6/2013. (XI.29.) országos szabályrendelet a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról szóló 2013. évi III. törvény végrehajtásáról

6/2013. (XI. 29.) országos szabályrendelet

a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alaptól szóló

2013. évi III. törvény végrehajtásáról

Magyarországi

Evangélikus

Egyház

országos

presbitériuma  az  egyházi  jogszabályokról  szóló  2005.  évi
VI.  törvény  4. §  (1)  bekezdése  alapján  –  utalva  a  Zelenka
Pál  Evangélikus  Szolidaritási  Alapról  szóló  2013.  évi  III.
törvényben  (a  továbbiakban:  törvény)  meghatározott  célok
megvalósulásához kapcsolódó rend kialakítása érdekben az
alábbi szabályrendeletet alkotja:

I. RÉSZ: A SZABÁLYRENDELET HATÁLYA

1. §

(1) A Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alap

(a továbbiakban: alap) eljárása során a 2013. évi III. tör-
vény hatálya alá tartozó

a) nyugdíj-kiegészítéssel (8. §),
b) özvegyi nyugdíj-kiegészítéssel (9. §),
c) árvaellátással (12. §),
d) gyermekáldási ellátással (13. §),
e) keresetpótló járadékkal (14. §),
f)  tartási  kötelezettség  megszűnésére  tekintettel  adott
egyszeri nyugdíj-kiegészítéssel, lakhatási támogatásával
(15. §)
g) a betegszabadságra járó illetménnyel (16. §)

kapcsolatos, az alap tagjának tagságát, jogát vagy köteles-
ségét létesítő, módosító vagy szüntető, valamint adatot,
tényt vagy jogosultságot igazoló ügyeiben e szabályrendel-
kezéseit kell alkalmazni.
(2) E szabályrendelet alkalmazásában az utalt jogszabályhe-
lyekben írt, a lelkészekre vonatkozó rendelkezéseket a gyü-
lekezeti munkatársakra is alkalmazni kell.

II. RÉSZ: AZ IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI ELJÁRÁS

I. fejezet

Az eljárások megindítása

2. §

(1) Az alap 1. §-ban meghatározott hatáskörébe

tartozó eljárás a tag kérelmére indul meg.
(2) A kérelmet írásban, kizárólag az e célra rendszeresített,
e  szabályrendelet  1.  sz.  mellékletét  képező  adattartalmú
nyomtatványon  (a  továbbiakban:  igénybejelentő  lap)  az
Alaphoz benyújtva kell igényelni. Az országos iroda értesíti
a püspöki hivatalt a kérelem beérkezéséről és a döntésről a
határozat  meghozatalával  egyidőben.  Az  igényt  visszame-
nőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást
a  jogosultsági  feltételek  fennállása  esetén  legkorábban  az
igénybejelentés  időpontját  megelőző  hatodik  hónap  első
napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapí-
tásának  kezdő  időpontjában  hatályos  jogszabályok  alapján
kell elbírálni.
(3) Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg közöl-
ni  kell  az  azonosításához  szükséges  adatokat,  valamint  -
erre  vonatkozó  felhívás  esetén  -  csatolnia  kell  a  jogviszo-
nyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat.

3. §

(1) A fenntartó tag kérelemre indult eljárásban a

rendes vagy járadékos tagot, illetve ezek törvényes képvise-

Módosította a 177/2022. (XII. 15) országos presbitériumi

határozat. Hatályos: 2022. december 15-től.

lőjét, valamint a szolgálati hely, ennek hiányában az utolsó
szolgálati  hely  szerint  területileg  illetékes  püspököt  (a  to-
vábbiakban:  püspök)  a  kérelem  beérkezésétől  számított
nyolc  napon  belül  értesíteni kell  az  eljárás  megindításáról.
Az  értesítésnek  tartalmaznia  kell:  az  ügy  tárgyát,  iktatási
számát,  az  ügyintéző  nevét  és  hivatali  elérhetőségét,  vala-
mint az iratokba való betekintés, a kapcsolattartás módja és
a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.
(2) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megin-
dítása után az alap nyolc napon belül érdemben dönt, vagy
a  kérelmet  érdemi vizsgálat  nélkül elutasítja, vagy az eljá-
rást megszünteti.

4. §

(1) A püspöki hivatal köteles bejelenteni az alap-

nak  a  szolgálati  jogviszony  -  az  egyházi  szolgálatról  és  az
egyházi  szolgálatot  végzőkről  szóló  2005.  évi  III.  törvény
(a  továbbiakban:  Sztv.)  44.  §  (1)  bekezdésében  írt  -  meg-
szűnését azzal, hogy a rendes tag járadékos taggá válás idő-
pontját megelőző legalább 6-8 hónapon belül az alap értesí-
ti a püspököt a rendes tag nyugdíjkorhatára eléréséről, illet-
ve  az  Sztv.  44.  §  (2)  bekezdésében  írt  lehetőségről.  Az  e
szabályrendelet 2. sz. melléklete szerinti adattartalmú beje-
lentésnek  tartalmaznia  kell  az  alaptól  juttatásra  jogosult,  -
ennek  hiányában  a  helyette  az  alappal  kapcsolatot  tartó
személy - nevét és elérhetőségét is.
(2) Az Sztv. 22. § (3) bekezdésében írt esetben a püspök is
kezdeményezheti az eljárást.

