Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

A Zsinati hitvallás és tanúságtétel

Zsinati hitvallás és tanúságtétel.pdf — PDF document, 228Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

EVANGÉLIKUSOK VAGYUNK 

 

 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Jézus  Krisztus  egyházának  részegyháza,  az  evangélikusság  világméretű 

családjának tagja, hálát ad Urának, hogy mindeddig megőrizte és abban a biztos reménységben és örömben él, hogy a jövőben 
is megtartja. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata (1991-től) mind a folyamatosságot, mind a megújulást fontosnak 
tartja,  amikor  újra  fogalmazza  szolgálatának  rendjét  zsinati  munkája  során.  Őseink  a  reformáció  idején  is  hangsúlyozták  az 
első  15  évszázad  örökségét,  noha  élesen  bírálták  is  az  egyházban  tapasztalt  visszaéléseket.  A  múlt  kincseinek  őrzése  és  a 
javítás egyaránt jelentős volt. Ez ma is példaértékű. Hitték, hogy a Szentlélek megőrzi és megújítja az egyházat. 
 

Hitünket elsősorban az „egyedül Krisztus” (solus Christus) megvallása határozza meg. Mi is valljuk: „nincs üdvösség 

senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (ApCsel 4,12). Ez hitünk 
középpontjának  tekinthető  ma  is  gyülekezeteinkben.  Valljuk  a  reformáció  három  másik  alapelvét  is  :  „egyedül  a  Szentírás” 
(sola  Scriptura),  „egyedül  kegyelemből”  (sola  gratia),  „egyedül  hit  által”  (sola  fide).  Ezek  az  alapvető  hitvallások  ma  is 
összekötnek  minket  a  protestantizmus  nagy  családjával.  Az  első  évezredbeli  ökumenikus  hitvallások  pedig  összekötnek  a 
történelmi keresztyénség három nagy ágával: az orthodoxiával, a római katolicizmussal és az anglikanizmussal. 
 

Ma is mértékadó számunkra az Ágostai Hitvallás és Védőirata, élő kincsünk a Kis- és Nagykáté, és a Konkordia könyv 

minden irata. Ezek a hitvallásaink segítenek Jézus Krisztushoz igazodni, ugyanakkor arra indítanak, hogy mi is kövessük Őt és 
kortársainknak  megvalljuk:  Jézus  Krisztus  Úr!  Gondozzuk  az  evangéliumi  keresztyének  kegyességének  életformáit,  a 
személyes és közösségi bibliaolvasást, az imádságot és gyakoroljuk a személyes elkötelezettségű hívő életet. 

 
 

KÜLDETÉSÜNK 

 

 

Hisszük,  hogy  Jézus  Krisztus  követésében  Isten  egész  népe  –  ki-ki  elhívatása  szerint  –  hallgatja  és  hirdeti  az 

evangéliumot Isten törvényével együtt abban a bizonyosságban, hogy Isten igéje élő és ható és a Szentlélek munkáján keresztül 
képes hitet és új életet teremteni ma is. 
 

Hisszük  és  tapasztaljuk,  hogy  Isten  egész  népe  –  ki-ki  elhívatása  szerint  –  él  és  szolgál  az  evangéliumot  hordozó 

szentségekkel, tanul és nevelődik, tanít és nevel. Valljuk, hogy a  missziói parancsban a keresztelés és tanítás együtt jár (Mt 
28). A tanításhoz tartozik a nevelés feladata is: az emberformálás. 
 

Egyházunk  nem  e  világhoz  igazodik,  de  keresi  azt,  ami  Isten  kinyilatkoztatott  akarata  számunkra  e  világban  (Róm 

12,2).  Ezért  kell  figyelembe  vennünk  környezetünket,  korunkat,  a  helyi  és  időbeli  tényezőket.  Tudatosan  vállaljuk,  amiért 
Jézus imádkozott: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15). 
 

