Belső ellenőrzési szabályzat

Belso ellenorzesi szabalyzat - modositott.pdf — PDF document, 1329Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

 

 

Tartalomjegyzék 

 

I. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 2 

II. BELSŐ ELLENŐRZÉSI ALAPSZABÁLY ......................................................................... 2 

Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok: ........................................................ 2 

III.  A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ SZAKMAI ETIKAI KÓDEX .................... 7 

IV.  A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ 
SZABÁLYOK, FOLYAMATOK  ÉS ELJÁRÁSRENDEK ..................................................... 9 

1.  A belső ellenőrzés tervezése, éves terv összeállítása ......................................................... 9 

2. Az éves ellenőrzési terv végrehajtása ............................................................................... 11 

3. Beszámolás ....................................................................................................................... 19 

V.  AZ ELLENŐRZÉS SORÁN BÜNTETŐ-, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI,    
ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRA OKOT ADÓ CSELEKMÉNY, 
MULASZTÁS VAGY HIÁNYOSSÁG ESETÉN ALKALMAZANDÓ ............................... 20 

ELJÁRÁS ................................................................................................................................. 20 

1. A szabálytalanság fogalma ............................................................................................... 20 

4. Kapcsolódó jogszabályok ................................................................................................. 21 

VI.  AZ ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMOK NYILVÁNTARTÁSA, ADATVÉDELEM,  
A DOKUMENTUMOK MEGŐRZÉSI RENDJE ................................................................... 21 

1. Nyilvántartás .................................................................................................................... 21 

2. Az ellenőrzési iratokhoz való hozzáférés .......................................................................... 21 

3. Dokumentumok megőrzési rendje ..................................................................................... 22 

VII.  MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 23 

VIII.  IRATMINTÁK ............................................................................................................... 36

 

 

 

 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

I. BEVEZETÉS 

A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház háztartásáról szóló, 2000. évi I. törvényének 
7. §-ában rendelkezik az egyházi gazdálkodás ellenőrzéséről. Az ellenőrzési feladatok ellátása 
belső ellenőrzés és számvevőszéki ellenőrzés keretében történik, mind egyházönkormányzati, 
mind országos szinten. 
Jelen  szabályzat  az  országos  egyház  belső  ellenőrzési  tevékenységének  szabályait, 
eljárásrendjét rögzíti. 
A  2000.  évi  I.  törvény  7/B.  §  (2)  bekezdése  értelmében  az  országos  egyház  az  ellenőrzési 
feladatokat  belső  ellenőri  munkakör  keretében  látja  el,  aki  felett  a  munkáltatói  jogokat  az 
országos presbitérium gyakorolja.   

A  belső  ellenőrzés  alapvető  feladata,  hogy  vizsgálja  a  belső  folyamatokat,  azok 
jogszerűségét, ellenőrzi a jogszabályi rendelkezések betartását (2/2010. (XII.9.) országos 
szabályrendelet). 
Az országos egyház belső ellenőre az ellenőrzött szervezeteknél 
Köteles ellenőrizni 
A 2/2010. (XII.9.) országos szabályrendelet 46. § (3) előírása alapján: 

-

 

az országos egyház által fenntartott jogi személyiséggel rendelkező intézmények, vagy 
jogi személyiség nélküli szervezeti egységek, és  

-

 

az országos iroda osztályai gazdálkodásának tevékenységét.  

Ellenőrzést folytathat le 
A MEE 2000. évi I. törvény 7/B. § (4) előírása szerint: 

-

 

jogi 

személyiséggel 

rendelkező, 

vagy 

jogi 

személyiség 

nélküli 

egyházönkormányzatoknál, és 

-

 

az  általuk  fenntartott  jogi  személyiséggel  rendelkező  intézményeknél,  vagy  jogi 
személyiség nélküli szervezeti egységeknél (MEE 2005. évi VIII. törvény 80. § (1) 
bekezdés), 

Az  ellenőrzés  akkor  rendelhető  el,  ha  az  egyházi  önkormányzat,  illetve  intézménye 
gazdálkodása  során  állami  vagy  önkormányzati  forrást  használ  fel,  vagy  egyházi 
támogatásban részesül. 
Ennek  figyelembevételével  kell  kialakítani  az  egyház  belső  kontrollrendszerét,  az  országos 
számvevőszékkel együttműködve, annak érdekében, hogy az ellenőrzések ne egymást fedve, 
hanem egymásra épülve valósuljanak meg, és ne maradjanak ellenőrizetlen területek.  
Jogszabályi háttér: 
A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartásáról szóló 2000. évi I. törvény 
A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  országos  irodájáról  szóló  2/2010.  (XII.9.)  országos 
szabályrendelete 
A belső  ellenőrzésről szóló  370/2011.  (XII.  31.) kormányrendelet (a továbbiakban:  Ber)  e 
szabályzat alkalmazás során alkalmazandó vonatkozó rendelkezései. 

 

II. BELSŐ ELLENŐRZÉSI ALAPSZABÁLY 

 
Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok:  

A belső ellenőrzési szabályzat a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (Institute of Auditors, 
IIA)  által  kiadott  „Belső  Ellenőrzés  Szakmai  Gyakorlatának  Nemzetközi  Normái”  alapján 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

készült, figyelembe véve az egyház sajátosságait, az eddig kialakított gyakorlatot, valamint a 
belső ellenőrzéssel szemben támasztott egyéb vezetői elvárásokat. 

           

A Normák célja: 

-

 

hogy  meghatározzák  azokat  az  alapelveket,  amelyek  a  belső  ellenőrzés 
gyakorlatát jellemzik, 

-

 

keretet  biztosítanak  a  sokrétű,  értékteremtő  belső  ellenőrzési  tevékenység 
végrehajtásához és előmozdításához, 

-

 

alapot teremtsenek a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséhez; segítsék a 
szervezeti folyamatok és működés színvonalának javítását. 

A belső ellenőrzés definíciója, célja és feladata   

A Belső Ellenőrök Nemzetközi Standardja megfogalmazásában a belső ellenőrzés független, 
tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött 
szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje (1000. norma) 
A  belső  ellenőrzés  ellenőrzési  hatóköre  kiterjed

 

az  állami  és  az  egyházi  jogszabályok, 

irányelvek és eljárások pontos betartásának ellenőrzésére, a bevételek és kiadások, valamint az 
intézmények  tevékenysége  gazdaságosságának,  hatékonyságának  és  eredményességének 
vizsgálatára, az egyházi gazdálkodás átláthatósága érdekében.

 

A  belső  ellenőrzés  bizonyosságot  adó  tevékenysége  körében,  az  ellenőrzött  szervezet  céljai 
elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen 

-

 

Elemzi,  vizsgálja  a  rendelkezésére  álló  erőforrásokkal  való  gazdálkodást,  a  vagyon 
megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát. 

-

 

A vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tesz, valamint 
elemzéseket,  értékeléseket  készít  az  egyházi  intézmények  fenntartója  számára  a 
felügyeletük alá tartozó  szervezetek működése,  eredményességük növelése, valamint 
továbbfejlesztése érdekében. 

-

 

Ajánlásokat  és  javaslatokat  fogalmaz  meg  a  kockázati  tényezők,  hiányosságok 
megszüntetése,  kiküszöbölése  vagy  csökkentése,  valamint  a  szabálytalanságok 
megelőzése, illetve feltárása érdekében 

-

 

Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. 

-

 

A szervezeten belül a nemzetközi és a magyarországi belső ellenőrzési standardokban 
rögzítettek – és szükség - szerint tanácsadási tevékenységet lát el. 

Az ellenőrzés típusai: 

Szabályszerűségi  ellenőrzés  arra  irányul,  hogy  az  adott  szervezet  vagy  szervezeti  egység 
működése,  illetve  tevékenysége  megfelelően  szabályozott-e,  és  érvényesülnek-e  a  hatályos 
jogszabályok, belső szabályzatok és vezetői rendelkezések előírásai. 
Pénzügyi ellenőrzés célja az adott szervezet, program vagy feladat pénzügyi elszámolásainak, 
valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése. 
Rendszerellenőrzés keretében az egyes rendszerek kialakításának, illetve működésének átfogó 
vizsgálatát kell elvégezni. 
Teljesítmény-ellenőrzés  célja  annak  megállapítása,  hogy  az  adott  szervezet  által  végzett 
tevékenységek,  programok  egy  jól  körülhatárolható  területén  a  működés,  illetve  a 
forrásfelhasználás gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósul-e meg. 
Informatikai  ellenőrzés  az  intézménynél  működő  informatikai  rendszerek  megfelelőségére, 
megbízhatóságára,  biztonságára,  valamint  a  rendszerben  tárolt  adatok  teljességére, 
megfelelőségére, szabályosságára és védelmére irányul. 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen: 

-

 

vezetők  támogatása  az  egyes  megoldási  lehetőségek  elemzésével,  értékelésével, 
vizsgálatával, kockázatának becslésével. 

-

 

pénzügyi,  tárgyi,  humánerőforrás-kapacitásokkal  való  ésszerűbb  és  hatékonyabb 
gazdálkodásra irányuló tanácsadás. 

-

 

folyamatok nyomon követése, vagy tervezésében való közreműködés és képzés. 

Függetlenség, tárgyilagosság  
A  belső  ellenőrzési  tevékenységnek  függetlennek  kell  lennie,  és  a  belső  ellenőröknek 
tárgyilagosan  kell  végezniük  munkájukat.  A  belső  ellenőrzést  végző  személy  vagy  szervezet 
tevékenységét  a  szerv  vezetőjének  közvetlenül  alárendelve  végzi,  jelentéseit  közvetlenül  neki 
küldi meg (1100. norma)
  

A  belső  ellenőrnek  tevékenysége  során  függetlennek,  külső  befolyástól  mentesnek, 
pártatlannak és tárgyilagosnak kell lennie. 

A  belső  ellenőrzés  szervezeti  és  funkcionális  függetlensége  az  egyház  szintjén  a  2/2010. 
(XII.9.) országos szabályrendelet 46. §-ában leírtak szerint valósul meg: 
(1) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az országos presbitérium gyakorolja. 
(2) A belső ellenőr az országos presbitérium által jóváhagyott éves ellenőrzési terv szerint végzi 

munkáját. 

(3)  Munkája során köteles ellenőrizni a jóváhagyott éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint 

az  országos  iroda  osztályainak,  az  országos  egyház,  mint  fenntartó  hatáskörébe  tartozó 
intézmények  gazdálkodásának  tevékenységét.  Vizsgálja  a  belső  folyamatokat,  azok 
jogszerűségét, ellenőrzi a jogszabályi rendelkezések betartását.  

(3)  Feladatai  teljesítéséről,  megállapításairól  minden  esetben  írásos  beszámolójelentés 

formájában köteles tájékoztatni az országos presbitériumot és az országos irodaigazgatót. 

funkcionális függetlenséget különösen az alábbiak tekintetében kell biztosítani:  

-

 

az  éves  ellenőrzési  terv  kidolgozása,  kockázatelemzési  módszerek  alapján  és  soron 
kívüli ellenőrzések figyelembevételével; 

-

 

az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása; 

-

 

az ellenőrzési módszerek kiválasztása; 

-

 

következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése; 

-

 

a  belső  ellenőr  bizonyosságot  adó  ellenőrzési  és  a  nemzetközi,  valamint  az 
államháztartásért  felelős  miniszter  által  közétett  belső  ellenőrzési  standardokkal 
összhangban  lévő  tanácsadási  tevékenységen  kívül  más  tevékenység  végrehajtásába 
nem vonható be. 

A belső ellenőr nem vehet részt az egyházi intézmények és szervezetek operatív működésével 
kapcsolatos feladatok ellátásában, különösen az alábbiakban: 

a)

 

a  szervezet  működésével  kapcsolatos  döntések  meghozatala,  kivéve  a  vezetők 
támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, 
kockázatának becslésével; 

b)

 

a szervezet bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvétel; 

c)

 

pénzügyi tranzakciók kezdeményezése, vagy jóváhagyása, vagy kötelezettség vállalása, 
a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül; 

d)

 

a  szervezet  bármely,  nem  a  belső  ellenőrzési  egység  által  alkalmazott  munkatársa 
tevékenységének irányítása, kivéve, ha ezek a munkatársak szakértőként segítik a belső 
ellenőröket; 

e)

 

belső szabályzatok elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül; 

f)

 

intézkedési terv elkészítése, a belső ellenőrzésre vonatkozókon kívül. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

Összeférhetetlenség 
A  belső  ellenőr  tekintetében  összeférhetetlenség  áll  fenn  és  ezért  nem  vehet  részt 
bizonyosságot adó tevékenységben, amennyiben Az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység 
vezetőjének  vagy  alkalmazottjának  a  Polgári  Törvénykönyvről  szóló  2013.  évi  V.  törvény 
szerinti közeli hozzátartozója. 

-

 

Korábban  az  ellenőrzött  szerv,  illetve  szervezeti  egység  vezetőjének  munkáltatói 
jogköre alá tartozott, a jogviszony megszűnésétől számított egy éven belül. 

