background image

 

1/2017. (III. 23.) országos szabályrendelet 

az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodásának 

szabályairól

1

 

 

A  Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitéri-
uma az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi VI. törvény 
4. § (1) bekezdése alapján – utalva az egyház háztartásáról 
szóló  2016.  évi  VI.  törvény  (a  továbbiakban:  törvény)  vo-
natkozó rendelkezéseire - az egyházi gazdálkodó szerveze-
tek  beszámolási  kötelezettségét,  annak  nyilvántartási, 
könyvvezetési  rendszerét  a  következők  szerint  határozza 
meg: 
 

 

I. fejezet 

Általános rendelkezések 

 

1. §  E szabályrendelet alkalmazásában: 
1.  Tárgyi  eszközök:  A  tárgyi  eszközök  között  azokat  az 
anyagi eszközöket kell érteni, amelyeket rendeltetésszerűen 
használatba  vettek,  üzembe  helyeztek  (földterület,  telek, 
telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki 
berendezés,  gép,  jármű,  üzemi  és  üzleti  felszerelés,  egyéb 
berendezés,  ingatlanokhoz  kapcsolódó  vagyoni  értékű  jo-
gok),  amelyek  tartósan,  egy  éven  túl  -  közvetlenül  vagy 
közvetett  módon  -  szolgálják  az  egyházi  gazdálkodó  szer-
vezet tevékenységét. 
2. Kis értékű eszközök: A 100 ezer forint egyedi beszerzési, 
előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termé-
kek és tárgyi eszközök bekerülési értéke  – az egyházi  gaz-
dálkodó szervezet döntésétől függően - a használatbavétel-
kor értékcsökkenési leírásként (költségként) egy összegben 
elszámolható. 
3. Követelések: Követelések azok a különféle szállítási, vál-
lalkozási,  szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen 
eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek az 
egyházi  gazdálkodó  szervezet  által  már  teljesített,  a  másik 
fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgálta-
tás teljesítéséhez,  hitelviszonyt  megtestesítő értékpapír, tu-
lajdoni  részesedést  jelentő  befektetés  értékesítéséhez,  köl-
csönnyújtáshoz,  előlegfizetéshez  kapcsolódnak,  ideértve  a 
bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. 
4.  Kötelezettségek:  Kötelezettségek  azok  a  szállítási,  vál-
lalkozási,  szolgáltatási  és  egyéb  szerződésekből  eredő, 
pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szál-
lító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó 
által  már  teljesített,  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  által 
elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyúj-
táshoz, valamint az állami, önkormányzati, egyházi vagyon 
részét képező eszközök - törvényi jogszabályi rendelkezés, 
illetve  felhatalmazás  alapján  történő  -  kezelésbevételéhez 
kapcsolódnak.  A  kötelezettségek  lehetnek  hosszú  és  rövid 
lejáratúak. 

a)  Hosszú  lejáratú  kötelezettség  -  a  hitelezővel  kötött 
szerződés szerint - az egy gazdasági évnél hosszabb le-
járatra  kapott  kölcsön  és  hitel,  a  mérleg  fordulónapját 
követő  egy  gazdasági  éven  belül  esedékes  törlesztések 
levonásával,  továbbá  az  egyéb  hosszú  lejáratú  kötele-
zettség. 
b) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutat-
ni  a  lízingbe  vevőnél  a  pénzügyi  lízingbe  vett,  beruhá-

                                                           

1

Elfogadta a 28/2017. (III. 23.) országos presbitériumi határozat. Hatályos: 

2017. április 1. napjától

 

zásként  elszámolt  eszköz  lízingbe  adó  (helyette  az  el-
adó)  által  számlázott  ellenértékének  megfelelő  kötele-
zettséget,  valamint  az  állami  vagy  önkormányzati  va-
gyon részét képező eszközök - törvényi jogszabályi ren-
delkezés,  illetve  felhatalmazás  alapján  történő  -  keze-
lésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget. 
c)  Rövid  lejáratú  kötelezettség  az  egy  gazdasági  évet 
meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve 
a  hosszú  lejáratú  kötelezettségekből  a  mérleg  forduló-
napját  követő  egy  gazdasági  éven  belül  esedékes  tör-
lesztéseket is (ez utóbbiak összegét a szöveges kiegészí-
tésben részletezni kell), valamint az egy éven belül ese-
dékes egyéb kötelezettségek. 