Hitünk alapján végezzük a szeretet cselekedeteit Jézus kicsinyei között: az árvák, özvegyek, betegek, elesettek között, 

de Urunkat szolgáljuk minden rossz megelőzésében is. Luther Mártonnal valljuk: „A hit nem kérdezi, kell-e cselekednie a jót, 
de  még  meg  sem  kérdeztük,  ő  már  meg  is  cselekedte”.  Tisztában  vagyunk  korlátainkkal,  erőtlenségeinkkel,  de  jelt  akarunk 
adni Krisztusról, akinek szolgálatában állunk, aki erősebb minden bűnnél, bajnál, betegségnél, sőt még a halálnál is, és aki új 
eget és új földet ígér. Az Ő erejével merünk és tudunk szembeszállni a romlás erőivel. Az emberek nyomorúsága, elesettsége 
éppenúgy  állandó  feladatot  jelent  számunkra,  mint  a  jólét  kísértései,  hiszen  arra  a  szolgálatra  hívunk,  hogy  az  embereket 
mindkétféle kísértéstől megőrizni igyekezzünk. 

 
 

FELELŐSSÉGÜNK – KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSUNK 

 

 

Isten előtti felelősségünk kötelez arra, hogy testvérként tekintsünk minden emberre. 

 

Egyházunk  tagjainak  jelentős  része  él  szórványban  más  felekezetű  testvérek  között.  Szeretettel,  megbecsüléssel 

fordulunk szórványban élő híveinkhez és kérjük, őrizzék meg hitüket, evangélikus örökségüket. 
 

Elfogadó és adakozó egyháznak tudjuk magunkat a világ keresztyénségében. Szívesen tanulunk másoktól és bizonyosak 

vagyunk abban, hogy mi is tudunk adni lelki értékeket testvéregyházaknak. 
 

Közösségben vagyunk az Egyházak Világtanácsa tagegyházaival, velük együtt valljuk: Jézus Krisztus Úr, Megváltó és 

velük együtt hiszünk a Szentháromság Istenben. 
 

Közösségben  vagyunk  a  Lutheránus  Világszövetség  tagegyházaival  az  ősi  reformátori  hitbeli  kincsek  alapján  és 

századunkban megtapasztalt kölcsönös, építő kapcsolataink révén. 
 

Felelősséget  érzünk  az  Európai  Egyházak  Konferenciája  tagegyházai  iránt,  jelentősnek  tekintjük  ezt  a  felekezetközi 

szervezetet mind az új Európa, mind az új világrend kialakulásának folyamatában. 
 

Szeretettel figyelünk hazai testvéregyházaink életére és munkájára: a református egyházra, amellyel Magyarországon a 

reformáció  kezdeteitől  sorsközösség,  helyenként  szószék-  és  úrvacsora-közösség  köt  össze,  a  római  katolikus  egyházra, 
amellyel a 2. Vatikáni Zsinat óta a régebbinél jobb kapcsolatok kötnek össze, a gazdag liturgiájú orthodox egyházra és a kisebb 
protestáns közösségekre is. A magunk részéről jó kapcsolatokra törekszünk a magyarországi keresztyénség minden ágával. Ez 
a testvéri közösség erősítheti mai missziói szolgálatunkat, közös Urunkról szóló bizonyságtételünket. 
 

Testvéri szeretettel vagyunk a zsidó hitközösség iránt is, a közös Szentírás (Ószövetség) és a közös múltbeli gyökereink 

alapján. 
 

Párbeszédre készen fordulunk a hazánkban új jelenségnek számító más vallások képviselői felé (buddhisták, hinduisták 

stb.), tudva, hogy nekik is tartozunk az evangéliummal. 
 

Több  nemzetiségű  egyház  vagyunk,  ezért  különös  felelősséget  érzünk  a  magyarországi  nemzetiségek  és  a  környező 

országok népei iránt. Vannak gyülekezeteink, ahol rendszeresen tartunk szlovák, illetve német istentiszteleteket, szertartásokat, 
lelkigondozást. Nem feledkezünk meg a határainkon túl élő magyar testvéreinkről és felismertük az egyházak hídépítő szerepét 
a századvég bonyolult helyzetében. Iránymutatónak tartjuk az apostoli figyelmeztetést: „Legyetek készen mindenkor számot 
adni mindenkinek a bennetek élő reménységről, de tegyétek ezt szelíden és tisztelettudóan.” (1Pt 3,15–16). 

