Tudósítás a XI/14. zsinati ülésszakról

Felelősséggel élni 

Tanácskozott egyházunk zsinata 

• 

Szerző: Galambos Ádám 

Online ülésezett a Magyarországi Evangélikus Egyház XI. Zsinata. A május 26-i ülés-

szakon a zsinati küldöttek elfogadták egyházunk 2022. évi beszámolóját és a 2023. évi 

költségvetés módosítását, döntöttek a Finnországi Evangélikus Egyházzal való test-
vérkapcsolati szerződésről, valamint határozatot hoztak egyházunk gazdasági önálló-

ságának előmozdítása érdekében. 

Nyitóáhítatában  Szemerei  János,  a  Nyugati  (Dunántúli)  Egyházkerület  püspöke  Zak 
4,6b 

(„Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! – mondja a Seregek 

Ura”),

 illetve Dávid és Góliát története alapján elmondta: az egyház ma is az „esélytele-

nek esélyével” néz szembe korunk kihívásaival, ugyanakkor az Úrtól van oltalma és se-
gítsége. 

Az első ülésen a zsinati tagok megemlékeztek a testület közelmúltban elhunyt volt nem 
lelkészi elnökéről, Thurnay Béláról. Elfogadták az előző ülésszak jegyzőkönyvét, és tá-
jékozódtak a beadványokról, valamint a lejárt határidejű zsinati határozatokról. Abaffy 
Zoltán nem lelkészi elnök ismertette a zsinati elnökség utóbbi hónapokban folytatott 
tevékenységét,  majd  Ittzés  Gábor,  a  teológiai  bizottság,  Tengölics  Márta,  a  törvény-
előkészítő bizottság és Tölli Balázs, az ügyrendi bizottság elnöke tartott beszámolót. 

Tovább erősödnek a finn–magyar kapcsolatok 

A zsinati ülés a Finnországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház 
által  megkötendő  testvérkapcsolati  szerződés  szövegtervezetének  megtárgyalásával 
folyatódott.  Fabiny  Tamás  elnök-püspök  az  előterjesztésében  visszatekintett  a 

finn–

magyar  kapcsolatok  közel  egy  évszázados  múltjára

.  A  dokumentum  szorgalmazza  az 

egyházközi együttműködéseket, a testvérgyülekezeti és testvér-egyházkerületi kapcso-
lattartást, a tanulmányi ösztöndíjak megerősítését, valamint a szélesebb együttműkö-
dést a finn egyházi szervezetek és egyházunk között. 

A zsinat a megállapodást egyhangúlag jóváhagyta, és felhatalmazta az országos elnök-
séget a megállapodás aláírására. 

Közös válaszkeresésre buzdítva 

A zsinat ugyancsak Fabiny Tamás előterjesztésében tárgyalta az 

Igazságot szólni szere-

tetben

 című nyilatkozat érdemi feldolgozásának lehetőségeit. Az elnök-püspök hangsú-

lyozta: „A hermeneutika tudományával kapcsolatos kérdések, a 20. századi paradigma-

váltás teológiai szempontból is komoly jelentőséggel bírnak.” Ezért is fontos, hogy egy-

házunk a Szentírás és a hitvallásaink alapján teológiailag átgondolt válaszokat adjon ko-
runk társadalmi és etikai kérdéseire. 

Az előterjesztő kiemelte a 

zsinati vitanapot

, valamint a 

személyiségvédelmi munkacso-

port

 létrejöttéről  is  szólt.  Hangsúlyozta,  hogy  szükséges  a  megalapozott,  széles  körű 

teológiai és ismeretterjesztő munka, amely kiterjed nemcsak a tudományos publikáci-

ókra, a képzésekre, de a hittankönyvek felülvizsgálatára is. A zsinat a jelentést tudomá-
sul vette. 

Felelős gazdálkodás 

A zsinat Prőhle Gergely országos felügyelőnek és Csorba Gábornak, az országos iroda 
gazdasági osztálya vezetőjének az előterjesztésében, általános és részletes vita kereté-
ben tárgyalta egyházunk 2022. évi beszámolóját és 2023. évi költségvetési törvényének 
a módosítását. Az előterjesztésből kiderült, hogy egyházunk gondosan használta javait. 
Az átlátható, a jelenlegi gazdasági környezet kihívásait figyelembe vevő előterjesztése-
ket a zsinat elfogadta. 

Nem változik a zsinati teológiai bizottság hatásköre 

Élénk eszmecsere jellemezte a teológiai bizottság helyéről, szerepéről és jövőjéről szóló 
általános vitát. Hafenscher Károlynak, a zsinat lelkészi elnökének előterjesztése értel-
mében a teológiai bizottság országos javaslattevő munkacsoporttá alakult volna. A vita 
keretében számos érv és ellenérv felmerült. Az előterjesztő az előterjesztést visszavon-
ta. 

Erősödő felelősségérzet 

A népmozgalmi adatok alapján bár az egyháztagság száma csökken, az egyházfenntartói 
támogatás mértéke mégis jelentősen nő – mutatott rá Fábri György. Előterjesztésében 
az  Északi  Evangélikus Egyházkerület  felügyelője  hangsúlyozta:  ez  jól  mutatja,  hogy  a 
hívek a megváltozott gazdasági helyzet ellenére is egyre nagyobb felelősséggel viseltet-
nek az egyház felé. 

Egyházunk hitéleti gazdasági önállóságának stratégiája részeként a zsinat döntött arról, 
hogy az egyház mindenkori költségvetésének és beszámolójának váljon részévé a gyü-

lekezeti gazdasági önfelelősség aktuális helyzetének áttekintése. A testület felkérte az 

országos  presbitériumot,  hogy  a  gyülekezetek  önfenntartási  képességéről  készüljön 

erőforrástérkép, és ezt ismertessék a 2024. februári zsinati ülésszakon. Továbbá a zsi-
nat javasolja az egyházközségek presbitériumainak, hogy jövedelemarányosan határoz-
zák meg az egyházfenntartói járulék mértékét. Ez a keresők esetében legalább 1,5 szá-

zalék, nyugdíjasoknak legalább 1,25 százalék, míg a többi, önálló jövedelemmel nem, de 

választójoggal rendelkező egyháztagnak legalább 0,5 százalék legyen. 

A zsinati ülésszakot Hafenscher Károly, a zsinat lelkészi elnöke zárta. A testület a leg-
közelebbi, tizenötödik ülését november 25-én tartja egyházunk országos székházában. 
Ekkor kerül majd sor – többek között – egyházunk 2024. évi költségvetési törvényé-

nek megtárgyalására, a népszámlálási adatok értékelésére, a lelkészképzés és a lel-

készutánpótlás kérdésének megvitatására, a diakóniai stratégiához kapcsolódó törvé-
nyi módosításokra, valamint a következő, az ifjúságot fókuszba állító tematikus év 
meghirdetésére és a programfelelős kijelölésére.