-

 

Az  ellenőrizendő  szakterülettel  vagy  szervezettel  közös,  illetve  kapcsolódó  program 
vagy  feladat  végrehajtásában  közreműködött,  a  program  lezárását,  illetve  a  feladat 
elvégzését követő egy éven belül. 

-

 

 Az adott bizonyosságot adó tevékenység tárgyilagos lefolytatása tőle egyéb okból nem 
várható el. 

A belső ellenőrök olyan folyamatok tekintetében is végezhetnek tanácsadó tevékenységet, ahol 
korábban felelős szerepük volt. A tanácsadó tevékenység független egy esetleg később elrendelt 
ellenőrzéstől. 

 Szakértelem es kellő szakmai gondosság  

A  megbízatásokat  szakértelemmel  es  kellő  szakmai  gondossággal  kell  végrehajtani  (1200. 
norma). 

Szakértelem 

A belső ellenőröknek rendelkezniük kell az egyéni feladataik elvégzéséhez szükséges tudással, 
szakismerettel es egyéb képességekkel. A belső ellenőrzésnek szervezeti szinten is birtokolnia 
kell,  vagy  el  kell  sajátítania  a  feladatai  végrehajtásához  szükséges  tudást,  szakismeretet  es 
egyéb képességeket. 
Ha  a  belső  ellenőr  nem  rendelkezik  egy  megbízás  egészének  vagy  egyes  részeinek 
végrehajtásához szükséges tudással, szakismerettel és egyéb képességekkel, akkor vissza kell 
utasítania a megbízást, vagy megfelelő tanácsot es segítséget kell igényelnie. 

Kellő szakmai gondosság 

A  belső  ellenőrnek  rendelkeznie  kell  azzal  a  gondossággal  és  szakismerettel,  ami  egy 
megfelelően  alapos es  hozzáértő  belső ellenőrtől  elvárható. A kellő  szakmai gondosság nem 
jelent tévedhetetlenséget. 

A belső ellenőrnek kellő szakmai gondossággal kell figyelembe venni a következőket: 

-

 

A megbízás céljainak eléréséhez szükséges munka mennyisége; 

-

 

A  bizonyosságot  adó  eljárások  tárgyának  relatív  összetettsége,  fontossága  és 
jelentősége; 

-

 

Az 

irányítási, 

kockázatkezelési 

es 

kontrollfolyamatok 

megfelelősége 

és 

eredményessége; 

-

 

Jelentős hibák, visszaélések és szabálytalanságok valószínűsége; 

-

 

A vizsgálat költsége a várható haszonnal szemben. 

A belső ellenőrnek fel kell figyelnie azokra a jelentős kockázatokra, amelyek negatív hatással 
lehetnek a célkitűzésekre, a működésre vagy az erőforrásokra. Ugyanakkor a bizonyosságot adó 
eljárások  önmagukban  – még ha  kellő  szakmai gondossággal  is  történnek –  nem  garantálják 
minden jelentős kockázat feltárását. 

Folyamatos szakmai fejlődés 

A belső ellenőrnek folyamatos szakmai fejlődés útján növelnie kell tudását, szakismereteit es 
egyéb képességeit. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

Jogok és kötelezettségek 
1. A belső ellenőr jogai és kötelezettségei
 

1.1.  A belső ellenőr jogosult (Ber. 25. §): 

a)

 

Az  ellenőrzött  szervezet  helyiségeibe  belépni,  figyelemmel  az  ellenőrzött  szervezet 
biztonsági előírásaira, munkarendjére. 

b)

 

Az  ellenőrzött  szervezetnél  az  ellenőrzés  tárgyához  kapcsolódó  dokumentumokba, 
valamint  elektronikus  adathordozón  tárolt  adatokba  betekinteni  a  külön 
jogszabályokban meghatározott adatvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, 
kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni, indokolt esetben az eredeti dokumentumokat 
másolat hátrahagyása mellett jegyzőkönyvben rögzítetten átvenni, illetve visszaadni. 

c)

 

Az ellenőrzött  szervezet vezetőjétől és  bármely  alkalmazottjától  írásban vagy  szóban 
információt kérni. 

d)

 

Az  ellenőrzött  szervezet  működésével  és  gazdálkodásával  összefüggő  kérdésekben 
információt kérni más szervezetektől. 

e)

 

A vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezni. 

1.2. A belső ellenőr köteles (Ber. 26. §): 

a)

 

Az ellenőrzési tevékenysége során az ellenőrzési programban foglaltakat végrehajtani. 

b)

 

Tevékenységének  megkezdéséről  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjét  tájékoztatni,  és 
megbízólevelét bemutatni. 

c)

 

Objektív véleménye kialakításához elengedhetetlen dokumentumokat és körülményeket 
megvizsgálni. 

d)

 

Megállapításait, következtetéseit és javaslatait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően 
írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani. 

e)

 

Amennyiben  az  ellenőrzés  során  büntető-,  szabálysértési,  kártérítési,  illetve  fegyelmi 
eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül 
fel,  haladéktalanul  jelentést  tenni  a  MEE  elnök-püspökének,  és  az  országos 
felügyelőnek. 

f)

 

Az  ellenőrzési  jelentés  tervezetet  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjével  egyeztetni, 
ellenőrzési  jelentést  készíteni,  az  ellenőrzési  jelentés  aláírását  követően  a  lezárt 
ellenőrzési  jelentést  megküldeni  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjének,  az  elnök-
püspöknek,  az  országos  felügyelőnek,  az  országos  irodaigazgatónak  és  az  országos 
iroda szakmailag illetékes osztályvezetőjének. 

g)

 

Ellenőrzési  megbízatásával  kapcsolatban  vagy  személyére  nézve  összeférhetetlenségi 
ok  tudomására  jutásáról  haladéktalanul  jelentést  tenni  a  megbízójának,  amelynek 
elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. 

h)

 

Az eredeti dokumentumokat az ellenőrzés lezárásakor hiánytalanul visszaszolgáltatni, 
illetve  amennyiben  az  ellenőrzés  során  büntető-,  szabálysértési,  kártérítési,  illetve 
fegyelmi  eljárás  megindítására  okot  adó  cselekmény,  mulasztás  vagy  hiányosság 
gyanúja  merül  fel,  az  eredeti  dokumentumokat  a  szükséges  intézkedések  megtétele 
érdekében az ellenőrzött szerv vezetőjének jegyzőkönyv alapján átadni. 

i)

 

Az  ellenőrzött  szervezetnél  a  biztonsági  szabályokat  és  a  munkarendet  figyelembe 
venni. 

j)

 

A tudomására jutott információt, üzleti és gazdasági titkot megőrizni. 

k)

 

Az  ellenőrzési  tevékenységet  jelen  kézikönyvben  meghatározott  módon  megfelelően 
dokumentálni, az ellenőrzés során készített iratokat és iratmásolatokat – az adatvédelmi 
és  a  minősített  adatok  védelmére  vonatkozó  előírások  betartásával  –  az  ellenőrzés 
dokumentációjához csatolni. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

2.  Az ellenőrzött szervezet jogai és kötelezettségei 

2.1.  Az ellenőrzött szervezet vezetője és alkalmazottai jogosultak (Ber. 27. §): 

a)

 

Az  ellenőr  személyazonosságának  bizonyítására  alkalmas  okiratot,  illetve 
megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni. 

b)

 

Az  ellenőrzés  megállapításait  megismerni,  azokra  észrevételeket  tenni,  és  az 
észrevételekre választ kapni. 

2.2.  Az ellenőrzött szervezet vezetője és alkalmazottai kötelesek (Ber. 28. §): 

a)

 

Az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, együttműködni. 

b)

 

Az ellenőr részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot 
megadni,  a  dokumentációkba  a  betekintést  biztosítani,  kérés  esetén  az  eredeti 
dokumentumokat  –  másolat  és  jegyzőkönyv  ellenében  –  az  ellenőrnek  a  megadott 
határidőre átadni. 

c)

 

A  saját  hatáskörébe  tartozóan  az  ellenőrzés  megállapításai,  és  javaslatai  alapján  a 
végrehajtásért  felelősöket  és  a  végrehajtás  határidejét  feltüntető  intézkedési  tervet 
készíteni, az intézkedéseket a megadott határidőig végrehajtani, arról a belső ellenőrt 
tájékoztatni. 

d)

 

Az ellenőrök számára megfelelő munkakörülményeket biztosítani. 

 
 

III.  A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ SZAKMAI ETIKAI KÓDEX 

 

Az  etikai  kódex  célja  a  belső  ellenőrzési  szakmán  belüli  etikai  kultúra  erősítésének 
előmozdítása és a belső ellenőrök magatartási szabályait rögzítő olyan követelményrendszer 
felállítása, amelyet a belső ellenőröknek feladatuk ellátása során követniük kell. 
Az  ellenőrök  munkájának  és  magatartásának  mindenkor  és  minden  körülmények  között 
feddhetetlennek kell lennie. Az etikai kódex elfogadása, a kódexben foglaltak betartás növeli a 
bizalmat az ellenőrök és munkájuk iránt. 

Alapelvek 

1.  Feddhetetlenség 
A belső ellenőr feddhetetlensége megalapozza az ellenőr szakvéleménye iránti bizalmat. 
A belső ellenőr: 

-

 

Munkáját  becsülettel,  a  tőle  elvárható  tisztességgel,  szakmai  gondossággal, 
hozzáértéssel és felelősséggel végzi. 

-

 

A  vonatkozó  jogszabályoknak  és  szakmai  követelményeknek  megfelelően  végzi 
munkáját, alakítja ki szakvéleményét. 

-

 

Tartózkodik  minden  olyan  tevékenységtől,  amely  jogszabályellenes  vagy  belső 
szabályzatot sért, illetve nem méltó a belső ellenőrzési szakmához. 

-

 

Tiszteletben  tartja  a  szervezet  céljait,  hozzájárul  azok  megvalósulásához,  illetve 
munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi. 

2. Függetlenség, tárgyilagosság, pártatlanság 
A belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy 
folyamat  vizsgálatánál  az  információ  gyűjtése,  elemzése,  értékelése  és  közlése,  valamint 
állásfoglalások kialakítása és közlése során. 
A  belső  ellenőr  megőrzi  függetlenségét  a  vizsgált  szervezettől,  illetve  az  egyéb  külső 
érdekcsoportoktól. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, 
véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

A belső ellenőr: 

1.

 

Tartózkodik  minden  olyan  tevékenységtől  vagy  kapcsolattól,  amely  csorbíthatja 
értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet érdekeit sértheti. 

2.

 

Politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét. 

3.

 

Olyan,  megfelelően  megalapozott  és  objektív  jelentést  készít,  amelyben  a 
következtetések kizárólag a belső ellenőrzési standardokban foglaltakkal összhangban 
lévő, megfelelő és elegendő bizonyítékon alapulnak. 

4.

 

Nem  fogadhat  el  olyan  ajándékot,  juttatást  vagy  jogosulatlan  előnyt,  amely 
befolyásolhatja objektív szakmai véleményének kialakítását. 

5.

 

Jelentésében  szerepeltet  minden  olyan  lényeges  és  jelentős  tényt,  amely  biztosítja  a 
vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét. 

6.

 

Mérlegel minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésére bocsátott 
információt és véleményt, azonban azok megalapozatlanul nem befolyásolhatják a belső 
ellenőr saját következtetéseit. 

3. Titoktartás 

A  belső  ellenőr  bizalmasan  kezel  minden,  az  ellenőrzés  során  tudomására  jutott  adatot  és 
információt.  Megfelelő  felhatalmazás  nélkül  ezeket  az  információkat  nem  hozhatja 
nyilvánosságra,  illetéktelen  személyek  tudomására,  kivéve  amennyiben  információ  közlése 
jogszabályi vagy szakmai kötelessége. 
A belső ellenőr: 

1.

 

Tevékenysége  során  tudomására  jutott  információkat  körültekintően  kezeli,  azok 
megfelelő védelméről gondoskodik. 

2.

 

A  tudomására  jutott  adatokat,  információkat  személyes  célokra,  haszonszerzésre,  a 
jogszabályi előírásokkal ellentétes módon, más intézmények, illetve személyek javára 
vagy  kárára,  az  ellenőrzött  szervezet  érdekeit  és  a  közérdeket  sértő  módon  nem 
használhatja fel. 

4. Szakértelem 
A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr a feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek, 
szakértelem és tapasztalatok birtokában látja el. 
A belső ellenőr: 

1.

 

Kizárólag  olyan  ellenőrzést  végez,  amelyhez  rendelkezik  a  szükséges  ismeretekkel, 
szakértelemmel  és  tapasztalattal,  vagy  gondoskodik  megfelelő  külső  szakértő 
bevonásáról. 

2.

 

Belső  ellenőrzési  tevékenységét  a  pénzügyminiszter  által  közétett  iránymutatásokkal 
(Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standardjai), ajánlásokkal és módszertani 
útmutatókkal összhangban végzi. 

3.

 

Törekszik szakmai ismereteit, tevékenysége hatékonyságát és minőségét folyamatosan 
fejleszteni. 

