Tudósítás a 10. ülésszakról (szombat).pdf

Ez történik a Magyarországi Evangélikus
Egyház X. Zsinat 10. ülésszakán – Szombati
nap

Létrehozva: 2015.11.21. 09:40, frissítve: 2015.11.23. 13:28
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – 2015. november 20-án és 21-én tartja a Magyarországi Evangélikus Egyház
X. Zsinata 10. ülésszakát. Napirenden szerepelnek többek között az országos tisztségviselők
éves beszámolói, felújítási projektek kérdései, a misszió és a jövő évi költségvetés is.

(Jelen tudósítás nem a zsinat jegyzőkönyve. Nem szerepel benne minden hozzászóló és minden
hozzászólás, valamint minden beadott anyag, szó szerinti formában - a szerk.)
9.06
Rövid imádság és ének után megkezdődött a 10. ülésszak tizenkettedik ülése, amelyen Abaffy
Zoltán, a Zsinat nem lelkészi elnöke elnököl. A 2000. évi I. törvény módosítása – Az egyház
háztartásáról  -  a  szükségessé  vált  törvénymódosítás  a  kötelezettségvállalások  ellenjegyzése
tárgyában lesz általános és részletes vita, amelynek előterjesztője Ittzés András, zsinati tag, a
Törvényelőkészítő Bizottság elnöke.
A törvény a következőkben módosulna:
1. § Az egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 14. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés  lép:  „(4)  Az  országos  egyháznál  és  intézményeknél  az  utalványozás  csak
ellenjegyzés mellett történhet. Az országos egyháznál és az intézményeknél a gazdasági vezető
hatáskörébe  tartozik  az  ellenjegyzés,  amennyiben  a  pénzügyi  fedezet  rendelkezésre  áll.  A
gazdasági vezető ellenjegyzési hatásköre kiterjed a kötelezettségvállalások ellenjegyzésére is.
A Magyarországi Evangélikus Egyház költségvetéséről szóló törvény szakmai ellenjegyzőket
is meghatározhat.
2. § E törvény 2016. január 1. napján lép hatályba.
A zsinat most nem szavazott erről a módosulásról.

9.14
A  13.  ülésen  Fabiny  Tamás  püspök  számol  be  a  Reformációi  Emlékbizottság  2015.  évi
munkájáról.  A  püspök  elmondta,  hogy  az  elmúlt  napon  Genfben  vett  részt  a  Lutheránus
Világszövetség vezetőségi üésén.
A Reformációi Emlékbizottság a Zsinat által a 2009. évi III. törvényben meghatározott keretek
közt folytatja munkáját, évi négy alkalommal ülésezik, Fabiny Tamás vezetésével.
A bizottsági tagok mellett védnöki testület is működik, amelyben most változás állt be. Sulyok
Elemér OSB elhunytával az emlékbizottság Várszegi Asztrik főapátot kérte fel helyére.
A  Lutheránus  Világszövetség  a  reformációra  való  emlékezést  globálisan  jelölte  ki  2010-es
stuttgari  nagygyűlése  után.  A  2017-es  nagygyűlés  Namíbiában  kerül  majd  sorra,  ott,  ahol
ugrásszerűen nő a kereszténység száma. Az országban 90 százalék keresztény és 60 százalék
evangélikus (német és finn misszió hatására). A püspök beszámolójában utalt arra, hogy ez a
megemlékezés  már  nem  csak  az  evangélikus  illetve  protestáns  egyházak  ügye,  hanem  a  II.
Vatikáni  Zsinat  szellemében  a  katolikus  egyházé  is.  Nem  a  szakadást,  hanem  az  egyház
megújulását  ünnepeljük.  Példának  hozta  Ferenc  pápának  nemrégiben  a  római  evangélikus
templomban  elmondott  beszédét,  amelyben  igencsak  nagy  nyitottságot  mutatott  a  közös
úrvacsora lehetősége  előtt.  A semper reformanda jegyében meg kell újulnunk, a reformáció
naponkénti folyamat.
Már 2010 óta rendszeresen tartjuk a tematikus éveket, ezeket intézményeink, gyülekezeteink,
médiumaink  is  feldolgozzák.  Az  idei,  2015-ös  Reformáció  és  oktatás  év  plakátját
(„Tanítványok  vagyunk”)  ezúttal  is  a  békéscsabai  Szeberényi  Gusztáv  Adolf  Evangélikus
Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola,  Általános Iskola,  Óvoda, Alapfokú Művészeti
Iskola és Kollégium tanulója készítette.
A  következő  tematikus  évben,  2016-ban  a  Reformáció  és  nemzet  (vagy  tartalmilag
helyesebben:  Reformáció  és  nemzetek)  téma  kerül  elénk.  Erre  utal  az  emlékbizottság  által
választott  szlogen  („Sok  nyelv  –  EGYház”)  is,  mely  a  tartalom  hangsúlyozása  érdekében
vállalta az etimológiai szempontú helytelenséget [az egyház szó valójában az id+ház ’szent ház’
tőből származik].
A  tematikus  évek  feldolgozása  és  a  reformációi  témák  növekvő  mértékben  vannak  jelen
egyházunkban:  a  teljesség  igénye  nélkül  említhetjük  a  Híd-magazin  (az  állami  Reformáció
Emlékbizottság  támogatásával)  8000  példányban  megjelent  Luther-számát,  továbbá
gyülekezeti  és  egyházmegyei  tematikus  rendezvények  sorát,  az  Evangélikus  Presbiterek
Országos  Találkozóját,  a  Lelkészi  Munkaközösségek  előadásait  és  az  országos  felügyelői
találkozót, melyek egyaránt reformációi fókusszal zajlottak le az idei évben.
A Luther válogatott művei sorozat eddig megjelent három kötete után 2015. november 10-
én mutatták be az 5. számú, Prédikációk című kötetet. A bemutatón sajnos budapesti gyakorló
lelkészek közül senki sem jelent meg - jegyezte meg a püspök.
Örömteli hír, hogy  a 8.,  Asztali  beszélgetések című  elfogyott, a kiadó szándéka szerint is  a
lehető legszélesebb olvasóközönséget megszólító kötet új kiadása vált szükségessé. Az Asztali
beszélgetések című kötetről több rangos recenzió is napvilágot látott: Margócsy István tollából
az Élet és Irodalom (LVIII. évf. 46. szám), valamint Balázs Mihály részéről a Credo (XXI. évf.,
2015/2)  hasábjain.  Az  Északi  Egyházkerület  nyári  lelkésztalálkozóján  a  Gyülekezeti  és
Missziói Osztály segítségével vetélkedőt szerveztek a lelkészek számára az eddig megjelent
kötetekben  foglalt  Luther-írások  ismeretéből  –  a  vetélkedő  anyaga  a  szervezőktől  más
alkalomra  is  elkérhető.  Jelenleg  több  kötet  előkészítése  folyik  párhuzamosan,  a  következő
bemutató 2017-re valószínűsíthető. A könyvkiadás munkája nem fog tehát véget érni 2017-ben,
ahogyan  a  reformáció  sem  csak  2017  ügye,  hanem  folyamatosan  benne  kell  élnünk  -
hangsúlyozta a püspök.
Luther Márton élete rajzfilmsorozat 4., római epizódja is elkészült - folytatta beszámolóját
a  Reformációi  Emlékbizottság  vezetője,  aki  magát  a  sorozat  botcsinálta  producerének

