background image

A Magyarországi Evangélikus Egyház X. 

Zsinat 14. ülésszaka – Tudósítás percről 

percre!

 

Budapest – A zsinat lelke

́szi elnökének, dr. Hafenscher Károlynak az áhítatával kezdődött el a 

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban egyházunk soron következő zsinati ülése, 2017. 
február 24-én. Folyamatosan frissülő cikkünkben igyekszünk tudósítani a fontosabb 
történésekről. 
 

9.37 

Dr. Hafenscher Károly az egyház útjának irányáról beszélt nyitó igehirdetésében, amelynek 
alapjául Bartimeus története szolgált. Felvetette, hogy 2017-ben vajon merre tart az 
evangélikus egyház. Ennek összefüggésében beszélt olyan tényezőkről, amelyek rajtunk 
múlnak, amelyek rajtunk kívül ható erők, és amelyek felülről jövő erők. A jézusi és a 
tanítványi útnak össze kell találkoznia és ennek hatására életek formálódhatnak át. Vele kell 
indulnunk az igazi cél felé. 

9.45 

Az első ülésen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke. 

Sor került a X/13. ülésszak jegyzőkönyvének elfogadására és a beadványok ismertetésére. 

Az Országos Presbitérium (OP) még decemberben határozatot hozott egy olyan zsinati 
munkacsoport létrehozásáról, amelynek a feladata az egyház szervezet és működés 
egyszerűsítésének előkészítése lenne. Kondor Pétert, Fábri Györgyöt és Mészáros Tamást 
javasolták a munkacsoport tagjának. A munkacsoport az OP számára készítene javaslatokat. 
A zsinat titkos szavazással szavazott a munkacsoportról. 

10.06 

Ezután a zsinati bizottságok beszámolója következett. Dr. Ittzés András a Törvényelőkészítő 
Bizottság üléseit ismertette. 

Dr. Orosz Gábor Viktor a Teológiai Bizottság elnökeként, Solt-Száraz Csenge az Ügyrendi 
Bizottsa

́g elnökeként szólt. 

10.09 

Dr. Hafenscher Károly a református-evangélikus közös zsinat ügyében tett lépéseket 
ismertette. Közös bizottságot hoz létre a két zsinat, dr. Korányi András, dr. Orosz Gábor 
Viktor és dr. Kodácsy-Simon Eszter 
dolgozik majd a kiadandó közös nyilatkozaton a 
református testvérekkel együtt. 

Ezután a X/14. ülésszak napirendjét is elfogadta a zsinat. 

background image

10.13 

A ma

́sodik ülésen továbbra is Abaffy Zoltán elnökletével az Evangélikus Hittudományi 

Egyetemen folyamatban le

́vő fejlesztésekről kapnak tájékoztatást a zsinati tagok, dr. Szabó 

Lajos rektor e

́s dr. Fábri György egyházkerületi felügyelő előterjesztésében. 

Dr. Szabó Lajos elmondta, hogy a 2016-os évnek kettős üzenete volt az egyetem életében. 
„Kezdeményezőkészséget és önkritikát és egyaránt motiváltak azok az események, 
amelyekkel szembe kellett néznünk. Bár egy tendencia már korábban is jelentkezett azzal, 
hogy a lelkészi pálya iránti érdeklődés folyamatosan csökkent az utóbbi években, azonban 
ebben az évben vált kritikussá. A másik oldalon a hittanári és a teológiai érdeklődés 
fokozatosan emelkedett ugyanebben az időszakban. Így több, eddig nem gyakorolt területen 
lehetőségünk volt gyorsan tájékozódni, új irányokat felfedezni, és új lehetőségekkel is tudtunk 
élni” – mondta. 

A hallgatói összetétel gyors változásaihoz is alkalmazkodnia kell az intézménynek. 
„Prioritásként került elénk az a feladat, hogy promóciós kampányt indítsunk annak érdekében, 
hogy a hallgatói utánpótlást javítani tudjuk a jövőben. Ebben nagy szerepe volt a kollégiumi 
élet fejlődésének több szempontból is. Az egyetemi lelkész és a HÖK, valamint a 
rektorhelyettes és a főtitkár egy gyors koncepciókialakítás után aktívan tevékenykedtek ezen a 
területen ebben az évben. E munka intenzitásának további fokozása nagyon fontos feladat. 
Nemcsak a lelkészi utánpótlás miatt, hanem egyházunk jövője érdekében is.”  