 

background image

 

EGYHÁZI TÖRVÉNYEINK ÉRTELME 

 

 

A jelenlegi Zsinatunk által hozott egyházi törvényeink életünk és szolgálatunk jó rendje érdekében szükségesek, hogy 

tisztán  és  igazán  hirdethessük  az  evangéliumot,  Krisztus  rendelése  szerint  éljünk  a  szentségekkel,  hatékony  legyen 
szeretetszolgálatunk, botránkozás és rendetlenség mindezt meg ne erőtlenítse. 
 

Evangélikus testvéregyházainkkal  egyek  vagyunk abban, hogy a  rend és a  törvény  nem  öncél,  hanem  mindig csupán 

eszköz ahhoz, hogy Jézus Krisztus szabadító és megújító munkája folyjék az egyház által e világban. 
Örömünknek adunk kifejezést, amiért az 1990. évi IV. törvény és a  Magyar Köztársaság Alkotmánya  új helyzetet teremtett 
országunkban az állam és egyház valódi szétválasztása tekintetében és ezáltal újra visszanyertük autonómiánkat. 
 

Az  államtól  való  szétválásunk  nem  jelenti  azt,  hogy  egyházunk  többé  már  nem  tudja  magát  a  társadalom  szerves 

részének. Itt akarunk élni és értékeinkkel szolgálni. 
 

Egyházi  törvényeinknek  nem  tulajdonítunk  tévedhetetlen  jelleget,  de  azt  valljuk,  hogy  az  egyházi  élet  és  szolgálat 

számára jó rendet biztosíthatnak. Az egyházi törvények biztosítéka az egyház autonómiája, amelyet évszázados demokratikus 
gyakorlat, valamint a szabadságjogok kiteljesítése tesz lehetővé. Egyházunk egyház kíván maradni a jövőben is.  
 

Egyházunk  a  hitélet  körébe  tartozó  munkálkodás  mellett  kulturális,  nevelési-oktatási,  szociális-egészségügyi 

tevékenységével, valamint a nemzeti tudat ápolásával jelentős szerepet kíván betölteni  az ország életében. Ezért tudatosan és 
önként  szánjuk  el  magunkat  az  érvényes  egyházi  törvények  megtartására  mindaddig,  amíg  egy  új  Zsinat  azokat  meg  nem 
változtatja. A jórend szükségességéről meggyőződve magunkra nézve elismerjük egyházi törvényeink kötelező erejét és azokat 
minden kényszer nélkül önként teljesítjük. 
 

Mindezt  a  Szentírás  intése  alapján  valljuk:  „Éljetek  méltón  ahhoz  az  elhívatáshoz,  amellyel  elhívattatok,  teljes 

alázatossággal,  szelídséggel  és  türelemmel;  viseljétek  el  egymást  szeretettel,  igyekezzetek  megtartani  a  Lélek  egységét  a 
békesség kötelékével. Egy a test és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is; egy az Úr, egy a hit, egy a 
keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek, ő van mindenek felett, és mindenek által és mindenekben.” (Ef 4,1–6). 
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 

