Ülésezett egyházunk zsinata
Szöveg: Horváth-Bolla Zsuzsanna és T. Pintér Károly. Fotó: Kiss Tamás és Horváth-Bolla
Zsuzsanna
Budapest – A felújított józsefvárosi evangélikus templomban tartotta a Magyarországi
Evangélikus Egyház X. Zsinata soron következő, 16. ülésszakát. 2017. november 24-én és 25-
én két napon át tanácskoztak a küldöttek.
Istentiszteletet tartottak
A pénteki napon istentisztelettel kezdődött a zsinat. A liturgiai szolgálatban Bolba Márta
józsefvárosi gyülekezeti lelkész és Krámer György lelkész, országos irodaigazgató
segédkeztek.
Gáncs Péter prédikációjában az oltárt eltakaró korábbi függönyre hívta fel a figyelmet. 50
évvel ezelőtt ennek az volt a funkciója, hogy az egyházi jelleget elrejtse az avatatlan szemek
elől. A leköszönő elnök-püspök felhívta a figyelmet az oltárképre, amelyet elrejtett a függöny.
Ez Jézust ábrázolja, aki által megnyílt az út az ember előtt Isten felé és kapcsolatunk is
rendeződött.
„Bár 25 éve megnyílt a kerítés, manapság ismét újabb és újabb kerítések, falak emelkednek –
mondta a püspök. – De az első nagypéntek evangéliuma úgy hangzik, hogy megnyílt az út,
hiszen Jézus teste által megnyitotta azt. Nem a profán türemkedett be a szentbe, nem az ember
tört be alulról, hanem a szent jött le és szentelte meg a profánt. Isten úgy döntött, hogy egy
trágyaszagú istállóban születik meg Jézus és ezzel szent lett az a hely” – magyarázta.
„Eddig a zsinat a Fasorban egy gimnáziumban ülésezett, jelezve, hogy tanítványok vagyunk,
akik sokszor bukdácsoló diákként viselkedtünk. Mostantól egy templom lesz a helyszín és
nem fogjuk eltakarni benne Krisztus tekintetét. Hagy tartsa rajtunk a szemét! Beszéljünk vele
szemkontaktusban. Ha más is a véleményünk, vagy mások a gondolataink, nem vagyunk
egymásnak ellenségei” – mondta.
„A kárpit egykor felülről lefelé kettéhasadt, új és élő út lett, amelyet ő nyitott meg előttünk.
Igaz szívvel és teljes hittel járuljunk tehát hozzá, mert hű az, aki ígéretet tett. Egymást
szeretetben viseljük el és akkor elérjük, hogy lesz 500 plusz! – zárta gondolatait a püspök.
A zsinati tagok a délelőtt folyamán két csoportban, Benczúr László építészt és Ficzere Ilona
építési osztályvezető útmutatásával megtekintették a felújított épületet, bejárva annak
osztályait, részlegeit.
Az első napon
Új zsinati tagok tettek esküt
Ezután Tölli Balázsnak a zsinat nem lelkészi alelnökének vezetésével folyt az első ülés.
Bemutatkoztak, majd esküt tettek az új zsinati tagok, Decmann Tibor, Hegedűs Attila és
Horváth-Hegyi Áron.
A zsinati elnökség beszámolóját Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke ismertette, majd
a bizottsági elnökök beszámolója következett (Teológiai Bizottság – dr. Orosz Gábor Viktor,
elnök, Törvény-előkészítő Bizottság – dr. Ittzés András, elnök, Ügyrendi Bizottság – dr. Solt–
Száraz Csenge, elnök).
A második ülés, Abaffy Zoltánnak a zsinat nem lelkészi elnökének vezetésével zajlott. Fabiny
Tamás a Reformációi Emlékbizottság vezetőjeként elmondta, hogy a Luther-rajzfilm
záróepizódja is elkészült. A Reformációi Emlékbizottság pénzügyi keretein belül kért
átcsoportosítást (mintegy 26 millió forint) úgy, hogy az többletköltséggel nem járt. A zsinat
elfogadta a módosítást.
