Adószám:
………………
Bejegyző szerv:
EMMI
Regisztrációs szám: 00003/2012
………………………egyházi gazdálkodó szervezet megnevezése
…………………..cím
MINTA SZABÁLYZAT
Számviteli politika
A számvitel rendjének általános szabályzata
Hatályos: …………………..-től
Kelt: …………., 2017………..
Az egyházi gazdálkodó
szervezet képviselője
P.h.
-1-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
Tartalomjegyzék:
1.
A számvitel rendje
1.01.
Számviteli célkitűzés
1.02.
Számviteli politika
1.02.01.
A számviteli politika kialakításának szempontjai
1.02.02.
A számviteli politika szerkezete
1.02.03.
A számviteli politika hatálya
1.02.04.
A számviteli politika alkalmazása
1.02.05.
A számviteli politika módosítása és karbantartása
1.02.06.
Számlarend
1.03.
Számviteli rend felelősei
1.03.01.
Számviteli rendért felelősök
1.03.02.
Eszközök és források értékelésének személyi felelősei
1.03.03.
Leltárkészítés és leltározás személyi felelősei
1.03.04.
Pénzkezelés személyi felelősei
1.03.05.
A beszámoló aláírója
1.03.06.
Könyvvizsgálat
1.03.07.
Számviteli rend további felelősei
1.04.
A számviteli rend további sajátosságai
2.
Beszámolók
2.01.
Beszámolók alapja
2.01.01.
Alkalmazott számviteli előírások
2.02.
Számviteli beszámoló
2.02.01.
A beszámoló nyelve
2.02.02.
A beszámoló pénzneme
2.02.03.
A beszámoló mértékegysége
2.02.04.
Gazdasági év általában
2.02.05.
A beszámoló választott formája
2.02.06.
Mérleg választott típusa
2.02.07.
Tételek továbbtagolása
2.02.08.
Új tételek felvétele
2.02.09.
Tételek összevonása
2.02.10.
Tételek elhagyása
2.02.11.
Mérlegkészítés választott időpontja
2.02.12.
Jelentős összeg a bemutatás szempontjából
2.02.13.
'Kivételes nagyságú vagy előfordulású' értelmezése
2.02.14.
A beszámoló nyilvánossága
2.03.
Vezetői információs rendszer
2.03.01.
Belső ellenőrzési rendszer
2.04.
Hibák hatásának bemutatása
2.04.01.
Jelentős összegű hiba
3.
Könyvvezetés
3.01.
Könyvvezetés módja
3.02.
Könyvvezetés pénzneme
3.03.
Könyvvezetés eszköze
3.04.
Költségelszámolás választott módja
3.05.
Bizonylati rend
3.05.01.
Számviteli bizonylatok kezelése
3.05.02.
Elektronikusan formában előállított bizonylatok kezelése
3.05.03.
Idegen nyelvű bizonylatok
3.05.04.
Bizonylatok hitelessége
3.05.05.
Kontírozás
3.05.06.
Könyvelési dátum
-2-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
3.05.07.
Bizonylatok feldolgozásának határideje
3.06.
Főkönyvi és analitikus nyilvántartások
3.06.01.
Főkönyvi könyvelés
3.06.02.
Részletező nyilvántartások
3.06.03.
Analitikus és főkönyvi adatok egyeztetése
3.06.04.
Kiemelt számviteli teendők ütemezése
3.06.05.
Könyvviteli zárlat
3.07.
Speciális elszámolások
3.07.01.
Speciális elszámolás - támogatások
3.07.02.
Speciális elszámolás - tevékenységi sajátosságok
3.08.
A könyvvezetés további sajátosságai
4.
Irat- és adatmegőrzés
4.01.
Iratmegőrzés szabályai
4.02.
Adattárolás szabályai
4.03.
Elektronikusan tárolt bizonylatok kezelése
5.
További általános rendelkezések és számvitelpolitikai döntések
5.01.
A számviteli rend szabályozása
5.02.
Speciális számvitelpolitikai döntések
5.02.01.
Egyházi jogi személyek: döntés az időbeli elhatárolások alkalmazásáról
5.03.
A számviteli rendjének megsértése
5.04.
Itt nem szabályozott kérdések
6.
A számviteli politika általános részének változásai
6.01.
A számviteli politika általános részének módosítása
6.02.
