Elkezdődött a májusi zsinati ülés –
Kövesse tudósításunkat percről
-percre!
Létrehozva: 2014.05.30. 09:01, frissítve: 2014.05.30. 20:43
Szöveg és fotó: Horváth
-Bolla Zsuzsanna
Budapest – 2014. május 30-án egész nap ülésezik a Magyarországi Evangélikus Egyház
Zsinata. Az ülésen az éves jelentések mellett az evangélikus egyház missziós szolgálata kap
hangsúlyos szerepet.
8.15
Gyülekeznek a zsinati tagok, nemsokára kezdődik az ülés.
8.28
A zsinati tagokon kívül olasz vendégek is érkeztek. Az Olaszországi Evangélikus Egyház
képviseletében Holger Milkau esperes és kísérete is megjött.
8.30
Korányi András a zsinat teológiai bizottságának vezetője, a zsinat korábbi lelkészi elnöke,
egyetemi tanár áhítata következő gondolatokat tartalmazta:
„Mit kell tudni, mit kell tenni és mit kell hinni - ezeket a kérdéseket tette fel a Biblia népe az
idők során, s mi is ezeket a kérdéseket tesszük fel, különböző hangsúlyokkal. Jézus arra hívta
fel a figyelmet, hogy miközben a válaszokat keressük, megtörténhet, hogy a betűtől nem
látjuk meg őt és nem látjuk meg a Lelket. Az, hogy Jézus testté lett, nem azt jelenti, hogy az
Ige tanítássá, szolgálattá, kegyességgé lett, hanem azt, hogy az Ige élő közösséggé lett az
Istennel. Ha egyszer megértem azt, hogy az egyházban nem azért rendel mellém az Isten
másokat, hogy gát legyenek számomra, hanem mert nincsen esélyem a szolgálatra másképp.
Ha nem erőssítetem meg általuk, akkor nem fogunk előre haladni.” Az igehirdető ezután
József Attilát idézve hangsúlyozta: „Fejezzük be az önmosdatást és kezdjük el Jézussal a
megtisztító fürdőt.”
8.51
Az első ülésen A y o án a zsinat nem lelkészi elnöke elnököl. A zsinati gazda, Ker ész
Géz jelentése szerint a zsinat egyelőre még nem határozatképes.
8.54
Felkérték Holger Milkaut köszöntő beszéde megtartására. Az esperes emlékeztetett a két
egyház közötti eddigi partnerkapcsolat alakulására és hangsúlyozta, mennyire hálás a testvéri
viszonyért. Közös társadalmi helyzeteket, problémákat említett, amelyekkel mindkét
egyháznak meg kell küzdenie, amelyre mindkét egyház válaszokat keres.
Kitért többek között a hajléktalanhelyzetre, a magyarországi evangélikusok olaszországi
zsinati látogatására, és a reformáció 500. évfordulójára való előkészületekre is.
9.10
Milkau esperes bejelentette, hogy nemsokára leköszön az olaszországi evangélikusok vezető
tisztségéből és Drezdában, a Kreuzkirchében fog szolgálni a továbbiakban. Hangsúlyozta,
hogy változatlanul együtt maradunk az úton, együtt ragaszkodunk közös
bizonyságtételünkhöz: Erős vár a mi Istenünk!
9.15
Holger Milkau ezután ajándékokat adott át, amelyeket az evangélikus egyház részéről
Prőh e Gerge y országos felügyelő, Cse ovszkyné T rr K ár külügyi osztályvezető és a
zsinati elnökség tagjai, A y o án és H enscher Káro y vettek át.
9.20
Elfogadták a 5.ülésszak jegyzőkönyvét. Beadványok nem érkeztek.
Ezután a zsinati elnökség beszámolója következett, amelyet H enscher Káro y a zsinat
lelkészi elnöke mondott el. Beszámolt a bayreuti bajor zsinati ülésről, a bécsi háromoldalú
egyházvezetői találkozóról, az országos irodaigazgató választást.