5. Időbeli elhatárolások alkalmazása: az egyszerűsített éves 
beszámolót  készítő  egyházi  gazdálkodó  szervezetnél  az 
időbeli elhatárolás alkalmazása nem kötelező azzal, hogy a 
kettős  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó  szervezetek 
továbbutalási céllal kapott támogatása esetén az adott nap-
tári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még 
tovább nem utalt összeget az év végén időbelileg el kell ha-
tárolni.  
6.  Vállalkozási  tevékenységet  folytató  egyházi  gazdálkodó 
szervezet könyvviteli rendszerében a vállalkozási tevékeny-
séget  az  alaptevékenységtől  elkülönítetten  kell  kimutatni. 
Az  alaptevékenység  céljára  felhasznált  vállalkozási  ered-
ményről külön kimutatást kell vezetni.  
7. Gazdasági végzettség: gazdasági végzettségnek minősül, 
az állami felsőfokú képzésben szerzett ilyen képesítést adó 
diploma,  az  Országos  Szakképzési  Jegyzékben  ilyen  tarta-
lommal  megjelölt  képzettség,  amely  megszerzéséről  –  ál-
lami engedély alapján - oklevelet bocsát ki. Gazdasági vég-
zettségű munkatársnak minősíthető az a személy is, aki leg-
alább három éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, 
arról  a  szakterületről,  amelyen  alkalmazni  kívánja  az  egy-
házi  gazdálkodó  szervezet.  A  feltételek  elfogadásáról  az 
egyházi gazdálkodó szervezet döntésre jogosultja határoz.   
 

II. fejezet 

Beszámolókészítés szabályai 

 

2. §  (1)  Amennyiben  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet 
alaptevékenységéből származó bevétele két egymást követő 
évben, évenként nem haladja meg a 25 millió forintot akkor 
az egyházi gazdálkodó szervezet könyvviteli nyilvántartása-
it  egyszeres  könyvviteli  nyilvántartás  alapján  vezeti.  (1.  6. 
sz. melléklet) 
(2)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  a  hozzá  beérkezett, 
vagy az egyházi szervezet által kiállított számviteli bizony-
lat alapján, a pénzügyi tranzakciók megvalósulását követő-
en - pénzforgalmi szemlélet - nyilvántartásba vett, a bizony-
lat beazonosíthatóságát tartalmazó adatok alapján folyama-
tosan köteles a nyilvántartását vezetni. Az így vezetett nyil-
vántartások  egyenlege  mutatja  meg  a  gazdálkodás  pozitív 
vagy negatív eredményét.  
(3) A nyilvántartások vezetésének alapbizonylata a pénztár 
bevételi  és  kiadási bizonylat,  illetve  a  banki  kivonat, ame-
lyekhez  a  gazdasági  eseményt  alátámasztó  számviteli  bi-
zonylatot (számla stb.) csatolni kell. 
(4) A nyilvántartásban jelölni kell, a pénzügyi teljesítés jel-
legét, „p” (pénztár), illetve „b” (bank) megjelöléssel. Több 
pénztár vagy bank esetén, az egyes pénztárakat és bankokat 
elkülönített jelöléssel kell a nyilvántartásba szerepeltetni.  
(5)  A  pénztári  kiadási  és  bevételi  bizonylatok  szigorú 
számadású bizonylatoknak minősülnek, amelyről az egyhá-

background image

 

zi gazdálkodó szervezetnek nyilvántartást kell vezetni. (1/3. 
sz. melléklet pénzkezelési szabályzat) 
(6)  A  zárszámadás  szerkezete  megegyezik  a  költségvetés 
szerkezetével. (2. sz. melléklet) 
(7) A vagyonmérlegben  mutatja  be az egyházi gazdálkodó 
szervezet azt a vagyont, amellyel gazdálkodik.  (2. sz. mel-
léklet) 
(8)  A  vagyonmérlegben  elkülönítetten  kell  bemutatni  a 
pénzeszközök,  ingatlanok,  felszerelések,  járművek,  készle-
tek,  és  a  követelés,  kötelezettség  állományát  (hitel-  és  köl-
csönállomány, visszatérítendő támogatás). 
(9)  A  vagyonmérlegben  bemutatásra  kerülő  eszközökről, 
hitelekről és kölcsönökről analitikus  nyilvántartást kell ve-
zetni. A nyilvántartásban az eszközök értékét az értékcsök-
kenés  értékével  csökkentetten  kell  bemutatni.  (3.  sz.  mel-
léklet) 
(10) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a föld-
terület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék táro-
lására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a 
képzőművészeti alkotás, a műemlék, a régészeti lelet beke-
rülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett 
beruházásnál.  
(11)  A  zárszámadásban  szerepeltetendő  tárgyi  eszköz,  a 
követelés,  kötelezettség  állományát  –  ingatlan  vagyont  4 
évente,  ingó  vagyont  évente  -  év  végén  leltározással  kell 
megállapítani. A pénzeszközök zárszámadásban szerepelte-
tendő állományát december 31. napra készített leltárral kell 
alátámasztani. (1/2. sz. melléklet leltározási szabályzat) 
(12)  A  nyilvántartások  vezetésének  és  fogalmainak  részle-
tes  szabályait  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  egyedi 
számviteli politikájában kell meghatározni. (1. sz. melléklet 
számviteli politika) 
 