„Vannak közös terveink az egyházvezetéssel együttműködve. Nagymértékben motiválta az 
intézmény életét az a tény, hogy a MEE vezető testületeinek határozatai alapján 
folytatódhatott a korábban megkezdett, tudatos fejlesztési munka második üteme. Az irányok 
és konkrét lépések keresése, alakítása Fábri György felügyelő úrral folytatott folyamatos 
konzultációk és szakmai együttgondolkodás keretében formálódott. Ennek az 
együttműködésnek közvetlen és gyors hatása érvényesült a megerősödött kutatói munkában és 
az átalakuló oktatási, kutatási és nevelési irányvétel érvényesülésében. A kutatócsoportok 
elindulása, illetve a valláspedagógiai tanszék megalakulása már konkrét eredményként 
igazolja ezt. Különösen sikeres a tanszék által szervezett rendszeres hitoktató továbbképzés. 
Mindenképp sikerként könyvelhetjük el az Evangélikus Biblikus Szabadegyetem elindítását, 
amelyet a nagy sikernek köszönhetően folytatunk a következő évben. Eredményesen zajlik a 
pedagógus továbbképzés is folyamatosan két helyszínen.” 

Az intézmény kapcsolatai bővültek az év folyamán. „Partnereink között egyházi és nem 
egyházi fenntartású intézmények egyaránt vannak. Az egyes egyházi, gyakorlati képzési 
terepek is szélesebb és fokozottabb mértékben jelentek meg a munkánkban. Ez a tendencia 
nagyban megerősítette a kapcsolati tőke stabilizációját más felsőoktatási intézményekkel, 
valamint az MEE gyülekezeteivel és oktatási intézményeivel. A kapcsolatok bővülése és 
intenzívebbé válása azért is fontos, mert ez előfeltétele annak, hogy a gyakorlatorientált 
képzés fejlődjön és aktívabb lehessen a jövőben. A következő nemzedékek tartalmas és 
színvonalas megszólítása a teljes egyetemi munka számára elsődleges feladattá vált. Ennek 
speciális lehetősége nyílik a Melanchthon Evangélikus Szakkollégium indításával. A 
szakkollégiummal egy erős és színvonalas szellemi és lelki műhelyt szeretnénk felépíteni, 
ahol az egyetem kollégiumában lakó, világi szakokon tanuló hallgatók és a mi hallgatóink 
együttes tevékenysége bontakozhat ki. Ezzel a lépéssel új lehetőség nyílik arra, hogy az 
evangélikus felsőoktatási szellemi erők összefogása is jobban megvalósuljon. Ennek 

background image

érdekében a következő fejlesztési ütemben további lépések indokoltak a kollégium 
összefüggésében.” 

Bár az elmúlt évben ketten jelentkeztek a teológus-lelkész szakra, de jelentősen 
megnövekedett a hittanár-nevelőtanár szak iránti lelkesedés. Most az előzetes jelentések 
szerint 53-an jelentkeztek a teológiára, ebből 15-en a lelkész, 24-en a hittanár mesterszakra, a 
többiek az egyéb képzésekre.  

10.20 

Dr. Fábri György átvéve a szót felhívta a figyelmet arra, hogy teológus vagy 
lelkészhallgatónak bár az Úristen hív el, de a gyülekezetek, a lelkészek küldik, ajánlják. A mi 
gyülekezeti, ifjúsági és oktatási munkánk gyümölcsei. Közös felelősség a lelkészképzés 
ügye. A missziológia, a szociális munka, a menedzseri képességek mind-mind szükségesek a 
képzésben, de nem csak a teológiától, hanem magunktól is meg kell kérdezni azt, hogy 
valóban szükségünk van-e erre a tudásra, elvárás-e ez a képzettség, adunk-e teret a célok 
megvalósítására. Kicsi intézményről beszélünk, és amikor elvárásaink vannak az 
intézménnyel kapcsolatban, akkor tudnunk kell, hogy ezt az egyetem, az alacsony kapacitása 
miatt, nehezen tudja megvalósítani. Nem szeretné, ha más intézménybe csatlakozna be az 
intézmény. 
Fejlesztésekre szánt pénzek egyharmada fordítódott intézményfinanszírozásra, amely kiválló 
teljesítmény a magyar felsőoktatás helyzetében. Probléma, hogy nem a jelenlegi egyházi 
törvényi szabályozásnak megfelelően működik az intézmény, illetve azok sok esetben nem 
teljesíthetőek, így ezeket át kellene gondolni, olyan kérdésekben, hogy milyen végzettséggel, 
szakmai és egyházi besorolással lehet valaki tanár az egyetemen. Felsőoktatásban tanító 
evangélikus értelmiségeket be kellene kapcsolni a Melanchthon Szakkollégium 
munkájába. Képtelenségnek tartja, hogy a lelkésztovábbképzés ne kapcsolódjon szorosan az 
intézményhez. Legyen következménye annak, ha valaki ezeken nem vesz részt, mert a 
törvények csak előírják, de nem szankcionálják ezt. A rektor nyugdíjba vonulása miatt 
szükséges lesz a jövő évben az erre való pályázat átgondolt kiírása. 

Ezután hozzászólásokra került sor. 

Kendeh Gusztáv a kántorképzése megerősítésének hiányát fogalmazta meg. 

Ittzés András a fejlesztési támogatás átláthatóbb tálalását szeretné. 

