
juttatásban – az országos egyház költségvetéséből továbbra 
is jogosult 6 hónapig a korábbi illetménye 75 százalékára. 

 

Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság 

 

56.§  (1)

22

A  lelkészt  a  gyermek  2  éves  koráig  szülési 

szabadság  illeti  meg.  A  szülési  szabadság  alatt  választása 
szerint  vagy  az  állam  által  nyújtott  ellátást  (gyes),  vagy  az 
egyház által  nyújtott, külön törvény szerinti gyermekáldási 
ellátást veheti igénybe.  
(2) A szülők nyilatkozata alapján a gyermek gondozásában 
nagyobb  szerepet  vállaló  lelkész  szülőt  fizetés  nélküli 
szabadság illeti meg: 

a)  a  gyermek  3.  életéve  betöltéséig  a  gyermek 
gondozása céljából; 
b)  a  gyermek  14.  életéve  betöltéséig,  ha  a  lelkész  a 
gyermek 

gondozása 

céljából 

gyermekgondozási 

segélyben részesül. 

 

Tartós szabadság 

 

57.§  (1)  A  szolgálatba  állító  –  az  illetékes  püspök 
véleményének kikérése mellett – általa méltányosnak tartott 

                                                                        

22

Módosította a 2007. évi II. törvény 2.§-a, és a 2013. évi III. törvény 26. § 

(4) bekezdése, majd a 2015. évi II. törvény 12. §-a. Hatályos: 2016. január 
1-től. 

esetben  (elsősorban  egészségügyi,  tanulmányi,  családi 
okok,  társadalmi  tisztség  betöltése  miatt,  illetve  egyéb 
méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat  a  lelkésznek. 
A  tartós  szabadság  alatt  a  lelkész  fizetésre  általában  nem 
jogosult. 
(2)  A  tartós  szabadság  kiadásának  feltételeit  írásbeli 
megállapodásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell 
különösen 

a)  a  tartós  szabadság  kezdő  és  záró  időpontját  (vagy 
azon feltételeket, amelyek esetén ezek beállnak), 
b) a szolgálati lakás, valamint a szolgálathoz biztosított 
egyéb 

eszközök 

használatára 

vonatkozó 

rendelkezéseket,  
c) a javadalommal kapcsolatos megállapodást. 

 

A szolgálati jogviszony ellátásának akadályoztatása 

 

58.§  Ha  a  lelkész  szülői  hivatása  miatt  lelkészi 
kötelességeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor 
a  szolgálatba  állítóval  munkájára  nézve  határozott  időre 
szóló  külön  megegyezést  köt,  amit  az  esperesen  keresztül 
bejelent az illetékes püspöknek. 
 
59.§  (1)  A  lelkész,  mint  aki  élethivatásként  kötelezte  el 
magát  az  egyházi  szolgálatra,  olyan  egyéb  elfoglaltságot 
nem  vállalhat,  amely  veszélyezteti  lelkészi  szolgálatának 
ellátását, illetve hivatalához méltatlan. 
(2)  A  lelkész  a  fennálló  szolgálati  jogviszonya  mellett 
további  szolgálati  jogviszonyt,  munkavégzésre  irányuló 
egyéb  jogviszonyt  vagy  más,  tartós  időbeli  lekötöttséggel 
járó elfoglaltságot,  így  különösen: tanulmányok folytatása, 
társadalmi  tisztségek  betöltése,  –  a  püspöki  kiküldésen 
alapuló  helyettes  lelkészi  megbízás  kivételével  –  csak  a 
szolgálatba  állító  (egyházközség  esetén  a  presbitérium) 
előzetes engedélye alapján létesíthet. 
(3)  Országgyűlési  és  önkormányzati  képviselőségre, 
valamint  polgármesteri  tisztségre  való  megválasztását  a 
lelkész  bejelenti  az  egyházmegyei  elnökségen  keresztül  az 
egyházkerületi  elnökségnek.  A  tisztség  betöltésével 
kapcsolatos  döntést  meghozó  presbiteri  ülést  az 
egyházmegyei elnökség hívja össze és vezeti. 
(4) Amennyiben a lelkész  az  (1)-(2) bekezdésben felsorolt 
elfoglaltságok  valamelyikét  előzetes  engedély  nélkül 
létesítette  vagy  tartja  fenn,  fegyelmi  vétséget  követ  el.  Az 
ilyen  elfoglaltság  fenntartását  a  szolgálatba  állító 
megtilthatja. 
(5)  A  szolgálatba  állító  a  (2)  bekezdés  szerint  megadott 
engedélyét  visszavonhatja,  ha  úgy  ítéli  meg,  hogy  további 
fenntartása veszélyeztetné a lelkészi szolgálat ellátását. 
 
60.§  A szolgálatba állító és a lelkész – az illetékes püspök 
véleményének  kikérése  mellett  –  megállapodhat  arról  is, 
mely egyházi szolgálatokat  látja  el  továbbra  is a  lelkész, s 
milyen  juttatásokban  részesül.  A  lelkész  olyan  tartós 
elfoglaltsága 

esetén, 

amely 

nem 

teszi 

lehetővé 

szolgálatának  ellátását,  a  szolgálatba  állító  tartós 
szabadságot nyújthat. 

 

Tanulmányi szerződés 

 

61.§  (1)  A  szolgálatba  állító,  illetve  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  (e  szakaszban  együtt:  támogató)  a 
lelkésszel  tanulmányi  szerződést  köthet.  A  szerződésben  a 
támogató  vállalja,  hogy  a  tanulmányok  folytatásának 
idejére  támogatást  nyújt,  a  lelkész  pedig  arra  kötelezi 
magát,  hogy  a  támogatott  tanulmányokat  folytatja, 
meghatározott  idő  alatt  befejezi,  s  a  tanulmányok 
befejezése  (képzettség  megszerzése)  után  meghatározott 

background image

időn keresztül a szolgálati viszonyát fenntartja. 
(2)  A  tanulmányi  szerződést  írásba  kell  foglalni  és  abban 
meg  kell  határozni  a  támogató  által  vállalt  támogatás 
formáját  és  mértékét,  valamint  –  a  támogatás  mértékével 
arányosan  –  a  lelkész  által  a  támogatónál  kötelezően 
szolgálatban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb 
nem lehet. 
(3) A lelkész mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei 
alól és kártérítésre  is jogosult, ha  a  támogató a  támogatást 
nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ 
el. 
(4)  Ha  a  lelkész  a  tanulmányait  nem  megfelelő 
eredménnyel  folytatja,  a  meghatározott  időtartamot  nem 
tölti le, a meghatározott idő alatt nem fejezi be vagy egyéb 
lényeges szerződésszegést követ el, a támogató követelheti 
az  általa  nyújtott  támogatás  teljes  vagy  részleges 
megtérítését. 

 

A lelkészi szolgálat díjazása 

 

62.§  (1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél, illetve a 
püspöki  kiküldés  rendelkezik,  melyek  tartalmazzák  a 
lelkész  havi  rendszeres  illetményét,  valamint  az  egyéb 
juttatásokat. 
(2)  Az  illetmény  törvényes  magyar  pénznemben,  havonta, 
utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig fizetendő. 
(3) Az illetményről a lelkész részére olyan részletes írásbeli 
elszámolást  kell  adni,  amiből  a  kiszámítás  helyessége 
ellenőrizhető. 
(4)  Az  egyházmegyei  elnökség  általában  nem  járulhat 
hozzá,  hogy  a  lelkész  juttatásait  –  azonos  szolgálati 
jogviszonyon  belül  –  az  előző  díjlevélhez  képest 
csökkentsék. Ha  a  díjlevél  bizonyos tételei korszerűtlenek, 
az  egyházmegyei  elnökség  köteles  ezeknek  a  tételeknek 
megváltoztatását  és  az  azokon  alapuló  javadalomnak 
megfelelő egyenértékkel való pótlását szorgalmazni. 
 
62/A.§

23

 

(1) A szolgálati jogviszony keretében az egy-

házi  önkormányzat  tartási  kötelezettségéből  eredően  pénz-
beli  és  nem  pénzbeli  juttatásban  részesítheti  a  szolgálati 
jogviszonyban álló lelkészt, gyülekezeti munkatársat. 
(2)  Az  (1)  bekezdés  szerinti  tartási  kötelezettség  kapcsán 
adható juttatás formáit, a juttatás módját és mértékét orszá-
gos szabályrendelet határozza meg. 
(3) A szolgálatba állító a szolgálati szerződésben rögzíti az 
(1) bekezdés szerinti tartási kötelezettségéből eredő juttatás 
általa vállalt formáit, módját és mértékét. 
 
63.§  A lelkészek rendszeres havi illetményének minimális 
mértékét (lelkészi bértábla) a zsinat határozza meg, rögzítve 
azt  is,  milyen  elvek  alapján  nyújtható  támogatás  azon 
egyházközségeknek, 

melyek 

lelkész 

minimális 

illetményét  nem  tudják  biztosítani.  A  meghatározott  elvek 
alapján  az  országos  presbitérium  évente  dönt  a  következő 
évi támogatások nagyságáról. 
 
64.§  Az  egyházközség  köteles  éves  költségvetésében  a 
lelkész  rendes  éves  szabadsága  idejére  a  helyettesítés 
finanszírozására  forrást  elkülöníteni.  A  helyettesítés 
megszervezéséről  több  lelkészi  szolgálati  helyet  fenntartó 
egyházközség esetén – az illetékes esperes értesítése mellett 

                                                                        

23

Beiktatta a 2014. évi IX. törvény 2. §-a. Hatályos: 2014. november 29-től 

azzal, hogy (3) bekezdésében előírt kötelezettséget a szolgálati szerződés-

nek a törvény hatályba lépését követő azon első módosításakor kell meg-

tenni, amikor azt fel kell terjeszteni az egyházmegyei és az egyházkerületi 

elnökségnek jóváhagyásra, de legkésőbb 2016. december 31-ig. A szolgá-

lati  szerződés  módosításáig  a  szolgálatba  állítónál  az  minősül  az  Sztv. 

62/A.§  (1) bekezdése  szerinti juttatásnak,  melyet  az  Sztv.  62/A.§  (2) be-

kezdése szerinti országos szabályrendelet tartalmaz. 

– az igazgató lelkész, más esetben az esperes gondoskodik. 
Az  egyházközséggel  szolgálati  jogviszonyban  nem  álló 
helyettesítő  lelkészt  költségtérítés  illeti  meg,  valamint 
jogosult a helyettesített lelkész illetményének legfeljebb 50 
százalékára, a helyettesítés mértékének arányában. 
 
65.§  (1)  A  gyülekezeti  lelkész  betegsége  vagy  tartós 
akadályoztatása  esetén  az  egyházközség  presbitériuma  az 
esperes  jóváhagyásával  határoz  a  helyettes  lelkész 
javadalmazásáról.  Ha  az  egyházközség  a  helyettesítés 
terheit nem bírja el, az esperes gondoskodik arról, hogy az 
egyházkerülettől  támogatást  kapjon.  A  helyettesítés 
költségeinek  viselésére  az  egyházközség  csak  egy  évig 
kötelezhető. 
(2)  A  helyettes  lelkésszel  kötött  írásbeli  megállapodás 
rendelkezik  a  helyettes  lelkészi  megbízás  időtartamáról, 
javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról. 
(3)  Gyülekezeti  lelkész  fegyelmi  felfüggesztésének 
esetében a felfüggesztést elrendelő egyházi jogszolgáltatási 
szerv  rendelkezik  a  helyettesítés  költségeinek  a 
biztosításáról. 
(4)  A  gyülekezeti  lelkészi  állás  megüresedése  esetén  a 
helyettesítő lelkész javadalmáról megállapodást kell kötni. 
 
66.§  Az  egyházközség  megválasztott  lelkészeinek  és  az 
egyházközségbe  kiküldött  helyettes  lelkésznek,  beosztott 
lelkésznek  költözködési  költségeit  a  fogadó  egyházközség 
fizeti. 

 

NEGYEDIK RÉSZ 

LELKÉSZI SZOLGÁLAT MAGASABB SZINTŰ 

EGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL, 

EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKNÉL, VALAMINT 

EVANGÉLIKUS EGYESÜLETEKNÉL 

 

XI. fejezet 

Lelkészi szolgálat a magasabb szintű 

egyházkormányzatoknál 

 

Magasabb szintű egyházi önkormányzatoknál szolgálatba 

állított lelkészek 

 

67.§  (1) Bármely jogi személyiséggel  rendelkező egyházi 
önkormányzat  közgyűlése  dönthet  lelkészi  szolgálati 
jogviszony létesítéséről. A szolgálati jogviszony létesíthető 
határozott  és  határozatlan  időre.  A  szolgálatba  álló  lelkész 
tevékenységéről  évente  jelentést  tesz  az  illetékes 
közgyűlésnek.  Az  e  törvényben  a  szolgálatba  állítót 
megillető  jogok  gyakorlói  az  adott  egyházi  önkormányzat 
testületei 

és 

tisztségviselői, 

alacsonyabb 

egyházkormányzati  szint  testületei  és  tisztségviselői  nem 
gyakorolnak  ilyen  jogokat.  A  tájékoztatási  jogot  az  adott 
egyházi önkormányzat felügyelője gyakorolja. 
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház magasabb szintű 
egyházkormányzatainál 

szolgálatban 

álló 

lelkészek 

szolgálati  jogviszonyával  kapcsolatban  az  egyházközség 
lelkészeire  vonatkozó  szabályokat  kell  alkalmazni  az  e 
fejezetben, valamint külön törvényben foglalt eltérésekkel. 
 
68.§  Az  országos  irodában  szolgálatban  álló  lelkészek 
szolgálati  jogviszonyának  részletes  szabályairól  országos 
szabályrendelet rendelkezik. 

 

Az esperesi szolgálat 

 

69.§  (1)  Az  esperes  nem  áll  szolgálati  viszonyban  az 
egyházmegyével. 

Tiszteletdíjat 

az 

egyházmegyei 

presbitérium megállapíthat számára. 

background image

(2)  Az  esperest  és  az  őt  e  tisztségében  helyettesítő  lelkész 
költségtérítésre jogosult.  
(3) Az esperesi szolgálat részletes szabályait külön törvény 
állapítja meg. 

 

A püspöki szolgálat 

 

70.§  (1) A megválasztott és beiktatott püspök szolgálatba 
állítója a Magyarországi Evangélikus Egyház. 
(2) A püspök illetményét az országos presbitérium állapítja 
meg. 
(3)  A  püspöki  szolgálati  jogviszonnyal  kapcsolatos 
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül 
eső körben a püspök, a püspök kérésére az országos iroda, 
illetve  az  állami  szervek,  illetve  bíróságok  jogszerű 
megkeresése alapján az országos felügyelő adhat. 
(4)  A  püspöki  szolgálat  részletes  szabályait  külön  törvény 
állapítja meg. 

 

XII. fejezet 

Lelkészi szolgálat a Magyarországi Evangélikus 

Egyház intézményeinél 

 

71.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  vagy  az 
egyházi  önkormányzatok  által  fenntartott  intézményekben 
lelkészi szolgálat ellátására csak a lelkészi nyilvántartásban 
szereplő  lelkész  állítható  szolgálatba.  Ezt  megelőzően  ki 
kell kérni az illetékes püspöktől a választhatósági igazolást, 
és biztosítani kell számára a konzultációs jogot. 
(2)  Az  intézmény  lelkészét  a  fenntartói  testület  választja, 
állítja szolgálatba. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az 
illetékes  presbitérium(ok)nak  egyetértési  joga  van  a 
szolgálatba állításnál. 
(3)  Amennyiben  ezt  a  hatályos  állami  törvények  lehetővé 
teszik, 

szolgálatba 

állítás 

történhet 

szolgálati 

jogviszonyban is, szolgálati szerződés alapján. Amennyiben 
nincs lehetőség a lelkész díjlevél alapján történő szolgálatba 
állítására,  de  a  szerződésben  szerepel  lelkészi  szolgálat 
ellátására  történő  utalás,  a  lelkész  jogviszonya  e  törvény 
rendelkezéseinek 

megfelelően 

lelkészi 

szolgálati 

jogviszonynak minősül. 
(4)  Az  evangélikus  intézményvezetői  tisztség  betöltése  a 
szolgálati  idő  számítása  szempontjából  lelkészi  szolgálati 
jogviszonynak minősül. 
(5)  Eltérő  törvényi  rendelkezés,  illetve  megállapodás 
hiányában az intézmény lelkészére az e §-ban, valamint az 
egyes  intézményekre  vonatkozó  jogszabályokban  foglalt 
eltérésekkel 

az  egyházközség  lelkészére  vonatkozó 

szabályokat kell alkalmazni. 

 

XIII. fejezet 

Lelkészi szolgálat evangélikus egyesületeknél 

 

72.§  Az  evangélikus  egyesületek  belső  szabályzatuk 
szerint  állíthatnak  szolgálatba  lelkészeket.  A  lelkészi 
névjegyzékben  szereplő  lelkész  evangélikusként  elismert 
egyesületben  végzett  szolgálata  szolgálati  jogviszonynak 
minősül,  amennyiben a  megbízásban  külön  utalás szerepel 
a szolgálat lelkészi jellegére. 

 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A NEMLELKÉSZI EGYHÁZI SZOLGÁLAT 

 

XIV. fejezet 

A nemlelkészi szolgálat általános szabályai 

 

73.§  (1)  Nyilvános  egyházi  szolgálatot  az  egyház 
nemlelkész 

tagjai 

megbízott 

egyházi 

munkásként 

végezhetnek. 
(2) Egyházi munkás az lehet, aki 

a) valamelyik egyházközség nyilvántartott tagja, 
b)  a  szolgálat  ellátásához  szükséges  felkészítésben 
részesült,  
c) meghatározott szolgálatra megbízást kapott. 

(3)  Az  egyházi  munkás  megbízatása  az  alábbi  szolgálati 
területekre terjedhet ki: 

a) igehirdetés, 
b) tanítás (hitoktatás), 
c) lelkigondozás,  
d) diakóniai munka, 
e) szervezőmunka, 
f) egyházzenei (kántori) szolgálat. 

(4)  A  lelkészi  munkatárs  az  az  egyházi  munkás,  aki  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  nappali  tagozatán 
eredményes záróvizsgát  tett,  és akit a  püspök 1997. június 
6.  előtt  erre  a  szolgálatra  ünnepélyesen  kibocsátott.  Újabb 
lelkészi munkatársak kiküldése nem lehetséges. 
(5) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki az 
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán vagy 
levelező teológiai tanfolyamán eredményes záróvizsgát tett, 
és  akit  az  illetékes  püspök  hozzájárulásával  az 
egyházközség  közgyűlése  a  szolgálattal  megbíz.  A 
gyülekezeti  munkatársat  istentiszteleten  a  gyülekezeti 
lelkész  állítja  szolgálatba.  A  gyülekezeti  munkatárs 
nemcsak  egyházközségi,  hanem  egyéb  egyházi  szolgálatra 
is alkalmazható. 
(6)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  egyházi 
munkásától elvárja, hogy  

a)  belső  elhívásból  kötelezze  el  magát  az  egyházi 
szolgálatra, 
b) hivatásában feddhetetlenül éljen és szolgáljon, 
c) 

vegyen 

részt 

szolgálatához 

szükséges 

felkészítésben, 

tartós 

megbízatás 

esetén 

továbbképzésben is, 
d) szolgálatát a megbízóval összhangban végezze, 
e) munkájáról megbízójának rendszeresen beszámoljon. 

(7) Az  egyházi  munkás a  munkájáért személyében felelős. 
Amennyiben  szolgálatára  méltatlanná  vagy  alkalmatlanná 
válik, megbízójának joga és kötelessége, hogy a megbízást 
visszavonja. 
(8)  Az  egyházi  munkás  feladatát  önkéntes  munkásként, 
szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban végezheti. 
Mindegyik  esetben  megilleti  a  szolgálatával  kapcsolatos 
indokolt költségeinek megtérítése. 
(9)  Az  egyházi  munkást  az  őt  érintő  rendelkezésekről 
megbízója tájékoztatja. 

 

XV. fejezet 

Az egyházi munkások megbízatása 

 

74.§  (1)  Bármely  egyházi  önkormányzat  vagy  intézmény 
alkalmazhat egyházi munkást. 
(2)  Az  egyházi  munkás  határozott  idejű  (adott  feladatra 
szóló),  vagy  határozatlan  idejű  (tartós)  szolgálatra  kaphat 
megbízást. 
(3)  Az  egyházi  munkás  határozott  idejű  megbízást  az 
egyházi 

önkormányzat 

hatáskörrel 

rendelkező 

tisztségviselőjétől, 

határozatlan 

idejű 

megbízást 

presbitériumától kap. 
(4)  A  határozatlan  idejű  megbízatásról  megbízólevelet  – 
szükség esetén szolgálati szerződést – kell kiállítani. Ekkor 
az  egyházi  munkás  szolgálatba  állítása  és  eskütétele 
istentiszteleten történik, melynek megtörténtét a  következő 
presbiteri ülésen kell jegyzőkönyvbe venni. 
(5)  Az  egyházi  intézményekben  az  egyházi  munkás 
határozott  idejű  megbízást  a  hatáskörrel  rendelkező 

background image

szakmai  vezetőtől,  határozatlan  idejű  megbízást  –  az 
intézmény 

vezetőjének 

egyetértésével 

– 

az 

igazgatótanácstól kap. Határozatlan idejű megbízatás esetén 
az  egyházi  munkás  szolgálatba  állítása  és  eskütétele  az 
intézményben tartott istentiszteleten történik. 
(6)  Az  egyházi  munkás  tartós  megbízatás  esetén  esküvel 
kötelezi magát, hogy  

a) a közösséget építi, 
b) az egyház rendjét megtartja, 
c) a szolgálati titkot megőrzi, 
d) a rábízott szolgálatot hűségesen végzi. 

(7)  Az  egyházi  munkás  megbízójától  írásbeli  bejelentés 
alapján kérheti felmentését a szolgálatból. 
(8)  Az  egyházi  munkás  szolgálatával  és  megbízatásával 
kapcsolatos  vitás  tanítási  kérdésekben  a  felettes  egyházi 
önkormányzat  lelkészi  vezetője,  minden  egyéb  kérdésben 
az  adott  egyházi  önkormányzat  presbitériuma,  illetve  a 
fenntartó dönt. 

 

HATODIK RÉSZ 

FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA 

 

75.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  minden 
egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgálatot, 
ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az egyház 
feladatának  tekinti,  hogy  az  alkalmasnak  minősített  és  a 
szolgálatot  vállaló  tagjait  felkészítse  és  meghatározott 
egyházi szolgálattal megbízza. 
(2)  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítés  céljából  a 
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a  különböző  egyházi 
szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon oktatja 
egyházunknak a Szentíráson és a hitvallási iratokon alapuló 
tanítását,  a  hitvallásokat,  az  egyház  történetét  és  életét, 
feladatait,  valamint  az  egyházi  szolgálathoz  szükséges 
ismereteket. 
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tartja 
és  végzi  valamennyi  szolgálatban  álló  egyházi  munkás  és 
tisztségviselő továbbképzését. 
 
76.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagjait, 
egyházi munkásait a következő szolgálatokra készíti fel: 

a) lelkészi szolgálatra, 
b) hittantanári, hitoktatói szolgálatra, 
c) kántori szolgálatra, 
d) evangélizációs és missziói szolgálatra,  
e) diakóniai szolgálatra, 
f)  egyházi  ifjúsági-  és  gyermekmunka  területén 
végzendő szolgálatra,  
g) egyéb egyházi szolgálatra. 

(2)  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítés  az  erre  a  célra 
fenntartott egyházi – megfelelő megállapodás esetén állami 
–  intézményekben  vagy  szervezett  tanfolyamokon  és 
konferenciákon történik. 
(3) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei: 

a)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  és  az  annak 
részét képező Evangélikus Teológus Otthon, 
b) egyéb egyházi felsőoktatási intézmények, 
c) Kántorképző Intézet, 
d) missziói intézetek és otthonok, 
e)

24

felnőttképzés. 

 
77.§  (1) A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézménye 
az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  és  az  annak  részét 
képező Evangélikus Teológus Otthon. 
(2)  A  hittantanári  és  hitoktatói  szolgálatra  történő 

                                                                        

24

Módosította a 2012. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 

28-tól. 

felkészítés  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  és 
azokban  az  államilag  akkreditált  tanár-  és  tanítóképző 
felsőoktatási 

intézményekben 

folyik, 

amelyek 

az 

Evangélikus  Hittudományi  Egyetemmel  erre  nézve 
megállapodást kötnek. 
 
78.§  A kántorképzés a Kántorképző Intézetben, vagy más 
–  az  országos  egyházzenei  bizottság  által  elismert  – 
intézményben  vagy  tanfolyamon  történik.  A  Kántorképző 
Intézet  a  kántori  és  egyházzenei  szolgálatok  ellátására 
készít  fel  és  képesít.  Az  országos  egyházzenei  bizottság 
minősíti és látja el kántori oklevéllel azokat, akik a kántori 
tanfolyamokat  elvégezték.  A  más  intézményben  vagy 
tanfolyamon  végzettek  képesítésének  elismeréséről  az 
országos egyházzenei bizottság dönt. 
 
79.§  Az  egyházban  folyó  evangélizációs  és  missziói 
munka 

szolgálóinak 

képzése, 

továbbképzése 

tanfolyamokon  történik.  A  különleges  (iszákosmentő, 
külmissziói stb.) feladatokhoz szükséges oktatói személyzet 
biztosítása az országos evangélizációs és missziói bizottság 
feladata. 
 
80.§ 

25

diakóniai 

intézményekben 

és 

az 

egyházközségekben  folyó  szeretetszolgálat  hivatalos 
végzésére 

felkészítés 

diakóniaimunkás-képző 

intézetekben folytatható. 
 
81.§  Az  egyházban  folyó  ifjúsági  és  gyermekmunka 
területén végzett szolgálatra a felkészítés tanfolyamokon és 
konferenciákon történik. 
 
82.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  olyan 
képzésekre  törekszik,  amelyek  állami  akkreditációt 
nyernek, de végezhet államilag nem akkreditált képzést is. 
(2)  A  képzésről  a  képző  intézmény  képesítést  igazoló 
oklevelet,  a  tanfolyamokat  elvégzéséről  bizonyítványt 
bocsát ki. 
(3)  Az  államilag  akkreditált  egyházi  intézmények  által 
kiállított oklevelek általános érvényűek.  A nem akkreditált 
intézmények 

oklevelei, 

valamint 

tanfolyamok 

bizonyítványai egyházi belső használatra érvényesek. 
(4)  Az  olyan  szolgálatok  ellátásához,  amelyekhez  speciális 
(pedagógusi,  ápolói,  szociális  gondozói  stb.)  szakismeret 
szükséges,  figyelembe  kell  venni  a  megfelelő  állami 
intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet. 
(5)  Az  egyes  állások  betöltéséhez,  illetve  a  szolgálatokra 
való  megbízáshoz  szükséges  képesítést  munkakörönként 
kell megállapítani. 
 
83.§  (1)  A  vizsgakötelezettséggel  is  járó,  az  egyházi 
szolgálatra  felkészítő  tanfolyamokat  és  konferenciákat 
szervezhetik: 

a)  az  önálló  önkormányzati  testülettel  rendelkező 
egyházközségek, 

egyházmegyék, 

egyházkerületek, 

országos egyház,  
b) az erre szakosodott intézmények, 
c) az egyház egyesületei. 

(2)  A  tanfolyamokon  és  konferenciákon  oktatói  megbízást 
kaphatnak: 

a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói, 
b) a megfelelő képesítéssel rendelkező lelkészek, 
c) az erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok,  
d) a megfelelő képesítéssel rendelkező szakértők. 

(3)  A  megbízást  a  tanfolyamokon  és  konferenciákon  való 

                                                                        

25

Módosította a 2018. évi VI. törvény 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1. napjától.

 

background image

előadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezői adhatják. 
 
84.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

együttműködhet  nem  általa  fenntartott  felsőfokú  oktatási 
intézményekkel  (különösen  az  egyházi  nevelésben, 
oktatásban,  szeretetszolgálatban  részt  vevő)  egyházi 
munkások  képzése  céljából.  Ilyen  együttműködésről  a 
zsinat  vagy  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
Egyetemi Tanácsa dönthet. 
 
85.§  Az  egyházi  szolgálatra  való  felkészítésnek  a 
törvényben  nem  szabályozott  kérdéseit  az  illetékes 
intézmények, 

egyházi 

önkormányzati 

testületek 

szabályozzák. 

 

HETEDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 

86.§  (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 
2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát 
veszti  az  egyházi  szolgálatról  és  az  egyház  szervezetéről 
szóló,  többször  módosított  1997.  évi  II.  törvény  1-59.§-a, 
valamint  az  egyházközségben  végzett  egyházi  szolgálatról 
és  az  egyházközség  önkormányzatáról  szóló,  többször 
módosított 1997. évi III. törvény 1-24. §-a. 
(2)  Az  59.§,  a  60.§  (1)  bekezdése,  valamint  a  64.§  2007. 
január 1-jén lép hatályba. Eddig az időpontig a zsinat és az 
országos  közgyűlés  köteles  megalkotni  az  érintett 
törvényhelyekben 

említett 

finanszírozási 

igényekre 

vonatkozó szabályozást. 

 

87.§  (1) 

törvény 

10. 

§-ában 

foglalt 

összeférhetetlenséget  minden  lelkész  köteles  2006.  június 
30-ig megszüntetni. 
(2) E törvény hatályba lépése előtt létesített elfoglaltságokat 
(54.§)  2006.  június  30-ig  kell  bejelenteni  az  illetékes 
presbitériumnak. 
 
88.§  Ahol jogszabály segédlelkészt említ,  a  továbbiakban 
beosztott lelkészt kell érteni. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRŐL ÉS 

IGAZGATÁSÁRÓL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

AZ EGYHÁZKÖZSÉG 

 

I. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

1.§ 

Az egyházközség meghatározott területen működő, a 

saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige 
hirdetésére,  a  szentségekkel  való  élésre  és  vallásuk 
gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége. 
 
2.§ 

(1)  Az  egyházközség  területi  határait  az 

egyházmegyei  közgyűlés  állapítja  meg.  Magyarország 
minden  lakóterülete  területi,  közlekedési  vagy  nemzetiségi 
szempontok  alapján  valamelyik  egyházközség  része.  Az 
egyházközség  székhelye  az  egyházmegyei  közgyűlés  által 
jóváhagyott  és  a  hivatalos  országos  evangélikus  névtárban 
nyilvántartott működési és adminisztratív központ. 
(2)  Az  egyházközségnek  saját  lelkésze,  önálló  döntéshozó 
és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása van, 
és istentiszteleti hellyel rendelkezik. 
 
3.§ 

(1)  Az  egyházközséget  megilleti  az  önkormányzás 

joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselőit maga választja, 
egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, intézményeket 
hozhat  létre.  Az  egyházközség  kötelessége,  hogy  saját 
területén  az  egyházi  szolgálat  feltételeit  biztosítsa,  ennek 
érdekében  köteles  megalakítani  önkormányzati  testületeit, 
megválasztani  tisztségviselőit,  gondoskodni  a  szükséges 
anyagi eszközökről és a lelkészi hivatal működéséről. 
(2)  Az  egyházközségnek,  mint  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  részének  joga,  hogy  részt  vegyen 
annak 

törvényhozásában, 

kormányzásában 

és 

igazságszolgáltatásában.  Ezt  a  jogát  a  törvényben 
meghatározott  tagjai  és  küldöttei  révén  gyakorolja  úgy, 
hogy  közvetlen  vagy  közvetett  képviselettel  jelen  van  az 
egyházmegyei,  egyházkerületi  és  országos  igazgatási  és 
jogszolgáltatási  szinteken,  azok  választási  és  döntési 
folyamataiban,  és  a  zsinat  munkájában.  Fentiek  teljesülése 
érdekében  joga  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
életének  egészét  és  részterületeit  ismerni,  beleszólni 
kérdéseibe  és  döntéseibe,  illetőleg  kötelessége  arányos 
mértékben részt vállalni az egyház egészének  feladataiból, 
gondjaiból és terheiből. A jogok és kötelességek mértékénél 
a  szervezett  lelkészi  állások  számát,  az  egyházközségi 
tagok létszámát, valamint a közterhek viselésének mértékét 
kell lehetőség szerint figyelembe venni. 
(3)  Az  egyházközségek  joga  a  székhely  és  az  evangélikus 
egyházközség  megjelölésen  túl  –  az  egyházmegyei 
közgyűlés  jóváhagyását  követően  –  választott  név 
használata. 
(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belső életét a 
hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza. 
(5)  Az  anyakönyvek,  az  egyházközségi  nyilvántartások 
vezetése,  az  irattár  és  levéltár  kezelése,  az  értéktárgyak 
őrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hivatal 
feladata.  A  lelkészi  hivatal  ügyrendjét  egyházközségi 
szabályrendelet 

szabályozza. 

hivatal 

előírásos 

működéséért az egyházközség elnöksége a felelős. 
 
4.§  (1)  Az  újonnan  alakult  egyházközség  a  szerveződés 
időszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat akkor 

is,  ha  az  egyházközséget  meghatározó  követelmények 
mindegyikét  még  nem  teljesíti,  amennyiben  azt  az 
egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja. 
(2)

1

Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételeinek 

nem  tud  eleget  tenni  vagy  a  felettes  egyházkormányzati 
szint 

számvevőszéke 

kezdeményezi 

az 

önállóság 

megszüntetését,  az  egyházmegyei  közgyűlés  által  kijelölt 
egyházközség  vagy  egyházközségek  részévé  válik.  A 
döntést az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá. 
 

II. fejezet 

Az egyházközség részei 

 

Általános rendelkezések 

 
5.§ 

(1)  Az  egyházközség  részekre  (egyházakra) 

tagolódhat,  de  az  egyházközségi  jogok  és  kötelességek 
tekintetében egyetlen egységként szerepel. 
(2)  A  szervezettség  mértéke  szerint  az  egyes  részek 
lehetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház 
és szórvány. 
(3)  Amennyiben  az  egyházközség  része  a  meghatározó 
feltételeknek  nem  tud  eleget  tenni,  az  egyházközség 
közgyűlése  dönt  jellegének  megváltoztatásáról,  amelyet  az 
egyházmegyei közgyűlés hagy jóvá.  
(4)  Amennyiben  az  egyházközség  bármely  részének 
valamely  joga  gyakorlásához,  vagy  kötelezettsége 
teljesítéséhez  a  hatályos  magyar  jog  szabályai  szerint 
szükséges  a  jogi  személlyé  válása,  a  szolgálati  út 
betartásával az országos presbitériumtól kérheti önálló jogi 
személlyé nyilvánítását. 
 