9.23
Benkő Ingrid röviden bemutatta a Testületi Iroda régi és új munkatársait.
9.25
Szó esett a jövő januári GEKE - Európai Protestáns Egyházak Közössége konferenciájáról.
Határozat született e kérdésben:
A MEE Zsinata támogatja az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) tagegyházai
zsinati tagjainak (képviselőinek) 2015. január 30.–2015. február 1. között Budapesten
megrendezésre kerülő második találkozójának előkészítő munkálatait és lebonyolítását,
amelynek témája: „Hogyan formálja a protestantizmus Európa jövőjét?”. A rendezvény
szervezője az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE), együttműködésben a Rajnai
Protestáns Egyházzal a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Magyarországi Református
Egyházzal és a Magyarországi Metodista Egyházzal. A Magyarországi Evangélikus Egyház
elő kívánja mozdítani - a GEKE tanácsának 2013. decemberi döntésével összhangban - hogy
az európai protestáns zsinati tagok találkozója a zsinati szintű egyházközi hosszú távú
kapcsolatok megerősítését szolgálja.
9.30
Korányi András a teológiai bizottságot képviselve beszélt.
Ittzés András pedig a nyelvhelyesség javításáról nyújtott be határozati javaslatot.
Solt-Szár z Csenge az ügyrendi bizottság nevében szólt.
9.38
A második ülésen továbbra is A y o án elnökletével Csor Gá or az evangélikus
egyház 2013-as évi gazdálkodásáról számolt be. Általános és részletes vita lesz.A zsinat a
beszámolót végül egyhangúlag elfogadta.
10.13
A szünet után, a harmadik ülésen Tö i B ázs a zsinat nem lelkészi alelnökének
elnökletével elfogadták az országos ügyész, Székács György zsinati beszámolóját. Ezután
az országos bíróság elnökének éves jelentésének megtárgyalása következett, G r Szász
ános, az országos bíróság elnöke előterjesztésében. A két jelentés között bizonyos
tekintetben ellentmondás volt. A határozat született végül is arról, hogy a bírói jelentést
meghallgatták, de arra kérik, hogy a következő ülésszakon ismét tegye meg jelentését.
10.22
Sorban történnek a határozati elfogadások: a diakóniai után az egyházzenei éves jelentésének
elfogadása is megvolt.
Elfogadták a missziói bizottsági- és az építési- és ingatlanügyi bizottsági jelentést is.
10.25
Gyorsított eljárás: Elfogadták a gazdasági bizottsági, a gyermek és ifjúsági bizottsági
jelentéseket. A gyűjteményi tanácsi jelentéssel kapcsolatban kérdés érkezett, akkor tárgyalják,
amikor a vezető megérkezik. A nevelési és oktatási bizottság elnökének éves jelentése is
elfogadásra került. A sajtóbizottság és a protestáns tábori püspök jelentése is átment.
10.30
Jelenleg az őszi ülésszakra tervezett törvénymódosításokról van általános vita, I zés András,
bizottsági elnök előterjesztésében.
Törvénymódosítási javaslat kerül a zsinat elé feltételezhetően a következő témákban:
- a 2005. évi IV. tv. pontosítása és módosítása több témában:
– az egyházközségi presbitériumok ülésének zártsága vagy nyitottsága,
– az összes gyülekezeti lelkész és másodlelkész szavazati joga az egyházmegyei
közgyűlésben,
– a zsinati elnökség és zsinati tanács hatáskörének újraszabályozása,
– a zsinati jegyzőkönyv hitelesítéséről szóló rendelkezés,
- az egyház tartási kötelezettsége az egyházi személyek iránt.
- a gazdasági bizottság (vagy általánosabban: az országos munkaági bizottságok) létszámának
esetleges megváltoztatása,
- a MEE gazdálkodásáról szóló beszámoló (zárszámadás) elfogadásának új rendszere,
- a Magyar Honvédségnél végzendő lelkipásztori szolgálatról szóló 2007. évi VI.
tv. hatálybaléptetése.
