1
1/2017. (III. 23.) országos szabályrendelet
az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodásának
szabályairól
1
A Magyarországi Evangélikus Egyház országos presbitéri-
uma az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi VI. törvény
4. § (1) bekezdése alapján – utalva az egyház háztartásáról
szóló 2016. évi VI. törvény (a továbbiakban: törvény) vo-
natkozó rendelkezéseire - az egyházi gazdálkodó szerveze-
tek beszámolási kötelezettségét, annak nyilvántartási,
könyvvezetési rendszerét a következők szerint határozza
meg:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § E szabályrendelet alkalmazásában:
1. Tárgyi eszközök: A tárgyi eszközök között azokat az
anyagi eszközöket kell érteni, amelyeket rendeltetésszerűen
használatba vettek, üzembe helyeztek (földterület, telek,
telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki
berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb
berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jo-
gok), amelyek tartósan, egy éven túl - közvetlenül vagy
közvetett módon - szolgálják az egyházi gazdálkodó szer-
vezet tevékenységét.
2. Kis értékű eszközök: A 100 ezer forint egyedi beszerzési,
előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termé-
kek és tárgyi eszközök bekerülési értéke – az egyházi gaz-
dálkodó szervezet döntésétől függően - a használatbavétel-
kor értékcsökkenési leírásként (költségként) egy összegben
elszámolható.
3. Követelések: Követelések azok a különféle szállítási, vál-
lalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen
eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek az
egyházi gazdálkodó szervezet által már teljesített, a másik
fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgálta-
tás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tu-
lajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, köl-
csönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak, ideértve a
bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.
4. Kötelezettségek: Kötelezettségek azok a szállítási, vál-
lalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő,
pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szál-
lító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó
által már teljesített, az egyházi gazdálkodó szervezet által
elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyúj-
táshoz, valamint az állami, önkormányzati, egyházi vagyon
részét képező eszközök - törvényi jogszabályi rendelkezés,
illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez
kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hosszú és rövid
lejáratúak.
a) Hosszú lejáratú kötelezettség - a hitelezővel kötött
szerződés szerint - az egy gazdasági évnél hosszabb le-
járatra kapott kölcsön és hitel, a mérleg fordulónapját
követő egy gazdasági éven belül esedékes törlesztések
levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötele-
zettség.
b) Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutat-
ni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruhá-
1
Elfogadta a 28/2017. (III. 23.) országos presbitériumi határozat. Hatályos:
2017. április 1. napjától
zásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az el-
adó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötele-
zettséget, valamint az állami vagy önkormányzati va-
gyon részét képező eszközök - törvényi jogszabályi ren-
delkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - keze-
lésbevételéhez kapcsolódó kötelezettséget.
c) Rövid lejáratú kötelezettség az egy gazdasági évet
meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve
a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg forduló-
napját követő egy gazdasági éven belül esedékes tör-
lesztéseket is (ez utóbbiak összegét a szöveges kiegészí-
tésben részletezni kell), valamint az egy éven belül ese-
dékes egyéb kötelezettségek.
5. Időbeli elhatárolások alkalmazása: az egyszerűsített éves
beszámolót készítő egyházi gazdálkodó szervezetnél az
időbeli elhatárolás alkalmazása nem kötelező azzal, hogy a
kettős könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó szervezetek
továbbutalási céllal kapott támogatása esetén az adott nap-
tári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még
tovább nem utalt összeget az év végén időbelileg el kell ha-
tárolni.
6. Vállalkozási tevékenységet folytató egyházi gazdálkodó
szervezet könyvviteli rendszerében a vállalkozási tevékeny-
séget az alaptevékenységtől elkülönítetten kell kimutatni.
Az alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási ered-
ményről külön kimutatást kell vezetni.