3. §  (1)  Amennyiben  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet-
nek alaptevékenységéből származó bevételének összege két 
egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem 
haladja meg, (25-50 millió forint között van), akkor az egy-
házi gazdálkodó szervezetnek a mindenkori hatályos állami 
számviteli  törvény  a  továbbiakban:  számviteli  törvény)

2

illetve  a  vonatkozó  kormányrendelet

3

  (a  továbbiakban: 

kormányrendelet)  alapján  egyszeres  könyvvitellel  alátá-
masztott egyszerűsített beszámolót kell készítenie. (1. 6. sz. 
melléklet) 
(2) Az egyszerűsített beszámoló elkülöníti az eszközöket és 
a  forrásokat,  és  tartalmazza  az  eredménylevezetést.  (2.  sz. 
melléklet) 
(3) A költségvetés megvalósításáról az egyszeres könyvvi-
teli nyilvántartás adatai szerint kell számot adni.  
 

Az egyszeres (pénzforgalmi szemléletű) könyvvitel főbb sza-

bályai 

 

4. § 

(1) A könyvvezetés az egyházi gazdálkodó szervezet 

esetében az egyszeres könyvvitel rendszerében is az a tevé-
kenység,  amelynek  keretében  az  egyházi  gazdálkodó  szer-
vezet  a  tevékenysége  során  előforduló,  a  vagyoni,  pénz-
ügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a 

                                                           

2

  A  szabályrendelet  elfogadásakor  hatályos  törvény:  a 

számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 

3

 

szabályrendelet 

elfogadásakor 

hatályos 

kormányrendelet: 

az 

egyházi 

jogi 

személyek 

beszámolókészítési  és  könyvvezetési  kötelezettségének 
sajátosságairól szóló 296/2013.(VII. 29.) Korm. rendelet 

számviteli  törvényben  rögzített  szabályok  szerint  folyama-
tosan nyilvántartást vezet és azt a gazdasági  év végével le-
zárja.  
(2)  Az  egyszeres  könyvvitel  vezetése  a  törvény  28.  §  (2) 
bekezdés hatálya alá tartozó egyházi  gazdálkodó szerveze-
tek számára lehetséges.  
(3)  Az  egyszeres  könyvvitel  esetében  az  alapnyilvántartás 
vezetésén kívül részletező nyilvántartások vezetése is szük-
séges. Az eredménylevezetésben az eredménykimutatáshoz 
hasonlóan a pénzmozgással nem járó események hatásait is 
be kell mutatni. (2. sz. melléklet) 
 
5. § 

(1)  Az  egyszeres  könyvvitel  rendszerében  a  pénz-

forgalmi  szemléletű  könyvviteli  elszámolás  érvényesül, 
amelyben  a  gazdasági  események  általánosan  a  pénzmoz-
gás megvalósulásának tényleges időpontja szerint, időrend-
ben kerülnek rögzítésre a számviteli nyilvántartásban, ellen-
tétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általáno-
san az elismert teljesítés időpontja (teljesítmény szemlélet) 
a meghatározó. 
(2)  Az  egyszeres  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó 
szervezet az árbevételt, az egyéb bevételeket, a költségeket, 
a  ráfordításokat  (az  értékcsökkenési leírás és az értékvesz-
tés kivételével) és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges be-
érkezése  és  kifizetése  időpontjában, illetve  a  nem pénzben 
történt  kiegyenlítés  időpontjában  köteles  a  könyvekben  el-
számolni.  
(3) Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzmozgással 
nem járó követelések és kötelezettségek (mint például a ki-
egyenlítetlen  számlák)  rögzítése  az  alapnyilvántartásban 
nem lehetséges, mivel abban csak olyan követelések és kö-
telezettségek kerülhetnek, amelyek valamilyen pénzfizetés-
hez  kapcsolódnak,  úgy  mint  például  a  készpénzben  adott 
kölcsön, az elszámolásra kiadott előlegek alapján keletkező 
követelések,  vagy  a  hitelfelvétel,  a  munkabérből  levont 
adók  és  járulékok  alapján  keletkező  kötelezettségek.  Az 
egyszeres  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó  szerve-
zetnek az alapnyilvántartáson kívül további részletező nyil-
vántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan 
kell vezetnie. 
(4)  Jogelőd  nélkül  alapított  egyházi  gazdálkodó  szervezet 
esetében, amennyiben a gazdasági évet megelőző két üzleti 
év egyikének vagy mindkettőnek a bevételi adatai hiányoz-
nak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgy-
évi  várható  éves  bevételt  (és  az  első  gazdasági  év)  éves 
szintre átszámítva kell figyelembe venni.  
 