Anyaegyház 

 
6.§ 

(1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol az 

egyházközség  székhelye  van,  és  amelyhez  legalább  egy 
leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik. 
(2)  Az  anyaegyház  kötelessége,  hogy  az  egyházközséghez 
tartozó  leány-  és  fiókegyházakat,  illetve  a  szórványokat 
gondozza és segítse. 
 

Társegyház 

 
7.§ 

(1)  A  társegyházak  a  társult  egyházközség  társulási 

egyezménnyel  létrehozott  részei,  melyek  egymással 
egyenrangúak. 
(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást, de 
külön  felügyelőjük,  presbitériumuk  és  tisztségviselőik 
vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálkodással 
rendelkeznek. Belső ügyeik intézésére önállóan jogosultak, 
kivéve a társulási egyezményben rögzített kérdéseket. 
 

Leányegyház (filia) 

 
8.§ 

A  leányegyház  az  egyházközség  azon  része, 

amelynek  nincs  önálló  lelkésze  és  felügyelője,  de 
presbitériummal  (élén  gondnokkal),  önálló  gazdálkodással 
és  saját  istentiszteleti  hellyel  rendelkezik.  Az  anyaegyház 
gondozása  alatt  áll,  gazdálkodását  az  anyaegyház 
számvevőszéke is ellenőrzi. 
 

Fiókegyház 

 
9.§ 

(1)  A  fiókegyház  az  egyházközség  azon  része, 

amelynek  nincs  önálló  lelkésze,  felügyelője,  presbitériuma 
és  gazdálkodása,  általában  saját  istentiszteleti  hellyel  sem 

                                                                        

1

Módosította a 2011. évi II. törvény 8.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től. 

background image

rendelkezik,  de  a  helyi  ügyek  intézésére  és  szervezésére 
gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába tagot 
delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll. 
(2) A fiókegyház a megfelelő feltételek teljesítésével, saját 
elhatározásából leányegyházzá szerveződhet. Vita esetén az 
egyházmegyei közgyűlés dönt. 
 

Szórvány 

 
10.§  (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol helyi 
egyházközségi 

szervezet 

és 

gazdálkodás 

nélkül 

egyházközségi tagok élnek. 
(2)  A  szórvány  a  megfelelő  feltétel  teljesítésével,  saját 
elhatározásából  fiókegyházzá  szerveződhet.  Vita  esetén  az 
egyházmegyei közgyűlés dönt. 
 

III. fejezet 

Külön szabályozást igénylő egyházközségek 

 

Újonnan alakult egyházközség 

 

11.§  (1) 

Újonnan  alakuló  egyházközség  az  az 

egyházközség, 

amelyik 

társ-, 

illetve 

leányegyház 

önállósodásával,  korábban  több  egyházközséghez  tartozó 
részek  egyesítésével,  nagy  lélekszámú  egyházközség 
részekre 

válásával 

vagy 

korábbi 

egyházközségek 

társulásával, illetve összevonásával újonnan jön létre. 
(2) 

Az 

egyházközség 

alakulásához 

az 

illetékes 

egyházmegyei  és  egyházkerületi  közgyűlés  jóváhagyása 
szükséges.  Egyházi  érdekből  az  egyházmegyei  közgyűlés 
az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

jóváhagyásával 

új 

egyházközség megalakítását rendelheti el. Ebben az esetben 
az egyházmegyei elnökség összehívja az önállósulni kívánó 
közösség közgyűlését. 
(3)  Az  egyházközség  megalakulásakor  meg  kell  határozni 
azt az időpontot,  ameddig az egyházközséget  meghatározó 
feltételeket  biztosítani  kell.  Amennyiben  ez  nem  történik 
meg,  az  alakulás  előtti  helyzet  áll  vissza,  illetve  az 
egyházmegyei közgyűlés dönt jogállásáról. 
 

Társult egyházközség 

 
12.§  Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben 
a  lelkészi  szolgálat  célszerűbb  beosztása,  gazdasági  vagy 
egyéb  szempontok  miatt  korábbi  egyházközségek  vagy 
újonnan  alakult  egyházközség  társegyházai,  illetve  egy 
egyházközség  társult  viszonyra  lépett  részei  közösen 
tartanak  fenn  lelkészi  állást,  és  ezt  a  társulást  nevükben  is 
hordozzák. 
 
13.§  (1)  A  társulást  az  abban  érintett  közgyűlések 
határozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a 
közgyűléseken  az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő, 
illetve  azok  helyettesei  elnökölnek.  A  társulást  az 
egyházmegyei és az egyházkerületi közgyűlés hagyja jóvá. 
(2)  A  társult  egyházközségek  részei  közös  lelkészi  állást 
tartanak  fenn.  A  társulásban  résztvevők  a  társegyházak 
számára  külön  választanak  saját  hatáskörű  felügyelőt  és 
tisztségviselőket.  A  felügyelők  közül  az  egyik  egyúttal  a 
társult  egyházközség  közös  felügyelője,  míg  a  másik 
(illetve a többi) másodfelügyelő. 
(3)  Az  egyházközségi  közgyűlések  –  a  társulás 
kimondásakor  –  társulási  egyezményben  meghatározzák  a 
társult egyházközség 

a) székhelyét, 
b) lelkészének díjlevelét, 
c)  anyagi  fenntartásához  szükséges  hozzájárulás 
mértékét, 

d)  közgyűlése  és  presbitériuma  összehívása  módját  és 
minimális gyakoriságát, 
e)  presbitériumába  a  társegyházak  által  küldött  tagok 
számát,  valamint  a  presbitérium  hatáskörébe  tartozó 
kérdéseket,  
f)  a  felügyelőjének  és  másodfelügyelőjének  (illetve 
másodfelügyelőinek) hatáskörét,  
g) elnökségének hatáskörét. 

 
14.§  A társegyházak a társulást bármikor megszüntethetik 
ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.  
 

Szórványegyházközség 

 
15.§  (1)  Szórványegyházközség  az  az  egyházközség, 
amelyben  az  egyházközségi  tagok  számának  több  mint  60 
százaléka szórványokban él. 
(2) 

A  szórványegyházközség  jogosult  azokra  a 

támogatásokra,  melyeket  a  szórványokkal  rendelkező 
egyházközségek segítésére hoznak létre. 
 

IV. fejezet 

Az egyházközség önkormányzati testületei 

 

Egyházközségi közgyűlés 

 
16.§  (1) 

A  közgyűlés  az  egyházközség  legfőbb 

döntéshozó  testülete,  amely  az  egyházközség  nagykorú 
tagjaiból áll. 
(2)  A  közgyűlésnek  hivatalból  tagja  az  egyházközség 
összes  tisztségviselője.  Távolmaradásuk  esetén  kötelesek 
magukat kimenteni. 
(3) A közgyűlés a több közigazgatási területen fekvő, vagy 
több  istentiszteleti  hellyel  rendelkező  egyházközségek 
esetében  az  egyházközség  részeiben  külön-külön  is 
megtartható.

2

Ebben  az  esetben  a  részközgyűlések 

szavazatait  összesíteni  kell.  A  részközgyűlések  esetében 
minden  közgyűlési  tag  szavazati  jogával  egy  kérdésben 
csak egyszer élhet. 
 
17.§  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal 
össze kell hívni. Az egyházközségi közgyűlést a lelkész és 
az  egyházközségi  felügyelő  hívja  össze,  kivéve  azokat  az 
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az 
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Azokban  az 
egyházközségekben,  ahol  képviselő-testület  működik,  az 
évenkénti  közgyűlést  a  képviselő-testület  nyilvános  ülése 
helyettesítheti. 
(2)  A  közgyűlési  tagok  egytizedének  írásban  előterjesztett 
kérelmére  az  elnökség  köteles  3  héten  belüli  időpontra 
közgyűlést összehívni. 
(3)  A  közgyűlési  tagok  jogosultak  a  döntéshez  szükséges 
iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve 
előzetesen írásos hozzászólást benyújtani. 
(4)  Az  egyházközségi  közgyűlést  az  egyházközség 
elnökségének  tagjai  vezetik,  kivéve  azokat  az  eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökség tagjainak biztosítja. 
(5)  A  határozathozatal  rendjét  külön  törvény  szabályozza. 
A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedő részleteit 
és formáit egyházközségi szabályrendelet rögzítheti. 
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőnek  és  2  jelen  lévő,  erre  a  feladatra 
felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 

                                                                        

2

Az  első  mondatot  módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2012.  szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell. 

background image

 
18.§  (1) 

Az  egyházközségi  közgyűlés  kizárólagos 

hatáskörébe  tartoznak  az  egyházközség  életének  legfőbb 
jelentőségű kérdései: 

a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelőjét, 
a  presbitérium  és  a  képviselő-testület  tagjait,  valamint 
az  általános  tisztújítás  alkalmával  minden  egyéb 
nemlelkészi  tisztségviselőt,  a  jelölőbizottság  és  a 
számvevőszék  tagjait.  Az  egyházközség  egyes  részei 
saját 

tisztségviselőiket 

és 

presbitereiket 

részközgyűlésükön maguk választják. 
b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz 
létre  és  szüntet  meg,  illetve  megszüntetésüket 
kezdeményezi. 
c)  Határoz  az  egyházközség  szervezeti  jellegének 
átminősítéséről, 

és 

ezeket 

jóváhagyásra 

az 

egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. 
d) Dönt új lelkészi állás szervezéséről. 

(2) Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartoznak még 
a következő kérdések: 

a)

3

 

b) Határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról, 
eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről 
a presbitérium által előterjesztett javaslatok alapján. Az 
ingatlanok 

tulajdonjogának 

változásához 

az 

egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges. 
c) 

Évenként 

meghallgatja 

és 

megvitatja 

az 

egyházközség 

lelkészének 

és 

presbitériumi 

megbízottjának  jelentését  az  egyházközség  lelki  és 
anyagi helyzetéről. 
d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot. 
e)

4

Küldő  jogával  él  az  egyházmegyei  közgyűlési 

küldöttek megválasztásakor. 
f)  Rendkívüli  választás  esetén  megválasztja  –  a 
felügyelő  kivételével  –  az  egyházközség  nemlelkészi 
tisztségviselőit,  illetve  a  jelölőbizottság  és  a 
számvevőszék tagjait. 
 

Egyházközségi képviselő-testület 

 
19.§  Az  egyházközség  választott  testülete  a  képviselő-
testület  (képviseleti  közgyűlés),  amelyet  a  közgyűlés 
választ  konfirmált  tagjai  közül.  Az  egyházközségi 
képviselő-testület  a  közgyűlés  feladatait  látja  el,  kivéve  a 
közgyűlés 

kizárólagos 

hatáskörébe 

utalt 

ügyeket. 

Hatáskörét a közgyűlés állapítja meg. 
 
20.§  (1)  Egyházközségi  képviselő-testületet  azokban  az 
egyházközségekben  kell  választani,  ahol  az  egyházközségi 
tagok  száma  a  4000-t  meghaladja.  Azokban  az 
egyházközségekben is lehet  képviselő-testületet választani, 
ahol  az  egyháztagok  száma  ennél  kisebb.  A  képviselő-
testület  tagjainak  száma  50-nél  kevesebb  nem  lehet.  Az 
anya- és leányegyházakból álló egyházközségek képviselő-
testülete  az  egyházközség  részeinek  presbitériumaiból, 
valamint  választott  tagokból  tevődik  össze.  A  képviselők 
számának  meghatározásánál  az  egyházközségi  tagok 
számbeli megoszlását kell figyelembe venni. 
(2)  A  társult  egyházközségek  létszámuktól  függetlenül 
közös  képviselő-testületet  alakíthatnak  a  közös  ügyek 
intézésére.  Az  ilyen  képviselő-testületek  hatásköre  csak  a 
társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki. 

                                                                        

3

Hatályon  kívül  helyezte  a  a  2017.  évi  VIII.  törvény  5.  §-a.  Hatályos: 

2018. január 1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni.

 

4

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

(3)  Az  egyházközségi  képviselő-testületnek  hivatalból 
tagjai  a  presbitérium  tagjai.  A  képviselő-testület  választott 
tagjainak  száma  meg  kell,  hogy  haladja  a  presbitérium 
létszámát. 
(4)  A  képviselő-testület  azon  tagját,  aki  az  írásban 
összehívott  képviselő-testület  üléséről  –  egy  választási 
cikluson belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, 
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
 
21.§  (1) 

Az  egyházközségi  képviselő-testületet  az 

egyházközség  elnöksége  hívja  össze,  az  egyházközségi 
presbitériummal egyező módon, kivéve azokat az eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökségnek biztosítja. 
(2)  Az  egyházközségi  képviselő-testület  ülései  az 
egyházközség tagjai számára általában nyilvánosak.  
(3)  Minden  egyéb,  nem  szabályozott  kérdésben  a 
közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 
 

Egyházközségi presbitérium 

 
22.§  (1)  Az  egyházközségnek,  illetve  részeinek  általános 
hatáskörű  képviseleti  testülete  a  presbitérium,  amelyet  a 
közgyűlés választ konfirmált tagjai közül. 
(2)

5

A  presbitériumnak  hivatalból  tagja  az  egyházközség 

valamennyi  lelkésze,  az  egyházközségi  felügyelő  és 
másodfelügyelő. A presbitérium választott tagjainak száma 
hatnál kevesebb és huszonötnél több nem lehet. A beosztott 
lelkész  tanácskozási  joggal  vesz  részt  a  presbitérium 
ülésein.  
(3)  A  presbitérium  azon  tagját,  aki  az  írásban  összehívott 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről, 
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
 
23.§  (1)  A  presbitériumot  szükség  szerint,  de  évente 
legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az 
egyházközségi  elnökség  hívja  össze,  kivéve  azokat  az 
eseteket,  amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az 
egyházmegyei  elnökségnek  biztosítja.  Leányegyházban  a 
presbiteri  ülést  a  lelkész  és  a  leányegyház  gondnoka  hívja 
össze. 

Társult 

egyházközségek 

presbitériumának 

összehívását a társulási egyezmény szabályozza. 
(2)  A  presbitérium  tagjai  egynegyedének  írásban 
előterjesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli 
időpontra presbiteri ülést összehívni. 
(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5 fő 
írásban  kezdeményezheti  az  egyházmegyei  elnökségnél 
általa 

vezetett 

presbiteri 

ülés 

összehívását. 

Az 

egyházmegyei  elnökség  –  az  egyházkerületi  elnökség 
egyidejű értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról. 
(4) A presbiteri ülés időpontjáról, tárgyáról és napirendjéről 
a  presbitérium  tagjait  tájékoztatni  kell.  A  presbitérium 
tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba betekinteni 
vagy  szóbeli  tájékoztatást  kérni,  illetve  előzetesen  írásos 
hozzászólást benyújtani. 
(4a)

6

Az egyházközségi presbitérium ülése nem nyilvános. 

(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházközség 
elnökségének  tagjai  vezetik,  kivéve  azokat  az  eseteket, 
amelyekben  a  törvény  ezt  a  jogot  az  egyházmegyei 
elnökség tagjainak biztosítja. 
(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 

                                                                        

5

Módosította a 2011. évi VI. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházközségi  testületek 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb 2012.  június  30-tól  azzal,  hogy  2012. 

február  28.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházközségi 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

6

Beiktatta a 2014. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2015. július 1. napjától. 

background image

(7) A presbiteri ülésről jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell 
vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökségnek, a jegyzőnek és 2 
jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. 
 
24.§  Az 

egyházközségi 

presbitérium 

hatáskörébe 

tartoznak  mindazok  az  ügyek,  amelyek  nincsenek  a 
közgyűlés,  illetve  a  képviselő-testület  hatáskörébe  utalva, 
így különösen az alábbiak: 

a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi 
életének szervezésében, irányításában és felügyeletében. 
E  célból  bizottságokat  hozhat  létre,  amelyek  a 
presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, 
javaslataikat a presbitérium  hagyja jóvá,  munkájukért a 
presbitérium felelős. 
b)  Eljár  az  egyházközségi  lelkészi  állás  betöltésénél  a 
törvény  előírásai  szerint,  és  dönt  a  helyettes  lelkész 
javadalmazásáról. 
c)  Előkészíti  az  egyházközségi  közgyűlést,  illetve  a 
képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve 
a képviselő-testületi ülés határozatait. 
d) 

Magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

tisztségviselőinek  megválasztása  előtt  az  egyházközség 
nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak. 
e)

7

Tárgyalja  és  -  az  egyházközségi  számvevőszék 

jelentésének  meghallgatását  követően  -  elfogadja  az 
éves költségvetést és beszámolót. 
f)  Intézkedik  az  egyházi  épületek  és  egyéb  ingatlanok 
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása 
ügyében, dönt a kisebb beruházásokról, beszerzésekről, 
a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül. 
g)  Dönt  az  egyházközségi  alkalmazotti  álláshelyek 
létesítéséről  és  a  bérezésről.  Határozatlan  idejű 
megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak. 
h)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet 
másképp  nem  rendelkezik,  megválasztja  az  igazgató 
lelkészt.  
i) Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait. 
j) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsaival 
kapcsolatos feladatait 
k)

8

Gyakorolja  a  magasabb  egyházkormányzati  szintek 

elnökségének  megválasztásakor  az  egyházközséget 
megillető szavazati jogot. 

 

Egyházközségi elnökség 

 
25.§  (1)  Az  egyházközség  képviseleti  és  végrehajtó 
testülete  az  elnökség,  feladata  az  egyházközség  életének 
irányítása. 
(2)

9

Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  a  lelkész  és  a 

felügyelő,  akik  együttes  joggal  és  felelősséggel  vezetik  és 
képviselik  az  egyházközséget,  és  annak  összes  ügyeit 
egyetértőleg  intézik  az  erre  vonatkozó  egyházközségi 
szabályrendelet szerint.  
(3)  Az  egyházközségi  elnökség  lelkészi  tisztségviselője  az 
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott,  vagy  oda 
kiküldött – helyettes – lelkész.  
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  felelős  a  presbitériumi,  a 
közgyűlési, 

illetve 

képviselő-testületi 

határozatok 

végrehajtásáért. 

                                                                        

7

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól.

 

8

Beiktatta a 2011. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. évi 

általános tisztújítás során megválasztott egyházközségi testületek hivatalba 

lépése napján, legkésőbb 2012. június 30-tól azzal, hogy 2012. február 28. 

után a hatályba lépésig a hivatalban lévő egyházközségi tisztségviselők és 

testületek a napi működést biztosítják. biztosítják. 

9

Módosította a 2010. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

 
26.§  Fontosabb  ügyekben,  valamint  testületi  ülések  előtt 
kibővített  elnökségi  ülést  lehet  tartani,  amelynek  tagjai  az 
elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselői. 
 
27.§  (1)  Az  elnökség  irányítja  az  egyházközségi 
tisztségviselők  szolgálatát  és  vezeti  a  presbitérium,  a 
közgyűlés  és  a  képviselő-testület  munkáját.  Építi  a 
gyülekezeti közösséget, és őrzi annak belső békéjét. 
(2)  Az  elnökség  felelős  az  egyházközség  egész 
háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy 

a)  az  egyházközségi  számadások  és  költségvetések  az 
előírásoknak megfelelően készüljenek el, 
b)  az  egyházközség  teljesítse  adminisztratív  és  anyagi 
kötelezettségeit, 
c)  az  egyházközségi  gazdálkodás  a  költségvetéseknek 
megfelelően folyjék, 
d)  az  egyházközség  megszerezze  az  egyházi  felettes 
testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre 
nézve az egyházi törvények rendelkeznek. 

(3)  Az  alkalmazottak  és  a  munkaviszonyban  álló 
nemlelkészi tisztségviselők felett – díjazásuk kivételével – a 
munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja. 
(4)  Az  egyházközségi  elnökség  tagjai  a  vonatkozó 
jogszabályokban  előírt  módon  gyakorolják  utalványozási 
jogukat. 
 
28.§  (1)  Azokban  az  egyházközségekben,  ahol  2  vagy 
több  gyülekezeti  lelkész  szolgál,  a  gyülekezeti  lelkészek 
közül  az  egyik  igazgató  lelkész.  Az  igazgató  lelkész  az 
egyházközségi elnökség lelkészi tagja. 
(2)  Amennyiben  erről  egyházközségi  szabályrendelet 
másként  nem  rendelkezik,  az  igazgató  lelkészt  a 
presbitérium választja, és a megbízás 3 évi időtartamra szól. 
Az  igazgató  lelkész  e  tisztségre  újraválasztható. 
Amennyiben  nincs  megválasztott igazgató lelkész, akkor a 
választásig  az  adott  egyházközségben  végzett  szolgálatára 
nézve  legidősebb  lelkész  látja  el  az  igazgató  lelkészi 
feladatokat. 
(3) Ahol  törvény az egyházközségi elnökség lelkész  tagját 
említi,  ott  többlelkészes  egyházközségben  az  igazgató 
lelkész értendő. 
(4)  Az  igazgató  lelkész  helyettesítéséről  az  egyházközség 
szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. 
 
29.§  (1)  Az  igazgató  lelkész  az  egyházközség  felelős 
lelkésze.  Felelős  az  egyházközségben  folyó  minden 
tevékenységért, az egyházközségben működő többi lelkészt 
egyházi tevékenységében felügyeli. 
(2) Az igazgató lelkész 

a) 

gondoskodik 

az 

egyházközség 

gyülekezeti 

alkalmainak folyamatos ellátásáról, 
b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben, 
c) 

felügyelővel 

egyetértésben 

irányítja 

presbitériumot, 
d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését. 

(3)  Az  egyházközség  területén  az  igazgató  lelkész 
engedélye  nélkül  –  a  hivatalosan  eljáró  esperesen  és 
püspökön,  illetve  ezek  megbízottain  kívül  –  senki  egyházi 
szolgálatot  nem  végezhet,  kivéve  haldoklónál  és 
szükségkeresztelésnél. 
 
30.§  (1)  Az  egyházközségi  felügyelő  az  a  rendezett 
életvitelű  konfirmált  egyházközségi  tag,  akit  az 
egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy  – a 
lelkésszel együtt – az egyházközség vezetője legyen. 
(2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni 
az  egyházközség  működésének  feltételeire,  segíteni  a 

background image

gyülekezeti  munkát,  figyelemmel  kísérni  és  irányítani  a 
személyi,  anyagi  és  jogi  természetű  ügyek  intézését. 
Kezdeményezi  az  egyházközségi  tisztségviselők  és 
alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését. 
(3)  A  felügyelő  munkájának  segítésére  másodfelügyelő 
választható,  aki  a  felügyelő  helyettese  is.  Ahol  nincs 
másodfelügyelő,  a  felügyelő  helyettese  a  gondnok,  ennek 
hiányában a jegyző. 
 
31.§  (1)  A  társegyházi  felügyelő  a  társegyház  vezetője  a 
lelkésszel és az egyházközségi felügyelővel együtt. 
(2)  A  társegyházi  felügyelő  hatásköre  a  társegyház  belső 
ügyeiben az egyházközségi felügyelő  hatáskörével  azonos. 
Másodfelügyelőként  támogatja  a  társult  egyházközség 
felügyelőjének munkáját. 
 

V. fejezet 

Az egyházközség tisztségviselői 

 
32.§  (1)  Az  egyházközségi  közgyűlés  az  önkormányzati 
feladatok  ellátására  és  az  egyházközség  működésének 
biztosítására  tisztségviselőket  választ.  Az  egyházközség 
kötelessége  gyülekezeti  (parókus)  lelkészt,  felügyelőt, 
gondnokot,  számvevőszéki  elnököt,  jegyzőt,  pénztárost,  és 
lehetőség  szerint  kántort  választani.  Szükség  szerint 
egyházközségi 

szabályrendeletben 

meghatározott 

feladatkörrel egyéb tisztségviselőket is választhat. 
(2) Több közigazgatási területen fekvő egyházközségben az 
egyházközségi  részek  a  vonatkozó  törvények  szerint 
önállóan  választanak  vagy  választhatnak  tisztségviselőket, 
akik  hatáskörüket  az  egyházközség  illetékes  részében 
gyakorolják,  és  akik  az  egyházközségi  presbitériumnak 
hivatalból  tagjai.  Feladatkörükről  és  jogaikról  az 
egyházközségi közgyűlés külön is rendelkezhet. 
 
33.§  A  gondnok,  a  pénztáros,  illetve  az  egyéb 
tisztségviselők  feladatkörét,  illetve  a  kántori  szolgálatot 
alkalmazottak,  munkaviszonyban  álló  tisztségviselők, 
illetve  önkéntes  munkások  is  elláthatják.  A  kántori 
szolgálatot szolgálati jogviszonyban is el lehet látni. 
 

Lelkészi tisztségviselők 

 
34. §  Az  egyházközség  lelkészi  tisztségviselője  az 
egyházközségben  megválasztott  és  beiktatott  lelkész  vagy 
oda kiküldött helyettes lelkész. 
 
35.§  Az 

egyházközség 

lelkészi 

tisztségviselőjének 

feladata a presbitérium munkájában való részvétel, valamint 
minden  olyan  feladat,  amivel  az  egyházközségi  közgyűlés, 
képviselő-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza. 
 

Nemlelkészi tisztségviselők 

 
36.§  (1)  A  gondnok  az  a  rendezett  életvitelű  közgyűlési 
tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  meghatározott 
időtartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és 
dologi természetű ügyeinek intézésére választ. 
(2)  Különböző  feladatok  elvégzésére  feladatkörük 
meghatározásával több gondnok is választható.  
 
37. §  (1) A kántor az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, 
akit az egyházközségi közgyűlés választhat, hogy a lelkész 
munkatársaként az egyházközség területén az egyházi ének 
és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A kántor választása 
6 évre szól, amennyiben erről az egyházközségi közgyűlés 
másképp nem rendelkezik. 
(2)  Az  egyházközségben  folyó  egyházzenei  szolgálat 

kérdéseit külön törvény szabályozza.  
 
38.§

10

  (1)  Az  egyházközségi  számvevőszéki  elnök  az  a 

rendezett 

életvitelű 

egyházközségi 

tag, 

akit 

az 

egyházközségi  közgyűlés  választ,  hogy  a  3-7  tagú, 
választott 

számvevőszékkel 

az 

egyházközség, 

az 

egyházközség intézményeinek és gazdálkodási egységeinek 
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve 
szükség esetén eljárjon. 
(2)  Az  egyházközségi  számvevőszéki  elnök  irányítja  az 
egyházközségi  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez 
valamennyi  eljárási  cselekményt.  Az  egyházközségi 
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében 
határozza meg. 
 
39.§  Az  egyházközségi  jegyző  az  a  rendezett  életvitelű 
közgyűlési  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés  választ, 
hogy  a  közgyűlések,  képviselő-testületi  ülések,  valamint  a 
presbiteri ülések jegyzőkönyveit vezesse. 
 
40.§  Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvitelű 
egyházközségi  tag,  akit  az  egyházközségi  közgyűlés 
választ,  hogy  az  egyházközség  pénzkezelését  és  gazdasági 
ügyintézését végezze. 
 

Egyéb tisztségviselők 

 
41.§  Az  egyházközségi  közgyűlés  bizonyos  feladatok 
ellátására  egyéb  tisztségviselőket  (gyülekezeti  munkatárs, 
hitoktató,  pedagógus,  jogtanácsos,  könyvtáros,  levéltáros 
stb.)  is  választhat.  Feladatkörüket  és  megbízatásuk  idejét 
egyházközségi szabályrendelet határozza meg. 
 

MÁSODIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZMEGYE 

 

VI. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

42.§  Az  egyházmegye  meghatározott  területen  levő 
egyházközségek  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri, 
szolgálati  és  gazdasági  közösségük  megélésének  színtere. 
Az  egyházmegye  kérheti  önálló  jogi  személlyé 
nyilvánítását. 
 
43.§  (1) Az egyházmegye 

a)  összefogja  a  területén  lévő  egyházközségeket,  segíti 
és szervezi közös alkalmaikat, 
b) összehangolja az egyházközségekben végzett egyházi 
szolgálatokat, 
c)  felügyeli  az  egyházmegyében  az  egyházi  szolgálat 
zavartalanságát. 

(2)  Működése  érdekében  megválasztja  önkormányzati 
testületeit  és  tisztségviselőit,  és  meghozza  azokat  a 
szolgálati,  gazdasági,  szervezeti  és  szervezési  döntéseket, 
amelyek az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belső 
önkormányzatának  és  jogi  önállóságának  sérelme  nélkül  – 
érintik. 
 
44.§  Az  egyházmegye  adminisztrációs  központja  az 
esperesi  hivatal.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési 
feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg. 
 
45.§  (1) 

Az  egyházközségek  elnevezését  és  az 

egyházmegyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván, 
s azt, illetve annak változásait az egyház hivatalos lapjában 

                                                                        

10

Módosította a 2011. évi II. törvény 9.§-a. Hatályos: 2011. március 1-től. 

background image

közzéteszi.  
(2)  Egyházközségeknek  egyik  egyházmegyéből  másikhoz 
való  csatolásról  az  érintett  egyházmegyei  közgyűlések 
véleményével 

ellátott 

előterjesztés 

alapján 

az 

egyházkerületi  közgyűlés  dönt.  Vitás  esetben,  vagy  ha 
különböző  egyházkerületekhez  tartozó  egyházmegyékről 
van szó, a zsinat dönt. 
 

VII. fejezet 

Az egyházmegye önkormányzati testületei 

 

Egyházmegyei közgyűlés 

 
46.§  Az 

egyházmegyei 

önkormányzat 

döntéshozó 

testülete az egyházmegyei közgyűlés.  
 
47.§  Az  egyházmegyei  közgyűlés  hatáskörébe  tartoznak 
az egyházmegye életének legfőbb kérdései: 

a)

11

Megállapítja,  és  jegyzőkönyvbe  foglalja  az 

egyházközségi  presbitériumok  által  megválasztott 
esperes,  illetve  egyházmegyei  felügyelő  beiktatásának 
megtörténtét,  és  meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint 
meghatározza  az  esperesi  hivatal  rendjét  és  működési 
feltételeit. 
b)

12

Megválasztja  az  esperes  és  az  egyházmegyei 

felügyelő kivételével az egyházmegye tisztségviselőit, a 
számvevőszék és az egyházmegyei bizottságok tagjait. 
c) 

Megválasztja 

az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

egyházmegyei küldötteit. 
d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit. 
e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot. 
f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és a 
számvevőszék  jelentését,  a  bizottságok  javaslatait,  és 
elrendeli a szükséges tennivalókat. 
g)  Jóváhagyja  az  egyházmegyei  presbitérium  jelentését 
az 

egyházmegye 

egyházközségeinek 

éves 

költségvetéséről és beszámolójáról. 
h) 

Tárgyalja 

és 

elfogadja 

az 

egyházmegye 

presbitériumának  jelentését  az  egyházmegye  éves 
költségvetéséről  és  beszámolójáról,  az  egyházmegye 
kezelésében levő pénzeszközök egyházközségek közötti 
elosztásáról. 
i)  Egyházmegyei  intézményeket  alapít,  illetve  szüntet 
meg. 
j)  Jóváhagyja  az  egyházközségek  területének  és 
szolgálati  viszonyainak  változását.  Az  egyházközségek 
közötti  vitás  esetekben  határoz,  amely  határozata  ellen 
az egyházkerületi közgyűléshez lehet fellebbezni. 
k)  Dönt  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és 
tisztségviselőinek díjazásáról. 
l)  Jóváhagyja  az  egyházközség  által  választott  név 
használatát. 
m)  Dönt  mindazon  ügyekben,  amelyeket  törvény  a 
hatáskörébe  utal,  valamint  amelyeket  az  egyházmegyei 
presbitérium  a  közgyűlés  elé  terjeszt  vagy  hatáskörébe 
utal. 

 
48.§  (1) Az egyházközségi  közgyűlések az egyházmegyei 
közgyűlési  küldötteiket  az  általános  tisztújítás  keretében 
választják.  Egyházmegyei  közgyűlési  tagságra  csak 
rendezett 

életvitelű,  konfirmált  egyházközségi  tag 

                                                                        

11

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházmegyei  testületek 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 
tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

12

Módosította a 2013. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése. Hatályos: 2013. 

november 30-tól. 

választható,  aki  az  egyházközségi  tagság  feltételeinek 
legalább 5 éve megfelelt. 
(2)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  szavazati  joggal 
rendelkező tagjai: 

a)

13

hivatalból:  az  egyházmegyei  presbitérium  tagjai,  az 

egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  elnökségei, 
valamint  az  egyházmegyében  szolgáló  valamennyi 
gyülekezeti lelkész és másodlelkész, 
b)  választás  alapján:  az  egyházmegyéhez  tartozó 
egyházközségek önálló gyülekezeti lelkészi állásonként 
egy-egy választott nemlelkész küldötte. 