7. Gazdasági végzettség: gazdasági végzettségnek minősül,
az állami felsőfokú képzésben szerzett ilyen képesítést adó
diploma, az Országos Szakképzési Jegyzékben ilyen tarta-
lommal megjelölt képzettség, amely megszerzéséről – ál-
lami engedély alapján - oklevelet bocsát ki. Gazdasági vég-
zettségű munkatársnak minősíthető az a személy is, aki leg-
alább három éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
arról a szakterületről, amelyen alkalmazni kívánja az egy-
házi gazdálkodó szervezet. A feltételek elfogadásáról az
egyházi gazdálkodó szervezet döntésre jogosultja határoz.
II. fejezet
Beszámolókészítés szabályai
2. § (1) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet
alaptevékenységéből származó bevétele két egymást követő
évben, évenként nem haladja meg a 25 millió forintot akkor
az egyházi gazdálkodó szervezet könyvviteli nyilvántartása-
it egyszeres könyvviteli nyilvántartás alapján vezeti. (1. 6.
sz. melléklet)
(2) Az egyházi gazdálkodó szervezet a hozzá beérkezett,
vagy az egyházi szervezet által kiállított számviteli bizony-
lat alapján, a pénzügyi tranzakciók megvalósulását követő-
en - pénzforgalmi szemlélet - nyilvántartásba vett, a bizony-
lat beazonosíthatóságát tartalmazó adatok alapján folyama-
tosan köteles a nyilvántartását vezetni. Az így vezetett nyil-
vántartások egyenlege mutatja meg a gazdálkodás pozitív
vagy negatív eredményét.
(3) A nyilvántartások vezetésének alapbizonylata a pénztár
bevételi és kiadási bizonylat, illetve a banki kivonat, ame-
lyekhez a gazdasági eseményt alátámasztó számviteli bi-
zonylatot (számla stb.) csatolni kell.
(4) A nyilvántartásban jelölni kell, a pénzügyi teljesítés jel-
legét, „p” (pénztár), illetve „b” (bank) megjelöléssel. Több
pénztár vagy bank esetén, az egyes pénztárakat és bankokat
elkülönített jelöléssel kell a nyilvántartásba szerepeltetni.
(5) A pénztári kiadási és bevételi bizonylatok szigorú
számadású bizonylatoknak minősülnek, amelyről az egyhá-
2
zi gazdálkodó szervezetnek nyilvántartást kell vezetni. (1/3.
sz. melléklet pénzkezelési szabályzat)
(6) A zárszámadás szerkezete megegyezik a költségvetés
szerkezetével. (2. sz. melléklet)
(7) A vagyonmérlegben mutatja be az egyházi gazdálkodó
szervezet azt a vagyont, amellyel gazdálkodik. (2. sz. mel-
léklet)
(8) A vagyonmérlegben elkülönítetten kell bemutatni a
pénzeszközök, ingatlanok, felszerelések, járművek, készle-
tek, és a követelés, kötelezettség állományát (hitel- és köl-
csönállomány, visszatérítendő támogatás).
(9) A vagyonmérlegben bemutatásra kerülő eszközökről,
hitelekről és kölcsönökről analitikus nyilvántartást kell ve-
zetni. A nyilvántartásban az eszközök értékét az értékcsök-
kenés értékével csökkentetten kell bemutatni. (3. sz. mel-
léklet)
(10) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a föld-
terület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék táro-
lására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a
képzőművészeti alkotás, a műemlék, a régészeti lelet beke-
rülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett
beruházásnál.
(11) A zárszámadásban szerepeltetendő tárgyi eszköz, a
követelés, kötelezettség állományát – ingatlan vagyont 4
évente, ingó vagyont évente - év végén leltározással kell
megállapítani. A pénzeszközök zárszámadásban szerepelte-
tendő állományát december 31. napra készített leltárral kell
alátámasztani. (1/2. sz. melléklet leltározási szabályzat)
(12) A nyilvántartások vezetésének és fogalmainak részle-
tes szabályait az egyházi gazdálkodó szervezet egyedi
számviteli politikájában kell meghatározni. (1. sz. melléklet
számviteli politika)
3. § (1) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet-
nek alaptevékenységéből származó bevételének összege két
egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem
haladja meg, (25-50 millió forint között van), akkor az egy-
házi gazdálkodó szervezetnek a mindenkori hatályos állami
számviteli törvény a továbbiakban: számviteli törvény)
2
,
illetve a vonatkozó kormányrendelet
3
(a továbbiakban:
kormányrendelet) alapján egyszeres könyvvitellel alátá-
masztott egyszerűsített beszámolót kell készítenie. (1. 6. sz.