A számviteli politika általános előírásainak változásai, a változások okai és hatásai
7.
Megismerési záradék
7.01.
Igazolás
-3-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
1. A számvitel rendje
1.01. Számviteli célkitűzés
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli célkitűzése, hogy a számviteli rendszer a hatályos
szabályozásnak, a vezetés és a tulajdonosok információ-igényeinek - a költség-haszon elv szem előtt
tartásával - megfeleljen, a kimutatások az egyházi gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és
jövedelmezőségi helyzetéről megbízható és valós képet adjanak.
1.02. Számviteli politika
1.02.01. A számviteli politika kialakításának szempontjai
A számviteli politika célja az előírások egységes végrehajtásának, az egységes számviteli gyakorlatnak
az elősegítése azon szabályok, előírások, módszerek, felelősségek, az ezeket alátámasztó döntési
lehetőségek megfogalmazása által, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az egyházi gazdálkodó szervezet
a számviteli jogszabályokban előírt követelményeknek megfeleljen. A számviteli politika kialakítása a
fenti számviteli célkitűzések, valamint a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak való megfelelés
követelménye alapján történt úgy, hogy a számviteli rendszer egyben a vezetést megfelelő
információkkal láthassa el, és biztosítsa a megbízható és valós összkép bemutatását.
1.02.02. A számviteli politika szerkezete
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli politikájának elemei az alábbiak:
- számviteli rend (általános rész)
- eszközök és források értékelési szabályzata
- eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata
- pénzkezelési szabályzat.
Önköltségszámítási szabályzat készítésére jogszabályi mentesítés alapján az egyházi gazdálkodó
szervezet nem kötelezett, így az a számviteli politikának nem képezi részét.
1.02.03. A számviteli politika hatálya
A jelen elfogadott számviteli politikában meghatározott szabályokat az egyházi gazdálkodó szervezet
számvitelében annak hatályossága szerint kell alkalmazni minden érintettnek.
1.02.04. A számviteli politika alkalmazása
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli politikájában meghatározott szabályoktól eltérni csak
akkor lehet, ha az eltérést jogszabályi rendelkezés vagy a számviteli politika más rendelkezése
indokolja. A számviteli politikában nem szabályozott kérdésekben a jogszabályi rendelkezésekkel
összhangban, a számviteli politika szellemével összhangban kell eljárni.
1.02.05. A számviteli politika módosítása és karbantartása
A számviteli politikában rögzített szabályok akkor kerülnek módosításra, ha az egyházi gazdálkodó
szervezet valamely számvitelpolitikai döntését megváltoztatja. A döntést nem igénylő jogszabályi
változásokat a számviteli politikán nem szükséges átvezetni, de azokat a mindenkor hatályos előírások
szerint kell alkalmazni.
1.02.06. Számlarend
A számlarend tartalmazza a főkönyvi számlák számjelét, megnevezését, tartalmát (ha az a számla
megnevezéséből egyértelműen nem következik), továbbá a főkönyvi számla értéke növekedésének,
-4-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
csökkenésének jogcímeit, valamint a számlát érintő jellemző gazdasági eseményeket, azok más
számlákkal való kapcsolatát, a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, továbbá a
számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.
1.03. Számviteli rend felelősei
1.03.01. Számviteli rendért felelősök
A számviteli rendjének biztosítása, a számvitelpolitikai döntések meghozatala elsődlegesen a vezetés
felelőssége.
1.03.02. Eszközök és források értékelésének személyi felelősei
A könyvvezetés és a beszámoló összeállítása során szükséges értékelési feladatok a vezetés hatásköre
és felelőssége, azokat - a vonatkozó jogszabályi előírások, valamint az eszközök és források értékelési
szabályzatának előírásai szerint - a vezetés irányításával a számviteli rendért felelős látja el.
1.03.03. Leltárkészítés és leltározás személyi felelősei
A leltárkészítés és leltározás a vezetés hatásköre és felelőssége, az - a vonatkozó jogszabályi előírások,
valamint az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatának előírásai szerint - a
vezetés irányításával az egyes eszközökkel és forrásokkal elszámolni köteles személyek feladata.
1.03.04. Pénzkezelés személyi felelősei
A pénzkezelés a vezetés hatásköre és felelőssége, az ezzel kapcsolatos feladatokat - a vonatkozó
jogszabályi előírások szerint - a pénzkezelési szabályzatban megjelölt személyek látják el.