(3)  Amennyiben  az  egyházmegyében  valaki  egyidejűleg 
több jogon is tagja a közgyűlésnek, a közgyűlésen akkor is 
csak egy szavazati joggal rendelkezik. 
(4)

14

Az egyházmegyei közgyűlésen tanácskozási jogú tagok 

mindazon  lelkészek  és  egyházmegyei  tisztségviselők,  akik 
nem  tartoznak  a  (2)  bekezdés  a)  pontjának  hatálya  alá,  az 
egyházmegye  zsinati  és  egyházkerületi  közgyűlési 
küldöttei,  valamint  az  egyházmegye  területén  lévő,  az 
egyházi  törvények  hatálya  alá  tartozó  intézmények 
küldöttei.  
(5)  Az  egyházmegye  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. 
(6)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  azon  tagját,  aki  a 
közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  tisztségéről, 
testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli 
tag  ellen  –  ilyen  esetekben  –  az  egyházmegyei  elnökség 
fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
49.§  (1)  A  közgyűlést  évenként  legalább  egy  alkalommal 
össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyűlést az esperes és 
az  egyházmegyei  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A 
közgyűlés  tagjai  egynegyedének  írásban  előterjesztett 
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra rendkívüli közgyűlést összehívni. 
(2)  A  közgyűlés  nyilvános,  azon  hallgatóként  a  közgyűlés 
tagjain  kívül  bármely  egyházközségi  tag  részt  vehet,  de 
tanácskozási  joguk  az  egyházmegye  területén  lévő 
egyházközségek 

tagjainak 

csak 

akkor 

van, 

ha 

egyházközségi 

meghatalmazásukat 

– 

melyet 

egyházközségük  elnöksége  aláírt  és  az  egyházközség 
bélyegzőjével  lebélyegzett  –  az  egyházmegyei  közgyűlés 
megkezdése előtt átadják a közgyűlés jegyzőjének. 
(3)  A  közgyűlésen  az  esperes  és  az  egyházmegyei 
felügyelő,  akadályoztatásuk  vagy  tisztségük  üresedése 
esetén  az  espereshelyettes,  illetve  a  másodfelügyelő 
elnököl. 
(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(5)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőkönyvvezetőjének  és  2  jelen  lévő, 
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 
A meghozott döntésekről a közgyűlés tagjait legkésőbb 15 
napon belül értesíteni kell. 
 
50.§  Az  egyházmegye  lelki,  szellemi,  kulturális  és 
gazdasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a 
közgyűlés  különböző  bizottságokat  alakíthat,  melyeknek 
elnöke  a  munkaág  választott  felelőse.  A  bizottságok 
együttműködnek  az  egyházmegyei  presbitériummal,  és  a 
közgyűlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel 

                                                                        

13

Módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  a  kihirdetése 

napjától. 

14

Módosította a 2011. évi VI. törvény 2. § (3) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházmegyei  testületek 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

background image

tartoznak. 
 

Egyházmegyei presbitérium 

 
51.§  Az  egyházmegye  önálló  hatáskörű  végrehajtó  és 
intézkedő testülete az egyházmegyei presbitérium. 
 
52.§  Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tartoznak 
mindazok  az  ügyek,  amelyek  nem  tartoznak  az 
egyházmegyei  közgyűlés  vagy  más  egyházi  testület 
hatáskörébe, illetve amelyeket az egyházmegyei  közgyűlés 
a presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak: 

a)  Összeállítja  az  egyházmegye  éves  munkatervét, 
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok 
megvalósítását. 
b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz, 
és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket. 
c) Segíti az egyházmegyei közgyűlés előkészítését. 
d)  Dönt  egyházmegyei  állások  létesítéséről  és 
megszüntetéséről, lelkészi és nemlelkészi egyházmegyei 
munkások  határozatlan  idejű  megbízásáról,  valamint 
javaslatot  tesz  az  egyházmegye  alkalmazottainak  és 
tisztségviselőinek 

díjazására, 

és 

gyakorolja 

munkáltatói jogokat. 
e)  Gazdasági  döntéseket  hoz  a  közgyűlés  által 
elfogadott  gazdálkodási  elvek  keretein  belül,  elfogadja 
az egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját. 
f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek éves 
költségvetését és beszámolóját, és erről jelentést tesz az 
egyházmegyei közgyűlésnek. 
g)  Jóváhagyja  az  egyházmegye  egyházközségi 
ingatlanainak  tulajdonjogi  változásait,  intézkedik  az 
egyházmegye  tulajdonában  lévő  egyházi  épületek  és 
egyéb 

ingatlanok 

állagmegóvása, 

karbantartási 

munkálatai és hasznosítása ügyében. 
h)  Az  egyházmegye  nevében  jelölteket  javasol 
magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek 
választása előtt. 
1) 

Ellátja 

az 

intézményekkel 

és 

azok 

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. 

 
53.§  (1)  Az  egyházmegyei  presbitérium  szavazati  jogú 
tagjai:  az  esperes,  az  espereshelyettes,  az  egyházmegyei 
felügyelő, 

másodfelügyelő, 

az 

egyházmegyei 

evangélizációs  és  missziói  felelős,  az  ifjúsági  felelős  és  a 
gazdasági felelős. 
(2)  Az  egyházmegye  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz 

tanácskozási 

joggal 

meghívja 

az 

egyházmegyének 

tárgyalt 

témában 

illetékes 

tisztségviselőjét, és további szakértőket hívhat meg. 
(3)  Az  egyházmegyei  presbitérium  azon  tagját,  aki  a 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
54.§  (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség szerinti 
rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalommal össze 
kell  hívni.  Az  egyházmegyei  presbitériumot  az 
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.  
(2)  A  presbitérium  3  tagjának  írásban  előterjesztett 
kérelmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra presbiteri ülést összehívni. 
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános. 
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és az 
egyházmegyei felügyelő. Akadályoztatásuk vagy tisztségük 
üresedése  esetén,  a  presbiteri  ülésen  az  espereshelyettes, 
illetve az egyházmegyei másodfelügyelő elnököl. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 

(6) A presbiteri ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az 
elnökség  egyik  tagjának,  a  jegyzőkönyvvezetőnek  és  egy 
jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. A meghozott döntésekről legkésőbb 15 napon 
belül  értesíteni  kell  a  presbitérium  tagjait  és  az 
egyházmegye egyházközségeit. 
 
55.§  Az  egyházmegyei  presbitérium  képviselője  évente 
beszámol  a  presbitérium  működéséről  az  egyházmegyei 
közgyűlésen. 
 

Egyházmegyei elnökség 

 
56.§  (1)  Az  egyházmegye  képviseleti  és  végrehajtó 
(ügyviteli)  testülete  az  elnökség.  Az  egyházmegyei 
elnökség tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelő. 
(2)  Az  esperes  és  az  egyházmegyei  felügyelő  együtt  és 
közös felelősséggel vezetik és képviselik az egyházmegyét, 
irányítják  közigazgatását,  és  annak  összes  ügyeit 
egyetértően intézik. 
 
57.§  (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai: 

a)  Építik  az  egyházmegye  közösségét  és  őrzik  annak 
belső békéjét. 
b) Felelősek az egyházmegye rendjéért, őrködnek azon, 
hogy  az  egyházmegyében  minden  az  egyházi 
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek 
szerint, az egyház javára történjék. 
c) Felelősek azért, hogy az egyházmegye tisztségviselői 
szolgálatukat hűségesen végezzék. 
d)  Összehívják  az  egyházmegyei  presbiteri  üléseket  és 
közgyűléseket, és azokon elnökölnek.  
e)  Jelentést  tesznek  az  egyházmegyei  közgyűlésen  az 
egyházmegye  életét  meghatározó  lelki  és  közösségi 
eseményekről,  az  egyházmegye  anyagi  viszonyairól,  s 
ezeket a püspöknek is tudomására hozzák. 
f)  Felelősek  a  presbitériumi  és  közgyűlési  határozatok 
végrehajtásáért. 
g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket. 
h) 

Eredménytelen 

választási 

eljárás 

esetén 

kezdeményezési jogkörüket gyakorolják. 
i) Alkalmi  megbízást adnak nemlelkészi egyházmegyei 
munkásoknak. 
j)  Gyakorolják  utalványozási,  valamint  egyházközségi 
hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.  

(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai: 

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett és 
felügyelik az egyházmegyei tisztségviselők szolgálatát. 
b)  Látogatják  és  ellenőrzik  az  egyházközségeket  és 
egyházmegyei intézményeket. 
c)  Összehívják  az  egyházközségek  lelkészeinek, 
felügyelőinek és elnökségeinek az értekezletét. 
d)  Eljárnak  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészi 
állásainak 

megüresedésekor 

és 

lefolytatják 

lelkészválasztási eljárást. 
e) 

Feladatuk 

kötelességüket 

elmulasztó 

tisztségviselőket  először  testvérileg  meginteni,  a 
botrányos  magaviseletűeket  rendreutasítani,  ennek 
eredménytelensége 

esetén 

az 

egyházmegyei 

szabályrendeletben  meghatározott  eljárást,  illetve 
szükség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni. 

 
58.§  Az  esperes  az  egyházmegye  gyülekezeti  lelkészei 
közül választott lelkész.  
 
59.§  Az esperes 

a)  őrködik  az  egyházmegyében  az  egyházi  szolgálat 
felett, 

background image

b)  felel  az  egyházmegye  lelki  életéért  és  közösségi 
alkalmaiért, 
c)  pásztorolja  az  egyházmegye  lelkészeit  hivatásuk 
betöltésében  és  magánéletükben,  felel  az  egyházmegye 
lelkészeinek 

testvéri 

szeretetben 

történő 

együttműködéséért, 
d)  segíti  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösség 
munkáját, 
e)  részt  vesz  az  egyházkerületi  és  az  országos  esperesi 
tanács munkájában.  

 
60.§  Az esperes az egyházmegyében 

a)  beiktatja  az  egyházközségek  új  lelkészeit:  a 
gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt, 
b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti termeit, 
renovált  templomait,  a  templomok  új  oltárát, 
keresztelőkövét, és a püspök megbízásából orgonáját és 
harangjait. 

 
61.§  (1) 

Az 

esperes 

joga 

és 

kötelessége 

az 

egyházközségekben  legalább  3  évenként  általános 
vizsgálatot  tartani,  s  a  vizsgálatáról  az  érintett 
egyházközségnek és a püspöknek jelentést tenni. 
(2)  Az  esperes  egyházközségében  való  vizsgálatról  az 
illetékes püspök rendelkezik. 
 
62.§  Az 

esperest 

akadályoztatása 

esetén 

az 

espereshelyettes  helyettesíti.  Az  esperes  saját  maga  és 
helyettese  akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat 
ellátására  felhatalmazást  adhat  az  egyházmegye  bármelyik 
gyülekezeti lelkészének is. 
 
63.§  (1)  Az  egyházmegyei  felügyelő  –  az  esperessel 
együtt  –  az  egyházmegye  felelős  vezetője.  Ügyel  az 
egyházmegye 

működésének 

feltételeire, 

segíti 

az 

egyházmegyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és 
irányítja  a  személyi,  az  anyagi  és  a  jogi  természetű  ügyek 
intézését. 
(2)  A  közéletben  az  egyházmegyét  lehetőleg  az 
egyházmegyei felügyelő képviseli. 

 

VIII. fejezet 

Az egyházmegye tisztségviselői 

 
64.§  Az 

egyházi 

szolgálat 

egyházmegyei 

összehangolására,  az  egyes  egyházközségekben  végzett 
egyházi  szolgálaton  túlmutató  egyházmegyei  szolgálatok 
ellátására az egyházmegye tisztségviselőket választ. 
 
65.§  Minden  egyházmegyében  választandó  az  esperesen 
és  a  felügyelőn  kívül  espereshelyettes,  másodfelügyelő, 
gazdasági  felelős,  számvevőszéki  elnök,  egyházmegyei 
evangélizációs  és  missziói  felelős,  egyházmegyei  ifjúsági 
felelős, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős és 
gyűjteményi  felelős.  Szükség  esetén  az  esperesi  és  a 
felügyelői tisztség  kivételével egy személy  két  feladatot is 
elláthat. 
 
66.§ 

15

Egyházmegyei  tisztségviselőnek  csak  rendezett 

életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt,  és  az  egyházmegye  területén  lévő  valamely 

                                                                        

15

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  2.  §  (4)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012. évi általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei testületek 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  szeptember  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  május 31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő  egyházmegyei 

tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

egyházközség választói névjegyzékében szerepel. 
 
67.§  Az egyházmegye  tisztségviselői közül az esperes, az 
egyházmegyei felügyelő és a számvevőszéki elnök minden 
évben  jelentést  tesz  az  egyházmegyei  testületek  és 
tisztségviselők munkájáról az egyházmegyei közgyűlésnek. 
 
68.§  (1)  Az  espereshelyettes  az  egyházmegye  gyülekezeti 
lelkészei közül választott lelkész. 
(2)  Az  espereshelyettes  feladata  az  esperes  helyettesítése 
annak  akadályoztatása  esetén,  valamint  ellátja  az  esperesi 
feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átruházott 
feladatokat.  Az  egyházmegyei  másodfelügyelővel  együtt 
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri 
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. 
 
69.§  Az 

egyházmegyei 

másodfelügyelő 

joga 

és 

kötelessége az egyházmegyei felügyelő helyettesítése annak 
akadályoztatása  esetén.  Az  espereshelyettessel  együtt 
gondoskodik  az  egyházmegyei  közgyűlésen  és  presbiteri 
ülésen a jegyzői feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az 
egyházmegyei  felügyelő  feladataiból  az  egyházmegyei 
szabályrendelettel átruházott feladatokat. 
 
70.§  Az  egyházmegyei  evangélizációs  és  missziói  felelős 
feladata  az  egyházmegyében  az  evangélizáció  hitébresztő 
szolgálatának 

segítése, 

gyülekezeti 

evangélizációk, 

egyházmegyei  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése. 
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el 
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét, 
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat. 
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása is. 
 
71.§  Az  egyházmegyei  ifjúsági  felelős  feladata  az 
egyházmegyében  az  ifjúság  között  végzett  munka 
összefogása 

és 

irányítása, 

egyházmegyei 

ifjúsági 

találkozók, táborok és konferenciák szervezése. 
 
72.§

 16

  (1)  Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  joga  és 

kötelessége,  hogy  az  egyházmegyében,  az  egyházmegye 
egyházközségeiben  és  előbbiek  intézményeiben  és 
gazdálkodási 

egységeiben 

azok 

gazdálkodásának 

ellenőrzését  irányítsa,  ezeket  jóváhagyásra  felterjessze, 
illetve szükség esetén eljárjon. 
(2)  Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  irányítja  az 
egyházmegyei  számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez 
valamennyi  eljárási  cselekményét.  Az  egyházmegyei 
számvevőszék  belső  működését  saját  hatáskörében 
határozza meg. 
(3)

17

Az  egyházmegyei  számvevőszéki  elnök  szakirányú 

felsőfokú végzettséggel rendelkező egyháztag lehet. 
(4) Az egyházmegyei számvevőszéki elnök nem lehet tagja 
az egyházmegyei gazdasági bizottságnak. 
 
73.§  (1)  Az  egyházmegyei  gazdasági  felelős  joga  és 
kötelessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését, 
valamint – az egyházmegyei közgyűlés határozata alapján – 
pénzkezelését is végezze. 
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelős tisztségénél fogva a 
gazdasági bizottság elnöke.  
 
74.§  A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelős szervezi az 
évenkénti  rendszeres  gyűjtést,  véleményezi  a  Gusztáv 

                                                                        

16

Módosította a 2011. évi II. törvény 10.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

március 1-től. 

17

A (3)-(4) bekezdést beiktatta a 2011. évi  II. törvény 10.§ (2) bekezdése. 

Hatályos:  2011.  március  1-től,  azonban  a  2012.  évi  általános  tisztújítás 

során kell először alkalmazni. 

background image

Adolf  Segélyszolgálati  segélyre  benyújtott  kérvényeket  az 
elbírálás  előtt,  szervezi  a  szószékcserét  a  gyűjtéssel 
kapcsolatban  és  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat 
helyzetéről  beszámolót  készít  az  egyházmegye  közgyűlése 
számára. 
 
75.§  Az  egyházmegyei  gyűjteményi  felelős  feladata  az 
egyházmegyei  gyűjteményi  nyilvántartás  vezetése,  az 
egyházmegyéhez  tartozó  egyházközségek  és  intézmények 
gyűjteményi anyagairól készült nyilvántartások felügyelete, 
illetve  a  gyűjtemények  szakmai  felügyeletét  ellátó 
ágazatvezetőkkel való együttműködés. 
 
76.§  Az egyházmegyei közgyűlés meghatározott feladatok 
(pl. 

gyermekmunka, 

szeretetszolgálat, 

egyházzene, 

tájékoztatás)  ellátására  további  tisztségviselőket  is 
választhat.  Feladatkörüket  egyházmegyei  szabályrendelet 
határozza meg. 
 

HARMADIK RÉSZ 

AZ EGYHÁZKERÜLET 

 

IX. fejezet 

Általános rendelkezések 

 
77.§  Az  egyházkerület  meghatározott  területen  levő 
egyházmegyék  egyházigazgatási  szervezete,  testvéri, 
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. 
 
78.§  Az egyházkerület 

a) összefogja a területén lévő egyházmegyéket, segíti és 
szervezi közös alkalmaikat, 
b)  összehangolja  és  felügyeli  az  egyházi  szolgálatot, 
biztosítja annak folyamatosságát, 
c) 

egyházigazgatási 

ügyekben 

elbírálja 

az 

egyházmegyei határozatok elleni fellebbezéseket. 

 
79.§  (1)  Az  egyházkerület  adminisztrációs  központja  a 
püspöki  hivatal.  A  püspöki  hivatal  a  püspök  és  az 
egyházkerületi felügyelő rendelkezésére áll, működéséért a 
püspök  felelős.  A  hivatal  működési  rendjét  és  működési 
feltételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg. 
(2)  A  püspöki  titkár  az  a  lelkész  vagy  nemlelkész,  akit  az 
országos  egyház  a  püspök  segítésére,  a  püspök  döntése 
alapján  alkalmaz.  Munkáját  a  püspök  rendelkezése  szerint 
végzi. 
 
80.§  Az 

egyházkerületek  és  a  hozzájuk  tartozó 

egyházmegyék 

felsorolását 

törvény 

melléklete 

tartalmazza.  Egyházmegyék  alakítását,  megszüntetését, 
egyik  egyházkerületből  a  másikba  való  csatolását  az 
illetékes  egyházmegyei  és  egyházkerületi  közgyűlések 
véleményével  ellátott  előterjesztés  alapján  a  zsinat 
határozhatja el. 
 

X. fejezet 

Az egyházkerület önkormányzati testületei 

 

Egyházkerületi közgyűlés 

 
81.§  (1)  Az  egyházkerületi  önkormányzat  döntéshozó 
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyűlés.  
(2)  Ahol  jogszabály  presbitériumot  említ,  egyházkerületi 
szinten a közgyűlést kell érteni. 
 
82.§  Az  egyházkerületi  közgyűlés  hatáskörébe  tartoznak 
az  egyházkerület  életének  legfőbb  kérdései,  ezek  közül 

különösen az alábbiak: 

a)

18

Megválasztja  az  egyházkerület  tisztségviselőit  a 

püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  kivételével,  az 
egyházkerületi  jelölőbizottság  tagjait,  az  egyházkerület 
küldötteit az országos testületekbe, és a lelkészképesítő 
bizottság  egyházkerületi  tagjait,  az  intézmények 
igazgatótanácsának  egyházkerületi  küldötteit,  valamint 
jelölteket állít az országos munkaági bizottságokba. 
b)  Megállapítja  és  jegyzőkönyvbe  foglalja  az 
egyházközségek 

közgyűlései 

által 

megválasztott 

püspök,  illetve  egyházkerületi  felügyelő  beiktatásának 
megtörténtét,  és  meghallgatja  székfoglalóikat,  valamint 
meghatározza  a  püspöki  hivatal  rendjét  és  működési 
feltételeit. 
c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet. 
d)  Összeállítja  az  egyházkerület  éves  munkatervét, 
megtervezi  közösségi  alkalmait,  és  segíti  azok 
megvalósítását. 
e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és 
a  jelentésre  kötelezett  egyházkerületi  tisztségviselők 
jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat. 
f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot. 
g)  Javaslatot  tesz  az  egyházkerület  költségigényével 
kapcsolatosan 

az 

országos 

presbitériumnak, 

véleményezi az egyházmegyék támogatására  biztosított 
gazdasági erőforrások elosztását, dönt az egyházkerületi 
keret felhasználásáról. 
h) 

Ellátja 

az 

intézményekkel 

és 

azok 

igazgatótanácsaival kapcsolatos feladatait. 
i) Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tartozó 
egyházmegyék közötti átcsatolásáról. 
j)  Másodfokon  dönt  az  egyházközségek  közötti  vitás 
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás ügyekben 
–  ha  törvény  másképp  nem  rendelkezik  –  első  fokon 
határoz. 
k)  Törvényben  meghatározott  kivételekkel  dönt  az 
egyházkerület 

tisztségviselőinek 

díjazásáról 

és 

gyakorolja  a  munkáltatói  jogokat.  Dönt  egyházkerületi 
állások  létesítéséről  és  megszüntetéséről,  nemlelkészi 
egyházkerületi  munkások  megbízatásáról.  Ezeket  a 
döntéseit  az  országos  költségvetés  által  meghatározott 
keretek között hozza. 

 
83.§  (1) 

Egyházkerületi  közgyűlési  tagságra  csak 

rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi  tag 
választható,  aki  az  egyházközségi  tagság  feltételeinek 
legalább 5 éve megfelelt. 
(2)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  szavazati  joggal 
rendelkező tagjai: 

a)

19

hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelő, és 

ezek helyettesei, valamint az egyházmegyei elnökségek; 
b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelkészi 
és nemlelkészi küldötte. 

(3)

20

Az  egyházkerületi  közgyűlés  tanácskozási  jogú  tagjai 

                                                                        

18

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi  közgyűlés 
hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  augusztus  31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

19

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  3.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi 

közgyűlés  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól 

azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

20

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  3.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi 
közgyűlés  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól 
azzal, hogy 2012. augusztus 31. után a hatályba lépésig a hivatalban lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják.

 

background image

az  egyházkerület  területén  lévő  intézmények  küldöttei,  és 
mindazon  egyházkerületi  tisztségviselők,  akik  nem 
tartoznak a (2) bekezdés a) pontja hatálya alá, valamint az 
egyházkerület zsinati küldöttei. 
(4)  Az  egyházkerület  elnöksége  a  napirenden  szereplő 
témákhoz tanácskozási joggal szakértőt hívhat meg. 
(5) Az egyházkerületi közgyűlés azon választott tagját, aki 
az  egyházkerületi  közgyűlésről  –  egy  választási  cikluson 
belül  –  3  alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad, 
tisztségéről, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni. 
Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyházkerületi 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
84.§  (1) A közgyűlést  legalább évenként össze kell hívni. 
A  közgyűlést  az  egyházkerület  elnöksége  írásban  hívja 
össze.  A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  a 
napirendi  pontokat.  A  közgyűlés  előtt  megfelelő  időben 
meg  kell  küldeni  a  közgyűlés  napirendi  pontjaival 
kapcsolatos írásos előterjesztéseket, anyagokat, és a várható 
eldöntendő kérdéseket is.  
(2) A közgyűlés tagjai egynegyedének írásban előterjesztett 
kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 héten belüli 
időpontra közgyűlést összehívni. 
(3)  A  közgyűlésen  általában  a  közgyűlés  tagjain  kívül 
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet. 
(4) A közgyűlésen a püspök és az egyházkerületi felügyelő, 
akadályoztatásuk  vagy  hivataluk  üresedése  esetén  a 
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelő elnököl. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(6)  A  közgyűlésről  jegyzőkönyvet  kell  vezetni,  amit  az 
elnökségnek,  a  jegyzőkönyv  vezetőjének  és  2  jelen  lévő, 
erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesítenie. 
 

Egyházkerületi elnökség 

 
85.§  (1)  Az  egyházkerület  végrehajtó  és  képviseleti 
testülete  az  elnökség.  Az  egyházkerületi  elnökség  tagjai  a 
püspök és az egyházkerületi felügyelő. 
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelő együtt és közös 
felelősséggel  vezetik  és  képviselik  az  egyházkerületet, 
irányítják  igazgatását,  és  annak  összes  ügyeit  egyetértően 
intézik. 
 
86.§  (1)  A  püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  közös 
feladatai különösen az alábbiak:  

a)  Építik  az  egyházkerület  közösségét  és  őrzik  annak 
belső békéjét. 
b) Felelősek az egyházkerület rendjéért, őrködnek azon, 
hogy  az  egyházkerületben  minden  az  egyházi 
törvényekben  megszabott  jogok  és  kötelezettségek 
szerint történjék. 
c) Felelősek azért, hogy az egyházkerület tisztségviselői 
szolgálatukat hűségesen végezzék. 
d)  Összehívják  az  egyházkerületi  közgyűléseket,  és 
azon  elnökölnek.  Jelentést  tesznek  az  egyházkerületi 
közgyűlésen  az  egyházkerület  életét  meghatározó  lelki 
és  közösségi  eseményekről,  az  egyházkerület  anyagi 
viszonyairól.  Felelősek  a  közgyűlési  határozatok 
végrehajtásáért. 
e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket. 
f)

21

 

(2)  A  püspök  és  az  egyházkerületi  felügyelő  megosztható 
feladatai különösen az alábbiak: 

a)  Felügyeletet  gyakorolnak  az  egyházközségek  és  az 
egyházmegyék  felett,  és  felügyelik  az  egyházkerületi 

                                                                        

21

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

tisztségviselők szolgálatát. 
b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerület 
területén  lévő  intézményeket  a  mindenre  kiterjedő 
vizsgálat igényével is. 
c)  Joguk  az  egyházközségek  lelkészei,  felügyelői  és 
elnökségei értekezletének összehívása. 
d) 

Feladatuk 

kötelességüket 

elmulasztó 

tisztségviselőket  először  testvérileg  meginteni,  a 
botrányos  magaviseletűeket  rendreutasítani,  ennek 
eredménytelensége  esetén  szükség  szerint  fegyelmi 
eljárást kezdeményezni. 

 
87.§  A  püspök  joga  és  kötelessége,  hogy  gondot  viseljen 
az  egyházi  szolgálat  tartalmi  és  személyi  feltételeire,  így 
különösen 

a)  őrködik  az  egyház  egységén  és  azon,  hogy  az 
egyházkerületben minden tevékenység Isten dicsőségére 
és az egyház javára történjék; 
b)  felügyel  arra,  hogy  a  lelkészek  híven  töltsék  be 
szolgálatukat,  hűségesek  legyenek  az  evangélikus 
egyház  biblikus  és  hitvallásos  tanításához,  és  a 
keresztyén erkölcs szerint éljenek; 
c)  vigyáz  az  egyházi  szolgálat  folyamatosságára  és 
helyes  végzésére  az  egyházkerület  egyházközségeiben, 
intézményeiben és minden területén; 
d)  pásztorolja  az  egyházkerület  lelkészeit  hivatásuk 
betöltésében  és  magánéletükben,  elősegíti  a  lelkészek 
testvéri 

szeretetben 

történő 

együttműködését, 

tudományos és gyakorlati továbbképzését; 
e)  felügyeli  a  leendő  lelkészek  és  más  egyházi 
munkások képzését és nevelését, teológiai tanulmányait 
és erkölcsi életét; 
f) 

felelős 

azért, 

hogy 

az 

egyházkerület 

egyházközségeiben,  egyházmegyéiben,  magában  az 
egyházkerületben  és  ezek  intézményeiben  az  egyház 
törvényeit megtartsák. 

 
88.§  A püspök 

a)  felavatja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
lelkészjelöltjeit, 
b) beiktatja az egyházkerület felügyelőjét, 
c)  felszenteli  az  egyházkerületben  a  templomokat, 
intézményeket,  gyülekezeti  házakat,  orgonákat  és 
harangokat, 
d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangélikus 
istentiszteletek  és  liturgikus  események  rendjének 
megállapításában a zsinat jóváhagyásával. 

 
89.§  A  püspök 

felelős  az  egyházkerület  lelkészi 

szolgálatának személyi feltételeiért:  

a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról, 
b) dönt a beosztott lelkészek kiküldéséről, 
c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe, 
d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készülő 
teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasságkötését, 
e)  dönt  valamely  külföldi  evangélikus  egyházban 
felavatott lelkész szolgálatba állításáról, 
f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezetben 
szerzett  lelkészi  oklevél  birtokosa  az  Evangélikus 
Hittudományi Egyetemen a tanári kar által megállapított 
tárgyakból vizsgát tehessen, 
g)  a  szolgálatba  állító  kérésére  közreműködik  a 
lelkészek tartós szabadságolásában, 
h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztásoknál 
a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,  
i)  figyelemmel  kíséri  a  lelkészek  által  betöltendő 
másodállás,  illetve  jelentős  lekötöttséggel  járó 
elfoglaltság elvállalását, 

background image

j)  feladata  segítésére  szükség  szerint  esperesi 
értekezletet hívhat össze, 
k)

22

gyakorolja  az  egyház  törvényes  rendjének  és 

békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. törvény 34. 
§  (3)  bekezdésében  biztosított  egyetértési  jogát 
hivatalvesztés fegyelmi büntetés kiszabása esetén. 

 
90.§  A  püspök  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
lelkészei közül választott lelkész. 
 
91.§ 

23

A  püspököt  akadályoztatása  esetén,  valamint 

hivatalból  való  testületi  tagságában  a  püspökhelyettes 
helyettesíti.  A  püspök  saját  maga  és  helyettese 
akadályoztatása  esetén  meghatározott  feladat  ellátására 
felhatalmazást 

adhat 

az 

egyházkerület 

bármelyik 

esperesének is. 
 
92.§  A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után is 
használhatja.  
 
93.§  Az  egyházkerületi  felügyelő  a  püspökkel  együtt  az 
egyházkerület 

vezetője. 

Ügyel 

az 

egyházkerület 

működésének  feltételeire,  segíti  az  egyházkerületben  folyó 
lelki  munkát,  figyelemmel  kíséri  és  irányítja  a  közéleti, 
személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Joga a 
püspöki hivatal minden ügyéről a tájékoztatást megkapni és 
a  hivatali  adminisztrációt  egyházkerületi  munkájához 
felhasználni. 
 

XI. fejezet 

Az egyházkerület tisztségviselői 

 
94.§  (1)  Az  egyházkerületben  az  egyházi  szolgálat 
egyházkerületi összehangolására, az egyházközségekben és 
az  egyházmegyékben  végzett  egyházi  szolgálat  segítésére, 
az  önkormányzati  feladatok  ellátására,  az  egyházkerület 
működésének  biztosítására  és  a  lelki,  szellemi,  kulturális 
élet javítására az egyházkerület tisztségviselőket választ. 
(2)  Az  egyházkerület  tisztségviselői:  a  püspök,  az 
egyházkerületi 

felügyelő, 

püspökhelyettes, 

az 

egyházkerületi  másodfelügyelő,  az  egyházkerületi  ügyész, 
az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói  felelős, 
valamint az egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati 
felelős. Az egyházkerületi tisztségviselők feladatait hívány, 
a feladatkörükkel  kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás 
rögzíti, munkájukért a közgyűlésnek felelősek. 
(3) Az egyházkerület tisztségviselői minden évben jelentést 
tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyűlésnek.  
 
95.§  (1)

24

  A  püspökhelyettes  az  egyházkerület  lelkészei 

közül választott lelkész. 
(2)

25

A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és a 

püspök  feladataiban  való  segítés.  A  püspökhelyettes 
felügyeli a jegyzői feladatokat a másodfelügyelővel együtt, 
és tagja az országos fegyelmi tanácsnak. Egyéb feladatkörét 
egyházkerületi szabályrendelet szabályozza. 
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szükséges 
tájékoztatást megkapja.  

                                                                        

22

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

23

Módosította a 2011. évi VI. törvény 3. § (4) bekezdése. Hatályos: a 2012. 

évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  egyházkerületi  közgyűlés 

hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  november  30-tól  azzal,  hogy 

2012.  augusztus  31.  után  a  hatályba  lépésig  a  hivatalban  lévő 

egyházkerületi tisztségviselők és testületek a napi működést biztosítják. 

24 

Módosította a 2006. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól. 

25

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

 
96.§  Az 

egyházkerületi 

másodfelügyelő 

joga 

és 

kötelessége  az  egyházkerületi  felügyelő  helyettesítése, 
annak  akadályoztatása  esetén.  Ezen  kívül  ellátja  az 
egyházkerületi  felügyelő  feladataiból  az  egyházkerületi 
szabályrendelettel  átruházott  feladatokat.  Felügyeli  a 
jegyzői  feladatok  ellátását.  Joga,  hogy  a  feladataihoz 
szükséges tájékoztatást megkapja. 
 
97.§

26

 Az  egyházkerületi  ügyész  joga  és  kötelessége,  hogy 

az  egyházkerület  jogi  vonatkozású  ügyeit  intézze,  az 
egyházkerületet  jogi  természetű  ügyeiben  képviselje,  jogi 
tanácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az 
országos  fegyelmi  tanács  működésében,  és  gyakorolja 
külön  törvényben  szabályozott  törvényességi  felügyeleti 
jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizsgával kell 
rendelkeznie. 
 
98.§  Az  egyházkerületi evangélizációs és  missziói felelős 
feladata  az  egyházkerületben  az  evangélizáció  hitébresztő 
szolgálatának 

segítése, 

gyülekezeti 

evangélizációk, 

egyházkerületi  csendesnapok  és  konferenciák  szervezése. 
Figyelemmel  kíséri  az  egyházközségek  szolgálatával  el 
nem  ért,  szórványokban  élő  evangélikusok  helyzetét, 
kezdeményezi  és  segíti  a  feléjük  forduló  szolgálatokat. 
Feladata a külmisszió iránti felelősség ébrentartása. 
 
99.§  A 

Gusztáv 

Adolf 

Segélyszolgálati 

felelős 

véleményezi  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati  segélyre 
benyújtott  kérvényeket  az  elbírálás  előtt,  és  véleményét 
felterjeszti  az  országos  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálati 
Tanácsnak.  Beszámol  az  egyházkerületi  közgyűlésnek  a 
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetéről. 
 
100.§ Az  egyházkerületi  közgyűlés  bizonyos  feladatok 
ellátására 

egyéb 

tisztségviselőket 

is 

választhat. 

Feladatkörüket  egyházkerületi  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 

NEGYEDIK RÉSZ 

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ 

 

XII. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

101.§ A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  az  egyház 
egészét 

érintő 

döntések 

meghozatalára 

országos 

önkormányzati  testületeket,  az  ügyek  intézésére  országos 
irodát hoz létre. 
 
101/A.§

27

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházat 

törvényes  képviselőként,  önálló  képviseleti  joggal  a 
püspökök,  az  országos  felügyelő  és  az  országos  iroda 
igazgatója

28

  képviselik  harmadik  személyekkel  szemben, 

valamint bíróságok és más hatóságok előtt. 
 