5. Együttműködés 
A belső ellenőr köteles olyan magatartás tanúsítani, amely elősegíti az ellenőrök közötti és a 
szakmán belüli együttműködést és jó kapcsolatok kialakítását. 
A belső ellenőr: 

 

Együttműködés révén elősegíti a szakmai fejlődést. 

 

Együttműködik kollegáival. 

 

Együttműködik az ellenőrzött szervezettel. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

 

6. Összeférhetetlenség 
Amennyiben a belső ellenőr a vizsgált szervezetnél tanácsadási vagy egyéb nem ellenőrzési 
tevékenységet  végez  vagy  végzett,  biztosítani  kell,  hogy  e  tevékenységek  ne  vezessenek 
összeférhetetlenséghez. 
A belső ellenőr: 

1.

 

Függetlenségét megőrzi és elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját 
azáltal  is,  hogy  elutasít  minden  ajándékot  vagy  juttatást,  amely  befolyásolja,  vagy 
befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét. 

2.

 

Elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet vezetésével és alkalmazottaival, 
valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja, vagy veszélyeztetheti függetlenségét. 

3.

 

Nem  használhatja  fel  hivatalos  pozícióját  magáncélra,  és  elkerüli  az  olyan 
kapcsolatokat,  amelyek  a  korrupció  veszélyét  hordozzák  magukban,  vagy  amelyek 
kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban.  

4.

 

Tanácsadás,  illetve  egyéb  nem  ellenőrzési  tevékenység  keretében  nem  vehet  át  a 
vizsgált szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget. 

 
 

IV.  A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK, 

FOLYAMATOK ÉS ELJÁRÁSRENDEK 

 

Az ellenőrzés folyamatábrája (1. számú melléklet)  

 

1.  A belső ellenőrzés tervezése, éves terv összeállítása 

1.1. A tervezés előkészítésének lépései 

Általános felmérés 
Az  általános  felmérés  keretében,  a  belső  ellenőr  összegyűjti  és  elemzi  az  egyház  és  az 
intézmények működési környezetében és folyamataiban történt változásokat, úgymint: 
a magyar és európai uniós jogszabályi változások; 

belső szervezeti változások; 
belső eljárások, szabályzatok változása; 

gazdasági program, ágazati koncepciók változásai. 
A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása 

A belső ellenőrzési tevékenység a szervezet működési folyamatainak ellenőrzésére koncentrál. 
Különösen  fontos  a  tervezés  során  figyelembe  venni  a  szervezet  működési  folyamatait  és 
azonosítani a folyamatgazdákat, vagyis azokat a személyeket az egyház szervezetein belül, akik 
elsődlegesen felelősek az adott folyamat előkészítéséért, végrehajtásáért, működtetéséért.  

1.2. Kockázatelemzés, témajavaslatok bekérése 

A  kockázatelemzés  objektív  módszer  az  ellenőrizendő  területek  kiválasztására,  mely 
meghatározza tevékenységekben rejlő kockázatokat. 

A belső ellenőr - az éves ellenőrzési munkaterv összeállítását megelőzően – minden évben az 
oktatási,  a  diakóniai  és  egyéb  intézményekre,  valamint  az  országos  iroda  osztályaira 
vonatkozóan  kockázatfelmérést  végez,  melynek  célja  a  fő  folyamatok  és  folyamatok 
(tevékenységek,  területek)  kockázatainak  felmérése,  a  folyamatok  prioritásának 
meghatározása.  

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

10 

 

A kockázatelemzési folyamat lépései (2. sz. melléklet) 
a) Kockázatok azonosítása

 

a tevékenységek (fő és folyamatok) meghatározása 

 

vezetői szinten a tevékenységekhez kapcsolódó kockázatok meghatározása (alacsony, 
közepes, magas) 

b) Kockázatok értékelése 

 

A vezetők által azonosított kockázatok összesítése, a magas kockázatú tevékenységek 
meghatározása. 

 

A következő évben ellenőrzésre kijelölt intézmények, osztályok kiválasztása. 

c) Ellenőrzési témajavaslatok bekérése, előkészítése  

1.3. Kapacitás felmérés  
A magyarországi Evangélikus Egyház 2

 

fő belső ellenőrt alkalmaz, nagyobb létszámra nincs 

lehetőség. Ennek megfelelően kell megtervezni az ellenőrzéseket és egyéb tevékenységeket, 
összehangolni ezek arányát.  
Amennyiben  az  ellenőrzés  lefolytatásához  speciális  szakismeretre  van  szükség  (pl.: 
informatikai,  közbeszerzési  stb.),  vagy  a  meglévő  belső  ellenőri  kapacitás  ideiglenesen  nem 
elegendő az elvégzendő feladatok mennyiségéhez külső szakértőt kell/lehet igénybe venni.  

1.4. Az éves ellenőrzési terv 

Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőr a tárgyévet megelőző év október 31-ig készíti el. 
A  belső  ellenőr  az  elkészült  munkatervet  egyezteti  az  elnök-püspökkel,  az  országos 
felügyelővel  és  az  országos  irodaigazgatóval.  Az  egyes  intézményekre  vonatkozó 
ellenőrzéseket a szakmailag illetékes osztály vezetőjével. Az egyeztetett belső ellenőrzési 
tervet küldi meg a belső ellenőr az OP és a GB tagjainak.   
Az  éves  ellenőrzési  munkatervet  az  országos  presbitérium  évi  rendes  utolsó  ülésén 
tárgyalja  és  hagyja  jóvá.  A  munkaterv  év  közbeni  módosításához  az  országos 
presbitérium jóváhagyása szükséges.  
A  soron  kívüli  ellenőrzés  elrendelése  az  országos  presbitérium  hatásköre.  A  két 
presbitériumi ülés között az elnök-püspök és az országos felügyelő rendeli el a 164/4/2014. 
(IX.18.) országos presbitériumi határozat felhatalmazása alapján. 
Az éves ellenőrzési terv az alábbiakat tartalmazza: 

 

az ellenőrzött szervezet megnevezését,  

 

az ellenőrzés tárgyát, 

 

az ellenőrzésre vonatkozó stratégiát (ellenőrzés célja, módszere) 

 

az ellenőrzött időszakot, 

 

az ellenőrzések típusát és jellegét, 

 

az ellenőri kapacitást (erőforrás szükséglet), 

 

az ellenőrzések ütemezését, 

Az ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron 
kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatók legyenek. 

A Belső Ellenőrzés az éves munkatervében a rendelkezésre álló nettó munkaidő maximum 10 
%-át különíti el soron kívüli ellenőrzések elvégzésére.  

Az ellenőrzési tervezési folyamat során a következő kulcsfontosságú alapelveket kell követni: 

 

A  tervezést  eredendő  kockázatokra  kell  alapozni.  Az  ellenőrzési  feladatok 
prioritásainak  kidolgozása  során  a  belső  ellenőrzés  az  eredendő  kockázatelemzés 
eredményeit felhasználva jár el. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

11 

 

 

A tervezésnek a jövőbe kell tekinteni. 

 

A  tervezésnek  folyamatosnak  kell  lennie.  Minden  év  végén  meg  kell  határozni  a 
következő esztendő konkrét feladatait

 

A  tervezésnek,  rugalmasnak  és  aktualizáltnak  kell  lennie.  Az  esetleges  feladat  és 
struktúraváltozások miatti változásokat értékelni kell és az ellenőrzési terveket, ennek 
megfelelően kell módosítani. 

A  belső  ellenőr  az  ellenőrzések  éves  tervezését  konkrét  ellenőrzési  célokra  és  az  ellenőrzés 
tárgyára vonatkozóan végzi és megbizonyosodik arról, hogy az erőforrások mértéke megfelelő-
e a meghatározott célok eléréséhez. 
Az  éves  ellenőrzési  tervnek  kockázatelemzés  alapján  felállított  prioritásokon  és  a  belső 
ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia, de feltétlen figyelembe kell venni 
az ellenőr tapasztalatát, tudását és hozzáértését is. 

Az éves ellenőrzési terv mintája a (3. sz. mellékletben) található. 

2. Az éves ellenőrzési terv végrehajtása 

Az ellenőrzés végrehajtásának dokumentumai és a dokumentumok útja a (4. sz. mellékletben) 
látható.  

2.1. Az ellenőrzésre való felkészülés 

Az  ellenőrzések  végrehajtása  az  éves  ellenőrzési  tervben  foglalt  ellenőrzések  módszeres 
elvégzését jelenti. Az ellenőrzéseket a belső ellenőr végzi, aki felelősséget vállal az elvégzett 
ellenőrzési munka minőségéért és teljességéért. 

2.1.1. A rendelkezésre álló háttér információk összegyűjtése 

Az ellenőrzésre való felkészülés során a belső ellenőr információt gyűjt: 

 

az  ellenőrzött  szervezet  működését  meghatározó  jogszabályokról  (állami  és  egyházi 
jogszabályok) 

 

az ellenőrzött szervezet működéséről (az ellenőrzött szervezet nagysága, a feladatellátás 
összetettsége, ellátottak, dolgozók létszáma stb.) 

A rendelkezésre álló információk forrásai a következők: 

 

vonatkozó törvények, rendeletek, külső szabályzatok és útmutatók, 

 

belső szabályzatok és más írott eljárásrendek,  

 

Mások munkájának felhasználása: 

                       a)  korábbi évek belső ellenőrzési dokumentumai, 
                        b)  külső  ellenőrzést  végzők,  vagy  más  szervezet  által  korábban  végzett 

ellenőrzések ellenőrzési jelentései (pl. NAV, Állami Számvevőszék stb.). 

A fenti információk alapján a belső ellenőr az egyes ellenőrzések megkezdésekor felméri az

 

ellenőrzött szervezet kontrollkörnyezetét. 

A felmérés szempontjai, a kontrollkörnyezet értékelése: 

1.

 

komplett szabályzat rendszer megléte (folyamatok, eljárások szabályozottsága), 

2.

 

feladat és felelősségi rendszer kialakítása (szabályzatokban, munkaköri leírásokban), 

3.

 

Kontroll tevékenységek működése (folyamatba épített előzetes és utólagos és vezetői 
ellenőrzés, „négy szem elve” stb.). 

4.

 

Korábbi külső-belső ellenőrzések során tapasztalt hibák, intézkedések értékelése. 

A felmérés részletes minősítési szempontjait a (5. számú melléklet) tartalmazza. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

12 

 

2.1.2. Adminisztratív felkészülés - megbízólevél, értesítőlevél 

A megbízólevél elkészítése 

A belső ellenőrt minden egyes ellenőrzés lefolytatásához megbízólevéllel kell ellátni (Ber. 34. 
§ (1))

. 

A megbízólevelet  

-

 

az országos presbitérium által elfogadott éves ellenőrzési munkatervben előírt ellenőrzések 
esetén az elnök-püspök és az országos felügyelő együttesen írja alá.  

-

 

A  164/4/2014.  (IX.18.)  országos  presbitériumi  határozat  alapján  elrendelt  soron  kívüli 
ellenőrzés esetén az elnök-püspök és az országos felügyelő együttesen írja alá. 

A  megbízólevelet  a  belső  ellenőr  köteles  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjének  bemutatni.  A 
megbízólevél mintája az 1. sz. iratmintában található. 

Az ellenőrzött szervezet vezetőjének értesítése 

A Ber. 26. § b.) pontja alapján a belső ellenőr a helyszíni vizsgálatot – annak megkezdése előtt 
legalább 3 munkanappal - megelőzően írásban értesíti az ellenőrzött szervezet vezetőjét. 
Ennek keretében tájékoztatást kell adni az ellenőrzés céljáról, a jogszabályi felhatalmazásról, 
az  ellenőrzés  várható  időtartamáról,  valamint  az  ellenőrzés  lefolytatásához  szükséges 
dokumentumokról 2. sz. iratminta.  

Az  előzetes  bejelentést  nem  kell  megtenni,  ha  az  meghiúsíthatja  az  eredményes  ellenőrzés 
lefolytatását. Az előzetes bejelentés elhagyásáról az országos presbitérium dönt. A 164/4/2014. 
(IX.18.)  országos  presbitériumi  határozat  alapján  elrendelt  soron  kívüli  ellenőrzés  esetén  az 
elnök-püspök és az országos felügyelő együttes döntése szükséges a bejelentés elhagyásáról. 

Az ellenőrzés célkitűzéseinek meghatározása 

A  Belső  Ellenőrök  Nemzetközi  Szervezetének  2210  számú  standardja  kiemeli,  hogy  az 
ellenőrzési célkitűzéseket minden egyes ellenőrzési feladatra meg kell határozni. 

Az  ellenőrzési  célkitűzés  tulajdonképpen  annak  tágabb  megfogalmazása,  hogy  az  ellenőrzés 
mire irányul. 

Az ellenőrzés hatókörének, tárgyának rögzítése 

Az ellenőrzés tárgyának rögzítése során meg kell határozni, hogy az ellenőrzés mit foglaljon 
magába,  mire  irányuljon.  Ez  a  kockázatelemzés  során  nyert  folyamatismeret,  háttér 
információk, és az ellenőrzési cél segítségével határozható meg. A tárgy meghatározása akkor 
megfelelő, ha biztosítja, hogy az ellenőr az azonosított kockázatokat kezelni hivatott kontrollok 
megfelelőségéről  megalapozott  véleményt  tudjon  alkotni  és  ahhoz,  megfelelő  bizonyítékot 
tudjon szolgáltatni. 