5. §

(1) A 16 évesnél idősebb nappali tagozaton tanuló

gyermekre

tekintettel

folyósított özvegyi nyugdíj-

kiegészítés, illetve árvaellátás esetén a tanulói vagy hallga-
tói  jogviszony  fennállását  minden  tanulmányi  félév  meg-
kezdését követő 15 napon belül, az intézmény által kiállított
igazolás megküldésével az alap felé igazolni kell.
(2)  A  gyermekáldási  ellátásra  való  jogosultságot  igazolni
szükséges  a  megszületett,  örökbe  fogadott  gyermek(ek)
születési  anyakönyvi  kivonatával,  a  gyermekgondozás
céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó
kérelemmel, amelyet a szolgálati jogviszonyba állító átvett,
aláírásával  hitelesített.  A  gyermek  halála  esetén  15  napon
belül  tájékoztatási  kötelezettsége  van  a  jogosultnak,
amellyel egyidejűleg be kell nyújtania a halotti anyakönyvi
kivonat másolatát.

6. §

Az alap hivatalból kizárólag akkor köteles megin-

dítani az eljárást, ha az eljárás a törvényben vagy országos
presbitériumi határozatban meghatározott tagok ellátásának
mérlegelés nélkül meghatározott mértékre történő emelésé-
re, illetve egyösszegű kifizetésre irányul.

7. §

Az alap a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc

napon belül elutasítja, ha

a)  a  kérelem  tartalmából  megállapítható,  hogy  az  ügy
nem az alap hatáskörébe tartozó ügy,
b) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul,
c)  a  kérelmet  érdemben  már  elbírálta,  és  változatlan
tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog ér-
vényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be,
d)  a  kérelem  nyilvánvalóan  nem  az  előterjesztésére  jo-
gosulttól származik.

8. §

Az alap az eljárást megszünteti, ha

a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett
volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megin-
dítását követően jutott a tudomására,

b) az eljárás kérelemre indult és a tag a kérelmét vissza-
vonta,  kivéve  ha  az  eljárás  hivatalból  is  megindítható,
vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem
mindegyikük vonta vissza kérelmét,
c) a tag halála vagy  megszűnése következtében az eljá-
rás okafogyottá vált, és jogutódlás sem következett be,
d)  az  eljárás  folytatására  okot  adó  körülmény  már  nem
áll fenn,
e) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a további-
akban már nem az alap hatáskörbe tartozik.

II. fejezet

Az eljárások lefolytatásának szabályai

9. §

(1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést,

valamint a másodfokú határozatot hozó országos gazdasági
bizottságnak  (a  továbbiakban:  bizottság)  az  elsőfokú  dön-
tést  megsemmisítő  és  új  eljárásra  utasító  határozatát  az
alaphoz történő megérkezését követő naptól, hivatalbóli el-
járás esetén  az annak alapjául szolgáló jogszabályi rendel-
kezés hatályba lépésének napjától számított harminc napon
belül kell meghozni és gondoskodni a határozat közléséről.
(2)  A  fellebbezés  elbírálására  jogosult  bizottság  eljárása
esetén  az  ügyintézési  határidő  az  ügy  összes  iratának  a  bi-
zottsághoz érkezését követő napon kezdődik. A bizottság a
fellebbezési  eljárásban  a  fenti  határidőn  belül,  vagy  ha  ez
nem  lehetséges,  a  határidő  letelte  utáni  első ülésen,  legké-
sőbb azonban két hónapon belül határoz.
(3) Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlás-
ra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlé-
sére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.
(4)  Az  alap  vezetője  -  ha  azt  jogszabály  nem  zárja  ki  -  az
ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt
esetben  egy  alkalommal,  legfeljebb  harminc  nappal  meg-
hosszabbíthatja. A végzésben a határidő-hosszabbítás indo-
kait kifejezetten meg kell jelölni.

10. §

Az alap együttes eldöntés céljából elrendelheti az

előtte  folyamatban  lévő  olyan  eljárások  egyesítését,  ame-
lyek  tárgya  egymással  összefügg.  Az  eljárások  egyesítése
esetén  az  alap  a  legkorábban indult  ügy ügyintézési  határ-
idején belül jár el.

11. § (1) A tag kérelmet az alaphoz írásban vagy szóban is
előterjeszthet, melyet a határozat vagy az eljárást megszün-
tető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhat.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a tagnak  - ha van, kép-
viselőjének is - a nevét, lakcímét vagy székhelyét, a dönté-
sére  való  kifejezett  kérelmet,  továbbá  meg  lehet  adni  az
elektronikus  levélcímet  vagy  a  telefonos  elérhetőséget.  A
kérelemhez csatolni kell az ügy elbírálását elősegítő, a ren-
delkezésére álló dokumentumokat is.
(3) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az
nem egyezik a tag által használt elnevezéssel.