aposztrofálta. - így magyar nyelven jelenleg három epizód áll rendelkezésre (1., 3., 4.), további
három van gyártásban (2., 5., 7.). Richly Zsolt és 30 fős csapata dolgozik ezen. A Lackfi János
nevével  fémjelzett  forgatókönyv  a  8.  epizódig  készült  el.  2015-ben  elkészült  továbbá  az  1.
epizód német, valamint az 1., 3. és 4. epizód angol szinkronizált verziója. A külföldi változatok
bemutatójára Wittenbergben került sor: a német változatot 2015 januárjában a Martin-Luther-
Bund  és  a  Gustav-Adolf-Werk  teológiai  konferenciáján,  a  három  angol  epizódot  pedig  a
Lutheránus  Világszövetség  fiatal  reformátorok  hálózatának  világméretű  találkozóján
2015  augusztusában  mutatták  be.  Ez  utóbbi  alkalommal  a  rendező  és  az  egyházi  producer
jelenlétében fórumbeszélgetésre is sor került; a körülbelül háromszáz fős közönségtől kapott
visszajelzések  mellett  élénk  sajtóvisszhang  is  kísérte  a  vetítést.  Egy  erre  a  célra  felállított
munkacsoport – Kodácsy–Simon Eszter, Mesterházy Balázs, Sztrókay Edit és Zsóri–Ments
Orsolya  –  közreműködésével  megindult  a  pedagógiai  segédanyag  (digitális  tananyag)
kidolgozása az egyes epizódokhoz. A különböző korcsoportoknak készülő feladatok segítik a
sorozat hittan- vagy történelemórai feldolgozását, de felnőtt csoportok, gyülekezeti alkalmak
előkészítéséhez is ötletet adhat. Egyházunk folyamatos, jelentős anyagi szerepvállalása mellett
a  sorozat  kiemelt  külföldi  támogatói  a  Lutheránus  Világszövetség,  a  vesztfáliai  és  a
finnországi  evangélikus  egyház  valamint  a  Német  Szövetségi  Köztársaság  budapesti
nagykövetsége. Ez évben pályázati támogatást kaptunk a Médiatanácstól, valamint az MTVA
új megbízott elnöke, Vaszily Miklós is megerősítette a sorozat televíziós sugárzására korábban
kapott  ígéretet.  A  korábban  remélt,  évenkénti  állami  támogatásra  vonatkozóan  ugyanakkor
elutasító választ kaptunk.

A tavalyi zsinati ülés zárását követően került sor a 2014-es Reformáció és kultúra év ünnepi
hangversenyére, melyen az emlékbizottság által kiírt kórusműpályázat legsikerültebb műveit
szólaltatták meg evangélikus együtteseink és bemutatták a pályázat anyagából készült igényes
kottakiadványt. A született művek reménység szerint egyházunkban, a testvéregyházakban és
külföldön  is  megtalálják  helyüket,  megismerésük  beépült  az  evangélikus  iskolákban  tanító
énektanárok  és  templomi  énekkarokat  irányító  karvezetők  2015.  októberi,  V.  szakmai
konferenciájának programjába.