Vizsgálati eljárások és módszerek 

A  belső  ellenőrnek  az  ellenőrzési  célnak  és  feladatoknak  megfelelően  kell  kiválasztani  a 
vizsgálati eljárásokat és módszereket, amelyek a következők lehetnek: 

a)

 

eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése; 

b)

 

pénzügyi  számviteli  adatok,  költségvetés,  beszámolók,  szerződések,  programok 
elemzése és értékelése; 

c)

 

folyamatok és rendszerek működésének tesztelése; 

d)

 

dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata; 

e)

 

közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés (interjú, rovancsolás, szemle, mintavételes 
vizsgálat); 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

13 

 

2.2.  Az ellenőrzés lefolytatása 

A  helyszíni  munka  az  ellenőrzési  program  végrehajtását  jelenti,  amely  az  adott  folyamat 
kockázatainak és a hozzájuk tartozó ellenőrzési pontoknak vagy folyamatoknak (kontrollok) a 
részletes elemzéséhez, értékeléséhez vezet. 
Az ellenőrzési célkitűzések elérése és az ellenőrzési program megfelelő végrehajtása érdekében 
a belső ellenőrnek: 

-

 

ismernie kell azon kérdésköröket, amelyeket az előző ellenőrzések nem vizsgáltak, 

-

 

minden szokatlan adatra, tényre rá kell kérdeznie, 

-

 

megállapításait  és  következtetéseit  a  bizonyítékok  elemzésére  és  értékelésére  kell 
alapoznia. 

2.2.1. Alapvető vizsgálati eljárások, technikák 

Az  ellenőrzés  során  a  belső  ellenőrnek  a  megállapításai,  következtetései,  véleménye 
kialakításához,  az  ezeket  alátámasztó  bizonyítékok  megszerzéséhez  különböző  közvetlen  és 
közvetett módszereket, továbbá az ezek révén megszerzett információk feldolgozását szolgáló 
logikai eljárásokat, technikákat kell alkalmaznia. 

Elemző eljárások 

Az elemző  eljárások  az információk,  adatok  lényeges arányainak, trendjeinek (két-három  év 
viszonylatában)  vizsgálatát  jelentik  annak  eldöntéséhez,  hogy  az  ellenőrzött  információk 
összességükben megfelelnek-e a belső ellenőr – ellenőrzött szervezetről és tevékenységekről 
szerzett – ismereteinek. Az elemző eljárásokat az ellenőrzés előkészítése (tervezése), valamint 
a  helyszíni  ellenőrzés  szakaszában  is  alkalmazni  kell.  Ha  az  elemző  eljárások  a  más  úton 
szerzett  információknak  ellentmondó  eredményeket  mutatnak,  meg  kell  vizsgálni  az  ezt 
előidéző körülményeket, okokat és magyarázatukra megfelelő bizonyítékokat kell szerezni. 

Mintavételi eljárások 
A  mintavétel  a  tételes  vizsgálati  eljárások  elvégzésének  egy  speciális  eszköze,  amikor  a 
vizsgálandó adatállományból kiválasztott tételek tesztelésével nyert megállapításokat vetíti ki 
a belső ellenőr a teljes adatállományra. (pl. tesztelés) 

Az  ellenőrzési  mintavétel  megtervezésénél  az  egyes  ellenőrzési  célokat,  a  mintavétel 
alapsokaságát, valamint a minta méretét kell figyelembe venni. A mintát úgy kell kiválasztani, 
hogy az reprezentálja a mintavételi alapsokaságot. 

A mintába került  elemek ellenőrzési célok szerinti vizsgálata után a mintavételi eredmények 
értékelése keretében elemezni kell a mintában feltárt bármilyen hibát, ki kell vetíteni azokat a 
teljes sokaságra, újra kell értékelni a mintavételi kockázatot. 
A tételes tesztek csak az egyedi műveletekre, tranzakciókra, adatokra értelmezhetők, a főkönyvi 
könyvelésben alkalmazott (bér-, pénztár-, vegyes stb.) feladásokra nem. 
A mintavétel egysége a mintavétel céljától függ. A mintavétellel kapcsolatos bizonytalanság 
mértékét a belső ellenőr a minta méretének növelésével csökkentheti. 

Interjú, mint a folyamatok és a kockázatok elemzésének eszköze 

Az ellenőrök, a folyamatgazdákkal és a folyamatban résztvevő más munkatársakkal interjúkat 
készítenek  a  folyamatok  és  kockázatok  elemzése  céljából.  Az  interjúknak  az  a  célja,  hogy 
elmélyítsék  ismereteiket  a  folyamatokról,  tevékenységekről,  kockázatokról  és  vonatkozó 
ellenőrzési pontokról. Az interjú alapján az ellenőr bővítheti ismereteit a folyamatok részletes 
átvizsgálása során, amikor: 

 

a folyamatot működés közben vizsgálja; 

 

egy vagy több tranzakciót végigkövet a teljes folyamatban, annak kezdetétől a végéig. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

14 

 

Az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelése 

Az ellenőrzési pontok és folyamatok, illetve a kockázatok megismerésére alapozva az ellenőrök 
értékelik, hogy az egyes kontrollok milyen hatékonyan csökkentik, vagy eredményesen kezelik 
az adott kockázatokat. 

Az ellenőrnek az ellenőrzési pontok vagy folyamatok felmérése során folyamatosan keresnie 
kell a választ az alábbi kérdésekre: 

 

“Mi hibásodhat meg a folyamatban?” 

 

“Milyen intézkedések biztosítják, hogy a folyamat nem hibásodik meg?” 

 

“Ezek  az  intézkedések  megfelelőek-e  arra,  hogy  a  kockázatot  elfogadható  szintre 
csökkentsék?” 

A tesztelés szerepe a kontrollok értékelésében (mintavétel) 
A tesztelés célja, hogy meghatározza a jelentős kockázatok kontrolljainak működése megfelel-
e az elvárásoknak. 

Az ellenőrzési pontokat vagy folyamatokat az alábbiak szerint lehet csoportosítani: 

 

vezetői ellenőrzés: a vezetők által végzett felülvizsgálat, beleértve a költségvetés és a 
teljesítmény összehasonlítását, rendkívüli jelentéseket. 

 

szervezeti  kontrollok:  feladatkörök  szétválasztása,  felelősségi  körök  világos 
meghatározása. 

 

jóváhagyási  kontrollok:  jóváhagyás  előtti  jól  meghatározott  és  dokumentált 
ellenőrzések; 

 

működési kontrollok: a folyamat teljes körű végrehajtásának biztosítására -. beleértve a 
számozott  dokumentumok  sorszámának  ellenőrzése  -  egyeztetések  és  egy 
dokumentumcsomag másikkal való összehasonlítása (pl. a megrendelések számlákkal 
való egyeztetése). 

 

hozzáférési  kontrollok  – mind fizikai ellenőrzés, pl.  biztonsági  és logikai ellenőrzési 
pontok, mind a számítógépes iratok jelszavas védelme. 

Az ellenőr az ellenőrzési tevékenység keretében: 

 

Azonosítja, mely kontrollokat kell tesztelni a következő irányelvek alkalmazásával: 
-

 

ha a hatékonyság biztosított az ellenőrzési pontot vagy folyamatot fel kell jegyezni, 
de tesztelni nem kell. 

-

 

ha  a  hatékonyság  nem  biztosított  tesztelni  kell  az  ellenőrzési  pontot  vagy 
folyamatot. 

 

meghatározza, hogy a kontrollokat hogyan kell tesztelni (tesztelési technikák). 

 

meghatározza, hogy milyen nagyságú mintát kell alkalmaznia tesztelés során. 

Tesztelési technikák 

 

Bizonylatolás  (dokumentumok  átvizsgálása):  a  tételek  végigkövetése  az 
alapdokumentumig 

az 

ellenőrzési 

pontok  vagy  folyamatok  működésének 

bizonyításához. 

 

Újraértékelés:  a  meglévő  ellenőrzési  pontok  vagy  folyamatok  újbóli  értékelése,  az 
ellenőrzés eredményeinek, illetve az alkalmazottak által elért eredmények és a vezetők 
által megtett intézkedések összehasonlítása. 

 

Megfigyelés: egy ellenőrzési pont vagy folyamat működésének megfigyelése; ez főként 
akkor fontos, ha nincs a teljesítésről fizikai bizonyíték. 

 

Kikérdezés: tudakozódni arról, hogy a kontrollt hogyan hajtják végre, ki hajtja végre, 
és milyen eljárások vannak az ellenőrzési pont vagy folyamat hatékony működésének 
meghatározására. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

15 

 

 A bizonyítékok beszerzése, nyilvántartása  

A  Belső  Ellenőrök  Nemzetközi  Szervezetének  2310.  számú  standardja  szerint  a  belső 
ellenőrnek  az  ellenőrzési  feladat  célkitűzéseinek  elérése  érdekében  elegendő,  megbízható, 
lényeges és hasznos információt kell beazonosítaniuk. 

A  Ber.  40.  §  (2)  bekezdése  alapján  az  ellenőrzés  megállapításainak  alátámasztására  a 
következőket lehet felhasználni: 

 

Eredeti okirat, amely a gazdasági esemény elsődleges okirata (bizonylata); 

 

Másolat,  amely  az  eredeti  okirat  szöveghű,  hitelesített  másolata.  Hitelesítésnél  a 
„másolat” szó feltüntetése mellett utalni kell arra, hogy a másolat az eredeti okirattal 
mindenben megegyezik; 

 

Kivonat,  amely  az  eredeti  okirat  meghatározott  részének,  részeinek  szöveghű, 
hitelesített másolata. Hitelesítésnél a „kivonat” szó feltüntetése mellett meg kell jelölni, 
hogy a kivonat mely eredeti okirat, melyik oldalának, mely szövegrészét tartalmazza; 

 

Tanúsítvány, amely több eredeti okiratnak az ellenőr által meghatározott szövegrészét 
és számszaki adatait tartalmazza. Hitelesítésnél a „tanúsítvány” szó feltüntetése mellett 
meg kell jelölni, hogy mely okiratok alapján készült; 

 

Közös jegyzőkönyv, amely olyan tényállás igazolására szolgál, amelyről nincs egyéb 
okirat,  de  amelynek  valódiságát  az  ellenőr  és  az  ellenőrzött  szerv,  illetve  szervezeti 
egység  illetékes  vezetője  (alkalmazottja)  közösen  megállapítja,  és  e  tényt  aláírásával 
igazolja; 

 

Fénykép,  videofelvétel  vagy  más  kép-,  hang-  és  adatrögzítő  eszköz,  amely 
alkalmazható  az  ellenőr  által  szemrevételezett  helyzet,  állapot  hiteles  igazolására.  A 
fényképet  és  az  egyéb  módon  rögzített  információkat  az  ellenőrzött  szervezetnek  a 
rögzítésnél jelen lévő alkalmazottja jegyzőkönyvben hitelesíti a rögzítés időpontjának, 
helyének és tárgyának megjelölésével; 

 

Szakértői  vélemény,  amely  a  speciális  ismereteket  igénylő  szakkérdésekben  felkért 
szakértő által adott értékelés; 

 

Nyilatkozat,  amely  az  ellenőrzött  szervezet

 

alkalmazottjának  olyan  írásbeli  vagy 

szóbeli  kijelentése,  amely  okirat  hiányában  vagy  meglévő  okirattal  ellentétesen 
valamilyen tényállást közöl; 

 

Többes  nyilatkozat,  amely  több  személynek  külön-külön  vagy  együttesen  tett 
nyilatkozata ugyanazon tényállásról. 

A másolatot, a kivonatot és a tanúsítványt az ellenőrzött szervezet vezetője vagy az általa 
megbízott  személy  hitelesíti.  A  hitelesítő  az  okiratban  foglaltak  valódiságát  a  hitelesítés 
időpontjának feltüntetése mellett aláírásával igazolja. 

A teljességi nyilatkozat 

Az  ellenőrzés  során  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjétől  teljességi  nyilatkozatot  kell  kérni, 
amelyben az ellenőrzött szervezet vezetője igazolja, hogy az ellenőrzött feladattal összefüggő, 
felelősségi  körébe  tartozó  valamennyi  okiratot,  illetve  információt  hiánytalanul  az  ellenőr 
rendelkezésére bocsátotta. A teljességi nyilatkozat mintája a 3. sz. iratmintában található. 

Az  ellenőr  köteles  az  eredeti  dokumentumokat  az  ellenőrzés  lezárásakor  hiánytalanul 
visszaszolgáltatni, illetve amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési-, kártérítési, 
illetve  fegyelmi  eljárás  megindítására  okot  adó  cselekmény,  mulasztás,  vagy  hiányosság 
gyanúja  merül  fel,  az  eredeti  dokumentumokat  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjétől  átvételi 
elismervény ellenében átvenni. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

16 

 

2.2.2. Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése 

Az ellenőrzést a belső ellenőr megszakíthatja, ha: 

a)

 

soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatni, vagy 

b)

 

a belső ellenőr az ellenőrzés lefolytatásában akadályoztatva van. 

