background image

Zsinati ülést tartott a Magyarországi 
Evangélikus Egyház 

Létrehozva: 2017.05.27. 13:38, frissítve: 2017.05.28. 08:28 
Szöveg és fotó: Galambos Ádám 
Budapest – A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartotta meg zsinati 
ülését a Magyarországi Evangélikus Egyház. Az ülésen egyebek mellett a választásokról, a 
zárszámadásról, a hitoktatói életpályáról és a gyülekezetplántálásról is szó volt. 
 

A zsinat áhítattal kezdődött. Lackner Pál püspök, a Püspöki Tanács titkára a prédikációban 
hangsúlyozta, hogy a mulandó értékekkel szemben – egyházi, társadalmi és egyéni szinten 
egyaránt – az állandót, a krisztusi utat kell keresni. 

A zsinat elfogadta a Diakóniai Bizottság – a 2005. évi VIII. törvény módosítására irányuló – 
beadványát, valamint megvitatta a 2005. évi VIII. törvény módosítását, melynek értelmében 
az Evangélikus Élet magazin formában, kétheti megjelenéssel fog pünkösdtől megjelenni. A 
törvényi módosítást a zsinat novemberi ülésén vitatják meg.  

 

Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke a zsinati elnökség beszámolóját ismertette. 
Szemerei János püspök az olasz zsinat munkájáról, Lackner Pál püspök a Bajor zsinat 
munkájáról számolt be. 

A bizottsági elnökök beszámolójában Orosz Gábor Viktor a Teológiai Bizottság munkáját 
ismertette. A bizottság egybek mellett a gyermek úrvacsora kérdésével és a lelkészi életpálya 
modellel foglalkozott. Ittzés András a Törvényelőkészítési Bizottság részéről az intézményi 
törvény módosításának kérdéséről számolt be. 

Az Országos Számvevőszék Bizottságába Dobrovolni Mátét választotta meg a zsinat. 

Prőhle Gergely országos felügyelő és Csorba Gábor osztályvezető előterjesztésében a 
Magyarországi Evangélikus Egyház 2016. évi beszámolóját, zárszámadását és a 2017. évi 
költségvetési törvény módosítását ismerte meg, vitatta meg és fogadta el a zsinat. Az országos 
felügyelő ismertette, hogy a bevételek közel húsz százalékkal, míg a kiadások 4,8%-kal 
nőttek, az alapok – oktatási, diakóniai, nyugdíj és befektetési – tovább erősödtek. Prőhle 
Gergely szorgalmazta az egyházi vagyongazdálkodás újragondolását, mind az alapok, mind 
az ingatlanvagyon tekintetében. Az országos felügyelő elmondta, hogy az Országos 
Presbitérium 10 millió forintos keretet biztosít arra, hogy a múzeum gyűjteményét bővíteni 
tudja. 

A zsinat elfogadta Tölli Balázs, a Nevelési-Oktatási Bizottság elnökének beszámolóját. 

Sólyom Tibor előterjesztésében a jogi személyiség törvényi szabályozása kérdésében folyt 
elvi, előkészítő vita. Az előterjesztés célja a jogi személyiség átláthatósága, tisztázása, a világi 
jogi követelményeknek való megfelelés volt. Ebben az előterjesztésben vitatták meg a 

background image

leányegyházak és társegyházak jogi státuszának kérdését is, mely heves vitát váltott ki. A 
zsinat megszavazta az előterjesztés általános vitára bocsátását. 

Laborczi Géza országos presbiter, a zsinat által kiküldött munkacsoport vezetője 
előterjesztésében került sor a 2005. évi VII. törvény – A választásokról és szavazásról – 
általános és részletes vitájára. Itt az általános tisztújításhoz kapcsolódó egyes kérdéseket, 
valamint a tisztségekhez kötött átvilágítás feltételeit és szabályozását vitatta meg és 
módosította a zsinat. 

Ittzés András, a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke előterjesztésében Az egyház 
szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény, valamint a választásokról és a 
szavazásról szóló 2005. évi VII. törvény módosítása – az országos felügyelő választása 
kérdésében – általános vitájára került sor. Az előterjesztés kérdése, hogy az országos 
felügyelőt a zsinat, vagy az egyházközségek válasszák meg. Az előterjesztés vitája az 
általános vitánál abbamaradt, mert bár a többség támogatta, a végleges elfogadáshoz 
szükséges 44 szavazatot nem kapta meg. 

Krámer György, az Országos Iroda igazgatója előterjesztésében tájékoztató hangzott el a 
2005. évi IV. törvény 104.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az Üllői úti székház felújítási 
projektjéről. Az iroda igazgatója elmondta, hogy augusztus elsejével megkezdődik a 
visszaköltözés. A folyamatban lévő felújítási munkák mellett további források segítik az 
orgona felújítását, valamint a pinceszinten egy közösségi tér kialakítását. A korábbi irodákon 
és gyülekezeti termeken túl öt lakást alakítottak ki, valamint a hatékonyabb és 
költségkímélőbb működés érdekében a Déli és az Északi Püspöki Hivatalok is a székházban 
fognak működni. Az épület hivatalos átadása a novemberi zsinati ülésen lesz. 