Solt-Száraz Csenge szerint PhD hallgatók aktívan részt vesznek a publikálási munkában. Az 
átláthatóság kedvéért ezeket a munkákat publikálni kellene. 

Dr. Fabiny Tamás is támogatná a fejlesztés láthatóvá tételét és javasolja azt, hogy az oktatók 
és hallgatók publikációi nyilvánosságra kerüljenek. Akik kevés számú tudományos 
publikációt adnak ki, azok hogyan tudnak részt venni a tudományos életben – vetette fel. Az 
egyházi vezetés nyitott arra, hogy segítse az egyház tudományos kutatásait (ökumenikus, 
társadalmi kérdések...stb.). 

Laborczi Géza a nyíregyházi egyetem óraadójaként azt tapasztalja, hogy az ott oktatók 
szeretnének a teológiai oktatókkal magas szintű párbeszédet kialakítani. Ebben előre kell 
lépnünk. 

background image

10.53 

Dr. Fábri György a tárgyi kérdésekre válaszolva elmondta, hogy kigyűjtik a konkrét 
fejlesztési elemeket. A valláspedagógiai tanszék létrehozására igen nagy szükség volt. Öt 
főállású munkatársat vettek fel a különböző tanszékekre. Kutatócsoportok születtek, szakmai 
tudományos munkacsoport épült, amely támogatja az intézményműködését is. Lényeges a 
publikációs tevékenység, de jó példának említette, hogy társadalmi kérdésekben méltóképpen 
gondolkodtak együtt a teológusok megszólalásaikban. 

Dr. Szabó Lajos szerint az egyház szeretetének látása a kontinuitásban érlelődik, ennek 
mélységei és magasságai vannak. Csak egy szeletet tudunk ebből a zsinat előtt megmutatni. 
Az oktatók gyülekezeti szolgálatai, előadásai, szeretetvendégségek, oktatások és kísérések 
nem szerepelnek a publikációs listákban. Ezeket is látni kell. De az is igaz, hogy vannak olyan 
oktatók, akik kiemelkedően sokat publikálnak.  
Világosan ki kell mondani, hogy egyetlen képzési ágra sem költöttünk annyit, mint a 
kántorképzésre az elmúlt 15 évben. A kormány támogatásával az egyszemélyes órák 
finanszírozását is fenn tudjuk tartani. Fontos megjegyezni,hogy katolikus szakemberek is 
dolgoznak a teológián. 

Az épületnek és a kollégiumnak nagyobb arányú fejlesztése tavaly, míg a könyvtár szakmai 
fejlesztése idén játszódott le. Tankönyvkiadásra és informatikai fejlesztésre is sor került. 5 
százalékos bérfejlesztést hajtottak végre idén, míg tavaly az előírt 15 százalékot tudták 
megadni az oktatóknak. 

Nehéz egyszerű mérésekkel az oktatók munkájáról objektív véleményt mondani. 

11.08 

A harmadik ülésen dr. Hafenscher Károly fog elnökölni és sor kerül az egyes egyházi 
tisztségviselők jelentéseinek megtárgyalására. 

Az országos ügyész, dr. Székács György jelentését a zsinat elfogadta. 

Dr. Gíró Szász János országos bíróság elnöke jelentését a zsinat elfogadta. 

Dr. Zsugyel János az országos számvevőszék elnöke hozzászólásában a Luther Kiadó 
működésének problémáját emelte ki. Hasznosnak és elengedhetetlennek tartja az ottani 
munkát és a személyi változásokat is fontosnak tartja. A problémák gyökerét abban látja, 
hogy a felelősségi körbe be kellene vonni azt, hogy a rendelkezésre álló forrásokkal 
gazdálkodjanak és ne csak a tartalomért legyenek felelősek a vezetők. Legyen a hirdetések 
szervezése prioritás. Ez hozzájárulhatnak a pénzügyi egyensúlyhoz. 
Az évek során felhalmozódott könyvkészletek értékesítését az intézményekben és 
gyülekezetekben szorgalmazni kellene. A számvevőszék tagjai számának bővítésére javaslatot 
tett. Jó lenne, ha ennek a ciklusnak a végére a következő ciklusban megválasztásra kerülő 
tagok már kiválasztásra kerülnének. 

Gregersen-Labossa György nem kívánt kiegészítést tenni a leadott jelentésével 
kapcsolatban. A zsinati tagok egyhangúlag elfogadták a jelentést. 

 

background image

11.25 

15 perc szünet következik. 

11.50 

A negyedik ülésen Abaffy Zoltán elnökletével tovább folytatódott az éves jelentések 
tárgyalása. 

Kendeh Gusztáv az egyházzenei bizottság elnökeként éves beszámolóját adta elő. 
Lázárné Skorka Katalin az ifjúsági könnyűzenei munkával kapcsolatban elmondta, hogy 
alakult egy munkacsoport, amely a gyülekezetépítést tűzte ki célul. 