1.03.05. A beszámoló aláírója
Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolóját a hely és a kelet feltüntetésével az egyházi gazdálkodó
szervezet képviseletére jogosult személy köteles aláírni.
1.03.06. Könyvvizsgálat
Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolójának szabályszerűségének, megbízhatóságának és
valódiságának felülvizsgálatára és tanúsítására könyvvizsgáló választása akkor kötelező, ha bevétele a
tárgyévet megelőző két naptári év átlagában a 300 millió forintot meghaladta, illetve ha ezt állami, vagy
egyházi jogszabály előírja. Saját elhatározásából az egyházi gazdálkodó szervezet könyvvizsgálót
választhat, és beszámolóját ellenőriztethti könyvvizsgálóval.
1.03.07. Számviteli rend további felelősei
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli rendjéhez kapcsolódó további közreműködőket,
feladatukat és a kapcsolódó felelősségeket a mindenkori szervezeti felépítés (hatáskörök, munkakörök,
rendelkezések, ...) határozza meg.
1.04. A számviteli rend további sajátosságai
A számviteli rend sajátosságainak szabályait a Magyarországi Evangélikus Egyház (a továbbiakban:
MEE) Zsinata által elfogadott az egyház háztartásáról szóló 2016. évi VI. törvény, valamint a MEE
Országos Presbitériuma által elfogadott vonatkozó országos szabályrendelet előírásai szerint kell
végrehajtani.
-5-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
2. Beszámolók
2.01. Beszámolók alapja
2.01.01. Alkalmazott számviteli előírások
Az egyházi gazdálkodó szervezet a beszámolója összeállítása során a magyar számviteli törvény
előírásait, valamint a rá vonatkozó további állami és egyházi jogszabályokat alkalmazza. A gazdasági
évről készített beszámoló alapja a hatályos előírásokkal és jelen számviteli politikával összhangban
vezetett egyszeres, vagy kettős könyvvitel.
2.02. Számviteli beszámoló
2.02.01. A beszámoló nyelve
A magyar számviteli szabályok szerint a beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni.
2.02.02. A beszámoló pénzneme
Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolójának pénzneme HUF.
2.02.03. A beszámoló mértékegysége
A költségvetésben, és a zárszámadásban az adatok - amennyiben jogszabály ettől eltérő mértékegységet
nem ír elő - forintban kerülnek feltüntetésre, az egyszerűsített beszámolóban, illetve az egyszerűsített
éves beszámolóban az adatok ezer forintban kerülnek feltüntetésre. Az előírt összefüggéseket és
egyezőségeket a részösszegek ennek megfelelő kerekítése biztosítja.
2.02.04. Gazdasági év általában
A gazdasági év - a szervezeti- vagy egyéb változások kivételével - megegyezik a naptári évvel,
időtartama általában 12 hónap, fordulónapja december hó 31. napja.
2.02.05. A beszámoló választott formája
Az egyházi gazdálkodó szervezet beszámolójának választott formáját a - nagyságrendre, a hitéleti, vagy
vállalkozási tevékenységére vonatkozó - hatályos állami és egyházi előírások határozzák meg.
2.02.06. Mérleg választott típusa
A beszámoló formáját a MEE 2016. évi VI. törvény és a vonatkozó országos szabályrendelet
tartalmazza.
2.02.07. Tételek továbbtagolása
A költségvetés és a zárszámadás tételei továbbtagolhatók, ha a közölni kívánt információk a meglévő
tételekbe nem illesztetőek be, illetve, csak akkor kerülnek továbbtagolásra, ha a tagolás által a
felhasználó lényeges többletinformációhoz juthat. A tagolást az egyes beszámolók tartalma határozza
meg.
2.02.08. Új tételek felvétele
Az egyházi gazdálkodó szervezet a költségvetésében és a zárszámadásában akkor vehet fel új tételeket,
ha annak tartalmát az előírt séma szerinti tételek egyikének elnevezése, tartalma sem fedi le. Az
egyszerűsített mérleg és eredménylevezetés, illetve a mérleg és eredménykimutatás tartalmán
változtatni nem szabad.
-6-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
2.02.09. Tételek összevonása
A költségvetésben és a zárszámadásban, valamint az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetésben,
vagy a mérleg és eredménykimutatásban a tételek nem vonhatóak össze.