A bizottság által a tavalyi évben kiírt színpadimű-pályázat nem hozta meg a remélt eredményt.
A beadott pályaművek sokféle értéke mellett nem volt köztük olyan, aminek a megvalósítását
az  egyház  jó  szívvel  és  komoly  anyagi  vállalással  támogathatná:  a  zenei,  szövegkönyvbeli,
drámai  hiányosságok  mellett  elsősorban  tartalmi,  teológiai  szempontból  nem  érkezett  be
valóban  fajsúlyos,  a  reformáció  üzenetét  mai  nyelven  megfogalmazó  elképzelés.
A három legértékesebb tervezetet honorálta a bírálóbizottság: Ittzés Tamás Sola gratia – The
Luthers ragtime-/jazzopera Martin Luther King és Luther Márton életéről című, valamint Laczó
Zoltán  Vince  Egy  az  Isten  című  pályázata  megosztott  második  díjban  (50–50  000  Ft),  Joó
Zoltán Luther könnyei koncertdráma című pályázata harmadik díjban részesült (25 000 Ft).
Ez  év  őszén  jelent  meg  a Korálelőjátékok  az  Evangélikus  énekeskönyvhöz című
gyűjtemény Bence  Gábor és Gálos  Miklós szerkesztésében.  A  175,  különböző  korokból
származó előjáték között mintegy ötven új kompozíció is található evangélikus énekeinkhez. A
felekezetközi és a nemzetközi mutató egyházunkon kívül is jól használhatóvá teszi a hiánypótló
kötetet,  mely  elsősorban istentiszteleti használatra, a középfokú képesítésű kántorok szintjét
szem előtt tartva készült.
Az  emlékbizottság  támogatta  továbbá Fassang  László Karácsonyi  látomások  című  CD-
lemezének  kiadását.  A  ceglédi  evangélikus  templomban  található  stílushangszeren  készült
összeállítás J. S. Bach orgonaművei mellett improvizációkat tartalmaz, a korálokra épülő műsor
íve a jászoltól a keresztig ível.
Idén  is  sor  került  a  Korálünnepre,  mely  2015.  november  8-án  volt  Kiskőrösön, Farkasné
Gombár  Ildikó helyi  egyházzenész–hitoktató  szervezésében,  a  környékbeli  énekkarok  és
fúvósegyüttes részvételével. Iskolai projektek A Reformáció és oktatás évében kiemelten sok
iskolai  programra  került  sor,  ezek  nagy  részének  szervezését  az Evangélikus  Pedagógiai-
szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) vállalta magára.
Az  emlékbizottság  által  kiírt  iskolatörténeti  pályázatra  négy  jeligés  beadvány  érkezett,  ezek
közül a bírálóbizottság – Czenthe Miklós igazgató (Evangélikus Országos Levéltár), Hubert
Gabriella tudományos

munkatárs

(Evangélikus

Országos

Könyvtár), Németh

Ildikó főlevéltáros (MNL GYMSM Soproni Levéltára) valamint Tóth Árpád egyetemi docens
(Miskolci Egyetem Történettudományi Intézete) – értékelése alapján három pályázat felelt meg
az eredeti kiírásnak.
Az elbírált pályázatok sorrendje és a jeligék feloldása: 2. helyezett, pályadíj bruttó 150 000 Ft
„Egy  falusi  tanítónő”:  Pillanatképek  a  bokodi  ágostai  hitvallású  evangélikus  népiskola
történetéből a kezdetektől az államosításig – Lázár Anikó 2. helyezett, pályadíj bruttó 150 000
Ft „RHT kutató”: A csornai evangélikus iskola története – Tubán József 3. helyezett, pályadíj
bruttó  100  000  Ft  „A  búvópatak”:  A  gimnázium  újraindítása  Aszódon  –  id.  Detre  János.
A  díjak  átadására  2015.  október  16-án  került  sor  az Angyalföldi  József  Attila  Művelődési
Központban a tematikus év alkalmából megrendezendő ünnepi gálaműsor keretében. Ugyanez
alkalommal adták át az EPSZTI által kiírt diákpályázatok díjait is.
A  budapesti  Insula  Lutherana  program  keretében  zajlik  az  Evangélikus  Országos  Múzeum
felújítása, a Deák téren létrejövő új központ kialakítása. A múzeum teljesen megújult kiállítása
várhatóan 2016 őszén nyitja meg kapuit. A hétéves digitalizálási program keretében 2015-ben
a Magyar Evangélikus Digitális Tárba került új anyagok pl. az iskolai értesítők (évkönyvek)
vagy a Keresztyén Igazság 1989–2013. évfolyamának lapszámai (

http://medit.lutheran.hu/

) –

ezzel  az  anyaggal  is  segíteni  kívánták  az  iskolatörténeti  pályázaton  indulók  munkáját.  A
programban  résztvevő  szervezetek  (ábécérendben):  Arcanum  Adatbázis  Kft.,  Evangélikus
Országos Könyvtár, Evangélikus Országos Levéltár, MEE Gyűjteményi Tanács, MEE Internet
Munkacsoport,  MEE  Reformációi  Emlékbizottság,  Ordass  Lajos  Baráti  Kör,  Országos
Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
A Magyar Evangélikus Bibliográfia készítése is folytatódik, jelenleg majdnem 360 000 oldal
található,  a  rekordok  száma  közelít  a  20  000-hez.  Sorra  jelennek  meg  az Evangélikus