12.  §  (1)  Az  alap  a  kérelem  megérkezését  követően  hala-
déktalanul ellenőrzi, hogy

a) van-e hatásköre az ügy elbírálására,
b) a kérelem megfelel-e a jogszabályban írt követelmé-
nyeknek.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a szabályrendeletbe foglalt
követelményeknek, az alap a kérelem beérkezésétől számí-
tott nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a
mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mel-
lett - hiánypótlásra hívja fel a tagot.

13. §

(1) Az alap köteles a döntéshozatalhoz szükséges

tényállást  tisztázni.  Ha  ehhez  nem  elegendőek  a  rendelke-
zésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyíték
különösen:  a  tag  nyilatkozata,  az  irat,  a  tanúvallomás.  Az
alap a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli,
és  az  ezen  alapuló  meggyőződése  szerint  állapítja  meg  a
tényállást.
(4)  A  keresetpótló  járadék  folyósítása  iránti  kérelmet  -  a
törvény 14. § (1) bekezdésben írt feltétel fennállása esetén -
az alap vezetője terjeszti a Püspöki Tanács elé döntéshoza-
talra.

14. §

Az alap jegyzőkönyvet készít a szóbeli kérelemről,

valamint - amennyiben erre sor kerül – a tag, tanú meghall-
gatásáról.
(2)  A  jegyzőkönyv  tartalmazza  felvételének  helyét  és  idő-
pontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cse-
lekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra
és  kötelezettségekre  való  figyelmeztetés  megtörténtét,  az
eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását,
az  eljáró  ügyintéző  nevét  és  aláírását,  valamint  az  eljárási
cselekményben  érintett  személy  aláírását.  Az  eljárási  cse-
lekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkoza-
tát  vagy  azok  egyes  részét  a  jegyzőkönyv  szó  szerint  tar-
talmazza.
(3)  Az  alap  az  ügy  megítélése  szempontjából  fontos  vagy
egyébként az ügy természetére tekintettel lényeges minden
egyéb eljárási cselekményről hivatalos feljegyzést vehet fel,
vagy  az  eljárási  cselekményt  az  iratra  történő  rávezetéssel
rögzítheti.  A  hivatalos  feljegyzés  az  eljárási  cselekmény
rövid  összefoglalását,  a  készítés  dátumát,  valamint  a  fel-
jegyzést készítő nevét és aláírását tartalmazza.

15. §

(1) A tag helyett törvényes képviselője vagy az ál-

tala  vagy  törvényes  képviselője  által  meghatalmazott  sze-
mély, továbbá a tag és képviselője együtt is eljárhat. Az el-
lenérdekű  ügyfelek  képviseletét  nem  láthatja  el  ugyanaz  a
személy.
(2)  A  meghatalmazott  a  képviseleti  jogosultságát  köteles
igazolni, melyet az iratokhoz kell csatolni.
(3) Ha a tagnak képviselője van, az iratokat az alap a képvi-
selő részére küldi meg, de a tag kérheti, hogy az alap akkor
is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselő-
je van.

16. §

(1) Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás

során szükséges, az alap határidő megjelölésével arra köte-
lezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az
idézés szóban is közölhető.
(2) Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem követ-
kezik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésé-
nek megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően
legalább  nyolc  nappal  megkapja.  Az  idézésben  meg  kell
jelölni, hogy az alap az idézett személyt milyen ügyben és
milyen minőségben kívánja meghallgatni.
(3) Ha az alap nem tartja szükségesnek a tag idézését, köte-
les  a  tanú  meghallgatásáról  értesíteni  azzal  a  tájékoztatás-
sal, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem
kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem
következik  -  úgy  kell  közölni,  hogy  azt  a  tag  legalább  öt
nappal korábban megkapja.

III. fejezet

A határozathozatal szabályai

17. §

(1) Az alap az eljárás során felmerült minden kér-

désben határozatot hoz.
(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b)  a  tag  nevét,  lakcímét  vagy  székhelyét,  adóazonosító
jelét vagy adószámát
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben az alap döntését, a kötelezettség
teljesítésének határidejét és az önkéntes teljesítés elma-
radásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési köte-
lezettséget megállapító döntésben a késedelmi kamat fi-
zetési  kötelezettségről  és  annak  mértékéről  szóló  tájé-
koztatást, továbbá határozat esetén a jogorvoslat lehető-
ségéről,  benyújtásának  helyéről  és  határidejéről  szóló
tájékoztatást,
e) a határozat indokolásban a megállapított tényállást és
az  annak  alapjául  elfogadott bizonyítékokat,  a  tag  által
felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indo-
kait,  a  mérlegelési  jogkörben  hozott  határozat  esetén  a
mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket,
azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság
a határozatot hozta,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányo-
zójának aláírását és az alap bélyegzőlenyomatát.

(3) A határozatnak az indokolást és jogorvoslatról való tá-
jékoztatást nem kell tartalmaznia, ha az alap a kérelemnek
teljes egészében helyt ad, vagy ha kizárólag valamely eljá-
rási cselekmény időpontját határozza meg.