melléklet)
(2) Az egyszerűsített beszámoló elkülöníti az eszközöket és
a forrásokat, és tartalmazza az eredménylevezetést. (2. sz.
melléklet)
(3) A költségvetés megvalósításáról az egyszeres könyvvi-
teli nyilvántartás adatai szerint kell számot adni.
Az egyszeres (pénzforgalmi szemléletű) könyvvitel főbb sza-
bályai
4. §
(1) A könyvvezetés az egyházi gazdálkodó szervezet
esetében az egyszeres könyvvitel rendszerében is az a tevé-
kenység, amelynek keretében az egyházi gazdálkodó szer-
vezet a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénz-
ügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről a
2
A szabályrendelet elfogadásakor hatályos törvény: a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
3
A
szabályrendelet
elfogadásakor
hatályos
kormányrendelet:
az
egyházi
jogi
személyek
beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének
sajátosságairól szóló 296/2013.(VII. 29.) Korm. rendelet
számviteli törvényben rögzített szabályok szerint folyama-
tosan nyilvántartást vezet és azt a gazdasági év végével le-
zárja.
(2) Az egyszeres könyvvitel vezetése a törvény 28. § (2)
bekezdés hatálya alá tartozó egyházi gazdálkodó szerveze-
tek számára lehetséges.
(3) Az egyszeres könyvvitel esetében az alapnyilvántartás
vezetésén kívül részletező nyilvántartások vezetése is szük-
séges. Az eredménylevezetésben az eredménykimutatáshoz
hasonlóan a pénzmozgással nem járó események hatásait is
be kell mutatni. (2. sz. melléklet)
5. §
(1) Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénz-
forgalmi szemléletű könyvviteli elszámolás érvényesül,
amelyben a gazdasági események általánosan a pénzmoz-
gás megvalósulásának tényleges időpontja szerint, időrend-
ben kerülnek rögzítésre a számviteli nyilvántartásban, ellen-
tétben a kettős könyvvitel rendszerével, amelyben általáno-
san az elismert teljesítés időpontja (teljesítmény szemlélet)
a meghatározó.
(2) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó
szervezet az árbevételt, az egyéb bevételeket, a költségeket,
a ráfordításokat (az értékcsökkenési leírás és az értékvesz-
tés kivételével) és az egyéb kiadásokat a pénz tényleges be-
érkezése és kifizetése időpontjában, illetve a nem pénzben
történt kiegyenlítés időpontjában köteles a könyvekben el-
számolni.
(3) Az egyszeres könyvvitel rendszerében a pénzmozgással
nem járó követelések és kötelezettségek (mint például a ki-
egyenlítetlen számlák) rögzítése az alapnyilvántartásban
nem lehetséges, mivel abban csak olyan követelések és kö-
telezettségek kerülhetnek, amelyek valamilyen pénzfizetés-
hez kapcsolódnak, úgy mint például a készpénzben adott
kölcsön, az elszámolásra kiadott előlegek alapján keletkező
követelések, vagy a hitelfelvétel, a munkabérből levont
adók és járulékok alapján keletkező kötelezettségek. Az
egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó szerve-
zetnek az alapnyilvántartáson kívül további részletező nyil-
vántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan
kell vezetnie.
(4) Jogelőd nélkül alapított egyházi gazdálkodó szervezet
esetében, amennyiben a gazdasági évet megelőző két üzleti
év egyikének vagy mindkettőnek a bevételi adatai hiányoz-
nak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgy-
évi várható éves bevételt (és az első gazdasági év) éves
szintre átszámítva kell figyelembe venni.