emlékút ÉMOP-pályázathoz  kapcsolódó  kötetek:  a  középdunántúli  kötetet  Észak-
Magyarország, majd az Észak-Alföld fogja követni.
A  megkezdett  munkák  sorában  szerepel  a Luther-végrendelet  hasonmás  kiadását
tanulmánnyal kísérő, id. Fabiny Tibor nevével fémjelzett kötet újbóli kiadása magyar, német
és  angol  nyelven.  Az  emlékbizottság  kezdeményezte  egy,  a  reformáció  alapvető  tanításait
röviden  kifejtő  magyarázó  tábla  elhelyezését  a  fasori  reformációi  emlékparkban.  A  tábla
létrehozását az emlékbizottság védnöke, Mesterházy Ákos támogatta.
Emlékbizottságunk  saját  projektjeinek  terv  szerinti  folytatása  mellett  a  hazai  és  külföldi
ökumenikus és állami partnerekkel való együttműködés is tág teret kínál a reformációi üzenet
újrafogalmazásának.  A  2017-es  megemlékezésre  való  ökumenikus  készülés  szempontjából
jelentős  a  2016-os  Szent  Márton  évhez  való  kapcsolódásunk.  Ebben  szerepet  kap  A
szembenállástól  a  közösségig  című  LVSZ–római  katolikus  dokumentum  bemutatása,  amire
várhatóan  2016  elején  kerül  sor.  A  Magyarország  kormánya  által  létrehozott  Reformáció
Emlékbizottságban  jelen  van  a  Magyar  Katolikus  Egyház  képviselője dr.  Pápai
Lajos megyéspüspök személyében, illetve 2016-ban több ökumenikus programra is sor kerül
majd országszerte. Az állami emlékbizottság által most első alkalommal kiírt programpályázat
a  továbbiakban  félévente  ad  majd  lehetőséget  egyházi  jogi  személyek,  így  gyülekezeteink
számára,  hogy  150  000  –  2  millió  forint  nagyságrendben  támogatást  nyerjenek  a  2017-es
előkészületekhez  kapcsolódó  programokra  (konferencia,  csendesnap  stb.).  Bátorítjuk  a
testvéreket,  hogy  éljenek  ezzel  a  lehetőséggel,  helyi  közösségeikben  aktívan  képviselve  a
reformációi gondolat jelenidejűségét. A 2017-es év folyamán várhatóan egyházkerületenként
kerül majd sor egy–egy reformációi hangsúlyú találkozóra. Emellett az emlékbizottság és az
országos  egyházzenei  bizottság  országos  evangélikus  kórustalálkozó  megszervezését  vette
tervbe. 2017-ben reformációi nagykiállítás lesz az evangélikus és a református egyház, valamint
a Nemzeti Múzeum szakembereinek szervezésében, a Dísz téri volt Honvéd Főparancsnokság
épületében.  A  Wittenbergben  2017.  május–szeptember  közt  rendezett  „világkiállításon”  is
képviselteti magát egyházunk. Az Országos Presbitérium határozott Luther Márton egyházunk
birtokában  lévő  eredeti  végrendeletének  kölcsönadásáról  a  németországi  ünnepi  évad
eseményeire.  Cserében  egyházunk  2017  augusztusában  „magyar  hétvége”  rendezésére  kap
lehetőséget Wittenberg városának központi helyszínein. A programban kétnyelvű istentisztelet,
kulturális  programok,  teológiai  konferencia  és  magas  szintű  egyházi  és  állami  jelenlétet
feltételező fogadás is szerepel. Az állami emlékbizottság által tervezett központi ünnepségek:
2017. január 6-án a Művészetek Palotájában kerül sor a reformációi emlékév nyitányára, 2017.
október 31-én pedig központi ünnepséget szerveznek a Papp László Budapest Sportarénában.
2017-ben  nívós  kulturális  programokra  (köztük  a  lipcsei  Tamás-templom  kórusának
magyarországi  turnéjára  és  a  Magyar  Állami  Operaház  több  kapcsolódó  bemutatójára)  is
számíthatunk.
A Reformációi Emlékbizottság az egyház megnövekedett költségvetési terheinek ismeretében
és  a  kölcsönös  teherviselés  jegyében  vállalta  az  emlékbizottság  2009.  november  24-én
elfogadott,  2017-ig  tartó  költségvetésének  átcsoportosítását  a  2015–2017  közti  időszakban
összesen 20 000 000 (azaz húszmillió) forint értékben, amit a korábbi egyeztetések fényében
kimondottan az Evangélikus Hittudományi Egyetem fejlesztésére fordít a fenntartó. A Luther
válogatott művei könyvsorozat, a Luther-rajzfilmmel kapcsolatos munkálatok kiteljesedése és
egyéb áthúzódó projektek érdekében kértük, hogy az emlékbizottság által felajánlott 20 000
000  (azaz  húszmillió)  forintot  a  2017-es  évfordulót  követő  két  évben  bocsássák  az
emlékbizottság rendelkezésére. Az Országos Presbitérium korábbi határozatának megfelelően
a Luther-szobor terve – 2015–17 között összesen 50 000 000 (ötvenmillió) forint értékben  –
lekerült  a  napirendről:  ez  a  betervezett  és  korábban  jóváhagyott  összeg  teljes  egészében
felhasználható  az  egyház  egyéb  céljai  számára.  Összességében  tehát  a  Reformációi