Elfogadták a jövő évi költségvetést
A következő napirendi pont, a 2018-as év költségvetésével kapcsolatban Prőhle Gergely
országos felügyelő elmondta, hogy az előző évhez képest nincsen hangsúlyváltozás. Az
egyház teljes anyagi helyzetét felmérő kataszter (úgynevezett pénzügyi befektetési és
ingatlanhasznosítási szabályzat) készül, amely a felmérésen túl azt szolgálja, hogy a saját
keretekkel jobban tudjunk gazdálkodni.
7,8 százalékkal csökkentek az egyszázalékos bevételek és bár jobban állunk más történelmi
egyházakhoz képest, valamint látszik, hogy az evangélikus hívek tudatossága pozitív irányba
mutat, de az adózás módszertanának folyamatos változása és a korfa változása fájdalmas
következmények jár.
Ismertette azt is, hogy a nyugdíjas lelkészek minimál nyugdíjának megemelése régen
esedékes volt, és a korábbiakhoz képest szignifikáns emelkedést hajthatnak végre.
Az országos felügyelő elmondta, hogy a gyülekezetplántálási programot a bajor egyház 30
millió forinttal támogatta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetem anyagi támogatását
átcsoportosították a további évekre.
Ezután az Evangélikus Országos Gyűjtemények működésének sikereiről, látható működéséről
beszélt. A Magyar Állam és Szentszék megállapodásának folyományaként 214 millió forint
állami támogatásból műtárgybeszerzésre is jutott, 10 millió forint nagyságrendben (könyvek,
műtárgyak).
Ezután Csorba Gábor gazdasági osztályvezető részletesen is bemutatta a kötségvetést. Azt
javasolta beszédében, hogy a jövőben a költségvetési sorok között rugalmasabb legyen az
átcsoportosítás. Számszerűen ismertette a felügyelő által említett támogatásokat, elosztásokat.
Beszámolt az oktatási, diakóniai intézményi tartalékalap összegéről. Elmondta, hogy a
költségvetés tervezett főösszegei a következők: bevétel 16.144.600.000 forint, míg a kiadás
17.113.500.000 forint.
A zsinat elfogadta a költségvetést.
Sor került az országos tisztségviselők beszámolóira
A harmadik ülésen, amikor Rostáné Piri Magda zsinati lelkészi alelnök elnökölt, sor került az
országos tisztségviselők éves beszámolóira.
Gáncs Péter elnök-püspök, Prőhle Gergely országos felügyelő, Hafenscher Károly a zsinat
lelkészi elnöke és Abaffy Zoltán a zsinat nemlelkészi elnöke beszámolója a csatolt fájlok
között, cikkünk végén olvasható.
Elnök-püspököt választottak
Ezután a következő ülés feladata az új elnök-püspök választása volt. Tölli Balázs
elnökletével, Solymár Péter, az országos jelölő bizottság elnöke ismertette a tényeket.
Gáncs Péter 2017. november 24-ével lemondott a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-
püspöki tisztségéről. „Tekintettel arra, hogy Deo volente, fél év múlva, 2018. május 24-én
betöltöm 67. életévemet, és így egyházunk törvényes rendje szerint nyugdíjba vonulok, elnök-
püspöki tisztségemről 2017. november 24-vel lemondok” – írta a püspök a zsinat számára
benyújtott lemondásában.
A lehetséges jelöltek közül Fabiny Tamás püspök vállalta a jelöltséget, Szemerei János
püspök lemondott erről.
Fabiny Tamás beszédében hangsúlyozta, hogy episzkoposzként szeretne felvigyázó, rátekintő
szerepet betölteni az egyházban. „Rajta fogom őrizni a szemem a rámbízottakon” – ígérte.
A zsinat ezután 32 igen, 11 nem és 3 érvénytelen szavazattal megválasztotta az új elnök-
püspököt, dr. Fabiny Tamás püspök személyében. Szemerei János pedig elnök-püspök
helyettes lett.