Kendeh Gusztáv válaszolva elmondta, hogy Herfordba az egyházzenei szakra lehetne 
küldeni magyarországi képzett zenészeket, akik a könnyűzenei területet tovább tudnák vinni. 

További hozzászólások következtek, Krámer György országos irodaigazgató, Muntag 
András, Tóth Melinda Anna
 szóltak hozzá. 

A jelentést a zsinat egyhangúlag elfogadta. 

12.00 

A zsinat lelkészi elnökének vezetésével sor került a déli imádságra. 

12.07 

Lupták Györgynek, az evangelizációs és missziói bizottság elnökének éves jelentése 

következik. 

Gáncs Péter a gyülekezetplántálás ügyében fontos lenne határidő megadása. 

A jelentést a zsinat elfogadta. 

12.11 

Az e

́pítési és ingatlanügyi bizottság elnökének, Benczúr Lászlónak az éves jelentése 

következik. A jelentést elfogadták, ugyanígy a gazdasági bizottság elnökének, Kondor 

Péternek, a gyermek és ifjúsági bizottság elnökének, Lázárné Skorka Katalinnak, 
a gyűjteme

́nyi tanács elnökének Kovács Eleonórának, valamint a sajtóbizottság elnökének 

éves Novotny Zoltánnak éves jelentését is. 

Ezzel kapcsolatban dr. Fabiny Tamás a Luther Kiadó hiányának konkrét okairól számolt 
be. Végh Szabolcs az Országos Presbitérium megbízásából jelenleg vizsgálja a gazdasági 
működés racionalizálását. 

Ittzés András a jelentésben előforduló pontatlanságok miatt a jelentést nem támogatná. 
Fabiny Tamás kiegészítő javaslattal élt, hogy az ő szóbeli tájékoztatásával kiegészítve 
fogadják el a jelentést. 

background image

12.25 

Az Orsza

́gos GAS ügyvivő Selmeczi Lajos Péter éves jelentését a zsinat elfogadta. 

A protesta

́ns tábori püspök, Jákób János éves jelentése következik. A tábori püspök 

személyesen is megjelent a zsinaton és köszönetet mondott azért, hogy egy fővel bővülhetett a 
protestáns lelkészi szolgálat. 

12.28 

Az ötödik ülés következik, dr. Hafenscher Károly vezetésével. A tárgy az ügyrend 
módosítása lesz, általános és részletes vitára kerül majd sor, dr. Solt-Száraz 
Csenge
 előterjesztésében. 

A javaslatban a következő szerepelt: 

Szavazás több változat esetén 

32/A. § (1) Ha a vitában kettőnél több változat közül kell választani, akkor azok mindegyikét 
(a 35.§ figyelembevételével --» ezt a zsinat törölte) egyenként szavazásra kell bocsátani. 

(2) Az egyes változatokra a többi változattól függetlenül egyaránt lehet „igen”-nel vagy 
„nem”-mel szavazni. Ennek során mindegyik változatra csak egy szavazatot lehet leadni. Ha a 
szavazó nem nyilvánít véleményt, vagy két szavazatot ad le, akkor abban a kérdésben a 
szavazata érvénytelen. 
(A szavazás a név szerinti szavazás --» nyílt szabályai szerint történik azzal, hogy az egyes 
változatokra egy szavazólapon történik a szavazat leadása.) --» ezt a mondatot a zsinat először 
módosította, majd törölte. 

(3) Megszavazottnak az a változat tekintendő, amely a legtöbb szavazatot kapta, és legalább a 
szavazatok több mint 50 %-át. 

(4) Szavazategyenlőség esetén, vagy ha egyik változat sem kapta meg a szavazatok több mint 
50 %- át, akkor a két legtöbb „igen” szavazatot kapott változatról újabb szavazás dönt. 

A zsinat ezt a fenti, módosított változatot fogadta el. 
12.59 

A hatodik ülésen Rostáné Piri Magda a zsinat lelkészi alelnökének vezetésével a 2005. évi 
VII. törve

́ny – A választásokról és a szavazásokról című javaslat elvi vitájára kerül 

sor Laborczi Ge

́za országos presbiternek, a zsinat által kiküldött választási munka- csoport 

vezetőjének előterjesztésében. 

A 2005. évi VII. törvény 1 – 10. § az általános részben a választhatóság feltételeivel 
foglalkozó rész a következőképpen szól: 

3.§ (l) Egyházi tisztségre csak rendezett életvitelű, nagykorú egyházközségi tag választható 
meg, ha egyébként a tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget tesz. Nem lelkész 
egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy választott testületi tagságot ugyanazon az 
egyházkormányzati szinten egyidejűleg több egyházi önkormányzatban nem töltheti be. Az 

background image

egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi, valamint országos felügyelő választásakor 
törekedni kell arra, hogy az az egyházi közéletben gyakorlott személy legyen.”
 