Az egyszeres könyvvitel nyilvántartási rendszere
6. §
(1) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdál-
kodó a kezelésében, a használatában, a tulajdonában lévő
pénzeszközökről és azok forrásairól, a pénzforgalmi gazda-
sági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve
kapcsolódó, azonban tényleges pénzmozgást nem eredmé-
nyező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben ki-
egyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli
nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni,
amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett vál-
tozásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, átte-
kinthetően mutatja. (6. iratmintatár melléklet)
(2) A számviteli törvény hatálya alá tartozó egyszeres
könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó szervezet az alap-
nyilvántartáson kívül az eszközökről, a forrásokról részlete-
3
ző nyilvántartásokat is köteles a valóságnak megfelelően és
folyamatosan vezetni.
(3) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az
azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilván-
tartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, az előírt
követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével le-
het eleget tenni.
(4) Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell
lennie, amely a teljes pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz
kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és ered-
ményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító
formában mutatja ki.
(5) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó
szervezet esetében a könyvvezetés folyamatosságáért és he-
lyességéért az egyházi gazdálkodó szervezet képviseletére
jogosult személyek a felelősek.
(6) Az egyszeres könyvviteli nyilvántartás vezetésére vo-
natkozó általános szabályokat a számviteli törvény tartal-
mazza, annak előírásait a kormányrendeletben foglalt elté-
résekkel kell alkalmazni.
A kettős könyvvitel nyilvántartási rendszere
7. §
(1) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet-
nek alaptevékenységéből származó bevételének összege,
két egymást követő évben évenként az 50 millió forintot
meghaladja, akkor az egyházi gazdálkodó szervezetnek a
számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel szabályai sze-
rint kell könyvviteli nyilvántartását vezetni, figyelemmel a
kormányrendeletben meghatározottakra is. (1. 6. sz. mellék-
let)
(2) A költségvetésben foglalt adatok teljesítését a kettős
könyvvitel számadati alapján kell meghatározni, amely tar-
talmazza a követelés, kötelezettség állományát is (ered-
ményszemlélet).
(3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatását
a kormányrendelet vonatkozó szabályai szerint kell elkészí-
teni. (2. sz. melléklet)
8. §
(1) Az egyházi gazdálkodó szervezet szöveges kiér-
tékelésében ki kell térni mindazon fontos gazdasági esemé-
nyekre, amelyek az egyházi gazdálkodó szervezet gazdál-
kodását lényegesen befolyásolták.
(2) A szöveges kiértékelésben be kell mutatni és indokolni
kell azokat a tényezőket, gazdasági eseményeket, amelyek
miatt a költségvetés számadatait módosítani kellett.
9. §
(1) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezet az
alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet is vé-
gez, ezt a könyvviteli rendszerében elkülönítetten kell nyil-
vántartani. (2. sz. melléklet)
(2) A vállalkozási tevékenységet is végző egyházi gazdál-
kodó szervezet minden tevékenységéről csak a kettős
könyvvitel szabályai szerint adhat számot, tekintet nélkül az
árbevétel nagyságára.
III. Fejezet
Beszámolókészítési hatáskörök és határidők szabályai
Egyházközségek
10. § (1) Az egyházközség költségvetésének előkészítése
az egyházközség elnökségének feladata. A költségvetést az
egyházközség presbitériumához kell beterjeszteni.
(2) A költségvetést az egyházközség presbitériumának a
tárgyév elején, március 31. napjáig kell elfogadnia és jóvá-
hagyásra az egyházmegye presbitériumához felterjesztenie.
(3) Az egyházközség tárgyévi beszámolóját legkésőbb a
tárgyévet követő év március 31. napjáig kell elfogadnia és
jóváhagyásra az egyházmegye presbitériumához felterjesz-
tenie.
(4) Az egyházközség költségvetését és beszámolóját jóvá-
hagyás céljából az egyházmegyei presbitériumnak a be-
nyújtás határidejét követő április 30. napjáig kell megtár-
gyalnia. (1. 5. sz. melléklet)
(5) Az egyházközség költségvetésének és beszámolójának
szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(6) Az egyházközségek költségvetését és beszámolóját a
jóváhagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján
az egyházmegye elnöksége, valamint az egyházmegyei
számvevőszék elnöke ellenjegyzi.