Szavaztak a missziói bizottság elnökéről
A választás után egy másik szavazás következett, a missziói bizottság elnökéről. Deák László,
Kalincsák Balázs és Szpisák Attila kaptak jelölést. A szavazás során az első forduló nem
hozott eredményt (Deák 22, Kalincsák 20, Szpisák 3). A második fordulóban Kalincsák
Balázs 22 szavazatot, míg Deák László 21 szavazatot kapott. Így eldőlt, hogy Kalincsák
Balázs fogja vezetni ezentúl a missziói bizottságot.
Ezután az elnök-püspök, az elnök-püspök helyettes és a missziói bizottság vezetője esküt
tettek.
A jogi személyiség törvényi változásának általános vitája
Az ötödik ülésen a jogi személyiség törvényi változásának általános vitájára került sor,
Abaffy Zoltán elnökletével, Sólyom Tibor zsinati tagnak, a Törvényelőkészítő Bizottság
tagjának élőterjesztésében.
Ennek a törvényi szabályozásnak a célja az egyházközségek és egyházmegyék, mint a
Magyarországi Evangélikus Egyház különböző szervezeti egységeinek belső jogi személyi
szabályozása, amely arra irányul, hogy a külvilág felé a Polgári Törvénykönyv jogi
személyekre vonatkozó rendelkezéseit mely egyházi szervezetek, és hogyan gyakorolhatják.
A vita igen sok érzelmet gerjeszt és gerjesztett most is, különösen a társult, a leányegyház és
az anyaegyház ingatlanainak, tulajdonainak kérdésében.
A leányegyházak semmilyen módon nem feleltethetők meg önállóan a Ptk. által megkívánt
követelményeknek, ezért számukra a törvény tervezete 3 éves átmeneti időszakot állapít meg.
Azok, akik jelenleg is jogi személyiséggel rendelkeznek és ezt meg is kívánják tartani 3 éven
belül társegyházzá kell alakulniuk és társulási megállapodással csatlakozni az
anyaegyházközséghez. Akik ezzel nem kívánnak élni, 3 év múlva törlésre kerülnek a jogi
személyek nyilvántartásából. Jogi személy nyilvántartását az Országos Iroda végezné,
dinamikus nyilvántartásban.
Szükség van a hitoktatói életpálya modellre
Ezután előrevették a Hitoktatói életpálya modellt, amelyet általános vitára Kodácsy-Simon
Eszter, a hittanstratégiai munkacsoport vezetője terjesztett fel.
Dicséretet kapott a kidolgozó munkacsoport, mert pedagógiai szakmailag és teológiailag is
kiváló anyagot tettek le az asztalra.
2018. szeptember elsejétől kerülhetne bevezetésre, de ehhez a februári zsinaton dönteni kell.
Határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák a főállású hitoktatói életpályamodellt, ezzel
produktív lépést hoztak, felelősséget vállalva a főállású hitoktatói státuszok fenntartásáért és
bővítéséért. El kell dönteni, gazdaságilag megvizsgálva a kérdést, hogy mely bértáblához
igazodva reális létrehozni a főállású hitoktatói életpályamodellt és a februári zsinatig ki kell
dolgozni a fenntartáshoz szükséges anyagi hátteret.
Egyházunk értékesíteni szeretné a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő székházat
A következő, utolsó pénteki ülésen, dr. Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnökletével, dr.
Székács György, országos ügyész előterjesztésében az Északi Evangélikus Egyházkerület
Szilágyi Erzsébet fasorban lévő székházának értékesítéséről folytattak vitát. Zsinati
határozatot hoztak az ingatlan bizonyos feltételekkel való értékesítéséről.