102.§ Az  országos  egyház  illetékes  testületei  igazgatási 
ügyekben legfelső fokon, jogerősen határoznak. 
 

XIII. fejezet 

A Zsinat 

                                                                        

26

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

27

Beiktatta a 2010. évi V. törvény 2. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

28

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

background image

 

103.§ (1)  A  zsinat  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
legszélesebb  körű  döntéshozó,  legfőbb  képviseleti  és 
törvényhozó  testülete.  Irányítja,  segíti  és  felügyeli  az 
egyház lelki, szellemi és anyagi életét. 
(2) Ahol egyházi jogszabály közgyűlést említ, ott országos 
szinten a zsinat értendő.  
 
104.§ (1) A zsinat 

a)  megállapítja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
hitvallásait, 
b)  jóváhagyja  az  evangélikus  istentiszteleteknek  és 
liturgikus  eseményeknek  a  püspöki  tanács  által 
meghatározott rendjét. 

(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén: 

a)  törvényeket  alkot,  határozatot  hoz,  nyilatkozatot  és 
állásfoglalást ad ki, 
b) ügyel az egyházi törvények teljességére, 
c)

29

törvényességi  ellenőrzést  végez  az  országos 

szabályrendeletek, valamint – törvényben meghatározott 
esetekben  –  egyéb  szabályrendeletek  és  szabályzatok 
felett,  hatályon  kívül  helyezi  az  egyházi  törvényekkel 
ellentétes szabályrendeleteket, szabályzatokat, 
d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot a 
hiányzó szabályrendeletek megalkotására.  

(3) A zsinat a külső kapcsolatokkal összefüggésben: 

a)  meghatározza  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
hazai  és  nemzetközi  ökumenikus  kapcsolatainak 
alapelveit és alapvető tartalmát, 
b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyháznak 
az állami, valamint civil és egyéb szervezetekkel kötött 
alapvető  megállapodásait,  felhatalmazza  az  országos 
elnökséget a megállapodások aláírására. 

(4) A zsinat megválasztja: 

a)

30

a  püspökök  közül  az  elnök-püspököt  és  annak 

helyettesét,  továbbá  az  országos  felügyelőt,  az 
egyházkerületi felügyelők közül az országos  felügyelő-
helyettest,  valamint  –  amennyiben  erről  a  rájuk 
vonatkozó  törvény  másképpen  nem  rendelkezik  –  az 
országos  egyházi  tisztségviselőket,  az  országos 
számvevőszék,  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
jelölőbizottság tagjait, 
b)  a  protestáns  tábori  püspöki,  illetve  hivatalvezetői 
tisztnek  evangélikus  lelkésszel  történő  betöltésénél  a 
tábori püspököt, illetve a hivatalvezetőt, 
c)

31

saját  tisztségviselőit:  a  zsinat  elnökeit,  alelnökeit,  a 

zsinati  bizottságok  tagjait  és  elnökeit,  valamint  3-3 
lelkészi és nemlelkészi jegyzőjét. 

(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során: 

a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati és 
működési ágakat és ezek feladatait, 
b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és az 
országos 

tisztségviselők  jelentéseit,  elrendeli  a 

szükséges tennivalókat, 
c)  meghallgatja  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
számvevőszék jelentését. 

(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén: 

a)

32

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy 

vagyonának elidegenítéséről 200 millió forint értékhatár 
fölött, valamint a vagyon megterhelése, illetve kezelése 

                                                                        

29

Módosította a 2007. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

30

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

31

Módosíotta a 2018. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

32

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

tárgyában, 
b)  meghatározza  az  országos  egyház  gazdálkodásának, 
az  országos  egyházi  szervezet  kezelésében  lévő 
pénzeszközök elosztásának alapvető elveit, 
c)  elfogadja  az  országos  egyház  éves  költségvetését  és 
beszámolóját, 
d)

33

 

(7) A zsinat 

a)  dönt  az  országos  presbitérium  által  előterjesztett 
javaslatokról, 
b)

34

 

c)  dönt  az  egyház  igazgatási  beosztása  és  egyházon 
belüli illetékességi területek kérdésében. 

 
105.§ (1)  A  zsinat  szavazati  jogú  tagja  hivatalból  az 
országos felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai

35

(2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján: 

a)  egyházmegyénként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi 
küldött; 
b)  egyházkerületenként  3-3  lelkészi  és  nemlelkészi 
küldött,  akik  közül  egyházkerületenként  legalább  egy 
jogi végzettségű; 
c)  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  egy  főállású 
oktatója, 
d) az evangélikus köznevelési intézmények 2 küldötte, 
e)

36

az evangélikus diakóniai intézmények 2 küldötte, 

f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte. 

 
106.§ 

37

(1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai: 

a) országos presbitérium választott tagjai, 
b)

38

a tábori püspök vagy helyettese, az országos ügyész, 

az országos iroda igazgatója, az egyházi bíróság elnöke, 
az országos számvevőszék elnöke, az országos lelkészi 
munkaközösség elnöke, 
c) az országos munkaági bizottságok elnökei, 
d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, 
e)  a  Romániai  Evangélikus-Lutheránus  Egyház  saját 
eljárása szerint választott 2 küldötte, 
f)  a  Magyarországi  Református  Egyház  saját  eljárása 
szerint választott küldötte. 

(2)  A  zsinat  elnöksége  a  napirenden  szereplő  témákhoz 
tanácskozási  joggal  szakértőt  hívhat  meg  az  ülés 
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  pontjaihoz 
kapcsolódóan.

 

 

 
107.§ (1)  A  zsinati  tagságra  csak  rendezett  életvitelű, 
konfirmált  egyházközségi  tag  választható,  aki  az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt. 
(2)

39

A  zsinatnak  nem  lehet  szavazati  jogú  tagja  egyházi 

                                                                        

33

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

34

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (4)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 
hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

35

Módosította  a  2007.  évi  VII.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007.  december 

20-tól,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (5)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

36

Módosította a 2018. évi VI. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től.

 

37

Módosította  a  2007.  évi  VII.  törvény  2.§-a.  Hatályos:  2007.  december 

20-tól,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (6)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

38

Módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során 
alkalmazni kell.

 

39

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (7) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

background image

bíró,  országos  és  egyházkerületi  ügyész,  valamint  az 
országos presbitérium választott tagja. 
(3)

40

A  zsinati  póttagokról  külön  törvény  rendelkezik.  A 

zsinati  tagok  választásának  rendjét  külön  törvény 
szabályozza. 
(4)

41

 

 
108.§ Azt  a  választott  zsinati  tagot,  aki  a  zsinat  3 
ülésszakáról  kimentés  nélkül  távol  marad,  tagságáról 
lemondottnak  kell  tekinteni,  erről  őt  és  a  küldő  testületet 
írásban  értesíteni  kell.  Hivatalbóli  tag  ellen  –  ilyen 
esetekben  –  a  zsinat  elnöksége  fegyelmi  eljárást 
kezdeményez.  
 

XIV. fejezet 

A Zsinat szervezete és működése 

 

A zsinat elnöksége

42

 

109. § (1)  A  zsinat  elnöksége  a  lelkészi  és  a  nemlelkészi 
elnökből  áll,  akiket  akadályozatásuk  esetén  a  lelkészi  és  a 
nemlelkészi alelnök helyettesít. 
(2) A zsinat elnökségének feladata: 

a) a zsinat munkájának vezetése, 
b) a zsinati ülésszakok és a zsinati tanács üléseinek ösz-
szehívása és vezetése, 
c) a zsinati ülések vezetése, az alelnökökkel megosztva, 
d) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és ál-
lásfoglalások  hitelesítése  és  gondoskodás  a  közzététel-
ről, 
e)  a  zsinat  nevében  történő  nyilatkozatok  megtétele  a 
zsinat döntései szerint, 
f) a zsinat képviselete, 
g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezető tes-
tületeivel, 
h) a zsinat hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolato-
san az országos iroda illetékes osztályának felügyelete, 
i) a zsinat, illetve a zsinati tanács által átruházott felada-
tok ellátása. 

 

A zsinati tanács 

109/A. § 

(1) A zsinat  tanács tagjai  a  zsinat elnökei és 

alelnökei,  valamint  a  123.  §  (1)  bekezdése  szerinti  zsinati 
bizottságok elnökei. 
(2) A zsinati tanács tagjait a zsinat a választott tagjai közül 
választja. 
(3)

43

A  zsinati  tanács  az  üléseit  szükség  szerint  tartja,  me-

lyen tanácskozási joggal az országos iroda képviselője, va-
lamint – ha a napirenden őket érintő témák szerepelnek – az 
elnök-püspök, az országos felügyelő, az országos ügyész és 
az országos munkaági bizottságok elnökei is részt vesznek. 
(4) A zsinati tanács feladata: 

a)  a  zsinati  ülésszakok  előkészítése  és  napirendjének 
összeállítása, 
b)  a  zsinati  bizottságok  munkájának  figyelemmel  kísé-
rése és összehangolása, 
c) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatainak 
összehangolása, 
d) a zsinat elnöksége által előterjesztett kérdésekben ál-
lásfoglalás kialakítása. 

                                                                                                                        

legkésőbb 2012. december 15-től. 

40

Módosította a 2011. évi VI. törvény 5. § (8) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

41

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  5.  §  (9)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

42

A  109-109/A.  §-t  módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  3.  §-a.  Hatályos: 

2014. november 28-tól. 

43

Módosította a 2018. évi IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

(5)  A  zsinat  alelnökei  a  zsinat  elnöksége  által  elkészített 
beosztás alapján vezetik a zsinati üléseket, valamint ellátják 
az elnökség által rájuk bízott eseti vagy rendszeres felada-
tokat. 
 

A zsinat jegyzői 

 
110.§ (1)  A  zsinat  jegyzői  kara  a  zsinat  tagjai  által 
megválasztott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzőből áll.  
(2) A zsinatjegyzői karának feladata: 

a) az ülést vezető elnök munkájának segítése, 
b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása, 
c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentálása, 
d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenőrzése, 
e) a zsinat jegyzőkönyveinek elkészítése. 
 

A zsinat adminisztrációja 

 

111. § (1)  A  zsinat  adminisztrációjának  intézése  az 
országos  iroda  országos  szabályrendeletben  meghatározott 
osztályán  történik,  amelynek  a  zsinati  hatáskörbe  tartozó 
feladatokhoz  kapcsolódó  munkáját  a  zsinat  elnökei 
felügyelik.  A  zsinathoz  intézett  beadványok  címzettje  az 
országos iroda. 
(2)

44

Az  országos  iroda  országos  szabályrendeletben 

meghatározott 

osztálya 

közreműködik 

az 

ülések 

lebonyolításában. Ennek során 

a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételeiről, 
b)  szervezi  a  zsinat  működéséhez  szükséges  technikai 
munkát,  
c) ellenőrzi a hangrögzítők munkáját, 
d) ellenőrzi a zsinati ülések határozatképességét.  

(3) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke

45

 utalványozza. 

 
112.§

46

 

 

A zsinat működése 

 
113.§ A  zsinat  a  feladatait  törvény,  határozat,  nyilatkozat 
vagy  állásfoglalás  elfogadásával,  valamint  a  választás 
lefolytatásával látja el. 
 
114.§ (1) A zsinat  munkáját teljes (plenáris) ülésekből álló 
ülésszakokon és bizottságokban végzi.  
(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként legalább 
2 alkalommal össze kell hívni. 
(3)  Zsinati  ülésszakot  a  zsinati  tagok  egynegyedének,  az 
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek – a 
téma  megjelölésével  történő  –  írásbeli  kezdeményezésére 
45 napon belüli időpontra össze kell hívni. 
 
115.§ (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják össze. 
A  kibocsátott  meghívónak  tartalmaznia  kell  napirendi 
pontokat. 
(2) Az ülésszak előtt legalább 10 nappal ki kell küldeni az 
ülésszak  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és 
anyagokat  is.  Késői  kiküldés  esetén  a  zsinat  dönt  arról, 
hogy a napirendi pontot tárgyalja-e. 
 
116.§ 

47

A  zsinat  ülései  általában  nyilvánosak,  de  a  zsinati 

                                                                        

44

Módosította  a  (2)  bekezdést  módosította  és  a  (3)  bekezdést  beiktatta  a 

2018. évi IV. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

45

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

46

Hatályon  kívül  helyezte  a  2018.  évi  IV.  törvény  4.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos:  2018. július  1-től  azzal,  hogy  a  megválasztott  zsinata  gazda  és 

helyettesének a tisztsége a zsinata ciklus záró ülésszakának végével szűnik 
meg. 

background image

tanács döntése alapján zárt ülés is elrendelhető. 
 
117.§ (1)

48

A  zsinat  határozatképes,  ha  az  ülésen  szavazati 

jogú tagjainak több mint fele jelen van. 
(2)  A  zsinat  a  döntéseit  az  ügyrend  szerinti  többségi 
szavazással,  de  legalább  a  határozatképes  zsinat  jelenlévő 
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza. 
(3) A zsinat – működésének részletes szabályait tartalmazó 
– ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfogadásához 
és  módosításához  legalább  az  összes  zsinati  tag 
kétharmadának szavazata szükséges. 
 
118.§ Az 

újonnan  megválasztott  zsinat  elnökeinek 

megválasztásáig  az  elnöki  tisztet  a  legidősebb  lelkészi  és 
nemlelkészi  zsinati  tag  (korelnök)  tölti  be,  akik  a  zsinat 
alakuló  ülésszakát  összehívják.  A  mandátumvizsgáló  és 
szavazatszedő 

bizottság  feladatait  a  jegyzői  kar 

megválasztásáig  a  2-2  legfiatalabb  lelkészi  és  nemlelkészi 
zsinati tag látja el. 
 
119.§ (1)

49

A  zsinat  a  választás  utáni  alakuló  ülésszakán 

megválasztja  a  104.§  (4)  bekezdésében  meghatározott 
személyeket a zsinati bizottságok tagjai kivételével. 
(2)

50

A  zsinat  legkésőbb  második  ülésszakán  –  az  újonnan 

megválasztott  elnökség  javaslatára  –  saját  tagjai  közül 
megválasztja a zsinati bizottságok tagjait. 
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az 
a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli 
választással a megüresedés utáni első ülésszakán tölti be. 
 
120.§

51

 

(1)  A  zsinathoz  érkezett  beadványt  a  zsinat 

elnöksége  

a)  előkészítés  készítésére  kiadja  az  illetékes  zsinati 
bizottságnak, 
b)

52

előterjesztés  készítésére,  illetve  véleményezésre 

megküldi  az  országos  presbitériumnak  és  az  országos 
elnökségnek, 
c) megtárgyalja és előkészítést készít a plenáris ülésre, 
d)  írásos  válaszban  a  javaslat  zsinati  tárgyalását 
elutasítja, s erről beszámol a következő plenáris ülésen. 

(2)  Az  országos  presbitérium  és  az  országos  elnökség 
önállóan is készíthet előterjesztést. 
(3) Az előterjesztést a zsinat teljes ülése tárgyalja meg. Az 
(1)  bekezdés  d)  pontja  szerinti  elutasításról  a  zsinat  dönt. 
Ha  a  zsinat  az  előterjesztést  nem  fogadja  el,  a  javaslatot 
megtárgyalásra elő kell készíteni. 
 
121.§

53

 

(1)  A  zsinat  nagyobb  jelentőségű,  illetve 

terjedelmű  javaslat  esetében  először  –  az  általános  vitát 
megelőző  ülésszakon  –  előzetes  (elvi)  vitában  határozza 
meg  a  szabályozás  célját  és  elveit,  esetleg  az  ezek 
eléréséhez tervezett megoldási módokat. 
(2)  A  zsinat  az  előterjesztéseket  általában  két  részletben: 

                                                                                                                        

47

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

48

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

49

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  7.  §  (3) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

50

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  7.  §  (3) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

51

Módosította a 2007. évi I. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

52

Módosította a 2011. évi VI. törvény 7. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

53

Módosította a 2007. évi I. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

általános  és  részletes  vitában  tárgyalja.  Az  általános  vita 
során  dönti  el  a  javaslat  fő  irányait,  összefüggéseit  és  a 
választ  a  lehetséges  alapvető  megoldások  közül.  Törvény 
módosításakor  és  határozathozatalkor  az  általános  vita 
elhagyható.  Zsinati  nyilatkozat  és  zsinati  állásfoglalás 
elfogadásánál a két vita összevonható. 
(3)  A  zsinat  részletes  vitában  alakítja  ki  a  javaslat  végső 
formáját.  A  részletes  vita  alapjául  az  általános  vitában 
elfogadott  döntések  szerint  kialakított  szövegjavaslat 
szolgál. 
(4)  Az  általános  és  részletes  vitát  azonos  ülésszakon 
megtartani  akkor  lehet,  ha  ehhez  a  zsinat  teljes  (plenáris) 
ülése  az  összes  zsinati  tag  több  mint  felének  szavazatával 
hozzájárul. 
(5)  Az  általános  és  részletes  vita  lefolytatásának  részletes 
szabályait a zsinat ügyrendje tartalmazza. 
 
122.§ 

54

A  zsinat  üléséről  a  felszólalások  teljes  szövegét 

tartalmazó naplót, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni. A 
jegyzőkönyvet – a ciklus záró ülésszakának esetét kivéve – 
a  következő  ülésszak  elején  a  zsinat  véglegesíti,  majd  a 
zsinat  elnökei  és egyik jegyzője hitelesíti.  A záró ülésszak 
jegyzőkönyvét a zsinat elnökei, egyik jegyzője és két jelen 
lévő,  erre  a  feladatra  felkért  zsinati  tag  hitelesíti.  A 
jegyzőkönyv  jegyzők  által  elkészített  változatát  –  a  záró 
ülésszak  esetében  a  hitelesített  jegyzőkönyvet  –  30  napon 
belül el kell juttatni a zsinat tagjainak. 
 

A zsinati bizottságok 

 
123.§

55

 

(1) 

zsinat 

létrehozza 

az 

alábbi 

bizottságokat: 

a) ügyrendi bizottság, 
b) törvényelőkészítő bizottság, 
c) teológiai bizottság. 

(2) 

zsinat 

saját 

tisztségviselői 

választásának 

előkészítésére 

és 

választás 

jogszabályoknak 

megfelelősége  ellenőrzésére  saját  tagjai  közül  3  tagú 
választási bizottságot alakít. 
(3)  Szükség  szerint  más  bizottságok  vagy  időszakos 
munkacsoportok is alakíthatók. 
 
124.§

56

 

 
125.§ (1)

57

zsinati 

bizottságok 

munkájuk 

során 

támaszkodnak  a  munkaági  bizottságok  és  munkacsoportok 
szakvéleményére,  és  az  országos  iroda  információira. 
Figyelemmel  kísérik  az  országos  presbitérium  és  az 
országos 

elnökség 

intézkedéseit 

és 

határozatait. 

Vizsgálataikat  a  zsinat  által  elfogadott  programok  és 
szempontok alapján végzik. 
(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájának 
irányítása.  A  bizottsági  elnökök  felelősek  a  bizottság 
számára elrendelt határidők betartásáért, a bizottság érdemi 
munkájáért. 
 
126.§ 

58

(1) 

                                                                        

54

Módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  5.  §-a.  Hatályos:  2014.  november 

28-tól. 

55

Módosította  a  2013.  évi  I.  törvény  4.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2013. 

február 23-tól. 

56

Módosította a 2007. évi  I. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től, 

majd hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

57

Módosította a 2011. évi VI. törvény 8. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

58

Az (1) és (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a 2013. évi I. törvény 4. § 

background image

(2)  
(3)  A  zsinati  bizottságok  ülésein  tanácskozási  joggal  részt 
vehet  az  országos  ügyész,  valamint  az,  akit  a  bizottság 
elnöke meghív. 
 

XV. fejezet 

Országos presbitérium

 

 
127.§ Az országos egyházi önkormányzat döntés-előkészítő 
és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító testülete 
az országos presbitérium. 
 
128.§ (1) Az országos presbitérium az irányítás terén: 

a)

59 

a zsinat által meghatározott keretek között irányítja 

az egyház szervezetének működését, 
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak, 
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az országos 
bizottságoknak  munkatervükre  vagy  más  tárgyra 
vonatkozó  jelentéseit  és  javaslatait,  összehangolja  a 
bizottságok,  illetve  az  ügyeket  intéző  országos  egyházi 
irodai  osztályok  működését,  megvitatja  és  elfogadja  az 
országos  iroda  igazgatója

60

  által  összeállított  éves 

feladattervet és éves jelentést. 

(2) Az országos presbitérium gazdasági téren: 

a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra előkészíti az 
országos egyház éves költségirányzatát és beszámolóját 
az országos számvevőszék jelentése alapján, 
b)  gazdasági  döntéseket  hoz  a  zsinat  által  elfogadott 
gazdálkodási 

elvek 

keretein 

belül, 

dönt 

az 

egyházmegyei önkormányzatok támogatására biztosított 
gazdasági erőforrások elosztásáról, 
c) dönt az egyházkerületek által előterjesztett gazdasági 
vonatkozású  kérdésekben  a  zsinat  által  meghatározott 
kereteken belül, 
d)

61

határoz az országos egyház vagyonszerzéséről vagy 

vagyonának  elidegenítéséről, 

megterheléséről  és 

kezeléséről, 50 és 200 millió forint értékhatár között,  
e)

62

határoz  pályázatok  benyújtásáról  50  millió  forint 

értékhatár felett. 

(3)

63

Az  országos  presbitérium  az  intézményekkel 

kapcsolatban: 

a)  intézményt  alapít  vagy  szüntet  meg,  ellátja  az 
intézményekkel és azok igazgatótanácsaival kapcsolatos 
feladatait, 
b)  jóváhagyja  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem 
rektorának,  egyetemi  tanárának  és  lelkészének 
választását. 

(4) Az országos presbitérium 

a)  dönt  egyházközség  valamely  részének,  illetve 
egyházmegyének jogi személlyé válásáról, 
b)  megválasztja  a  tábori  lelkészeket,  börtönlelkészeket 
és kórházlelkészeket, 
c)  intézkedik  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
tulajdonában  lévő  épületek  és  egyéb  ingatlanok 
állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása 

                                                                                                                        

(2) bekezdése. Hatályos 2013. február 23-tól. 

59

Módosította a 2007. évi I. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

60

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

61

A  d-e)  pontot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

62

A  d-e)  pontot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

63

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

ügyében, 
d)

64

gyakorolja  a  munkáltatói  jogokat  az  országos  iroda 

igazgatója

65

  felett  azzal,  hogy  kizárólagos  joga  a 

jogviszony  létesítése  és  megszüntetése,  valamint  a 
díjazás megállapítása, 
e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületeknél 
szolgálatban  állók  javadalmazásáról,  a  tisztségviselők 
díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról, 
f)

66

határozatot  hoz  az  egyházmegyék,  illetve  az 

egyházkerületek körében felmerült területi és igazgatási 
vitákban az országos elnökség előterjesztése alapján, 
g)

67

 

(5)  Az  országos  presbitérium  hatáskörébe  tartoznak 
mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a  zsinat vagy  más 
egyházi testület hatáskörébe utalva. 
 
129.§ (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja: 

a)

68

hivatalból: 

az 

országos 

felügyelő 

és 

az 

egyházkerületi elnökségek tagjai, 
b)  az  egyházkerületi  közgyűlések  választása  alapján: 
egyházkerületenként  egy  lelkészi  és  egy  nemlelkészi 
küldött.  

(2)

69

Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja: 

a)  hivatalból:  a  zsinat  elnökei,  az  országos  iroda 
igazgatója, országos ügyész,  
b)  ha  a  napirenden  őket  érintő  téma  szerepel:  az 
Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  rektora  és  az 
országos  gazdasági,  diakóniai  és  nevelési-oktatási 
bizottság elnöke, 
c) akit az elnök-püspök és az országos felügyelő meghív 
valamennyi  vagy  meghatározott  napirendi  ponthoz 
kapcsolódóan. 

(3)  Országos  presbitériumi  tagságra  csak  rendezett 
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az 
egyházközségi  tagság  feltételeinek  legalább  5  éve 
megfelelt. 
(4)  Az  országos  presbitérium  azon  tagja  ellen,  aki  a 
presbiteri  ülésről  –  egy  választási  cikluson  belül  –  3 
alkalommal  kimentés  nélkül  távol  marad,  az  országos 
elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez. 
 
130.§ (1)

70

Az  országos  presbitériumot  szükség  szerint,  de 

évenként legalább 5 alkalommal össze kell hívni. 
(2)

71

Az  országos  presbitériumot  az  elnök-püspök  és  az 

országos  felügyelő  írásban  hívja  össze.  A  kibocsátott 
meghívónak  tartalmaznia  kell  a  napirendi  pontokat.  A 
presbitériumi ülés előtt legalább 5 nappal ki kell küldeni az 

                                                                        

64

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (3) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 
legkésőbb 2012. december 15-től. 

65

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

66

Módosította a 2011. évi VI. törvény 9. § (4) bekezdése. Hatályos a 2012. 

évi általános tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, 

legkésőbb 2012. december 15-től. 

67

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VI.  törvény  9.  §  (5)  bekezdése. 

Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat 

hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

68

Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2008. 

december 15-től. 

69

Módosította a 2008. évi IX. törvény 1.§ (2) bekezdése. Hatályos: 2008. 

december  15-től,  majd  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  10.  §-a  és  a 

2012. évi II. törvény 3. §-a. Hatályos a 2012. évi általános tisztújítás során 

megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése  napján,  legkésőbb  2012.  december 
15-től. 

70

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

71

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

background image

ülés  tárgyaival  kapcsolatos  írásos  előterjesztéseket  és 
anyagokat is. 
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános. 
(4)

72

Az országos presbitérium üléseit az elnök-püspök és az 

országos felügyelő felváltva  vezetik. A jegyzői feladatokat 
az  országos  presbitérium  által  a  tagjai  közül  választott 
lelkészi és nemlelkészi jegyző látja el. 
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza. 
(6)  Az  országos  presbitérium  azon  határozatát,  amely 
valamely  országos  munkaágat  érint,  az  illetékes  országos 
munkaági 

bizottság 

előkészítése 

alapján, 

illetve 

állásfoglalására figyelemmel hozza meg. 
(7)  Az  országos  presbitérium  üléséről  jegyzőkönyvet  kell 
vezetni, amit a levezető elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek 
és  2  jelen  lévő,  erre  a  feladatra  felkért  presbiternek  kell 
hitelesítenie. 
 

XVI. fejezet 

Országos elnökség 

 
131.§ 

73

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház országos 

szervezeti  szintjén  az  önkormányzati  testületek  döntései 
alapján  –  két  presbitériumi  ülés  között  –  a  vezetést  és 
kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja.  
(2) Az országos elnökség szavazati jogú tagjai az országos 
felügyelő és az egyházkerületi elnökségek tagjai. 
(3) Az  országos elnökség tanácskozási jogú  tagjai  a  zsinat 
egyik  elnöke,  az  országos  ügyész  és  az  országos  iroda 
igazgatója.  A  napirenden  szereplő  témákhoz  tanácskozási 
joggal 

szakértő 

hívható 

meg 

valamennyi 

vagy 

meghatározott napirendi pontokhoz kapcsolódóan. 
 
132.§ 

74

Az országos elnökség 

a)

 

a  zsinat  és  az  országos  presbitérium  által 

meghatározott  keretek  között  irányítja  az  egyház 
szervezetének működését, 
b) előterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak és 
az országos presbitériumnak, 
c)  végrehajtja  az  országos  presbitérium  határozataiból 
adódó feladatokat, illetve ellenőrzi azok végrehajtását, 
d)  jóváhagyja  az  egyházmegyék  éves  költségvetését  és 
beszámolóját.  
e) 

elfogadja 

az 

országos 

intézmények 

éves 

költségvetését, éves beszámolóját.  
f)  határoz  pályázatok  benyújtásáról  50  millió  forint 
értékhatár alatt, 
g) sürgős döntést igénylő kérdésekben dönt az országos 
presbitérium  határozatainak  keretei  között,  és  annak 
legközelebbi ülésén beszámol ezekről, 
h)  munkáltatói  jogokat  gyakorol  az  országos  iroda 
igazgatója  felett  az  országos  presbitérium  által 
meghatározott keretek között, 
i)  felügyeli  a  törvényben  meghatározott  országos 
egyházi nyilvántartások vezetését, 
j)  szükség  esetén  az  országos  egyház  hatáskörébe 
tartozó  álláshelyeket  hoz  létre  és  intézkedik  azok 
betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi egyházi 
munkásoknak, 
k)  dönt  mindazokban  a  kérdésekben,  amelyekben  több 

                                                                        

72

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  11.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

73

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  12.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

74

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  12.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től.

 

munkaági  bizottság  véleményének  összehangolására 
van szükség. 

 

XVI/A. fejezet 

Elnök-püspök és országos felügyelő 

 

132/A.§ 

75

(1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

országos  szervezeti  szintjén  az  önkormányzati  testületek 
döntései  alapján  –  két  országos  elnökségi  ülés  között  –  a 
vezetést  és  kapcsolattartást  az  országos  felügyelő  és  az 
elnök-püspök gyakorolja. 
(2) Az elnök-püspök és az országos felügyelő: 

a) hivatalos  kapcsolatot tart  az állami, valamint civil és 
egyéb szervezetekkel, 
b)  végrehajtja  az  országos  presbitérium  és  az  országos 
elnökség  határozataiból  adódó  feladatokat,  illetve 
ellenőrzi azok végrehajtását, 
c)  összehívja  az  országos  presbitérium  és  az  országos 
elnökség üléseit, és azokon elnököl. 
d)

76

 

 
133.§ Az elnök-püspök sajátos feladata: 

a)  hivatalos  kapcsolatot  tart  az  ország  más  keresztyén 
egyházaival, külföldi egyházakkal, 
b)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  egyház  életét 
meghatározó lelki és közösségi eseményekről.  

 
134.§ 

77

Az országos felügyelő sajátos feladata: 

a)  figyelemmel  kíséri  az  egyházi  testületek  és 
intézmények  működését,  kezdeményezi  -  a  szükséges  - 
jogalkotási, egyházszervezeti-igazgatási változtatásokat, 
b) elősegíti az egyház működéséhez szükséges források 
előteremtését, 
c)  beszámol  a  zsinaton  az  országos  presbitérium  és  az 
országos  elnökség  munkájáról,  az  egyház  anyagi  és 
intézményi helyzetéről, 
d) segíti az együttműködést az egyházkerületek között. 

 

Püspöki tanács 

 
135.§ (1)

78

  A  püspökök  sajátos  feladata  az  evangélikus 

egyház  hitéletének  egyetemes  és  egységes  irányítása.  Az 
egyházkerületek  püspökei  sajátos  közös  feladataikat 
püspöki tanácsban látják el. 
(2)

79

Amennyiben  az  országos  fegyelmi  tanács  vagy  a 

bíróság  eljárása  során  hivatalvesztés  büntetést  szab  ki,  a 
püspöki  tanács  ellátja  az  egyház  törvényes  rendjének  és 
békéjének  megőrzéséről  szóló  2005.  évi  IX.  törvény  34. § 
(3) bekezdésében előírt feladatát. 
(3)  A  püspöki  tanács  az  evangélikus  istentiszteletek  és 
liturgikus  események  rendjének  kialakítására,  teológiai 
ösztöndíjak  elosztására,  valamint  teológiai  kérdések 
megvitatására  bizottságot  vagy  munkacsoportot  hozhat 
létre. 
(4)  A  püspöki  tanács  munkáját  esperesi  tanács  segíti, 
amelynek  működését  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 

                                                                        

75

Fejezetcímmel  együtt  beiktatta  a  2011.  évi  VI.  törvény  13.  §  (1) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

76

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  III.  törvény  1.  §-a.  Hatályos:  2016. 

november 18-tól. 

77

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  13.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

78

Módosította a 2007. évi II. törvény 3.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

79

Beiktatta  a  2016.  évi  VII.  törvény  9.  §  (5)  bekezdése.  Hatályos:  2017. 

január 1-től. 

background image

XVII. fejezet 

Az egyház országos munkaági bizottságai 

 
136.§ (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  az 
alábbi országos munkaági bizottságok működnek:  

a) diakóniai bizottság, 
b) egyházzenei bizottság, 
c) evangélizációs és missziói bizottság, 
d) építési és ingatlanügyi bizottság, 
e) gazdasági bizottság, 
f)

80

gyermek- és ifjúsági bizottság, 

g)

81

gyűjteményi tanács, 

h) nevelési-oktatási bizottság, 
i) sajtóbizottság. 

(2)  Szükség  szerint  más  bizottságok  vagy  időszakos 
munkacsoportok is alakíthatók.  
 
137.§ (1)

82

A  munkaági  bizottságok  figyelemmel  kísérik  a 

munkaágakban  folyó  tevékenységeket,  értékelik  azokat  és 
ennek  alapján  javaslatokat  készítenek.  A  bizottságok  a 
zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok munkáját 
segítve  értékelő,  döntés-előkészítő  és  a  zsinat  vagy  az 
országos  presbitérium  által  meghatározott  kereten  belül  – 
országos  szabályrendeletben  meghatározott  -  döntéshozó 
feladatokat  látnak  el.  A  bizottságok  szakmai  szempontból 
irányítják 

és 

felügyelik 

területükhöz 

tartozó 

intézményeket. 
(2)  A  bizottság  elnöke  felelős  azért,  hogy  a  munkaágnak 
éves  munkaterve  legyen.  A  munkatervet  a  zsinat 
határozataira  és  az  országos  presbitérium  javaslataira 
figyelemmel  kell  összeállítani.  A  bizottság  elnöke  felelős 
azért,  hogy  a  munkaterv  bizottságot  érintő  részleteiben 
elmaradás ne legyen. 
(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze kell 
hívni. 
(4)  A  bizottságok  munkájukat  az  általuk  elfogadott  és  az 
országos  presbitérium  által  jóváhagyott  ügyrend  alapján 
végzik.  
(5)  A  bizottságok  határozathozatali  rendjét  külön  törvény 
szabályozza. 
 
