Tudósítás a XI/12. zsinati ülésszakról

Tudósítás 12. ülésszak.pdf — PDF document, 245Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Lelkesedéssel az elköteleződésért  

A 2023. évi költségvetést is tárgyalta a zsinat  

• 

Szerző: Vitális Judit  

Az egyházi év végén ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata Budapesten, 
az Üllői úti székház kápolnájában. A november 25–26-ai ülésszak legtöbb hozzászólást kiváltó 
napirendi pontja a 2023. évi költségvetésről folytatott vita volt. A zsinat tagjai az országos tiszt-
ségviselők jelentésein túl beszámolót hallhattak a konfirmáció és elköteleződés tematikus évé-
nek előkészületeiről, a lelkészutánpótlás kérdéséről, az oktatási rendszer általános problémái-
ról, a formálódó diakóniai stratégiáról, valamint a gyülekezetplántálás eredményeiről. 

A zsinat ezúttal is az igére figyelve, elcsendesedéssel kezdte munkáját. Kondor Péter, a Déli 
Egyházkerület püspöke Máté evangéliumából azt a részt idézte, amikor Jézus azzal a mondattal 
szólítja fel távozásra a sátánt, hogy „meg van írva: »Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki 
szolgálj!«”
 (Mt 4,10) 

Az ülésszak egy új zsinati tag eskütételével folytatódott. A Lackner Pál lemondásával megüre-
sedett helyet Hokker Zsolt budafoki lelkész foglalta el. A nyugalmazott tábori püspök vissza-
lépésével a teológiai bizottság elnöki posztja is betöltetlenné vált, de utódját majd csak a követ-
kező ülésszakon fogják megválasztani. Személyi változások történtek az egyházi bíróság össze-
tételében is: Zsednai Józsefné lemondásának tudomásulvétele mellett a testület lelkészi tagjá-
nak választották Kiss Miklóst és Réz-Nagy Zoltánt, a nem lelkészi jegyzők között pedig Gróf 
Gábor helyére Szabó Zsuzsanna került. Valamennyi megbízatás a 2024-ben esedékes általános 
tisztújításig szól. 

Az első ülés szokásos pontjai – az előző ülésszak jegyzőkönyvének elfogadása, a lejárt határ-
idejű zsinati határozatok ismertetése, a zsinati elnökség és a bizottságok beszámolói, valamint 
a napirend elfogadása – után a Nigériai Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus 
Egyház közötti megállapodásról kellett döntenie a zsinatnak. Fabiny Tamás elnök-püspök tájé-
koztatta a jelenlévőket, hogy amikor október második felében

 hazánkba látogatott Panti Filibus 

Musa érsek a Lutheránus Világszövetség elnökeként

egyúttal felvetette, örömmel erősítené a 

két egyház közti kapcsolatot. A tervezet ismeretében a zsinat úgy határozott, felhatalmazza az 
országos elnökséget a megállapodás aláírására. 

Ha van valamink, abból mindig lehet adni 

A novemberi ülésszakok hagyományosan az országos tisztségviselők éves jelentéseivel szoktak 
folytatódni. 

Prőhle  Gergely  országos  felügyelő  beszámolójában

  reflektált  arra,  hogy  milyen 

„fantasztikusan és szívmelengető módon” állt helyt egyházunk az elmúlt évben. Felelevenítette, 
hogyan „nyíltak meg szívek és pénztárcák” a háború hírére, és miként hozta közös nevezőre a 
segítségnyújtás azokat, akik között egyébként nézetkülönbségek vannak bizonyos témákban. A 
menekültek mellé való odaállásban egyházunk cselekvőképessége mutatkozott meg. Az 

inflá-

ció és az energiaárak növekedése

 jellemzően nem a kétségbeesést növelte a gyülekezetekben, 

intézményekben, hanem a józan mérlegelés után a szükséges takarékossági lépések megtételére 
ösztönözte a közösségeket. Kiemelte, hogy az egyház országos irodája által kidolgozott támo-
gatási eljárás olyan protestáns erényekkel ötvözi a központi segítségnyújtást, mint az önszerve-
ződés és az önsegélyezés. Az idei évben megvalósult nagyszabású alkalmak (Szélrózsa ifjúsági 