A második napon
Túlzottan optimista tervnek bizonyult az estébe nyúlt pénteki ülésnap után reggel 8.30-ra
kitűzni X. zsinat 16. ülésszakának másnapi folytatását. A levezető elnök mindenesetre
negyedórás szünet elrendelésével volt kénytelen kezdeni a „munkát”, s noha kilenc órakor
már – épphogy – határozatképes létszámról jelentett Kertész Géza zsinati gazda, Hafenscher
Károly lelkészi elnök igei „útmutatását” követően mégis egy későbbre tervezett téma, a
tizenharmadik ülés tárgya került előre; az új egyházközségek elindításáról szóló püspöki
tájékoztató.
Az egy évvel korábban hozott zsinati határozatnak megfelelően az egyházkerületek lelkészi
vezetőinek a gyülekezetplántálási program (rész)eredményeiről kellett beszámolniuk.
A Déli Evangélikus Egyházkerület Pestszentimrén, Soroksáron és Káposztásmegyeren – az
Északi Evangélikus Egyházkerület érdemben a főváros agglomerációjához tartozó
Budakeszin és Szentendrén „építkezik”, míg a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület –
győrújfalui központtal – a Szigetköz evangélikusainak közösséggé kovácsolását tűzte ki
elsődleges célul.
Magvetési területek
A reménykeltő folyamatokat figyelemmel kísérők előtt ismeretes, hogy az intenzívebb
belmissziónak nem is feltétlenül anyagi, hanem az „emberi erőforrások” hiánya szab gátat.
Egyházunk médiamunkáját érdemben nem érintő, ám mégis fontos kérdésben „kért szót” a
zsinattól a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Sajtóbizottsága, az egyház
intézményeiről szóló 2005. évi VIII. törvény módosítását szorgalmazva.
Konkrétan a Luther Kiadóval kapcsolatos szabályozások módosításáról terjesztett elő
javaslatot Kendeh K. Péter igazgató, hiszen a hatályos törvénycikk még nem számolt az
időközben megújult és az interneten kiteljesedett médiamunka sokrétűségével. Eredetileg
pénteken került volna sor az előterjesztés általános és részletes vitájára, szombaton délelőtt
azonban már érdemi vita nélkül megszavazta a grémium azt a szövegjavaslatot, miszerint a
Luther Kiadó „kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház országos lapját, a lelkészi
szakfolyóiratot, egyéb országos jellegű folyóiratokat, valamint a Magyarországi Evangélikus
Egyház honlapját és más internetes médiumait. A médiumok kiadási rendjét országos
szabályrendelet határozza meg.”
Ugyanennek a hetedik ülésként számon tartott napirendi pontnak a jegyében bocsátotta vitára
előterjesztését a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke. Ittzés András megszavazott módosító
javaslata – egyebek mellett – arra irányult, hogy néhány országos hatáskörű intézmény
igazgató tanácsába ne legyen kötelező tagot delegálnia – az intézménnyel esetenként
semmiféle érdemi kapcsolatban nem levő – területileg illetékes egyházközségnek és
egyházmegyének.
500+
Az elsőként hozzászóló Prőhle Gergely országos felügyelő építő kritikájának hatására „közös
újragondolásra” ítélte a zsinat azt a dokumentumot, amely a reformáció kezdetének 500 éves
jubileuma apropóján kívánt lelki örökséget hagyni a következő nemzedékekre. Vélhetően a
többi zsinati tagban is a határozathozatal előtt tudatosult, hogy a Hitvallás 2017 címmel
teológusok, elsősorban Hafenscher Károly által megszövegezett tanúságtétel jóval
fajsúlyosabb „közlemény”, semhogy nélkülözhetné a teljes konszenzust.
Eredetileg ezzel az ünnepi „üléstémával” kellett volna kezdődnie – kilencedik ülésként – a
szombati ülésszaknak, hogy azután a tizedikként a Reformáció Emlékbizottság beszámolója
következzék. Ilyesformán viszont Fabiny Tamás püspök összefoglaló visszatekintése a 2010
óta működő bizottság sokrétű munkájára, muníciót is adhatott a legközelebb immár a
reformáció 501. évében kinyilvánítható zsinati hitvalláshoz.