2.02.10. Tételek elhagyása
A költségvetésben és a zárszámadásban, valamint az egyszerűsített mérleg és eredménylevezetésben,
vagy a mérlegben és az eredménykimutatásban - az áttekinthetőség és az összehasonlíthatóság
érdekében - az előírt séma szerinti összes tétel feltüntetésre kerül, függetlenül attól, hogy szerepel-e
adat az adott sorban.
2.02.11. Mérlegkészítés választott időpontja
A gazdasági év fordulónapja és a beszámolókészítés országos szabályrendeletben meghatározott
időpontja közötti időszakban kell a megbízható és valós kép bemutatásához szükséges értékelési
feladatokat elvégezni, a gazdasági évet és a korábbi éveket érintő információkat ezen időpontig kell és
lehet figyelembe venni.
2.02.12. Jelentős összeg a bemutatás szempontjából
Amennyiben a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy a beszámolóban bemutatási
kötelezettség szempontjából azon tételek minősülnek jelentősnek, melyek összege vagy eredményre
gyakorolt hatása az 1 MFt-ot, illetőleg az annak megfelelő devizaösszeget meghaladja.
2.02.13. 'Kivételes nagyságú vagy előfordulású' értelmezése
Amennyiben jogszabály, vagy a számviteli politika más része eltérően nem rendelkezik, úgy a
bemutatás szempontjából kivételes nagyságúnak minősül az a bevétel, költség, ráfordítás, amely
összegszerűen meghaladja az 1 MFt vagy ennek megfelelő devizaösszeget. Kivételes előfordulásnak az
tekintendő, ha az ügylet a szokásos üzletmenetnek nem része, és egyébként sem a gazdasági évben, sem
az azt megelőző évben nem fordult elő.
2.02.14. A beszámoló nyilvánossága
A beszámoló és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő információk, jelentések az egyházi jogszabályokban
előírtak szerint nyilvános.
2.03. Vezetői információs rendszer
2.03.01. Belső ellenőrzési rendszer
Az egyházi gazdálkodó szervezet testületei gondoskodnak saját, illetve intézményeik gazdálkodásának
ellenőrzéséről, és alávetik magukat a felsőbb szintű egyházi ellenőrzésnek. Az ellenőrzési feladatok
ellátása a folyamatba épített vezetői- és fenntartói ellenőrzés mellett, a Magyarországi Evangélikus
Egyház belső ellenőrzése, és a számvevőszéki ellenőrzés.
2.04. Hibák hatásának bemutatása
2.04.01. Jelentős összegű hiba
Jelentős összegűnek minősül a gazdasági évben feltárt, egy gazdasági évre vonatkozó hibák hatása, ha
az eredmény, saját tőke változásai abszolút értékének (előjeltől független) együttes összege a vizsgált
gazdasági évre készített beszámoló eredeti mérlegfőösszegének 2 %-át, de legalább az 1 MFt összeget,
vagy az ennek megfelelő devizaösszeget meghaladja. A hibák hatásait az egyes gazdasági évekre
külön-külön kell meghatározni, jelentőségét eszerint kell vizsgálni. Jelentős összegű hiba esetén a
feltárt hibák hatása a feltárás évének beszámolójában - az előző évi adatok változatlanul hagyásával -
nem a tárgyévi adatok között, hanem elkülönítetten, külön értékoszlopban kerül bemutatásra (lezárt
gazdasági év(ek)re vonatkozó módosítások). Több gazdasági évet érintő módosítás esetén is -
amennyiben az egyes évek értékadataira gyakorolt hatás alapján van jelentős összegű hiba - a korábbi
évek módosítását a feltárás évének beszámolójában összevontan, egy értékoszlopban kell bemutatni, a
-7-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
jelentős összegű hibák egyes gazdasági évekre vonatkozó részletező adatait - amennyiben annak
elkészítése előírás - a szöveges kiértékelésben kell bemutatni.
3. Könyvvezetés
3.01. Könyvvezetés módja
Az egyházi gazdálkodó szervezet könyveit magyar nyelven, a MEE 2016. évi VI. törvényben, és a
vonatkozó országos szabályrendeletben meghatározott könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti.
Ennek keretében a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok
forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást vezet, amely az
eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak
megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.