tanúságtétele a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját követően 

– Anno Domini 2018 –  

 
A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóját  követően Isten iránti  hálával, az egyházat  féltő szeretettel, a  jövőt Istentől 
kérve és egyben az ő kezébe letéve valljuk meg hitünket. Tesszük ezt abban a reménységben, hogy tanúságtételünk erősíti a 
Magyarországi Evangélikus Egyház, a magyar kereszténység és a Kárpát-medencében élő népek közösségét. Annak tudatában, 
hogy az európai kereszténység megerősítésre szorul, szükségesnek látjuk a hitvalló összefogást. 
Hisszük, hogy Isten alkotta a világot. Isten teremtő csodája az élet, minden egyes ember élete, a saját életünk is. Ezért felelősek 
vagyunk önmagunkért, egészségünkért, egymásért és az emberi környezetért. 
A  föld  alkotója  és  az  élet  ajándékozója  bízta  ránk  a  teremtettséget,  hogy  gondot  viseljünk  rá.  Ma,  amikor  a 
környezetszennyezés, az önpusztító gazdálkodás, a beszűkült materialista gondolkodás rongálja földünket és környezetünket, 
hisszük, hogy küldetésünk van, s javító-mentő igyekezetünkkel Istennek tartozunk elszámolással. Hitből fakadó kötelességünk 
a környezettudatos élet. Feladatunk, hogy erre neveljük a közvetkező nemzedéket. 
Valljuk,  hogy  Isten  férfinak  és  nőnek  teremtette  az  embert.  Teremtő  akaratának  folytatására  megbízta  az  embert  az  élet 
továbbadásával, az új életek óvásával, a  gyermekek felnevelésével, a családi közösségek megtartásával. Az emberek közötti 
szeretetkapcsolat az élet nagy kegyelme és hozzáadott értéke, ezért óvnunk, támogatnunk kell. Isten szeretete nem különböztet 
meg senkit életfelfogása alapján, előtte minden ember egyenlő, szeretete minden gyermekére érvényes. Isten az élet rendjébe 
iktatta egymás iránti felelősségünk gyakorlását, ezért valljuk, hogy csak a másikért élő létnek van jövője e földön.   
Tudjuk,  hogy  Istennek  terve  van  egyházával.  Nem  véletlenül  helyezett  minket  a  mai  korban  éppen  erre  a  helyre.  Mi, 
magyarországi  keresztények és  evangélikusok az egyház Urától kapott  mandátumként éljük  meg,  hogy itt és  most élünk.  Ő 
adott  és  ad  feladatot  Magyarországon  a  reformáció  500  éves  jubileuma  körüli  időszakban.  Így  kell  figyelnünk  az  élet 
törvényében,  a  tíz  igében  kapott  parancsolatra.  A  gazdasági  növekedést  és  a  fogyasztást  középpontba  helyező 
mindennapjainkban,  szociális  feszültségek  közepette,  az  igazságosság  és  a  szolidaritás  gyakori  hiányával  számolva,  a 
gazdasági,  társadalmi,  kulturális  és  tudományos  élet  területein  mindent  meg  kell  tennünk,  hogy  Istent  és  az  embereket 
szolgáljuk. Hisszük, hogy a mennyei Atya közeledése miatt újra kialakulhat a harmónia Teremtő és teremtmény között. Ezt a 
lehetőséget kívánjuk megélni és hirdetni, egyben az egyház megújuló életével példázni.   
 
Hisszük, hogy Jézus Krisztus a mennyei Atya Fia, aki emberré lett értünk, végigjárta és felértékelte az emberi életutat, lehajolt 
hozzánk, szenvedésével és halálával megmutatta Isten szeretetének titkát. Hisszük, hogy az élet mindennapi döntéseiben éppen 
úgy, mint a végső kérdésekben ő mutat utat, ő ad válaszokat, ő tud megszabadítani kényszerpályáinktól, és ő tud elvezetni a 
mulandóból  az  örökkévalóság  felé.  Valljuk,  ahogy  minden  kor  tanítványait,  úgy  minket  is  ő  tanított  arra,  hogy  Isten 
kegyelmes, könyörülő Isten, akit Atyánknak nevezhetünk, akihez közvetlenül fordulhatunk.   
Mi itt az ő elhívottaiként és küldötteiként egy életen át a tanítványi utat akarjuk járni. Nem a saját erőnkből küzdünk a jóért és 
az értékesért, hanem az ő felszabadító szeretetéből merítünk erőt. 

22.