18. §

(1) A határozatban ellátás attól a naptól állapítható

meg, amely napon - a 2. § (2) bekezdésének figyelembevé-
telével - a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkez-
tek.
(2) Ha az ellátásra a jogosultság kétséget kizáróan fennáll,
azonban annak összege adatok hiánya vagy egyéb ok miatt
az  igénybejelentéstől  számított  30  napon  belül  várhatóan
nem  határozható  meg,  akkor  a  rendelkezésre  álló  adatok
alapján  az  igénylő  részére  –  a  várható  nyugdíjának  80%-
ával megegyező összegű - előleget kell megállapítani és fo-
lyósítani.  Az  ellátás  megállapításakor  annak  összegébe  a
folyósított előleget be kell számítani.

19.§

(1) A meghozott határozatot közölni kell a taggal

és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít
meg, különösen is a fenntartó taggal és az illetékes püspök-
kel is.
(2) A határozatot minden esetben írásban, hivatalos iratként
kell kézbesíteni.

20. §

(1) Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás,

illetve számítási hiba van, az alap a hibát - szükség esetén a
tag meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy
érdemére. A kijavítást az alap a hibás döntés bevonása mel-
lett a döntés kicserélésével teljesíti.
(2) A kijavított határozatot közölni kell azzal, akivel a kija-
vítandó határozatot közölték.

21. §

(1) Ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem

született döntés, az alap a határozatot kiegészíti.
(2)  A  kiegészítést  az  alap  a  hiányos  határozat  bevonása
mellett  -  az  eredeti  és  a  kiegészítő  határozatot  egységes
döntésbe foglalva - a határozat kicserélésével teljesíti.
(3)  A  kiegészített  határozat  ellen  ugyanolyan  jogorvoslat-
nak van helye, mint az eredeti határozat ellen volt.

(4) A kiegészített határozatot közölni kell azzal, akivel a
kiegészítendő határozatot közölték.

22. §

(1) Az alap elsőfokú döntése jogerőssé válik, ha

a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő le-
telt, az elsőfokú döntés kézbesítése napján;
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visz-
szavonták, annak bejelentése napján;
c) a fellebbezésnek nincs helye, az elsőfokú döntés kéz-
besítése napján;
d) a fellebbezés elbírálására jogosult bizottság az első-
fokú döntést helybenhagyta, annak közlése napján.

IV. fejezet

Jogorvoslati eljárás

23. §

(1) Az alap határozata ellen fellebbezést - a ren-

delkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire
a  határozat  rendelkezést  tartalmaz.  A  fellebbezést  az  alap-
nál – a bizottsághoz címzetten – kell előterjeszteni. Felleb-
bezni  csak  a  megtámadott  határozatra  vonatkozóan,  tartal-
milag  közvetlenül összefüggő  okból,  illetve  csak  a  határo-
zatból  közvetlenül  adódó  jog-  vagy  érdeksérelemre  hivat-
kozva lehet.
(2)  Önálló  fellebbezésnek  van  helye  a  kérelmet  érdemi
vizsgálat nélkül elutasító és az eljárást megszüntető végzés
ellen.
(3)  A  fellebbezést  a  határozat  közlésétől  számított  tizenöt
napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a
fellebbezési  határidőn  belül  a  fellebbezési  jogáról  szóban
vagy  írásban  lemondhat,  a  szóban  történő  lemondást  jegy-
zőkönyvbe  kell  foglalni.  A  fellebbezési  jogról  történő  le-
mondó nyilatkozat nem vonható vissza.

24. §

A fellebbezéssel megtámadott határozatba foglalt

jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés vég-
rehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha az alap nyilvá-
nította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásá-
val végrehajthatónak.
(2)  A  határozatban  foglaltakat  a  fellebbezésre  tekintet  nél-
kül teljesíteni kell, ha az a tag javára megállapított egyszeri
vagy  rendszeres  pénzkifizetést,  pénzbeli  ellátást  tartalmaz,
és  a  tag  fellebbezése  csak  a  megállapított  összegen  felüli
többletigényre vonatkozik.
(3) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozha-
tók.

25. §

(1) Az alap érdemi vizsgálat nélkül elutasítja az

elkésett és a fellebbezésre nem jogosulttól származó felleb-
bezést.
(2) Ha a fellebbezés alapján az alap megállapítja, hogy dön-
tése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavon-
ja. Az alap a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő dön-
tést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglal-
taknak  megfelelően  módosíthatja,  ha  a  kérelemben  foglal-
takkal egyetért. A visszavonó, illetve módosító döntés ellen
ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visz-
szavont, illetve a módosított döntés ellen volt.
(3)  Az  alap  a  fellebbezést  fellebbezési  határidő  leteltétől
számított nyolc napon belül megküldi a bizottságnak, kivé-
ve az (1)-(2) bekezdésben ír eljárások esetében. A fellebbe-
zést  az  alap  az  ügy összes  iratával  együtt  terjeszti  fel  és  a
fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik.