138.§ (1)

83

A zsinat és az országos presbitérium, valamint az 

országos  elnökség  a  munkájában  figyelembe  veszi,  illetve 
kéri az illetékes munkaági bizottságok állásfoglalását. 
(2)  A  munkaági  bizottságok  működésének  és  feladatainak 
részletes  szabályait  országos  szabályrendelet  határozza 
meg. 
 
139.§ (1)

84

A munkaági bizottságok létszáma  – a gazdasági 

bizottság  kivételével  –  nem  lehet  9  főnél  nagyobb.  A 
gazdasági bizottság létszáma 12 fő. Az országos ügyész és 
az  országos  iroda  kijelölt  munkatársai  tanácskozási  joggal 
vesznek  részt  a  bizottságok  munkájában.  A  gyűjteményi 
tanácsnak  hivatalból  tagja  az  Evangélikus  Országos 
Gyűjtemény igazgatója, továbbá tanácskozási jogú tagja a 3 
ágazatvezető.

85

 

                                                                        

80

Beiktatta  a  2008.  évi  III.  törvény  1.§  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2008. 

május 30-tól. 

81

A  g-i)  pontok  számozását  módosította  a  2008.  évi  III.  törvény  1.§  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2008. május 30-tól. 

82

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  14.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

83

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  14.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

84

Az  (1)-(2)  bekezdést  módosította  a  2014.  évi  VI.  törvény  6.  §-a  azzal, 

hogy gazdasági bizottság új tagjait 2015. március 31-ig kell megválasztani. 

85

A  negyedik  mondatot  beiktatta  a  2016.  évi  IV.  törvény  1.  §  (1) 

(2) A bizottságok elnökeit a zsinat választja.

86

A bizottságok 

többi tagját az országos presbitérium választja meg az egy-
házkerületek  4-4,  illetve  a  gazdasági  bizottság  esetén  5-5 
jelöltjéből. 
(3)  A  bizottságok  tagjait  –  az  egyházkerületi  közgyűlések 
jelöltjei  közül  úgy  kell  megválasztani,  hogy  a  munkaág 
részterületei  megfelelő  súllyal  képviselve  legyenek.  Ennek 
választási eljárásáról országos szabályrendelet rendelkezik. 
(4) 

bizottságok 

egyházkerületi 

jelöltjeire 

az 

egyházkerületi  jelölőbizottság,  elnökére  az  országos 
jelölőbizottság gyűjti össze az ajánlásokat. 
 

XVIII. FEJEZET 

Az országos egyház tisztségviselői 

 

140.§ (1)

87

A zsinat, illetve törvény felhatalmazása alapján a 

országos  presbitérium  az  önkormányzati  feladatok 
ellátására 

meghatározott 

feladatkörrel 

országos 

tisztségviselőket választ. 
(2)

88

Országos  egyházi  tisztségviselők:  a  zsinat  elnökei  és 

alelnökei,  az  elnök-püspök  és  az  országos  felügyelő,  ezek 
helyettesei,  valamint  az  országos  ügyész,  az  országos 
számvevőszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei. 
(3)  A  zsinat  bizonyos  feladatok  ellátására  egyéb 
tisztségviselőket  is  választhat.  Feladatkörüket  –  a  zsinat 
határozata  alapján  megalkotott  –  országos  szabályrendelet 
határozza meg. 
 
141.§ Az országos egyház tisztségviselői – az alelnökök és 
a  helyettesek  kivételével  –  minden  évben  jelentést  tesznek 
munkájukról  a  zsinatnak.

89

  Amennyiben  két  egymást 

követő  évben  a  zsinat  nem  fogadja  el  egy  tisztségviselő 
jelentését,  az  országos  ügyész  (érintettség  esetén  az 
országos felügyelő) köteles kezdeményezni a tisztségviselő 
visszahívását és a választási eljárás megindítását. 
 
142.§

90

 

Az  országos  ügyész  az  a  jogi  szakvizsgával 

rendelkező,  rendezett  életvitelű,  konfirmált  egyházközségi 
tag,  akit  a  zsinat  arra  a  feladatra  választ,  hogy  az  egyház 
törvényes  működését  felügyelje,  eljárjon  törvényességi 
felügyeleti  és  fegyelmi  ügyekben  külön  törvényben 
meghatározott  módon,  az  egyház  jogi  vonatkozású  ügyeit 
intézze,  és  azokban  az  egyházat  képviselje.  Tanácsokat  ad 
az  országos  elnökségnek  és  az  országos  presbitériumnak, 
valamint  kérésre  az  egyházkerületi  és  egyházmegyei 
önkormányzatok képviselőinek egyházi és állami törvények 
értelmezése  és  azok  alkalmazása  terén.  Közreműködik  az 
országos  intézmények  szerződéskötéseiben  és  jogi 
ügyleteiben,  valamint  az  egyházi  bíróság  előtti 
eljárásokban.  Az  országos  ügyész  az  országos  fegyelmi 
tanács elnöke. 
 
143.§

91

 

(1)  Az  országos  számvevőszéki  elnök  az  a 

                                                                                                                        

bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

86

A második mondat hatályon kívül helyezésével módosította a 2016. évi 

IV. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

87

Módosította a 2012. évi II. törvény 4. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell.

 

88

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

89

Az  első  mondatot  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (2) 

bekezdése.  Hatályos  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott 

zsinat hivatalba lépése napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

90

Módosította a 2016. évi VII. törvény 9. § (6) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

91

Módosította a 2011. évi II. törvény 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

március 1-től. 

background image

szakirányú  felsőfokú  végzettséggel  rendelkező,  rendezett 
életvitelű, konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a 
feladatra  választ,  hogy  az  országos  számvevőszékkel  az 
országos  egyház  és  az  országos  egyházi  intézmények 
gazdálkodását  ellenőrizze,  arról  jelentést  tegyen,  illetve 
szükség esetén eljárjon.  
(2) Az országos számvevőszéki elnök irányítja az országos 
számvevőszék  munkáját  és  kezdeményez  valamennyi 
eljárási  cselekményt.  Az  országos  számvevőszék  belső 
működését saját hatáskörében határozza meg. 
(3)

92

Az  országos  számvevőszéki  elnök  nem  lehet  tagja  az 

országos gazdasági bizottságnak. 
 
144.§

93

 

(1)  Az  országos  iroda  igazgatója  az  a 

rendezett életvitelű, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus 
egyházközségi  tag,  aki  felsőfokú  végzettséggel  és  vezetői 
gyakorlattal rendelkezik, és akit az országos presbitérium – 
országos  szabályrendeletben  meghatározott  eljárásrend 
szerint  és  időtartamra  -  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  Országos  Irodájának  vezetésére  megválaszt  és 
alkalmaz.  Felette  a  munkáltatói  jogokat  az  országos 
presbitérium, illetve az országos elnökség gyakorolja. 
(2)  Az  országos  iroda  igazgatójának  feladata  és  hatásköre 
az országos iroda vezetése és az országos iroda munkatársai 
felett a munkáltatói jogok gyakorlása. További feladatait és 
hatáskörét részletesen az országos iroda működéséről szóló 
szabályrendelet rögzíti. 
(3)  Az  országos  iroda  igazgatóhelyettesének  és  az 
osztályvezetők  jogviszonyának  létesítését  megelőzően  az 
országos  presbitérium  előzetes  jóváhagyását  be  kell 
szerezni. 

 

XIX. fejezet 

A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos 

Irodája 

 
145.§

94

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 

Országos  Irodája  (országos  iroda)  az  országos  egyház 
adminisztratív  központja.  Szervezetét,  működését,  a 
kiadmányozás 

rendjét, 

valamint 

munkatársainak 

munkakörét országos szabályrendelet rögzíti. 
 
146.§ (1)

95

Az  országos  iroda  érkezteti  és  előkészíti  az 

országos presbitérium, az országos elnökség és az országos 
bizottságok,  valamint  az  egyházi  bíróság  és  az  országos 
számvevőszék  hatáskörébe  tartozó  ügyeket,  valamint  a 
döntések  értelmében  gondoskodik  az  országos  irodára  eső 
feladatok elvégzéséről. 
(2)

96

Az  országos  iroda  vezetője  az  országos  iroda 

igazgatója. 
 
147.§ Az  országos  presbitérium  és  azon  országos 
tisztségviselők,  akik  nem  alkalmazottai  az  országos 
irodának,  az  országos  irodát  érintő  feladatok  végrehajtását 
az  országos  irodaigazgatótól  kérik,  aki  munkatársainak 

                                                                        

92

A  bekezdést  beiktatta  a  2011.  évi  II.  törvény  11.§  (2)  bekezdése. 

Hatályos:  2011.  március  1-től,  azonban  a  2012.  évi  általános  tisztújítás 

során kell először alkalmazni. 

93

Módosította  a  2008.  évi  VIII.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2008.  december 

15-től,  majd.  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (3)  bekezdése,  a 

2012. évi II. törvény 4. § (2) bekezdése és a 2014. évi II. törvény 1. §-a. 

Hatályos: 2014. február 21-től. 

94

Módosította a 2010. évi V. törvény. 3. §-a. Hatályos: 2010. október 1-től. 

95

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (4)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

96

Az  elnevezést  módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  4.  §-a.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során  megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

kiadja a feladatokat. 
 
148.§ (1) Az országos iroda kezeli: 

a) az evangélikus névtárat, 
b)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  lelkészeinek 
nyilvántartását, 
c)  az  egyházközségek  elnevezéséről,  egyházmegyei 
hovatartozásáról,  illetve  működési  (adminisztratív) 
központjairól szóló nyilvántartást, 
d)  az  evangélikus  jogi  személyek  nyilvántartását, 
valamint 
e)

97

azokat  az  egyéb  nyilvántartásokat,  amelyeket  a 

zsinat,  az  országos  presbitérium  vagy  az  országos 
elnökség feladatául meghatároz. 

(2)

98

Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és adatok 

a zsinat, az országos presbitérium, az országos elnökség, az 
országos tisztségviselők, valamint az egyházkerületi, illetve 
az egyházmegyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve 
azokat, amelyek személyiségi jogokat érintenek. 
 
149.§

99

 

Az  egyes  munkaágak  segítésére  és  az 

országos  jellegű  feladatok  ellátására  az  országos 
presbitérium  állásokat  létesít,  amelyeket  az  országos 
presbitérium  által  megválasztott  személyek  töltenek  be.  A 
munkáltatói  jogokat  –  a  jogviszony  létesítése  és 
megszűntetése  kivételével  -  az  országos  irodaigazgató 
gyakorolja. 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 
150.§ 

100

 

 
151.§ 

101

 

 
 

MELLÉKLET 

 
A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei: 
 

Északi  egyházkerület,  amelyhez  a  Borsod-Hevesi,  a 

Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-
Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye; 
 

Déli  egyházkerület,  amelyhez  a  Bács-Kiskuni,  a 

Kelet-Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai 
egyházmegye; 
 

Nyugati  (Dunántúli)  egyházkerület,  amelyhez  a 

Fejér-Komáromi,  a  Győr-Mosoni

102

,  a  Somogy-Zalai,  a 

Soproni, a Vasi és a Veszprémi egyházmegye tartozik. 
 
 

                                                                        

97

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (5)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

98

Módosította  a  2011.  évi  VI.  törvény  15.  §  (6)  bekezdése.  Hatályos  a 

2012.  évi  általános  tisztújítás  során megválasztott  zsinat  hivatalba  lépése 

napján, legkésőbb 2012. december 15-től. 

99

Módosította  a  2008.  évi  VIII.  törvény  2.§-a.  Hatályos:  2008.  december 

15-től. 

100

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése. 

101

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VI. törvény 16. § (2) bekezdése 

102

Módosította a 2006. évi I. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. április 30-tól. 

background image

2005. ÉVI V. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT KÜLÖN 

TERÜLETEIRŐL 

 
 

I. fejezet 

Az egyház evangélizáló és missziói munkája 

 

1.§  (1)  Az  evangélizáció  és  misszió  az  egyház  alapvető 
hivatása,  ezért  annak  érvényesülnie  kell  az  egyház  egész 
munkájában. 
(2) Az egyház evangélizációval fordul a hitükben erősítésre 
szorulók  és  az  egyháztól  eltávolodottak,  belmissziós 
szolgálattal 

a  hazai  nemkeresztyének,  külmissziós 

felelősséggel pedig a külföldi nemkeresztyének felé. 
 
2.§.  Evangélizáló  és  missziói  küldetése  minden  felelős 
egyházközségi  tagnak  van,  de  e  szolgálatok  hivatásszerű 
végzésére az egyház külön munkásokat készít fel és küld ki. 

 

Az evangélizáló és missziói munka rendje és munkásai 

 

3.§  Az evangélizáló és missziói munka az egyházközség 
szolgálatának,  a  lelkészi  munkatervnek  és  az  évi 
jelentésnek  szerves  része.  Tagjai  felelősségét  az 
egyházközség  evangélizáló  alkalmak  és  missziói  napok 
rendezésével,  missziói  offertóriumok  meghirdetésével  és 
tartásával serkenti. 
 
4.§  (1) Az  egyházmegyében az evangélizáló és  missziói 
munka  szervezését  és  végzését  az  egyházmegye 
evangélizációs és missziói felelőse segíti. Az egyházmegye 
e célra bizottságot is létrehozhat. 
(2)  Az  egyházmegye  evangélizációs  és  missziói 
bizottságának  vezetője  az  egyházmegyei  evangélizációs  és 
missziói  felelős,  tagjait  az  egyházmegyei  közgyűlés 
választja. 
 
5.§  Az  egyházkerületek  evangélizáló  és  missziói 
munkáját  az  egyházkerületi  evangélizációs  és  missziói 
lelkész  irányítja  az  egyházmegyei  evangélizációs  és 
missziói  felelősökkel  és  az  egyházmegyék  evangélizációs 
és  missziói  bizottságaival  összhangban.  Az  egyházkerületi 
evangélizációs  és  missziói  lelkész  megbízását  az 
egyházkerületi 

közgyűléstől 

kapja. 

Munkáját 

az 

egyházkerület  püspöke  felügyeli.  Az  egyházkerületi 
evangélizációs  és  missziói  lelkész  önálló  munkakörben  is 
szolgálhat. 
 
6.§  (1)

1

  Az  evangélizációs  és  missziói  munka  országos 

irányítása, 

szervezése, 

koordinálása 

az 

országos 

evangélizációs  és  missziói  lelkész  feladata,  aki  önálló 
munkakörben 

dolgozik. 

Javadalmát 

az 

országos 

presbitérium  állapítja  meg.  Munkáját  a  püspöki  tanács 
egyik  tagja  felügyeli.  Megbízása  idején  nem  tölthet  be 
alacsonyabb  szintű  evangélizációs  és  missziói  munkakört, 
illetve tisztséget. 
(2)

2

 

 

7.§  (1) Az országos evangélizációs és missziói bizottság 
feladatairól és tagjairól külön jogszabály rendelkezik. 
(2)  Az  országos  evangélizációs  és  missziói  bizottság 
szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.  
(3)  A  zsinat  az  országos  evangélizációs  és  missziói 

                                                                        

1

Módosította a 2007. évi II. törvény 4.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

2

Hatályon  kívül  helyezte  a  2007.  évi  II.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007. 

április 10-től. 

bizottság  javaslata  alapján,  irányelvekben  rögzíti  az 
evangélizáló és missziói munka időszerű súlypontjait és azt 
legalább 3 évenként felülvizsgálja. 
 
8.§  A 

missziói 

intézményekről 

külön 

törvény 

rendelkezik. 

 

Az evangélizáló és missziói munka területei és eszközei 

 

9.§  Az  egyház  feladatának  tartja  az  evangélizációk, 
csendesnapok,  illetve  az  egyéb  bel-  és  külmissziói 
konferenciák szervezését. 
 
10.§  A 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

kötelességének  tartja  a  világban  folyó  evangéliumi 
külmissziói  munkában  való  részvételt.  A  külmissziói 
munkát önállóan vagy a testvéregyházakkal együttműködve 
végzi. 
 
11.§  Az  egyház  evangélizáló  és  missziói  munkájában 
felhasználja  a  tájékoztatás  korszerű  eszközeit  az  e 
törvényben szabályozott módon. 

 

II. fejezet 

Az egyház hitoktatásáról 

 

12. §

3

  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyháznak  Jézus 

Krisztus  missziói parancsa  alapján kötelessége  a  hitoktatói 
szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát 

a) egyházközségekben,  
b) köznevelési intézményekben folyó oktatás keretében, 
ezen belül 

ba) evangélikus köznevelési intézményben, 
bb)  más  egyház  által  fenntartott  köznevelési 
intézményben, 
bc) állami köznevelési intézményben, valamint 
bd) más fenntartású köznevelési intézményben 

végzi. 
(2)  A  hitoktatás  keretében  megtartott  órák  megnevezése  a 
vonatkozó  állami  köznevelési  törvény  által  meghatározott 
esetekben hit- és erkölcstan óra, a többi esetben hittanóra. 
  
13. §  (1)  Az  egyházközségek  gyülekezeti  hitoktatást 
szerveznek.  Az  egyházközségeknek  kötelessége  azon 
diákok  számára  a  gyülekezeti  hitoktatás  megszervezéséről 
gondoskodni,  akik  nem  jutnak  hitoktatáshoz  a  köznevelési 
intézményekben,  vagy  akik  a  köznevelési  intézményben 
igénybe  vett  hittanóra  mellett  további  hitoktatást 
igényelnek.  Az  egyházközség  gondoskodik  a  gyülekezeti 
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. 
(2)  Az  evangélikus  köznevelési  intézmény  a  tanulói 
számára  hitoktatást  szervez,  valamint  gondoskodik  a 
hitoktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról. 
(3)  A  nem  evangélikus  köznevelési  intézmény  (12.  §  (1) 
bekezdés  b)  pont  bb)-bd)  alpontja)  evangélikus  hitoktatást 
igénylő tanulói számára a területileg illetékes egyházközség 
–  elsődlegesen  az  intézményben  –  hitoktatást  szervez,  és 
gondoskodik  a  hitoktatás  személyi  és  tárgyi  feltételeinek 
biztosításáról.  E  feltételek  biztosítása  érdekében  szükség 
esetén  igénybe  veszi  az  egyház  önkormányzatainak  és 
illetékes testületeinek segítségét.  
(4)  A  hitoktatás  rendjét,  így  különösen  a  hitoktatás 
tantervének,  tankönyveinek,  taneszközeinek,  a  hitoktatók 
alkalmazásának, a hitoktatás megszervezésének, valamint a 
szakmai  támogatásnak  és  felügyeletnek,  továbbá  a 

                                                                        

3

A  12-15. §-t  módosította  a  2014.  évi  III.  törvény  1.  §-a.  Hatályos:  2014. 

május 30-tól. 

background image

hitoktatással  kapcsolatos  költségek  fedezésének  részletes 
szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 
 
14. §  (1)  Egyházközségben  hitoktatást  az  végezhet,  akit 
erre a lelkész a presbitériummal egyetértésben felhatalmaz, 
és  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  vagy 
jogelődjén  szerzett,  illetve  elismert  felsőfokú  hitéleti 
képesítéssel rendelkezik, vagy a foglalkoztatási jogviszony 
időtartama  alatt  megkezdte  és  megszakítás  nélkül 
folyamatosan végzi ez irányú felsőfokú tanulmányait. 
(2)  Köznevelési  intézményben  hitoktatást  az  végezhet,  aki 
az Evangélikus Hittudományi Egyetem vagy jogelődje által 
kiadott  oklevéllel  rendelkezik.  Lelkészi,  teológus-lelkészi 
vagy  hittanári  oklevéllel  rendelkező  személy  minden 
intézménytípusban,  míg  hitoktatói  vagy  katekéta-
lelkipásztori  munkatárs  oklevéllel  rendelkező  személy 
kizárólag  óvodában  és  általános  iskolában  végezhet 
hitoktatást.  Nem  evangélikus  köznevelési  intézményben  a 
hitoktatás  végzésének  további  feltétele,  hogy  a  megfelelő 
oklevéllel  rendelkező  személyt  a  területileg  illetékes 
egyházközség  lelkésze  erre  a  feladatra  a  presbitérium 
egyetértésével felhatalmazza. 
(3)  A  (2)  bekezdésben  felsorolt,  de  nem  Evangélikus 
Hittudományi  Egyetemen  szerzett  oklevéllel  rendelkező 
személy  az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetemen  tett 
különbözeti  képesítő  vizsgával  vehet  részt  az  evangélikus 
hitoktatásban. 
(4)  Evangélikus  hittan  érettségi  vizsgán  evangélikus 
lelkész, illetve egyetemi végzettségű hittanár vizsgáztathat. 
 
15. §  (1)  Az  egyház  jogi  személyiséggel  rendelkező 
önkormányzatai,  valamint  az  evangélikus  köznevelési 
intézmények 

hitoktatói 

és 

hittantanári 

állásokat 

szervezhetnek.  A  hitoktató,  hittantanár  a  feladatát 
munkaviszonyban, 

szolgálati, 

illetve 

megbízási 

jogviszonyban vagy önkéntes egyházi munkásként végzi. 
(2)  A  hitoktató,  hittantanár  feladata  a  hitoktatás 
tananyagának  megtanítása,  a  felelős  keresztény  életre 
nevelés és az egyház közösségéhez tartozás erősítése. 
(3)  Köznevelési  intézményben  a  hitoktató,  hittantanár 
további feladata, hogy a területileg illetékes vagy a lakóhely 
szerinti  egyházközség  lelkésze(i)vel  együttműködve 
kapcsolatot  teremtsen  a  hitoktatásban  résztvevők  és  az 
egyházközség között.  
(4)  Evangélikus  köznevelési  intézményben  a  hitoktató, 
hittantanár  feladata  az  is,  hogy  az  intézményvezetővel,  az 
iskolalelkésszel és a tantestülettel együttműködve elősegítse 
az intézmény evangélikus szellemiségű működését. 

 

III. fejezet 

Felkészítés a konfirmációra, illetve a 

felnőttkeresztségre 

 
16.§  (1) 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

hagyományos  rendje  szerint  a  gyülekezetben  konfirmációi 
felkészítés  folyik,  melyet  konfirmációi  vizsga  és 
hitvallástétel, valamint úrvacsorához bocsátás követ. 
(2) A konfirmációi felkészítés célja az élő Krisztus-hitre és 
vallástételre  segítés,  valamint  a  gyülekezet  életébe  való 
beépítés. 
(3) A felkészítés egyházközségi, kivételesen iskolai keretek 
között  történik,  a  hitoktatással  összehangoltan.  A 
felkészítést lelkész végzi. 
 
17.§  A  konfirmációi  felkészítés  legkorábban  a  12. 
életévüket  betöltött  fiatalokkal  kezdhető  el.  Az  oktatás 
rendjét  országos  szabályrendelet  írja  elő,  amely  az  oktatás 

tantervéről,  tankönyveiről,  taneszközeiről,  az  oktatás 
szakmai 

feltételeiről 

és 

felügyeletéről, 

valamint 

költségeinek fedezéséről rendelkezik. 
 
18.§  A  felnőttkeresztségre  való  felkészítés  megfelel  a 
konfirmációi 

felkészítésnek. 

felnőttkeresztségben 

részesült egyháztag konfirmáltnak tekintendő. 
 
19.§  A  konfirmáció  tényét  a  konfirmációi  anyakönyv 
alapján kiállított konfirmációi emléklap igazolja. 

 

IV. fejezet 

Az egyház fiatalok között végzett szolgálata, 

oktató-nevelő munkája 

 

20.§  A Magyarországi Evangélikus Egyház alapvető céljai 
közé  tartozik  a  fiatalok  segítése  abban,  hogy  élő  hitre 
jussanak  és  az  egyház  közösségébe  bekapcsolódhassanak. 
Az e cél érdekében végzett szolgálat formái a hitoktatás és 
a konfirmációi felkészítés mellett 

a) a gyülekezeti ifjúsági munka, melyhez módszertani és 
anyagi támogatást nyújt az egyházmegye és az országos 
egyház, 
b) 

táborok, 

ifjúsági 

találkozók 

szervezése 

egyházközségi, egyházmegyei és országos szinten. 

 
21.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  oktató-
nevelő  munkájának  elsődleges  helyszínei  az  egyház 
oktatási intézményei, de keresi és vállalja a más formákban 
való részvétel lehetőségét is. 
(2)  Az  oktatási  intézményekben  az  oktató-nevelő  munka 
mellett  kiemelt  szerepet  kap  a  tanulók  és  oktatók 
lelkigondozása. 
(3)  A  lakóhelyüktől  távol  tanuló  evangélikus  diákok 
számára 

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

önkormányzati  egységei  és  intézményei  diákotthonokat 
tartanak  fenn,  biztosítva  azokban  az  evangélikus  szellemű 
nevelést. 
(4) Az egyetemi városokban országos egyházi támogatással 
egyetemi  gyülekezetek  szervezhetők,  az  ezekre  vonatkozó 
szabályokat országos szabályrendelet tartalmazza. 

 

V. fejezet 

Az egyházi szeretetszolgálat 

 

22.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a  Jézus 
Krisztusban  való  hite  gyümölcseként  szeretetszolgálatot 
végez. 
(2)

4

Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

szeretetszolgálatot 

az 

egyházközségekben, 

illetve 

egyházközségek  és  magasabb  egyházi  önkormányzati 
szintek  által  fenntartott  intézményekben,  illetve  más 
szervezetekkel együttműködve végzi. 
(3)  Az  egyház  tagjai  és  egyházközségei  egymás  terhét 
hordozzák  lelki,  szellemi  és  anyagi  téren,  és  felajánlják 
szolgálatukat minden rászoruló részére. 
(4)  Az  egyház  a  szeretetszolgálat  végzésére  diakóniai 
munkásokat képez és küld ki. 
 
23.§  (1)

5

Az  önálló  jogi  személyiséggel  rendelkező 

diakóniai ntézményekről külön törvény rendelkezik. 
(2) Az országos diakóniai bizottság feladatairól és tagjairól 
külön jogszabály rendelkezik. 

 

                                                                        

4

Módosította  a  2012.  évi  IV.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól. 

5

Módosította a 2018. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

background image

Szeretetszolgálat az egyházközségben és az 

egyházmegyében 

 

24.§  (1)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálat  az  egyházközség 
tagjainak hitükből eredő feladata. 
(2)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálatot  az  egyházközség 
szervezi  és  irányítja.  Ennek  a  segítésére  az  egyházközség 
presbitériuma 

diakóniai 

bizottságot 

választhat, 

szabályrendelet 

készíthet 

elő, 

valamint 

diakóniai 

munkásokat állíthat szolgálatba. 
(3)  A  gyülekezeti  szeretetszolgálat  területe  elsődlegesen  a 
személyek,  családok  és  közösségek  eseti  vagy  rendszeres 
szociális támogatása. 
 
25.§  (1)  Az  egyházmegyében  végzett  szeretetszolgálat 
szervezésére  és  irányítására  az  egyházmegyei  közgyűlés 
diakóniai felelőst választhat. 
(2)  Szükség  esetén  az  egyházmegye  közgyűlése 
egyházmegyei diakóniai bizottságot is választhat.  

 

25/A. §

6

 

(1)  Az  egyház  a  szeretetszolgálat  végzésére 

diakóniai önkéntes és hivatásos  munkásokat  képez és küld 
ki, akiket saját iskolarendszerében (középfokú és felsőfokú 
intézményben),  iskolarendszeren  kívüli  oktatásban  vagy 
más szervezetekkel való együttműködés keretében képez ki. 
A  felsőfokú képzés területén  az Evangélikus Hittudományi

 

Egyetem  teológiai  képzésére  alapoz.  Az  önkéntesség 
szervezése  és  képzése  az  egyház  diakóniai  munkaágának 
feladata. 
(2)  Az  egyház  diakónusi  szolgálatot  (hivatalt)  tart  fenn.  A 
diakónus az iskolarendszerben vagy iskolarendszeren kívül 
megszerzett  munkaterületének  megfelelő  szakképzetséggel 
és teológia képzettséggel rendelkező szakember, munkatárs, 
aki munkáját püspöki felhatalmazással végzi az evangélikus 
egyház szeretetszolgálatban. A diakónusok felhatalmazását 
a  diakóniai  munkáért  felelős  püspök  végzi.  A  diakónusok 
lelki és szakmai közösséget alkotnak. 

 

VI. fejezet 

A lelkészi munkaközösségek és a lelkészi 

továbbképzés

7

 

 

26.§  A  lelkészi  hivatás  betöltése  érdekében  a  lelkészek 
munkaközösséget  alkotnak,  amely  szervezett  formában  és 
rendszeresen  gondoskodik  a  teológiai  és  egyéb 
ismeretekben 

nélkülözhetetlen 

továbbképzésről, 

személyes  hit  ápolásáról,  a  kölcsönös  tájékoztatásról  és  az 
egymás iránti felelős testvéri szeretet gyakorlásáról. 
 
27.§  (1) 

lelkészi 

munkaközösség 

elsősorban 

egyházmegyénként  végzi  munkáját.  Az  egyházmegyei 
lelkészi  munkaközösség  tagjai  az  egyházmegye  területén 
élő lelkészek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége 
a  munkaközösség  alkalmain  való  részvétel.  A  nyugdíjas 
lelkészek teljes jogú tagjai a lelkészi munkaközösségnek. A 
munkaközösség  más  szolgatársakat,  szakértőket  és 
vendégeket is meghívhat. 
(2)

8

Lelkészi  munkaközösséget  az  egyház  munkaágaiban  is 

szervezhetők  a  munkaágban  szolgáló  lelkészek  számára, 
amelynek  vezetőjét  a  lelkészi  munkaközösség  tagjai 
választják meg. 

                                                                        

6

Beiktatta a 2012. évi  IV. törvény 2. §-a. Hatályos: 2012. szeptember 28-

tól. 

7

A 26-32/A.§-t módosította a 2007. évi V. törvény 2.§-a. Hatályos: 2007. 

december 20-tól. 

8

A  (2)  bekezdést  beiktatta  a  2012.  évi  IV.  törvény  4.  §-a  és  ezzel 

egyidejűleg  a  korábbi  (2)  bekezdés  (3)  bekezdésre  módosul.  Hatályos: 
2012. szeptember 28-tól. 

(3)  A  lelkészi  munkaközösség  alkalmain  való  részvétel  a 
lelkészek kötelező továbbképzésének része. 
 
28.§  Az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek maguk 
alakítják  ki  évi  munkatervüket,  határozzák  meg 
összejöveteleik helyét és számát, amely általában havi egy 
összejövetelt  jelent,  és  döntenek  más  egyházmegyék 
lelkészi 

munkaközösségeivel, 

más 

szolgatársakkal, 

szakértőkkel  és  vendégekkel  tartandó  kapcsolataikról.  A 
lelkészi 

munkaközösség 

összejöveteleiről 

készült 

emlékeztetőt  meg  kell  küldeni  az  egyházmegyei  levéltár 
számára.  Az  elfogadott  munkatervük  alapján  elvégzett  évi 
munkáról  a  lelkészi  munkaközösség  elnöke  jelentést  tesz, 
illetve  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösség  témákat 
javasol 

lelkészi 

munkaközösségek 

országos 

szövetségének. 
 
29.§  A  lelkészi  munkaközösség  tagjai  köréből  választja 
meg  a  munkáját  irányító  és  szervező  elnököt,  illetve 
elnökhelyettest. 
 
30.§  (1) Az egyházmegyei munkaközösségek a regionális 
és  országos  alkalmak  szervezésére,  az  egyházmegyei 
lelkészi 

munkaközösségek 

tevékenységének 

összehangolására  a  lelkészi  munkaközösségek  országos 
szövetségét alkotják. A lelkészi munkaközösséget az elnök, 
illetve 

az 

elnökhelyettes 

képviseli 

lelkészi 

munkaközösségek országos szövetségében.  
(2)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
meghatározza  a  következő  évre  javasolt  témákat, 
meghallgatja  az  egyházmegyei  lelkészi  munkaközösségek 
munkaterveiről  és  elvégzett  munkájáról  szóló  jelentését, 
valamint  szükség  esetén  intézkedéseket  tesz.  A  lelkészi 
munkaközösségek országos szövetsége szakértők segítségét 
veheti igénybe. 
 
31.§  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
elnökét,  valamint  elnökhelyettesét  a  tagjai  közül  választja 
meg. A lelkészi  munkaközösségek országos szövetségének 
elnöke  vagy  akadályoztatása  esetén  az  elnökhelyettese 
felügyeli a lelkészi munkaközösségek munkáját. Összehívja 
a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége üléseit, és 
jelentést  tesz  a  lelkészi  munkaközösségek  országos 
szövetségének. Képviseli a  lelkészi  munkaközösségeket  az 
országos egyházi önkormányzati testületekben és a belföldi, 
valamint külföldi társszervezeteknél. 
 

Az országos lelkészkonferenciák 

 
32.§  (1)  Az  országos  lelkészkonferenciák  rövidebb 
időtartamú,  a  lelkészi  karból  nagy  létszámú  jelentkezőket 
fogadó továbbképzési alkalmak. 
(2)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége  a 
püspöki  tanáccsal  egyetértésben  szervezi  az  országos 
lelkészkonferenciákat.  
(3)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
minden  év  végén  meghatározza  a  következő  évi  országos 
lelkészkonferenciák témájának fő irányelveit. 
(4)  A  lelkészi  munkaközösségek  országos  szövetsége 
kijelöli azt a szakmai, tanácsadó testületet, amely a lelkészi 
munkaközösségek 

országos 

szövetsége 

elnökének 

irányításával  végzi  az  országos  lelkészkonferenciákkal 
kapcsolatos  szakmai,  szervezési  feladatokat.  Az  országos 
lelkészkonferenciákról 

lelkészi 

munkaközösségek 

országos szövetségének elnöke jelentést tesz. 
(5)  Az  országos  lelkészkonferenciák  alkalmain  való 
részvétel a lelkészek kötelező továbbképzésének része. 
 

background image

A Lelkészakadémia 

 
32/A.§ (1)  A  Lelkészakadémia  az  intenzív  teológiai  és 
spirituális továbbképzést biztosító képzési forma. 
(2) 

Lelkészakadémia 

vezetőjét 

lelkészi 

munkaközösségek  országos  szövetsége  elnökének,  a 
püspöki  tanácsnak,  és  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetem rektorának javaslatát figyelembe véve az országos 
presbitérium nevezi ki. 
(3) A Lelkészakadémia vezetője a továbbképzés alkalmait a 
püspöki  tanáccsal  egyetértésben  szervezi,  munkáját 
tanácsadó testület segíti, és évente jelentést tesz az elvégzett 
munkáról. 
(4) A Lelkészakadémia alkalmain való részvétel a lelkészek 
kötelező továbbképzésének része. 