Az egyszeres könyvvitel nyilvántartási rendszere 

 

6. § 

(1) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdál-

kodó  a  kezelésében,  a  használatában,  a  tulajdonában  lévő 
pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi gazda-
sági  műveletekről,  a  pénzforgalmi  műveletekhez  közvetve 
kapcsolódó,  azonban  tényleges  pénzmozgást  nem  eredmé-
nyező  végleges  vagyonváltozásokról,  nem  pénzben  ki-
egyenlített  bevételekről,  ráfordításokról  olyan  könyvviteli 
nyilvántartást  (pénzforgalmi  könyvvitel)  köteles  vezetni, 
amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett vál-
tozásokat  a  valóságnak  megfelelően,  folyamatosan,  átte-
kinthetően mutatja. (6. iratmintatár melléklet) 
(2)  A  számviteli  törvény  hatálya  alá  tartozó  egyszeres 
könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó  szervezet  az  alap-
nyilvántartáson kívül az eszközökről, a forrásokról részlete-

background image

 

ző nyilvántartásokat is köteles a valóságnak megfelelően és 
folyamatosan vezetni.  
(3)  A  pénzeszközökről  és  azok  forrásairól,  valamint  az 
azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilván-
tartási  kötelezettségnek  naplófőkönyv  vagy  más,  az  előírt 
követelményeknek  megfelelő  nyilvántartás  vezetésével  le-
het eleget tenni.  
(4) Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell 
lennie,  amely  a  teljes  pénzforgalmat,  a  pénzforgalomhoz 
kapcsolódó,  de  pénzmozgással  nem  járó  vagyon-  és  ered-
ményváltozásokat  az  elszámolások  egyezőségét  biztosító 
formában mutatja ki.  
(5)  Az  egyszeres  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó 
szervezet esetében a könyvvezetés folyamatosságáért és he-
lyességéért  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  képviseletére 
jogosult személyek a felelősek. 
(6)  Az  egyszeres  könyvviteli  nyilvántartás  vezetésére  vo-
natkozó  általános  szabályokat  a  számviteli  törvény  tartal-
mazza,  annak  előírásait  a  kormányrendeletben  foglalt  elté-
résekkel kell alkalmazni. 
 

A kettős könyvvitel nyilvántartási rendszere 

 

7. § 

(1)  Amennyiben  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet-

nek  alaptevékenységéből  származó  bevételének  összege, 
két  egymást  követő  évben  évenként  az  50  millió  forintot 
meghaladja,  akkor  az  egyházi  gazdálkodó  szervezetnek  a 
számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel szabályai sze-
rint kell könyvviteli  nyilvántartását vezetni,  figyelemmel  a 
kormányrendeletben meghatározottakra is. (1. 6. sz. mellék-
let) 
(2)  A  költségvetésben  foglalt  adatok  teljesítését  a  kettős 
könyvvitel számadati alapján kell meghatározni, amely tar-
talmazza  a  követelés,  kötelezettség  állományát  is  (ered-
ményszemlélet).  
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatását 
a kormányrendelet vonatkozó szabályai szerint kell elkészí-
teni. (2. sz. melléklet) 
 
8. § 

(1) Az egyházi gazdálkodó szervezet szöveges kiér-

tékelésében ki kell térni mindazon fontos gazdasági esemé-
nyekre,  amelyek  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  gazdál-
kodását lényegesen befolyásolták.  
(2) A szöveges kiértékelésben be kell mutatni és indokolni 
kell  azokat  a  tényezőket,  gazdasági  eseményeket,  amelyek 
miatt a költségvetés számadatait módosítani kellett.  
 
9. § 

(1) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet az 

alaptevékenységén  kívül  vállalkozási  tevékenységet  is  vé-
gez, ezt a könyvviteli rendszerében elkülönítetten kell nyil-
vántartani. (2. sz. melléklet) 
(2)  A  vállalkozási  tevékenységet  is  végző  egyházi  gazdál-
kodó  szervezet  minden  tevékenységéről  csak  a  kettős 
könyvvitel szabályai szerint adhat számot, tekintet nélkül az 
árbevétel nagyságára.  
 

III. Fejezet 

Beszámolókészítési hatáskörök és határidők szabályai 

 

Egyházközségek 

 

10. §  (1)  Az  egyházközség  költségvetésének  előkészítése 
az egyházközség elnökségének feladata. A költségvetést az 
egyházközség presbitériumához kell beterjeszteni.  