3.02. Könyvvezetés pénzneme
A könyvek vezetése a beszámoló pénznemében történik. Az idegen pénznemben meghatározott
gazdasági események a könyvelésben a beszámoló pénznemében, az analitikus nyilvántartásokban
pedig mind a felmerülés pénznemében, mind a beszámoló pénznemében rögzítésre kerülnek. Az
átszámításra vonatkozó szabályokat a jelen számviteli politika értékelési szabályzata tartalmazza.
3.03. Könyvvezetés eszköze
A könyvviteli nyilvántartás logikailag zárt rendszerben biztosítja a könyvelés, az analitikus
nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, magyar nyelven
megjelenítve az összes - a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható - gazdasági eseményt.
3.04. Költségelszámolás választott módja
Az egyházi gazdálkodó szervezet, amennyiben könyvvezetését kettős könyvvitellel támasztja alá,
könyvvezetésében a költségeket csak az 5. számlaosztályban, költségnemenként számolja el.
3.05. Bizonylati rend
3.05.01. Számviteli bizonylatok kezelése
A számviteli bizonylatok kezelésének szabályait, így különösen az érkeztetést, iktatást, nyilvántartást,
feldolgozást, jelöléseket, tárolási és megőrzési szabályokat úgy kell kialakítani és alkalmazni, hogy az a
mindenkor hatályos vonatkozó előírásoknak és elvárásoknak mindenben eleget tegyen. Az egyes
bizonylat-típusokhoz kapcsolódó konkrét előírások az egyházi gazdálkodó szervezet számlarendjében
kerülnek rögzítésre.
3.05.02. Elektronikus formában előállított bizonylatok kezelése
Az elektronikus formában előállított bizonylatok kezelését - a vonatkozó előírásokra tekintettel - úgy
kell megvalósítani, hogy azok folyamatos leolvashatósága, adatainak késedelem nélküli előállítása az
utólagos módosítás lehetőségét kizárva biztosított legyen. A bizonylatok könyvelésére vonatkozó
információkat a számlához elektronikus formában, egyértelmű fizikai vagy logikai hozzárendeléssel, az
utólagos módosítás lehetőségét kizárva kell csatolni.
3.05.03. Idegen nyelvű bizonylatok
Az idegen nyelven kibocsátott, és a befogadott idegen nyelvű bizonylatokon azokat az adatokat,
megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható és a valóságnak megfelelő
könyveléshez szükségesek, a bizonylaton magyar nyelven is fel kell tüntetni, vagy azokat egyértelmű
hozzárendeléssel magyar nyelven is értelmezhetővé kell tenni.
-8-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
3.05.04. Bizonylatok hitelessége
Amennyiben egyes kibocsátott vagy befogadott számviteli bizonylatok jogszabályban előírt alaki és
tartalmi hitelessége, megbízhatósága más módon nem biztosítható, úgy azok hitelessége az egyházi
gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy aláírásával igazolható.
3.05.05. Kontírozás
A számviteli bizonylatok könyvviteli nyilvántartásban történő rögzítése során a bizonylaton az érintett
főkönyvi számlák számát és a rögzítés tényének igazolását kell feltüntetni. A könyvviteli
nyilvántartásokban történt rögzítés időpontjának szintén megállapíthatónak kell lenni, az a számviteli
bizonylat előírt alaki kelléke.
3.05.06. Könyvelési dátum
A gazdasági események a könyvekben az esemény bekövetkeztének napjával kerülnek felvezetésre.
Amennyiben a gazdasági esemény egy időszakhoz kötődik, úgy a könyvelés dátuma a bizonylaton
feltüntetett teljesítési időpont, ennek hiányában a vonatkozási időszak utolsó napja. Ha a teljesítés
időpontja egyértelműen nem határozható meg, akkor a gazdasági eseményről kiállított bizonylat kelte a
könyvelési dátum.
3.05.07. Bizonylatok feldolgozásának határideje
A számviteli bizonylatokat a jogszabályok által előírt határidőben, a nem pénzforgalmat igazoló
bizonylatokat - ha jogszabály vagy a számviteli politika más része ettől eltérően nem rendelkezik -
legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.
3.06. Főkönyvi és analitikus nyilvántartások
3.06.01. Főkönyvi könyvelés
A könyvelés az egyházi gazdálkodó szervezet eszközeiben és azok forrásaiban bekövetkezett
változásokat valósághűen, folyamatosan, zárt és áttekinthető rendszerben mutatja, az az egyszerűsített
mérleg, eredménylevezetés, mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztásán túlmenően a
szöveges kiértékelés adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas.
