background image

3/2020. (IX. 24.) országos szabályrendelet 

az evangélikus kórházi lelkigondozói szolgálatról  

 
A szabályrendelet célja, hogy a Magyarországi Evangélikus 
Egyház 

(a 

továbbiakban: 

egyház) 

kórházlelkészi 

szolgálatának  tartalmi,  jogi,  munkaügyi  és  pénzügyi 
kereteit  rögzítse,  a  szolgálat  végzésének  folyamatosságát 
biztosítsa. 
 
1. §  (1)  Az  evangélikus  egyház  szolgálatához  szorosan 
hozzátartozik  a  betegek  lelkigondozása.  Ennek  elsődleges 
színtere az egyházközség, végzői az egyházközség lelkészei 
és tagjai (gyülekezeti szolgálat).  
(2)  A  gyülekezeti  szolgálat  keretében  nem,  vagy  csak 
nehezen  elérhető  betegek  lelkigondozására  az  egyház 
létrehozza 

az 

evangélikus 

kórházi 

lelkigondozói 

szolgálatot. A kórházi lelkigondozói szolgálatban a püspöki 
tanács  által  felkért  és  a  területileg  illetékes  püspök  által 
kiküldött  szolgálattevők  vesznek  részt.  A  megbízás 
visszavonása is a kiküldő püspök jogköre. 
(3)  A  kórházi  lelkigondozói  szolgálat  finanszírozásának 
anyagi  fedezetét  az  állam  által  erre  a  célra  biztosított 
keretösszegből  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyháznak 
átadott  összeg,  egyéb  támogatás,  valamint  az  egyház 
költségvetéséből szükség esetén eszközölt kiegészítés adja.  
(4)  Az  egyház  az  állami  támogatás  alapján  a  kórházi 
lelkigondozói  szolgálatban  a  mindenkori  költségvetési 
törvényben  meghatározott  forrásokhoz  igazodva  létesít  és 
tart fenn státuszokat. 
(5) 

Az 

állami 

költségvetési 

támogatás 

tartós 

szüneteltetésével (a 60. napon), vagy megszüntetésével az e 
forrás  felhasználására  épülő  kórházi  lelkigondozói 
szerződések  megszűnnek.  Ezt  rögzítik  a  kórházi 
lelkigondozói szerződések is. 
  
2. §  (1)  A  kórházi  lelkigondozók  lehetnek  lelkészek  (a 
továbbiakban: 

kórházlelkészek), 

valamint 

lelkészi 

végzettség  nélküli  lelkigondozók  (a  továbbiakban: 
lelkigondozók).  Kórházi  lelkigondozói  szolgálatra  csak 
szakirányú  képesítéssel  rendelkező  szolgálattevőt  lehet 
kiküldeni.  
(2) 

Az 

(1) 

bekezdés  alkalmazásakor  szakirányú 

képesítésnek számít: 

a) lelkészi képesítés, 
b) pszichológiai, illetve mentálhigiénés képesítés, 
c) egyéb, felsőfokú egészségügyi végzettség. 

(3)  Ha  a  kórházi  lelkigondozó  kiküldésekor  az  a)  vagy  c) 
pont szerinti képesítéssel rendelkezik, vállalni köteles, hogy 
két  éven  belül  megkezdi  a  b)  pont  szerinti  képesítés 
megszerzésére  irányuló  tanulmányait,  s  a  képesítést  – 
legfeljebb  egy  év  szüneteltetéssel  –  a  rendelkezésére  álló 
legrövidebb időn belül megszerzi. 
(4) A kórházi lelkigondozói szolgálat végezhető határozott, 
illetve határozatlan időre szóló 

a) szolgálati jogviszonyban, 
b) munkaviszonyban, 
c) megbízási szerződés alapján. 

(5)  A  kórházi  lelkigondozó  szolgálatát  végezheti  teljes 
állásban, illetve részmunkaidős tevékenységként. 
(6)  A  munkáltatói  jogokat  –  a  szolgálatba  állítás  és  a 
megbízás  visszavonása  kivételével  –  az  országos  iroda 
igazgatója,  illetve  az  általa  megbízott  személy  gyakorolja. 
A  jogviszony  létesítésére  és  megszüntetésére  vonatkozó 

jogkört  az  irodaigazgató  a  szolgálatba  kiküldő  püspökkel 
egyetértésben gyakorolja. 
 
3. §  (1) A kórházi lelkigondozó feladata elsősorban: 

a) 

Munkáját 

ökumenikus 

nyitottsággal 

végzi, 

együttműködik  a  többi  egyház  hivatalos  kórházi 
lelkigondozói szolgálatának helyi képviselőjével. 
b)  A  tevékenysége  során  tudomására  jutott  minden 
adatot,  információt  és  üzleti,  lelkipásztori  és  orvosi 
titkot 

bizalmasan 

kezel, 

azokat 

illetéktelen 

személyekkel  semmilyen  formában  nem  közli.  A 
titoktartás  nem  terjed  ki  a  közérdekű  adatok 
nyilvánosságára  és  a  közérdekből  nyilvános  adatra 
vonatkozó,  törvényben  meghatározott  adatszolgáltatási 
és tájékoztatási kötelezettségre. 
c)  Tevékenységének/megbízatásának  legalább  60%  az 
intézményben  végzett  lelkigondozói  munka,  a 
fennmaradó 