Az ellenőrzést a belső ellenőr felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél:  

a)

 

az ellenőrzést érintő személyi változás vagy elháríthatatlan ok, 

b)

 

 a számviteli rend állapota, 

c)

 

a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, vagy 

d)

 

az ellenőrzött szervezet jogsértő magatartása azt indokolja. 

A  belső  ellenőr  az  ellenőrzés  megszakítása  esetén  szóban,  felfüggesztés  esetén  írásban 
tájékoztatja  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjét.  Ellenőrzés  felfüggesztése  esetén  határidő 
megállapításával  egyúttal  felhívja  az  ellenőrzött  szervezet  vezetőjét  az  akadály 
megszüntetésére. Az ellenőrzés felfüggesztéséről a belső ellenőr egyidejűleg tájékoztatja az 
elnök-püspököt és az országos felügyelőt. 
A  megszakított,  illetve  felfüggesztett  ellenőrzést  az  elrendelése  okául  szolgáló  akadály 
elhárulásától számított 30 naptári napon belül folytatni kell

A felfüggesztett ellenőrzés folytatásáról a belső ellenőr írásban értesíti az ellenőrzött szervezet 
vezetőjét. 

2.3.  A belső ellenőrzési jelentés elkészítése 

Az  ellenőrzési  jelentés  a  belső  ellenőrzési  folyamat  legfontosabb  terméke,  amely  magában 
foglalja az ellenőrzés megállapításait és a belső ellenőr javaslatait. 

A  belső  ellenőrzési  jelentést  a  Belső  Ellenőrök  Nemzetközi  Szervezetének  1220  számú 
standardjában  
meghatározott  kellő  szakmai  gondossággal  kell  összeállítani,  ami  azt  jelenti, 
hogy  a  belső  ellenőrnek  hozzáértéssel  és  körültekintéssel,  a  tőle  elvárható  gondossággal  és 
szakértelemmel kell eljárnia. 

A belső ellenőr köteles a jelentésben szerepeltetni minden olyan lényeges tényt, megállapítást, 
hiányosságot  és  ellentmondást,  amely  biztosítja  a  vizsgált  tevékenységről  szóló  ellenőrzési 
jelentés teljességét

A jelentésben lényegre törő, az eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, rövid, tömör 
értékelést is kell adni
, továbbá tartalmaznia kell: 

 

a pozitív megjegyzéseket (az ellenőrzött által végrehajtott intézkedésekről, a korábbi 
ellenőrzés óta történt előrelépésekről) 

 

a folyamat fejlesztését elősegítő javaslatokat (a megállapítások és kockázatok egyszerű 
közlésén túl, a folyamat javítására vonatkozó ajánlások) 

Minden  megállapítást  és  következtetést  meg  kell  beszélni  az  ellenőrzött  szervezet 
vezetőjével, mielőtt az ellenőrzési jelentés lezárásra kerül.
 Ezt az ellenőrzés folyamán kell 
megtenni,  hiszen  így  az  ellenőrzöttnek  lehetősége  van  a  megállapítások  és  következtetések 
tisztázására és nézete kifejtésére. 

A  Ber.  39.  §  (2)  bekezdése  értelmében,  az  ellenőrzési  jelentésben  foglalt  megállapítások 
valódiságáért 
és bizonyítékokkal való alátámasztottságáért az ellenőrzést végző belső ellenőr 
a felelős. 

Az ellenőrzési jelentés tartalma 

Az ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza: 

 

az ellenőrzést végző személy megnevezését, 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

17 

 

 

az ellenőrzés tárgyát, 

 

az ellenőrzés célját és feladatait, 

 

az ellenőrzött szervezet megnevezését,  

 

az ellenőrzés típusát, 

 

az alkalmazott ellenőrzési módszereket és eljárásokat, 

 

az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, 

 

az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi hátteret,      

 

 az ellenőrzött időszakot,            

 

az ellenőrzés kezdetét,              

 

az ellenőrzés végét,             

 

az ellenőrzés időigényét,    

 

az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők (intézményvezető, gazdasági vezető, 
iroda/osztályvezető) nevét, 

 

az ellenőrzés megállapításait, 

 

a megállapításokra tett javaslatokat, 

 

összegzést, következtetéseket, 

 

a jelentés dátumát és az ellenőr aláírását. 

Az ellenőrzési jelentés minta az 4. sz. iratmintában található. 

A megállapítások 
A  megállapítások  az  ellenőrzési  tényállás  ismertetésére  szolgálnak.  A  megállapításoknak 
pontosnak  és  ellenőrzési  bizonyítékokkal  alátámasztottnak,  az  ellenőrzési  programra 
hivatkozónak, jelentőségük alapján rendezettnek kell lennie.   A Belső Ellenőrök Nemzetközi 
Szervezetének  2320  számú  standardja  szerint,
  az  ellenőrzési  megállapításokat  megfelelő 
elemzésre és értékelésre kell alapozni. 
Összegzés, következtetés 
Az összefoglaló értékelés a belső ellenőr tömör összesített véleménye 
- az ellenőrzés során - 
a  szervezet  működésében  tapasztalt  eredmények  és  hiányosságok  alapján.  Az  összesített 
véleményt  
az  ellenőrzött  szervezetre  legjellemzőbb  öt  kategóriában  (bármely  kategória 
megállapítása  felhasználható  és  összevonható)  leírt  összefoglaló  megállapítások 
felhasználásával, 
a kategória minősítésének megjelölése nélkül kell kialakítani. A kategóriák 
részletezése, a (6. sz. mellékletben) található. 
Pénzügyi-gazdasági rendszerellenőrzés esetén az összefoglalóban – az ellenőrben kialakult 
saját vélemény
az ellenőrzés során feltárt hibák, hiányosságok alapján, figyelembe véve azok 
gyakoriságát és súlyosságát 
további értékelést kell adni az ellenőrzött szervezet: 

 

szabályozottságáról  (kiemelkedő,  jó,  megfelelő  (közepes),  még  megfelelő 
(elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható), 

 

operatív  pénzügyi  feladatellátásáról  (kiemelkedő,  jó,  megfelelő  (közepes),  még 
megfelelő (elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható), 

 

a  gazdálkodás  általános  színvonaláról  (kiemelkedő,  jó,  megfelelő  (közepes),  még 
megfelelő (elfogadható), nem megfelelő (nem elfogadható), 

Javaslatok 

A  belső  ellenőr  a  jogszabálynak  és  belső  szabályzatoknak  való  megfelelést,  valamint 
gazdaságosságot,  hatékonyságot  és  eredményességet  vizsgálva,  megállapításokat  és 
ajánlásokat fogalmaz meg az ellenőrzött szervezet vezetője, és a fenntartó számára. 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

18 

 

A javaslatok rangsorolása 

A javaslatokat, azok folyamatokra gyakorolt hatása alapján kell sorba rendezni, beleértve 
az  ellenőrzési  pontok  vagy  folyamatok  hatékonyságára  és  eredményességére  gyakorolt 
hatásukat is. Az ellenőrzési javaslatok rangsorolását részletesen a (7. sz. melléklet) tartalmazza. 

2.3.1.  Az ellenőrzési jelentés-tervezet 

Az  elkészített  ellenőrzési  jelentés-tervezetet  a  belső  ellenőr  minden  esetben  egyeztetésre 
megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének 
(Ber. 42. § (1)). 
A  jelentés-tervezetnek  tartalmaznia  kell  a  záradékot  5.  sz.  iratminta,  amely  szerint  az 
ellenőrzött szervezet vezetői észrevételt tehetnek, melyet a jelentés-tervezet kézhezvételétől 
számított  8 munkanapon belül  kell megküldeni a  belső ellenőr részére  (indokolt esetben  a 
belső ellenőrzési ennél hosszabb, legfeljebb 30 munkanapos határidőt is megállapíthat). Soron 
kívüli ellenőrzés esetén a belső ellenőr 8 napnál rövidebb határidőt is megállapíthat. 
A  határidő  elmulasztását  egyetértésnek  kell  tekinteni,  melyre  a  záradékban  fel  kell  hívni  az 
ellenőrzött figyelmét. A nemleges választ is jelezni kell a határidőn belül. 

Az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról a belső ellenőr dönt, amelyről az észrevételezési 
határidő lejártától számított 8 napon belül az érintetteknek írásbeli tájékoztatást ad és indokolja 
az el nem fogadott észrevételeket vagy kezdeményezi az egyeztető megbeszélés összehívását. 
Az  elfogadott  észrevételeket  a  belső  ellenőr  átvezeti  az  ellenőrzési  jelentéstervezeten.  Az 
érintettek  észrevételeit,  illetve  a  belső  ellenőr  válaszát  csatolni  kell  az  ellenőrzés 
dokumentációjához. 

2.3.2. Egyeztető megbeszélés 

Amennyiben  az  ellenőrzött  szervezet  vitatja  a  belső  ellenőrzés  megállapításait,  az 
észrevétel  kézhezvételétől  számított  8  munkanapon  belül  megbeszélést  kell  tartani
amelynek  célja  a  megállapítások  és  következtetések  elemzése,  valamint  az  összeállított 
ajánlások  egyeztetése.  A  megbeszélésen  részt  vesz  az  ellenőrzött  (ellenőrzöttek),  és  az 
ellenőrzést végző belső ellenőr. 

Az  egyeztető  megbeszélésen  elhangzottakról,  az  egyeztető  tárgyalás  eredményéről 
jegyzőkönyvet  kell  felvenni  6.  sz.  iratminta.
  A  jegyzőkönyvet  csatolni  kell  az  ellenőrzési 
jelentéshez. 

2.3.3. Az ellenőrzési jelentés lezárása, megküldése 

Az ellenőrzési jelentés az egyeztetési eljárást követően lezárásra kerül. A belső ellenőr aláírását 
követően az ellenőrzési jelentést  megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Egy-egy 
példányát  megküldi  az  elnök-püspöknek,  az  országos  felügyelőnek,  az  országos 
irodaigazgatónak,  valamint  egy  példányát  az  országos  iroda  szakmailag  illetékes 
osztályvezetőjének.  
 

Az  ellenőrzött,  az  ellenőrzési  jelentés  átvételét  a  záradék  aláírásával  igazolja.  A  lezárt 
ellenőrzési  jelentést  olyan  záradékkal  kell  ellátni,  melyben  fel  kell  hívni  az  ellenőrzött 
figyelmét, hogy a jelentés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedési tervet 
kell  készíteni  (indokolt  esetben  a  belső  ellenőrzési  vezető  ennél  hosszabb,  legfeljebb  30 
munkanapos határidőt is megszabhat). A záradék mintája a 7. sz. iratmintában látható.   

2.4. Intézkedési terv 
Az  intézkedési  terv  elkészítéséért,  végrehajtásáért  és  a  megtett  intézkedésekről  történő 
beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szervezet vezetője felelős. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

19 

 

 Az  intézkedési  tervet  a  szükséges  intézkedések  végrehajtásáért  felelős  személyek  és  a 
vonatkozó  határidők  megjelölésével  kell  elkészíteni.  Az  intézkedési  tervben  az  egyes 
feladatokhoz  kapcsolódó  határidőket  úgy  kell  meghatározni,  hogy  azok  számon  kérhetők 
legyenek.  Amennyiben  a  feladat  jellege  egy  éven  túl  mutat,  akkor  részfeladatokat,  illetve 
részhatáridőket kell meghatározni, ahol értelmezhető. 
Az  ellenőrzött  szervezet  vezetője  az  intézkedési  tervben  meghatározott  egyes  feladatok 
végrehajtására, legfeljebb egy alkalommal – a határidő lejártát megelőzően – határidő, illetve 
feladat módosítást kérhet a belső ellenőrtől. 

2.5. Az intézkedések nyomon követése, utóellenőrzés 

Utóellenőrzés 

Belső  Ellenőrök  Nemzetközi  Szervezetének  2500.  A1  számú  standardja  és  kapcsolódó 
gyakorlati  útmutatójának  ajánlása  szerint,  az  utóvizsgálatra  indokolt  esetben  az  év  azon 
negyedévében  kerül  sor,  amikor  az  intézkedési  tervben  foglalt  utolsó  határidő  lejár.  Az 
utóvizsgálat lefolytatásának célja, hogy a belső ellenőrzés megbizonyosodhasson az elfogadott 
intézkedések megfelelő végrehajtásáról, avagy arról a tényről, hogy az ellenőrzött intézmény, 
szervezeti egység vezetője nem, vagy nem megfelelően hajtja végre az intézkedéseket. 
Az  ellenőrzött  szervezet  által  készített  intézkedési  terv  végrehajtását,  a  végrehajtott 
intézkedések  hatékonyságát
  az  intézkedési  tervben  meghatározott  utolsó  határidő  letelte 
után
  a  belső  ellenőr,  utóellenőrzés  keretében  felülvizsgálja.  Az  utóvizsgálat  esetében  az 
ellenőrzési  célok  és  az  ellenőrzés  hatóköre  szűkebb,  csak  az  ellenőrzési  jelentésben  leírt 
hiányosságokra terjed ki. 