A gazdasági bizottság elnökétől érkezett javaslat a gazdasági bizottság
létszámának növelésére. A 2005. évi IV. törvény 139.§-a lényegében egységesen szabályozza
az országos bizottságok összetételét és létszámát (max. 9 fő), így a javaslat elfogadása esetén
ezt a törvényi rendelkezést kellene módosítani.
A törvényelőkészítő bizottság a javaslatot áttekintve három lehetőséget tartott
megfontolandónak:
- a zsinat nem támogatja a javaslatot, vagyis a bizottság(ok) létszámának ciklus
közbeni bármiféle módosítását,
- a zsinat törvénymódosítással lehetővé teszi a gazdasági bizottság létszámának
növelését (max. 12 fő),
- a zsinat törvénymódosítással lehetővé teszi az összes bizottság létszámának növelését (max.
12 fő).
A bizottság többsége a harmadik változatot támogatta. A törvényelőszítő bizottság előzetes
döntést kér a zsinattól a fenti három lehetőségről, hogy az őszi ülésszakra ennek megfelelően
készítsen (vagy ne készítsen) előterjesztést. A zsinat úgy határozott, hogy kívánnak
foglalkozni a létszámváltoztatással és ősszel döntenek a gazdasági bizottság létszámának
növeléséről.
11.10
Az ötödik ülésen S idé i sz o án a zsinat lelkészi alelnöke elnököl. Az ügyrend
módosításának részletes vitája kezdődik, So -Szár z Csenge a ügyrendi bizottsági elnök
előterjesztésében.
11.47
A jogi vitából kilépve villáminterjút készítettem Holger Milkau esperessel. Az Olasz
Evangélikus Egyház püspökválasztási rendszeréről kérdeztem, majd új drezdai munkájáról,
aztán pedig többek között olyan témákra is kitértünk, mint az olaszországi - a mi
egyszázalékos kampányunknak megfelelő - egy ezrelékes kampány tanulságai és
tapasztalatai, valamint a 2017-re való előkészületek és a katolikus egyházzal folytatott
párbeszédük.
12.40
A Gyűjteményi Tanács jelentésével kapcsolatban I zés András kérdezte a bizottság
vezetőjét, Kovács eon rát. A bizottsági jelentést a zsinat végül elfogadta.
12.50
Hatodik ülésen elnököl H enscher Káro y a zsinat lelkészi elnöke és a tárgy a missziói
munkaág átszervezése, megújítása lesz, ák György, az evangelizációs és missziói
bizottság elnökének előterjesztésében.
„Missziói egyház vagyunk-e, mit tudunk mondani a ma emberének, értik-e a nyelvünket, mit
jelent a liturgiánk, a tanításunk?” - tette fel a kérdéseket az előadó, majd a száraz tények
sorjáztak: 304.700 - 214.965 = 89.740 emberrel fogyott a magukat evangélikusnak vallott
egyháztagok száma. Tényleg elveszítettünk ennyi embert? Kiket veszítettünk el és miért? A
kerületi adatok is hasonló csökkenésekről számolnak be, csökkent a keresztségek (-31%), a
temetések (-10%), az esküvők (-12%) száma. 91 forintot ad egy evangélikus egy hónapban az
egyház javára, ez tragikus!
Lupták György szerint imádkozni kell az ébredésért és a megtért emberek bizonyságtevésére
van szükség. „Nem a több pénzen, a vezetőcserén, a struktúraváltáson, hanem a megtérésen
van a hangsúly” - magyarázta. Beszámolt arról, hogy összefogtak a missziói lelkészek,
alakulnak a missziói gyülekezetek, de több missziói napra és ifjúsági napra van szükség.
Kincsek az új átvett intézményeink, amelyekben nagy lehetőségek vannak.