 

VII. fejezet 

Az egyházzenei szolgálat 

 

33.§  Az  énekes  és  hangszeres  egyházzene  Isten 
imádásának,  az  igehirdetésnek  és  az  imádságnak  sajátos 
formája, az egyház életének elválaszthatatlan, szerves része. 
 
34.§  Az  egyházzenei  szolgálatot  az  egyházközségben 
elsősorban  a  kántor  szervezi  és  vezeti,  amely  feladatban 
mások is segítik. 

 

Egyházzenei szolgálat a gyülekezetben 

 

35.§  (1) A kántor feladatai a gyülekezetben: 

a)  vezeti  a  gyülekezeti  éneklést,  ellátja  a  hangszeres 
szolgálatot az istentiszteleteken és egyéb alkalmakon, 
b) tanítja az énekeket, 
c)  tevékenyen  közreműködik  a  gyülekezet  liturgiai 
életében. 

(2)  A  kántor  lehetőség  szerint  ellátja  a  következő 
feladatokat is: 

a) szervezi és vezeti a felnőtt-, ifjúsági- és gyermekkart, 
valamint hangszeres együttest,  
b)  gondoskodik  az  egyházközségi  alkalmak  zenei 
műsoráról, 
c)  szervezi  a  zenés  áhítatokat  és  egyházzenei 
hangversenyeket  az  évi  egyházközségi  munkaterven 
belül. 

 
36.§  Az  egyházközség  a  kántort  a  helyi  igények  és 
lehetőségek  szerinti  feladatok  elvégzésére  írásban  bízza 
meg.  A  kántori feladatok  több személy között (így  kántor, 
énekvezető,  orgonista,  karvezető,  zenekar  vezetője)  is 
feloszthatók. Ebben az esetben mindenki a maga, írásban is 
meghatározott feladatköréért felelős. 
 
37.§  Az  egyházközségben  folyó  egyházzenei  szolgálat 
személyi és tárgyi feltételeit az egyházközség elnöksége és 
presbitériuma biztosítja: 

a) gondoskodik a kántori állás betöltéséről, 
b)  biztosítja  az  évi  költségvetésben  az  egyházzenei 
munkához szükséges összeget, 
c)  biztosítja  az  évi  költségvetésben  az  egyházközség 
kántorainak  és  kántorjelöltjeinek  továbbképzését  segítő 
összeget, 
d)  gondoskodik  a  szükséges  hangszerekről  és  az 
egyházközség 

birtokában 

lévő 

hangszerek 

karbantartásáról. 

 
38.§  A kántor tevékenysége  más egyházi szolgálattal, így 
hitoktatói,  diakóniai  és  adminisztratív  munkakörökkel  is 
összekapcsolható. 

 
39.§  A  kántor  szakmai  szempontból  az  országos 
egyházzenei bizottság felügyelete alá tartozik. 
 
40.§  A  kántor  megválasztásánál  a  jelölt  egyházzenei 
képzettségét és gyakorlatát, valamint emberi alkalmasságát 
is figyelembe kell venni. 
 
41.§  A  megválasztott  kántort  a  gyülekezeti  lelkész 
istentisztelet keretében iktatja be.  

 

Egyházzenei szolgálat az egyházmegyében 

 

42.§  Az  egyházmegyében  az  egyházzenei  ügyek 
felügyeletére  és  szervezésére  zenei  felelős  választható. 
Több egyházmegyének lehet közös zenei felelőse. 
 
43.§  Az egyházmegyei zenei felelős 

a)  egyházzenei  ügyekben  tanácsadó,  szervező  és 
ellenőrző  munkát  végez,  segíti  az  egyházközségekben 
végzett egyházzenei szolgálat személyi, anyagi és tárgyi 
kérdéseinek megoldását, 
b) szorgalmazza és segíti a kántorok és a lelkészek zenei 
és liturgiai képzését, illetve továbbképzését, 
c)  szervezi  az  egyházmegyei  kántortalálkozókat, 
képzéseket 

és 

továbbképzéseket, 

az 

énekkari 

találkozókat és egyházzenei táborokat, 
d)  közvetít  az  országos  egyházzenei  bizottság  és  az 
egyházmegye  egyházközségei  között  az  egyházzenei 
kérdésekben. 

 

Országos egyházzenei szolgálat 

 

44.§  (1)  Az  egyházzenei  szolgálat  országos  tervezése, 
szervezése,  irányítása  és  az  egyházzenei  kiadványok 
előkészítése az országos egyházzenei bizottság feladata. 
(2)  Az  országos  egyházzenei  bizottság  tagjairól  és 
feladatairól külön jogszabály rendelkezik. 

 

VIII. fejezet 

Gusztáv Adolf Segélyszolgálat 

 

45.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban  az 
egyházközségek 

egymást 

kölcsönösen 

segítő 

szeretetmunkáját  a  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  végzi, 
ezzel  is  kifejezve  az  egyházközségek  és  intézmények 
egységét és összetartozását. 
(2)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  feladata  az  építkező, 
renováló,  újonnan  alakuló  és  a  szórványegyházközségek 
meghatározott célú támogatása. 
(3)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  munkáját  az 
egyházközségekben, 

az 

egyházmegyékben, 

az 

egyházkerületekben  és  az  országos  egyház  önkormányzati 
szintjén végzi. 
 
46.§  (1)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  ügyeinek 
intézésére  az  egyházmegyék  és  az  egyházkerületek 
közgyűlései  felelőst  választanak,  aki  munkájáról  a 
közgyűlésnek beszámol, munkáját a közgyűlés hagyja jóvá. 
(2)  Az  egyházmegyék  és  az  egyházkerületek  által 
megválasztott  felelősök  alkotják  a  Gusztáv  Adolf 
Segélyszolgálat  Tanácsát.  Hatáskörébe  tartozik  a  Gusztáv 
Adolf Segélyszolgálat munkájának tervezése, szervezése és 
irányítása, a segélyek összegének elosztása. A Tanács saját 
tagjai  közül  országos  elnököt  választ,  aki  a  zsinatnak 
számol be. 
(3)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  Tanácsát  szükség 
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.  

background image

(4) A külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolatot a Gusztáv 
Adolf Segélyszolgálat országos elnöke tartja. 
(5)  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  pénzkezelését  az 
országos számvevőszék ellenőrzi. 
 
47.§  A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat bevételi forrásai:  

a)  a  templomokban  és  istentiszteleti  helyiségekben  e 
célra kötelezően kitett perselyek,  
b)  minden  egyházközségben  és  részeiben  évenként 
megtartandó offertóriumok és gyűjtések,  
c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint 
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai. 

 
48.§  A  Gusztáv  Adolf  Segélyszolgálat  feladatainak 
részletes szabályait országos szabályrendelet rögzíti. 

 

IX. fejezet 

A börtönlelkészi szolgálat 

 

49.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  –  az  állami 
jogszabályoknak  megfelelően  –  a  büntetés-végrehajtási 
intézetekben  börtönlelkészi  szolgálatot  szervez.  A 
börtönlelkészi  szolgálat  elsődleges  célja  a  fogvatartottak 
lelkigondozása, hitébresztés, és a hit megéléséhez közösség 
kialakítása. 
 
50.§  A  börtönlelkészi  szolgálat  feladata  a  hitéleti 
tevékenység végzése, így különösen 

a) istentiszteletek, bibliaórák tartása és hitoktatás,  
b)  egyéni  és  közösségi  lelki  gondozás,  rendszeres 
fogadóórák tartása,  
c) életvezetési, valláserkölcsi oktatás és tanácsadás, 
d)  a  fogvatartottak  kérésére  kazuális  és  egyéb 
szolgálatok elvégzése. 

 
51.§  A  börtönlelkész  a  lelkipásztori  szolgálatot  a  lelkészi 
esküben vállalt és a szolgálati törvényben foglalt előírások 
szerint  végzi.  Lelkészi  tevékenysége  kizárólag  egyházi 
irányítás,  felügyelet  alatt  áll,  de  szolgálatában  betartja  a 
büntetés-végrehajtási  intézet  működési  rendjére  vonatkozó 
szabályokat,  együttműködik  az  intézet  parancsnokával  és 
dolgozóival. 
 
52.§  A börtönlelkészt az országos presbitérium választja. 

 

X. fejezet 

A tábori lelkészi szolgálat 

 

53.§  A  tábori  lelkészi  szolgálatról  külön  törvény 
rendelkezik. 

 

XI. fejezet 

A kommunikáció eszközei az egyház szolgálatában 

 

54.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  a 
kultúrparancs  (1  Móz  1,28),  valamint  a  missziói  parancs 
(Mt  28,19–20)  értelmében,  a  reformátori  örökség 
szellemében – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja 
a korszerű technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót 
(továbbiakban:  sajtó).  A  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  sajtószolgálatának  célja:  tájékoztatás,  hitébresztés, 
tanítás és nevelés. 
(2)  A  sajtószolgálat  evangélikus  jellegét  a  Magyarországi 
Evangélikus  Egyház  bibliai  és  hitvallási  alapokon  nyugvó 
értékrendje  biztosítja.  Ennek  érvényesítéséért  az  illetékes 
szerkesztő felel, aki munkáját az országos sajtóbizottsággal 
összhangban végzi. 
(3)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  feladata  a 

sajtószolgálatához  szükséges  anyagi  és  személyi  feltételek 
biztosítása, szakemberek képzése. 

 

55.§  Az  országos  sajtóbizottság  feladatairól  és  tagjairól 
külön jogszabály rendelkezik.  

 

Evangélikus kiadványok 

 

56.§  (1) Az evangélikus egyházi szervezetek végezhetnek 
lap- és könyvkiadást, valamint forgalmazást. 
(2)  Az  egyházon  belüli  információáramlás  és  a  történeti 
regisztráció  érdekében  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyházon  belül  megjelent  minden  kiadványból  a  felelős 
kiadónak  köteles  példányt  kell  eljuttatnia  az  Országos 
Evangélikus  Könyvtárba  és  az  Evangélikus  Hittudományi 
Egyetem Könyvtárába. 

 

Közszolgálati műsorszolgáltató eszközök 

 

57.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  él  a 
közszolgálati 

műsorszolgáltató 

eszközök 

nyújtotta 

lehetőségekkel az állami törvények által biztosított keretek 
között.  Az  országos  sajtóbizottság  egyházi  szakértőket 
delegál  a  közszolgálati  műsorszolgáltató  eszközök  által 
készítendő vallási műsorok szerkesztőségébe. 

 

Egyéb tájékoztatási eszközök felhasználása 

 

58.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  és  annak 
szervezetei  a  közszolgálati  műsorszolgáltató  eszközök 
mellett igénybe vehetnek egyéb tájékoztatási eszközöket is, 
melyek  segítik  szolgálatukat,  és  összhangban  vannak  az 
alapvető rendelkezésekkel. 

 

Sajtószolgálat az egyházközségekben 

 

59.§

9

 

Az  egyházközségek  presbitériumának  feladata  a  helyi 

körülményeknek  megfelelően megszervezni  a sajtószolgálatot, az 

iratterjesztést,  valamint  kapcsolatot  tartani  az  evangélikus  és  a 
helyi sajtóval

 

XII. fejezet 

Az egyházi gyűjtemények 

 

A gyűjteményi anyagok és kezelésük 

 

60.§  (1)  Az  egyházi  önkormányzatok,  intézményeik, 
valamint  az  egyházi  egyesületek  és  alapítványok  (a 
továbbiakban  e  fejezeten  belül:  egyházi  szervezetek)  jogi 
felelősséggel  tartoznak  a  tulajdonukban  levő  vagy  náluk 
letétbe  helyezett  hivatalos  iratok,  nyomtatott  kiadványok, 
művészeti  alkotások,  az  épített  környezetre  –  különösen  a 
hatályos  műemlékvédelmi  törvénnyel  és  határozatokkal 
védett  műemlékekre  –  vonatkozó  forrásanyagok  és 
tervdokumentációk,  valamint  egyéb  tárgyi,  írásos,  illetve 
audiovizuális  emlékek  (a  továbbiakban:  gyűjteményi 
anyagok) megőrzéséért és kezeléséért.  
(2)  Az  egyházi  önkormányzatok  és  intézményeik 
gyűjteményi anyagaik megőrzését és kezelését végezhetik 

a)  önálló  intézményként  működő,  jogi  személyiséggel 
rendelkező gyűjteményekben, 
b)  a  saját  szervezetükön  belüli  szervezeti  egységként 
működő gyűjteményekben,  
c) saját szervezetük keretei között. 

(3) Az  önálló intézményként  működő, jogi személyiséggel 
rendelkező gyűjteményekről külön törvény is rendelkezik. 

                                                                        

9

Módosította  a  2017.  évi  VII.  törvény  1.  §-a.  Hatályos:  2017.  november 

25-től. 

background image

 

Az egyházi gyűjtemények feladatai 

 

61.§  (1) Az evangélikus egyházi gyűjtemények: 

a) a könyvtárak, 
b) a levéltárak, 
c) a muzeális gyűjtemények. 

(2)

10

Az  evangélikus  könyvtárak  gyűjtik,  őrzik,  gondozzák, 

feltárják,  illetve  hozzáférhetővé  teszik  a  magyarországi 
evangélikusság múltjára és jelenére, általában a keresztyén 
és  különösen  a  lutheránus  egyházakra  és  az  egyetemes 
protestantizmusra  vonatkozó  –  elsősorban  nyomtatásban 
megjelent – dokumentumokat. 
(3) Az evangélikus levéltárak gyűjtik, őrzik, gondozzák és a 
kutatás számára hozzáférhetővé teszik azokat az egyházi és 
más  eredetű,  az  egyházi  történetírás  és  az  épített  örökség 
megőrzése szempontjából fontos forrásanyagokat, amelyek 
az  egyes  egyházi  szervezetekben  keletkeztek,  illetve 
amelyeket  egyházi  vagy  magánszemélyek  az  egyház 
számára irathagyatékként átadtak. 
(4)  Az  evangélikus  muzeális  gyűjtemények  feladata  az  – 
elsősorban  evangélikus  –  egyháztörténet,  egyházművészet 
és  közművelődés  tárgyi,  írásos,  nyomtatott,  illetve 
audiovizuális 

emlékeinek 

gyűjtése, 

nyilvántartása, 

megőrzése  és  restaurálása,  tudományos  feldolgozása  és 
publikálása,  valamint  kiállításokon  és  más  módon  történő 
bemutatása. 

 

Az országos gyűjtemények 

 

61/A.§

11

 

 

Az egyházi gyűjtemények szakmai felügyelete 

 

62.§  (1)  Az  evangélikus  egyházi  gyűjtemények  az  állami 
és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint működnek. 
(2)

12

Az  evangélikus  könyvtárak  és  könyvtári  anyagok,  az 

evangélikus  levéltárak  és  levéltári  anyagok,  illetve  az 
evangélikus  muzeális  gyűjtemények  és  egyéb  muzeális 
értékek  szakmai  felügyeletét  az  Evangélikus  Országos 
Gyűjtemény  illetékes  gyűjteményi  egységének  vezetője 
mint  ágazatvezető  látja  el.  Az  illetékes  ágazatvezető 
javaslatára egy-egy fenntartó szervezet – indokolt esetben – 
gyűjteményének szükségleteire központi anyagi támogatást 
kaphat. 
(3)  A  gyűjteményi  tanács  felügyeli  a  gyűjtemények 
működését  és  összehangolja  az  ágazatvezetők  szakmai 
felügyeleti munkáját. 
 (4)  Az  ágazatvezetők  munkáját  az  egyházmegyei 
gyűjteményi felelősök segítik. 

 

A gyűjteményekkel kapcsolatos vegyes rendelkezések 

 

63.§  (1)  Veszélyeztetett  gyűjteményi  anyagok  országos 
gyűjteményben  való  biztonságos  megőrzéséről  –  a 
tulajdonjog  fenntartása  mellett  –  az  illetékes  ágazatvezető 
javaslatára a gyűjteményi tanács rendelkezik. 
(2) Egyházi szervezetek összevonása, társítása, megszűnése 
esetén  a  jogutód  szervezet  köteles  gondoskodni  a 
gyűjtemények  és  gyűjteményi  anyagok  elhelyezéséről  és 
gondozásáról.  Ilyen  esetekben,  valamint  a  gyűjtemények 
vezetőjének  változása  esetén  a  gyűjteményi  anyagok 
átadása a felettes egyházi önkormányzat felügyelete mellett 

                                                                        

10

Módosította a 2016. évi IV. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos: 2017. 

január 1-től. 

11

Hatályon  kívül  helyezte  a  2016.  évi  IV.  törvény  2.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2017. január 1-től. 

12

A  (2)-(3)  bekezdést  módosította  a  2016.  évi  IV.  törvény  2.  §  (3) 

bekezdése. Hatályos: 2017. január 1-től. 

történik. 
(3) A gyűjteményekre és gyűjteményi anyagokra vonatkozó 
– törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket országos 
szabályrendelet rögzíti. 

 

XIII. fejezet 

Az egyesületekről és egyletekről 

 

Az egyházi egyesületek és egyletek 

 

64.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  tagjai, 
valamint önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetei 
közös  feladataik  szolgálatára,  közös  érdekeik  védelmére 
evangélikus  egyházi  egyesületeket,  illetve  evangélikus 
egyházi egyleteket hozhatnak létre. Ezek  működési céljuk, 
munkaterületük  és  működési  feltételeik  tekintetében  az 
egyházzal,  annak  testületeivel  és  tisztségviselőivel  szoros 
kapcsolatban tevékenykednek. 
 
65.§  Az  evangélikus  egyházi  egyesületek  a  hatályos 
állami törvényekben előírt feltételek mellett jönnek létre és 
működnek,  önálló  jogi  személyiséggel  és  alapszabállyal 
rendelkeznek,  melyben  az  egyházhoz  való  tartozásukat 
kinyilvánítják. 
 
66.§  Egyházi  egyletnek  tekintendő  minden  egyházi  célú 
tömörülés,  amely  evangélikus  egyházi  önkormányzat 
keretében működik, jogi személyiséggel nem, de működési 
szabályzattal rendelkezik. Az egylet működési szabályzatát 
az illetékes egyházi önkormányzat hagyja jóvá. 

 

Az evangélikus egyházi egyesületek 

 

67.§  Valamely  egyesület  egyházi  egyesületként  való 
elismerése  úgy  történik,  hogy  az  elismerést  kívánó 
egyesület,  illetve  annak  alapítói  kérelemmel  fordulnak 
ahhoz az egyházi önkormányzathoz, amelynek illetékességi 
területén  működnek,  illetve  működni  kívánnak.  A  kérelem 
tartalmazza az egyesület alapszabályát, valamint az egyházi 
önkormányzat  szolgálatával  való  összhangjának  és 
együttműködésének  módját.  Az  evangélikus  egyházi 
egyesületként  való  elismerést  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat  presbitériumának  javaslata  alapján  a 
közgyűlés adja meg. 
 
68.§  Az  illetékes  egyházi  önkormányzatok,  és  ezek 
jelentései alapján az országos iroda az egyesületekről, azok 
képviselőiről  és  a  kialakított  kapcsolatokról  nyilvántartást 
vezetnek. 
 
69.§  Az  egyházi  egyesület  megszűnését  köteles  az 
egyesület,  illetve  képviselője  az  illetékes  egyházi 
önkormányzatnak 2 hónapon belül bejelenteni. 
 
70.§  A  már  létező  egyesületek  evangélikus  jellegük 
elismerését a törvény rendelkezései alapján a hatálybalépés 
után kérhetik. 
 
71.§  Egyesületek 

az 

„evangélikus” 

jelzőt 

saját 

megnevezésükben  csak  a  67.§-ban  meghatározott  testület 
jóváhagyásával használhatják. 
 
72.§  Az  egyházi  egyesületek  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat presbitériumának és az illetékes püspöknek a 
jóváhagyásával egyesületi lelkészt alkalmazhatnak. 

 

background image

A nem evangélikus egyházi, illetve nem egyházi egyesületek 

 

73.§  Az  egyház  önkormányzatai  a  nem  evangélikus 
egyházi,  illetve  a  nem egyházi  egyesületekkel  a  bármelyik 
fél  részéről  kezdeményezett  együttműködés  kölcsönös 
feltételeit  rögzítő,  külön  megállapodásban  rendezik 
kapcsolataikat. 
 
74.§  Ökumenikus jellegű egyesületnél  ennek ökumenikus 
egyházi  elkötelezettségét  az  írásos  megállapodásban 
rögzíteni kell. 

 

XIV. fejezet 

Záró rendelkezések 

 

75.§ (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba. 
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti 
az  egyházi  szolgálat  külön  területeiről  szóló,  többször 
módosított 1997. évi V. törvény 1-34.§-a, 39-73.§-a és 75-
80.§-a, valamint az egyház intézményeiről és egyesületeiről 
szóló, többször módosított 1997. évi VIII. törvény 55-56.§-
a, 58-67.§-a, 69-70.§-a, 72.§-a, 74-98.§-a. 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

2005. ÉVI VI. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZI JOGSZABÁLYOKRÓL 

 
 

1.§  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  általánosan 
kötelező  jogi  előírásait  törvények  és  szabályrendeletek 
állapítják meg. 
 
2.§  (1)  Törvények  rendelkeznek  a  Magyarországi 
Evangélikus Egyház életének, szervezetének, működésének 
alapelveiről,  valamint  minden  egységesen  szabályozandó 
alapvető  kérdésről.  Többek  között  törvényt  kell  alkotni  az 
egyház  szolgálatáról,  szervezetéről,  gazdálkodásáról, 
intézményeiről,  jogszolgáltatásáról,  a  jogalkotásról,  az 
egyházi  oktatásról,  az  egyházi  szeretetszolgálatról,  a 
szolgálatra  való  felkészítésről,  valamint  a  Magyarországi 
Evangélikus Egyház éves költségvetéséről. 
(2)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  törvényeit  a 
zsinat alkotja és lépteti hatályba. 
(3)  Hatályos  törvényt  csak  törvény  módosíthat.  A 
Magyarországi  Evangélikus  Egyházról  szóló  1997.  évi  I. 
törvény,  az  egyház  szervezetéről  és  igazgatásáról  szóló 
2005.  évi  IV.  törvény  103-126.§,  valamint  e  törvény 
módosításához  az  összes  zsinati  tag  kétharmadának 
egyetértő szavazata szükséges. 
(4) Törvénykezdeményezési jog illeti meg a zsinati tagot és 
a zsinati bizottságot, valamint az országos presbitériumot. 
 
3.§  (1)

1

A  törvényt,  zsinati  határozatot  az  egyház 

hivatalos lapjában kell kihirdetni.  A hitelesített törvényt és 
zsinati  határozatot  a  zsinat  elnökei  eljuttatják  az  országos 
iroda 

igazgatójához, 

aki 

gondoskodik 

azok 

megjelentetéséről  az  egyház  hivatalos  lapjának  következő 
számában, 

valamint 

elektronikus 

formában 

való 

közzétételéről. 
(2) A zsinat által alkotott törvények és határozatok – eltérő 
rendelkezés hiányában – a kihirdetésükkel lépnek hatályba. 
 
4.§  (1)  Minden  olyan  egységesen  szabályozandó 
kérdésről,  amely  a  törvénynél  részletesebb  szabályozást 
igényel,  a  törvényi  alapelveknek  megfelelően  az  országos 
presbitérium alkot szabályrendeletet. 
(2)  Minden  közgyűlés  saját  hatáskörében  –  a 
Magyarországi  Evangélikus  Egyház  törvényeivel  és  a 
magasabb  egyházkormányzati  szintek  szabályrendeleteivel 
összhangban – szabályrendeletet alkothat. 
(3)  Törvény  kötelezően  is  előírhatja  szabályrendelet 
megalkotását. 
 
5.§  (1) A szabályrendeletek törvényességi ellenőrzését  a 
közvetlen felettes egyházkormányzati szint elnökségéből és 
ügyészéből  álló  testület  gyakorolja.  A  testület  tagjainak 
érintettsége  esetén  helyettesük  jár  el.  Az  egyházmegyei 
elnökség  e  feladatát  jogász  bevonásával  látja  el.  Az 
országos szabályrendeleteket a zsinat ellenőrzi.  
(2)  A  megalkotott  szabályrendeletet  a  jogalkotó  testület 
elnöksége  14  napon  belül  eljuttatja  a  felettes 
egyházkormányzati  szint  elnökségének.  Az  ellenőrzést 
végző  testület  30  napon  belül,  a  zsinat  soron  következő 
ülésén tárgyalja a szabályrendeletet. Ha a soron következő 
ülésre 

szabályszerűen 

nem 

lehet 

előkészíteni 

szabályrendelet  tárgyalását,  azt  a  következő  ülésen  kell 
megtárgyalni.  
(3)  Az  ellenőrzést  végző  testület  a  szabályrendeletet 
határnap  megjelölésével  részben  vagy  egészben  hatályon 

                                                                        

1

Módosította a 2016. évi III. törvény 2. §-a. Hatályos: 2016. november 18-

tól. 

kívül helyezi, ha az belső ellentmondásokat tartalmaz, vagy 
ellentmondásban  van  valamely  magasabb  szintű  egyházi 
vagy  állami  jogszabállyal.  Az  ellentmondó  jogszabályi 
helyeket  tételesen  meg  kell  jelölni.  A  döntésről  14  napon 
belül értesítik az érintett testület elnökségét. 
(4)  A  szabályrendelet  a  hatályba  léptetés  időpontjától  a 
hatályon kívül helyezésig hatályban van. 
(5) A hatályon kívül helyező döntéssel szemben az érintett 
egyházkormányzati  szint  elnöksége,  presbitériuma  vagy 
közgyűlése  a  zsinathoz  fordulhat  felülbírálatért.  A  zsinat 
döntéséig a szabályrendelet nem lép újra hatályba. 
(6)  A  zsinat  bármely  szabályrendelet  vagy  szabályzat 
törvényességi ellenőrzését magához vonhatja. E tekintetben 
kezdeményezési  joga  van  a  2.§  (4)  bekezdésében 
megjelölteken kívül az országos ügyésznek is. 
 
6.§  (1)  Vitatott  esetben  a  Magyarországi  Evangélikus 
Egyház  jogszabályainak  értelmezését  a  zsinat  egyik 
elnökéből,  az  egyházi  bíróság  elnökéből  és  az  országos 
ügyészből álló jogértelmező testület végzi. 
(2) A jogszabály-értelmezés a hatályos jogszabályok keretei 
között  történik,  azokon  túl  nem  terjeszkedhet,  új  jogi 
normát  nem  állapíthat  meg.  Amennyiben  a  testület 
szükségesnek  látja,  ajánlást  tehet  az  arra  illetékes 
testületnek  jogszabály  megalkotására,  módosítására  vagy 
hatályon kívül helyezésére.  
(3) A jogértelmező testület döntése mindenkire kötelező. 
 
7.§  (1)  A  jogszabály-értelmezésre  minden  egyháztag  és 
egyházi  testület  kérhet.  A  jogértelmező  testület  tagjai 
maguk is kezdeményezhetnek jogszabály-értelmezést.  
(2)

2

A  jogszabály-értelmezésre  vonatkozó  indítványt  az 

országos iroda zsinati adminisztrációért felelős osztályához 
kell  benyújtani.  Az  indítványnak  a  kérelem  alapjául 
szolgáló  ok  megjelölése  mellett  konkrét  kérdést  kell 
tartalmaznia.  
(3) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnökség 
által  benyújtott  indítványt  a  jogértelmező  testület  érdemi 
vizsgálat  után  a  kérelem  beérkezésétől  számított  15  napon 
belül  megválaszolja.  Más  indítvány  esetén  tevékenységét 
nem köti határidő.  
(4) A jogszabály-értelmezésre vonatkozó indítványt – a (3) 
bekezdésben  meghatározottak  indítványait  kivéve  –  a 
jogértelmező  testület  érdemi  vizsgálat  nélkül  is 
elutasíthatja. 
(5)  A  jogértelmező  testület  döntéséről  a  kérelmezőt  és  az 
érintetteket  írásban  értesíti.  Amennyiben  szükségesnek 
látja, 

jogszabály-értelmezést 

megjelentetheti 

Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos lapjában is.  
(6)  A  kérelemre  adott  válasz  megküldéséről,  illetve  a 
hivatalos  lapban  történő  közzétételről  a  zsinat  elnöke 
gondoskodik. 
(7) A jogértelmező testület ügyrendjét maga alakítja ki. 
8.§  E  törvény  a  2006.  évi  általános  tisztújítás  során 
megválasztott  zsinat  hivatalba  lépésekor,  de  legkésőbb 
2006.  december  15-én  lép  hatályba,  ezzel  egyidejűleg 
hatályát  veszti  az  egyház  jogalkotásáról  szóló,  többször 
módosított 1997. évi VI. törvény. 
 
 
 
 
 
 
 
 

                                                                        

2

Módosította a 2018. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. július 1-től. 

background image

 

2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY 

A VÁLASZTÁSOKRÓL ÉS A SZAVAZÁSRÓL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 
1.§  E  törvény  rendelkezéseit  az  egyházközségi 
közgyűlés, 

képviselő-testület 

és 

presbitérium, 

az 

egyházmegyei közgyűlés és presbitérium, az egyházkerületi 
közgyűlés, illetve az országos presbitérium (a továbbiakban 
együttesen:  egyházi  testület)  döntéseinél  kell  alkalmazni. 
Az  egyház  bármely  más,  egyházi  törvényben  szereplő 
testülete  a  döntéseit  –  ha  jogszabály  vagy  saját  szabályzat 
eltérően  nem  rendelkezik  –  szintén  e  törvény  választási  és 
szavazási szabályainak alkalmazásával hozza. 
 

I. fejezet 

Választó és szavazati jog és a választhatóság 

feltétele 

 
2.§  (1)  A  Magyarországi  Evangélikus  Egyházban 
választó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi 
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (választói 
névjegyzék) 

szerepel. 

választói 

névjegyzék 

összeállításáról  –  a  helyi  sajátosságok  figyelembevételével 
meghatározott  feltételek  alapján  –  az  egyházközség 
elnöksége  évente  legkésőbb  a  zárszámadás  határnapjáig 
gondoskodik,  és  két  hétig  az  egyházközség  helyiségében 
hozzáférhetővé  teszi.  A  névjegyzék  vitás  kérdéseiről  a 
presbitérium dönt. 
(2)  Az  egyházközségi  választásoknál  a  választójog 
általános és egyenlő. 
(3) 

magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

tisztségviselőinek  és  testületeinek,  illetve  az  egyházi 
bíróság és a zsinat tagjainak választásánál az egyházközségi 
tagok  szavazati joga  közvetetten érvényesül.  Ezt  a  jogukat 
az egyházközségi presbitériumok által leadott szavazatokon 
vagy 

magasabb 

egyházkormányzati 

szintek 

közgyűléseinek küldöttein keresztül gyakorolják.

1

 

(4)  A  magasabb  egyházkormányzati  szintek  közgyűlési 
tagjainak  szavazati  joga  egyenlő.  Egy  szavazati  joga  van 
egy  közgyűlési  tagnak  akkor  is,  ha  több  minőségében  is 
tagja a közgyűlésnek. 
(5)

2

Az  e  törvény  XVI-XVIII.  fejezeteiben  meghatározott 

választások  esetén  minden,  a  hivatalos  országos  egyházi 
névtárban  szereplő,  az  érintett  egyházi  önkormányzat 
területén  működő  egyházközséget  legalább  egy  szavazat 
illet  meg.

3

Azt  az  egyházközséget,  amelyben  több,  az 

egyházközség által díjlevél alapján fenntartott lelkészi állás 
van,  azok  számával  egyező,  de  legfeljebb  három  szavazat 
illeti  meg.  A  választó  közgyűlés  idején  több  mint  három 
hónapja  betöltetlen  második  és  harmadik  lelkészi  állást  a 
szavazatok  szempontjából  nem  szabad  figyelembe  venni. 
Az  egyházközség  szavazatait  megosztani  nem  lehet.  Az 
országos  egyházi  névtár  naprakész  állapotáért  az  országos 
presbitérium felel. 

                                                                        

1

A  második  mondatot  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (1) 

bekezdése. Hatályos: 2013. november 30-tól. 

2

Módosította a 2011. évi VII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

3

A másodiktól-ötödikig mondatokat beiktatta a 2012. évi  II. törvény  5. § 

(1)  bekezdése.  Hatályos:  2012.  szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a 

rendelkezést a 2012. évi általános tisztújítás során alkalmazni kell.

 

 
3.§  (l)  Egyházi  tisztségre  csak  rendezett  életvitelű, 
nagykorú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként 
a  tisztség  betöltéséhez  megkívánt  többi  feltételnek  eleget 
tesz.

4

  Nem  lelkész  egyháztag  ugyanazt  a  tisztséget  vagy 

választott 

testületi 

tagságot 

ugyanazon 

az 

egyházkormányzati  szinten  egyidejűleg  több  egyházi 
önkormányzatban  nem  töltheti  be. 

5

Az  egyházközségi, 

egyházmegyei, egyházkerületi, valamint országos felügyelő 
választásakor  törekedni  kell  arra,  hogy  az  az  egyházi 
közéletben  gyakorlott  személy  legyen. 

6

Egyházmegyei, 

egyházkerületi,  valamint  országos  felügyelővé  az  az 
egyházközségi  tag  választható,  aki  vagy  presbitériumban 
szerzett  egyházkormányzati  -  ajánlással  megerősített  - 
gyakorlattal,  vagy  a  feladat  ellátására  való  alkalmasság 
indoklását 

is 

tartalmazó 

presbitériumi 

ajánlással 

rendelkezik. 
(2)  A  lelkészi  képesítéshez  kötött  tisztségekre  csak  a 
Magyarországi 

Evangélikus 

Egyház 

lelkészeinek 

nyilvántartásában szereplő lelkészek választhatók. 
 