(2)  A  költségvetést  az  egyházközség  presbitériumának  a 
tárgyév elején, március 31. napjáig kell elfogadnia és jóvá-
hagyásra az egyházmegye presbitériumához felterjesztenie.  
(3)  Az  egyházközség  tárgyévi  beszámolóját  legkésőbb  a 
tárgyévet  követő év március 31. napjáig kell elfogadnia és 
jóváhagyásra  az  egyházmegye  presbitériumához  felterjesz-
tenie. 
(4)  Az  egyházközség  költségvetését  és  beszámolóját  jóvá-
hagyás  céljából  az  egyházmegyei  presbitériumnak  a  be-
nyújtás  határidejét  követő  április  30.  napjáig  kell  megtár-
gyalnia. (1. 5. sz. melléklet) 
(5)  Az  egyházközség  költségvetésének  és  beszámolójának 
szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.  
(6)  Az  egyházközségek  költségvetését  és  beszámolóját  a 
jóváhagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján 
az  egyházmegye  elnöksége,  valamint  az  egyházmegyei 
számvevőszék elnöke ellenjegyzi.  

 

Egyházmegyék 

 

11. §  (1)  Az  egyházmegye  költségvetésének  előkészítése 
az egyházmegyei  gazdasági felelős feladata, együttműköd-
ve  az  egyházmegye  elnökségével.  A  költségvetést  az  egy-
házmegyei gazdasági bizottság véleményével együtt kell az 
egyházmegyei presbitériumhoz beterjeszteni.  
(2)  Az  egyházmegyei  presbitériumnak  az  egyházmegye 
tárgyévi költségvetését tárgyév április 10. napjáig kell elfo-
gadnia és jóváhagyásra felterjesztenie.  
(3) Az egyházmegye tárgyévi beszámolóját, a tárgyévet kö-
vető év április  10. napjáig  kell elfogadnia és jóváhagyásra 
felterjesztenie.  
(4)  Az  egyházmegye  költségvetését  és  beszámolóját  jóvá-
hagyás céljából az országos elnökségnek a benyújtás határ-
idejét  követő  május  31.  napjáig  kell  megtárgyalnia.  (1.  5. 
sz. melléklet) 
(5)  Az  egyházmegye  költségvetésének  és  beszámolójának 
szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.  
(6) Az egyházmegyék költségvetését és beszámolóját a jó-
váhagyást  követően,  a  jóváhagyásról  szóló  döntés  alapján 
az  országos  egyház  képviseletére  jogosult  személy  ellen-
jegyzi.  
 

Országos egyház 

 

12. §  (1) Az országos egyház költségvetésének előkészíté-
se  az  országos  iroda  feladata.  A  költségvetési  javaslatot  a 
gazdasági  bizottság  véleményével  együtt  kell  az  országos 
presbitériumhoz beterjeszteni.  
(2)  Az  országos  egyház  költségvetését  a  mindenkori  költ-
ségvetési  törvényében  írt  határidőben  kell  elfogadásra  a 
zsinat elé terjeszteni.  
(3)  Az  országos  egyház  tárgyévi  beszámolóját,  úgy  kell  a 
zsinat  elé  terjeszteni,  hogy  azt  a  zsinat  a  tárgyévet  követő 
év május 31. napjáig el tudja fogadni. (1. 5. sz. melléklet) 
(4)  Az  országos  egyház  költségvetésének  és  beszámolójá-
nak szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.  
(5)  Az  országos  egyház  költségvetését  és  beszámolóját  a 
jóváhagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján 
az  országos  egyház  képviseletére  jogosult  személy  ellen-
jegyzi.  
 

Intézmények 

 

background image

 

13. §  (1) Az egyházi intézmények költségvetésének előké-
szítése  az  intézmény  gazdasági  vezetőjének  a  feladata 
együttműködve az intézmény vezetőjével.  
(2)  Az  egyházi  intézmény  költségvetésének  és  beszámoló-
jának jóváhagyását az arra jogosult testületnek a benyújtás 
határidejét követő május 31. napjáig kell megtennie.  
(3) A költségvetés és beszámoló elkészítésének, jóváhagyá-
sának  időpontjait  az  országos  iroda  igazgatója  határozza 
meg. (1. 5. sz. melléklet) 
(4)  Az  egyházi  intézmény  költségvetésének  és  beszámoló-
jának  szerkezetét  -  intézménytípushoz  igazodva  -  a  2.  sz. 
melléklet tartalmazza.  
(5) Az intézmények költségvetését és beszámolóját a jóvá-
hagyást  követően,  a  jóváhagyásról  szóló  döntés  alapján  az 
igazgatótanács elnöke, a fenntartó egyházközség elnöksége, 
országos  fenntartású  intézmény  esetén  az  országos  egyház 
képviseletére jogosult személy ellenjegyzi.  

