Bejelentkezés


Elfelejtett jelszó?
 

Tudósítás a XI/3. zsinati ülésszakról

Tudósítás a XI_3 ülésszakról.pdf — PDF document, 286Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )
background image

Lezajlott a XI. Zsinat harmadik ülésszaka 

Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna  
Budapest – 2019. május 31-én a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata ülésezett az 
Üllői úti székházban.  

Az ülés áhítattal vette kezdetét, amelyet Asztalos Richárd lelkész tartott. A Zsinat lelkészi 
jegyzője a 71. zsoltár 18. verse alapján az öregedésről, a megőszülésről, az isteni ígéretről és 
az igazi, egész életen át tartó, Istenhez való fohászkodás jelentőségéről beszélt. 

A XI. Zsinat harmadik ülésszakát Abaffy Zoltán zsinati nemlelkészi elnök nyitotta meg. A 
zsinati tagok először elfogadták a XI/2. ülésszak jegyzőkönyvét, majd a beadványok és a 
lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolók ismertetése következett. A zsinati elnökség 
részletes beszámolóját Hafenscher Károly, a Zsinat lelkészi elnöke mondta el. 

Ezután a bizottságok jelentése következett, Tengölics Márta, a Törvényelőkészítő Bizottság 
részéről tartott tájékoztatást, valamint Tölli Balázs az Ügyrendi Bizottság elnökeként szólt. 
Majd elfogadták egy módosító javaslattal az ülésszak napirendjét. 

A második ülésen továbbra is Abaffy Zoltán elnökölt, a téma a Magyarországi Evangélikus 
Egyház 2018. évi beszámolója és a 2019. évi költségvetés módosítása – általános és részletes 
vitája volt Prőhle Gergely, országos felügyelő és Csorba Gábor, osztályvezető 
előterjesztésében.  

Az országos felügyelő megköszönte az Országos Iroda munkáját az anyag előkészítésében, 
majd kiemelt néhány fontosnak tartott pontot. Elmondta, hogy immáron negyvenhat lelkész 
vette igénybe a tavaly elhatározott lakhatási támogatást. A Schediusz-ösztöndíj elindulását is 
nagy sikernek értékelte. A 2019-es költségvetési módosításokkal kapcsolatban kiemelte, hogy 
ezek előre nem láthatóak voltak, ámde szükséges lépések pontos előkészítéssel és nagy 
körültekintéssel. 

Csorba Gábor osztályvezető elmondta, hogy a tervezett 17,1 milliárd bevétellel szemben 24,2 
milliárd forint bevétele volt az egyháznak, az oktatási és diakónia területkorrekciós támogatás 
miatt. Emellett többletbevételt jelentett a pályázati nyereség. 

A kiadási eltérések a nem felhasznált támogatásokból illetve a többletkifizetésekből adódnak. 
Ezután a visszatérítendő támogatások változásait ismertette. A beszámoló a nyugdíj, a 
befektetési, az oktatási és diakóniai alapok 2014–2018-as alakulását is áttekintette. A 
mérlegfőösszeg 7,2 százalékkal emelkedett, 35,8 milliárd forintra. 

A költségvetést módosítani kellett a 2018-as maradványok miatt, amelyeket átcsoportosítottak 
egyrészt a Szélrózsa találkozó, a gépjármű program, a missziói pályázatok és az általános 
tartalék bővítéseire. Új programként jelentkezett többek között a bajor egyház támogatásának 
felhasználása a fóti kántorképző fejlesztésére. Emellett bővítéseket is elfogadtak a 
tartalékalapok terhére. 

Könyvvizsgálói véleményt is meghallgattak a zsinati tagok. 

 

background image

A harmadik ülésen Aradi András, a Zsinat lelkészi alelnöke elnökletével, Fábri György 
egyházkerületi felügyelő előterjesztésében került sor a Magyarországi Evangélikus Egyház 
hitéleti tevékenysége gazdasági önállósodásának stratégiája megvalósulásának jelenlegi 
állásáról szóló tájékoztató megtartására. Folyik az adatbekérés a gyülekezetekből ezzel 
kapcsolatban, és már látható egy előzeteskép az állapotokról. 

A negyedik ülésen Abaffy Zoltán, a zsinat nem lelkészi elnöke elnökletével a belső egyházi 
jogi személyekkel kapcsolatos egyes törvények módosítására került sor dr. Ittzés András, a 
zsinat nem lelkészi alelnökének előterjesztésében. 

A szövegmódosítások a következők lettek: 

„A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati egységei és intézményei egyházi 
törvényben meghatározottak szerint belső egyházi jogi személyek. Elnevezésükben feltüntetik 
az evangélikus szót.”   

„A Magyarországi Evangélikus Egyház minden egyházközsége jogi személy. Az 
egyházközség területi határait az egyházmegyei közgyűlés állapítja meg. Magyarország 
minden lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szempontok alapján valamelyik 
egyházközség része. Az egyházközség székhelye az egyházmegyei közgyűlés által 
jóváhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban nyilvántartott működési és 
adminisztratív központ.”  