II. fejezet 

Választási ciklusra történő választás 

 

4.§ 

(1)  A  lelkészt  határozott  vagy  határozatlan  időre, 

illetve  törvényben  meghatározott  esetekben  ciklusra,  a 
püspököt  határozatlan  időre  választják.  Minden  más 
egyházi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással 
kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól. 
(2) A választási ciklus időtartama hat év. 
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselők, a 
presbitérium  és  a  képviselő-testület  mandátuma  az  új 
tisztségviselők,  presbitérium,  illetve  képviselő-testület 
beiktatásával szűnik meg. 
(4)  Az  egyházközségnél  magasabb  egyházkormányzati 
szinteken  a  közgyűlések  mandátuma  az  új  közgyűlés 
megalakulásával,  a  tisztségviselők  és  a  testületek 
mandátuma az új tisztségviselők és testületek beiktatásával 
szűnik meg. 
(5) A tisztségviselők és testületi tagok újraválaszthatók. 
(6)

7

Választási  ciklus  közben  megüresedett  helyre  történt 

(rendkívüli) választás a ciklus végéig érvényes. 
(7)

8

Nem  szükséges  rendkívüli  választás  kiírása,  ha  a 

megüresedett tisztségre – kivéve a jelölőbizottság elnökét – 
az általános tisztújítás keretében történő választás e törvény 
6. §-ában meghatározott határidejéig kevesebb, mint két év 
van  hátra.

9

A  választás  elhalasztásáról  az  illetékes  egyházi 

                                                                        

4

Az  első  mondatot  módosította  a  2013.  évi  V.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2013. november 30-tól. 

5

A  harmadik  mondatot  beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  1.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor 

folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. 

évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

6

Az  utolsó  mondatot  beiktatta  a  2017.  évi  III.  törvény  1.  §-a.  Hatályos: 

2017.  június  30-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 
rendelkezéseit kell alkalmazni. 

7

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő  ügyekben  a 

választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény 

hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

8

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2011.  november 

26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő  ügyekben  a 

választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény 

hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

9

Az utolsó mondatot módosította a 2012. évi II. törvény 5. § (2) bekezdése. 

Hatályos: 2012. szeptember 28-tól azzal, hogy a rendelkezést a 2012. évi 

általános tisztújítás során alkalmazni kell. 

background image

önkormányzat 

elnökségének 

javaslata 

alapján 

presbitérium,  országos  tisztségviselők  esetén  az  őket 
megválasztó testület dönt. 
 
5.§ 

Ha  e  törvény  eltérően  nem  rendelkezik,  a 

megválasztott tisztségviselőket az őket megválasztó testület 
ülésén,  a  testületi  tagokat  a  testület  alakuló  ülésén  tett 
esküvel  iktatják  be.  Az  iktatás  tényét  az  elnökség  írásban 
közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével. Akit 
arra  a  tisztségre  választanak  meg,  amelyet  az  előző 
ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie. 
 

III. fejezet 

Általános tisztújítás 

 

6.§ 

(1)

10

Hat  évenként  általános  tisztújítást  kell  tartani, 

melynek  során  –  az  egyházközség 

nemlelkészi 

tisztségviselőinek  és  az  egyházközségi  presbitérium 
tagjainak  választásával  kezdve  –  újra  kell  választani  az 
egyházkormányzati  szintek  közgyűléseinek  küldötteit, 
képviselőtestületeit,  presbitériumait  és  –  a  püspökök 
kivételével - tisztségviselőit, az egyházi bíróság és a zsinat 
tagjait. 
(2)

11

Az  általános  tisztújítást  úgy  kell  ütemezni,  hogy  az 

egyházközségekben a tisztújítás évében legkésőbb március 
31-ig történjen  meg az új presbitérium és az egyházközség 
küldötteinek  megválasztása,  továbbá  április  30-ig  a 
szavazat  leadása  az  egyházmegyei  elnökségi  jelöltekre 
június  30-ig  pedig  a  szavazat  leadása  az  egyházkerületi 
felügyelőjelöltekre.  Abban  az  egyházközségben,  amelyben 
képviselő-testület  működik,  ennek  tagjait  a  presbitérium 
tagjaival egy időben kell megválasztani. 
(3)  Az  új  egyházmegyei  közgyűlés  megalakulásának,  az 
egyházmegyei 

elnökség 

beiktatásának, 

az 

egyéb 

tisztségviselők 

megválasztásának 

és 

beiktatásának, 

valamint  a  magasabb  egyházkormányzati  testületekbe 
delegált küldöttek megválasztásának az általános tisztújítás 
évében legkésőbb június 30-ig meg kell történnie. 
(4)  Az  új  egyházkerületi  közgyűlés  megalakulásának,  az 
egyházkerületi 

felügyelő 

beiktatásának, 

az 

egyéb 

tisztségviselők  megválasztásának  és  beiktatásának  az 
általános  tisztújítás  évében  legkésőbb  szeptember  30-ig 
meg kell történnie. E határidőig a nem egyházkormányzati 
testületek zsinati küldötteit is meg kell választani. 
(5)

12

A  zsinat  megalakulásának  és  az  országos  egyházi 

tisztségviselők  megválasztásának  és  beiktatásának  az 
általános  tisztújítás  évében  november  30-ig,  az  országos 
presbitérium  megalakulásának  az  általános  tisztújítás 
évében legkésőbb december 15-ig meg kell történnie.  
(6)  Az  országos  munkaági  bizottságok  tagjait  úgy  kell 
megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújítás 
évét követő március 15-ig összehívható legyen. 
(7)  Az  illetékes  önkormányzati  szintek  presbitériumai 
gondoskodnak  arról,  hogy  az  általános  tisztújítás  évét 
követő  június  30-ig  megtörténjen  az  intézmények 

                                                                        

10

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

11

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 
törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

12

Módosította a 2011. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

igazgatótanácsi  tagjainak  megválasztása  és  a  testület 
megalakulása. 
 

IV. fejezet 

Tisztségviselők és testületi tagok mandátumának 

megszűnése 

 
7.§ 

Az  egyházi  tisztségviselők  és  testületi  tagok 

mandátuma  a  megbízatás  lejártakor,  továbbá  elhalálozás, 
lemondás,  visszahívás,  jogerős  bírósági  végzés  folytán  és 
egyéb, jogszabályban meghatározott esetekben szűnik meg. 
 
8.§ 

A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egyházi 

önkormányzat  elnökségéhez,  illetve  szóban  tehető  meg  az 
illetékes  egyházi  önkormányzat  közgyűlésének  vagy 
presbitériumának  ülésén.  Amennyiben  a  lemondásban 
külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a lemondólevél 
keltezésében  megjelölt  naptól,  illetve  a  szóbeli  bejelentés 
időpontjától tekintendő megszűntnek. 
 
9.§ 

(1)  Az  e  törvény  XVI-XVIII.  fejezeteiben 

meghatározott  választások  kivételével,  bármely  egyházi 
tisztségviselő vagy testületi tag visszahívásáról az illetékes 
választó  testület  dönt.

13

Ha  törvény  eltérően  nem 

rendelkezik,  a  visszahíváshoz  a  választó  testület  több  mint 
felének  egyetértő  szavazata  szükséges.  A  visszahívásról 
döntő  szavazást  el  kell  rendelni,  ha  az  illetékes  választó 
testület  tagjainak  legalább  ötöde  írásban  ezt  kéri. 
Egyházközségi  közgyűlés  által  megválasztott  nemlelkészi 
tisztségviselők  és  testületi  tagok  visszahívását  a 
presbitérium is kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást 
el kell rendelni, ha a presbitérium tagjainak legalább ötöde 
írásban  ezt  kéri.  Lelkészi  állás  egyházközség  által  történő 
felmondását külön törvény szabályozza. 
(2)  Az  e  törvény  XVI-XVIII  fejezeteiben  meghatározott 
választások 

esetén 

visszahívásról 

választó 

egyházközségek 

presbitériumai 

döntenek.

14

visszahíváshoz  a  választásra  jogosult  egyházközségek 
szavazatainak  több  mint  fele  szükséges.  A  visszahívást  az 
illetékes 

egyházi 

önkormányzat 

közgyűlése 

kezdeményezheti. Az erről döntő szavazást el kell rendelni, 
ha a közgyűlés tagjainak legalább ötöde írásban ezt kéri. 
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja. 
 

V. fejezet 

Választási panaszok 

 

10.§  A  választási  eljárásokkal  kapcsolatos  panaszokat 
külön törvény szerint kell elbírálni. 
 

MÁSODIK RÉSZ 

A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA 

 

VI. fejezet 

Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítése 

 
11.§

15

  (1)  A  lelkészi  állás  megüresedésétől  számított  21 

                                                                        

13

Az  első  mondatot  módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  4.  §  (1) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor 

folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. 

évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

14

Az  első  mondatot  módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  4.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor 

folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. 
évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

15

Módosította a 2017. évi VIII. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

background image

napon  belül  –  törvény  eltérő  rendelkezése  hiányában  –  az 
egyházmegye  elnöksége  mint  a  választást  levezetni 
illetékes  elnökség  az  egyházközségben  presbiteri  ülést  hív 
össze  írásban,  személyre  szóló  meghívással.  A  presbiteri 
ülésen az esperes vagy az egyházmegyei felügyelő elnököl.  
(2) 

Teljes 

elnökséggel 

rendelkező 

többlelkészes 

egyházközségekben – az egyházmegyei elnökséggel történt 
egyeztetést  követően  –  az  egyházközség  elnöksége  mint  a 
választást  levezetni  illetékes  elnökség  hívja  össze  a 
választást  előkészítő  presbiteri  ülést  vagy  üléseket  és  a 
választó  közgyűlést.  Ezeken  az  üléseken  az  egyházmegyei 
elnökség személyesen vagy képviselő(i) által az ellenőrzés 
és  a  törvényességi  felügyelet  jogkörét  látja  el.  A  választás 
folyamatában  a  választói  névjegyzék  frissítésének 
megállapítása,  a  díjlevél  és  a  választás  eredményének 
jóváhagyása  át  nem  adható  egyházmegyei  elnökségi 
feladat. 
(3) A presbiteri ülésen az elnök: 

a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, bejelenti 
intézkedéseit,  megállapítja  és  jegyzőkönyvbe  veszi, 
hogy  a  lelkészi  javadalomból  mi  illeti  meg  a  volt 
lelkészt,  illetőleg  jogutódait,  valamint  megállapítja  az 
eltávozó,  a  nyugalomba  vonuló  vagy  elhalálozott 
lelkésznek esetlegesen fennálló saját köztartozásait; 
b)  megállapítja  a  választói  névjegyzék  érvényességét, 
szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát); 
c)  ismerteti  a  gyülekezeti  lelkész  alkalmazására 
vonatkozó rendelkezéseket; 
d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegezteti 
az újat. 

(4)  A  presbiteri  ülés  dönt  a  díjlevélről  és  a  lelkészi  állás 
betöltésének módjáról, a jelölést követő választásról vagy a 
pályázatot  követő  választásról,  illetve  megválasztja  a 
lelkészjelölő  bizottságba  a  küldötteket  (3  fő).  A 
presbitérium  ezen  döntéseiről  az  egyházközség  tagjait  a 
helyi  nyilvánosság  szabályai  szerint  haladéktalanul 
értesíteni kell. 
(5)  Az  elfogadott  díjlevelet  az  egyházmegyei,  majd  az 
egyházkerületi elnökségnek jóvá kell hagynia. 
(6) Amennyiben a presbitérium pályázatot követően kívánja 
betölteni  a  megüresedett  lelkészi  állást,  dönt  a  pályázati 
hirdetményről  is.  Ebben  meg  kell  jelölni  az  írásban 
benyújtandó  pályázat  határidejét.  Az  írásbeli  pályázatnak 
kötelező  része  a  pályázó  lelkész  bemutatkozása  és 
gyülekezetépítési elképzeléseinek ismertetése. 
 
11/A. §

16

 

A  legalább  6  éves  másodlelkészi  szolgálatot 

követően  az  egyházközségi  presbitérium  tagjainak 
kétharmados  ajánlásával,  a  hívány  módosításával,  az 
egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek véleményének 
megkérését  követően  az  egyházközségi  közgyűlés  a 
korábban 

megválasztott 

másodlelkészt 

gyülekezeti 

lelkésznek átminősítheti. 
 

VII. fejezet 

A lelkészjelölő bizottság 

 

12. § 

17

(1)  A  választás  folyamatát  5  fős  lelkészjelölő

 

                                                                                                                        

január  1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni. 

16

Beiktatta a a 2017. évi VIII. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

január  1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni. 

17

A fejezet címét és a 12. §-t módosította a a 2017. évi VIII. törvény 2. §-a. 

Hatályos:  2018.  január  1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő 

lelkészválasztási  ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény 

rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

bizottság  segíti,  amelybe  3  főt  az  egyházközség 
presbitériuma,  1  főt  az  egyházmegye  elnöksége,  1  főt  az 
egyházkerület elnöksége delegál. 
(2)  A  lelkészjelölő  bizottságot  a  választást  levezetni 
illetékes elnökség  hívja  össze. Amennyiben a  presbitérium 
a  jelölést  követő  választás  mellett  döntött,  a  lelkészjelölő 
bizottság  alakuló  ülését  a  presbitérium  ülését  követő  15 
napon  belüli  időpontra  kell  összehívni.  Amennyiben  a 
presbitérium pályázat kiírása mellett döntött, a lelkészjelölő 
bizottság  alakuló  ülését  a  pályázatok  benyújtásának 
határnapját követő 8 napon belüli időpontra kell összehívni. 
(3) A lelkészjelölő bizottság alakuló ülésén maga választja 
meg az elnököt saját tagjai közül. A lelkészjelölő bizottság 
a döntéseit négyötödös többséggel hozza meg. 
 

VIII. fejezet 

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján történő 

betöltése esetén 

 
13. §

18

 (1) A lelkészjelölő bizottság a megalakulását követő 

30  napon  belül  javaslatot  tesz  a  presbitériumnak  a 
meghívandó személy(ek)re. 
(2) A lelkészjelölő bizottság döntését követően a választást 
levezetni illetékes elnökségnek a törvényben meghatározott 
legrövidebb  időn  belül  jelölő  presbiteri  ülést  kell 
összehívni.  
(3) A presbitériumnak joga van a jelöltek elutasítására, és a 
lelkészjelölő  bizottságot  további  jelöltek  keresésére  kérni. 
Amennyiben  a  lelkészjelölő  bizottság  javaslatát  a 
presbitérium háromszor elutasítja, az egyházközség köteles 
pályázatot kiírni.  
(4) A jelölő presbiteri ülés legfeljebb három személyre tesz 
javaslatot. 
(5)  A  jelölés  folyamata  legfeljebb  a  lelkészi  állás 
megüresedését  követően  megtartott  presbiteri  üléstől 
számított 90 napig tarthat. 
 

14. §  (1)  Érvényes  határozat  esetén  a  választást  levezetni 
illetékes  elnökség  a  presbitérium  által  jelölt  lelkész  vagy 
lelkészek  nevét  bejelenti  a  püspöknek,  és  személyükre 
nézve  választhatóságuk  megállapítását  kéri.  A  püspök  14 
napon  belül  írásban  közli  a  választást  levezetni  illetékes 
elnökséggel,  hogy  a  jelölt  lelkésznek  van-e  érvényesen 
megállt 

parókusi 

alkalmassági 

vizsgálata, 

áll-e 

választhatóságát  kizáró  vagy  korlátozó  ítélet  hatálya  alatt. 
Amennyiben törvényi rendelkezés további feltételhez köti a 
jelölt  lelkész  választhatóságát,  közli  az  erre  vonatkozó 
határozatot is. 
(2)  A  választást  levezetni  illetékes  elnökség  a  jelölt 
lelkész(eke)t  14  napos  határidővel  írásban  nyilatkozatra 
hívja fel, hogy a jelölést elfogadják-e. 
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatkozó 
szolgálatra  hívja  meg.  A  jelölt  köteles  a  gyülekezetépítési 
elképzeléseit  –  legalább  3  nappal  a  bemutatkozást 
megelőzően  –  a  meghívó  presbitériumnak  írásban 
benyújtani,  amely  azt  a  választó  közgyűlés  tagjai  számára 
elérhetővé teszi. 
(4)  Másodszori  eredménytelen  jelölési  eljárás  után  az 
egyházközség pályázatot köteles kiírni. 
 

IX. fejezet 

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján 

történő betöltése esetén 

 

                                                                        

18

A  13-17.  §-t  módosította  a  a  2017.  évi  VIII.  törvény  3.  §-a.  Hatályos: 

2018. január 1-től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási 

ügyekben  a  megindításuk  idején  hatályos  törvény  rendelkezéseit  kell 
alkalmazni. 

background image

15. §  Amennyiben  az  egyházközség  a  lelkészt  pályázat 
útján kívánja megválasztani, a választást levezetni illetékes 
elnökség  a  jóváhagyott  díjlevél  kézhezvétele  után  azonnal 
intézkedik 

az 

egyházközség 

presbitériuma 

által 

megszövegezett  pályázati  hirdetmény  közzétételéről.  A 
pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának 
(választás) határidejét. A pályázati hirdetményt legalább két 
alkalommal az országos egyházi lapban kell közzétenni. 
 

16. §  (1)  A  pályázatok  beérkezését  követően  a 
lelkészjelölő  bizottság  a  pályázatokat  értékeli.  Javaslatot 
tesz a presbitériumnak legfeljebb 3 pályázó meghívására. 
(2) A presbitérium döntését követően a választást levezetni 
illetékes  elnökség  a  püspöknek  bejelenti  a  meghívásra 
kiválasztott  pályázó(k)  nevét,  és  a  választhatóságuk 
megállapítását  kéri.  A  püspök  a  14.§  (1)  bekezdése 
értelmében nyilatkozik, és ezt 14 napon belül írásban közli 
a választást levezetni illetékes elnökséggel. 
(3) A kiválasztott pályázó(ka)t a presbitérium bemutatkozó 
szolgálatra hívja meg. 
 

X. fejezet 

A választó közgyűlés 

 
17. §  (1)  A  gyülekezeti  lelkész  választása  egyházközségi 
közgyűlésen történik. 
(2) A közgyűlés összehívására és levezetésére a 11.§ (1)-(2) 
bekezdésének  rendelkezései  az  irányadóak.  Amennyiben  a 
közgyűlést  az  egyházközség  elnöksége  hívja  össze,  az 
egyházmegye  elnöksége  a  választás  törvényességét 
felügyeli.  Ebben  a  minőségében  joga  van  beletekinteni  a 
választói névjegyzékbe, ellenőrizheti a szavazólapok formai 
követelményeit és a szavazatszámlálás folyamatát.  
(3) A közgyűlésen az elnök  felolvassa  a  presbitérium által 
elfogadott díjlevelet, majd előterjeszti a jelölt(ek), illetve a 
pályázó(k) nevét. 
(4)  A  közgyűlésen  a  választás  az  56.§  (1)  bekezdésében 
meghatározott szavazólapokon titkosan történik. 
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt meg 
nem  kapja  az  érvényes  szavazatok  több  mint  felét. 
Amennyiben  ez  három  szavazási  fordulóban  nem  történik 
meg,  a  gyülekezeti  lelkészi  állás  betöltésének  eljárását 
elölről kell kezdeni. 
 
18.§  Ha  a  lelkészi  állás  betöltése  eredménytelen  marad,  a 
területileg  illetékes  püspök  helyettes  lelkészt  küld  az 
egyházközségbe.  A  második  eredménytelen  választási 
eljárás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az 
egyházközség átminősítését. 
 

HARMADIK RÉSZ 

KÖZGYŰLÉSI ÉS TESTÜLETI 

VÁLASZTÁSOK 

 

XI. fejezet 

A jelölési eljárás 

 
19.§  (1)  Választások  esetén  a  szavazást  jelölési  eljárás 
előzi meg. 
(2)  Az  általános  tisztújítás  során  az  illetékes  egyházi 
önkormányzat  közgyűlése  3-5  tagú  jelölőbizottságot 
választ, 

hatéves 

időtartamra. 

jelölőbizottság 

szavazatszámláló (szavazatbontó) bizottságként is működik. 
A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak. 

19

A  32-33.  §-ban  rögzített  választások  előtt  a  választó 

                                                                        

19

Az  utolsó  mondatot  beiktatta  a  2017.  évi  III.  törvény  2.  §-a.  Hatályos: 

2017.  június  30-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

testület alkalmi döntéssel állít fel jelölőbizottságot. 
(3) A jelölőbizottság a tagjai közül elnököt választ, üléséről 
jegyzőkönyvet  készít.  Döntéseit  szótöbbséggel  hozza. 
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 
(4)  Az  ajánlások  beérkezésének  határnapját  és  a  választás 
időpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértésben 
– a jelölőbizottság tűzi ki. 
(5)  Rendes  (az  általános  tisztújítás  keretében  történő) 
választás  esetén  a  határidőket  úgy  kell  kitűzni,  hogy  a 
választás az előző ciklus  tisztségviselői és testületi  tagsági 
megbízatásának lejárta előtt befejeződjék. 
(6)  Rendkívüli  (nem  az  általános  tisztújítás  keretében 
történő)  választás  esetén  az  illetékes  egyházi  testület 
elnöksége  értesíti  a  jelölőbizottság  elnökét  a  tisztség  vagy 
testületi  hely  megüresedéséről.  Az  ajánlás  határnapját  és  a 
választás  időpontját  úgy  kell  kitűzni,  hogy  az  a  lehető 
leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. 
 
20.§  (1) 

Az 

egyházközségi 

jelölőbizottság 

az 

egyházközség tagjaitól gyűjt ajánlásokat. 
(2)

20

Az  e  törvény  XII-XVII  fejezeteiben  meghatározott 

választások esetén ajánlásra való felhívással: 

a)  az  egyházmegyei  jelölőbizottság  megkeresi  az 
illetékes egyházközségek presbitériumait, 
b)  az  egyházkerületi  és  az  országos  jelölőbizottság 
megkeresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait. 

(3)

21

Más  választások  esetén  a  jelölőbizottság  a  választó 

testület  tagjaitól  és  az  adott  választásra  vonatkozó 
sajátosságok 

alapján 

meghatározott 

körből 

gyűjt 

ajánlásokat. 
(4)  A  jelölőbizottságot  bármely  érintett  egyházközségi  tag 
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 
 
21. §

22

 (1)  A  jelölőbizottság  a  beérkezett  ajánlások, 

valamint  saját  tagjainak  javaslata  alapján,  többségi 
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, 
s ezt írásos indoklással a választó testület elé terjeszti. 
(2)  Bármilyen  tisztségre  jelöltnek  csak  az  nevezhető  meg, 
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját 
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség 
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek 
megfelelt.  A  nyilatkozatot  attól  az  ajánlott  személytől  is 
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek 
listájára.  
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.  
(4)

 

Az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi 

IV. törvény 56. § (1) bekezdésében, 68-69. §-ában, 85. § (1) 
bekezdésében, 95-96. §-ában, 105. § (2) bekezdésében, 129. 
§ (1) bekezdés b) pontjában és 140. § (2)-(3) bekezdésében 
meghatározott  esetben  a  jelölés  elfogadásával  egyidejűleg 
az  egyház  tényfeltáró  bizottsága  jogosult  elvégezni  – 
működési  rendjébe  foglalt  eljárással  –  a  jelölt 
állambiztonsági  szempontú  alapszintű  vizsgálatát  (a 
továbbiakban:  vizsgálat)  azzal,  hogy  további  tisztségre  is 
történő jelölés esetén a  vizsgálat  megismételt  elvégzése  az 
adott választási ciklusban nem szükséges. 
(5)  A  vizsgálathoz  szükséges  személyi  adatokat  a 
jelölőbizottság  a  jelölés  elfogadása  után  haladéktalanul 
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz.  A vizsgálatot úgy kell 
elvégezni,  hogy  annak  eredménye  lehetőleg  a  jelöltlista 

                                                                                                                        

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

20

Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

21

Módosította a 2007. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: 2007. április 10-től. 

22

A  21.  §-t  módosította  a  2017.  évi  III.  törvény  3.  §-a.  Hatályos:  2017. 

június 30-tól azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a 

választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény 

hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

background image

véglegesítése  előtt,  de  az  általános  tisztújítás  során 
legkésőbb  az  e  törvény  6.  §  (3)-(5)  bekezdésben 
meghatározott határidőig, rendkívüli  választás esetén a  19. 
§  (6)  bekezdése  alapján  meghatározott  időpontig 
rendelkezésre álljon.  
(6)  A  jelölőbizottság  a  tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának 
eredményét  írásban  közli  a  jelöltekkel,  majd  rögzíti  az 
általa  előterjesztett  jelöltlistán.  Amennyiben  a  vizsgálat 
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást 
követően  áll  rendelkezésre,  akkor  a  jelölőbizottság  a 
tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának  eredményét  írásban 
közli  a  megválasztott  érintettel,  majd  megküldi  a  választó 
testület tagjainak. 
(7)  A  (4)-(6)  bekezdésben  rögzített  vizsgálatot  nem  kell 
kezdeményezni  azoknál  a  jelölteknél,  akik  1972.  február 
14. után születtek. 
 

XII. fejezet 

Egyházközségi választások 

 
22.§  (1)  Az  egyházközségi  jelölőbizottság  a  választó 
közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházközségi 

tisztségviselőkre, 

presbitériumi, 

képviselő-testületi, 

számvevőszéki,  jelölőbizottsági  tagsági  és  egyházmegyei 
közgyűlési  küldötti  helyekre.  Az  egyházközség  tagjait  a 
helyben szokásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról, 
az ajánlási határidőről és a választás időpontjáról. 
(2)

23

 Amennyiben az egyházközségi presbitérium ülésén az 

e  törvény  XVI-XVIII.  fejezete  szerinti  választás  történik, 
akkor a jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzati szint 
jelölőbizottsága küldi ki az egyházközségnek. 
 

Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselőinek, 

presbitereinek és képviselő-testületi tagjainak választása 

 
23.§  (l)  Az  egyházközség  nemlelkészi  tisztségviselőit, 
presbitereit  és  képviselő-testületi  tagjait  az  egyházközség 
közgyűlése  választja.  Az  egyházközségben  a  választás 
megszervezhető  úgy  is,  hogy  az  egyházközség  választó 
tagjai  a  szavazatukat  a  közgyűlés  által  elfogadott 
jelöltlistára  az  elnökség  és  a  jelölőbizottság  által  kitűzött 
időben és helyen adják le.

24

 

(2)  Az  egyházközség  tisztségviselőinek,  presbitereinek  és 
képviselő-testületi  tagjainak  a  beiktatása  istentisztelet 
keretében történik. 
 
24.§  (1)  A  választásoknál  törekedni  kell  arra,  hogy  a 
presbitériumban és a képviselő-testületben az egyházközség 
minden rétege képviselve legyen. 
(2) A közgyűlés presbitériumi póttagokat is választhat, akik 
a választási ciklus közben megüresedett helyeket töltik be. 
Póttagok  hiányában  a  közgyűlés  a  presbitérium 
megbízatásának  lejárta  előtt  a  megüresedett  helyekre  új 
presbitereket választhat. 
(3)

25

A  közgyűlés  tiszteletbeli  presbitereket  is  választhat, 

akik  a  presbiteri  üléseken  tanácskozási  joggal  vesznek 
részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása határozatlan 
időre szól. 

                                                                        

23

Módosította  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos: 2013. november 30-tól. 

24

A  második  mondatot  beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  6.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy hatálybalépésekor 

folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. 

évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 
rendelkezéseit kell alkalmazni. 

25

Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

 

Az egyházmegyei közgyűlés tagjainak választása 

 
25.§  (1)  Az  egyházközség  közgyűlése  az  egyházmegyei 
közgyűlésbe  –  a  2.  §  (5)  bekezdésének  megfelelően  – 
betöltött  lelkészi  állásonként  egy,  összesen  legfeljebb 
három képviselőt választ. 
(2)  Az  egyházközségi  közgyűlés  az  egyházmegyei 
közgyűlés  választott  tagjai  számával  megegyező  számú 
póttagot  is  választ.  A  póttag  a  közgyűlési  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  megbízólevele  bemutatásával 
helyettesíti,  illetve  a  választási  ciklus  közben  megüresedő 
helyét  tölti  be.  Több  póttag  esetében  helyettesítésre  a 
sorban következőt kell felkérni. 
(3)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 
egyházközségi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. 
(4)  Az  egyházmegyei  közgyűlésbe  választott  tag  és  póttag 
részére  az  egyházközség  elnöksége  és  jegyzője  által  aláírt 
megbízólevelet állítanak ki. 
 

XIII. fejezet 

Egyházmegyei választások 

 

26.§  Az 

egyházmegyei  jelölőbizottság  a  választó 

közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházmegyei 

tisztségviselőkre,  egyházkerületi  közgyűlési  és  zsinati 
küldöttekre. 
 

Az egyházmegye tisztségviselőinek választása 

 
27.§  Az  egyházmegye  tisztségviselőit  –  az  esperes  és  az 
egyházmegyei  felügyelő  kivételével  –  az  egyházmegye 
közgyűlése választja. 
 

Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek 

választása 

 
28.§  (l)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  az  egyházkerületi 
közgyűlésbe  egy-egy  lelkészi  és  nemlelkészi  küldöttet 
választ.  
(2) Az egyházmegyei közgyűlés a zsinatba egy-egy lelkészi 
és nemlelkészi küldöttet választ. 
(3)  Az  egyházmegyei  közgyűlés  az  egyházkerületi 
közgyűlés  választott  tagjai  számával  megegyező  számú 
póttagot  is  választ.  A  póttag  a  közgyűlési  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  megbízólevele  bemutatásával 
helyettesíti,  illetve  a  választási  ciklus  közben  megüresedő 
helyét tölti be. 
(4)

26

Az  egyházmegyei  közgyűlés  zsinati  tagonként  két 

póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati tag helyére lép 
–  a  tisztségét  kivéve  –  amennyiben  annak  zsinati  tagsága 
megszűnik. 
(5)

27

Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 

egyházmegyei  közgyűlés  új  tagot,  illetve  póttagot  választ. 
(6)

28

Az egyházkerületi közgyűlésbe és a zsinatba választott 

tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége által aláírt 

                                                                        

26

Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

27

Módosította a 2011. évi VII. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 
rendelkezéseit kell alkalmazni. 

28

Módosította  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (3)  bekezdése. 

Hatályos: 2013. november 30-tól. 

background image

megbízólevelet állítanak ki. 
 

XIV. fejezet 

Egyházkerületi választások 

 
29.§  Az 

egyházkerületi  jelölőbizottság  a  választó 

közgyűlés  előtt  a  19-21.  §-ban  szabályozott  eljárással 
jelölteket 

állít 

megválasztandó 

egyházkerületi 

tisztségviselőkre,  az  országos  presbitériumi  és  zsinati 
küldöttekre. 
 

Az egyházkerületi tisztségviselők választása 

 
30.§  Az  egyházkerület  tisztségviselőit  –  a  püspök  és  az 
egyházkerületi  felügyelő  kivételével  –  az  egyházkerület 
közgyűlése választja. 
 

Az egyházkerület országos küldötteinek választása 

 
31.§  (1)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  a  zsinatba  három-
három lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik közül 
legalább az egyik jogi végzettségű. 
(2) 

Az 

egyházkerületi 

közgyűlés 

az 

országos 

presbitériumba  egy-egy  lelkészi  és  nemlelkészi  küldöttet 
választ. 
(3)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  az  országos  presbitérium 
választott  tagjai  számával  megegyező  számban  póttagot  is 
választ.  A  póttag  a  választott  rendes  tagot  annak 
akadályoztatása  esetén  helyettesíti,  illetve  a  választási 
ciklus közben megüresedő helyét töltik be. 
(4)  Az  egyházkerületi  közgyűlés  a  zsinati  tagok  mellé  –  a 
28.§ (4) bekezdésének megfelelően – póttagokat választ.  
(5)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  az 
egyházkerületi közgyűlés új tagot, illetve póttagot választ. 
(6)

29

A zsinatba és az országos presbitériumba választott tag 

és  póttag  részére  az  egyházkerület  elnöksége  által  aláírt 
megbízólevelet állítanak ki. 
 

XV. fejezet 

Az országos egyház testületeinek és 

tisztségviselőinek választása 

 

A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása 

 
32.§  (1)  Az  Evangélikus  Hittudományi  Egyetem  zsinati 
küldöttét  az  Egyetemi  Tanács  választja.  Részére  az 
Egyetemi  Tanács  elnöke  és  a  választás  ülésének 
jegyzőkönyvvezetője  által  aláírt  megbízólevelet  állítanak 
ki. 
 
33.§ 

30

(1)  A  köznevelési  intézmények  küldötteit  az  in-

tézmények  jelöltjei  közül  az  országos  nevelési  és  oktatási 
bizottság választja meg. 
(2)

31

A  diakóniai  intézmények  küldötteit  az  intézmények 

jelöltjei közül a diakóniai bizottság választja meg. 
(3)  A  missziói  szolgálatban  álló  lelkészek  küldöttét  az 
egyházmegyei lelkészi munkaközösségek jelöltjei közül az 
evangélizációs és missziói bizottság választja meg. 
(4)  A  választó  testület  a  zsinati  tagok  mellé  –  a  28.  §  (4) 

                                                                        

29

Módosította  módosította  a  2013.  évi  IV.  törvény  5.  §  (4)  bekezdése. 

Hatályos: 2013. november 30-tól. 

30

A  33.  §  (1)-(3)  bekezdést  módosította  a  2017.  évi  III.  törvény  4.  §-a. 

Hatályos:  2017.  június 30-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban 

lévő  ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 
rendelkezéseit kell alkalmazni. 

31

Módosította a 2018. évi VI. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. 

július 1-től. 

bekezdésnek megfelelően – póttagokat választ. 
(5)  Póttag  hiányában  a  megüresedett  helyre  a  választó 
testület új tagot, illetve póttagot választ. 
(6)  A  zsinatba  választott  tag  és  póttag  részére  a  zsinat 
alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és az 
országos bizottság által  kiküldött háromtagú szavazatbontó 
bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet állítanak ki. 
 