background image

találkozó, 

evangélikus presbiterek országos találkozója

kapcsán hálaadását fejezte ki, a Ma-

gyarország Kormányával kötött megállapodás tekintetében viszont a források – reménység sze-
rint átmeneti – elapadásáról volt kénytelen szólni. Jelentése végén az országos felügyelő a 2024-
ben esedékes  általános  tisztújításra irányította a zsinati tagok figyelmét, hangsúlyozva, hogy 
már most meg kell kezdődnie az alkalmas jelöltek felkutatásának, a jövőben az egyházért ilyen 
módon is felelősséget vállaló egyháztagok „kinevelésének”. 

„Az egyház jövője – a jövő egyháza” témakör 

Abaffy Zoltán nem lelkészi elnöki beszámolójá-

ban

 is nyomatékosan megjelent. Az elmúlt egy év zsinati munkájának összegzése, legfőbb ered-

ményeinek ismertetése után mind az írásban beadott jelentésében, mind annak szóbeli kiegé-
szítésében rátért  arra, hogy a kor kihívásainak csak az aktív, cselekvő, tevékeny egyház tud 
megfelelni. A nem lelkészi elnök előrevetítette, hogy a zsinati tanács javaslatára a jövő májusi 
ülésszakon megkezdik a kérdés alapos feldolgozását, megtárgyalását. 

Éves jelentését a zsinat lelkészi elnöke

 ezúttal is lelkipásztori identitása tükrében – de az abban 

foglaltakat  az  egyetemes  papság  elve  alapján  a  testület  világi  tagjai  számára  is  érvényesnek 
tekintve  –  fogalmazta  meg.  Hafenscher  Károly  szerint,  ahogyan  hívő  keresztényként  ideális 
esetben  életünk  minden  percét  istenkapcsolatunk  határozza  meg,  úgy  a  zsinat  feladata  is  az, 
hogy minden felmerülő  kérdést  az ige fényében, a teológia koordináta-rendszerébe helyezve 
vizsgáljon meg, döntéseit pedig hitből fakadóan, imádságos keretben hozza meg. A konfirmá-
ció  és elköteleződés jegyébe foglalt  2023-as tematikus évről szólva visszautalt  az úrvacsora 
éveire, és utólagos önvizsgálatra hívta zsinati testvéreit: gondolják végig, valóban megelevene-
dett-e egyházunkban az istentiszteleti élet, az úrvacsorai közösség, és ennek nyomán arra kérte 
őket, tegyenek meg mindent azért, hogy az újabb tematikus év végén előrelépésről, örömökről 
lehessen majd számot adni. A „talpon maradás, talpra állás, talpalás” hármas képét használva 
úgy fogalmazott: az előttünk álló küzdelmes évek feladata, hogy – gyermekeink, unokáink ér-
dekében is – tudunk-e példamutatóan élni a környezet védelme és az energiatakarékosság terén, 
és tudunk-e másokról is gondoskodni, személyes diakóniát végezni, mert „ha van egy kevesünk, 
azt mindig el lehet felezni”. 

Collins English Dictionary néhány hete a permakrízis kifejezést választotta az év szavának 
– ezzel a hírrel nyitotta 

elnök-püspöki jelentését Fabiny Tamás

Mint mondta, személyes éle-

tünkre és az egyház életére is hatással van a hosszú ideje tartó instabilitás és bizonytalanság. 
Az egymást követő válságok azonban egyúttal lehetőségeket is rejtenek, emelte ki. A szolida-
ritás tanulása, a józan mérlegelés választása, az elég etikájának elsajátítása, a lemondani tudás 
megvalósítása, a fogyasztás mérséklése mind ilyen eredmények lehetnek. Az országos felügye-
lőhöz  hasonlóan  Fabiny  Tamás  is  elismeréssel  szólt  a  menekültek  között végzett  rendkívüli 
erőfeszítésekről, utalt a kormánnyal kötött megállapodásra, továbbá ökumenikus és nemzetközi 
kitekintést is tett. Jelentését azzal a könyörgéssel zárta, hogy legyenek láthatóvá rajtunk Isten 
tettei, legyen velünk az Úr jóindulata, és így váljon maradandóvá kezeink munkája (vö. Zsolt 
90,16–17). 