Hafenscher Károly elnökletével az ötödik ülésen a Magyar Honvédségnél végzendő 
lelkipásztori szolgálatról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájára került sor dr. 
Lackner Pál, a Püspöki Tanács titkára előterjesztésében. 1994-ben kötött egyházunk 
megállapodást a Magyar Honvédséggel a katonák és akkor még a határőrök között végzett 
szogálatról, de időközben a katonai struktúra megváltozott, így a törvény módosítása már 
régen szükségessé vált.  

A déli imádságban Fabiny Tamás elnök-püspök a Dunán a napokban történt tragikus 
hajóbalesetben elhunyt dél-koreai turisták és a magyar áldozatok hozzátartozóiért, a 
gyászolókért imádozott. Szolidaritását és együttérzését fejezte ki, bibliai igehelyeket idézve 
bátorításul. 

A hatodik ülés tárgya a Tényfeltáró Bizottság munkájának szabályozásával kapcsolatos 
módosítás volt Székács György országos ügyész előterjesztésében. A tájékoztatás 
eredményeinek nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban kellett – azok a személyiségi jogokat 
érintő jellege miatt – módosításokat végrehajtani. 

A hetedik ülésen Ittzés András, a zsinat nem lelkészi alelnöke vezetésével a zsinati tagok 
felülvizsgálták a 2005. évi IX. törvény polgári perrendtartásra vonatkozó utalásait. Az 
előterjesztő dr. Gíró-Szász János, az országos bíróság elnöke volt. A változást az indokolta, 
hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX törvény hatálybalépését követően 
jelentősen módosult a polgári peres eljárás, amely módosítás azonban az egyházi bírósági 
eljárásban már nem volt alkalmazható.  

A következő ülésen Aradi András elnökletével Hafenscher Károly ismertette a „2020 az 
Úrvacsora éve” cselekvési programját. Határozatot hoztak arról, hogy a 2020 évi 
költségvetésében a cselekvési program végrehajtásához szükséges összegeket betervezik. 

background image

A kilencedik ülésen Ittzés András elnökletével, Solymár Péternek az Országos 
Jelölőbizottság vezetőjének előterjesztésében az Országos Számvevőszék elnökének és az 
Országos Bíróság Jegyzőjének megválasztása került sorra.  

Először az Országos Bíróság jegyzői tisztségéről döntöttek. Elfogadta az ajánlást Gróf 
Gábor
, akit a zsinati tagok megválasztottak e tisztségre. Ezután az Országos Számvevőszék 
elnöki tisztségéről döntöttek. Horváth Z. Gábor vállalta a jelölést, akit szintén 
megválasztottak. A két megválasztott tisztségviselő esküt tett és 2024-ig, a következő 
tisztújításig tölti be pozícióját. 

A tizedik ülésen Aradi András, a Zsinat lelkészi alelnöke vezetésével a gyülekezetplántálási 
programnak a novemberi ülésszakon történő megtárgyalásának előkészítésére került sor. Az 
előterjesztő Gáncs Péter, az Evangélizációs és Missziói Bizottság elnöke volt. 

A zsinat létrehozott egy ad hoc bizottságot, amelynek feladatai:  

1. Az új egyházközségek létrehozására elindított projektek regisztrálása egyházkerületenként,  

2. Az egyes projektek elemző értékélése: honnan hová jutottak el a három év alatt,  

3. Az egyes projektek költségvetési támogatásának felmérése, összegzése,  

4. Az egyes projektek fenntarthatóságának vizsgálata,  

5. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemtől kért képzési munka értékelése.  

A munkacsoport tagjai, akik a zsinatnak és a missziói bizottságnak egyaránt tagjai Lázárné 
Skorka Katalin
 (Déli Egyházkerület), Horváth-Hegyi Áron (Északi Egyházkerület), 
Koháry Ferenc (Nyugati Egyházkerület), Gáncs Péter (Missziói Bizottság elnöke), valamint 
a kerületi missziói lelkészek lesznek.  

A tizenegyedik ülésen Ittzés András elnökletével a hitoktatói életpályamodellhez kapcsolódó 
egyes törvények módosításának általános és részletes vitája került elő, Fabiny Tamás elnök-
püspök és Bárdossy Tamás gyülekezeti referens előterjesztésében. 

A zsinati tagok támogatták a hitoktatók munkába állásának megkönnyítésére vonatkozó 
módosításokat. Az arra alkalmas és elhivatott hitoktatók a tanulmányaik megkezdése alatt is 
megkezdhetik, és folytathatják szolgálatukat. A hitoktató ilyen esetben egy tanévre a püspöki 
tanács jóváhagyásával alkalmazható. 

A tizenkettedik ülésen Aradi András elnökletével beszámolót hallgathattak meg a zsinati 
tagok Krámer György országos irodaigazgató előterjesztésében az Üllői úti beruházásról, a 
Zsinat által elfogadott beruházási összeg felhasználásáról. Az egyházi forrás mellett egy 
állami KEOP pályázat, egy bajor támogatás és egy józsefvárosi önkormányzattól érkezett 
támogatás került felhasználásra az összesen 1,6 milliár forintos felújítás során. 

A zsinati ülés Abaffy Zoltán zárszavával ért véget.  

A következő zsinati ülésre 2019. november 22-én és 23-án kerül sor. 

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek
« 2019. július »
július
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031