Az országos tisztségviselők választása 

 
34.§  (1)

32

Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, 

az  országos  jelölőbizottság  a  19-21.  §-ban  szabályozott 
eljárással  jelölteket  állít  a  zsinat,  illetve  az  országos 
presbitérium 

által 

megválasztandó 

országos 

tisztségviselőkre és testületi tagokra. 
(2)  A  zsinat,  illetve  az  országos  presbitérium  az 
önkormányzati  feladatok  ellátására  és  az  országos  egyházi 
szervezet 

működésének 

biztosítására 

törvényben 

meghatározottak szerint országos tisztségviselőket választ. 
(3)

33

 

(4)

34

Az  országos  felügyelő  a  tisztségét  legfeljebb  70. 

életévének betöltéséig láthatja el. 
(5)

35

Az  országos  felügyelő  beiktatása  istentisztelet 

keretében történik. 
 
 

NEGYEDIK RÉSZ 

PÜSPÖK, ESPERES, EGYHÁZKERÜLETI 

FELÜGYELŐ, EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELŐ 

VÁLASZTÁSA

36

 

 

XVI. fejezet 

Általános előírások 

 
35.§  (1)

37

Az  esperest  és  az  egyházmegyei  felügyelőt  az 

illetékes  egyházmegye  egyházközségeinek  presbitériumai 
választják.  Az  illetékes  önkormányzati  szint  ebben  az 
esetben az egyházmegye. 
(2)

38

  Az  esperessé  választhatóság  feltétele,  hogy  jelölt  az 

egyházmegye  valamelyik  egyházközségében  gyülekezeti 
lelkészi  állást  töltsön  be,  valamint  az,  hogy  a  jelölt  5  év 
gyülekezeti  lelkészi

 

szolgálattal  vagy  10  év  lelkészi 

                                                                        

32

Módosította  a  2007.  évi  III.  törvény  1.§-a.  Hatályos:  2007.  szeptember 

14-től 

33

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 7. § (2). Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

34

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  7.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

35

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  7.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

36

Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 

2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy 

hatálybalépésekor  folyamatban  lévő  ügyekben  a  választásokról  és  a 

szavazásról  szóló  2005.  évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését 

megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

37

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  8.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni.  

38

Módosította a a 2017. évi VIII. törvény 4. §-a. Hatályos: 2018. január 1-

től  azzal,  hogy  hogy  a  folyamatban  lévő  lelkészválasztási  ügyekben  a 

megindításuk idején hatályos törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 

background image

szolgálattal  rendelkezzen.  Lelkészi  állását  esperesi 
megbízatása alatt is betölti. 
36.§  (1)

39

A  püspököt  és  az  egyházkerületi  felügyelőt  az 

illetékes  egyházkerület  egyházközségeinek  presbitériumai 
választják.  Az  illetékes  önkormányzati  szint  ebben  az 
esetben az egyházkerület. 
(2)  A  püspökké  választhatóság  feltétele  legalább  15  év 
lelkészi,  ebből legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat 
és  a  be  nem  töltött  60.  életév.  Megbízatása  a  lelkészi 
nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba vonulásáról a korhatár 
előtti 2. évtől a korhatár utáni 2. évig terjedő időszakba eső 
időpont kiválasztásával a püspök maga dönt. 
(3)  A  püspöknek  egyházkerületében  gyülekezeti  lelkészi 
állást  kell  betöltenie.  A  püspök  megválasztásának 
elfogadásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását 
is elfogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori 
püspök  részére  van  fenntartva.  A  püspöknek  az  így  nyert 
gyülekezeti  lelkészi  megbízatása  csak  addig  tart,  amíg  a 
püspöki  állást  betölti.  A  püspök  a  gyülekezetben  minden 
lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházközség 
igazgató lelkésze.  
(4)  Állandó  püspöki  székhelyet  az  egyházkerület 
közgyűlése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyűlésének 
előzetesen  döntenie  kell  arról,  hogy  hozzájárul-e  ehhez  a 
kijelöléshez. Az egyházközségi közgyűlés ezt a határozatát 
mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerület a 
püspöki  székhely  megállapítása  tekintetében  hozott 
határozatát  meg  nem  változtatja.  A  hozzájárulással  az 
egyházközség  arra  a  lelkészi  állásra  vonatkozóan,  amelyet 
az  egyházkerület  püspöke  fog  betölteni,  lemond 
lelkészválasztó  jogáról,  és  ezt  a  lelkészi  állást  az 
egyházkerület 

mindenkor 

megválasztott  püspökével 

betöltöttnek tekinti. 
 
37.§ 

40

 

 
38.§ 

41

Az egyházmegyei és az egyházkerületi felügyelő a 

tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltéséig láthatja el. 
 

XVII. fejezet 

A jelölési eljárás 

 
39.§  Választások  esetén  a  szavazást  jelölési  eljárás  előzi 
meg.  A  jelölési  eljárást  a  19.§  (2)-(3)  bekezdésében 
szabályozott jelölőbizottság irányítja.  
 
40.§  (1)  Az  ajánlások  beérkezésének  határnapját  és  a 
választás  időpontját  –  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
elnökségével egyetértésben – a jelölőbizottság tűzi ki. 
(2)  Rendes  (az  általános  tisztújítás  keretében  történő) 
választás  esetén  a  határidőket  úgy  kell  kitűzni,  hogy  a 
választás  az  előző  ciklus  tisztségviselői  megbízatásának 
lejárta előtt befejeződjék. 
(3)

42

Rendkívüli  (nem  az  általános  tisztújítás  keretében 

                                                                        

39

Beiktatta  a  2011.  évi  VII.  törvény  8.  §  (2)  bekezdése.  Hatályos:  2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

40

Hatályon kívül helyezte a 2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. 

november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

41

Az országos felügyelői tisztség megjelölésének törlésével módosította a 

2011. évi VII. törvény 9. §-a. Hatályos: 2011. november 26-tól azzal, hogy 

hatálybalépésekor  folyamatban  lévő  ügyekben  a  választásokról  és  a 
szavazásról  szóló  2005.  évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését 

megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

42

Módosította a 2010. évi IV. törvény 1. §-a. Hatályos: 2010. július 23. 

történő) választás esetén az illetékes egyházi önkormányzat 
elnöksége  értesíti  a  jelölőbizottság  elnökét  a  tisztség 
megüresedéséről.  Az  ajánlás  határnapját  és  a  választás 
időpontját úgy kell kitűzni, hogy az a lehető leghamarabb, 
de legfeljebb egy éven belül befejeződjék. Püspökválasztás 
esetén a megbízatás lejárta előtt nyolc hónappal kezdődik a 
jelölőbizottság munkája. 
 
41.§  (1) Az ajánlásra való felhívással 

a)  az  egyházmegyei  jelölőbizottság  megkeresi  az 
egyházközségek presbitériumait, 
b)

43

az  egyházkerületi  jelölőbizottság  megkeresi  az 

illetékes egyházmegyék presbitériumait.  

(2)  A  megkeresett  testületek  legfeljebb  két  személyt 
ajánlhatnak a jelölőbizottságnak.  
(3)  A  jelölőbizottságot  bármely  érintett  egyházközségi  tag 
közvetlenül is felkeresheti ajánlásával. 
 
42.§

44

  (1)  A  jelölőbizottság  a  beérkezett  ajánlások, 

valamint  saját  tagjainak  javaslata  alapján  többségi 
szavazással dönt a jelöltek listájára felkerülő személyekről, 
s  ezt  írásos  indoklással  az  illetékes  önkormányzati  szint 
közgyűlése elé terjeszti. 
(2)  Bármilyen  tisztségre  jelöltnek  csak  az  nevezhető  meg, 
aki a jelölést előzetesen – írásban, illetve a jelöltek listáját 
véglegesítő közgyűlés előtt szóban – elfogadta, és a tisztség 
betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott feltételeknek 
megfelelt.  A  nyilatkozatot  attól  az  ajánlott  személytől  is 
meg kell kérni, akit a jelölőbizottság nem javasol a jelöltek 
listájára. 
(3) Célszerű, de nem kötelező a többes jelölés.  
(4)

 

A  jelölés  elfogadását  követően  a  tényfeltáró  bizottság 

jogosult elvégezni – működési rendjébe foglalt eljárással – 
a jelölt állambiztonsági szempontú alapszintű vizsgálatát (a 
továbbiakban:  vizsgálat)  azzal,  hogy  további  tisztségre  is 
történő jelölés esetén a  vizsgálat  megismételt  elvégzése  az 
adott választási ciklusban nem szükséges.  
(5)  A  vizsgálathoz  szükséges  személyi  adatokat  a 
jelölőbizottság  a  jelölés  elfogadása  után  haladéktalanul 
eljuttatja a tényfeltáró bizottsághoz.  A vizsgálatot úgy kell 
elvégezni,  hogy  annak  eredménye  lehetőleg  a  jelöltlista 
véglegesítése  előtt,  de  az  általános  tisztújítás  során 
legkésőbb  az  e  törvény  6.  §  (3)-(5)  bekezdésben 
meghatározott határidőig, rendkívüli  választás esetén a  40. 
§  (3)  bekezdése  alapján  meghatározott  időpontig, 
püspökválasztás  esetén  a  beiktatás  előtt  rendelkezésre 
álljon. 
(6)  A  jelölőbizottság  a  tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának 
eredményét  írásban  közli  a  jelöltekkel,  majd  rögzíti  az 
általa  előterjesztett  jelöltlistán.  Amennyiben  a  vizsgálat 
eredménye csak a jelöltlista összeállítását vagy a választást 
követően  áll  rendelkezésre,  akkor  a  jelölőbizottság  a 
tényfeltáró  bizottság  vizsgálatának  eredményét  írásban 
közli  a  megválasztott  érintettel,  majd  megküldi  az  adott 
egyházi önkormányzat közgyűlése tagjainak. 
(7)  A  (4)-(6)  bekezdésben  rögzített  vizsgálatot  nem  kell 
kezdeményezni  azoknál  a  jelölteknél,  akik  1972.  február 
14. után születtek. 
(8)  Azt  a  jelöltet,  akit  a  megkeresett  egyházi 
önkormányzatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, 

                                                                        

43

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  10.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2011.  november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

44

Módosítota a 2017. évi III. törvény 65. §-a. Hatályos: 2017. június 30-tól 

azzal, hogy hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben a választásokról 

és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény hatálybalépését 

megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

background image

–  ha  a  jogszabályi  feltételeknek  megfelel  és  a  jelölést 
vállalja – fel kell venni a jelöltek listájára. 
 
43.§  (1)  A  jelöltlistát  az  illetékes  egyházi  önkormányzat 
közgyűlése véglegesíti. 
(2)  Ha  a  jelölőbizottság  által  előterjesztett  listához  ezen  a 
közgyűlésen  módosító  javaslat  nem  érkezik,  akkor  a 
közgyűlés  egyetlen  nyílt  szavazással  dönt  a  lista 
elfogadásáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a 
listát titkos szavazással kell elfogadni. 
(3)

45

Ha  a  jelölőbizottság  által  előterjesztett  listához 

módosító  javaslat  érkezik,  a  közgyűlés  –  a  42.§  (5) 
bekezdése  figyelembevételével  –  eldönti,  hogy  hány  jelölt 
legyen a listán, majd  – ha szükséges – az összes módosító 
javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt. 
 
44.§  (1)

46

A  jelölőbizottság  a  jelöltek  véglegesített 

névsorát  megküldi  a  szavazásra  jogosult  egyházközségek 
elnökségeinek,  egyidejűleg  meghatározza  azt  a  legfeljebb 
10  nap  hosszúságú  időszakot,  amelyben  a  választó 
presbiteri  üléseket  meg  kell  tartani,  és  megjelöli  a 
szavazatok beérkezésének határidejét. 
(2)  Több  jelölőbizottságot  érintő,  egyidejű  választás 
esetében, 

választási 

időszakot 

az 

érintett 

jelölőbizottságokkal  való  egyeztetés  után  a  magasabb 
egyházkormányzati szint jelölőbizottsága határozza meg. 
 

XVIII. fejezet 

A választási eljárás 

 

45.§  (1)

47

A jelöltek névsorának kézhezvételét követően az 

egyházközségi  elnökségek  kötelesek  egyházközségi 
presbiteri ülést összehívni. Az egyházközségi presbiteri ülés 
jegyzőkönyvbe  foglalt  szavazatát  (szavazatait)  az 
egyházközség elnöksége és a  jegyzőkönyvvezető hitelesíti, 
ellátja  az  egyházközség  pecsétjével,  és  kettős  zárt 
borítékban  megküldi  a  jelölőbizottság  elnökének. 
Érvénytelen az a szavazat, amely alakilag vagy tartalmilag 
nem  felel  meg  a  törvény  előírásainak,  vagy  a  kitűzött 
határidő  után  adták  fel.  A  minden  jelöltre  leadott  „nem” 
szavazat is érvényes tartalmilag. 
(2)  A  választás  akkor  érvényes,  ha  érvényes  szavazatként 
érkezik  be  a  szavazásra  jogosult  egyházközségek  leadható 
szavazatainak  legalább  kétharmada,  és  akkor  eredményes, 
ha  az  egyik  jelölt  megkapta  az  érvényes  szavazatok  több 
mint  felét.  Amennyiben  a  választás  eredménytelen,  a  64.§ 
megfelelő  alkalmazásával  második  fordulót  kell  tartani. 
Amennyiben a  választás érvénytelen, a  jelölési eljárást két 
hónapon belül meg kell ismételni. 
(3) A jelölőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja a választásról 
szóló jelentését és a választás eredményét, és erről levélben 
értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzőkönyvet és a 
szavazatokat  az  eljárás  lefolytatása  után  azt  az  illetékes 
önkormányzati  szint  irattárában  kell  elhelyezni.  A 
jegyzőkönyv  egy  példányát  a  magasabb  önkormányzati 
szintek hivatalának is meg kell küldeni. 
(4)

48

Az esperes, az egyházmegyei felügyelő, a püspök és az 

                                                                        

45

Módosította  a  2012.  évi  II.  törvény  8.  §-a.  Hatályos:  2012.  szeptember 

28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános  tisztújítás  során 
alkalmazni kell. 

46

Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (1) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell. 

47

Módosította a 2012. évi II. törvény 9. § (2) bekezdése. Hatályos: 2012. 

szeptember  28-tól  azzal,  hogy  a  rendelkezést  a  2012.  évi  általános 

tisztújítás során alkalmazni kell. 

48

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  10.  §  (3)  bekezdése.  Hatályos: 

2011.  november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

egyházkerületi  felügyelő  beiktatása  istentisztelet  keretében 
történik. 
 

ÖTÖDIK RÉSZ 

A KÖZGYŰLÉSEKRŐL ÉS TESTÜLETI 

ÜLÉSEKRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS 

RENDELKEZÉSEK 

 

XIX. fejezet 

Összehívás, határozatképesség 

 
46.§  Közgyűlést, testületi ülést – ha törvény eltérően nem 
rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval együtt 
az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges információs 
anyagokat  is  ki  kell  küldeni.  Ezeknek  úgy  kell 
megérkezniük,  hogy  a  szavazati  jogú  tagoknak  legyen 
idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni. 
 
47.§  (1)  Az  egyházközségi  közgyűlés  határozatképes,  ha 
szabályszerűen,  a  közgyűlés  napját  megelőző  két  egymás 
utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy 
az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban 
hívták  össze,  és  azon  az  egyházközség  választói 
névjegyzékében  szereplők  legalább  a  presbitérium 
létszámával  azonos  számban  jelentek  meg.  Leány-  és 
fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisztelet, 
a  közgyűlés  összehívásának  módját  helyi  egyházközségi 
szabályrendelet  ettől  eltérően  szabályozhatja.  Rendkívüli 
közgyűlés  az  ülés  előtt  egy  héttel  kiküldött  írásos 
meghívóval is összehívható. 
(2)  Az  egyházközségi  képviselő-testület  és  presbitérium 
ülése  határozatképes,  ha  szabályosan,  az  ülést  megelőzően 
legalább  egy  héttel  az  istentiszteleti  alkalmon  vagy 
személyre  szóló  meghívással  hívták  össze  és  a  tagjainak 
legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés 
írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható. 
(3)  Az  egyházközségi  közgyűlés,  képviselő-testület  és 
presbitérium  kivételével  egy  egyházi  testület  akkor 
határozatképes,  ha  szabályszerűen,  az  ülést  megelőzően 
tizennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal 
rendelkező tagoknak több mint a fele jelen van. 
(4)  Szabályosan  összehívott,  de  határozatképtelen  testületi 
ülés  esetén  –  a  törvényben  másképpen  szabályozott 
esetektől  eltekintve  –  az  azonos  napirenddel  egy  későbbi 
napra  összehívott  testület  a  megjelentek  számától 
függetlenül határozatképes. 
 

XX. fejezet 

Az ülés levezetése 

 

48.§  Az  ülés  levezetésére  –  ha  jogszabály  vagy  saját 
szabályzat eltérően nem rendelkezik – levezető elnököt kell 
választani.  Feladata,  hogy  a  felszólalások  és  szavazások  a 
törvényben,  illetve  ügyrendben  (szervezeti  és  működési 
szabályzatban)  előírt  módon  történjenek.  Az  ülésen 
történtek  írásbeli  rögzítésére  jegyzőkönyvvezetőt  kell 
kijelölni.  Az  elkészült  jegyzőkönyv  helyességét  az  ülés 
elején  erre  a  feladatra  felkért  hitelesítők  aláírásukkal 
igazolják. 
 
49.§  (1) Az egyes napirendi pontokat a téma előterjesztője 
tárja az ülés elé. Az előterjesztő fogalmazza meg a döntésre 
előterjesztett  javaslat  szövegét.  Az  előterjesztő  személye 
napirendi pontonként változhat. 

                                                                                                                        

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

background image

(2)  A  testület  tagja  jogosult  mindazon  információkra, 
amelyek a közgyűlésen, testületi ülésen való tárgyaláshoz, a 
döntések meghozatalához szükségesek. 
 
50.§  A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell 

a) az ülés helyét, időpontját, 
b)  a  levezető  elnök,  a  jegyzőkönyvvezető  és  a 
hitelesítők nevét, 
c)  az  ülésen  résztvevők  és  a  kimentést  kérők 
felsorolását, 
d)  minden  témában  az  előterjesztő  személyét  és  a 
döntéseket, 
e)  azokat  a  hozzászólásokat,  amelyeket  a  hozzászóló  a 
jegyzőkönyvben rögzíteni kíván. 
 

51.§  (1)  A  testületi  ülés  jegyzőkönyvét  minden  szavazati 
jogú tag számára hozzáférhetővé kell tenni. 
(2)  Magasabb  egyházkormányzati  szinteken  hozott, 
másokra  kötelező  döntések  nyilvánosságra  hozataláért  a 
döntéshozó testület elnöksége felel. 
 
52.§  A hozzászólások, kérdésfeltevések és a döntéshozatal 
e  törvény  nem  szabályozott  kérdéseit  ügyrendben,  illetve 
vitás esetben az ülésen szavazással kell meghatározni. 
 

XXI. fejezet 

A választás és szavazás általános szabályai 

 

53.§  Minden  döntés,  illetve  választás  előtt  az  ülés  elnöke 
megállapítja  a  szavazásra  jogosultak  számát  és  ismerteti  a 
szavazás szabályait. 
 
54.§  Szavazáskor a kérdést a levezető elnök úgy teszi fel, 
hogy  arra  egyértelmű  „igen”-nel,  „nem”-mel  vagy 
„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettől eltérni csak a 
testület egyetértésével lehet. 
 
55.§  A  szavazás  érvényes,  ha  a  határozatképes  ülésen 
jelenlévőknek több mint a fele érvényes szavazatot adott le. 
A  javaslat  akkor  tekinthető  elfogadottnak,  ha  az  érvényes 
szavazatok több mint fele egyetértő. 
 
56.§  (1) 

Írásbeli  szavazás  az  illetékes  egyházi 

önkormányzat  hivatalos  pecsétjével  ellátott  szavazólapon 
történik. 
(2)  A  szavazatok  összeszámlálásánál  az  érvénytelen 
szavazatokat  figyelmen  kívül  kell  hagyni.  Ha  egy  lapon 
több  szavazást  bonyolítanak  le,  akkor  a  lapon  szereplő 
minden szavazat érvényességét külön kell vizsgálni. 
 
57.§  (1)  A  szavazat  érvényes,  ha  szabályos  és 
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.  
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha 

a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésében 
rögzített előírásoknak, 
b) a szavazólap üres, vagy 
c)  a  szavazólapon  az  54.§  (1)  bekezdésében  megadott, 
vagy  az  ottani  módon  meghatározott  válaszok  helyett 
más szerepel. 
 

Titkos szavazás 

 
58.§  Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogszabály 
vagy  szabályzat  előírja,  vagy  ha  azt  a  szavazásra  jogosult 
jelenlévők legalább ötöde kéri. 
 
59.§  Bármely  –  nem  választási  –  döntés  előtt,  ha  a 
szavazati jogú tagok közül kettő azért kér titkos szavazást, 

mert  azt  valamely  személyt  érintő  döntésnek  véli,  titkos 
szavazást kell tartani. 
 
60.§  A  titkos  szavazás  befejezése  után  a  szavazólapokat 
zárt  és  lepecsételt  borítékban  az  egyházi  önkormányzat 
irattárában kell elhelyezni. 
 

Választás 

 
61.§  (1)  Tisztségviselők,  testületi  tagok  vagy  feladattal 
megbízott személyek választása általában titkos szavazással 
történik.  Testületi  tagok  vagy  feladattal  megbízott 
személyek  megválasztásakor  nyílt  szavazás  akkor  tartható, 
ha  a  jelöltek  száma  megegyezik  a  megválasztandók 
számával, és a testület egyhangúlag így dönt. 
(2) Ha  egy testületbe  vagy egy tisztségre  egyidejűleg több 
tagot  kell  megválasztani  (a  továbbiakban:  listás  szavazás), 
előre közölni kell a megválasztható személyek számát. 
(3)  Amennyiben  egy  testületbe  vagy  tisztségre  póttagot  is 
kell választani, akkor a listára történő szavazáson legfeljebb 
annyi  névre  lehet  szavazni,  amennyi  a  megválasztandó 
tagok – a rendes és póttagok együttes – száma. 
(4)  A  jelöltekre  az  „igen”  vagy  a  „nem”  egyértelmű 
jelzésével kell szavazni. 
 
62.§  (1)  Választásokhoz  a  jelölőbizottság  által  elkészített 
szavazólapokon  a  jelölteket  ábécé  sorrendben  kell 
feltüntetni. 
(2)  Választáskor  a  szavazat  érvényes,  ha  szabályos  és 
egyértelműen megállapítható belőle a szavazó szándéka.  
(3) A szavazat nem szabályos, ha 

a)  a  szavazólap  nem  felel  meg  az  56.§  (1) 
bekezdésében,  57.§  (2)  bekezdésében  és  a  62.§  (1) 
bekezdésében rögzített előírásoknak, 
b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavazatot, 
c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,  
d)  a  jelöltlistán  nem  szereplő  személyre  adtak  le 
szavazatot. 

 
63.§  (1)  A  választás  eredményének  értékelésénél  a 
jelölteket  az  „igen”-ek  számának  csökkenő  rendjében  kell 
sorrendbe állítani. 
(2)  Megválasztottnak  tekintendő  a  lista  élén  álló,  a  rendes 
és  a  póttagok  együttes  számával  megegyező  számú  jelölt, 
ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több mint felét. 
(3)  A  kialakult  holtverseny(eke)t,  ha  ez  szükséges,  az 
érintettek  közötti  újabb  szavazással  kell  eldönteni.  Ha  ez 
sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között úgy 
alakult  ki,  hogy  minden  szavazat  azok  valamelyikét 
támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendről. 
(4) Ha nincs elegendő számú megválasztott, akkor második 
fordulót kell tartani.  
 
64.§  (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot kapott 
jelöltek  közül  eggyel  több  kerül,  mint  ahány  helyre  még 
nincs megválasztott személy. 
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplő jelölt(ek) és 
az  (1)  bekezdés  szerint  ki  nem  választott  jelöltek 
valamelyike  között  az  első  forduló  alapján  holtverseny 
lenne, akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek, 
akik a holtversenyben szerepelnek. 
(3)  A  második  forduló  lebonyolítására  és  eredményének 
megállapítására a 63.§ az irányadó. 
 
65.§  Listás  választásnál  a  megválasztottak  közül  a 
sorrendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következők 
a póttagok. 
 

background image

66.§  (1)

49

A választás eredményét a jelölőbizottság elnöke 

hirdeti  ki,  közgyűlési,  testületi  választás  esetén  az  ülésen, 
egyházközségi szavazatok összeszámlálása esetén pedig az 
egyházközségek elnökségeinek megküldött értesítés útján. 
(2) A választások eredményéről a jelölőbizottság elnökének 
írásban  értesítenie  kell  a  felettes  egyházkormányzati  szint 
elnökségét is. 
 

HATODIK RÉSZ 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 

 
67.§

50

 (1)  E  törvény  2005.  november  1-jén  lép  hatályba. 

Ezzel  egyidejűleg  hatályát  veszti  a  választásokról  és 
szavazásról  szóló,  többször  módosított  1997.  évi  VII. 
törvény. 
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő (nem 
az  általános  tisztújítás  keretébe  tartozó)  választási 
eljárásokat  a  megkezdésük  idején  hatályos  törvények 
szerint kell befejezni. 
 
68.§

51

  

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

                                                                        

49

Módosította a 2011. évi VII. törvény 11. §-a. Hatályos: 2011. november 

26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő  ügyekben  a 

választásokról és a szavazásról szóló 2005. évi VII. törvénynek e törvény 

hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. 

50

Módosította  a  2011.  évi  VII.  törvény  12.  §  (1)  bekezdése.  Hatályos: 

2011.  november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor  folyamatban  lévő 

ügyekben  a  választásokról  és  a  szavazásról  szóló  2005.  évi  VII. 

törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

51

Hatályon  kívül  helyezte  a  2011.  évi  VII.  törvény  12.  §  (2)  bekezdése. 

Hatályos:  2011.  november  26-tól  azzal,  hogy  hatálybalépésekor 

folyamatban lévő ügyekben a választásokról és a szavazásról szóló 2005. 

évi  VII.  törvénynek  e  törvény  hatálybalépését  megelőző  napon  hatályos 

rendelkezéseit kell alkalmazni. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY 

AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRŐL 

 
 

ELSŐ RÉSZ 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

 

I. fejezet 

Az intézmények és formáik 

 

1. §

1

  (1) 

Az  evangélikus  egyházi  intézmény  (a 

továbbiakban:  intézmény)  valamely  jogi  személyiséggel 
rendelkező egyházi önkormányzat által meghatározott céllal 
alapított,  a  lelkiismereti  és  vallásszabadság  jogáról, 
valamint  az  egyházak,  vallásfelekezetek  és  vallási 
közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. 
§ (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján meghatározott, 
10. § szerinti belső egyházi jogi személy.  
(2)

2

Egyházközségi  és  egyházmegyei  alapítású  intézmény 

alapításának  folyamatát  az  adott  egyházkormányzati  szint 
közgyűlése,  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  által 
alapított  intézmény  esetén  az  országos  presbitérium 
előzetes, 

támogató 

szándéknyilatkozatával 

lehet 

megkezdeni.  Egyházközségi  közgyűlés  által  alapítandó 
intézmény  megalapításáról  rendelkező  döntést  megelőzően 
az  illetékes  egyházmegyei  és  az  országos  presbitérium 
egybehangzó 

jóváhagyásával 

is 

rendelkezni 

kell. 

Egyházmegyei  közgyűlés  által  alapítandó  intézmény 
megalapításáról rendelkező döntést megelőzően az illetékes 
egyházkerületi  közgyűlés  és  az  országos  presbitérium 
egybehangzó jóváhagyásával is rendelkezni kell. 
(3)  Az  evangélikus  intézmény  önálló  intézményvezetői 
képviselettel, 

önálló 

szakmai 

programmal 

és 

jogszabályokban 

meghatározott 

szabályzatokkal 

rendelkezik,  önálló  költségvetés  alapján  gazdálkodik  a 
működéshez szükséges vagyonnal és forrásokkal, illetve az 
e  törvény  alapján  létrehozott  igazgatótanács  segítő 
iránymutatása  mellett  működik.  Az  egyházi  intézmény  a 
felvételnél  és  foglalkoztatásra  irányuló  jogviszony 
létesítésénél,  fenntartásánál  és  megszüntetésénél  az  e 
törvényben  meghatározottak  figyelembevételével  a  sajátos 
identitás  megőrzéséhez  szükséges  feltételeket  határozhat 
meg. 
 
2. §  (1)  Az  intézmények  célja  az  egyház  alapvető 
küldetésének  végzése  és  támogatása  a  következő 
területeken: 

a) evangélizáló és missziói munka,  
b) kommunikáció, 
c) kultúra és közművelődés, 
d)

3

 nevelés-oktatás, 

e)

4

diakónia:  szociális,  valamint  gyermekjóléti  és 

gyermekvédelmi ellátás és szolgáltatás, egészségügy. 
f) 

(2)  Az  intézmények  céljaikat  az  alábbi  formákban 
valósítják meg:  

a) missziói intézmény, 
b) konferencia- és üdülőközpont, 
c) tájékoztatási intézmény,  
d) gyűjtemény, 
e) közművelődési intézmény,  

                                                                        

1

Módosította a 2012. évi VI. törvény 1. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től. 

2

Módosította  a  2017.  évi  VII.  törvény  2.  §-a.  Hatályos:  2017.  november 

25-től. 

3

A  d-e)  pontot  módosította  a  2012.  évi  VI.  törvény  2.  §  (1)  bekezdése. 

Hatályos: 2012. október 1-től. 

4

Módosította  és  ezzel  egyidejűleg  az  f)  pontot  hatályon  kívül  helyezte  a 

2018. évi I. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től. 

f) felsőoktatási intézmény,  
g)

5

köznevelési intézmény,  

h) egyéb oktatási intézmény, 
i)

6

diakóniai intézmény,  

j)  
k)

7

fejlesztési és vagyongazdálkodási intézmény. 

(3)  Az  intézmények  alapító  okiratában  az  intézmény 
formáját  –  a  fő  tevékenységi  terület  alapján  –  a  (2) 
bekezdés megfelelő pontjára utalással kell meghatározni. 

 

II. fejezet 

Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése 

 

3. §

8

  (1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat és 

tarthat fenn, ha 

a)  az  alapításhoz  szükséges  állami  és  egyházi 
engedélyekkel,  jóváhagyásokkal  rendelkezik,  illetve  az 
intézmény szervezete és működése az egyházi és állami 
jogszabályoknak megfelel,  
b)  az  alapító  önkormányzati  testület  az  intézmény 
fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud tenni, 
c)  az  intézmény  alapítását  és  működését  a  felettes 
egyházi  önkormányzat  közgyűlése  az  országos 
presbitérium,  valamint  az  illetékes  állami  hatóság 
engedélyezi, 
d)  elfogadja  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház 
illetékes  testületének  szakmai  irányítását,  illetve 
felügyeletét,  a  7.  §  (4)  bekezdésben  írt  hozzájárulást 
megadja, 
e)  az  intézmény  alkalmazza  az  egyház  egységes 
számviteli  és  könyvvezetési  rendszerét,  elfogadja  és 
betartja  az  egyházi  jogszabályokban  és  döntésekben 
meghatározott gazdasági-pénzügyi szabályozást. 

(2)  Intézmény  alapításánál  be  kell  tartani  a  vonatkozó 
állami 

és 

egyházi 

jogszabályokban 

az 

adott 

intézménytípusra  meghatározott  feltételeket  azzal,  hogy 
egyházi  fenntartási  kötelezettség  kizárólag  az  evangélikus 
egyház, és annak belső egyházi jogi személyei által alapított 
egyházi intézményben vállalható fel. 
(3)  Az  intézményalapítás  előtt  az  alapító  egyházi 
önkormányzat 

szakmai 

és 

gazdasági 

szempontú 

előterjesztést  készít,  amelyet  az  országos  szakmai  és 
gazdasági  bizottság  e  törvényben  meghatározottak  szerint 
egybehangzóan 

hagy 

jóvá. 

Amennyiben 

egy 

intézménytípusnál  a  törvény  nem  rögzíti  az  illetékes 
szakmai  bizottságot,  akkor  az  országos  presbitérium  jelöli 
ki azt. 
(4) A (3) bekezdés szerint előterjesztésnek tartalmaznia kell 
az alapításra vonatkozó feltételek fennállásán túlmenően az 
alábbiakat is: 

a)  amennyiben  az  intézmény  működésének  tárgyi 
feltételéül szolgáló ingatlan nem az alapító, illetve nem 
a  fenntartó  tulajdonában  áll,  annak  használatáról,  a 
működtetés feltételeiről szóló, a tulajdonossal megkötött 
megállapodást; 
b)  a  helyileg  illetékes  egyházközséggel,  annak 
lelkészeivel  a  kapcsolattartás  és  az  együttműködés 
módjáról, formáiról való megállapodást. 

 
4. §

9

  (1)  Az  intézmény  alapító  okiratának  az  állami 

jogszabályoknak való megfelelésen és az e törvény 2. § (3) 

                                                                        

5

A  g)  és  i)  pontot  pontot  módosította  a  2012.  évi  VI.  törvény  2.  §  (2) 

bekezdése. Hatályos: 2012. október 1-től. 

6

Módosította  és  ezzel  egyidejűleg  a  j)  pontot  hatályon  kívül  helyezte  a 

2018. évi I. törvény 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. július 1-től. 

7

Beiktatta a 2016. évi V. törvény 1. §-a. Hatályos: 2016. november 18-tól. 

8

Módosította a 2012. évi VI. törvény 3. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től. 

9

Módosította a 2012. évi VI. törvény 4. §-a. Hatályos: 2012. október 1-től. 

background image

bekezdésében  meghatározottakon  túl  tartalmaznia  kell 
legalább: 

a)  az  intézmény  –  és  amennyiben  több  egységből  áll, 
azok – megnevezését,  
b) evangélikus szó használatát az intézmény nevében, 
c)  az  intézmény  alapítójának  megnevezését,  az 
alapításról  szóló