Emlékbizottság költségvetéséből 50 millió forint szabadon felhasználható és 20 millió forint
átütemezett összeg kerülhet most más célú felhasználásra.
9.55
Radosné Lengyel Anna déli kerületi felügyelő hiányolta a bizottság munkájából a legkisebb
falutól  a  legnagyobb  gyülekezetekig  tartó  konkrét  cselekvési  tervet.  Nem  szavazta  meg  a
végrendelet  kölcsönadását  és  nem  támogatja,  mert  bár  a  magyar–német  kapcsolatoknak  ez
használ, de véleménye szerint így nem lehet majd a végrendelethez kapcsolódó ünnepségeket
rendezni.  Hiányolta  Sárvár  nevét  a  beszámolóból,  amely  a  magyarországi  reformációi
történések központja volt.
Fábri  György északi  kerületi  felügyelő  javasolta,  hogy  a  gyülekezeti  és  intézményi
kezdeményezéseket  hálózatos  formában  jelenítsék  meg,  hogy  érezzék  a  gyülekezetek  és
intézmények, hogy 2017 közös ügyünk.
Hafenscher  Károly örömét  fejezte  ki,  hogy  Fabiny  püspök  is  hangsúlyozta,  hogy  a  két
emlékbizottság  közötti  munka  mennyire  jól  működik.  Elmondta,  hogy  az  elmúlt  napokban
zárult le a gyülekezeti pályázatuk,  amellyel  evangélikus egyházközségeket  is  támogattak. A
sárvári templom teljes rekonstrukcióját is átvállalták, így Sárvár kiemelt jelentőségű lesz.
Detre  János lelkész  bár  érzi,  hogy  a  katolikus  irányba  a  nyitottságot,  de  jó  lenne,  ha  a
reformátusokkal  és  a  baptistákkal  is  rögzített  kapcsolatok  lennének  e  téren.  A
lelkészakadémiákon foglalkozni kellene a reformációi ünneplés előkészítéséről.
Gregersen-Labossa  György lelkész  nagy  örömmel  hallgatta  a  beszámolót  és  méltányolja  a
komoly  munkát.  Az  ökumenikus  kérdésben  nem  elegendőek  az  egyházvezetői  lózungok,
hanem jó lenne, ha a gyülekezetekben sem úgy határoznák meg önmagukat az evangélikusok,
mint akik a római-katolikusokkal szembe mentek.
Kendeh  Gusztáv a  restaurált  orgonákról  kiadandó  CD  lemezre  hívta  fel  a  figyelmet
hozzászólásában.  Véleménye  szerint  a  gyülekezetek  templom-helyreállításaikkal  és
renoválásaikkal készülnek az ünnepre, de sok esetben az orgonák helyreállítása ebből kimarad,
mert ennek költségei nem biztosítottak.
Orosz Gábor Viktor a templomkert projektre hívta fel a figyelmet, amelyet Kapolcsra is le
fognak vinni és hangsúlyozta
Rostáné Piri Magda a vasmegyei gyülekezetek és események megemlítését hiányolta.
Fabiny Tamás válaszában elmondta, hogy a bizottságot kéri helyén kezelni. Minden tag a saját
munkája  mellett  végzi  feladatát,  olyan  feladatokat  nem  szeretne,  ha  rátestálnának
munkatársaira, amely meghaladja már az erejüket. A többi felekezettel való együttműködést
természetesnek  tartja,  de  sosem  a  másik  gyülekezettel  szemben,  vagy  annak  kárára.
„A  reformátusokkal  közös  zsinatot  tervezünk,  de  ez  nem  jelenti  a  saját  hitvallásosságunk
feladását. Nincsen napirenden az, hogy a református egyházba beolvadunk!” - cáfolta a püspök
az utóbbi időben fellebbent pletykát. A neoprotestáns gyülekezetekkel szemben elmondta, hogy
az ő személyüket se tekintsük konkurenciának, végezzük a feladatunkat rendben és akkor nem
kell félni az ő munkájuktól.
10.21
Szavazás következik.
Az  emlékbizottság  2017  utánra  áthúzódó  feladatainak  elvégzéséhez  a  Törvényelőkészítő
Bizottsággal összhangban a következő törvénymódosítást terjesztették Zsinat elé:
2015.  évi  ...  törvény  a  reformáció  500.  évfordulója  megünneplésének  előkészítéséről  szóló
2009. évi III. törvény módosításáról
1.  §  A  reformáció  500.  évfordulója  megünneplésének  előkészítéséről  szóló  2009.  évi  III.
törvény 7. §-a hatályon kívül helyezésre kerül.
2.§ E törvény elfogadása napján lép hatályba.
A  hatályon  kívül  helyezendő  törvénycikk:  „7.§  Az  Emlékbizottság  megbízatása  2017.
december 31-el a törvény erejénél fogva megszűnik.”