26. §

(1) A bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján

határoz azzal, hogy nincs kötve a fellebbezésben foglaltak-
hoz.
(2)  A  bizottság  a  fellebbezési  eljárást  megszünteti,  ha  va-
lamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta.
(3) A bizottság a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja
vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú határozat meghozata-
lához nincs elég adat, vagy az elsőfokú határozat meghoza-
talát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás
további  tisztázása  szükséges,  a  határozat  megsemmisítése
mellett végzésben  az alapot  új eljárásra utasíthatja, vagy a
kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és
ennek alapján határoz.
(4) A megismételt eljárásban az alapot a bizottság határoza-
tának rendelkező része és indokolása köti.
(5)  A bizottság a fellebbezés  elbírálása érdekében megkül-
dött  iratokat  a  határozatának  meghozatalát  követően,  azzal
együtt visszaküldi az alaphoz, amely intézkedik a másodfo-
kú  határozat  kézbesítése  iránt.  A  másodfokú  határozatot
közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú ha-
tározatot közölték.

27. §

(1) A bizottság jogerős döntése ellen, kézbesítését

követő 15 napon belül – a törvényre és e szabályrendeletre
hivatkozva  –  az  egyházi  bírósághoz  (a  továbbiakban: bíró-
ság) lehet halasztó hatályú keresetet benyújtani.
(2) Ha a kereseti kérelem elbírálása során a bíróság megál-
lapítja, hogy az alap az eljárása során jogszabályt sértett, és
emiatt az igényt elutasították, illetve az ellátást nem folyósí-
tották,  vagy  alacsonyabb összegű  ellátást  állapítottak  meg,
folyósítottak,  akkor  a  jogszabálysértés  megállapításától
számított öt éven belül járó összeget, valamint a késedelmi
kamatot ki kell fizetni.

III. RÉSZ: AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS BEVAL-

LÁS SZABÁLYAI

28. §

(1) A törvény 2. § (2) bekezdés a-b) pontjában írt

egyházi személyek szolgálatba állítása esetén, ennek tényét
mind a püspök, mind a szolgálatba állító fenntartó tag köte-
les  bejelenteni  az  e  szabályrendelet  2.  sz.  mellékletében
rögzített adatokat az alap felé.
(2) A bejelentést követő 30 napon belül az alap határozatá-
ban értesíti az alappal kapcsolatos bevallási szabályokról és
azok elmulasztása jogkövetkezményeiről a tagokat. A hatá-
rozathoz  csatolni  kell  az  e  szabályrendelet  2.  sz.  melléklet
szerinti, a változás bejelentésre szolgáló  adatokat tartalma-
zó nyomtatványt, illetve meg kell jelölni annak elektronikus
letöltési helyét.

29. §

(1) A járulék alapjáról és összegéről a rendes tagot

szolgálatba állító fenntartó tag

a)  havonta,  a  tárgyhónapot  követő  hónap  12.  napjáig,
elektronikus úton havi bevallást,
b)  évente  a  tárgyévet  követő  hónap  20.  napjáig,  havi
bontásban részletezett és éves szinten összesített, a szol-
gálatba  állító  elnöksége  és  egyházközségi,  egyházme-
gyei szolgálatba állító esetén a felettes egyházkormány-
zati  szint  lelkészi  elnöke  által  aláírt  összefoglaló  jelen-
tést

köteles benyújtani az alaphoz. A bevallás adattartamát e
szabályrendelet 3. sz. melléklete határozza meg.
(2) Amennyiben a fenntartó tag észleli, hogy a havi beval-
lásban hibás adatot szolgáltatott, akkor a hiba feltárását kö-

vető  15  napon  belül,  ugyanazon  adattartalmú  nyomtatvá-
nyon az önellenőrzés tényének feltűntetésével, elektronikus
úton e szabályrendelet 3. sz. mellékletét képező új bevallást
köteles előterjeszteni. Az önellenőrzés következtében fenn-
álló befizetési kötelezettség esetén, azt a bevallás teljesíté-
sével  egyidejűleg  kell  teljesíteni.  A  különbözet  kifizetése
kérelmének  elmaradása  esetén  az  alap  köteles  a  túlfizetést
beszámítására.

30. §

(1) Amennyiben a rendes tag saját jogon nyugdíjat

szerez az államnál, akkor köteles értesíteni az alapot az er-
ről  szóló  határozat  megküldésével  legkésőbb  a  határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(2)  Amennyiben  a  járulékos  tag  a  jogszabályi  rendelkezé-
sekben írt feltétel  bekövetkezése  miatt a  juttatásra nem jo-
gosult,  akkor  azt,  az  annak  alapjául  szolgáló  tényekkel  és
azokat igazoló dokumentumokkal együtt köteles bejelenteni
az alapnak legkésőbb 15 napon belül.
(3) A bevallási kötelezettségét nem teljesítése esetén, annak
pótlására az alap a tagot – legkésőbb a tudomásszerzést kö-
vető - 30 napon belül 15 napos határidővel felszólítja.
(4) A pótlás  elmulasztása esetén az alap  tájékoztatja a ren-
des tagot a pótlás elmulasztásáról, és kezdeményezi az egy-
háznál a törvény 17. §-ban írt járulékfizetés megszüntetését.

