A Tényfeltáró Bizottság működésének rendje

A Tényfeltáró Bizottság működésének rendje

1

1.  A  Tényfeltáró  Bizottságot  (a  továbbiakban:  bizottság)  a  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  (a  to-

vábbiakban: egyház) országos közgyűlése 2005. május 20-i ülésén hozta létre. Működését – az országos 
elnökségen keresztül – a zsinat felügyeli. 
 

A bizottság munkamódszere 

 
2. A kutatás tárgya: az egyház helyzete, szerepe, lehetőségei és korlátai az adott korszakban; a témához 

szükséges egyháztörténeti,  politikatörténeti, jogtörténeti, teológiai, és az állambiztonsági szervek szerve-
zettörténeti háttere; az egyház egyes szervei, intézményei, illetve az egyházi személyek viszonya az állam-
biztonsági szervekhez. 

3. A bizottság vizsgálja és feltárja a kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek, elsősorban az állam-

biztonsági (államvédelmi) szolgálatoknak az egyház lelkészi és világi tagjaival tartott kapcsolatát az 1945-
1990 közötti  időszakban. A bizottság vizsgálja az egyes személyek ún. hálózati kapcsolatát,  felkutatja a 
hozzáférhető dokumentumokat, feltárja az abban szereplő adatokat, elemzi a hálózati tevékenység jellegét. 
Az egyes személyekkel kapcsolatban a szaklevéltártól ügynökazonosítást kér. 

4. A tagok egyenrangúak; a bizottság képviseletére esetenként jelölnek ki egy tagot. A bizottság a mun-

ka megosztását belső munkatervben rögzíti. 

5. A bizottság tagjai konzultációs kapcsolatokat tartanak fenn más egyházak kutatóival. 
6. A bizottság szakmai munkacsoportként működik jogász, lelkész, levéltáros, történész részvételével. 

A bizottság a kutatás hatékonysága érdekében – az országos elnökség egyetértésével kiválasztott – titoktar-
tást  vállaló külső munkatársat  is felkérhet  egy-egy  részfeladat  (p1. interjúzás) elvégzésére, aki  a végzett 
munkáról bizottságnak beszámol. 

7. A bizottság a feltárást elsősorban a történettudomány módszereivel végzi. A levéltári források felku-

tatását igyekszik a legszélesebb körben végezni, a hozzáférhető dokumentumokat teljes egészében megis-
merni. 

8.  A  bizottság  a  kutatás  eredményéről  tájékoztatja  az  érintett  személyt  (elhunyt  esetén  legközelebbi 

hozzátartozóját). A lelkipásztori beszélgetést a bizottság lelkész tagja végzi. 

8/A. A tájékoztatás bizalmas, személyiségi jogot érintő jellegét az országos elnökség tartozik értékelni, 

ez a jog a bizottságot nem illeti meg. Ezért pl. a hálózati azonosítási lista nyilvánosságra hozatala ügyé-
ben a bizottság döntési joggal nem rendelkezik, erről az országos elnökség dönthet.  

8/B. A zsinati tagok a bizottság jelentéseibe, nem nyilvános irataiba betekinthetnek, az adatokról azon-

ban feljegyzés, fényképfelvétel, másolat nem készíthető. A betekintés alkalmával az országos elnökség és 
a bizottság egy-egy tagja van jelen, a betekintőnek írásban titoktartást kell vállalnia.  

9. A bizottság a kutatási eredményeket tudományos publikációkban hozza nyilvánosságra. 

A bizottság kapcsolata az egyház testületeivel 

10. A bizottság – igény szerint – az országos elnökséget tájékoztatja a munka menetéről. 
11. A bizottság évente összefoglaló jelentést  készít. Ebben ismerteti  a feldolgozott  dokumentumanya-

got,  az előző jelentés óta azonosított ügynököket és működésük leglényegesebb paramétereit;  kitér a bi-
zottság  publikációira,  s  tagjainak  a  témával  kapcsolatos  rendezvényeken  (előadások,  konferenciák)  való 
részvételére. 

12. Az országos elnökségen keresztül évente jelentést ad az országos presbitériumnak, mely azt a zsi-

nat elé terjeszti.  
 

A bizottság működésének kiadásai 

13. A bizottság működésével összefüggő személyi és dologi kiadásokat (kutatók és külső munkatárs dí-

jazása;  fénymásolás,  kiadványok  beszerzése,  irodatechnikai  eszközök,  útiköltség-térítés,  publikációk  ki-
adásai stb.) az egyház önálló költségvetési címen fedezi. 
 
Budapest, 2019. május 31. 
 
                                                 

1

Módosította a 7/2019. (V. 31.) zsinati határozat. Hatályos: 2019. május 31-től.