Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Tudósítás a XI/1. zsinati ülésszakról

Tudósítás a XI_1. ülésszakról.pdf — PDF document, 458Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Választások zajlottak, fontos döntések 
születtek a XI. zsinat első ülésszakán 

Budapest – A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) XI. Zsinata 2018. novermber 23–
24. között ülésezett Budapesten, az Üllői úti székházban. A két nap fontos döntéseiről, 
eseményeiről összefoglaló tudósításunkat olvashatják.  

Gáncs Péter lelkészi korelnök áhítatával vette kezdetét az MEE XI. Zsinata. A nyugalmazott 
evangélikus püspök Jn 15,1–8 alapján hangsúlyozta, hogy a Jézus általi egzisztenciális 
megragadottságunk és az ő választása sokkal fontosabb, mint a zsinati választás alakulása. A 
Mester és a tanítványok harmonikus együttélése különösen abból a szempontból bír 
jelentőséggel, hogy – Karl Rahnert idézve – a jövő keresztényei misztikusok kell legyenek, 
akik teljes létükkel Krisztusba kapaszkodó közösség. Ha kiszakadunk, tűzre való venyige 
leszünk mi is. Jézus nélkül az új zsinat sem tud cselekedni.  

Az igehirdető meggyőződését fejezte ki, hogy az egyházunkért érzett felelős elkötelezettség 
vezeti az ülésen megjelenteket, s a gyümölcstermés esélye előtt állunk. Fontosnak nevezte 
ugyanakkor, hogy az egyház törékeny egységének megőrzésén, a békesség munkálásán, az 
építésen és elmélyítésen fáradozzunk. Bár karcsúsított struktúrára, stratégiára, tervre, 
végiggondolt jövőképre van szükség, az anyagi források végiggondolása mellett mégis szem 
előtt kell tartanunk, hogy az igére kell támaszkodnunk. Az emmausi úton járunk, s tudhatjuk, 
hogy nem vagyunk egyedül. Kérjük is Urunkat, hogy maradjon velünk, és kéréseinket majd a 
szükséges módon megadja nekünk. 

Az első ülést Kendeh Gusztáv nem lelkészi korelnök nyitotta meg, aki figyelmeztette a 
tagokat arra, hogy felelősségteljesen legyenek hűek mandátumukhoz, ügyeljenek a 
pontosságra, felkészültségre, számoljanak be közösségüknek az itt folyó munkáról, kérjék ki 
küldőik véleményét az aktuális kérdésekben. 
A zsinat megismerkedett a korjegyzőkkel Szlaukó Orsolya, Hrivnák Mihály, Mészáros 
Kornélia
 és László Lajos személyében. 
A zsinati tagok eskütétele után Solymár Péter, a jelölőbizottság elnöke arról számolt be, 
hogy mindent rendben találtak a jelölésekkel kapcsolatban, így a választások megfelelő 
előkészítést követően mehetnek végbe. 
A választási folyamat első lépéseként zsinati elnököt választottak: Lackner Pál és 
Hafenscher Károly jelöltek közül Hafenscher Károly lett ismét a zsinat lelkészi elnöke. 
A zsinat nem lelkészi elnökének Abaffy Zoltánt jelölték, akit újra meg is választottak. 
A zsinat új lelkészi alelnöke Aradi András, nem lelkészi alelnöke Ittzés András lett. 
A következő ülésen az elnök-püspök választása következett, melyen a korábban, 2017-ben 
megválasztott elnök-püspököt, Fabiny Tamást megerősítették pozíciójában. 
Az országos felügyelői tisztség betöltése kapcsán három jelöltre lehetett szavazni Font 
Sándor, Prőhle Gergely 
és Prőhle Péter személyében. A választás során a zsinati tagok 
Prőhle Gergelyt szavazták meg. 
Az elkövetkező időszakra elnök-püspök helyettesi pozícióra Szemerei Jánost, országos 
felügyelőhelyettesnek Mészáros Tamást választották. 

 

background image

 

A választás további menete az alábbi eredményeket hozta: 
Országos ügyész: Székács György. 
Az Országos Számvevőszék elnöke: Zsugyel János. 
Az Országos Számvevőszék tagjai: Böröcz Anikó, Királyné Reizinger Márta, Opauszki 
Gáborné, Rávai Mónika, Horváth Z. Gábor, Gömböcz Róbert.
 