Szerencsére az új elnök-püspök ezúttal is hangsúlyozta, hogy az idei esztendő végével nem
zárul le az emlékezés, hiszen a jubileumi év csupán kezdeti lendületet kínált a lelki megújulás
reményét is hordozó folyamathoz.
A megújulás jegyében bízott meg az Országos Presbitérium – tagjai közül – egy három fős
munkacsoportot az egyházunk működésének szerkezeti egyszerűsítését tartalmazó javaslat
kidolgozásával.
A tizenegyedik ülésen ezt terjesztették most elvi, előkészítő vitára a törvényhozó testület elé.
Az Északi Egyházkerület felügyelője, Fábri György az egyházszervezet országos szintjén
lehetséges egyszerűsítéseket indokolta, Kondor Péter esperes az egyházszervezeti középszint,
míg a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője, Mészáros Tamás az írásos összefoglaló
gyülekezeti szintet érintő javaslataihoz fűzött szóbeli kiegészítést.
Miután az egyházi struktúra egyszerűsítésének szándékát már az első hozzászóló hatalom-
koncentrálási törekvésnek „fordította”, Fabiny Tamás és Prőhle Gergely óva intette a
grémiumot a „hangulatkeltéstől”, és ezt követően erőteljesebb indulatoktól már valóban
mentesen zajlott a jövőre esedékes választások évére prolongált polémia.
Számontartások
A zsinat 2017. május 26-i ülésén módosította a 2005. évi VII. törvény 35. § (2) bekezdését.
Egyszerűsíteni szeretnék a lelkészválasztás szabályait. Szabályozzák az esperesek
választhatósági feltételeit úgy, hogy 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálatot írt elő. A választási
folyamat előkészítésekor derült ki, hogy ha a törvény hatályban marad, lesznek olyan
területek, ahol az esperesi szolgálat nehezen lesz betölthető.
A kérés előterjesztője, a zsinati munkacsoport vezetője – Laborczi Géza országos presbiter –
támogatandónak ítélte a módosítási javaslatot, végül a zsinat minimum 5 év gyülekezeti
lelkészi vagy 10 év lelkészi szolgálathoz kötötte az esperes megválaszthatóságát.
Mivel a tizennegyedik ülésre tervezett tájékoztatója elmaradt Fábri Györgynek az egyháztagi
felelősségvállalásra alapozó szemléletről, a gyülekezetplántálás témáját pedig „előre
bocsátották”, a tizenötödik üléssel folytatódott a délelőtti munka.
Ezen a Tényfeltáró Bizottság éves jelentése hallgattatott meg, dr. Csepregi András
előterjesztésében, Mirák Katalin kiegészítésével. A bizottság a következő – jövő évben
megjelentetni tervezett – Háló-kötet előkészítésén fáradozik, bár tény, hogy a feltáró munkát a
reformációi emlékévben némiképp hátráltatta a tagok egyéb irányú többletfeladata. A jövő évi
választásokkal kapcsolatban Mirák Katalin a gyakorlati feladatokról adott tájékoztatást.
Törvényi feladat az egyházi tisztségekre jelöltek átvilágítása.
A tizenhatodik ülésen az országos irodaigazgató adott tájékoztatást az Üllői úti székház
felújítási projektjéről. Krámer György szavai szerint „áldás volt a projekten”, amit a vállalt
időben és költségkeretben sikerült megvalósítani. A zsinati tagokkal előző nap már bejáratott
épületkomplexum lényegében nyolc intézményt foglal magában. Ezek egyike a Józsefvárosi
Evangélikus Egyházközség szintén megszépült temploma, amely a Magyarországi
Evangélikus Egyház X. Zsinata 16. ülésszakának is helyet biztosított. Zárszavában
Hafenscher Károly hangsúlyozta, hogy a legközelebb 2018. február 23-án esedékes ülés
helyszíne immár sem kérdés.
„Jól éreztük magunkat a fasori gimnázium dísztermében és másutt is, de tudtuk, hogy
vendégek vagyunk” – mondta. Némi hatásszünet után tette hozzá: „Most végre:
hazaérkeztünk.”