Egyházmegyék
11. § (1) Az egyházmegye költségvetésének előkészítése
az egyházmegyei gazdasági felelős feladata, együttműköd-
ve az egyházmegye elnökségével. A költségvetést az egy-
házmegyei gazdasági bizottság véleményével együtt kell az
egyházmegyei presbitériumhoz beterjeszteni.
(2) Az egyházmegyei presbitériumnak az egyházmegye
tárgyévi költségvetését tárgyév április 10. napjáig kell elfo-
gadnia és jóváhagyásra felterjesztenie.
(3) Az egyházmegye tárgyévi beszámolóját, a tárgyévet kö-
vető év április 10. napjáig kell elfogadnia és jóváhagyásra
felterjesztenie.
(4) Az egyházmegye költségvetését és beszámolóját jóvá-
hagyás céljából az országos elnökségnek a benyújtás határ-
idejét követő május 31. napjáig kell megtárgyalnia. (1. 5.
sz. melléklet)
(5) Az egyházmegye költségvetésének és beszámolójának
szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(6) Az egyházmegyék költségvetését és beszámolóját a jó-
váhagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján
az országos egyház képviseletére jogosult személy ellen-
jegyzi.
Országos egyház
12. § (1) Az országos egyház költségvetésének előkészíté-
se az országos iroda feladata. A költségvetési javaslatot a
gazdasági bizottság véleményével együtt kell az országos
presbitériumhoz beterjeszteni.
(2) Az országos egyház költségvetését a mindenkori költ-
ségvetési törvényében írt határidőben kell elfogadásra a
zsinat elé terjeszteni.
(3) Az országos egyház tárgyévi beszámolóját, úgy kell a
zsinat elé terjeszteni, hogy azt a zsinat a tárgyévet követő
év május 31. napjáig el tudja fogadni. (1. 5. sz. melléklet)
(4) Az országos egyház költségvetésének és beszámolójá-
nak szerkezetét a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Az országos egyház költségvetését és beszámolóját a
jóváhagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján
az országos egyház képviseletére jogosult személy ellen-
jegyzi.
Intézmények
4
13. § (1) Az egyházi intézmények költségvetésének előké-
szítése az intézmény gazdasági vezetőjének a feladata
együttműködve az intézmény vezetőjével.
(2) Az egyházi intézmény költségvetésének és beszámoló-
jának jóváhagyását az arra jogosult testületnek a benyújtás
határidejét követő május 31. napjáig kell megtennie.
(3) A költségvetés és beszámoló elkészítésének, jóváhagyá-
sának időpontjait az országos iroda igazgatója határozza
meg. (1. 5. sz. melléklet)
(4) Az egyházi intézmény költségvetésének és beszámoló-
jának szerkezetét - intézménytípushoz igazodva - a 2. sz.
melléklet tartalmazza.
(5) Az intézmények költségvetését és beszámolóját a jóvá-
hagyást követően, a jóváhagyásról szóló döntés alapján az
igazgatótanács elnöke, a fenntartó egyházközség elnöksége,
országos fenntartású intézmény esetén az országos egyház
képviseletére jogosult személy ellenjegyzi.
IV. fejezet
Gazdálkodási szabályzatok
14. § (1) A törvényben előírt számviteli politika, amely-
nek keretében kell elkészíteni:
a) számvitel rendjének általános szabályzatát (1. sz.
melléklet),
b) eszközök és források értékelési szabályzatát (1/1. sz.
melléklet),
c) eszközök és források leltárkészítési és leltározási sza-
bályzatát (1/2 sz. melléklet),
d) pénzkezelési szabályzatot (1/3. sz. melléklet),
e) számlarendet (1/4. sz melléklet).