10.23
Prőhle Gergely a zsinat tekintélyét féltve arra kért a zsinatot, hogy máskor az ilyen törvényt a
költségvetésbe beágyazva szavazzák meg.
A név szerinti szavazás során a zsinati tagok támogatták a törvénymódosítást.
10.27
A  tizennegyedik  ülésen  a Magyarországi  Evangélikus  Egyház  2016.  évi  költségvetése  –  a
költségvetési  törvény  megtárgyalása  –  kerül  megtárgyalásra Prőhle  Gergely,  országos
felügyelő és Csorba Gábor, gazdasági osztályvezető előterjesztésében.
Az országos felügyelő elmondta, hogy az egyház saját mozgástere az utóbbi években drámaian
csökkent, főleg az egyház egyszázalékos bevételeinek csökkenése miatt. A pályázati rendszer
miatt azonban megfigyelhető az is, hogy egyfajta tartalmi prostituálódás megy végbe, aminek
az evangélikus egyház épüléséhez és jövőjéhez nem sok köze van” - mondta a felügyelő, mire
többen felkapták fejüket.
„Világbajnokok  vagyunk  saját  magunk  lábon  lövésében  -  folytatta  Prőhle  Gergely.  -  Saját
ünnepeiket mily módon üljük meg? A közös reformációi ünnepség október hónap közepén egy
fővárosi moziban a látványos és tudatos leértékelése a reformáció fontosságának. Nem tudom
roszz néven venni más egyházaktól, ha erre az egészre rátelepednek. Úgy kellene megszervezni
saját ünnepeinket, hogy azok valóban vonzóak legyenek. A tegnapi ünnepségen sem sikerült
minden  úgy,  ahogyan  azt  szerettük  volna,  elég  kevesen  voltunk!  Miért  nem  jönnek  ilyen
alkalmakra el a teológusok?” - vetette fel.
„Az Üllői úti székház felújítása kapcsán ígéretekkel van tele a padlás és a pályázati rendszer
kiszámíthatatlansága  a  mi  stratégiai  tervezésünket  lehetetlenné  teszi  -  mondta.  -  Ugyanez
vonatkozik az intézményi átvételekre is, amelyek miatt sokszor másodlagos kérdéssé válnak a
betervezett ügyek.”
Az országos felügyelő hangsúlyozottan elmondta, hogy az imtézmények után kapott pénz az
nem az intézményeké, hanem az egyházé: „Ha ezek az intzémények nem egyházi intézmények
lennének, nem kapnának ennyi támogatást.”
10.35
Csorba Gábor pár dián vetítette ki a költségvetési változásokat. Sok pályázatnál kell főállású
szakembert  felvenni,  amelyet  a  pályázati  pénzekből  finanszíroznak  és  az  országos
irodaigazgató hatásköre a munkaerő felvétele. A Reformációi Emlékbizottság számára kiutalt
összegek átcsoportosítására és módosítására kerül sor. A járadék és az egyszázalék az a szabad
összeg, amivel az egyház rendelkezhet.
A MEE 2016. évi költségvetése a 14,3 milliárd Ft bevétellel szemben 14,5 milliárd Ft-os kiadási
és  mintegy  1  milliárd  Ft-os  beruházási  előirányzatot  tartalmaz.  A  2015.  évi  várható
költségvetési  maradvány  összege  4,6  milliárd  Ft  lesz,  így  a  kiadási  többletet  tartalmazó
költségvetés gazdálkodási nehézséget nem okoz, mindössze a költségvetési tartalék előirányzat
3,5 milliárd Ft-ra történő mérséklődését eredményezi. A Közép-Európai Keresztény Találkozó
133  millió  forintos  költségvetéséből  12  millió  forintos  önrészt  vállalt  a  Magyarországi
Evangélikus Egyház. Az Üllői úti székház felújításához 860 millió Ft kapcsolódik
A Zelenka Pál Szolidaritási Alapnál a tervezett 500 millió Ft bevétellel szemben 409 millió Ft
ráfordítás áll, így a tartalékok szintje 2016. végére az 1 milliárd Ft-ot kis mértékben meghaladja
majd.
Az  intézményi  körben  jelentkező  többlet  kiadások  – melyből  az  Evangélikus  Hittudományi
Egyetemnél mintegy 83 millió Ft merül fel – teljesíthetők, miközben az oktatási tartalékalap
1,3  milliárd  Ft-ról  1,2  milliárd  Ft-ra  csökken.  A  diakóniai  intézményeknél  a  2016.  évi
gazdálkodás mintegy 110 millió Ft-os ráfordítás emelkedés mellett valósul meg, melynek egy
része bevételi oldalon nem áll rendelkezésre, így a tartalékok szintje a 2015. év végére várható
249 millió Ft-ról várhatóan 215 millió Ft-ra mérséklődik.

10.54
Hozzászólások következnek.
Gregersen-Labossa György lelkész, a Diakóniai Bizottság vezetője, a diakóniai szolgálatban
az  egyetlen  ember,  akit  a  zsinat  választott,  ezért  most  ő  képviseli  a  diakóniai  munkaágat  a
diakóniai  tartaléklapról  szóló  véleményük  közvetítésében.  Az  Országos  Presbitériummal
vitában állnak a tartalékalapok és azok felhasználását  illetően.  Az Országos  Iroda diakóniai
osztályvezetőjének és munkatársainak a fizetését is már ebből az alapból biztosítják, így az nem
terheli  a  költségvetést.  A  fenntartó  evangélikus  egyháznak  azonban  illene  ezt  az  összeget
biztosítania – a diakóniai bizottság vezetője szerint.
Stermeczki András a teológia irányába átcsoportosítandó összeg felhasználására kérdezett rá.
2015  a  Reformáció  és  oktatás  éve,  s  ennek  ellenére  az  állami  finanszírozás  a  hitoktatás
finanszírozásában  csökkent,  mert  csak  a  nyolcfős  csoportokat  veszik  figyelembe.  Hogyan
fogják később a különbözetet fedezni? – vetette fel a kérdést.
Hafenscher Károly felvetette a tizenhatodik ülés előrehozását és rövidítését javasolta, hogy a
misszió ügyére több idő juthasson. Ezt a zsinat elfogadta. A költségvetési vita folytatódik.
Hallgatóné Hajnal Judit iskolaigazgató az oktatási tartalékalappal kapcsolatban megkérdezte,
hogy a kötelező oktatást támogató offertóriumot miért szüntették meg. Két éve megváltozott az
állami finanszírozás és az intézmények szoros költségvetéssel működnek. A sajátos nevelési
igényű  gyerekekkel  való  foglalkozást  (logopédus,  fejlesztő  pedagógus)  illetően  még  nem
sikerült megegyezni az állammal, ezért a tartalékalapokhoz kénytelenek nyúlni az intézmények.
A  fejlesztésre  szánt  összegek  azonban  fogyatkozóban  vannak.  Az  ilyen  irányú  munka
megszüntetése nem lenne jó üzenetű egy egyházi intézménynél.
Kendeh  Gusztáv elmondta,  hogy  az  Egyházzenei  Bizottság  tavaly  hatmillió  forintos
támogatást kapott, de több mint 30 millió forintos igény érkezett. A költségvetési tervezetben
jelenleg 10 millió forint tervezet szerepel, így a tavalyi restanciákat sem tudják pótolni. Plusz
keretet kért erre a fontos igényre.
Zsugyel  János szerint  minden  egyes  ügynek  van  hitéleti  és  költségvetési  vonzata  is.  A
Számvevőszék  elnökeként  elmondta,  hogy  a  költségvetési  tervezet  megalapozott,  a
maradványok magas összege tapasztalható annak ellenére, hogy a feladatokra plusz források
kellenek.  A  tervezet  megteremti  a  kiegyensúlyozott  gazdálkodás  feltételrendszerét,  ezért
elfogadását javasolja.
Ittzés András  elmondta, hogy hosszú idő  után először a tárgyév előtt  fogadná el  a zsinat a
költségvetést és ez segítené a tervezést.
Orosz Gábor Viktor az Evangélikus Hittudományi Egyetemen végrehajtott fejlesztést illetően
elmonda, hogy bár  átfogó képe nincsen, de tudja, hogy munkatársakat  vettek fel: Kőszeghy
Miklós, Kodácsy-Simon Eszter, Vince Katalin, László Virgil személyében. Emellett hatékony
minőségfejlesztés indult el.
Prőhle  Gergely  elismerte,  hogy  az  intézmények  területén  szemléletbeli  különbség  van.
„Az intézményi támogatás nem az intézmények pénze, annak ellenére, hogy az intézmények
kapják - mondta. - De tekintettel arra, hogy ennek a nagy egyházi közösségnek részei, így az
állami támogatáshoz hozzájutnak. A pénz sorsáról ennek megfelelően az egész egyház dönt.”
Az  osztályvezető  fizetését  elfogadja,  hogy  ne  a  diakóniai  pénzekből  finanszírozzák.
Az orgonafelújítással kapcsolatban elmondta, hogy olyan orgonákat ne újítsunk fel, amelyeket
senki sem hallgat, ahogyan olyan ingatlanokat is felesleges felújítani, ahol gyülekezeti élet nem
folyik.
Csorba Gábor szerint a nevesített tartalékokból lehetne áthelyezni az orgonafelújításra.
11.30
Szavazás kezdődik a költségvetésről.