„Az óvodákban és iskolákban fontos a szülők elérése, az identitás erősítése, a hitébresztés. A
diakónia is pozitív üzenet a világ felé. Tudatosan kellene gyűjteni tapasztalatokat más
gyülekezetekből (baptista gyülekezetplántálás). Sok jó dolog elkezdődött a cigánysággal
szemben is, de még sok helyen van fenntartás a cigánymisszióval szemben” - mesélte az
előadó, aki ezután kifejtette, hogy fontos a lelkészi munka gyengeségeinek leküzdése. „Sok a
megfáradt lelkész. Bizalomvesztés, feszültség is tapasztalható az egyházon belül. Át kellene
gondolni az anyagi javak felhasználását, fontos kérdés, hogy a felújított templomokkal mi lesz
20 év múlva, lesz-e ott élő gyülekezet?” - mondta és felvetette a püspöki feladatok
átgondolását is és az egyház médiabeli megjelenésének kérdését is. Hangsúlyozta a világhálón
való megjelenés fontosságát és a politikai szerepvállalások átgondolását.
13.11
Korányi András a teológiai bizottság részéről szólt hozzá. Olvasható volt a zsinati tagok
számára a bizottság véleménye, így most kérdéseket tett fel:
Mit jelent a tanítványság? Mitől lesz valaki tanítvány, miben kell elköteleződni? Mik lehetnek
a missziós stratégia területei? A misszió fogalma és célja mi? Mit kezdünk a gyülekezetek
közösségével? Hogyan erősíthetjük a gyülekezeti aktivitást? Az erózió megállítható-e?
Hogyan tekintünk a megszólítandó rétegekre? Hogyan képeljük a missziói munkaág
szervezeti reformját?
Most a misszió kérdéséről zajlik még tárgyalás, aztán ebédszünet következik.
14.05
Az ebéd utáni első hozzászóló Gáncs Pé er volt. Utána Krá er György következett. Ő egy
levelet küldött a zsinati tagoknak, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a missziói
bizottság az országos iroda és az országos presbitérium által korábban megfogalmazott
struktúrától ellentétes struktúrában gondolkodik és kérdéses a jelenlegi helyzetbe való
beágyazódása.
Sze erei ános missziói munkáért felelős püspökként hangsúlyozta, hogy jó az, ha egy régi
ötletet ma már másképp látunk és minden egyházi területet a misszió fényében kell
átgondolni. Nem feltétlenül a sturktúra megváltoztatására, hanem a gondolkodás
átgondolására lenne szükség.
Szeverényi ános missziói lelkész jónak véli a missziói-gyülekezeti osztály gondolatát és
támogatja az elképzelést.
Réz-N gy o án lelkész hangsúlyozta, hogy már a rendszerváltás előtt volt a Teológián
missziológiai oktatás (Hafenscher Károly professzor tartotta). Kifogásolta, hogy a missziói
bizottság jelentése felében nem a misszióról szól, mert a misszió arról szól, hogy mi van a
rajtunk kívüliekkel. Milyen stratégiánk van arra, hogy megszólítsuk a ma emberét: „A mi
kutyánk kölykét megetetni kötelesség!” - mondta és úgy vélte: ki kell lépni a körön kívül.
Szorgalmazta, hogy fogalmazzuk meg azt, hogy a körön kívülieket hogyan tudjuk
megszólítani.
Prőh e Gerge y nagy adománynak tekinti, hogy vannak falak, s szerinte csak akkor tudunk a
falakon kívül lépni, ha a falakon belüliek is közel állnak az egyházhoz. „Be kell hozni az
általunk hitoktatott gyerekeket a gyülekezetekbe!”
Fá ri György a szervezeti lépések és a missziói bizottság közötti ellentmondásra utalva
elmondta, hogy a létrehozandó osztály nem fogja megoldani a misszió ügyét, hanem csak
segítheti. „Fontos, hogy egymás véleményét meghallgassuk és kicseréljük a tapasztalatokat.