A Diakóniai Bizottság elnöke: Gregersen-Labossa György. 
Az Egyházzenei Bizottság elnöke: Kendeh Gusztáv. 
Az Evangelizációs és Missziói Bizottság elnöke: Gáncs Péter. 
Az Építési és Ingatlanügyi Bizottság elnöke: Benczúr László. 
A Gazdasági Bizottság elnöke: Abaffy Zoltán. 
Az Ifjúsági és Gyermekbizottság elnöke: Grendorf-Balogh Melinda. 
A Nevelési és Oktatási Bizottság elnöke: Gadóné Kézdy Edit. 
A Sajtóbizottság elnöke: Lovass Tibor. 
A Gyűjteményi Tanács elnöke: Kovács Eleonóra. 
Az Országos Bíróság lelkészi tagjai: Aradi György, Franko Mátyás, Kapi Zoltán, 
Volkerné Kovács Márta 
és Zsednai Józsefné, nem lelkészi tagjai: Auer Éva, Gíró Szász 
János, László Jenő Csaba, Hornyák Eszter, Beke Ágnes 
és Herczeg Gergely, jegyzője: 
Bede Tamás. 
A zsinati bizottságok elnökei: 
Törvény-előkészítő bizottság: Tengölics Márta. 
Ügyrendi bizottság: Tölli Balázs. 
Teológiai bizottság: Orosz Gábor Viktor. 
Lelkészi jegyzők: Asztalos Richárd, Pethő Judit és Szebik Károly. 
Nem lelkészi jegyzők: Balicza Máté, Szamosi Attila és Baráth Katalin. 

A második napon az alábbi eredményekkel folytatódott a választás: 
Országos Jelölőbizottság: Solymár Péter, Szabó András és Rácz András. 
Zsinati Választási Bizottság: Csengeri Tamás, Kalincsák Balázs és Dobrovolny Máté. 
A Zsinat Törvény-előkészítő Bizottságának tagjai: Adorjáni Nagy Anikó, Bozorády 
Krisztina, Csengeri Tamás, Szilvásiné Peregi Eszter, Homoki Pál, Hrivnák Mihály, 
Lőrincz Csaba, Szabó Szilárd, Szpisák Attila 
és Tölli Balázs. 
A Zsinat Teológiai Bizottságának tagjai: Mészáros Tamás, Nagy Zoltán, Szebik Károly, 
Vancsai József, Fábri György, Koczor György 
és László Lajos. 
A Zsinat Ügyrendi Bizottságának tagjai: Dobrovolny Máté és Szamosi Attila. 

A választások után a Zelenka Pál Evangélikus Szolidaritási Alappal kapcsolatos 
törvénymódosítás került terítékre Prőhle Gergely és Csorba Gábor felvezetésében. A lelkészi 
életpályamodell (LÉM) részeként ugyanis az egyház szándéka az, hogy vonzóvá tegye a 
lelkészi pályát, s e célból lakások vásárlására és építésére a Zelenka Pál Alapból egyszeri 
kétmillió forintos támogatást biztosít a legalább öt év aktív szolgálatban álló lelkészek 
számára az általuk igényelt időpontban, 2015. július 1. után vásárolt vagy épített ingatlan 
után. A szolgálati viszony öt–húsz éven belüli megszűnése esetén az összegnek kizárólag az 
ötven százaléka visszafizetendő.  
A gyermekáldási ellátás kiszélesítése is terítékre került, melyre így a gyermek kétéves koráig, 
illetve a módosítás szerint a gyermek családba kerülésétől (pl. örökbefogadásától) számított 
két évig jogosult a vele otthon lévő lelkésznő vagy lelkész. Emellett a gyermek egy- és 
kétéves kora között az eddigi heti nyolc óra munkavégzés lehetősége húsz órára bővült. Az 
általános és részletes vita után a zsinat megszavazta a törvénymódosítást. 

background image

 

Ezután a 2019-es évi költségvetés általános és részletes vitájára került sor. Prőhle Gergely 
örömmel számolt be arról, hogy az állami számvevőszéki vizsgálat jó eredménnyel zárult: „Jó 
rendünk illeszkedik ahhoz, hogy a világi nyilvánosság előtt úgy kell fellépnünk, hogy a 
közpénzek felhasználása megfeleljen az állami törvényeknek” – mondta az országos 
felügyelő. A költségvetés prioritásaiként említették a LÉM-et és HÉM-et (hitoktatói 
életpályamodell), az oktatás és diakónia ügyét, a tartalékalapok észszerű felhasználását és a 
gyülekezetplántálást (Győrújfalun és Kerepestarcsán). Az általános és részletes vita után a 
zsinat megszavazta a bevételi főösszegben 22 milliárd 705 millió forintban és kiadási 
főösszegben 20 milliárd 966 millió 400 ezer forintban meghatározott 2019. évi költségvetést. 