A munkabizottság javaslat az, hogy a meglévőkön túl szakmaibb kritériumokat fogalmazzunk 
meg a magasabb egyházkormányzati tisztségek betöltésénél. Ezek a feltételek egyfelől az 
egyházi, egyházi közéleti gyakorlatot jelenthetik, másfelől pedig a „civil” életben elért 
teljesítményt értékelhetik. 
Megfontolandó lenne a presbitériumi ajánlás bevezetése. Egy-egy felügyelői tisztségre történő 
jelöléskor jelenleg a testületi jelölésnek fontos szerepe van. Például egy egyházmegyei 
felügyelő jelölése esetén a jelölő presbitériumnak meg kellene indokolnia azt, hogy miért 
tartja alkalmasnak az illetőt a poszt betöltésére. Kerületi felügyelő esetében az egyházmegyei 
presbitérium is tehet ajánlást. A választhatóság feltétele így alakulna: egyháztagság, 
gyülekezeti presbiteri tisztség vagy presbitériumi ajánlás. 

Felvetették: 

– Akarja-e a zsinat a presbiteri ajánlás bevezetését a felügyelői tisztség betöltéséhez? 

Ebben a kérdésben a zsinat igennel szavazott. 

– Akarja-e a zsinat bevezetni azt a gyakorlatot, hogy a jelölt lista véglegesítése előtt a jelöltek 
kötelesek legyenek az adott egyházkormányzati szint közgyűlése előtt bemutatkozni? 
 

A zsinat ezt is megszavazta. 

A civil életben elért eredmények az alábbiak lehetnek: a jelölt saját szakterületén elért 
eredményei, vezetői gyakorlat, kerületi és országos felügyelő estében idegennyelv tudás. 

Kérdés: 

– Akarja-e a zsinat, hogy a választhatóság feltételként bevezetésre kerüljön az, hogy jelölt 
milyen eredményeket ért el a saját szakterületén?
 
A zsinat ezt nem szavazta meg. 

A kérdésekkel kapcsolatban számos hozzászólás érkezett. A hozzászólásokból kidomborodott 
az, hogy az emberek egyfajta rátermettséget szeretnének látni a tisztségeket betöltőknél, de 
borzasztó nehéz törvényileg szabályozni azokat a feltételeket, amelyeknek a 
tisztségviselőknek meg kell felelniük.  

A második rész a gyülekezeti lelkészi állás betöltését szabályozza a 11 – 18. § szerint. A VI. 
fejezet – 11.§ – a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének előkészítését szabályozza. 
A zsinati döntés értelmében itt a bizottság feladata, hogy jogszabályban rögzítse azt, amikor 
„csonka” elnökség áll a gyülekezet élén, és azt, amikor teljes elnökség esetén üresedik meg a 
lelkészi állás. 
Az előbbi esetében természetes, hogy az egyházmegyei elnökség hívja össze a szükséges 
testületeket és azon elnököl is. 
Az új elem annak a kimunkálása, hogy a gyülekezeti szempontot és az egyházmegyei 
szempontot úgy hangoljuk össze, hogy az ne konfliktust gerjesszen, hanem egymást erősítve 
segítse a választás átláthatóságát, eredményességét. 
A munkabizottság javaslata az, hogy ahol teljes elnökség van, ott az érintett testületeket – 

background image

presbitérium, közgyűlés – a gyülekezeti elnökség hívja össze. Ebben az esetben az 
egyházmegye feladata az ellenőrzés és a törvényességi felügyelet. Ennek kidolgozása a 
feladat. 

Javaslat: a lelkészi állas megüresedését az elnökség köteles haladéktalanul jelenteni az 
illetékes egyházmegyei elnökségnek. 
21 napon belül az egyházmegyei elnökséggel egyeztetve írásban össze kell hívni a presbiteri 
ülést. Erre hivatalosan meghívást kap az egyházmegyei elnökség is. Ezen a presbiteri ülésen 
döntés születik a választói névjegyzék véglegesítéséről és a lelkészi díjlevél elfogadásáról és a 
lelkész megválasztásának módjáról. 
Ezen döntések hatályba lépéséhez az egyházmegyei elnökség véleménye / egyetértése 
szükséges. 
A választó közgyűlés összehívását is az egyházmegyei elnökséggel egyeztetve hívhatja össze 
a gyülekezeti elnökség. Ezen az egyházmegyei elnökség, vagy megbízottjai felügyelik a 
választás törvényességét és tisztaságát. Ennek lehetséges módja: ellenőrzik a szavazólapok 
helyességét, a szavazatszámlálás törvényességét. Vita esetén joguk van a szavazatokba is 
betekinteni. Az eredmény kihirdetéséhez egyetértésük szükséges. 

Kérdések: 

– Akarja-e a zsinat, hogy a teljes elnökség esetében az előkészítő presbiteri ülésen a díjlevél 
elfogadásához az egyházmegyei elnökség egyetértése szükséges legyen? 
 