11.37
Tizenötödik ülésen Buday-Malik Adrienn az egyházak számára elérhető támogatásokról
tartott tájékoztatót és javasolta egy a pályázatokat koordináló intézmény létrehozását.
Krámer György országos irodaigazgató fél attól, hogy párhuzamosság lesz az Országos Iroda
már meglévő osztályaival.
A zsinat elfogadta a javaslat megvizsgálását.
12.05
A tizenhatodik ülésen Tölli Balázs, a Zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével a missziói
munkaág megújításának kérdései kerülnek elő. Az előterjesztő: Orosz Gábor Viktor, zsinati
tag, a Teológiai Bizottság elnöke lesz. A számos egyeztetés után beadott anyag

ITT

elolvasható.

Ez  az  anyag  három  műhely  munkája,  a  Teológiai  Bizottság,  a  Missziói  Bizottság  és  a
Gyülekezeti  és  Missziói  Osztály  írása  lett  egybedolgozva.  Az  eltérő  hangsúllyal  bíró
munkaprogramok nem hátrányt, hanem előnyt jelentenek a mi felfogásunkban - mondta Orosz
Gábor Viktor.
Ordinált  lelkészek  végezték  el  ennek  az  anyagnak  az  összeállítását,  akik  a  Bibliára  és  a
hitvallási iratokra esküt tettek, ami biztosítéka a tanbeli egységnek. Alapvető konszenzus jött
létre  ezzel  a  dokumentummal.  „Nem  tehetjük  meg,  hogy  belső,  közénk  éket  verő  viták
megosszanak bennünket!” - hangsúlyozta az előadó.
Javaslatként szerepel, hogy a Missziói Bizottság három taggal bővüljön. A különböző missziói
ágak, területek is kibontásra kerültek az anyagban.
Az  előadó  arra  kérte  a  zsinatot,  hogy  támogassák  a  sok  apró  egyeztetésen  létrejött  anyag
előrejutását, és ne gátolják meg a további, e téren végzendő munkát. Az összefogást, a tervek
megvalósítását, a pozitív hangot kérte.
12.20
Hozzászólások következnek.
Hafenscher Károly mérföldkőnek nevezte az anyag elkészültét, ahonnan lehet előre lépni, még
akkor is, amikor tisztában vagyunk azzal, hogy ”sokunkból kitört a keserűség, egészen a tegnap
éjszakát  is  beleértve”.  Elmondta,  hogy  sajnos  van  számos  olyan  hívószó,  amit  még  ki  sem
fejthet a másik ember, máris ugranak rá egyesek. Ebből is le kell vonni a tapasztalatokat. „Most
van  az  a  pillanat,  hogy  lenullázzunk  egy  csomó  dolgot,  most  van  az,  amikor  túlléphetünk
bizonyos  sérelmeket,  megtalálva  az  egyensúlyt  az  országos  evangélizációs  munka  és  a
gyülekezeti hangsúlyú gyülekezeti munka között” - mondta.
Szeverényi Jánossal közösen szeretnének egy felajánlást tenni. Bár Orosz Gábor Viktor azt
mondta, teológiailag megvan a közös platform, mégis létezik egy-egy textusnak a különböző
értelmezése  és  mégis  vannak  különböző  teológiai  alapállások.  Összefogásra  lenne  szükség,
azért  Szeverényi  János  és  Hafenscher  Károly  együtt  szeretné  most  különböző  kegyességi
irányzatokat meghívni egy közös együttgondolkodásra, Révfülöpre, amikor is testvéri módon
végig lehetne a dolgokat gondolni.
Szemerei János püspök köszönetét fejezte ki Orosz Gábor Viktornak, hogy a korábbi vajúdás
után  egy  térképre  kerültek  a  különböző  munkát  végző  testvérek.  Hafenscher  Károlynak  és
Szeverényi Jánosnak is köszönetet mondott a megbékélt különbözőségért.
Gáncs Péter püspök örömének adott hangot, hogy kulturált teológiai disputa valósulhatott meg.
Jó,

Evangélikus

Hittudományi

Egyetem

ebben

besegít.