 

IV. fejezet 

Gazdálkodási szabályzatok 

 

14. §  (1)  A  törvényben  előírt  számviteli  politika,  amely-
nek keretében kell elkészíteni: 

a)  számvitel  rendjének  általános  szabályzatát  (1.  sz. 
melléklet), 
b) eszközök és források értékelési szabályzatát (1/1. sz. 
melléklet), 
c) eszközök és források leltárkészítési és leltározási sza-
bályzatát (1/2 sz. melléklet), 
d) pénzkezelési szabályzatot (1/3. sz. melléklet), 
e) számlarendet (1/4. sz melléklet). 

(2)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  szolgáltatás  végzése 
vagy  termékértékestés  esetén  (pl.  saját  főzőkonyhán  készí-
tett étel, ingatlan bérbeadása, kiadványok előállítása stb.) a 
szolgáltatás  önköltségének,  a  termék  előállítási  értékének, 
illetve  az  értékesítési  ár  kialakításának  levezetése,  annak 
számítási sémája szükséges.  
(3)  Az  egyszeres  könyvvitelt  vezető  egyházi  gazdálkodó 
szervezetek esetében a számviteli politika mellékletét képe-
ző számlarend elkészítése nem kötelező. 
 
15. §  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezetek  gazdálkodását 
meghatározó szabályzatokat  a tevékenységi körük  határoz-
za meg. Ennek megfelelően rendelkezniük kell: 

a) gépjármű üzemeltetési szabályzattal (4/1. melléklet),  
b) munkaruha juttatási szabályzattal (4/2. melléklet), 
c)  a munkába járással  kapcsolatos utazási költségtérítés 
szabályozásával (4/3. melléklet), 
d) kiküldetési szabályzattal (4/4. melléklet), 
e) egyéb egyedi tevékenység szabályozásával.  

 

V. fejezet 

Gazdálkodási szabályok 

 

Kötelezettségvállalás 

 

16. §  (1) A kötelezettségvállaló felelőssége, hogy az adott 
kötelezettségvállalás  az  egyházi  jogszabályoknak  megfele-
lően  jött  létre,  és  az  egyházra  nézve  összességében  a  leg-
kedvezőbb  megoldást  eredményezi.  A  költségvetési  év  ki-
adási  előirányzatai  terhére  -  azok  mértékéig  -  kerülhet  sor 
kötelezettségvállalásra.  Amennyiben  a  vállalt  kötelezettség 
a tárgyévet követő éve(ke)t terheli, akkor gondoskodni kell 

arról,  hogy  az  érintett  év(ek)re  vonatkozó  költségve-
tés(ek)be az betervezésre kerüljön. 
(2) Kötelezettség vállalására jogosultak: 

a) egyházközségeknél: az elnökség mindkét tagja együt-
tesen, 
b) egyházmegyéknél: az elnökség mindkét tagja együt-
tesen, 
c) országos egyháznál: az egyház mindenkori éves költ-
ségvetési törvényében meghatározottak, 
d) intézményeknél: az intézményvezető. 

(3)  Kötelezettséget  vállalni  pénzügyi  ellenjegyzéssel  a 
pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet.  
(4) A 100.000.- Ft értékhatárt el nem érő kötelezettségválla-
lásoknál - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik 
- egyszerűsített kötelezettségvállalási eljárás is alkalmazha-
tó,  amelyben  a  kifizetés  írásbeli  kötelezettségvállalás  nél-
kül, a teljesítési igazolást követően, utalványozással  és an-
nak ellenjegyzésével teljesíthető.  
 

Pénzügyi ellenjegyzés  

 

17. §  (1)  A  pénzügyi  ellenjegyzésre  a  következő  szemé-
lyek jogosultak: 

a)  egyházközségeknél:  az  egyházközség  gazdasági 
ügyeiért felelős személy, 
b) egyházmegyéknél: az egyházmegye gazdasági ügyei-
ért felelős személy, 
c)  országos  egyháznál:  az  országos  iroda  gazdasági 
ügyeiért felelős vezető,  
d) intézményeknél: a gazdasági feladatok ellátásáért fe-
lelős személy.  

(2)  Az  egyházközség  és  egyházmegye  esetén  a  pénzügyi 
ellenjegyzés nem szükséges.  
(3)  A  kötelezettségvállalás  pénzügyi  ellenjegyzését  a  köte-
lezettségvállalás  dokumentumán,  a  pénzügyi  ellenjegyzés 
dátumának és a  pénzügyi ellenjegyzés tényére  történő uta-
lás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell 
igazolni. 
(4)  Amennyiben  az  egyházi  gazdálkodó  szervezethez 
gazdálkodási  biztos  került  kiküldésre, a  kötelezettségválla-
láshoz és az utalványozáshoz - a kötelezettségvállaló, utal-
ványozó és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett - a biz-
tos külön ellenjegyzése is szükséges. 
 