A zsinat elfogadta a négy egyházvezető jelentését, és ugyanígy az országos tisztségviselők éves 
beszámolóit is. 

 

Szabad az út az energetikai fejlesztések előtt 

background image

A  Magyarországi  Evangélikus  Egyház  2023.  évi  költségvetésének  tárgyalását  Csorba  Gábor 
vezette fel. Az országos iroda gazdasági osztályának vezetője külön felhívta a zsinat figyelmét 
néhány  kiemelt  szempontra,  valamint  az  új  költségvetési  sorokra.  Tájékoztatást  adott  arról, 
hogy  a  tervezet  szerint  az  orgonaprogram  megvalósítását  –  melyből  a  györkönyi  és  a  pilisi 
evangélikus templom hangszerének javítása van még hátra – 2024-re, illetve 2025-re halasztják. 
Elhangzott, hogy a konfirmáció és elköteleződés tematikus évének költségeire valamivel több 
mint 38 millió forintot kívánnak fordítani. Jövőre két – a konfirmáció megítélését, gyakorlatát 
feltérképezni kívánó, valamint az evangélikus identitásra fókuszáló – országos kutatást tervez-
nek, ezek finanszírozására 12 millió forintot szánnak. A kiadási oldalon új tételeket jelentenek 
a kórházi lelkigondozói szolgálat támogatásának kiegészítésére, illetve a személyiségvédelmi 
munkacsoport működésére tervezett összegek. 

Az új tételek legjelentősebbike az 

energetikai fejlesztések

 vissza nem térítendő támogatására 

elkülönített 500 millió forint. Ugyanerre a célra további 250 millió forintot visszatérítendő tá-
mogatásként terveztek be a költségvetésbe. Ezt a keretet részben úgy kívánják fedezni, hogy az 
egyházmegyék a korábbi 135 millió forint helyett 54 millió forintot kapnak az egyházközségi 
felújítások, beruházások támogatására. 

A költségvetés vitájánál a leghevesebb indulatokat az előterjesztés ezen pontja váltotta ki. A 
felszólalók azt vélték kiolvasni belőle, hogy az országos egyház bizalmatlan az egyházmegyék-
kel  szemben,  és  korábbi  hatáskörük  megnyirbálásaként  értelmezték  a  javaslatot,  továbbá  az 
esetleges aránytalanságokkal kapcsolatos aggodalmaiknak is hangot adtak. Krámer György, az 
országos iroda igazgatója megnyugtatásul nyomatékosította, amit egyébként az országos pres-
bitérium határozata írásban is rögzít, hogy „a pályázat elbírálásánál az egyházmegyék vélemé-
nyét hangsúlyozottan figyelembe kell venni”. A tervezet ellenzői úgy érveltek, hogy az egyház-
megyei keret csorbítása miatt nem tudják majd kellő mértékben segíteni azokat az egyházköz-
ségeket, amelyeknek nincs elegendő tartalékuk a váratlanul szükségessé váló felújítások elvég-
zésére. Az előterjesztés mellett kiállók pedig éppen amellett emelték fel szavukat, hogy ennek 
a lehetőségnek köszönhetően olyan egyházközségek is nagyobb volumenű beruházást valósít-
hatnak majd meg, amelyeknek önerő híján más körülmények között esélyük sem lenne rá. A 
vita során Homoki Pál esperes módosító javaslatot nyújtott be, melyben köztes megoldásként 
azt fogalmazta meg, hogy az egyházmegyék jövőre is ugyanolyan mértékű támogatást kapjanak 
erre a célra, mint amilyet kaptak ebben az évben, de ennek nyolcvan százalékát csak energetikai 
célú beruházásokra fordíthassák. A szavazás során a beadvány nem kapta meg az elfogadásához 
szükséges többséget: a szavazati joggal jelen lévő 51 fő közül 24-en szavaztak rá igennel. 