(2) Az egyházi gazdálkodó szervezet szolgáltatás végzése
vagy termékértékestés esetén (pl. saját főzőkonyhán készí-
tett étel, ingatlan bérbeadása, kiadványok előállítása stb.) a
szolgáltatás önköltségének, a termék előállítási értékének,
illetve az értékesítési ár kialakításának levezetése, annak
számítási sémája szükséges.
(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi gazdálkodó
szervezetek esetében a számviteli politika mellékletét képe-
ző számlarend elkészítése nem kötelező.
15. § Az egyházi gazdálkodó szervezetek gazdálkodását
meghatározó szabályzatokat a tevékenységi körük határoz-
za meg. Ennek megfelelően rendelkezniük kell:
a) gépjármű üzemeltetési szabályzattal (4/1. melléklet),
b) munkaruha juttatási szabályzattal (4/2. melléklet),
c) a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
szabályozásával (4/3. melléklet),
d) kiküldetési szabályzattal (4/4. melléklet),
e) egyéb egyedi tevékenység szabályozásával.
V. fejezet
Gazdálkodási szabályok
Kötelezettségvállalás
16. § (1) A kötelezettségvállaló felelőssége, hogy az adott
kötelezettségvállalás az egyházi jogszabályoknak megfele-
lően jött létre, és az egyházra nézve összességében a leg-
kedvezőbb megoldást eredményezi. A költségvetési év ki-
adási előirányzatai terhére - azok mértékéig - kerülhet sor
kötelezettségvállalásra. Amennyiben a vállalt kötelezettség
a tárgyévet követő éve(ke)t terheli, akkor gondoskodni kell
arról, hogy az érintett év(ek)re vonatkozó költségve-
tés(ek)be az betervezésre kerüljön.
(2) Kötelezettség vállalására jogosultak:
a) egyházközségeknél: az elnökség mindkét tagja együt-
tesen,
b) egyházmegyéknél: az elnökség mindkét tagja együt-
tesen,
c) országos egyháznál: az egyház mindenkori éves költ-
ségvetési törvényében meghatározottak,
d) intézményeknél: az intézményvezető.
(3) Kötelezettséget vállalni pénzügyi ellenjegyzéssel a
pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően lehet.
(4) A 100.000.- Ft értékhatárt el nem érő kötelezettségválla-
lásoknál - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik
- egyszerűsített kötelezettségvállalási eljárás is alkalmazha-
tó, amelyben a kifizetés írásbeli kötelezettségvállalás nél-
kül, a teljesítési igazolást követően, utalványozással és an-
nak ellenjegyzésével teljesíthető.
Pénzügyi ellenjegyzés
17. § (1) A pénzügyi ellenjegyzésre a következő szemé-
lyek jogosultak:
a) egyházközségeknél: az egyházközség gazdasági
ügyeiért felelős személy,
b) egyházmegyéknél: az egyházmegye gazdasági ügyei-
ért felelős személy,
c) országos egyháznál: az országos iroda gazdasági
ügyeiért felelős vezető,
d) intézményeknél: a gazdasági feladatok ellátásáért fe-
lelős személy.
(2) Az egyházközség és egyházmegye esetén a pénzügyi
ellenjegyzés nem szükséges.
(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzését a köte-
lezettségvállalás dokumentumán, a pénzügyi ellenjegyzés
dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő uta-
lás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell
igazolni.
(4) Amennyiben az egyházi gazdálkodó szervezethez
gazdálkodási biztos került kiküldésre, a kötelezettségválla-
láshoz és az utalványozáshoz - a kötelezettségvállaló, utal-
ványozó és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett - a biz-
tos külön ellenjegyzése is szükséges.
Teljesítésigazolás
18. § (1) A teljesítés igazolása a kötelezettségvállalásra
jogosult vagy az általa kijelölt személy feladata. A teljesítés
igazolására jogosult személyeket - az adott kötelezettség-
vállaláshoz vagy a kötelezettségvállalások előre meghatáro-
zott csoportjaihoz kapcsolódóan - a kötelezettségvállaló
írásban jelöli ki.
(2) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényé-
re történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy
aláírásával kell igazolni a számlán és szükség esetén külön
dokumentumban.