IV. RÉSZ: AZ ALAPBA TÖRTÉNŐ BEFIZETÉS

SZABÁLYAI

31. §

(1) A rendes tag járulékát a szolgálatba állító fenn-

tartó tag a megállapított és alap felé bevallott jövedelemből
levonja,  és  az  alap  számlájára  a  szolgálatba  állítót  terhelő
saját  járulékrésszel  együttesen,  átutalás  útján  befizeti  a
tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig történő utalással az
alap által megjelölt, elkülönített bankszámlaszámra.
(2) Az alap a fizetési határidőt követő 30 nap elteltével ér-
tesíti a rendes és a szolgálatba állító fenntartó tagot a befi-
zetés elmaradásáról, ezen túlmenően félévente

a)  december  31.  fordulónappal  legkésőbb  január  31.
napjáig és
b)  június  30.  fordulónappal  legkésőbb  július  31.  napjá-
ig) egyenlegközlő tájékoztatást köteles a tagoknak nyúj-
tani.  A  tájékoztatásnak ki kell terjednie  a  29. § (2) be-
kezdésben írt önellenőrzés lehetőségére is.

(3) Az (1) bekezdésben írtakon túlmenően az alap befizetést
kizárólag banki átutalással, illetve bankszámlára történő
készpénzes befizetéssel fogadhat.

V. RÉSZ: AZ ALAPBÓL TÖRTÉNŐ KIFIZETÉS

SZABÁLYAI

32. §

(1) Az alap a megállapított ellátás folyósítását ha-

vonként, a tárgyhónap 15. napjáig készpénzkifizetés postai
kézbesítésével vagy a jogosult által megjelölt bankszámlára
történő utalással teljesíti.
(2)  Az ellátást attól a naptól kezdve, amelytől azt megálla-
pították,  a  jogosultság  megszűnésének  (megszüntetésének)
napjáig, de legfeljebb a tag elhalálozásának napját magában
foglaló naptári hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. Az ese-
dékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől
számított öt éven belül lehet felvenni.
(3) Az ellátást – e szabályrendelet eltérő rendelkezése hiá-
nyában – legkésőbb adott év december 31. napjáig kell kifi-
zetni.

(4) Az alap az ellátás folyósításának igazolására - érintett
kérelemére - igazolást ad ki.

33. §

(1) A törvény 8. § (6)-(7) bekezdés a) pontjában

meghatározott  egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  számításá-
nak alapja az egyházi szolgálati idő fennállása alatt a rendes
tagtól levont, a fenntartó tag által évenként bevallott és be-
fizetett nyugdíjjárulék összege.
(2) Az egyösszegű nyugdíj-kiegészítés az (1) bekezdés sze-
rinti járulék évenkénti összege és az állami öregségi nyug-
díj számításánál az egyházi nyugdíjkorhatár elérésének évé-
re  vonatkozó,  a  szolgálati  időre  meghatározott  évenkénti
valorizációs  szám  szorzatainak  összegeként  kell  meghatá-
rozni.
(3)  Amennyiben  a  törvény  9.  §  szerint  özvegyi  nyugdíj-
kiegészítés  a  törvény  erejénél  fogva  vagy  a  járadékos  tag
választása  szerint  egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  formájá-
ban  illeti  meg  a  jogosultat,  az  egyösszegű  nyugdíj-
kiegészítés összege a (2) bekezdés alapján számított összeg
nek a törvény 9. § (4) bekezdés b) pontja szerint számított
része.
(4) A törvény 8. § (6) bekezdésében rögzített feltételek tel-
jesülése esetén a (2)-(3) bekezdés alapján számított egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés összegét, annak alapjául szolgáló
adatokat az alap vezetője határozatban rögzíti.
(5) A törvény 8. § (7) bekezdésében rögzített feltételek ese-
tén  az  alap  vezetője  a  (2)-(3)  bekezdés  alapján  számított
egyösszegű  nyugdíj-kiegészítés  összegét  és  a  rendszeres
csökkentett összegű nyugdíj-kiegészítés összegét  is megál-
lapítja,  melyről  az  alap  egyházi  nyugdíjkorhatárt  elérő,
vagy választási jogával élve nyugdíjba vonuló rendes tagját
vagy járadékos tagját írásban tájékoztatja.
(6)  Az  (5)  bekezdés  szerinti  tájékoztatást  követően  az  alap
nyugdíjba vonuló rendes tagja  vagy járadékos tagja  a tájé-
koztatás kézhezvételét követően 15 napon belül köteles nyi-
latkozatot tenni a választott ellátási formáról.
(7) A tag nyilatkozata végleges, vissza nem vonható.
(8)  A  (6)  bekezdés  szerinti  nyilatkozattételi  kötelezettség
elmulasztása  esetén az alap egy alkalommal, 15 napos ha-
táridővel  hiánypótlásra  szólítja  fel  a  tagot.  A  hiánypótlás
elmulasztása esetén az alap határozatban az ellátást egyösz-
szegű nyugdíj-kiegészítés formájában állapítja meg.