Ugyancsak több reflexió érkezett az előterjesztés azon pontja kapcsán, mely a kötelező offer-
tóriumok  szüneteltetését  javasolta  a  következő  évre.  Aradi  András  esperes,  a  zsinat  lelkészi 
alelnöke még az ülésszakot megelőzően eljuttatta a testülethez a Tolna–Baranyai Egyházmegye 
közgyűlésének határozatát, melyben arra kérik a zsinatot, hogy ne függessze fel a kötelező of-
fertóriumok meghirdetését. Indoklásként úgy fogalmaztak: egyházunk Jézustól tanult alapgon-
dolata az egymáson való segítés gyakorlása. A zsinati tagok hozzászólásaikban egyetértésüket 
fejezték ki, kiemelve a szolidaritás, a másokért odaszánt élet értékeit. Hozzátették: az adakozást 
soha nem a túlélésért küzdőktől várják el, hanem azoktól, akiknek lehetőségük van erre. A be-
adványt végül – hat tartózkodás mellett – elfogadta a zsinat. 

A 2023. évi költségvetésről szóló törvényt – amely a bevételi főösszeget közel 38 milliárd, a 
kiadási főösszeget több mint 40,6 milliárd forintban állapítja meg – végül 45 igen, 3 nem sza-
vazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a zsinat. 

background image

Szükség van a lelkesedésre 

A konfirmáció és elköteleződés tematikus évének előkészítéséről Pángyánszky Ágnes, az Evan-
gélikus Hittudományi Egyetem adjunktusa, a tartalmi háttér kidolgozásáért felelős munkacso-
port vezetője és Szidoly Roland lelkész, a tematikus év gyakorlati megvalósításával megbízott 
munkacsoport, a gyülekezeti és missziói osztály referense tájékoztatta az egybegyűlteket. El-
hangzott, milyen kiadványokat, szakmai konferenciákat  és továbbképzéseket, médiamegjele-
néseket, illetve közösségi alkalmakat terveznek 2023-ra. Utóbbiak tekintetében megyei és re-
gionális, egy-, illetve többnapos programokkal, országos táborral és találkozóval is számolnak. 
A tematikus év finanszírozására elkülönített összeg több mint felét erre a célra kívánják fordí-
tani. 

A hozzászólók üdvözölték a koncepciót, azonban néhányan kétségüknek is hangot adtak. Fel-
vetődött például, hogy miként lehet úgy ünnepelni a konfirmációt, hogy számos gyülekezetünk-
ben jövőre éppen nem lesz konfirmáció. Mások súlytalannak érezték a fiatalok megszólítására 
tett törekvéseket, vagy épp hiányolták a felnőttkonfirmációra történő utalást, illetve az azokhoz 
való odafordulást, akik nem evangélikus egyházközségben konfirmáltak ugyan, de közössége-
ink aktív, elkötelezett, akár egyházfenntartói hozzájárulást is fizető tagjai. 

Az előterjesztők a hozzászólásokra reagálva hangsúlyozták, hogy a munkacsoport módszertani 
támogatást tud nyújtani a gyermek- és ifjúsági munkához, de annak sikere végső soron a fiata-
lok között mozgókon, a lelkészek, a hitoktatók, a gyülekezeti munkatársak lelkesedésén és kre-
ativitásán múlik. 

Egységes fellépés az oktatási rendszer problémái kapcsán 

A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium sztrájkbizottsága 
beadványt juttatott el a zsinat oktatási intézményi küldöttjein keresztül az egybegyűlt testület-
hez. Ebben felsorolják az általuk tapasztalt legégetőbb problémákat, és kérik, hogy az egyház 
országos elnöksége kezdeményezzen érdemi párbeszédet a kormánnyal sztrájkköveteléseik te-
kintetében. A beadványt ismertető Szűcs Gábor, a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola 
és Óvoda igazgatója elmondta azt is, hogy a témával az egyház nevelési és oktatási bizottsága 
is foglakozott. A grémium a tájékozódáson és a szakértői egyeztetéseken túlmenően egy nyi-
latkozat kiadására is javaslatot tett, amely rögzíthetné, hogy a köznevelési rendszer problémái 
az  evangélikus  köznevelési  intézményeket  is  érintik.  Szűcs  Gábor  a  nehézségek  kapcsán  az 
általa vezetett intézmény adatain keresztül szólt arról, mit jelent a gyakorlatban a pedagógusok 
túlterheltsége, illetve hogyan mutatkozik meg a bérekben a megbecsültség hiánya. 