Teljesítésigazolás 

 

18. §  (1)  A  teljesítés  igazolása  a  kötelezettségvállalásra 
jogosult vagy az általa kijelölt személy feladata. A teljesítés 
igazolására  jogosult  személyeket  -  az  adott  kötelezettség-
vállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatáro-
zott  csoportjaihoz  kapcsolódóan  -  a  kötelezettségvállaló 
írásban jelöli ki.  
(2) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényé-
re  történő  utalás  megjelölésével,  az  arra  jogosult  személy 
aláírásával kell igazolni a számlán és szükség esetén külön 
dokumentumban. 

 

Utalványozás 

 

19. §  (1)  Utalványozni  készpénz  fizetési  mód  esetén  a 
pénztárbizonylaton, nem készpénz fizetési mód esetén írás-
beli  rendelkezéssel  a  számlán  vagy  alapbizonylaton  –  az 
utalványozás dátumának és az utalványozás tényére történő 

background image

 

utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával – 
lehet.  
 

Egyéb gazdálkodási szabályok 

20. §  (1) A pénzügyi ellenjegyző nem lehet azonos a köte-
lezettségvállalásra jogosult személlyel. 
(2) A pénzügyi ellenjegyző nem lehet azonos az utalványo-
zásra jogosult személlyel. 
 
21. §  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezeteknél  a  kötelezett-
ségvállalás,  ellenjegyzés, teljesítésigazolás és  utalványozás 
rendjét  a  számviteli  politikában  kell  meghatározni,  amely-
ben  rögzíteni  kell  az  ezekre  jogosultak  nevét  és  a  jogkör 
gyakorlásának  tudomásulvételét  igazoló  aláírását  tartalma-
zó dokumentumot. 
 

VI. fejezet 

Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése 

 

Vezetői ellenőrzés  

 

22. §  (1)  Az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  elnöksé-
ge/vezetője felelősséggel tartozik az alábbiakért: 

a) az egyházi gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogsza-
bályok  betartása,  és  az  egyházközségi  tagokkal,  alkal-
mazottakkal való betartatása,  
b) költségvetési egyensúly biztosítása, 
c) az egyházi gazdálkodó szervezet szabályozottsága,  
d) a számviteli és bizonylati rend betartása és betartatá-
sa,  valamint  a  beszámolási  kötelezettség  jogszerű  telje-
sítése, 
e) az egyházi gazdálkodó szervezet ingó és ingatlan va-
gyonának pontos nyilvántartása és gondos kezelése, 
f)  az  egyházi  gazdálkodó  szervezet  rendelkezésére  álló 
pénzeszközök  takarékos,  célszerű  és  szabályszerű  fel-
használása, 
g)  az  egyházi  gazdálkodó  szervezetet  megillető  bevéte-
lek elérését biztosító intézkedés megtétele, 
h) az egyházzal és az állammal, az önkormányzatokkal 
szembeni kötelezettségek időbeni teljesítése. 

(2) 

Az 

egyházi  gazdálkodó  szervezet  elnökségé-

nek/vezetőinek ellenőrzési feladata kiterjed: 

a)  az  egyházi  gazdálkodásra  vonatkozó  jogszabályok 
betartásának, betartatásának ellenőrzésére,  
b)  a  pénzkezelés  szabályszerűségének  vizsgálatára, 
amely  elsősorban  az  aláírási  jog  gyakorlásával  (kötele-
zettségvállalás, utalványozás) és a pénzkészlet rendsze-
res ellenőrzésével (rovancs) valósul meg,  
c)  a  rendelkezésre  álló  pénzeszközök  takarékos  és  cél-
szerű  felhasználására,  amely  elsősorban  az  aláírási  jog 
gyakorlásával valósul meg, 
d) a vagyon nyilvántartásának, kezelésének, leltározásá-
nak ellenőrzésére, 
e) a bevételek beérkezésének ellenőrzésére, 
f) az egyházzal és  az állammal, önkormányzattal szem-
beni kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. 
 

Fenntartói ellenőrzés 

23. §  Az  intézményt  fenntartó  egyházi  önkormányzat, 
fenntartói  ellenőrzési  jogosultságai  körében  –  utalva  az 
egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 8 § (3) 
bekezdésére - ellenőrzi az általa fenntartott intézmény gaz-
dálkodásának  jogszerűségét,  eredményességét,  a  rendelke-

zésére  álló  eszközök  (személyi,  tárgyi)  takarékos,  célszerű 
felhasználást. Ennek során vizsgálja az intézmény: 

a)  költségvetésének  és  beszámolójának  szabályszerűsé-
gét, 
b) a költségvetésben megjelenő adatok valódiságát, 
c)  az  igényelt  állami  támogatások  felhasználásának  és 
elszámolásának jogszerűségét,  
d) a tervezett ellátotti létszám megfelelőségét, 
e)  az  ellátott  tevékenység  és  a  munkakörök  megfelelő-
ségét, 
f)  az  ellátotti  létszám  és  az  alkalmazottak  létszámának 
megfelelőségét, 
g) személyi juttatások és egyéb személyi jellegű kifize-
tések  jogszerűségét,  összegszerűségét  (besorolások,  ju-
bileumi jutalmak stb.) 
h) térítési díjak megállapításának jogszerűségét,  
i) bevételek beszedését, annak felhasználását,  
j) likviditását, 
k)  az  intézmény  által  kötött  szerződéseket,  megállapo-
dásokat, 
l) fenntartó által adott működési támogatások felhaszná-
lását. 