34. §

(1) A törvény 9. § (5) bekezdés c) pontjában írt, a

kiskorú, vagy nappali tagozaton tanuló gyermekre tekintet-
tel  folyósított  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés  esetén  tanulói
vagy hallgatói jogviszony szünetelésekor csak akkor folyó-
sítható  az  özvegyi  nyugdíj-kiegészítés,  ha  a  szünetelés  be-
tegség vagy szülés következménye. A hallgatói jogviszony
folytatásakor  –  ha  a  többi  feltétel  fennáll  –  az  özvegyi
nyugdíj-kiegészítés ismét folyósítható.
(2) A törvény 12. § (1) bekezdésben írt árvaellátás a tanulói
vagy  hallgatói  jogviszony  szünetelése  esetén  csak  akkor
folyósítható  az  árvaellátás,  ha  a  szünetelés  oka  a  jogosult
betegsége vagy szülése.
(3)  A  jogosult  halála  esetén  a  fel  nem  vett  nyugellátást  a
vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek egy-
mást  követő  sorrendben  veheti  fel  a  halál  napjától  vagy  a
hagyatéki  végzés  jogerőssé  válása  napjától  számított  egy
éven belül.
(4)  A  megállapított  ellátást,  -  mint  a  jogosult  személyéhez
kötött ellátást - átruházni (engedményezni) nem lehet.

VI. RÉSZ: AZ ALAP MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLA-

TOS EGYÉB SZABÁLYOK

35. §

A törvény hatálybalépése előtti időszakok esetében

az egyház nyilvántartásaira kell hagyatkozni. Szükség ese-
tén a tag szolgálati helyeiről igazolás kérhető a szolgálatban
eltöltött időszakról és a megfizetett járulékról.

36. §

(1) Az alap az eljárása során köteles költségkímélő

módon és a célszerűség figyelembevételével eljárni, az eljá-
rás valamennyi résztvevője köteles eljárási cselekményeit a
célszerűség figyelembevételével teljesíteni.
(2)  Az  alap  írásban  (postai  úton,  elektronikus  úton  vagy
személyesen  átadott  irat  útján)  vagy  szóban  (személyesen
vagy telefonon) tart kapcsolatot a taggal. Több igénybe ve-
hető  kapcsolattartási  forma  közül  az  alap  a  költségtakaré-
kosság  és  a  hatékonyság  szempontjai  alapján  választ,
előnyben részesítve az elektronikus utat. Az első kapcsolat-
felvétel  alkalmával  az  alap  felhívja  a  tag  figyelmét  a  kap-
csolattartás  lehetséges  formáira,  és  tájékoztatást  ad  a  kap-
csolattartásra szolgáló elérhetőségéről, valamint az alap ál-
tal nyújtott elektronikus tájékoztatás elérhetőségéről.

37. §

(1) Az alap által folyósított ellátások iránti igény

érvényesítésével kapcsolatos eljárások költségmentesek.
(2) A tag és tanú útiköltségeinek megtérítése az alap költ-
ségvetését terheli.

38. §

(1) Amennyiben a tag

a) jogosulatlanul vette igénybe az alap ellátását,
b)  hitelt  érdemlően  bebizonyosodik,  hogy  az  ellátást
megállapító  határozat  tartalmát  érdemben  befolyásoló
szándékosan  valótlan,  hamis  adatot  szolgáltatott  vagy
ilyen nyilatkozatot tett az igénylés benyújtásakor, vagy
c) neki felróható okból megszegi az alappal kapcsolatos
jogszabályokból folyó kötelezettségét,

akkor  az  arról  való  tudomásszerzést  követően  a  folyósítást
meg kell szüntetni és a már kifizetett, jogosulatlan ellátáso-
kat az alap a késedelmi kamattal növelt mértékben követel-
heti vissza.
(2)  Amennyiben  a  30.  §  (1)  bekezdésben  írtak  elmaradása
miatt,  az  egyház  az  állami  jogszabályokban  előírt  adót  és
járulékot  az  alap  költségvetése  terhére  az  államnak megfi-
zeti, akkor az a nyugdíj-kiegészítés terhére érvényesíthető.
(3)  Amennyiben  a  30.  §  (2)  bekezdésben  írtak  elmaradása
miatt  a  juttatások  továbbra  is  folyósításra  kerülnek,  akkor
ennek hiányát, illetve az erről való tudomásszerzést követő-
en a folyósítást meg kell szüntetni és a már kifizetett jutta-
tásokat az alap az késedelmi kamattal növelt mértékben kö-
vetelheti vissza.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben írtakon túlmenően  az alap kez-
deményezheti az adós tag mindazon egyházi támogatásának
felfüggesztését,  amelyekről  állami  jogszabály  másképpen
nem rendelkezik mindaddig, amíg az alap felé fennálló tar-
tozását  az  meg  nem  fizeti.  A  támogatás  felfüggesztésének
eredménytelensége vagy részleges eredményessége esetén -
az  országos  presbitérium  döntését  követően  -  helye  van  a
támogatás  lefoglalásának,  amelynek  során  az  érintett  egy-
házi testület, intézmény vezetője köteles a folyósítandó ösz-
szeget  közvetlenül  az  alap  bankszámlájára  megfizetni.  E
rendelkezés be nem tartása fegyelmi vétségnek minősül.