A hozzászólások során elhangzott, hogy az 

ökumenikus püspöki tanács néhány héttel korábbi 

találkozóján

 is felmerült ez a téma, és akkor az egyházvezetők abban maradtak: szakmai szinten 

kezdődjenek meg az egyeztetések a három legnagyobb történelmi felekezet között, hogy ké-
sőbb egységesen léphessenek fel a szaktárca előtt. Krámer György országos irodaigazgató el-
mondta, ez a közös munka már meg is kezdődött. 

Kondor Péter püspök hozzászólásában azt emelte ki, hogy a zsinat egyaránt felelősséggel tar-
tozik azok felé, akik aláírták a beadványt, és azok felé is, akik a követelések nem minden pont-
jával értenek egyet. Fabiny Tamás elnök-püspök is megerősítette, hogy minden szinten tartóz-
kodni kell attól, hogy éket verjenek, feszültséget okozzanak az eltérő állásponton lévő kollégák 
között. 

background image

A zsinat végül egy tartózkodás mellett határozatban rögzítette, hogy az országos elnökség foly-
tassa a megkezdett egyeztetéseket az oktatási intézményfenntartó egyházak vezetőivel és szak-
értőivel annak érdekében, hogy az egyházak együtt tegyenek javaslatot a kormányzatnak az 
oktatási rendszerben kialakult problémák megoldására. 

Hogy meghallják a belső elhívást 

A lelkészutánpótlás fejlesztésének szükségességéről ez év februári ülésszakán hozott határoza-
tot a testület. Ennek nyomán széles körű egyeztetések indultak, és a legkülönfélébb intézmé-
nyek, illetve szolgálati területek bevonásával alakult meg a cselekvési terv kidolgozásával meg-
bízott  munkacsoport.  Az  eddig  elvégzett  munkáról  Krámer  György  országos  irodaigazgató 
adott tájékoztatást, aki hangsúlyozta, hogy a lelkészi szolgálatra való elhívás alapvetően Isten 
fennhatósága alá tartozik. Nem külső, formai okok miatt választja tehát valaki ezt a hivatást, 
hanem  a  személyes,  belső  megszólítottsága  okán.  Az  egyház  feladata  ezért  –  az  evangélium 
hirdetésén túl – leginkább abban ragadható meg, hogy arra bátorítsa a fiatalokat, hogy 

kövessék 

ezt a belső elhívást

Nélkülözhetetlen a lelkipásztori szolgálat, illetve a közösségi élet hiteles 

felmutatása, annak a lehetőségnek a felvillantása, hogy az valóban az ő útjuk lehet. A munka-
csoport továbbra is fontosnak tartja a másoddiplomás lelkészképzést,  emellett pedig külföldi 
mintára az úgynevezett lektorképzés elindítását is megfontolandónak véli. A helyzet feltárása 
után a megkezdett munka a konkrét feladatok és lépések meghatározásával folytatódik. 

A választási törvény módosítása már a tisztújításra mutat 

A választási törvény módosítása több ízben is napirenden volt az elmúlt évben, a novemberi 
ülésszakon két pontról kellett még állást foglalnia a zsinatnak. Ezek egyike a távolléti ülések és 
a szavazások lebonyolításának rendezését illeti, a másik pedig a lelkészválasztás egy speciális 
esetét próbálná célszerűbben kezelni. Ittzés András nem lelkészi alelnök előterjesztéséből ki-
derült, e téren alapvetően arra gondoltak, amikor a határozott időre létrejött szolgálati jogvi-
szony lejártakor a gyülekezet az addig ott szolgáló lelkészt kívánná határozatlan időre megvá-
lasztani. A javaslat szerint ilyenkor egyszerűsített procedúrát kellene lefolytatni. 