A zsinat ezt megszavazta. 

– Akarja-e a zsinat, hogy a teljes elnökség esetén a választási eredmény kihirdetéséhez az 
egyházmegyei elnökség egyetértése szükséges legyen?
 

A zsinatban erős bizonytalankodás volt ebben a kérdésben. A többség végül ezt elfogadta. 

Az előkészítés szakaszához tartozik az a döntés, hogy kerüljön felállításra egy lelkész jelölő 
bizottság. Összetételéről már szavazott a zsinat: gyülekezeti, egyházmegyei és kerületi 
képviselet. El kell dönteni ennek létszámát, feladat és hatáskörét. 

A munkacsoport javaslata, hogy a bizottság létszáma legyen öt fő: három főt a gyülekezet 
delegál, egy-egy főt az egyházmegye és az egyházkerület. A bizottságot a gyülekezeti 
felügyelő vezeti. A gyülekezetet teljes elnökség esetén az elnökség, csonka elnökség esetén a 
felügyelő és a presbitérium által választott küldött képviselje. Ha a megüresedett állást a 
presbitérium meghívással kívánja betölteni, a bizottság automatikusan létre jön, a bizottság 
megkezdi működését, melynek összehívásáért az egyházmegyei elnökség felel. A bizottság a 
megalakulását követő 60 napon belül javaslatot tesz a presbitériumnak a meghívandó 
személyekre. A presbitérium legfeljebb három nevet javasolhat a választó közgyűlés számára. 
Amennyiben a jelölő bizottság javaslatát a gyülekezeti presbitérium háromszor elutasítja, 
automatikusan a püspök lelkész küldő joga lép életbe. Az jelölés során a presbitérium 
bármikor összehívható. 

Kérdések: 

– Akarja-e a zsinat, hogy a lelkész jelölő bizottság öt fős legyen? 
– Akarja-e a zsinat, hogy ennek összetétele így alakuljon: 3 fő a gyülekezet 1-1 fő az 
egyházmegye és a kerület részéről?
 

background image

Számos hozzászólás érkezett ismét, nagy hangsúlyt kapott a konszenzusra való törekvés. 
Ebben a gyülekezeti, az egyházmegyei, a kerületi és a püspöki szempont egyaránt 
érvényesüljön. 

A közgyűlési és testületi választások kérdésével foglalkozik a harmadik, püspök, esperes, 
egyházkerületi felügyelő, egyházmegyei felügyelő választását szabályozza a negyedik rész. 

Ebben a részben munkabizottság a 35. § (2) bekezdését javasolja úgy módosítani, hogy az 
esperessé választhatóság feltétele legyen a legalább 5 éves parókus lelkészi gyakorlat is. A 
törvény további részéhez nem érkezett módosító javaslat. 

Kérdés: 
– Akarja-e a zsinat, hogy az esperesi választhatóság feltétele kiegészüljön legalább 5 vagy 7 
éves parókusi gyakorlattal is?
 

A zsinat 2016. október 19-i ülésén azt kérte a munkabizottságtól, hogy továbbra is 
foglalkozzon az országos felügyelő közvetlen választásának kérdésével. 

Egyházunk hatályos törvénye szerint ez a kérdés a 2005. évi IV. törvényben (az egyház 
szervezetéről és igazgatásáról) került szabályozásra, bizottságunk továbbra sem tartja magát 
illetékesnek a kérdésben. Azt kérik, hogy a 23/2016. (XI. 19.) zsinati határozat zsinati 
munkacsoport létrehozásáról döntés értelmében ezt a kérdést a zsinat utalja ennek a 
bizottságnak a hatáskörébe. 

14.15 

Ebédszünet következett. 

15.10 

A hetedik ülésen Rostáné Piri Magda elnökletével a téma a lelkészek válásával kapcsolatos 
törve

́nyi módosítások. Előterjesztő: Szarka István, esperes, az Etikai Bizottság vezetője. 

Mint ismeretes, a legutóbbi novemberi zsinati ülés során általános vitában a zsinat két változat 
közül jelölte ki a törvénymódosítás irányát. Az „A” változatban – leegyszerűsítve – a 
válókereset benyújtásával kapcsolatos értesítést követően a lelkészi szolgálati jogviszony 
azonnali felfüggesztése, a válás kimondásakor pedig megszűnése szerepelt. Ezt követően lett 
volna mérlegelési lehetősége a döntésben eljáró püspöknek. A „B” változat szerint egy 
vizsgálat előzte volna meg a püspök döntését. A szavazás során akkor az „A” változat iránya 
kapott többséget. 