Az  utóvizsgálat  során  helyszíni  ellenőrzést  kell  végezni  és  utóvizsgálati  jelentést  kell 
készíteni

A belső ellenőr az utóellenőrzéskor még nem teljesített intézkedésekről nyilvántartást vezet. A 
nyilvántartásnak tartalmaznia kell az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az ellenőrzött 
szervezet vállalt új határidőt és a tényleges teljesülés idejét (8. sz. melléklet). 

3. Beszámolás 

3.1. Időszakonkénti beszámolás 

A  belső  ellenőr  az  elvégzett  és  lezárt  ellenőrzésekről  és  egyéb  tevékenységéről  -  az  OP 
ülésekhez igazodóan – évente három alkalommal beszámol az országos presbitériumnak és a 
gazdasági bizottságnak.  
A beszámoló két részből áll: 

1.

 

Összefoglaló  beszámoló,  melyben  a  tevékenység  rövid  bemutatása  mellett,  a 
megállapítások, következtetések és javaslatok is leírásra kerülnek. 

2.

 

A beszámolási időszakban lezárult ellenőrzésekről készült jelentések. 

A  beszámolót  az  országos  presbitérium  és  a  gazdasági  bizottság  tagjai  részére  kell 
megküldeni.
 Szükség esetén a belső ellenőr személyes meghallgatáson is beszámol az országos 
presbitérium és a gazdasági bizottság előtt. 

3.2.  A belső ellenőrzést értékelő éves beszámoló 

A  belső  ellenőrzést  értékelő  éves  beszámoló  a  belső  ellenőrzés  adott  évi  tevékenységének 
bemutatását, az elért célok és az éves teljesítmény összegzését, illetve az ellenőrzések által tett 
megállapítások és javaslatok hasznosulásának tapasztalatait tartalmazza. 
A tárgyévre vonatkozó összefoglaló éves beszámolót a tárgyévet követően kell az országos 
presbitérium és a gazdasági bizottság elé terjeszteni. 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

20 

 

A  Nemzetgazdasági  Minisztérium  által  közzétett  módszertani  útmutatóban  előírtak  szerint  a 
belső  ellenőr  által  készített  éves  ellenőrzést  értékelő  beszámoló  kötelező  tartalmi  elemei  a 
következők: 

A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 

 

Az ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése, a tervtől való eltérés 
indoka, a terven felüli ellenőrzések indokoltsága (az éves ellenőrzési terv teljesítését, az 
ellenőrzések részletezését típusonként csoportosítva, az éves jelentés mellékletét képezi). 

 

Az  ellenőrzések  minősége,  személyi  és  tárgyi  feltételei,  a  tevékenységet  segítő  és 
akadályozó tényezők bemutatása. 

 

Az ellenőrzések fontosabb megállapításai, következtetései, javaslatai. 

 

Az  ellenőrzések  során  büntető-,  szabálysértéséi-,  kártérítési,  illetve  fegyelmi  eljárás 
megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett 
jelentések számát és rövid összefoglalását. 

A belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosítása 

 

Az intézkedési tervek megvalósításáról szóló beszámolás, az ellenőrzési megállapítások 
és  ajánlások  hasznosulásának  tapasztalatai  az  év  során  elvégzett  utóellenőrzések 
alapján.  

 

Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok. 

 

V.  AZ ELLENŐRZÉS SORÁN BÜNTETŐ-, SZABÁLYSÉRTÉSI, KÁRTÉRÍTÉSI, 

ILLETVE FEGYELMI ELJÁRÁS  

MEGINDÍTÁSÁRA OKOT ADÓ CSELEKMÉNY, MULASZTÁS VAGY 

HIÁNYOSSÁG ESETÉN ALKALMAZANDÓ 

ELJÁRÁS 

 

1. A szabálytalanság fogalma 

szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat stb.) való 
eltérést jelent.
 

A szabálytalanságok fogalomkörébe tartoznak: 

-

 

a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, 

-

 

kártérítési-, 

-

 

szabálysértési-, 

-

 

büntető eljárás megindítására okot adó cselekmények. 

A szabálytalanság alapesetei: 

1.

 

a  szándékosan  okozott  szabálytalanságok  (félrevezetés,  csalás,  sikkasztás, 
megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.) 

2.

 

a  nem  szándékosan  okozott  szabálytalanságok  (figyelmetlenségből,  hanyag 
magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból) 

A  szabálytalanságok  kezelésének  általános  célja,  hogy  különböző  jogszabályokban  és 
szabályzatokban 

meghatározott 

előírások 

megszegésének 

megelőzéséhez, 

megakadályozásához  hozzájáruljon,  illetve  azok  sérülése,  megsértése  esetén  a  megfelelő 
állapot helyreállítása, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, felelősség megállapítása 
megtörténjen. 

2.  A belső ellenőrzés feladata szabálytalanságok észlelése esetén 

a)

 

Amennyiben  a  belső  ellenőr  ellenőrzési  tevékenysége  során  büntető-,  szabálysértési, 
kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

21 

 

hiányosság (azaz összefoglaló néven szabálytalanság) gyanúját észleli, haladéktalanul 
köteles értesíteni az elnök-püspököt és az országos felügyelőt.   

3. Kapcsolódó jogszabályok 

Szabálysértési eljárás: A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 
Kártérítési eljárás: A Polgári Törvénykönyve, a 2013. évi V. törvény 
Kártérítési felelősség: A Munka Törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény 
Munkavégzéssel kapcsolatos eljárás, illetve felelősség:  
                                  A Munka Törvénykönyve, a 2012. évi I. törvény 
Büntető eljárás: A Büntető Törvénykönyve, a 2012. évi C. törvény 
Fegyelmi eljárás: a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi IX. törvénye  

 

VI.  AZ ELLENŐRZÉSI DOKUMENTUMOK NYILVÁNTARTÁSA, 

ADATVÉDELEM, A DOKUMENTUMOK MEGŐRZÉSI RENDJE 

 

1. Nyilvántartás 

A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2330. A2 számú standardja szerint a belső ellenőr 
alakítja  ki  az  ellenőrzésekhez  kapcsolódó  iratok  iratmegőrzési  szabályait,  amelyeknek 
összhangban kell lenniük a szervezet vonatkozó irányelveivel és egyéb szabályokkal. 

A Magyarországi Evangélikus Egyház belső ellenőrzése saját iktatási rendszert alakított ki, 
az iktatást önállóan végzi. 

Az ellenőrzés során elkészített vagy kapott munkalapokat, tanúsítványokat úgy kell rendezni és 
iktatni, hogy a szükséges ellenőrzési információk bármikor visszakereshetők legyenek. 

Minden ellenőrzési dokumentumot, nyilvántartást mappában kell tárolni. 

Az ellenőrzési mappát a belső ellenőr állítja össze a 8. sz. iratminta szerinti „ELLENŐRZÉSI 
MAPPA” tartalommal.  

1.

 

Megbízólevél 

2.

 

Értesítő levél 

3.

 

Ellenőrzési program 

4.

 

Ellenőrzési jelentés tervezet 

5.

 

Ellenőrzési jelentés 

6.

 

Munkalapok 

7.

 

Kommunikáció az ellenőrzés során 

8.

 

Elfogadott intézkedési terv és a végrehajtásához kapcsolódó információk 

 

2. Az ellenőrzési iratokhoz való hozzáférés 

Az ellenőrzési anyagok a belső ellenőrzés birtokában maradnak a helyszíni vizsgálat során. A 
vizsgálat lezárását követően az ellenőrzési jelentések és kapcsolódó munkalapok, iratanyagok 
nem kerülnek leadásra a központi irattárba, hanem a belső ellenőrzési irodában maradnak, ahol 
azokat biztonságos és védett helyen kell tárolni. 
A  belső  ellenőrnek  kell  biztosítania,  hogy  a  belső  ellenőrzési  vizsgálatok  irataihoz  való 
hozzáférés illetéktelen személyek számára ne legyen lehetséges (A Belső Ellenőrök Nemzetközi 
Szervezetének 2330. A1 számú standardja). 

 

Az ellenőrzési anyagokhoz való  hozzáférést – 

akár  szervezeten  belülről,  akár  szervezeten  kívülről  érkező  az  erre  vonatkozó  kérelem  -    az 
elnök-püspök és az országos felügyelő engedélyezheti. 
Adat és titokvédelem 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

22 

 

A belső ellenőr köteles a minősített adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat 
megismerni,  erről  írásban  nyilatkozni,  azokat  alkalmazni,  mivel  a  titokvédelmi  szabályok 
megsértése jogkövetkezményekkel jár (büntető, szabálysértési, munkajogi). 

3. Dokumentumok megőrzési rendje 

A  belső  ellenőrnek  kell  gondoskodni  a  dokumentumok  megőrzéséről  és  azok  biztonságos 
tárolásáról. Az ellenőrzési papír alapú dokumentumok megőrzési ideje 10 év. 
Selejtezést az irattári szabályzatban foglaltak betartásával kell végezni. 
 
 
Budapest, 2016.10.28. 
 
 
 
 
Készítette: Rónafalvi Györgyné 
                       belső ellenőr 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

23 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

VII.  MELLÉKLETEK 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

24 

 

1. sz. melléklet 

 

A BELSŐ ELLENŐRI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATÁBRÁJA 

 
 

 

 

1. Tervezés 

1.1.  

Tervezés 

előkészítés 

1.2. 

Kockázatelemzés 

1.4.  

Éves ellenőrzési 

terv  

1.3. 

Kapacitás-

felmérés 

 

2.1. Felkészülés 

2.1.1. 

Háttérinformációk 

összegyűjtése 

2.1.2. 

Megbízólevél, 

értesítőlevél 

3.1. 

Időszakonkénti 

beszámolás  

az 

   OP és GB felé 

 

2.2. 

 Ellenőrzés 

lefolytatása 

2.3. 

 Ellenőrzési 

jelentés készítése 

3.2.  

Éves 

(összefoglaló)  

Beszámoló 

az 

   OP és GB felé 

 

2.3.1.  

Ellenőrzési 

jelentés-tervezet 

2.3.2.  

Egyeztető 

megbeszélések 

2.3.3.  

Ellenőrzési 

jelentés lezárása, 

megküldése 

2.4.  

Intézkedési terv  

 

2.5. 

 Utóellenőrzés 

Nyomonkövetés 

 

3. Beszámolás  

 

2. Végrehajtás 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

25 

 

2. sz. melléklet 

 

2/a. tábla          

 

Intézmények kiválasztására készített 

kockázatelemzési modell 

 

Sor-

szám 

Legfőbb kockázati tényezők 

Intézmények 

1. 

2. 

3. 

4. 

5. 

6. 

  

  

  

  

  

  

1. 

Új, illetve átvett szervezet 

  

  

  

  

  

  

2. 

Szervezeti változások 

  

  

  

  

  

  

        Összevonás 

  

  

  

  

  

  

        Feladatbővülés 

  

  

  

  

  

  

3. 

Szervet       nagysága 

  

  

  

  

  

  

                   tagoltsága 

  

  

  

  

  

  

Feladatellátás sokrétűsége 

  

  

  

  

  

  

4. 

Forráshiány miatt 201x-201x. évben 
támogatásban részesült intézmény 

  

  

  

  

  

  

5. 

Korábbi vizsgálat óta eltelt évek 
száma 

  

  

  

  

  

  

3 év 

  

  

  

  

  

  

több mint 2 év, közben utóvizsgálat, 
több hiányosság maradt 

  

  

  

  

  

  

több mint 2 év, közben utóvizsgálat, 
hiányosságok pótlása megfelelő 

  

  

  

  

  

  

2 év - több hiányossággal 

  

  

  

  

  

  

2 év - jó, megfelelő színvonalú 
gazdálkodással 

  

  

  

  

  

  

1 év, utóvizsgálat még nem történt 

  

  

  

  

  

  

több mint 1 év, közben utóvizsgálat, 
több hiányosság maradt 

  

  

  

  

  

  

több mint 1 év, közben utóvizsgálat, 
hiányosságok pótlása megfelelő 

  

  

  

  

  

  

201x. évben vizsgált 

  

  

  

  

  

  

6. 

Még nem vizsgált  

  

  

  

  

  

  

7. 

Korábbi vizsgálat óta személyi 
feltételek változása  

  

  

  

  

  

  

Igazgató vagy gazdasági vezető 
változott 

  

  

  

  

  

  

Mindkét személy változott 

  

  

  

  

  

  

8. 

gazdasági dolgozók megfelelő 
képzettségének hiánya 

  

  

  

  

  

  

9. 

Kockázatok összegzése 

  

  

  

  

  

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kockázatok rangsorolása: 

alacsony kockázatú kockázati tényező   1-2   

 

 

 

közepes kockázatú kockázati tényező    3-4   

 

 

 

magas kockázatú kockázati tényező        5 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

26 

 

 
 
 

2/b. tábla 

 
 
 

Ellenőrzési témajavaslatok 

(pénzügyi-gazdasági ellenőrzéshez) 

 
 
 

Véleménye szerint
 
Melyek  az  egyházi  intézmények  működésében  legnagyobb  kockázatokat  rejtő  területek, 
folyamatok? 
1. 
2. 
3. 
 