A hozzászólások során felmerült a kérdés, vajon ezek a rendelkezések kiterjeszthetők-e arra az 
esetre is, amikor a lelkész nyugdíjba vonulásával megüresedő hely betöltéséről van szó, lévén 
akkor is előre látható időpontban üresedik meg az állás, és törvényben lehetne rögzíteni, legké-
sőbb mikor kell elindítani a lelkészválasztás folyamatát. A részletes vita során aztán további 
kérdések is felmerültek, melyek tisztázása komolyabb előkészítést igényel, így a választási tör-
vény módosításairól végül az eredeti előterjesztésről kellett dönteniük az egybegyűlteknek. A 
módosításokat 39 igen és 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el. 

Ugyanehhez a napirendi ponthoz kapcsolódóan egy nyilatkozat tervezetét is véleményezték a 
zsinati tagok. Az előterjesztők ugyanis fontosnak tartották, hogy – a közelgő tisztújításra ké-
szülve – az egyház nyilvánosságát is megszólítsák, és a választások előkészítésére, az alkalmas 
jelöltek időben történő felkutatására buzdítsanak. A hozzászólásokból az derült ki, hogy egy 
ilyen dokumentum kiadásáról nem feltétlenül a zsinatnak kell döntenie, illetve hogy az előter-
jesztéshez csatolthoz képest több dologra ki kellene térni a szövegezésében. Ezen vélemények 
hatására az előterjesztő az illetékes munkacsoport nevében visszavonta a határozattervezetet, 
így arról a testületnek végül nem kellett állást foglalnia. 

A plántálás hosszú távú befektetés 

background image

A  2016  novemberében  elindított  gyülekezetplántálási  programról  évről  évre  helyzetjelentést 
tesz a zsinat előtt a program koordinálásával megbízott Gáncs Péter nyugalmazott püspök. Be-
számolójában újra kiemelte: a gyülekezetplántálások esetében rendkívül lassú és hullámzó fo-
lyamatról van szó, és egyáltalán nincs garancia arra, hogy egy-egy területen biztosan beindul a 
növekedés. Mostanra Gazdagrét és Káposztásmegyer kikerült a programból, a többi területen 
(a Szigetközben, a 

Velencei-tó térségében

Martonvásáron, Pestszentimrén, Soroksáron, illetve 

Kerepesen és Kistarcsán, valamint 

Pomázon és Budakalászon

előrelépésről lehet beszámolni. 

Gáncs Péter megemlítette továbbá a nyíregyháza-kertvárosi gyülekezet részvételével zajló 

olcs-

vai  plántálást

,  amely  szorosan  kapcsolódik  a  Magyar  Falu,  illetve  a  Felzárkózó  Települések 

Programhoz, az onnan érkező támogatás azonban jövő év tavaszán lejár, és döntést kell hozni, 
hogy anyagilag is kívánja-e segíteni az ottani munkát a Magyarországi Evangélikus Egyház. 

A hozzászólások során Fábri György egyházkerületi felügyelő egy szempontrendszer felállítá-
sát javasolta, amely alapján el lehetne dönteni, hogy folytatódjon-e egy-egy projekt, vagy sem. 
Fabiny Tamás püspök az olcsvai munkálatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy egy oktatási vagy 
diakóniai intézményben sem csak az evangélikusokért vagyunk felelősek, így az ott megkezdett 
munka akkor is támogatható, ha nem valószínű, hogy ott ki tud alakulni „hagyományos” gyü-
lekezet. Aradi András esperes, a zsinat lelkészi alelnöke az újonnan formálódó közösségek és 
az anyagyülekezetek közötti kapcsolatokról érdeklődött, egyúttal emlékeztette a zsinatot, hogy 
amennyiben továbbra is elköteleződik a gyülekezetplántálások mellett, akkor ahhoz az anyagi 
fedezetről  is  gondoskodni  kell.  A  következő  ülésszakok  feladata  lesz  tehát  annak  rögzítése, 
hogy hány további évre biztosítanak forrást rá a költségvetésben. 