A tárgyalások közben sor került az elnök-püspök és az országos felügyelő beiktatására, 
valamint a bizottságok vezetőinek eskütételére. A Hafenscher Károly, Aradi András és 
Krámer György végezte liturgiai szolgálatban részt vettek a kerületek felügyelői, valamint a 
zsinat nem lelkészi vezetői is. Hafenscher Károly a Római levél 12. fejezete és Máté 
evangéliuma 20. fejezete alapján tartott prédikációjában önvizsgálatra, küldetéstisztázásra és 
jövőtervezésre kérte az ünnepi istentiszteleten részt vevőket, mondván a kegyelem naponkénti 
újrakezdésre, megtérésre, józan gondolkodásra, a jóra való igyekezetre kell, hogy késztessen. 
Rámutatott, hogy az egyház nem a világ mintájára működik, s a „pozíciók” sem hatalmat, 
hanem – Jézus szóhasználata szerint – rabszolgamunkát jelentenek. Kulturális, 
intézményfenntartó, jogi személyeket tömörítő, gazdasági társaságként, pályázatból élő csapat 
helyett az Isten dicséretében és emberek szolgálatban megvalósuló igehirdetésére van 
szükség. Küldetésünk van az élet jó hírét hirdetni, a pozitív cselekedeteket gyakorolni Isten 
ígéretére alapozó, előrenéző tekintettel. Ahogy az igehirdető megfogalmazta: a hit 
merészségével és alázattal lehetőségek nyílnak meg. 
„Jézus szavával, Jézus asztalától, 
naponkénti, mai, aktuális megtérésből indulunk, hogy munkáljuk a közöttünk lévő Isten 
országát, hogy közöttünk így legyen ez a rend” – zárta szavait a zsinat lelkészi elnöke. 

Az eskütétel és az országos elnökség beiktatása után megszólaló Fabiny Tamás elnök-püspök 
beszédében annak az örömének adott hangot, hogy a pénteki napon a déli harangszó utáni 
imádságot követően történt a megszavazása. Elcsendesedhetett a zsinat a választás előtt, így 
coram Deo, azaz Isten színe elé lépve, egy percnyi csend után, az ora et labora jegyében 
történhetett meg a döntés. Az elnök-püspök arra kérte a közösséget, hogy ez az imádság 
legyen meghatározó a következő hat évben is. Kérte a közösség tagjait: imádkozzanak 
elnöktársáért és érte, valamint minden vezetőért, hogy továbbra is „a lényegesben az egység, a 
kevésbé lényegesben a szabadság, de mindenekben a szeretet legyen” (Philipp Melanchthon). 
Fabiny Tamás végül az elnök-püspöki liturgiában elhangzott ószövetségi igére utalt: Józs 1,7 
szerint Isten törvényétől „se jobbra, se balra” nem szabad eltérni. Ebben az összefüggésben 
Babits Mihály Jobb és bal című versét idézte: „Ki állíthat / jobbra vagy balra engem? / 
Labdázzatok, mindenkié vagyok! / Csak majd az Isten / ha az ítélet trombitája szól, / állítand 
jobbra vagy balra. / A többi: játék. (Noha sírnom kell rajta.)” 

Prőhle Gergely iktatási beszédében visszaemlékezett egykori, 2006-os megválasztására. Az 
eltelt időszak tapasztalatairól szólva megállapította: testvéri közösség csak ott jöhet létre, ahol 
a problémákról, ellentétekről is nyíltan lehet beszélni – tehát így is kell. Az egyház csak úgy 
lehet továbbra is önálló, szellemileg és tetteiben is igényes, ha a rá jellemző többféle lelkiségi 
irány egyaránt jelen van, a világi képviselők pedig beadják a közösbe különböző szakmai 
tapasztalataikat, kapcsolatrendszerüket. Az országos felügyelő itt egyértelműen utalt 
választási kihívójának politikai és mezőgazdasági tapasztalatainak, kapcsolatrendszerének 
fontosságára. Támogatást kért, hogy a missziói parancshoz kapcsolódva továbbra is teológiai 

background image

 

igényességgel, a lelki és anyagi háttér megteremtésével segítsük békességre törekedve a 
Szentlélek munkáját egyházunkban. 

Az ülésen végezetül döntöttek arról, hogy a Tényfeltáró Bizottságba Székács Györgyöt is 
delegálják jogi szakértőnek. 

A zárszóban a zsinat lelkészi elnöke, Hafenscher Károly kihirdette, hogy a következő ülésre 
2019. február 22-én kerül sor. 

 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2018. december »
december
HKSzeCsPSzoV
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31