Hányan nyílvánítjuk ki a vállalásainkkal, a tanuságtételeinkkel a saját környezetünkben azt,
hogy evangélikusok vagyunk? - vetette fel a kérdést. - A gyülekezetekre alapozódó
egyházszerkezetben nem lehet egyedül az iskolai hitoktatásra számítani a misszióban. A
gyülekezeteink az iskolába kivitt hittannal sajnos elveszítik azt a lehetőséget is, hogy
integrálják oda a fiatal nemzedéket.”
Krá er György víziója szerint ha az irodában megjelenne a missziói osztály, azzal a
gyülekezetek szempontjai is előtérbe kerülhetne, egy egészen új látásmódot hozva az eddigiek
mellé.
Gregersen- oss György szerint az intézményeknek nagy szerepe van, de a
gyülekezetépítésnek túl kell mutatnia a falakon. Egy rendszerszerkezeti modellt kellene
tanulnunk az egyházban. Mozgalommá kellene fejleszteni a Tamás-miséket, az önkéntes- és
presbiterképzéseket. „Az iskolalelkészek és a gyülekezeti lelkészek között szoros
kapcsolatnak kell lenni és oda kell vinni a gyerekeket, ahol az egyházi élet zajlik.”
Gáncs Pé er püspök szerint a gyülekezeteket nem kell intézményeknek tekinteni és nem is
szabad összemosni ezt a kettőt. „A hitoktatásban bekövetkezett reform nem egyiptomi csapás.
Ha jó a hittanóra, akkor a gyerek oda fog menni, ahol hasonló gondolkodású emberekre lel.”
sedn i zse né szerint üres falak közé nem jönnek az emberek, ezért a belső körök
megerősítése az első lépés. „A szerkezet mellett a munkatársak feladatköreit is tisztázni
kellene a felállítandó osztályon.”
Solt-Szár z Csenge felszólalásában elmondta, hogy „a misszió krízise az egyház krízise is”.
Szeverényi ános a nagy missziós programok hatásait vizsgáló felmérésekből kiindulva
elmondta, hogy csak pár százalék azoknak a száma, akik a nagyobb egyházi fesztiválok után
egy-egy gyülekezetbe betagozódnak. A nagyobb hatás akkor van, ha valaki hívogatja őket,
vagy a környezetükben valaki bizonyságot tesz, megtér...stb.
14.59
A hetedik ülésen elnököl: Tö i B ázs a zsinat nem lelkészi alelnöke és a tárgy A hittan
stratégiához kapcsolódó törvénymódosítások – általános és részletes vitája lesz, Kodácsy-
Simon Eszter a hittanstratégiai munkacsoport vezetője terjeszti elő ezt.
Elmondta, hogy a hitoktatás szervezésével kapcsolatban az elmúlt hónapokban a zsinat 2014.
február 21-i ülésszakán hozott határozatok alapján folytatódott a munka. A Hittan Stratégiai
Munkacsoport a zsinat törvényelőkészítő bizottságának közreműködésével állította össze az
általuk benyújtott előterjesztést, figyelembe véve az országos presbitérium idevonatkozó
határozatait. Az előterjesztés általános célja, hogy a következő tanévtől folyó hitoktatási
munkát egyházi törvényeink a mai realitásoknak megfelelően szabályozzák, illetve lehetővé
váljon a februárban tervezettnél több országos egyházi megbízással dolgozó hitoktató
szolgálatba állítása.
So y ár Pé er és Is Doro y hozzászólt a tervezethez. Felvetődött, hogy hitoktatói
képzettség nélkül tanítónők végezhessenek-e esetleg hittant, megoldva ezzel az esetleges
oktatóhiányt.
Kodácsy-Simon Eszter szakmai véleménye szerint jó lenne, ha képesítés nélküli oktatók nem
oktathatnának (hitéleti felsőfokú képesítés).