A zsinat elé a két korábbi javaslat legelőnyösebb szempontjainak ötvözéséből született 
javaslat került, tehát egy olyan kompromisszumos megoldási javaslat, amely Szarka István 
szerint „az eddigi legkiforrottabb, egyúttal a legjobban alkalmazható is, mert a 
leghatékonyabban képes kezelni az ügy során elforduló esetleges nehézségeket. A felbukkanó 
problémák súlyosságához mérten különféle fokozatú szankciókat is bevezethet. A javaslat 
rugalmassága mellett mégis humánusabb megoldást kínál annál, mint amikor minden előzetes 
mérlegelés nélkül a válásban érintett szolgálattevőt az ő haladéktalan felfüggesztésével 
kényszerpályára állítaná. A javaslat előnye továbbá, hogy egy elhúzódó válás esetén az 
ügyben eljáró püspök számára, amennyiben az szükséges, folyamatában lehetőség kínálkozik 

background image

a változtatásra. A válás végleges kimondását követően pedig lezárja a folyamatot. Az így 
beterjesztett kompromisszumos javaslat a válás következtében nagyon nehéz helyzetben 
került családtagok számára is világos, áttekinthető ügymenetet nyújt. Úgy kínálja a lehető 
leghumánusabb megoldást, hogy közben a munkáltató érdekei sem sérülnek.” 

15.20 

Ezután a törvény megfogalmazásainak részletes tárgyalására került sor. Rengeteg hozzászólás 
érkezett a törvény azon pontjával kapcsolatban, amelyben az szerepel, hogy: 
„A lelkész, valamint a lelkészi szolgálatra készülő teológiai hallgató és a lelkészjelölt élettársi 
kapcsolatban nem élhet.” 
A hozzászólásokban az alábbi kérdések merültek fel: Hogyan lehet ezt a tételt megfelelően 
megfogalmazni, hogy ez a kitétel érthető és elfogadható legyen? Ilyen büntetést von maga 
után, ha ez nem így van? Az egyház elvárja, hogy a társas kapcsolatokat a teológusok is 
házasságban éljék meg. 
Javaslatként hangzott el, hogy a törvényben szikáran kellene megfogalmazni a törvény 
szövegét és ezt ki kellene egészíteni egy etikai kódex-szel, amelyben konkrét erkölcsi 
irányelveket fogalmaznánk meg. 

15.35 

Fontos gondolat volt az is, hogyan segítünk egy válási folyamatot és hogyan büntetünk? Ha a 
lelkészt összes tisztségétől megfosztjuk, vajon jót teszünk-e vele és családjával? 

A törvény egyik pontjában ugyanis szerepel: „A házasság jogerős bírósági felbontásával a 
lelkész minden – az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati szinten viselt – tisztsége, 
valamint zsinati, országos presbitériumi és országos bírósági tagsága megszűnik. Ilyen 
tisztségre és testületi tagságra a házasság felbontása után három évig nem választható.”
 

16.00 

A szöveg újrafogalmazására kerül sor. 

(3) A lelkész, valamint a lelkészi szolgálatra készülő teológiai hallgató és a lelkészjelölt 
élettársi kapcsolatban nem élhet.  
Új szövegjavaslat ez lett volna, de ezt a zsinat nem fogadta el: --» A Magyarországi 
Evangélikus Egyház elvárja a lelkészeitől, a lelkészi szolgálatra készülő teológiai hallgatóktól 
és a lelkészjelöltjeitől, hogy párkapcsolatukat egyházi áldással megerősített házasságban 
éljék meg.
 

Ezt a részt törölni szerették volna, de végül bennmarad a törvényben:  
(9) A házasság jogerős bírósági felbontásával a lelkész minden – az egyházközségnél 
magasabb egyházkormányzati szinten viselt – tisztsége, valamint zsinati, országos 
presbitériumi és országos bírósági tagsága megszűnik. Ilyen tisztségre és testületi tagságra a 
házasság felbontása után három évig nem választható.”
 

16.15 

Szünet következik. 

background image

16.30 

A módosított törvényt elfogadt a zsinat, ezzel egy 11 éves folyamat zárult le. Azt kívánjuk, ne 
kelljen sokat használni a benne foglaltakat – zárta szavait Szarka István felvezető. 

16.31 

A nyolcadik ülésen dr. Hafenscher Károly elnökletével Törvényi szabályozás a lelkészi 

életpálya modellről címmel elvi vitára kerül sor. Felvezető Kendeh K. Péter és dr. Joób 

Máté. 

A javaslat részletei a mellékletben olvashatóak el. 

Hozzászólások következtek. 

Stermeczki András megjegyezte, hogy a javaslatban sajnos szerepeltek a hitoktatási díjak is, 
pedig a lelkészek többsége kényszerből hitoktat, mert más nem végzi el helyettük ezt a 
feladatot, de ez sok helyen a lelkészi munka rovására megy. Ha komolyan vesszük, hogy ez 
lelkészi életpályamodell, akkor a lelkészi fizetésről kellene beszélni. Nem szerepel a 
javaslatban a kistérségi támogatás, a stóla. 