A források elapadtak, de a munkálatok folynak 

A zsinat utolsó ülésszakán a Magyarország Kormánya és a Magyarországi Evangélikus Egyház 
közötti megállapodás időarányos végrehajtásáról adott tájékoztatást Prőhle Gergely országos 
felügyelő és Krámer György országos irodaigazgató. Mint elhangzott, március óta semmilyen 
forrás nem érkezett, mindazonáltal a kormányhatározat, illetve az az alapján megkötött támo-
gatási szerződések továbbra is érvényesek. 

Az evangélikus kórház ügyében lefutott a kiviteli tervek elkészítésének közbeszerzési eljárása, 
de  az  egyház  a  fennálló  körülmények  miatt  csak  feltételes  szerződést  tudott  kötni  a  győztes 
tervező céggel. Ennek többszöri meghosszabbítása után már nem volt mód újabb hosszabbítás-
ra, így az egyház minden szükséges dokumentumot megküldött a hatóságoknak, és elszámolt 
az eddig erre a célra érkezett támogatással. Ez azt jelenti, hogy amennyiben mégis lenne forrás 
a jövőben a kórházra, akkor elölről kell kezdeni a folyamatot. 

Az óvodafejlesztések ügyében tizennégy intézmény megépítése, illetve bővítése szerepelt a ter-
vekben. Ezek közül eddig csak a kecskeméti óvodát tudták megnyitni. A többi projekt az elő-
készítés különböző fázisainál tartott, amikor elapadtak a források. Az már most látható, hogy a 
megállapodásban rögzített költségkeret a jelenlegi árakkal számolva tíz intézmény megvalósí-
tására elegendő. Az egyház már jelezte ezt az illetékes államtitkárság felé, és kérte, hogy ez az 
összeg oly módon legyen korrigálható, hogy el lehessen érni az eredeti célt. 

A parókiák felújítása és a közösségi terek kialakítása esetében annyiban kedvezőbb a helyzet, 
hogy az e célokra szánt összegek már januárban-februárban megérkeztek, így a tervezett fel-
adatokat el lehetett végezni. 

piliscsabai templom kiemelt országos projektként futó építése

 is 

a tervek szerint halad, és várhatóan a következő év első hónapjaiban elkészül. A kerítés nélküli 
saroképület az evangélikus egyház jelenlétét és nyitottságát hirdeti majd a település lakói felé. 

background image

Az ülésszakon a fentieken túl tárgyalták még a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alapról 
szóló 2013. évi III. törvény módosítását (lényegében apróbb szövegváltoztatásokat eszközöl-
tek), néhány fogalmi tisztázást tettek a zsinat ügyrendjéről szóló határozat módosítása kapcsán, 
és beépítették a szövegbe a távolléti ülések döntéshozatali rendjét. Az egyházi szolgálat külön 
területeiről szóló 2005. évi V. törvényben azt pontosították, hogy milyen feltételek mellett lehet 
munkaviszonyt kötni azokkal a hitoktatókkal, akiknek még nincs meg a hitoktatáshoz szüksé-
ges képesítése. A zsinat továbbá meghallgatta Gregersen-Labossa György lelkésznek, a diakó-
niai bizottság elnökének beszámolóját, aki a szeretetszolgálat átfogó kérdéseiről, a formálódó 
diakóniai stratégiáról osztott meg néhány gondolatot a jelenlévőkkel. A tervezetet a 2023. feb-
ruári ülésszakon fogják a zsinat elé tárni. 

Hafenscher Károly lelkészi elnök zárszavában utalt arra, hogy a zsinati tanács meg fogja vitatni, 
hogy az energiaválságra tekintettel online formában tartsák-e a következő alkalmat. Addig is 
arra biztatta a testület tagjait, hogy kreatívan és aktívan szeressék egyházukat, gyülekezetüket, 
és óvják a szolgálattevőket.  Kívánságként  pedig azt  fogalmazta meg, hogy békesség legyen 
bennünk és a világban. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2023. február »
február
HKSzeCsPSzoV
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728