Utalványozás
19. § (1) Utalványozni készpénz fizetési mód esetén a
pénztárbizonylaton, nem készpénz fizetési mód esetén írás-
beli rendelkezéssel a számlán vagy alapbizonylaton – az
utalványozás dátumának és az utalványozás tényére történő
5
utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával –
lehet.
Egyéb gazdálkodási szabályok
20. § (1) A pénzügyi ellenjegyző nem lehet azonos a köte-
lezettségvállalásra jogosult személlyel.
(2) A pénzügyi ellenjegyző nem lehet azonos az utalványo-
zásra jogosult személlyel.
21. § Az egyházi gazdálkodó szervezeteknél a kötelezett-
ségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás és utalványozás
rendjét a számviteli politikában kell meghatározni, amely-
ben rögzíteni kell az ezekre jogosultak nevét és a jogkör
gyakorlásának tudomásulvételét igazoló aláírását tartalma-
zó dokumentumot.
VI. fejezet
Az egyházi gazdálkodás ellenőrzése
Vezetői ellenőrzés
22. § (1) Az egyházi gazdálkodó szervezet elnöksé-
ge/vezetője felelősséggel tartozik az alábbiakért:
a) az egyházi gazdálkodó szervezetre vonatkozó jogsza-
bályok betartása, és az egyházközségi tagokkal, alkal-
mazottakkal való betartatása,
b) költségvetési egyensúly biztosítása,
c) az egyházi gazdálkodó szervezet szabályozottsága,
d) a számviteli és bizonylati rend betartása és betartatá-
sa, valamint a beszámolási kötelezettség jogszerű telje-
sítése,
e) az egyházi gazdálkodó szervezet ingó és ingatlan va-
gyonának pontos nyilvántartása és gondos kezelése,
f) az egyházi gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló
pénzeszközök takarékos, célszerű és szabályszerű fel-
használása,
g) az egyházi gazdálkodó szervezetet megillető bevéte-
lek elérését biztosító intézkedés megtétele,
h) az egyházzal és az állammal, az önkormányzatokkal
szembeni kötelezettségek időbeni teljesítése.
(2)
Az
egyházi gazdálkodó szervezet elnökségé-
nek/vezetőinek ellenőrzési feladata kiterjed:
a) az egyházi gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok
betartásának, betartatásának ellenőrzésére,
b) a pénzkezelés szabályszerűségének vizsgálatára,
amely elsősorban az aláírási jog gyakorlásával (kötele-
zettségvállalás, utalványozás) és a pénzkészlet rendsze-
res ellenőrzésével (rovancs) valósul meg,
c) a rendelkezésre álló pénzeszközök takarékos és cél-
szerű felhasználására, amely elsősorban az aláírási jog
gyakorlásával valósul meg,
d) a vagyon nyilvántartásának, kezelésének, leltározásá-
nak ellenőrzésére,
e) a bevételek beérkezésének ellenőrzésére,
f) az egyházzal és az állammal, önkormányzattal szem-
beni kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére.
Fenntartói ellenőrzés
23. § Az intézményt fenntartó egyházi önkormányzat,
fenntartói ellenőrzési jogosultságai körében – utalva az
egyház intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény 8 § (3)
bekezdésére - ellenőrzi az általa fenntartott intézmény gaz-
dálkodásának jogszerűségét, eredményességét, a rendelke-
zésére álló eszközök (személyi, tárgyi) takarékos, célszerű
felhasználást. Ennek során vizsgálja az intézmény:
a) költségvetésének és beszámolójának szabályszerűsé-
gét,
b) a költségvetésben megjelenő adatok valódiságát,
c) az igényelt állami támogatások felhasználásának és
elszámolásának jogszerűségét,
d) a tervezett ellátotti létszám megfelelőségét,
e) az ellátott tevékenység és a munkakörök megfelelő-
ségét,
f) az ellátotti létszám és az alkalmazottak létszámának
megfelelőségét,
g) személyi juttatások és egyéb személyi jellegű kifize-
tések jogszerűségét, összegszerűségét (besorolások, ju-
bileumi jutalmak stb.)
h) térítési díjak megállapításának jogszerűségét,
i) bevételek beszedését, annak felhasználását,
j) likviditását,
k) az intézmény által kötött szerződéseket, megállapo-
dásokat,
l) fenntartó által adott működési támogatások felhaszná-
lását.