 

Belső ellenőrzés 

 

24. §  (1) Az egyház gazdálkodó szervezet belső ellenőre a 
munkáját  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Egységes 
Belső  Ellenőrzési  Szabályzatában  megfogalmazott  alapel-
vek és eljárások betartásával végzi, az ellenőrzéseket a sza-
bályzatban megadottak szerint dokumentálja.  
(2) A szabályzata tartalmazza (5. sz. melléklet): 

a)  a  belső  ellenőrzés  hatáskörét,  feladatait  és  céljait 
meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt,  
b) a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexet, 
c) az egyházban ellátott belső ellenőrzési tevékenységre 
vonatkozó  belső  szabályokat,  folyamatokat  és  eljárás-
rendeket, így különösen is: 

ca) bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre 
vonatkozó eljárási szabályokat, 
cb)  a  belső  ellenőrzési  terv  összeállításához  szüksé-
ges információkat, 
cc)  a  belső  ellenőrzési  terv  végrehajtásához  szüksé-
ges eljárásrendet, 
cd)  az  ellenőrzési  dokumentumok  formai  követel-
ményeit, az alkalmazott iratmintákat, 
ce)  az  ellenőrzési  megállapítások  hasznosításának 
nyomon követését, 
cf)  az  ellenőrzés  során  büntető-,  szabálysértési,  kár-
térítési,  illetve  fegyelmi  eljárás  megindítására  okot 
adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárá-
sa esetén alkalmazandó eljárást. 

 

VII. fejezet 

Zárórendelkezések 

 

25. §  E szabályrendelet mintamellékletei, amelyek egyhá-
zi  gazdálkodó  szervezetre  való  egyediesítése  az  egyházi 
gazdálkodó szervezet feladata: 

a) 1. sz. melléklet számviteli politika 

aa) 1.1. sz. melléklet eszközök és források értékelési 
szabályzata 
ab) 1.2. sz. melléklet  eszközök és források leltárké-
szítési és leltározási szabályzata 
ac) 1.3. sz. melléklet pénzkezelési szabályzat 

background image

 

ad) 1.4. sz. melléklet számlarend 
- országos egyház és intézmények,  
-  kizárólag  hitéleti  tevékenységet  folytató  egyházi 
gazdálkodó szervezetek 
ae) 1.5. melléklet költségvetési és beszámolási határ-
idők 
af) 1.6. melléklet költségvetési és beszámolási rend-
szer táblázata 

b) 2. sz. melléklet költségvetés és beszámoló 

ba) 2.1. sz. melléklet egyházközségi költségvetés 
bb) 2.2. sz. melléklet egyházközségi beszámoló 
bc) 2.3. sz. melléklet egyházmegyei költségvetés 
bd) 2.4. sz. melléklet egyházmegyei beszámoló 
be) 2.5. sz. melléklet országos egyházi költségvetés 
bf) 2.6. sz. melléklet országos egyházi beszámoló 
bg) 2.7. sz. melléklet intézményi költségvetés 
bh) 2.8. sz. melléklet intézményi beszámoló 

c) 3. sz. melléklet értékcsökkenési tábla 
da) 4.1. sz. melléklet gépjármű üzemeltetési szabályzat 

db) 4.2. sz melléklet munkaruha szabályzat 
dc)  4.3.  sz.  melléklet  munkába  járással  kapcsolatos 
szabályzat 
dd) 4.4. sz. melléklet kiküldetési szabályzat 

e) belső ellenőri szabályzat 
f) iratmintatár 
- naplófőkönyv minta 
- leltárfelvételi ív 
- leltározási jegyzőkönyv 
- pénzkezeléssel összefüggő minták 
 

 
26. §  (1) E szabályrendelet 2017. április 1. napján lép ha-
tályba,  ezzel  egyidejűleg  az  egyházi  önkormányzatok  és 
intézmények  költségvetésének  és  beszámolójának  elkészí-
tési szabályairól szóló 5/2014. (XII. 11.) országos szabály-
rendelet hatályát veszti. 
(2) A szabályzatokat e szabályrendelet hatályba lépését kö-
vető  90  napon  belül  kell  elkészíteni,  illetve  a  meglévőket 
módosítani.  
 
Budapest, 2017. március 23.