Laborczi Géza szerint ahhoz, hogy ez a modell távlatot adjon, a gyülekezetekben való 
szolgálatban jó lenne tudni azt, hogy egy lelkész honnan hová jut. 

Dr. Joób Máté szerint szükség van a feladatok delegálására, a jó munkaszervezésre is a 
lelkészi szolgálatban. 

Kendeh Péter elmondta, hogy a hitoktatói órabérek nélkül nem tudják az egyház részéről 
pótolni azt a minimál összeget, amelyet kitűztek maguk elé. 

Mészáros Tamás szerint a minimum bértábla jó arra, hogy viszonyítani lehessen a lelkészi 
javadalmakkal kapcsolatban. A hitoktatói órabért nem tartja jónak, hogy ebbe beleszámításra 
kerül. 

Krámer György szerint vitatkozni kell, mert rengeteg irány lehet, de itt a lehetőség a zsinat 
előtt, hogy a lelkészek ügye végre egyszer rendeződjön. Félre kell tenni a széthúzást és a 
személyes érzékenységet. Ez is legalább annyira morális kérdés, mint a válás kérdése. Nem 
arról szól a kérdés, hogy kis gyülekezet kis pénz, nagy gyülekezet nagy pénz, hanem vannak 
lelkészek, akik ilyen vagy olyan gyülekezetben működnek jó. 

Buday-Malik Adrienn szerint ez nem bértábla, hanem illetménytábla. Az illetménysávokat 
alsó és felső határokkal lenne érdemes meghatározni. Nettó bárkalkulációra lenne szükség, 
nem bruttó számításra. Minősíteni kellene a gyülekezetek eltartóképességét. 
Kapacitáshiányokkal küzdünk bizonyos területeken, ami nagy terheket ró az ott dolgozó 
lelkészekre. 

Sólyom Tibor szerint gond az egyházban a világi bérekkel való összehasonlítás. A bértábla 
jó, de nem lehet a különböző támogatások miatt összehasonlítani a lelkészi béreket például a 
pedagógus bérekkel. 

background image

Kalincsák Balázs örült annak, hogy elindult ez a folyamat. A régi tradíció jó volt, hogy falun 
kezdtek a lelkészek és csak utána kerültek városi gyülekezetbe. Felvetette: mi a lelkészi 
munka mértékegysége? Hány adófizetője van a gyülekezetnek? Vagy hogy hányan járnak 
bibliaórára, istentiszteletre? A falusi gyülekezeteket nem szabad leírni, mert ezek jelentik 
egyházunk alapját. 

Joób Máté válaszában elmondta, hogy nem kell túl nagy lépést tenni ahhoz, hogy ez a 
rendszer működjön, de ha ez bevezetésre kerülne, akkor egy sokkal kiegyensúlyozottabb, 
emberileg elfogadhatóbb rendszer jöhetne létre, mint a jelenlegi. 

Kendeh Péter a kapott információk adatkezelési kérdéseit nehéz kezelni. De erkölcsi kérdés 
lenne, hogy a többet keresők támogassák kevesebbet kereső társaikat. 

Hafenscher Károly szavazásra szólította fel a zsinati tagokat, akik a vita további folytatását 
megszavazták. 

László Virgil elmondta, hogy nagyjából háromszoros eltérés van a frissen szolgálatba kerülő 
beosztott lelkészek fizetései között, de ez nincsen összefüggésben a falusi vagy városi 
gyülekezet kérdésével. Jelenleg is vannak olyanok a teológián, akik korábban diplomát 
szereztek és később kaptak elhívást a lelkészi szolgálatra. Felvetette, hogy a már munkával 
elöltött évek vajon hogyan kerülnek számításba, illetve az ilyen helyzetre tekintettel van-e a 
rendszer valamilyen korrekcióval.  

Bárdossy Tamás a fogalomhasználattal kapcsolatban tett pár megjegyzést. 

Kendeh Péter a gyülekezetek részéről csak az alapbért tartja kifizetendőnek, ha ezt nem/sem 
tudják kifizetni, akkor az előmeneteli pótlékokra a MEE vállal kezességet. 

Gáncs Péter elmondta, hogy esperesi tanácson egy héttel ezelőtt ezt végigbeszélték. 
Felvetette, hogy a hitoktatás is része a szolgálatnak, de sok esetben életveszélyes helyzet jön 
létre a gyülekezetben, ha ezzel a lelkész fizetésének a terhét gondolják megoldani.  

18.06 

Abaffy Zoltán zárszavában elmondta, hogy a következő ülés május 26-án lesz. Végleges 
helyszín még nincsen rögzítve. Ismertette a tervezett napirendi pontokat. 

(Szerkesztői megjegyzés: A tudósítás nem zsinati jegyzőkönyv. Nem törekszik minden 
hozzászóló, minden hozzászólás idézésére. Tartalmi, lényegi elemek kerülnek kiemelésre.)