VII. RÉSZ: ZÁRÓRENDELKEZÉS

39. §

(1) E szabályrendelet 2014. január 1. napján lép

hatályba.
(2)  E  szabályrendelet  hatálybalépésével  egyidejűleg  a
nyugdíjosztállyal,  nyugdíjalappal  kapcsolatos  -  e  szabály-
rendelettel  ellentétes  -  valamennyi  jogszabály,  rendelkezés
hatályát veszti azzal, hogy a törvény 10. §-ban írt rendelke-
zéseket a már e szabályrendelet hatályba lépését megelőző-
en meghozott határozat esetén is alkalmazni kell.
(3) A törvény 2. §-ban meghatározott tagjainak erre irányu-
ló kérelme estén az tagsági jogosultságukat és kötelezettsé-
geikre  vonatkozóan,  az  igénylőlap  tartalmában megegyező
nyilatkozatot kell kiadni.
(4) Az alap működésének e szabályrendeletben nem szabá-
lyozott, részletes szabályait működési szabályzatában hatá-
rozhatja  meg, melynek elfogadásáról az országos presbité-
rium dönt.

1. számú melléklet

Igénybejelentő lap

Rendes tag adatai:

-  név
-  adóazonosító jel
-  cím
-  anyja neve
-  születési hely, idő

Kedvezményezett járadékos tag(ok) adatai:

-  név
-  adóazonosító jel
-  cím
-  anyja neve
-  születési hely, idő
-  elérhetőség (telefon, email)

Igénybejelentő adatai:

-  név
-  adóazonosító jel
-  cím
-  elérhetőség (telefon, email)

Igényelt ellátás jogcíme:

-  nyugdíj-kiegészítés
-  özvegyi nyugdíj-kiegészítés
-  árvaellátás
-  gyermekáldási ellátás
-  keresetpótló járadék
-  tartási kötelezettség megszűnésére tekintettel adott egy-

szeri nyugdíj-kiegészítés,

- lakhatási támogatás
- betegszabadságra járó illetmény

Jogosultság kezdete:
Jogosultság részletes leírása, indoklása:
Jogosultságot igazoló csatolt dokumentumok:
Igénybejelentés dátuma:
Bejelentést tévő aláírása:

2. számú melléklet

Tagság bejelentése, változás bejelentés

Magánszemély tag adatai:

-  név
-  adóazonosító jel
-  TAJ szám
-  cím
-  anyja neve
-  születési hely, idő
-  elérhetőség (telefon, email)

Egyházi jogi személy tag adatai

-  név
-  adószám
-  nyilvántartási szám
-  cím
-  lelkész
-  felügyelő
-  elérhetőség (telefon, email)

Tagság kezdete:
Tagságban bekövetkezett változás időpontja:
Tagságban bekövetkezett változás oka, leírása
Tagságban bekövetkezett változást igazoló csatolt doku-
mentumok
Tagság megszűnésének időpontja:
Tagság jellege:
A bejelentéssel, változás bejelentéshez kapcsolódóan jutta-
tásra jogosult(ak) adatai:

-  név
-  adóazonosító jel
-  TAJ szám
-  cím
-  anyja neve
-  születési hely, idő
-  elérhetőség (telefon, email)

Kapcsolattartó adatai:

- név
- elérhetőség (telefon, email, cím

Kiállítás dátuma
Kiállító aláírása

3. számú melléklet

Havi bevallás az alap egyházi személy tagjai számára

teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő nyug-

díjjárulékról, azok önellenőrzéséről

Lelkész/gyülekezeti munkatárs neve:
Lelkész/gyülekezeti munkatárs adóazonosító száma:
Lelkész/gyülekezeti munkatárs beosztása:
Szolgálatba állító fenntartó tag neve:
Szolgálatba állító fenntartó tag adószáma:
Szolgálatba állító fenntartó tag címe:
Szolgálatba állító fenntartó tag bankszámla száma:
Bevallási időszak
Önellenőrzés, javítás
Önellenőrzés, javítás esedékessége
1. Egyházközségi, egyházmegyei szolgálatért járó illet-

mény összesen (1.1 +1.2 + 1.3 + 1.4 + 1.5 + 1.6 + 1.7
+ 1.81+ 1.9 + 1.10)

1.1.  Egyházközségi rendszeres pénzbeli illetmény
1.2.  Igazgató lelkészi rendszeres pénzbeli illetmény
1.3.  Társegyházi, leányegyházi, szórvány- illetmény
1.4.  Esperesi, espereshelyettesi illetmény
1.5.  13. havi illetmény, jutalom, egyéb nem rendszeres

illetmény

1.6.  Nagyünnepi persely adományokból
1.7.  Egyházi funkciókért kapott adományok (stóla)
1.8.  Szolgálati lakás közműdíjainak átvállalása
1.9.  Egyházon  kívüli  pályázati  forrásból  fizetett  illet-

mény

1.10. Egyéb külső forrásból származó illetmény

2. Intézményi szolgálatért járó illetmény összesen (2.1 +

2.2 + 2.3 + 2.4 + 2.5 + 2.6 + 2.7)

2.1. Intézményi rendszeres havi illetmény
2.2. 13. havi illetmény, jutalom, egyéb, nem rendszeres

illetmény

2.3. Hitoktatási díj
2.4. Intézményi lelkész lakáshasználat ellenértéke