Szemerei János püspök előterjesztésében a zsinat a közoktatási intézmények vezetőinek 
vallási hovatartozásáról – a Püspöki Tanács 8/2017. (03.17.) és az Országos Presbitérium 
59/2017. (V.11) számú határozata alapján – előkészítő és elvi vitára került sor. Az 
előterjesztés célja, hogy azokban a közoktatási intézményekben, ahol két nyílt és egy 
meghívásos pályázatot követően sem találnak evangélikus igazgatót, ott más felekezetű 
vezetőt is megválaszthassanak. A vélemények ebben a kérdésben erősen ütköztek, többen a 
pedagógus-szaklista és a tudatos pedagógus utánpótlás mellett érveltek. A zsinat a 
törvénymódosítás előkészítését nem szavazta meg. 

Orosz Gábor Viktor zsinati tag, az Evangélikus Hittudományi Egyetem küldötte a 2005. évi 
VIII. törvény módosítása – Az egyház intézményeiről – XI. fejezet – Felsőoktatási 
intézmények – Evangélikus Hittudományi Egyetem – általános és részletes vitáját terjesztette 
elő. Az előterjesztés célja, hogy a törvény az állami jogszabályokkal összhangba kerüljön, 
valamint a törvény szövege kiegészüljön a Melanchton Szakkollégiummal is. A zsinat a 
törvénymódosítást elfogadta. 

Kodácsy-Simon Eszter, a Hittan Stratégiai Munkacsoport vezetője előterjesztésében elvi és 
előkészítő vita volt a hitoktatói életpálya modellről. Az előterjesztés célja a főállású hitoktatói 
státuszok átgondolása és hosszú távú fenntarthatóságának előkészítése volt, melynek része az 
elvárások és a juttatások tisztázása is. A tervezet a főállású hitoktatók bérezésének 
versenyképessége mellett érvel, a hitoktatóknak továbbképzéseket biztosítana. A zsinat 
általános vitára megszavazta az előterjesztést. 

background image

Lackner Pál, a Püspöki Tanács titkára, zsinati tag előterjesztésben a gyermekúrvacsora 
bevezetésének kérdéseiről folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. Az előterjesztés célja, hogy 
a külföldi evangélikus egyházi modellhez hasonlóan Magyarországon is legyen egységesen 
elfogadott a gyermekúrvacsora. Az előterjesztés az óegyházi kánonból kiindulva ehhez a 
hétéves életkort javasolta. A zsinati tagok hozzászólói megerősítették ennek 
szükségszerűségét, de hangsúlyozták: bevezetéséhez szükséges, hogy a gyülekezetek 
előzetesen tájékoztatva legyenek. A zsinat a beadványt elfogadta. 

Szemerei János püspök előterjesztésében új egyházközségek elindításáról – a Zsinat 16/2016. 
(XI.18) határozata alapján (gyülekezetplántálás) – folytatott a zsinat előkészítő, elvi vitát. A 
püspök ismertette, hogy a demográfiai mozgásokat figyelembe véve a budapesti 
agglomerációban, valamint Győrött és a nyugati határszélen tervezik új gyülekezetek 
indítását. Szemerei János ismertette, hogy a Püspöki Tanács az alábbi helyszíneken 
gondolkodik ilyen gyülekezetek indításán: a Déli Evangélikus Egyházkerület Pestszentimrén, 
Káposztásmegyeren és Soroksáron, az Északi Evangélikus Egyházkerület Dunaharasztiban, 
Gazdagréten és Kerepesen és a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Győrújfalu 
központtal szigetközi missziót, valamint Kemenesalján és Pápa környékén indítana kezdetben 
hároméves próbaidővel új, gyülekezetplántálási programot. A cél a gondozatlan 
evangélikusok és sehova sem tartozó emberek megszólítása. A konkrét terveket a Püspöki 
Tanács a novemberi zsinati ülésre dolgozza ki. A zsinat határozatképtelenség miatt nem tudott 
szavazni. 

Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinati üléséről elmondta: 
örömteli, hogy a reformáció ötszázadik évében az előterjesztések többségében a misszió 
kérdése került elő. A zsinat lelkészi elnöke ismertette, hogy október 13-án rendezik meg a 
Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház közös ünnepi 
zsinati ülését. A Magyarországi Evangélikus Egyház következő zsinati ülése november 24-25-
én lesz, ahol többek között a 2018. évi költségvetési törvényének elfogadása, az 
egyházvezetői beszámolók elfogadása, a lelkészválasztás és a gyülekezetplántálás lesz a téma. 
A zsinat foglalkozni fog továbbá a jogi személyiség kérdésével, a lelkészi és hitoktatói 
életpályával, a hitvallási szöveg előkészítésével, valamint várhatóan elnök-püspök választásra 
is sor fog kerülni.