Kérte a sajtót, hogy a pozitív üzenetek is menjenek ki a nyílvánosság elé, attól függetlenül,
hogy számos összecsiszolódásra van szükség. A bizottsági bővítés akkor szerencsés, ha nem
fizetett alkalmazottak kerülnek be a bizottságokba.
Lupták György elmondta, hogy három éve arra vár, hogy a zsinat kezdjen el arról beszélni,
hogy  a  különböző  irányokból  jött  kollégák  hogyan  tudnak  egy  irányba  menni.  „Sokszínű
egyház  vagyunk,  ami  nem  tegnap  óta  van  így!”  -  mondta.  Mindig  is  voltak  evangélizációs
irányok, ez a parázs még mindig izzik. Sok új missziós lehetőség nyílt ki előttünk. A Gospel

Sasok missziót végez, ha egy EGOT-on énekelhet, vagy ha vincellér szemináriumot tartanak -
ezek reméljük nem hiábavalókat, ahogyan az elmúlt hetek egymásnak odamondogatása sem
volt hiábavaló - mondta Lupták György.
Solt-Száraz  Csenge  mind  teológiailag  és  biblikusan  is  méltatta  az  anyagot  és  javasolta  az
LMK-k számára is a feldolgozást. Mit tehetünk együtt a misszióért? - ez legyen a fókuszban.
Stermeczki András támogatja a javaslat elfogadását és a munka elkezdését, de szerinte túl sok
ez  a  hetven  oldalas  anyag.  Vannak  benne  olyan  ágak,  amelyek  aránytévesztésben  vannak  a
beadott anyagban. Hiányolta, hogy csak egy munkaágnál talál ráfordítandó összeget.
Fábri György a sokszínűséget méltatta, de figyelmeztetett, hogy erről az anyagról jelenleg nem
fogunk szavazni. „Tüskék és feszültségek után most indul el egy beszélgetés, aminek a végén
lesz  majd  előterjesztés  is.”  Sok  részmegoldás  és  felvetés  található  benne,  arányeltolódások
vannak és s bár osztja az örömöt, de kéri, hogy valamikor jussunk el oda, amikor lesz konkrét
előterjesztés.
Fabiny Tamás a 70 oldal együttlátása még csak egy kicsi lépés. Azt várta volna, hogy legalább
az összeférhető és össze nem férhető dolgokra tegyenek jelzéseket. Nem lehet a törvényeket
javaslatokkal formálni.
Hafenscher Károly elmondta, hogy amikor a legnagyobb a sötétség, akkor kezdődik az új nap.
Ő nem eufóriát, hanem egy új lehetőséget ünnepel ma. Az érdemi beszélgetésnek és a kemény
feladatoknak  örül.  Január  28-29-én  lenne  ez  a  Színgazdag  egyház,  egy  Krisztus  alatt,  egy
küldetéssel című konferencia.
Nagybocskai Tamás már harmadik körben olvassa a kissé átformált anyagot, ami számára az
alkalmatlanságunkat mutatja. Amikor a missziói parancsnak engedelmeskedve valaki lelkészi
pályára megy, nem élheti meg odakint foglalkozásként a munkáját. A misszió a lelkészi munka
szerves  része.  „Ha  létrehozunk  egy  szeretettel  foglalkozó  osztályt,  akkor  nagyobb  lesz  a
szeretet?  Lesz-e  eredmény,  ha  intézményesítjük  a  dolgokat?”  -  vetette  fel  a  kérdést.  „Meg
kellene  vizsgálni,  hogy  mik  azok  a  tényezők,  amik  a  missziói  munkát  akadályozzák?  Azt
gondolom, hogy amikor több gyülekezetben megbotránkoztató dolgok történnek, azokk nem
válnak javunkra.”
Orosz Gábor Viktor szerint is ki kell tűzni egy határidőt, amikorra előterjeszthető anyagot
tárnak a zsinat elé.
12.56
A tizenhetedik ülésen, Tölli Balázs elnökletével a téma a A választásokról és a szavazásokról
szóló 2005. évi VII. törvény módosítása és előkészítő, elvi vitája következik, Laborczi Géza
országos presbiter, a Zsinat által kiküldött munkacsoport vezetőjének előterjesztésében.
„Mindannyian tudjuk, hogy az emberi törvények folyamatos javításra szorulnak, hiszen korhoz
kötötten  születnek  meg.  Így  van  ez  az  evangélikus  választási  törvénnyel  kapcsolatosan  is.
Mielőtt azonban a változtatáshoz kezdenénk – előírásaink szerint is, de a praktikum okán is –
szükséges néhány fontos elvi kérdés eldöntése. Ez pedig a Zsinat lehetősége és felelőssége. Az
előkészítő  munkabizottságnak  a  kérdezés  lehetősége  és  felelőssége  adatott.  E  kettő
találkozásából – hitem szerint is – megújulás jöhet létre, nem pedig értelmetlen vita” - mondta
az előadó.
Előkerült a javaslatban a mandátumok, a választhatósági feltételek, a gyülekezeti lelkészek-, az
intézményi küldöttek választásának, a választások megszervezésének kérdése.
Ittzés András a javaslat továbbmunkálása mellett tette le voksát, a szavazást feleslegesnek véli,
ahogyan Hafenscher Károly is.
Laborczi Géza módszertani segítséget várt volna a Zsinattól, hogy lássák, mely irányba kell
elmozdulniuk. Ha a bizottság megkapja erre a jogot, akkor ennek eleget fognak tenni.
László Virgil felvetette, hogy a tegnapi országos tisztségviselők beszámolóiban is felvetődött,
hogy  az  egyházi  struktúrát  gondolják  át.  Erre  tekintettel  kellene  a  választási  törvényt  is
átalakítani, mert ez a felállást is megváltoztatná.