Melyek  a  munkaágában  (oktatás,  diakónia)  a  legnagyobb  kockázatokat  rejtő  területek, 
folyamatok? (az előbb felsoroltakon belül vagy azokon kívül) 
1. 
2. 
3. 
 
Vannak-e  jelentősebb  új  folyamatok,  amelyek  nemrég  kerültek  bevezetésre  az  Ön  területén, 
illetve  olyan  régi  folyamatok,  melyek  visszatérő  problémákat  okoznak,  ezért  pénzügyi-
gazdasági szempontból érdemes lenne megvizsgálni? 
1. 
2. 
3. 
 
Egyéb észrevételek, javaslatok: 
 
 
Segítő közreműködését köszönöm! 
 
 
 
 

                                                                                  belső ellenőr 

 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

27 

 

3. sz. melléklet 

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 

2012. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE 

(a MEE 2/2010. (XII.9.) országos szabályrendeletének 46.§ (2) és a 370/2011. (XII.31.) kormányrendelet alapján) 

Az ellenőrzött 

intézmény, 

szervezeti 

egység 

megnevezése 

Az ellenőrzés 

tárgya 

Az ellenőrzésre vonatkozó 

stratégia 

(ellenőrzés célja, módszere) 

Az ellenőrzött 

időszak 

Az ellenőrzés 

típusa,  

jellege 

Ellenőri 

kapacitás 

Az ellenőrzés 

ütemezése 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

28 

 

Az ellenőrzött  

szervezet 

4. sz. melléklet 

Az ellenőrzés végrehajtásának dokumentumai, a dokumentumok útja 
 
 

 

A belső ellenőr átadja az ellenőrzött szervezet vezetőjének  

a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor                  

 

 

 

 

 

Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal kell  

megküldeni az ellenőrzött szervezet részére  

                                        

 

 

                        

                                             
 

 

 

 

 

Az ellenőrzött szervezet a jelentés-tervezet  
megállapításait vitatja 

 

 

 
 
  

 

 

 

 

                                                 

Az ellenőrzés lezárásakor

 

 

 

 
 

 

 

 

 

Az ellenőrzött 

szervezet 
a jelentés 

megállapításait 
nem vitatja 

Megbízólevél 

 Aláírása a IV. fejezet 

2.1.2. pontja szerint 

belső ellenőr,  

az Ellenőrzött szervezet 

vezetője  

Értesítő levél 

Belső ellenőr 

Ellenőrzési 

jelentéstevezet 

 

Az ellenőrzött szervezet 

vezetőjének 

 egyeztetésre 

Egyeztető megbeszélés 

jegyzőkönyve 

Ellenőrzési jelentés 

Az ellenőrzés lezárása, 

megküldése 

Záradék 

Vissza a belső ellenőrnek 

 

Az ellenőrzött 

szervezet vezetője 

 

(papír alapon

Az elnök-püspök 

(papíralapon) 

 

az országos felügyelő

  

(papíralapon, e-mailben)

  

az országos irodaigazgató 

 (e-mailben) 

 

Az országos iroda 

szakmailag illetékes 

osztályvezetője  

(e-mailben)

 

Időszaki beszámoló 

Az OP és a GB tagjai (

e-mailben)

 

A beszámoló mellékletét képezik az ellenőrzési jelentések  

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

29 

 

5. sz. melléklet 

 

Kontrollkörnyezet felmérése 

 

Ellenőrzési kockázati tényezők: 
(Korábbi ellenőrzések megállapításaiból, javaslataiból levonható következtetések.) 

                                                                                                                 Minősítés 

                      1. Kontroll környezet értékelése 

 

komplett szabályzat rendszer megléte (folyamatok, eljárások szabályozottsága) 

a) hiányzik                                                                                                    magas  
b) nem teljes körű                                                                                        közepes     
c) színvonala nem megfelelő                                                                       alacsony  
 

 

feladat és felelősségi rendszer kialakítása (szabályzatokban, munkaköri leírásokban) 

a) nincs kialakítva, nem működik                                                                   magas  
b) egyes elemei hiányoznak                                                                           közepes  
c) minősége gyenge                                                                                        alacsony 
 
                     2. Kontroll tevékenységek működése (folyamatba épített előzetes, utólagos és 

vezetői ellenőrzés, „négy szem elve” stb.) 

a) nincs kialakítva, nem működik                                                                     magas  
b) egyes elemei hiányoznak                                                                             közepes  
c) minősége gyenge                                                                                          alacsony 
  
                      3.  Korábbi  külső-belső  ellenőrzések  során  tapasztalt  hibák,  intézkedések 

értékelése 

a) jelentős hibákat tártak fel, a hibák ismétlődnek 
    nem intézkedtek a hibák kijavítására                                                                 magas  
b) a hibák a rendszerből adódnak, a hibák az ellenőrzés 
     elmulasztása miatt következtek be, a hibák 
     emberi mulasztások következményei                                                               közepes  
c) a hibák száma nem jelentős                                                                               alacsony  

 
 
 

Összesített minősítés: 
 
 
Budapest, 20………………………… 

 

Készítette: 
 
 
 
 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

30 

 

6. sz. melléklet 

 
 

ÖSSZESÍTETT VÉLEMÉNY AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLETRŐL 

 
 

Az összesített véleményt a következő öt kategória valamelyikébe lehet sorolni: 

Megfelelő 
Az  ellenőrzés  „megfelelőnek”  ítélt  területei  szinte  minden  tekintetben  megfelelő  belső 
kontrollokkal  rendelkeznek,  és  minőségi  teljesítményt  mutatnak.  A  megállapítások  alapvetően 
nem  jeleznek  komolyabb  hiányosságot.  Az  ellenőrzési  jelentésben  közölt  megállapítások  nem 
utalnak  alapvető  gyenge  pontokra  a  szervezeti  egységek  szintjén  alkalmazott  irányelvekben  és 
eljárásokban.  Az  ilyen  területeken  gyakorlott,  hozzáértő  munkaerő  dolgozik,  amely  már 
bebizonyította, hogy képes a célkitűzések megvalósítására, a kockázatok megfelelő kezelésére. 

Korlátozottan megfelelő 
Az  ellenőrzés  „korlátozottan  megfelelőnek”  ítélt  területei  a  legtöbb  tekintetben  megfelelő 
kontrollokkal  rendelkeznek,  és  elfogadható  teljesítményt  mutatnak.  Bizonyos  területek 
vonatkozásában  a  megállapítások  azonban  arra  utalnak,  hogy  a  belső  ellenőrzési  pontok  vagy 
folyamatok rendszerét nem minden esetben működtetik, illetve követik nyomon megfelelően. Ha 
az adott terület vagy szervezeti egység vezetője nem tesz megfelelő korrekciós intézkedéseket, 
akkor  a  belső  irányítási  és  ellenőrzési  rendszerben  lényeges  hiányosságok  alakulhatnak  ki.  A 
szervezeti  egységek  szintjén  alkalmazott  irányelvek  és  eljárások  általában  hatékonyak,  és  az 
ellenőrzési  megállapítások  általában  olyan  gyengeségekre  utalnak,  amelyek  a  szokásos 
munkafolyamatok mellett korrigálhatók a vezetés beavatkozása nélkül. 

Gyenge 

Az  ellenőrzés  „gyengének”  értékelt  területein  a  belső  ellenőrzési  pontok  vagy  folyamatok 
rendszere  több  hiányosságot  is  mutat,  vagy  a  szervezeti  egységek  szintjén  esetleg  teljesen 
hiányzik.  A  szervezeti  egységek  lehetséges  pénzügyi  veszteségeinek  kockázata  nagy  ezeken  a 
területeken. A teljesítményt a szervezeti egység vezetői nem követik nyomon és nem felügyelik 
megfelelően,  de  az  alkalmazott  irányelvek  és  eljárások  sem  minden  esetben  elég  hatékonyak 
ahhoz, hogy az ellenőrzési pont vagy folyamat működjön. Azonnali korrekciós intézkedésre van 
szükség. 

Kritikus 

Az ellenőrzés „kritikusnak” ítélt területein a teljesítmény, illetve a működési feltételek több fontos 
szempontból  is  hiányosságokat  mutatnak.  Ezeken  a  területeken  az  alapvető  belső  ellenőrzési 
pontok vagy folyamatok működéséről sem beszélhetünk, és ezek a rendszerek annyira gyengék, 
hogy  a  pénzügyi  veszteség  kockázata  magas  (vagy  az  már  be  is  következett).  A  szervezeti 
egységek  szintjén  alkalmazott  irányelvek  és  eljárások  ilyen  esetben  megakadályozzák  az 
ellenőrzés területén kitűzött célok jelentős részének megvalósulását. A korrekciós intézkedést a 
vezetés részéről szigorú (pl.: heti) beszámoltatásnak kell követnie.  

Elégtelen 
Az  ellenőrzés  „elégtelennek”  ítélt  területein  a  teljesítmény,  illetve  a  működési  feltételek 
elégtelenek, súlyosan veszélyeztetik a működést. Az ellenőrzési jelentésben foglalt megállapítások 
hozzá  nem  értő,  illetve  hanyag  ügykezelésre,  a  vonatkozó  törvények  és  jogszabályok  kirívó 
és/vagy ismétlődő figyelmen kívül hagyására, vagy a meghatározott irányelvektől és eljárásoktól 
való szándékos eltérésre mutatnak rá. Mindez azt jelzi, hogy a szervezet kritikus helyzetbe került, 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

31 

 

ami  –  ha  nem  tesznek  sürgősen  intézkedéseket  –  végső  soron  a  szervezet  iránti  bizalom  teljes 
elvesztésével és a szervezet integritásának és életképességének a veszélyeztetésével járhat. 

Minősítési szempontrendszer 
A  jelentésben  rögzítésre  kerülő  összefoglaló  értékelés  minősítésére  vonatkozó  kiegészítő 
szabályok 
Az  átfogó  jellegű  rendszer  ellenőrzési  jelentések  összegző  szakaszában  minősíteni  kell  a 
szabályozottságot, az operatív feladatellátást és a gazdálkodás színvonalát az alábbi kritériumok 
alapján: 

a) kiváló 

· nincs kiemelt vagy átlagos jelentőségű javaslat és 
· csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban fordul elő és 
· célszerűségi javaslat elenyésző mértékű 

b) jó 

· nincs kiemelt jelentőségű javaslat és 
· átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban fordul elő és 
· célszerűségi javaslat alacsony számú 

c) megfelelő (közepes) 

· kiemelt, átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat korlátozott számban jelenik meg 
és 
· kevés a célszerűségi javaslat 

d) még megfelelő (elfogadható) 

· a kiemelt jelentőségű javaslatok száma korlátozott és 
· átlagos vagy csekély jelentőségű javaslat nagyobb számban fordul elő és 
· a célszerűségi javaslatok számos mértékben jelennek meg 

e) nem megfelelő (nem elfogadható) 

· minden kategóriában nagyobb számú javaslat és 
· nagyszámú célszerűségi javaslat fordul elő 

A gazdálkodás színvonalának minősítésénél a fentieken kívül az alábbi további szempontokat 
is figyelembe kell venni: 

-

 

visszatérő hiányosság esetén az értékelés nem lehet kiváló 

-

 

vezető hozzáállás, felelős szervezetirányítás 

-

 

pozitív, példamutató gyakorlat kiemelése 

-

 

kontroll környezetért viselt felelősség 

-

 

stb. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

32 

 

7. sz. melléklet 

 

AZ ELLENŐRZÉS JAVASLATAINAK RANGSOROLÁSA 

 

Kiemelt  jelentőségűnek  minősül  az  a  javaslat,  amelyet  olyan  megállapítás  miatt  fogalmaznak 
meg,  amely  megakadályozza,  hogy  valamely  tevékenység,  funkció  vagy  szervezeti  egység 
alapvetően eleget tegyen legfontosabb céljainak és célkitűzéseinek, vagy olyan helyzetet tár fel, 
amelyben  a  szervezet  kockázati  kitettsége  jelentős.  Ide  tartozhat  az  eljárásrend  nyilvánvaló 
megszegése, a jogszabályi rendelkezések be nem tartása, az olyan  általánosan bevett gyakorlat 
szándékos figyelmen kívül hagyása, amellyel a szervezet jelentős költségmegtakarítást érhetne el, 
vagy  hatékonyabban  működhetne.  A  kiemelt  jelentőségű  javaslatok  azonnali  intézkedést 
igényelnek a vezetés részéről. 
Átlagos  jelentőségűnek  
minősül  az  a  javaslat,  amelyet  olyan  megállapítás  miatt  fogalmaznak 
meg,  amely  valamely  fontos  cél  vagy  célkitűzés  megvalósítását  hátráltathatja,  de  azt  nem 
akadályozza meg. 
Csekély  jelentőségűnek  olyan  javaslatot  fogalmazunk  meg,  amely  olyan  tényt  tár  fel,  amely 
beszámoltatást,  illetve  korrekciós  intézkedést  igényel,  de  nem  hátráltatja  jelentősen  a  cél  vagy 
célkitűzések  megvalósítását.  Az  ilyen  tény  ugyanakkor  ronthatja  bizonyos  műveletek 
hatékonyságát és minőségét. 