3.06.02. Részletező nyilvántartások
A könyveléssel szoros kapcsolatban - az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítva -
további részletező nyilvántartásokat is vezetni kell, amennyiben azt jogszabály vagy belső szabályzat
előírja, illetőleg az áttekinthetőség követelménye, az adatok mennyisége azt indokolja. A könyvelés, az
analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét logikailag
zárt rendszer biztosítja.
3.06.03. Analitikus és főkönyvi adatok egyeztetése
Az analitikus nyilvántartások és a könyvelés adatainak összhangja a munkafolyamat kialakítása által
biztosított, az egyezőség ellenőrzésére a beszámolókészítés során minden esetben sor kerül.
3.06.04. Kiemelt számviteli teendők ütemezése
A számviteli bizonylatok könyvekben történő rögzítésének ütemezését az előírások szerint, a zárlati és
értékelési feladatok (így különösen az egyeztetések, az értékelésből eredő tételek, a gazdasági évek
között áthúzódó tételek, valamint az éves elszámolású tételek meghatározása és könyvviteli
elszámolása) ütemezését pedig a beszámoló összeállításához alkalmazkodva kell végrehajtani.
3.06.05. Könyvviteli zárlat
A főkönyvi- és részletező nyilvántartások zárlata során a záró tételek rögzítésén túl a szükséges
egyeztetéseket el kell végezni, a könyveket és nyilvántartásokat - a dokumentálatlan utólagos módosítás
lehetőségét kizárva - technikailag is le kell zárni.
-9-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
3.07. Speciális elszámolások
3.07.01. Speciális elszámolás - támogatások
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli rendje, ezen belül elsősorban könyvvezetése úgy került
kialakításra, hogy nyilvántartásai a kapott támogatásokhoz támasztott követelményeknek is
megfeleljen, így különösen a számviteli nyilvántartásokban az egyes projektekre elkülönített számviteli
nyilvántartást vezet, amelyből a projekt érdekében keletkezett bevételek és kiadások-, valamint a vállalt
kötelezettségek és keletkezett követelések-, továbbá a pénzügyi kimutatásokat (beszámolót,
adatszolgáltatásokat) érintő valamennyi gazdasági esemény teljes körűen és világosan elhatárolható az
egyházi gazdálkodó szervezet egyéb tevékenységeitől. Az egyértelmű elkülönítés az alábbiak szerint
kerül megvalósításra: számlatükör, analitikák, jelölések, kartonok, kivonatok, egyedi nyilvántartó
lapok, projektszámok, szűrési és lekérdezési lehetőségek, stb.
3.07.02. Speciális elszámolás - tevékenységi sajátosságok
Az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli rendje, ezen belül elsősorban könyvvezetése úgy került
kialakításra, hogy nyilvántartásai a tevékenységi sajátosságok miatt támasztott követelményeknek is
megfeleljen.
3.08. A könyvvezetés további sajátosságai
A könyvvezetés során az egyházi gazdálkodó szervezet sajátosságai, a hatályos előírások, a számviteli
politika elvei a kialakult gyakorlatnak megfelelően kerülnek alkalmazásra.
4. Irat- és adatmegőrzés
4.01. Iratmegőrzés szabályai
Az gazdasági évről készített beszámolót, valamint az azokat alátámasztó leltárt értékelést, főkönyvi
kivonatot és az ezekhez kapcsolódó előírt nyilvántartásokat, a számviteli bizonylatokat - ideértve az
elektronikusan előállított bizonylatokat, a főkönyvi számlákat és részletező nyilvántartásokat is, a
könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon - legalább 8 évig olvasható
formában meg kell őrizni.
4.02. Adattárolás szabályai
A számviteli nyilvántartások és adatok megőrzéséről úgy kell gondoskodni, hogy azok az előírt
megőrzési időn belül késedelem nélkül, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva leolvashatók
legyenek.
4.03. Elektronikusan tárolt bizonylatok kezelése
Az elektronikus formában előállított, és az eredetileg nem elektronikus formában kiállított számviteli
bizonylatok az elektronikus archiválásra vonatkozó szabályok értelmében elektronikus formában is
megőrizhetők. Az elektronikus archiválás során biztosítani kell az eredeti bizonylat összes adatának
késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, kizárva az utólagos módosítás lehetőségét.