Urunk megváltott az értelmetlen és semmibe vesző életből, 

így magunk is szabadon járhatjuk a másokért felelős élet útját. Jézus megtanított és folyamatosan nevel arra, hogy mint követői 
és tanítványi közössége másokért is éljünk – így válhatunk egyházának, azaz az ő testének tagjaivá. 
Irgalmasság  nélkül  nincs  élet,  ezért  az  élő  és  feltámadott  Úr  az  irgalmasság  életformáját  adta  egyetlen  járható  útként 
számunkra.    Ezt  járva  veszünk  részt  a  közösségi  életben  –  népünk  közéletében  is.  Hittel  valljuk,  hogy  mindenki  Isten 
kegyelmére szoruló, szeretetre vágyó, egyenlő bánásmódot megérdemlő ember, akiért Krisztus az életét adta.  
 
Hiszünk a Szentlélekben. Ő az egy Isten harmadik személye: a mennyei Atya és a Fiú, Jézus Krisztus Lelke. Valljuk, hogy az 
emberi lélek rászorul arra, hogy Isten Lelke vezérelje. Hisszük, hogy a Lélek ma is működik, és életet munkál. Elsősorban az 
igében, a keresztségben és az úrvacsorában tapasztaljuk meg jelenlétét, hatását. Az igében és a szentségekben megszólít, ösz-
tönzést  ad,  elmarasztal,  rávilágít  mulasztásainkra  és  bűneinkre.  Ugyanakkor  felemel,  megvigasztal  és  bátorít.  Szól  hozzánk, 
megeleveníti a Biblia betűjét, evangéliummá formálja az igehirdetők szavát, meghív az új életre, táplál az élet kenyerével és 
italával. Jelenléte az egyházban különösen is a bűnbocsánat, s az abból fakadó egymás iránti megbocsátás ajándékában ismer-
hető fel. Működése azonban nem korlátozódik az egyes emberek és az egyház életére, hanem kihat az egész világra. Áldását 
mindenütt megtapasztaljuk, ahol élet van. Megjelenése mindig életszerű és időszerű. Ő éltetőnk, aki munkálja az életet, és ta-
nácsol az idők változásaiban. 
Jelenvalóvá  és  aktuálissá  teszi  Isten  szeretetét.  Vigasztal,  amikor  szükségünk  van  rá,  bátorít,  hogy  emberhez  méltó  úton 
járhassunk,  megújít,  ha  a  testünk-lelkünk a  régi bűn  fogságában  vergődik,  megelevenít, ha  a  halál  alagútján át  a  feltámadás 
pillanatához érkezünk.  
Hiszünk abban, hogy az egyház a  Szentlélek csodája. A Szentlélek teremti és újítja  meg a  Krisztusban hívők közösségét.  S 
mivel a Szentlélek munkálkodik az egyházban, a tagoknak is küldetésük van, hogy Krisztus tanúi, az evangélium hirdetői, a 
békesség hírnökei, a szeretet apostolai és a reménység világossága legyenek családjukban és tágabb közösségeikben. Valljuk, 
hogy  egy  egyház  van,  noha  a  történelem  során  részekre  töredezett.  Fáj  ez  mindannyiunknak.

 

Az  egyház  Urától  kapott 

küldetésünk  alapján  elkötelezettek  vagyunk,  hogy  az  egyház  egységét  a  maga  sokszínűségében  építsük,  és  a  megbékélt 
különbözőség ökumenikus modelljét megvalósítsuk.

 

Hisszük, hogy a reformáció 2017. évi jubileuma, az „Úrnak kedves esztendeje” volt, nagy lehetőség Isten mai népe számára. A 
Szentháromság  egy  Isten  adjon  bölcsességet,  Lelkesedést,  bátorságot  és  lehetőséget  a  folyamatos  reformációra:  bűnbánatra, 
megtérésre, Szentlélek általi megújulásra. Ő vezesse utunkat az évfordulót követő években, tartson és újítson meg naponként. 
Kegyelmére bízva ad hálát a Magyarországi Evangélikus Egyház azért, hogy megérte az ötszázadik évfordulót, és erőt gyűjtve 
indulhat tovább az úton levők közösségeként és a hazaérkezés reménységében. Jövel, Uram Jézus!  

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2024. március »
március
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031