Javaslatok minősítése 
A  jelentésben  rögzítésre  kerülő  javaslatokat  „kiemelt  jelentőségű”,  „átlagos  jelentőségű”  és 
„csekély jelentőségű” kategóriába kell besorolni az alábbiak szerint: 
Kiemelt jelentőségű 

-

 

Kiemelt jelentőségűnek minősül a javaslat, amennyiben olyan helyzetet tár fel, amelyben 
a szervezet kockázati kitettsége jelentős.  

-

 

Gazdálkodás főbb folyamataira irányul 

-

 

Jogszabály szándékos megsértése áll fenn.  

-

 

Rendszerességgel folytatott szabálytalanságra irányul. 

-

 

Egyedileg előforduló, de súlyában, hatásában jelentős hiányosság esetén.  

-

 

A tapasztalt állapot további fenntartása kárt okozhat, hátrányt jelenthet.  

-

 

Szabályozás,  nyilvántartás,  dokumentáltság  hiánya,  amely  a  szabályszerű  működést  és 
annak megítélését gátolja. 

-

 

Belső kontrollok alapvető hiánya. 

-

 

Főbb  szabályzatot  érintő  (SZMSZ,  ügyrend,  pénzgazdálkodási  jogkörök,  számviteli 
politika  és  mellékletei,  belső  pénzügyi  ellenőrzés),  fenti  ismérvekkel  összekapcsolható 
javaslat. 

-

 

Meglévő szabályzat tartalmánál fogva nem alkalmas a szabályozó funkció betöltésére. 

-

 

Minden  olyan  további  hiányosságot  megszüntető  javaslat,  amely  a  hatékonyságot, 
eredményességet nagymértékben segíti 

Átlagos jelentőségű 

-

 

Gazdálkodás részterületeit érintő folyamatokra vonatkozó javaslat.  

-

 

Többször előforduló, de nem rendszeres szabálytalanság. 

-

 

Egyedi, de súlyában kevésbé jelentős.  

-

 

A tapasztalt gyakorlat rövid időn belüli felszámolása indokolt.  

-

 

Belső kontrollok részleges működése.  

-

 

A  kiemelt  jelentőségűnél  minősítetten  túl  az  összes  többi  szabályzat  hiánya,  illetve  a 
szabályzatok tartalma kevésbé lényegi kérdésekben korszerűsítést, kiegészítést igényel.  

-

 

Szabályozás hiányzik, de az alkalmazott gyakorlat megfelelő, nyomon követhető. 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

33 

 

Csekély jelentőségű 

-

 

Előző  kategóriákba  nem  sorolt,  a  gazdálkodás  teljességét  érintő,  kisebb  jelentőségű 
javaslatok. 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

34 

 

8. sz. melléklet 

 
 
 

TÁRGYÉVBEN ELFOGADOTT INTÉZKEDÉSI TERVEKBEN FOGLALT FELADATOK, INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 

 

20… év 

 
 

Ssz. 

Ellenőrzött intézmény 

Ellenőrzési 

jelentés 

száma 

Intézkedési terv 

végrehajtott 

nem végrehajtott 

 

 

 

száma 

kelte 

intézkedések 

száma 

intézkedések 

határideje 

intézkedések száma 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

35 

 

UTÓVIZSGÁLATKOR MÉG FENNMARADÓ INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 

20…..ÉV

 

 

 

 

 

 

ellenőrzött szervezet 

sorsz. 

el nem 

végzett

 intézkedések 

újabb határidő  megvalósulás ideje 

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

36 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

VIII.  IRATMINTÁK 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

37 

 

1. sz. iratminta 

 

Iktatószám:  BE- x/201x 

 
 
 

Megbízólevél 

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  Országos  Irodájáról  szóló  2/2010.  (XII.9.)  országos 
szabályrendeletének  46.  §-a,  valamint  a  belső  ellenőrzésről  szóló  370/2011.  (XII.31.) 
kormányrendelet alapján megbízom  

XY 

belső ellenőrt (személyi igazolvány száma: ………..), 

hogy  

az …………………….intézménynél (  cím ) 

201x.  xx hó xx. nap és xx hó xx. napja között 

helyszíni,  ………………. ellenőrzést végezzen. 

 

Az ellenőrzés tárgya:  

Az ellenőrzésre a 201x. évi belső ellenőrzési munkaterv szerint kerül sor. 

Megbízott a BE-x/201x. számú ellenőrzési programban meghatározott feladatok végrehajtása 
során  a  vonatkozó  jogszabályok  –  különös  tekintettel  az  számvitelről  szóló  2000.  évi  C. 
törvényre, figyelemmel a 296/2013. (VII.29.) számú kormányrendeletben leírtakra, valamint a 
belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) kormányrendeletre – szerint köteles eljárni. 

Fent  nevezett  személy  a  megbízás  tárgyát  illetően  minden  ügyiratba  betekinthet,  azt  a 
helyszínről elviheti, arról másolatot készíthet. 

Jelen megbízólevél a vizsgálat 201x.  xx hó xx napjától, annak teljes körű lezárásáig érvényes. 
A vizsgálat az ellenőrzési jelentés megállapításaira - az ellenőrzött intézmény által - készített 
intézkedési terv végrehajtásának utóellenőrzésével zárul. 

 

Budapest, 201…………….. 

 

        ……………………………                                       ………………………………….                                                                                                                                                                                                
                   elnök-püspök                                                               országos felügyelő 

                                         

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

38 

 

2. sz. iratminta 

iktatószám: BE - x/201x 

 

 

ÉRTESÍTŐLEVÉL  

ELLENŐRZÉS MEGKEZDÉSÉRŐL 

 

 

 

Intézmény neve, címe                                   

                                                                                            Tárgy: Értesítés ellenőrzésről 

 

XY  
intézményvezető  
részére 
 

                                             Tisztelt Intézményvezető Asszony/Úr! 

 

Hivatkozással a xxx számú megbízólevélre értesítem, hogy az Ön által vezetett intézménynél         

                                         

201x. xx hó xx. napjától, 201x.  xx hó xx. napjáig 

a Magyarországi Evangélikus Egyház belső ellenőre ellenőrzést fog végezni. 

Az ellenőrzés célja: 

 

Annak megállapítása, hogy …………. 

 

Annak megállapítása, hogy ……..  

 

Az ellenőrzés típusa:         

Az ellenőrzés formája:      

A belső ellenőrzés lefolytatására a 201x. évi belső ellenőrzési munkaterv keretében kerül sor. 
Az  ellenőrzés  során  a  belső  ellenőr  a  vonatkozó  jogszabályok  –  különös  tekintettel  a 
számvitelről szóló 2000. évi C. törvényre, valamint a belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 
31.) kormányrendeletre – szerint köteles eljárni.  

A belső ellenőr a x/201x. sz. megbízólevéllel igazolja magát.  

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

39 

 

Kérem, hogy szíveskedjen a vizsgálathoz szükséges valamennyi dokumentumot előkészíteni, a 
belső  ellenőr  rendelkezésére  bocsátani  és  lehetővé  tenni  az  illetékes  munkatársakkal  való 
konzultációt, valamint a vizsgálat lefolytatásához szükséges helyiségekbe való szabad bejutást. 

A vizsgálat végrehajtásához szükséges, az intézmény által előkészítendő dokumentumok: 

1.

 

Alapító Okirat,……………….. 

2.

 

stb.,  

 

 

 

Budapest, 201……………… 

 

 

 

                                   XY                                                                                                    
           

              belső ellenőr                                                      

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

40 

 

 

3. sz. iratminta 

 

 

 

TELJESSÉGI NYILATKOZAT 

 

 

Alulírott…………………………………………..(név,  beosztás)  büntetőjogi  felelősségem 
tudatában  kijelentem,  hogy  a  BE-x/201x  iktatószámú  ellenőrzés  lefolytatásához,  a  belső 
ellenőrzés számára átadott dokumentumok, legjobb tudásom szerint mindazon dokumentumok, 
nyomtatványok,  adatok,  információk,  melyek  szükségesek  az  adott  állapot  felméréséhez. 
Kijelentem  továbbá,  hogy  ezek  a  dokumentumok,  adatok  és  információk  megbízható,  teljes 
körű információt tartalmaznak. 

 

 

Budapest,………………….. 

 

 

 

 

                                                                                                    

…………………………………………. 

                                                                                          Az ellenőrzött szervezet vezetője 

 

 

 

 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

41 

 

4. sz. iratminta 

Iktatószám: BE-x/201x 
 
 

Ellenőrzési jelentés 

                                                        

Az ellenőrzést végezte: 

Az ellenőrzés tárgya: 

Az ellenőrzés célja és feladata: 

Az ellenőrzött intézményegység:  

Az ellenőrzés típusa: 

Az alkalmazott ellenőrzési módszerek és eljárások: 

Jogszabályi felhatalmazás: 

Vonatkozó jogi háttér:      

 Az ellenőrzött időszak:            

Az ellenőrzés kezdete:              

Az ellenőrzés vége:             

Az ellenőrzés időigénye:    

Az ellenőrzött időszakban hivatalban lévő vezetők:         

 

Megállapítások: 

 

Javaslatok: 

 

Összegzés, következtetések: 

 

Budapest, 201………….. 

 

                                                                                                          belső ellenőr 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

42 

 

5. sz. iratminta 

 

 

 

Záradék 

 
 
 

A  BE-x/201x  iktatószámú  belső  ellenőrzési  jelentés  tartalmát,  annak  véglegesítése  előtt, 
tervezet formában – a Ber. 42. § (1) bekezdésének előírása szerint  – megismertem. A belső 
ellenőrzéséről  szóló  370/2011.  (XII.  31.)  kormányrendelet  42.§  (2)  bekezdése  értelmében 
nyilatkozom, hogy 

 - Az abban foglalt megállapításokkal egyetértek, így észrevételt nem teszek.  

 -  Észrevételt  kívánok  tenni,  és  azt  a  belső  ellenőrzési  jelentés  kézhez  vételétől  számított  8 

munkanapon belül megküldöm az ellenőrzést végző ellenőrnek. Az észrevétellel kapcsolatos 
határidő elmulasztása egyetértésnek minősül. 

*A megfelelő rész aláhúzandó 

 

 

    

Budapest, ……………………. 

 

 

 

                                                                                                  

……………………………………….. 

                                                                                      Az ellenőrzött szervezet vezetője 

 

 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

43 

 

 

6. sz. iratminta 

JEGYZŐKÖNYV 

A 201x. xx hó xx. napján tartott egyeztető megbeszélésről 

 

Készült a ……………………………………. 

A jegyzőkönyv felvételekor jelen vannak és a jegyzőkönyv összeállításában részt vettek

       A belső ellenőrzés részéről                                     Az ellenőrzött szervezet részéről         

    
 
 
Tárgy:  
 
 
 
 
Az egyeztető megbeszélés eredménye 
 
Jelenlévők megállapodnak abban, hogy a jegyzőkönyv az egyeztető megbeszélés eredményét 
tartalmazza, melynek leírása a jegyzőkönyv mellékletét, annak elválaszthatatlan részét képezi. 
 
 
A jelenlévők kijelentik, hogy a jegyzőkönyv tartalmát  megismerték, és az abban foglaltakat 
aláírásukkal elismerik. 
 
 
 
 

kmf. 

 
 
 
 
 
        ………………………………..                      ……………………………………… 
                                                                                
                                                                                  
 
 
 
 
 
 
 
 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

44 

 

Az egyeztető megbeszélés eredményének leírása 

 

 
A jelenlévők az alábbiakban állapodtak meg: 
 
…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………. 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

45 

 

7. sz. iratminta 

 

 

 

Záradék 

 
 
 
 

Az ellenőrzési jelentés egy példányát átvettem. 

 

Tudomásul veszem, hogy a jelentés javaslati pontjaira vonatkozóan a jelentés kézhezvételétől 
számított  8  munkanapon  belül  intézkedési  tervet  készítek,  melyet  a  belső  ellenőrnek 
megküldök. 

 

 
 
 

Budapest, ……………………. 

 

 

 

 

 

                                                                                                 

……………………………………….. 

                                                                                 Az ellenőrzött szervezet vezetője 

 

 

 

 

 

background image

Belső ellenőrzési szabályzat 

 

46 

 

                                                      8. sz. iratminta 

iktatószám: BE-x/201x 

 

 

 

 

 

ELLENŐRZÉSI MAPPA 

szervezet neve 

 (szervezet címe) 

 

 

 

 

Tartalom: 

1.  Megbízólevél 

2.  Értesítő levél 

3.  Ellenőrzési program 

4.  Ellenőrzési jelentés tervezet 

5.  Ellenőrzési jelentés 

6.  Munkalapok 

7.  Kommunikáció az ellenőrzés során 

8.  Elfogadott intézkedési terv és a végrehajtásához kapcsolódó információ 

       

 
 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. július »
július
HKSzeCsPSzoV
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031