5. További általános rendelkezések és számvitelpolitikai döntések
5.01. A számviteli rend szabályozása
Az egyházi gazdálkodó szervezet jelen számviteli politikája a számviteli törvény számviteli politikára
vonatkozó rendelkezéseivel és egyéb előírásaival, a vonatkozó további állami és egyházi
jogszabályokkal összhangban, vagy attól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében a
szabályozott módon eltérve, továbbá a 'Számviteli politika' magyar számviteli standard általános- és
részletes szakmai koncepciójának felhasználásával, az egyházi gazdálkodó szervezet gazdálkodása, így
-10-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
különösen számviteli körülményeinek figyelembe vételével került összeállításra, megtartása a vagyoni
helyzet áttekintését és ellenőrzését lehetővé teszi.
Amennyiben a jogszabályi előírások oly módon változnak, hogy a jelen számviteli politika egyes
rendelkezései a megváltozott szabályozással összeegyeztethetetlenek, úgy értelemszerűen a jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben a jogszabályi előírásoknak ellentmondó
rendelkezéseket az előírások szerint, azok hiányában a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a
szabályzat következő módosításának alkalmával a megváltozott előírásokkal összhangban módosítani
kell.
Amennyiben valamely korlátozás vagy lehetőség értékhatára a jogszabályi előírásokban megváltozik,
úgy a módosított értékhatár alkalmazható akkor is, ha annak változása a szabályzaton nem került
átvezetésre, de a korábbi szabályozás az értékhatár szélső értékére irányult.
5.02. Speciális számvitelpolitikai döntések
5.02.01. Döntés az időbeli elhatárolások alkalmazásáról
Az egyházi gazdálkodó szervezet egyházi jogi személyként egyszerűsített éves beszámoló összeállítása
során döntése alapján élni kíván az időbeli elhatárolások mellőzésének lehetőségével, így mérlegében
sem aktív, sem passzív időbeli elhatárolás nem jelenik meg. Kötelező az időbeli elhatárolás alkalmazása
a kettős könyvvitelben akkor, ha az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt összeg
még nem került továbbutalásra.
5.03. A számviteli rendjének megsértése
A számvitel e szabályzatban meghatározott rendjének megsértése esetén az előírást megsértő személy a
polgári jog szabályai szerint - figyelemmel a kapcsolódó munkajogi és egyéb rendelkezésekre - visel
felelősséget.
5.04. Itt nem szabályozott kérdések
A jelen számviteli politikában nem szabályozott, az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli rendjével
kapcsolatban felmerülő kérdések esetében az e dokumentumban említett, az adott kérdéssel analóg,
annak megfeleltethető előírásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a számviteli politika elveiből
levezetve, a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.
6. A számviteli politika általános részének változásai
6.01. A számviteli politika általános részének módosítása
Az egyházi gazdálkodó szervezet jelen számviteli politikájának általános rendelkezései érvényesen csak
írásban, a módosítást követő hatállyal - célszerűen az gazdasági év első napjával - módosíthatók.
Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépésével kell alkalmazni, azokat szükség
szerint a hatálybalépést követő 90 napon belül kell a számviteli politikán - így e szabályzaton -
átvezetni.
6.02. A számviteli politika általános előírásainak változásai, a változások okai és
hatásai
A számviteli politika általános előírásainak változásai oly módon követhetők nyomon, hogy változás
esetén - a korábbi változat egyidejű hatályon kívül helyezésével - a szabályzat általános részének új
változata kerül alkalmazásra, melyen annak hatályossága is feltüntetésre kerül.
-11-
egyházi gazdálkodó szervezet
Számviteli rend
7. Megismerési záradék
7.01. Igazolás
Alulírott aláírásommal igazolom, hogy az egyházi gazdálkodó szervezet számviteli politikáját - ideértve
az annak keretében elkészített szabályzatokat is - megismertem, az abba foglaltakat tudomásul vettem
és magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Tudomásul veszem, hogy a jogszabályi előírásoktól, vagy a
számviteli politika előírásaitól eltérő magatartással vagy mulasztással okozott kárért a az egyházi, és a
vonatkozó állami jog szabályai szerint felelek.
Elfelejtett jelszó?
1. Szamviteli politika.pdf
—
PDF document,
294Kb