Belső ellenőrzés
24. § (1) Az egyház gazdálkodó szervezet belső ellenőre a
munkáját a Magyarországi Evangélikus Egyház Egységes
Belső Ellenőrzési Szabályzatában megfogalmazott alapel-
vek és eljárások betartásával végzi, az ellenőrzéseket a sza-
bályzatban megadottak szerint dokumentálja.
(2) A szabályzata tartalmazza (5. sz. melléklet):
a) a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait
meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt,
b) a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódexet,
c) az egyházban ellátott belső ellenőrzési tevékenységre
vonatkozó belső szabályokat, folyamatokat és eljárás-
rendeket, így különösen is:
ca) bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre
vonatkozó eljárási szabályokat,
cb) a belső ellenőrzési terv összeállításához szüksé-
ges információkat,
cc) a belső ellenőrzési terv végrehajtásához szüksé-
ges eljárásrendet,
cd) az ellenőrzési dokumentumok formai követel-
ményeit, az alkalmazott iratmintákat,
ce) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának
nyomon követését,
cf) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kár-
térítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot
adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárá-
sa esetén alkalmazandó eljárást.
VII. fejezet
Zárórendelkezések
25. § E szabályrendelet mintamellékletei, amelyek egyhá-
zi gazdálkodó szervezetre való egyediesítése az egyházi
gazdálkodó szervezet feladata:
a) 1. sz. melléklet számviteli politika
aa) 1.1. sz. melléklet eszközök és források értékelési
szabályzata
ab) 1.2. sz. melléklet eszközök és források leltárké-
szítési és leltározási szabályzata
ac) 1.3. sz. melléklet pénzkezelési szabályzat
6
ad) 1.4. sz. melléklet számlarend
- országos egyház és intézmények,
- kizárólag hitéleti tevékenységet folytató egyházi
gazdálkodó szervezetek
ae) 1.5. melléklet költségvetési és beszámolási határ-
idők
af) 1.6. melléklet költségvetési és beszámolási rend-
szer táblázata
b) 2. sz. melléklet költségvetés és beszámoló
ba) 2.1. sz. melléklet egyházközségi költségvetés
bb) 2.2. sz. melléklet egyházközségi beszámoló
bc) 2.3. sz. melléklet egyházmegyei költségvetés
bd) 2.4. sz. melléklet egyházmegyei beszámoló
be) 2.5. sz. melléklet országos egyházi költségvetés
bf) 2.6. sz. melléklet országos egyházi beszámoló
bg) 2.7. sz. melléklet intézményi költségvetés
bh) 2.8. sz. melléklet intézményi beszámoló
c) 3. sz. melléklet értékcsökkenési tábla
da) 4.1. sz. melléklet gépjármű üzemeltetési szabályzat
db) 4.2. sz melléklet munkaruha szabályzat
dc) 4.3. sz. melléklet munkába járással kapcsolatos
szabályzat
dd) 4.4. sz. melléklet kiküldetési szabályzat
e) belső ellenőri szabályzat
f) iratmintatár
- naplófőkönyv minta
- leltárfelvételi ív
- leltározási jegyzőkönyv
- pénzkezeléssel összefüggő minták
26. § (1) E szabályrendelet 2017. április 1. napján lép ha-
tályba, ezzel egyidejűleg az egyházi önkormányzatok és
intézmények költségvetésének és beszámolójának elkészí-
tési szabályairól szóló 5/2014. (XII. 11.) országos szabály-
rendelet hatályát veszti.
(2) A szabályzatokat e szabályrendelet hatályba lépését kö-
vető 90 napon belül kell elkészíteni, illetve a meglévőket
módosítani.
Budapest, 2017. március 23.