Mintegy 40 hitoktatóra érkezett igénylés, ebből tizet szavazott meg a zsinat, az országos
presbitérium pedig elvi támogatást adott húsz hitoktató munkába állításáról. A zsinatnak
kellene majd e kérdésben is döntenie.
S er eczki András a hitoktatás stratégiájának átgondolását javasolta. Jómaga gyülekezeti
lelkészként tűzoltással a dolgok után szalad, de kérdezi, hogy mit hoz a jövő.
Kodácsy-Simon Eszter sem látja a jövőt, de tudja, hogy jó úton járunk és reméli, hogy mind
személyekben, mind a keret tekintetében lehet bővítést elérni, évről-évre folyamatosan.
Is o án is elmondta, hogy nem tudja mi lesz ősszel, hány iskolában és hány gyereket kell
majd okatatnia, ezért a törvényben szeretné, ha nem születnének végleges döntések az oktatók
képesítéséről.
ckner Pá , Kondor Pé er, Fá ri György, Sz Szi árd, So y ár Pé er, G n i
Sándor hozzászólásai következtek.
Jelenleg arról folyik a vita, hogy bekerüljön-e a törvénybe, a következő kitétel: „Ha megfelelő
oklevéllel rendelkező személy nem tudja ellátni a hitoktatást, annak érdekében, hogy a
hittanórák ne maradjanak el, átmenetileg más pedagógusi oklevéllel rendelkező, a gyülekezet
lelkésze és presbitériuma által meghatározott pedagógus is tarthat hittanórát, végezhet
hitoktatást.”
Végül ez a kitétel nem került be a törvénybe, mert a zsinati tagok leszavazták.
16.08
A törvénymódosításról szóló névszerinti szavazás következik. A zsinat elfogadta a hittan
stratégiához kapcsolódó törvénymódosításokat.
16.19
Az utolsó ülésen elnököl: A y o án a zsinat nem lelkészi elnöke. A média integráció
kérdése kerül terítékre és határozathozatalra kerül majd sor. Előterjesztő F iny T ás
püspök.
„Indokolt a Magyarországi Evangélikus Egyház médiamunkájának gyökeres átszervezése -
mondta Fabiny Tamás. - A jelenleg szinte már áttekinthetetlen munkajogi gyakorlat helyett
valamennyi sajtós munkatárs a Luther Kiadón belül létrehozandó új munkaági szerkezetbe
tagozódna be. A könyvkiadással kapcsolatos munka érintetlenül hagyásával létrejönne egy
Információs Központ nevű egység, amelynek igazgatója fogná össze az egyes újságírók
munkáját. Ezzel az integrációval hatékonyabbá és áttekinthetőbbé válik majd mind az anyagi
kérdések, mind a humánerőforrás, mind pedig az eszközhasználat koordinálása és használata a
napi munka során. A megalapítandó új tájékoztatási intézmény, az Evangélikus Információs
Központ feladta lenne az Evangélikus let hetilap kiadása, a rádió- és televízió
műsorszolgáltatás, műsorkészítés biztosítása, az evangelikus.hu működtetése. Az új
intézményhez telepítjük a sajtó- menedzselést, valamint a marketing és PR tevékenységet is.”
A püspök hangsúlyozta, hogy a konszenzussal kialakított szervezeti átalakítás törvényi
hátterének megnyugtató rendezése érdekében javasolják az alábbi törvénymódosítást: A
Luther Kiadó „a) az evangélikus hitélet gyakorlásához, illetve az egyházon belüli és kívüli
tájékoztatáshoz szükséges nyomtatott és elektronikus kiadványokat készít és gyárt, ad ki és
terjeszt, ideértve az internetes tartalomszolgáltatást, valamint hang- és filmfelvételek, rádió-
és televízióműsorok készítését is.”
Ezt a módosítást a zsinat elfogadta.
16.38
A zsinati zárszót A y o án mondta el a jövőbeli munkafolyamatokról, majd egy
imádsággal vetettek véget az ülésnek.