részt 

adminisztrációs 

feladatainak 

teljesítésére, továbbképzésre, szakmai fejlődésre, illetve 
személyes regenerációra fordíthatja. 
d)  A  feladatellátási  helyként  kijelölt  egészségügyi 
intézménnyel 

megkötött 

együttműködési 

megállapodáshoz, az intézmény házirendjéhez, valamint 
az  ellátások  rendjéhez  igazodva  látogatja  az  intézmény 
betegeit. 
e)  Együttműködik  az  intézmény  dolgozóival  a 
gyógyítási-ápolási  munka  elősegítése  érdekében, 
figyelemmel  a  szakmai  kompetenciák  tiszteletben 
tartására. 
f)  Igény  szerint  lelkigondozást  nyújt  az  egészségügyi 
intézmény dolgozói számára. 
g)  Rendszeres  és  eseti  alkalmakat  tart  az  intézményben 
(áhítatok, bibliaórák, istentiszteletek). 
h) Kapcsolatot tart az ápoltak hozzátartozóival. 
i)  Kapcsolatot  tart  az  ápoltak  egyházközségével, 
lelkészével. 
j)  Kapcsolatot  tart  a  működési  területén  található 
egyházközségekkel. 
k)  Részt  vesz  az  intézmény  kulturális  életében, 
rendezvényein. 

(2) A kórházi lelkigondozó részletes feladatait a munkaköri 
leírása tartalmazza. 
 
4. §  (1) A kórházi lelkigondozói szolgálatban résztvevők 
utazási költségtérítésre jogosultak, ami lehet 

a) helyi bérlettérítés 
b) távolsági bérlettérítés 
c) egyházi gépjármű használat 
d) saját gépjármű használat 
e)  az  a)-d)  pontok  szerint  nem  megoldható  utazások 
esetén útiköltség-átalány 

(2)  A  teljes  állásban  szolgáló  kórházi  lelkigondozók  az 
országos  alkalmazottaknak  járó  havi  rendszeres  béren 
kívüli 

juttatással 

megegyező 

mértékű 

illetménykiegészítésre, 

valamint 

szolgálati 

telefon 

előfizetésre jogosultak. 
 
5. § 

(1) A kórházi lelkigondozói szolgálat tevékenységét 

az  országos  iroda  Gyülekezeti  és  Missziói  Osztálya 
koordinálja és felügyeli. 
(2) A kórházi lelkigondozó elvégzett szolgálatáról jelenléti 
íven számol be, melyet a tárgyhót követő hónap 5. napjáig 
juttat  el  az  országos  irodára.  A  jelenléti  ívet  a  Gyülekezeti 
és  Missziói  Osztály  vezetője  igazolja.  A  határidőre 

background image

megküldött és igazolt jelenléti ív alapján az országos iroda 
a  tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig teljesíti a  díjazás 
kifizetését. 
(3) A  2. § (4) bekezdés a-b) pont szerint  szolgálatot  végző 
kórházi  lelkigondozót  30  nap  éves  rendes  szabadság  illeti 
meg.  
(4) 

kórházi 

lelkigondozó 

munkából 

való 

távolmaradásáról  –  lehetőleg  előzetesen  –  az  országos 
irodát  haladéktalanul  értesíti.  Az  újbóli  munkába  állás 
napján,  de  legkésőbb  három  munkanapon  belül  -  igazolja 
hiányzását,  melyet  az  igazoló  lappal  együttesen  küld  meg 
az országos irodának.  
(5)  A  kórházi  lelkigondozó  a  három  napot  el  nem  érő 
szabadságigényét az országos iroda által erre rendszeresített 
űrlapon,  a  szabadság  megkezdését  megelőző  legalább  2 
nappal bejelenti. A 3 napot meghaladó szabadság esetén, az 
igénybevétel  előtt  legalább  7  nappal  igényelhet 
szabadságot.  
(6) A kórházi lelkigondozó a 3 napot meghaladó szabadság 
igénylése  előtt  minden  esetben  a  szabadság  megkezdését 
megelőző  legalább  3  napon  belül  e-mail  üzenetben  értesül 
szabadsága  elbírálásáról.  Elbírálásról  szóló  értesítés 
elmaradása a szabadság engedélyezést jelenti. 
(7)  A  munkából  való  távolmaradás  esetén  a  kórházi 
lelkigondozó köteles helyettesítéséről gondoskodni. 
 
6.§ 

(1)  A  kórházi  lelkigondozók  munkaközösséget 

alkotnak.  A  munkaközösség  rendszeres  találkozókat  tart, 
közösségerősítő, szupervíziós, illetve továbbképzési céllal.  
(2) A kórházi lelkigondozók egyéni szupervíziót, segítséget 
kérhetnek szolgatársuktól, a kiküldő püspöktől, az országos 
iroda  illetékes  munkatársától,  illetve  az  MEE  által 
biztosított szupervízortól. 
(3) Az országos iroda támogatást, segítséget nyújt a kórházi 
lelkigondozóknak  a  szolgálatukkal  kapcsolatban  felmerülő 
vitás esetekben. 
(4)  A  kórházlelkész  részese  a  lelkészi  életpályamodellnek, 
részt vesz a feladatellátási helye szerint területileg illetékes 
lelkészi  munkaközösségben.  A  kórházi  lelkigondozók 
munkacsoportjában 

való 

részvétel 

lelkészi 

életpályamodellben LMK-ülésnek számít. 
 
7. §  E szabályrendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.  
 
Budapest, 2020. szeptember 24.